A jogszabály mai napon ( 2022.05.25. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (2020/C 440/24) VÉLEMÉNYE

Európai helyreállítási tervről a Covid19-világjárvánnyal szemben: Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és technikai támogatási eszköz * 

Főelőadó: Christophe ROUILLON (FR/PES), Coulaines polgármestere
Referenciaszövegek: Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról
COM(2020) 408 final
Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a technikai támogatási eszköz létrehozásáról
COM(2020) 409 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

A helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat

1. módosítás
COM(2020) 408 final - (3) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere (a továbbiakban: európai szemeszter) - ideértve a szociális jogok európai pillérének elveit is - szolgál a kiemelt nemzeti reformok meghatározásának és a reformvégrehajtás nyomon követésének kereteként. Az említett reformok támogatása érdekében a tagállamok kidolgozzák saját nemzeti többéves beruházási stratégiáikat. Ezeket a stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell bemutatni a nemzeti és/vagy uniós finanszírozásban részesülő kiemelt beruházási projektek ismertetése és koordinálása céljából. Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere (a továbbiakban: európai szemeszter) - a fenntartható fejlődési célokat és a szociális jogok európai pillérének elveit is magában foglalva - szolgál a kiemelt nemzeti és regionális reformok meghatározásának és - világos nemzeti és regionális mutatók segítségével - a reformvégrehajtás nyomon követésének kereteként. Az említett reformok támogatása érdekében a tagállamok a helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködésben -hatáskörüknek megfelelően és az általuk képviselt különböző területek sajátosságait figyelembe véve - kidolgozzák saját nemzeti többéves beruházási stratégiáikat. Ezeket a stratégiákat, amelyeket a területi önkormányzatokkal partnerségben, a helyreállítási tervek és projektek programozását illető jó kormányzásra vonatkozó iránymutatásokat részletező magatartási kódex alapján dolgoztak ki, az éves nemzeti reformprogramokkal együtt kell bemutatni a nemzeti és/vagy uniós finanszírozásban részesülő kiemelt beruházási projektek ismertetése és koordinálása céljából. Emellett az említett stratégiáknak az uniós finanszírozást koherens módon és az elsősorban az európai strukturális és beruházási alapokból, a Helyreállítási Alapból és az InvestEU programból származó pénzügyi támogatások hozzáadott értékét maximalizálva kell felhasználniuk.

Indokolás
E bekezdés tartalmát harmonizálni kell a rendeletjavaslatban és az intézményközi megállapodásban szereplő, az InvestEU programra vonatkozó bekezdéssel, többek között annak érdekében, hogy elismerjék a helyi és regionális önkormányzatok szerepét az európai szemeszterben, valamint hogy az európai alapok és eszközök használata összehangolt legyen. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a szemeszterbe be kell építeni a fenntartható fejlődési célokat.
2. módosítás
COM(2020) 408 final - (4) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
A Covid19-világjárvány 2020 eleji kitörése az Unióban és az egész világon megváltoztatta az elkövetkező évek gazdasági kilátásait, ami miatt az Uniónak sürgős és összehangolt válaszintézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy kezelhetők legyenek a valamennyi tagállamot érintő, rendkívüli mértékű gazdasági és társadalmi következmények. [...] A gazdaságok strukturális gyengeségeinek kezelését és rezilienciájuk megerősítését célzó reformok és beruházások tehát elengedhetetlenek ahhoz, hogy a gazdaságok visszatérjenek a fenntartható fellendülés pályájára, és elkerülhető legyen az Unión belüli különbségek további elmélyülése. A Covid19-világjárvány 2020 eleji kitörése az Unióban és az egész világon megváltoztatta az elkövetkező évek gazdasági és társadalmi kilátásait, ami miatt az Uniónak sürgős és összehangolt válaszintézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy kezelhetők legyenek a valamennyi tagállamot érintő, rendkívüli mértékű gazdasági és társadalmi következmények, melyek hatása területenként igen eltérő. [...] Az Európai Unió támogatása a reformok és beruházások olyan tagállamokban történő végrehajtásához, amelyek megvalósítják az Európai Unió célkitűzéseit, orvosolják a gazdaságok strukturális gyengeségeit, megerősítik rezilienciájukat és hozzájárulnak egy olyan gazdasági modellhez, amely megfelel a fenntartható fejlődési céloknak és az európai zöld megállapodásnak tehát elengedhetetlen ahhoz, hogy a gazdaságok visszatérjenek a fenntartható és szolidáris fellendülés pályájára, megerősítsék a gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és elkerülhető legyen az Unión belüli különbségek további elmélyülése.

Indokolás
A rendeletjavaslat jogalapját az EUMSZ 175. cikkének (3) bekezdése képezi, ezért elengedhetetlen, hogy célkitűzéseiben egyértelműen felismerhető legyen a kohézió.
3. módosítás
COM(2020) 408 final - (5) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
A belföldi gazdaságok magas szintű rezilienciájának kialakítását, az alkalmazkodóképesség megerősítését, és a növekedési potenciál felszabadítását célzó reformok végrehajtása az Unió szakpolitikai prioritásai közé tartozik. E reformok tehát nélkülözhetetlenek a gazdasági fellendülés fenntartható pályára állításához és a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergenciafolyamat támogatásához. A világjárvánnyal kapcsolatos válságot követően erre még inkább szükség van ahhoz, hogy lehetővé tegyük a gyors helyreállítást.

Indokolás
Az előző miatt feleslegessé vált preambulumbekezdés.
4. módosítás
COM(2020) 408 final - (6) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy válságok idején a beruházások szintje gyakran drasztikusan visszaesik. Ugyanakkor a jelenlegi helyzetben a helyreállítás felgyorsításához és a hosszú távú növekedési potenciál megerősítéséhez elengedhetetlenül fontos támogatni a beruházásokat. A tiszta energiára való átállás elősegítésére, valamint a lakásszektor és más kulcsfontosságú gazdasági ágazatok energiahatékonyságának javítására irányuló zöld és digitális technológiákba, kapacitásokba és eljárásokba való beruházás fontos szerepet játszik a fenntartható fejlődés megvalósításában és a munkahelyteremtés elősegítésében. A fő ellátási láncok diverzifikációja révén lehetővé teszi azt is, hogy az Unió reziliensebb legyen, és kevésbé legyen másokra utalva. A korábbi tapasztalatok azt mutatják, hogy válságok idején a beruházások szintje - ideértve a helyi és regionális önkormányzatok által megvalósított közberuházások többségét - gyakran drasztikusan visszaesik, ami súlyosbítja a gazdasági fejlődésre és a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra gyakorolt káros hatást. Az európai zöld megállapodás céljainak, a fenntartható és inkluzív növekedésnek az elérése, a lakosságnak nyújtott alapvető szolgáltatások infrastruktúrájának megerősítése és a munkahelyteremtéshez való hozzájárulás érdekében azonban alapvető fontosságú a fenntartható fejlődést célzó projektekbe történő beruházások ösztönzése, az életminőség és az oktatási színvonal javítása, a tudásalapú gazdaság, valamint a digitális és tiszta energiára való átállás támogatása, többek között a lakásszektor energiahatékonyságának növelése révén. Ezek a beruházások a fő ellátási láncok diverzifikációja révén lehetővé teszik azt is, hogy az Unió reziliensebb legyen, és kevésbé legyen másokra utalva.

Indokolás
A helyi és regionális önkormányzatok felelnek az uniós közberuházások több mint feléért és különösen érzékenyen érintik őket a válság idején bekövetkező beruházáscsökkentések. Fontosnak tűnik a beruházáskorlátozás kedvezőtlen következményeire is felhívni a figyelmet.
5. módosítás
COM(2020) 408 final - (7) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
Jelenleg nincs olyan eszköz, amely - a tagállamok gazdaságának termelékenységére és rezilienciájára gyakorolt hosszú távú hatás érdekében - közvetlen pénzügyi támogatásról rendelkezne ahhoz kapcsolódóan, hogy az európai szemeszter keretében azonosított kihívásokra válaszul milyen eredmények valósultak meg, illetve a tagállamok milyen reformokat és közberuházásokat hajtottak végre.

Indokolás
Ez a megállapítás az európai strukturális és beruházási alapoknak az európai szemeszter által azonosított problémák kezelésében betöltött szerepe fényében vitára adhat okot.
6. módosítás
COM(2020) 408 final - (8) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
Ennek tükrében szükség van arra, hogy megerősítsük a tagállamok támogatásának jelenlegi keretét, és egy innovatív eszközön keresztül közvetlen pénzügyi támogatást nyújtsunk a tagállamoknak. Ezért e rendelet szerint létre kell hozni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (a továbbiakban: az eszköz) annak érdekében, hogy az hatékony pénzügyi támogatást és jelentős segítséget biztosítson a reformok és a kapcsolódó közberuházások végrehajtásához a tagállamokban. Az eszköznek átfogónak kell lennie és hasznosítania kell a Bizottság és a tagállamok által más eszközök és programok végrehajtásából nyert tapasztalatokat. Ennek tükrében szükség van arra, hogy megerősítsük a tagállamok támogatásának jelenlegi keretét, és egy innovatív eszközön keresztül közvetlen pénzügyi támogatást nyújtsunk a tagállamoknak, valamint a helyi és regionális önkormányzatoknak. Ezért e rendelet szerint létre kell hozni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alapot (a továbbiakban: az alap) annak érdekében, hogy az hatékony pénzügyi támogatást és megfelelő segítséget biztosítson a reformok és a kapcsolódó közberuházások végrehajtásához a tagállamokban és a helyi és regionális önkormányzatoknál, elsősorban az európai zöld megállapodásban ismertetett új fenntartható növekedési stratégia céljainak elérésében, valamint hogy biztosítsa, hogy a tagállamok és a helyi és regionális önkormányzatok rendelkezzenek elegendő kapacitással az összehangolt válaszadáshoz egy regionális vagy helyi szintű nyomonkövetési rendszer felállításának finanszírozásával.

Indokolás
Az „eszköz” megnevezés túlságosan technokratának tűnik, és nem ágyazódik kellően a helyi valóságba. Ezenkívül a helyi és regionális önkormányzatok felelnek az uniós közberuházások több mint feléért. Kulcsfontosságú szerepet töltenek be továbbá a kohézió, a fenntartható fejlődési célok elérése és a zöld és a digitális átállás terén. Ebből kifolyólag képesnek kell lenniük teljes mértékben élvezni a mechanizmus nyújtotta „átfogó” előnyöket. Emellett tisztázni kell az „eszköz” potenciálisan jellegét.
7. módosítás
COM(2020) 408 final - (11) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
Tükrözve az Európa fenntartható növekedési stratégiájának számító európai zöld megállapodást, amely kifejezésre juttatja a Párizsi Megállapodásnak és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak a végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokat, az ezen rendelettel létrehozott eszköz hozzá fog járulni az éghajlati szempontok és a környezeti fenntarthatóság érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások 25%-a fordítódjon éghajlat-politikai célkitűzések támogatására. Tükrözve az Európa fenntartható növekedési stratégiájának számító európai zöld megállapodást, amely kifejezésre juttatja a Párizsi Megállapodásnak és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak a végrehajtására tett uniós kötelezettségvállalásokat, az ezen rendelettel létrehozott alap hozzá fog járulni az éghajlati szempontok és a környezeti fenntarthatóság érvényesítéséhez, valamint annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az uniós költségvetési kiadások legalább 30%-a fordítódjon éghajlat-politikai célkitűzések támogatására. Mivel egyes uniós szakpolitikák e célkitűzéshez való lehetséges hozzájárulását túlbecsülik (1), az alapnak ezt a hiányt oly módon kell ellensúlyoznia, hogy az éghajlati célkitűzésekhez biztosított kiadások előirányzatát legalább 40%-ra emeli.
(1) Lásd az Európai Számvevőszék erről szóló jelentését (2020. július 2.). https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/RW20_01/RW_Tracking_climate_spending_HU.pdf.

Indokolás
Ezt az álláspontját az RB már kifejtette a 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2019 októberében elfogadott állásfoglalásában, valamint a többéves pénzügyi keretre vonatkozó, Nikola Dobroslavić (HR/EPP) által 2018 októberében előterjesztett véleményében.
8. módosítás
COM(2020) 408 final - (13) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
Annak érdekében, hogy olyan intézkedéseket lehessen hozni, amelyek az eszközt a gondos gazdasági kormányzáshoz kötik, a Tanácsot fel kell hatalmazni arra, hogy az egységes végrehajtási feltételek biztosítása céljából, a Bizottság javaslatára, végrehajtási jogi aktusok útján felfüggessze a helyreállítási és rezilienciaépítési programokkal kapcsolatos javaslatokra vonatkozó határozatok elfogadására rendelkezésre álló időszakot, illetve felfüggessze az eszköz keretében történő való kifizetéseket, amennyiben jelentős meg nem felelés áll fenn a (...) szóló, (EU) XXX/XX európai parlamenti és tanácsi rendeletben [CPR] a gazdasági kormányzás tekintetében meghatározott releváns eseteket illetően. A Tanácsot arra is fel kell hatalmazni, hogy az említett releváns eseteket illetően, a Bizottság javaslatára, végrehajtási jogi aktusok útján visszavonja az ilyen felfüggesztéseket.
9. módosítás
COM(2020) 408 final - (14) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz általános célkitűzésének annak kell lennie, hogy előmozdítsa az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját. Ennek érdekében az eszköznek hozzá kell járulnia a tagállamok rezilienciájának és alkalmazkodóképességének javításához, a válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítéséhez, valamint a klímasemleges Európa 2050-ig való elérését célzó zöld és digitális átállás támogatásához, elősegítve ezáltal az uniós gazdaságok növekedési potenciáljának a Covid19-válságot követő helyreállítását és a munkahelyteremtést, valamint előmozdítva a fenntartható növekedést. Az alap általános célkitűzésének annak kell lennie, hogy előmozdítsa az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját. Ennek érdekében az alapnak hozzá kell járulnia a tagállamok és az összes európai uniós terület rezilienci-ájának javításához, a válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítéséhez, amelyek egyenlőtlenül érintik a tagállamokat, illetve az azokon belüli területeket is, valamint a klímasemleges Európa 2050-ig való elérését célzó zöld és digitális átállás támogatásához a fenntartható fejlődési célok 2030-ra való elérése érdekében, elősegítve ezáltal az uniós gazdaságok növekedési potenciáljának a Covid19-válságot követő helyreállítását és a munkahelyteremtést, valamint előmozdítva a fenntartható növekedést.
10. módosítás
COM(2020) 408 final - (16) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
Annak biztosítása érdekében, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hozzájáruljon az eszköz célkitűzéseinek megvalósításához, a tervnek a reformok és a közberuházási projektek végrehajtását szolgáló, koherens helyreállítási és rezilienciaépítési tervet képező intézkedésekből kell állnia. A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek összhangban kell lenniük az európai szemeszter keretében meghatározott releváns országspecifikus kihívásokkal és prioritásokkal, a nemzeti reformprogramokkal, a nemzeti energia- és klímatervekkel, a méltányos átállásra vonatkozó tervekkel, valamint az uniós alapok keretében elfogadott partnerségi megállapodásokkal és operatív programokkal. Az európai zöld megállapodás és a digitális menetrend prioritásainak körébe tartozó fellépések ösztönzése érdekében a terveknek a zöld és digitális átállás szempontjából releváns intézkedéseket is meg kell határozniuk. Az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük a nemzeti energia- és klímatervekben és azok aktualizált változataiban meghatározott célok, célkitűzések és hozzájárulások gyors megvalósítását. Valamennyi támogatott tevékenységet az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi prioritásainak teljeskörű tiszteletben tartása mellett kell folytatni. Annak biztosítása érdekében, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv hozzájáruljon az eszköz célkitűzéseinek megvalósításához, a tervnek a reformok és a közberuházási projektek végrehajtását szolgáló, koherens, releváns, eredményes és hatékony helyreállítási és rezilienciaépítési tervet képező intézkedésekből kell állnia. A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek összhangban kell lenniük az európai szemeszter keretében meghatározott releváns országspecifikus kihívásokkal és prioritásokkal, a nemzeti reformprogramokkal, a nemzeti energia- és klímatervekkel, a méltányos átállásra vonatkozó tervekkel, valamint az uniós alapok keretében elfogadott partnerségi megállapodásokkal és operatív programokkal. Emellett a helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek összhangban kell lenniük az európai hozzáadott érték elvével. Az európai zöld megállapodás, a digitális menetrend, az iparstartégia és a kkv-stratégia, az európai készségfejlesztési program, a gyermek- és az ifjúsági garancia prioritásainak körébe tartozó fellépések ösztönzése érdekében a terveknek a zöld és digitális átállás szempontjából releváns intézkedéseket is meg kell határozniuk. Valamennyi támogatott tevékenységet az Unió éghajlat-politikai és környezetvédelmi prioritásainak teljeskörű tiszteletben tartása mellett kell folytatni. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek legalább 40%-át az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos fellépések, valamint a környezeti fenntarthatósági célkitűzések általános érvényesítésére kell fordítani.
11. módosítás
COM(2020) 408 final - (18) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tagállamok általi kialakításának és végrehajtásának elősegítése érdekében a Tanácsnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az európai szemeszter keretében megbeszélést folytasson az Unión belüli helyreállítási, rezilienciaépítési és alkalmazkodóképességi helyzetről. A megfelelő bizonyítékok biztosítása érdekében e megbeszélésnek a Bizottság európai szemeszterrel összefüggésben elérhető stratégiai és analitikus információira kell támaszkodnia, és - amennyiben ezek rendelkezésre állnak - a tervek előző években való végrehajtására vonatkozó információkon kell alapulnia. A helyreállítási tervek tagállamok általi kialakításának és végrehajtásának elősegítése érdekében a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az európai szemeszter keretében egyenrangú partnerként határozzon az Unión belüli helyreállítási és rezilienciaépítési helyzetről. E határozatnak a Bizottság európai szemeszterrel összefüggésben közzétett stratégiai és analitikus információira kell támaszkodnia, és a tervek előző években való végrehajtására vonatkozó információkon kell alapulnia, többek között a fenntartható fejlődési célok végrehajtására vonatkozó mennyiségi és minőségi mutatók alapján. Ezt a határozatot emellett úgy kellene előkészíteni, hogy a Régiók Európai Bizottságát bevonják a helyreállítási tervek európai keretrendszerének meghatározásába és az európai szemeszternek való megfelelés nyomon követését végző szervekbe, valamint megbízzák azzal, hogy félévente értékelje a helyreállítási tervek területi végrehajtását.
12. módosítás
COM(2020) 408 final - (21) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
A reformokkal és a beruházásokkal kapcsolatos tagállami felelősségvállalásnak, valamint a reformok és a beruházások előtérbe helyezésének a biztosítása érdekében a támogatásra igényt tartó tagállamoknak megfelelően indokolt és megalapozott helyreállítási és rezilienciaépítési tervet kell benyújtaniuk a Bizottságnak. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervben részletesen meg kell határozni a terv végrehajtását szolgáló intézkedéseket, beleérve a célokat és a mérföldköveket is, valamint azt, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan milyen hatást fog gyakorolni a növekedési potenciálra, a munkahelyteremtésre, valamint a gazdasági és társadalmi rezilienciára; a tervnek tartalmaznia kell a zöld és digitális átállás szempontjából releváns intézkedéseket is; továbbá a tervben azt is ki kell fejteni, hogy a javasolt helyreállítási és rezilienciaépítési terv milyen módon áll összhangban a európai szemeszter keretében meghatározott releváns országspecifikus kihívásokkal és prioritásokkal. A folyamat során törekedni kell a Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködésre, és ki kell alakítani azt. A reformokkal és a beruházásokkal kapcsolatos tagállami felelősségvállalásnak, valamint a reformok és a beruházások előtérbe helyezésének a biztosítása érdekében a támogatásra igényt tartó tagállamoknak megfelelően indokolt és megalapozott helyreállítási tervet kell benyújtaniuk a Bizottságnak. A szubszidiaritás és a partnerség elvének tiszteletben tartása mellett a helyreállítási tervet a helyi és regionális önkormányzatokkal folytatott szoros és strukturált együttműködésben kell megalkotni, amennyiben a támogatandó reformok és beruházások a nemzeti jogban meghatározottak szerint a hatáskörükbe tartoznak. A helyreállítási tervben részletesen meg kell határozni a terv végrehajtását szolgáló intézkedéseket, beleérve a célokat és a mérföldköveket is, valamint azt, hogy a helyreállítási terv várhatóan milyen hatást fog gyakorolni a gazdasági, társadalmi és területi kohézióra, a növekedési potenciálra, a munkahelyteremtésre, valamint a gazdasági és társadalmi rezilienciára; a tervnek tartalmaznia kell a zöld és digitális átállás szempontjából releváns intézkedéseket is; továbbá a tervben azt is ki kell fejteni, hogy a javasolt helyreállítási terv milyen módon áll összhangban a európai szemeszter keretében meghatározott releváns országspecifikus kihívásokkal és prioritásokkal. A folyamat során törekedni kell a Bizottság, a tagállamok, a Régiók Európai Bizottsága, valamint a helyi és regionális önkormányzatok közötti szoros együttműködésre, és ki kell alakítani azt.

Indokolás
A helyi és regionális önkormányzatok az alapok (kohéziós, fenntartható fejlődési stb.) célkitűzéseinek elérése tekintetében kulcsfontosságú politikai hatáskörrel és pénzügyi felelősséggel rendelkeznek, ezért rendkívül fontos, hogy a helyreállítási tervek meghatározására velük szorosan és strukturáltan együttműködve kerüljön sor. Nem pusztán az eszköz törvényessége és méltányossága, hanem annak hatékonysága érdekében is. Az eszköz jogalapja továbbá szükségessé teszi, hogy a tervek beszámoljanak a finanszírozandó intézkedések kohézióra gyakorolt hatásáról is.
13. módosítás
COM(2020) 408 final - (33) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
A végrehajtás hatékony nyomon követése érdekében a tagállamoknak az európai szemeszter folyamata keretében negyedévente jelentést kell tenniük a helyreállítási és rezilienciaépítési terv teljesítése terén elért előrehaladásról. A nemzeti reformprogramoknak megfelelően tükrözniük kell az érintett tagállamok által készített ilyen jelentéseket, és kívánatos e programokat a helyreállítási és reziliencia-építési tervek teljesítése tekintetében elért előrelépésekről való beszámolás eszközeként alkalmazni. A végrehajtás hatékony nyomon követése érdekében a tagállamoknak félévente jelentést kell tenniük a helyreállítási terv teljesítése terén elért előrehaladásról. A nemzeti reformprogramoknak tükrözniük kell az érintett tagállamok által készített ilyen jelentéseket, és kívánatos e programokat a helyreállítási tervek teljesítése tekintetében elért előrelépésekről való beszámolás eszközeként alkalmazni.

Indokolás
A negyedéves jelentések túlzott bürokratikus tehernek tűnhetnek.
14. módosítás
COM(2020) 408 final - (37) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
Célszerű, hogy a Bizottság a rendelettel létrehozott eszköz végrehajtásáról éves jelentést nyújtson be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentésnek tájékoztatást kell nyújtania a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében az érintett tagállamok által a jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tekintetében elért haladásról; tájékoztatást kell nyújtania továbbá az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében az eszközhöz rendelt, előző évi bevételek összegéről, költségvetési sorok szerinti bontásban, valamint arról, hogy Európai Uniós Helyreállítási Eszközön keresztül beszedett összegek milyen mértékben segítik elő az eszköz célkitűzéseinek megvalósítását. Célszerű, hogy az Európai Bizottság a rendelettel létrehozott eszköz végrehajtásáról éves jelentést nyújtson be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. E jelentésnek tájékoztatást kell nyújtania az érintett tagállamok által a helyreállítási tervek tekintetében elért haladásról, valamint tartalmaznia kell e tervek területi végrehajtásának értékelését; tájékoztatást kell nyújtania továbbá az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz keretében az alaphoz rendelt, előző évi bevételek összegéről, költségvetési sorok szerinti bontásban, valamint arról, hogy Európai Uniós Helyreállítási Eszközön keresztül beszedett összegek milyen mértékben segítik elő az alap célkitűzéseinek megvalósítását.
15. módosítás
COM(2020) 408 final - 1. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
E rendelet létrehozza a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt (a továbbiakban: az eszköz). [...] E rendelet létrehozza a Helyreállítási Alapot (a továbbiakban: az alap). [...]

Indokolás
A (8) preambulumbekezdés módosításával összhangban az „eszköz” megnevezés túlságosan technokratának tűnik és megtévesztő lehet ahhoz képest, hogy az alap támogatásokon és kölcsönökön alapul.
16. módosítás
COM(2020) 408 final - 2. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
Fogalommeghatározások Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában: E rendelet alkalmazásában:
(1) „uniós alapok”: az (EU) YYY/XX európai parlamenti és tanácsi rendelet [a CPR-t felváltó rendelet] hatálya alá tartozó pénzeszközök; (1) „uniós alapok”: az (EU) YYY/XX európai parlamenti és tanácsi rendelet [a CPR-t felváltó rendelet] hatálya alá tartozó pénzeszközök;
(2) „pénzügyi hozzájárulás”: az eszköz keretében a tagállamok részére allokálható vagy allokált vissza nem térítendő pénzügyi támogatás; továbbá (2) „pénzügyi hozzájárulás”: az eszköz keretében a tagállamok részére allokálható vagy allokált vissza nem térítendő pénzügyi támogatás;
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
(3) „a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere” (a továbbiakban: európai szemeszter): az 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet 2a. cikkében meghatározott eljárás. (3) „a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere” (a továbbiakban: európai szemeszter): az 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendelet 2a. cikkében meghatározott eljárás;
(4) az alapból támogatható „reformok”, melyek:
i) végrehajtják az EUSZ célkitűzéseit;
ii) hozzájárulnak a konvergenciához és a regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez - köztük a strukturális területi korlátok enyhítéséhez- az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 175. cikke mint a rendelet jogalapja szellemében;
iii) állami beruházásokat és a fenntartható fejlődési célokkal összhangban fenntartható, hosszú távú és inkluzív növekedést képesek elindítani;
5. a „ne okozz jelentős káros hatást” elvnek való megfelelés azt jelenti, hogy az (EU) 2020/852 rendelet (taxonómiai rendelet) 17. cikkének rendelkezései értelmében tartózkodni kell a környezeti célkitűzéseket jelentősen sértő gazdasági tevékenységek támogatásától vagy végzésétől;
6. „minimális biztosítékok”: az (EU) 2020/852 rendelet (taxonómiai rendelet) 18. cikkében meghatározott eljárások.

Indokolás
Ezt a fogalommeghatározást az RB már a 2018. december 5-én elfogadott, „A strukturálisreform-támogató program és az európai beruházásstabilizáló funkció” (ECON-VI/037) című véleménye keretében is javasolta.
17. módosítás
COM(2020) 408 final - 4. cikk (2) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
Az általános célkitűzés megvalósítása érdekében a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyedi célkitűzése az, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a tagállamoknak a helyreállítási és rezilienciaépítési terveikben a reformokra és beruházásokra vonatkozóan meghatározott mérföldkövek és célok megvalósítása céljából. Ezt az egyedi célkitűzést az érintett tagállamokkal szoros együttműködésben kell megvalósítani. Az általános célkitűzés megvalósítása érdekében a Helyreállítási Alap egyedi célkitűzése az, hogy pénzügyi támogatást nyújtson a tagállamoknak és a helyi és regionális önkormányzatoknak a helyreállítási terveikben a reformokra és beruházásokra vonatkozóan meghatározott mérföldkövek és célok megvalósítása céljából. Ezt az egyedi célkitűzést az érintett tagállamokkal szoros együttműködésben kell megvalósítani.
18. módosítás
COM(2020) 408 final - 5. cikk (1) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
Az [EURI] rendelet 2. cikkében említett intézkedések ezen eszköz keretében valósulnak meg a következőképpen: Az [EURI] rendelet 2. cikkében említett intézkedések ezen alap keretében valósulnak meg a következőképpen:
a) az [EURI] rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. pontjában említett, vissza nem térítendő támogatásra rendelkezésre álló 334 950 000 000 EUR összegből folyó áron, az [EURI] rendelet 4. cikkének (4) és (8) bekezdésében meghatározott feltételek mellett. Ezek az összegek a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételnek minősülnek. a) az [EURI] rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának ii. pontjában említett, vissza nem térítendő támogatásra rendelkezésre álló 360 EUR összegből 2018-as áron, az [EURI] rendelet 4. cikkének (4) és (8) bekezdésében meghatározott feltételek mellett. Ezek az összegek a költségvetési rendelet 21. cikkének (5) bekezdésével összhangban címzett bevételnek minősülnek.
b) az [EURI] rendelet 3. cikke (2) bekezdése b) pontjában említett, a tagállamok számára a 12. és 13. cikk rendelkezései szerint hiteltámogatásra rendelkezésre álló 267 955 000 000 EUR összegből folyó áron, az [EURI] rendelet 4. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételek mellett. b) az [EURI] rendelet 3. cikke (2) bekezdése b) pontjában említett, a tagállamok számára a 12. és 13. cikk rendelkezései szerint hiteltámogatásra rendelkezésre álló 312 500 000 000 EUR összegből 2018-as áron, az [EURI] rendelet 4. cikkének (5) bekezdésében meghatározott feltételek mellett.

Indokolás
Naprakésszé tétel az Európai Tanács 2020. július 17-21-i következtetései alapján.
19. módosítás
COM(2020) 408 final - 6. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
A megosztott irányítású programokból származó források
A tagállamok részére megosztott irányítás keretében allokált források a tagállamok kérésére átcsoportosíthatók az eszközhöz. A Bizottság ezeket a forrásokat a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban közvetlenül hajtja végre. Ezeket a forrásokat az érintett tagállam javára kell felhasználni.

Indokolás
A strukturális és beruházási alapokból a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Alapba történő forrásátirányítás lehetősége magában hordozza a strukturális és beruházási alapok újbóli központosításának és a partnerség elve szerinti kezelése megkérdőjelezésének veszélyét.
20. módosítás
COM(2020) 408 final - 9. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
Az eszközt a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelmével összekapcsoló intézkedések
(1) Abban az esetben, ha a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló [.../...] rendelet 3. cikkében meghatározottak szerint egy tagállamban a jogállamiság tekintetében általánossá vált és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvét vagy az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét sértő hiányosság merül fel, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el a 17. cikk (1) bekezdésében és a 17. cikk (2) bekezdésében említett határozatok elfogadására rendelkezésre álló időszak felfüggesztéséről, illetve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében történő kifizetések felfüggesztéséről.
A kifizetések felfüggesztéséről szóló, (1) bekezdésben említett határozat a felfüggesztésről szóló határozat dátuma után benyújtott kifizetési kérelmekre alkalmazandó.
A 17. cikkben említett időtartam felfüggesztését az (1) bekezdésben említett határozat elfogadását követő naptól kell alkalmazni. A kifizetések felfüggesztése esetén a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló [.../...] rendelet 4. cikkének (3) bekezdését kell alkalmazni.
(2) Abban az esetben, ha a Bizottság a tagállamokban a jogállamiság tekintetében fennálló, általánossá vált hiányosságok esetén az Unió költségvetésének védelméről szóló [.../...] rendelet 6. cikkével összhangban kedvező értékelést ad, a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján határozatot fogad el az előző bekezdésben említett időtartam, illetve kifizetések felfüggesztésének megszüntetéséről.
A vonatkozó eljárások, illetve kifizetések a felfüggesztés megszüntetését követő napon folytatódnak.
(3) Amennyiben a szóban forgó tagállam nem megfelelően használja fel az elkülönített forrásokat, vagy jogállamisági hiányosságok esetén az eszközből továbbra is részesülnek az e kihívások kezeléséhez hozzájáruló regionális és helyi szintű intézkedések.
21. módosítás
COM(2020) 408 final - 10. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
Maximális pénzügyi hozzájárulás Maximális pénzügyi hozzájárulás
Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett összeg allokációjához a maximális pénzügyi hozzájárulást minden egyes tagállam esetében az I. mellékletben meghatározott módszertan alkalmazásával kell kiszámítani az egyes tagállamok népessége, egy főre jutó bruttó hazai termékének (GDP) reciproka és relatív munkanélküliségi rátája alapján. Az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett összeg 2022. december 31-ig tartó időszakra vonatkozó allokációjához a maximális pénzügyi hozzájárulást minden egyes tagállam esetében az I. mellékletben meghatározott módszertan alkalmazásával kell kiszámítani az egyes tagállamok népessége, az egészségügyi válság által az egy főre jutó bruttó hazai termékére (GDP) gyakorolt negatív hatás és munkanélküliségi rátája alapján.
22. módosítás
COM(2020) 408 final - 11. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
A pénzügyi hozzájárulás allokációja A pénzügyi hozzájárulás allokációja
(1) A Bizottság a 2022. december 31-ig tartó időszakra allokáció céljából rendelkezésre bocsátja az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett 334 950 000 000 EUR-t. Mindegyik tagállam a rendelkezésére álló, 10. cikkben említett maximális pénzügyi hozzájárulás összegéig terjedően nyújthat be kérelmeket a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik végrehajtása céljából. (1) 1. A Bizottság a 2022. december 31-ig tartó időszakra allokáció céljából rendelkezésre bocsátja az 5. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett 252 000 000 000 EUR-t. Mindegyik tagállam a rendelkezésére álló, 10. cikkben említett maximális pénzügyi hozzájárulás összegéig terjedően nyújthat be kérelmeket a helyreállítási terveik végrehajtása céljából.
(2) A 2022. december 31-ével kezdődő, 2024. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan a pénzügyi források rendelkezésre állása esetén az Európai Bizottság az európai szemeszter ütemtervével összhangban pályázati felhívásokat szervezhet. Ebből a célból a Bizottság közzéteszi az ezen időszakban sorra kerülő pályázati felhívások indikatív ütemezését, és minden felhívásnál közli az allokációra rendelkezésre álló összeget. Mindegyik tagállam az I. mellékletben említett, allokációra rendelkezésre álló összeg rá jutó részének megfelelő maximális összegig nyújthat be javaslatot a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához kért támogatásra. (2) A 2022. december 31-ével kezdődő, 2024. december 31-ig tartó időszakra vonatkozóan a Bizottság az I. mellékletben meghatározott módszer felülvizsgálatát fogja javasolni 2022. június 15-ig, a még rendelkezésre álló 108 000 000 000 EUR elosztásáról való megállapodás, valamint a világjárvány 2020-2021 közötti időszakra vonatkozó területi, gazdasági és társadalmi hatásainak konszolidált statisztikai adatok alapján történő integrálása érdekében.

Indokolás
A még rendelkezésre álló források lekötésének - ha van ilyen - nem „pályázati felhíváson”, hanem a 2020-2021 közötti időszakra vonatkozó tényszerű statisztikai adatokon kell alapulnia.
23. módosítás
COM(2020) 408 final - 14. cikk (1) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
A 4. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítése érdekében a tagállamok nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket dolgoznak ki. Ezek a tervek meghatározzák az adott tagállam következő négy évre vonatkozó reform- és beruházási programját. Az ezen eszköz keretében finanszírozásra jogosult helyreállítási és rezilienciaépítési tervek egy koherens csomag formájában strukturális reformok és a közberuházási projektek végrehajtására irányuló intézkedéseket foglalnak magukban. A 4. cikkben meghatározott célkitűzések teljesítése érdekében a tagállamok nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket dolgoznak ki. Ezek a tervek meghatározzák az adott tagállam következő négy évre vonatkozó reform- és beruházási programját. Az ezen eszköz keretében finanszírozásra jogosult helyreállítási és rezilienciaépítési tervek egy koherens csomag formájában strukturális reformok és a közberuházási projektek végrehajtására irányuló intézkedéseket foglalnak magukban.
A helyreállítási és reziliencia-építési tervek elkészítéséhez a tagállamok a(z) XX/YYYY-i [a technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló] rendelettel összhangban igénybe vehetik a technikai támogatási eszközt. A Covid19-világjárvány okozta gazdasági és társadalmi következményekkel kapcsolatos, 2020. február 1-jétől kezdődő intézkedések támogathatók. Tekintettel az európai zöld megállapodásra mint Európa fenntartható növekedési stratégiájára, valamint az Uniónak a Párizsi Megállapodás végrehajtása és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak elérése tekintetében tett kötelezettségvállalásaira, az egyes gazdaságélénkítési és rezilienciaépítési tervekben szereplő összegek legalább 40%-ának hozzá kell járulnia az éghajlatváltozással és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos fellépések és a környezeti fenntarthatósági célkitűzések általános érvényesítéséhez. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján elfogadja a vonatkozó módszertant, amely segíti a tagállamokat e követelmény teljesítésében.
A Next Generation EU helyreállítási eszköz jövőorientált jellegét tükrözve, valamint elismerve a digitális készségfejlesztési program, a gyermekgarancia és az ifjúsági garancia jelentőségét annak megelőzése szempontjából, hogy a mai fiatal generáció „karanténgenerációvá” váljon, minden helyreállítási és rezilienciaépítési tervnek hozzá kell járulnia a fiatalok munkaerőpiaci kilátásait és általános jóllétét hosszú távon rontó káros hatások kockázatának kezeléséhez a fiatalokat célzó átfogó foglalkoztatási, oktatási és készségfejlesztési megoldások és válaszok révén.
24. módosítás
COM(2020) 408 final - 15. cikk (2) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
Az érintett tagállam által benyújtott helyreállítási és rezilienciaépítési terv a nemzeti reformprogram mellékletét képezi, és azt legkésőbb április 30-ig hivatalosan be kell nyújtani. A tagállamok a terv tervezetét az előző év október 15-től kezdődően nyújthatják be a következő év költségvetés-tervezetével együtt. Az érintett tagállam által benyújtott helyreállítási tervet legkésőbb április 30-ig hivatalosan be kell nyújtani.

Indokolás
Az európai szemeszterben foglalt határidők nem igazán alkalmasak arra, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terveket ily módon „mellékletesítsék”, és még kevésbé arra, hogy hat hónappal korábbi „előzetes értesítés” tárgyát képezzék. Az illetékes hatóságok számára nagyobb rugalmasságot és alkalmazkodási lehetőséget kell biztosítani terveik bemutatásához.
25. módosítás
COM(2020) 408 final - 15. cikk (3) bekezdés c) pont
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
A helyreállítási és rezilienciaépítési tervet kellően indokolni kell és alá kell támasztani. A terv mindenekelőtt a következő elemeket tartalmazza: A helyreállítási tervet kellően indokolni kell és alá kell támasztani. A terv mindenekelőtt a következő elemeket tartalmazza:
[...] [...]
c) annak kifejtése, hogy a tervben szereplő intézkedések várhatóan hogyan járulnak hozzá a zöld és digitális átálláshoz, illetve az azokból eredő kihívások kezeléséhez; c) annak kifejtése, hogy a tervben szereplő intézkedések hogyan járulnak hozzá a fenntartható fejlődési célok eléréséhez, és várhatóan hogyan járulnak hozzá a zöld és digitális átálláshoz, illetve az azokból eredő kihívások kezeléséhez;
26. módosítás
COM(2020) 408 final - 15. cikk (3) bekezdés d) pont (új)
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
d) annak részletes magyarázata, hogy az intézkedések várhatóan hogyan biztosítják, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervre igényelt összeg legalább 40%-a hozzájáruljon az éghajlattal és a biológiai sokféleséggel kapcsolatos fellépések és a környezeti fenntarthatósági célkitűzések érvényesítéséhez a Bizottság által az 14. cikk (1) bekezdésével összhangban rendelkezésre bocsátott módszertan alapján;
27. módosítás
COM(2020) 408 final - 15. cikk (4) bekezdés (új)
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
A helyreállítási tervre vonatkozó javaslataik kidolgozásakor, és amennyiben a támogatandó reformok és beruházások a nemzeti jogban meghatározottak szerint a helyi és regionális önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, a tagállamok létrehoznak egy, a helyi és regionális önkormányzatokkal való strukturált együttműködési mechanizmust, melynek célja teljes jogú részvételük biztosítása a kidolgozásban, valamint a szubszidiaritás elvének betartása. A tagállamok erről beszámolnak a helyreállítási tervben.

Indokolás
Lásd a (21) preambulumbekezdés módosítását.
28. módosítás
COM(2020) 408 final - 16. cikk (3) bekezdés b) pont
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
A Bizottság értékeli a helyreállítási és rezilienciaépítési terv jelentőségét és koherenciáját, valamint annak a zöld és digitális átálláshoz való hozzájárulását, és ebből a célból a következő kritériumokat veszi figyelembe:
[...]
A Bizottság értékeli a helyreállítási terv jelentőségét és koherenciáját, valamint annak a zöld és digitális átálláshoz való hozzájárulását, és ebből a célból a következő kritériumokat veszi figyelembe:
[...]
b) a terv magában foglal-e olyan intézkedéseket, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a zöld és digitális átálláshoz, illetve az azokból eredő kihívások kezeléséhez; b) a terv magában foglal-e olyan intézkedéseket, amelyek hatékonyan hozzájárulnak a zöld és digitális átálláshoz, a fenntartható fejlődési célok eléréséhez, illetve az azokból eredő kihívások kezeléséhez;
29. módosítás
COM(2020) 408 final - 20. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
20. cikk
A tagállam általi jelentéstétel az európai szemeszter keretében
20. cikk
A tagállam általi jelentéstétel az európai szemeszter keretében
Az érintett tagállam az európai szemeszter keretében negyedévente jelentést tesz a helyreállítási és reziliencia-építési tervek megvalósítása terén elért eredményekről, beleértve a 17. cikk (6) bekezdésében említett operatív szabályokat is. E célból a tagállamok negyedéves jelentéseit megfelelően meg kell jeleníteni a nemzeti reformprogramokban, amelyek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása terén elért eredményekről szóló jelentéstétel eszközeként alkalmazandók. Az érintett tagállam félévente jelentést tesz a helyreállítási tervek megvalósítása terén elért eredményekről, beleértve a 17. cikk (6) bekezdésében említett operatív szabályokat is. E célból a tagállamok jelentéseit megfelelően meg kell jeleníteni a nemzeti reformprogramokban, amelyek a helyreállítási tervek végrehajtása terén elért eredményekről szóló jelentéstétel eszközeként alkalmazandók.

Indokolás
Lásd a (33) preambulumbekezdés módosítását.
30. módosítás
COM(2020) 408 final - 22. cikk (új)
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
Helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla
(1) A Bizottság helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytáblát (a továbbiakban: eredménytáblát) hoz létre, amely az egyes tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési tervein keresztül bemutatja az elfogadott reformok és beruházások végrehajtásának állását.
(2) Az eredménytábla tartalmazza a fő mutatókat, például a társadalmi, gazdasági és környezeti mutatókat, amelyek értékelik a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek által az e rendelet hatálya által meghatározott valamennyi kiemelt szakpolitikai területen elért eredményeket, valamint az éghajlat-politikai és egyéb környezetvédelmi célkitűzésekre fordított kiadások minimális arányának való megfelelés nyomonkövetési folyamatának összefoglalását.
(3) Az eredménytáblában fel kell tüntetni a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek vonatkozó mérföldkövei teljesítésének mértékét, a végrehajtásuk során feltárt hiányosságokat, valamint a Bizottság által az egyes hiányosságok kezelésére tett ajánlásokat.
(4) Az eredménytábla összefoglalja továbbá a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik tekintetében a tagállamoknak címzett főbb ajánlásokat.
(5) Az eredménytábla a bevált gyakorlatok tagállamok közötti állandó cseréjének alapjául szolgál, amely rendszeresen szervezett strukturált párbeszéd formájában valósul meg.
(6) Az eredménytáblát folyamatosan frissíteni kell, és nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni a Bizottság honlapján. Az eredménytáblában fel kell tüntetni a kifizetési kérelmek státuszát, valamint a pénzügyi hozzájárulások kifizetését, felfüggesztését és visszavonását.
(7) A Bizottság az eredménytáblát az Európai Parlament illetékes bizottságai által szervezett meghallgatáson ismerteti.

Indokolás
Az intézkedések hatékonyságát mérhetővé és átláthatóvá kell tenni.
Javaslat rendeletre a technikai támogatási eszköz létrehozásáról
31. módosítás
COM(2020) 409 final - (4) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere szolgál a kiemelt nemzeti reformok meghatározásának és a reformvégrehajtás nyomon követésének kereteként. Az említett reformprioritások támogatása érdekében a tagállamok kidolgozzák saját nemzeti többéves beruházási stratégiáikat. E a stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt mutatják be a nemzeti és/vagy uniós finanszírozásban részesülő prioritások ismertetése és koordinálása céljából. A stratégiák emellett azt a célt is szolgálják, hogy az uniós finanszírozást koherens módon és a kapott pénzügyi támogatás hozzáadott értékét maximalizálva használják fel, különösen az Unió által a strukturális és kohéziós alapok keretében támogatott programokból és más programokból származó támogatás esetében. Uniós szinten a gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere (a továbbiakban: európai szemeszter) - ideértve a szociális jogok európai pillérének elveit is és belefoglalva a fenntartható fejlődési célokat - szolgál a kiemelt nemzeti reformok meghatározásának és a reformvégrehajtás nyomon követésének kereteként. Az említett reformprioritások támogatása érdekében a tagállamok hatáskörüktől függően a helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködésben kidolgozzák saját többéves beruházási stratégiáikat. E a stratégiákat az éves nemzeti reformprogramokkal együtt mutatják be a nemzeti és/vagy uniós finanszírozásban részesülő prioritások ismertetése és koordinálása céljából. A stratégiák emellett azt a célt is szolgálják, hogy az uniós finanszírozást koherens módon és a kapott pénzügyi támogatás hozzáadott értékét maximalizálva használják fel, különösen az Unió által a strukturális és kohéziós alapok keretében támogatott programokból, a Helyreállítási Alapból és az InvestEU programból, valamint más programokból származó támogatás esetében.

Indokolás
E bekezdés tartalmát harmonizálni kell a rendeletjavaslatban és az intézményközi megállapodásban szereplő, az InvestEU programra vonatkozó bekezdéssel, valamint a „Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre” vonatkozó javaslattal, ideértve a helyi és regionális önkormányzatok szerepének elismerését az európai szemeszterben. Azt is meg kell jegyezni, hogy a szemeszterbe be kell építeni a fenntartható fejlődési célokat.
32. módosítás
COM(2020) 409 final - (8) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
A technikai támogatási eszköz általános célkitűzéseként az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának a gazdasági és társadalmi helyreállítás, reziliencia és konvergencia megvalósításához szükséges reformok végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítések támogatása révén történő előmozdítását kell meghatározni. E célból támogatnia kell a tagállamok uniós jog végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitásának megerősítését az intézmények, a kormányzat, a közigazgatás, valamint a gazdasági és szociális ágazatok előtt álló kihívásokkal kapcsolatban. A technikai támogatási eszköz általános célkitűzéseként az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának a gazdasági és társadalmi helyreállítás, reziliencia és konvergencia megvalósításához szükséges reformok végrehajtására irányuló tagállami és helyi és regionális önkormányzati erőfeszítések támogatása révén történő előmozdítását kell meghatározni. E célból támogatnia kell a tagállamok és a helyi és regionális önkormányzatok uniós jog végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitásának megerősítését az intézmények, a kormányzat, a közigazgatás, valamint a gazdasági és szociális ágazatok előtt álló kihívásokkal kapcsolatban.

Indokolás
Biztosítani kell a rendeletjavaslat 2. és 4. cikkével való koherenciát, amelyek megállapítják, hogy az eszköz célja a tagállamok valamennyi állami hatóságának támogatása, beleértve a helyi és regionális önkormányzatokat, amelyek az uniós jog egy jelentős részének végrehajtásáért, valamint a közberuházások több mint feléért és a közkiadások egészének mintegy harmadáért felelnek.
33. módosítás
COM(2020) 409 final - (10) preambulumbekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
A tagállamok abban való segítése érdekében, hogy valamennyi kulcsfontosságú gazdasági és társadalmi területen kezelni tudják a reformok iránti igényeiket, a Bizottságnak tagállami kérésre továbbra is technikai támogatást kell nyújtania a szakpolitikai területek széles körére vonatkozóan, melybe beletartoznak az államháztartással és az állami vagyongazdálkodással, az intézményi és igazgatási reformokkal, az üzleti környezettel, a pénzügyi szektorral, a termék-, szolgáltatás- és munkaerőpiaccal, az oktatással és képzéssel, a fenntartható fejlődéssel, a népegészségüggyel és a társadalmi jóléttel kapcsolatos területek. Külön hangsúlyt kell helyezni a zöld és a digitális átállást elősegítő intézkedésekre. A Bizottságnak a nemzeti hatóságok kérésére továbbra is technikai támogatást kell nyújtania az Európai Unióról szóló szerződés célkitűzéseinek végrehajtásához szükséges területeken, az államháztartással és az állami vagyongazdálkodással, az intézményi és igazgatási reformokkal, az üzleti környezettel, a pénzügyi szektorral, a helyi termék-, szolgáltatás- és munkaerőpiaccal, az oktatással és képzéssel, a fenntartható fejlődéssel, a népegészségüggyel, a társadalmi jóléttel és a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos területeken. Külön hangsúlyt kell helyezni a zöld és a digitális átállást elősegítő intézkedésekre, prioritásként kezelve a nőket érintő digitális szakadék csökkentését.

Indokolás
A 2. és a 4. cikkre vonatkozó jogalkotási módosításokkal való összhang biztosítása érdekében. Lásd a (8) preambulumbekezdés módosítását.
34. módosítás
COM(2020) 409 final - 2. cikk (1) bekezdés
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
E rendelet alkalmazásában: E rendelet alkalmazásában:
(1) „technikai támogatás”: olyan intézkedések, amelyek segítik a tagállamokat az intézményi, igazgatási és növekedésösztönző, valamint a rezilienciát növelő reformok végrehajtásában; (1) „technikai támogatás”: olyan intézkedések, amelyek segítik a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat az intézményi, igazgatási és a fenntartható növekedést és a kohéziót ösztönző, valamint a rezilienciát növelő reformok végrehajtásában. A technikai támogatási eszköz igénybevételére való jogosultsághoz e reformoknak meg kell felelniük az alábbi feltételeknek:
i) szükségesek az Európai Unióról szóló szerződés célkitűzéseinek végrehajtásához;
ii) hozzájárulnak a konvergenciához és a regionális egyenlőtlenségek csökkentéséhez az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 175. cikke mint a rendelet jogalapja szellemében; valamint
iii) közberuházásokat ösztönöznek, ebből következően a fenntartható fejlődési célokkal összhangban fenntartható, hosszú távú és inkluzív növekedést képesek elindítani;

Indokolás
Az összhang biztosítása a 2. cikk (2) bekezdésével és a 4. cikkel az eszköz címzettjei tekintetében, valamint a 3., 4. és 5. cikkel a reformok célkitűzései tekintetében.
35. módosítás
COM(2020) 409 final - 3. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
Az eszköz általános célkitűzése az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának támogatása a gazdasági és társadalmi helyreállítás, reziliencia és a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergencia eléréséhez szükséges reformok végrehajtására irányuló tagállami erőfeszítések támogatásával, valamint az intézmények, az irányítás, a közigazgatás, valamint a gazdasági és társadalmi ágazatok előtt álló kihívásokkal kapcsolatos uniós jog végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitásuk megerősítése érdekében a tagállamok által tett erőfeszítések támogatása. Az eszköz általános célkitűzése az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziójának támogatása a gazdasági és társadalmi helyreállítás, reziliencia és a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergencia eléréséhez szükséges reformok végrehajtására irányuló tagállami és helyi és regionális önkormányzati erőfeszítések támogatásával, valamint az intézmények, az irányítás, a közigazgatás, valamint a gazdasági és társadalmi ágazatok előtt álló kihívásokkal kapcsolatos uniós jog végrehajtásához szükséges közigazgatási kapacitásuk megerősítése érdekében a tagállamok és a helyi és regionális önkormányzatok által tett erőfeszítések támogatása.
36. módosítás
COM(2020) 409 final - 5. cikk e) pont
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
a digitális és a zöld átállás végrehajtására irányuló politikák, az e-kormányzati megoldások, az e-beszerzés, a konnektivitás, az adatokhoz való hozzáférés és irányítás, az e-oktatás, a mesterséges intelligencia alapú megoldások használata, a fenntartható fejlődés környezeti pillére és a környezetvédelem, éghajlat-politikai fellépés, mobilitás, a körforgásos gazdaság előmozdítása, energia- és erőforráshatékonyság, megújuló energiaforrások, az energiaellátás diverzifikálásának megvalósítása és az energiabiztonság biztosítása, továbbá a mezőgazdasági ágazatban a talaj és a biológiai sokféleség védelme, halászat és a vidéki térségek fenntartható fejlődése; valamint a digitális és a zöld átállás végrehajtására irányuló politikák, az e-kormányzati megoldások, az e-beszerzés, a konnektivitás, az adatokhoz való hozzáférés és irányítás, az e-oktatás, a mesterséges intelligencia alapú megoldások használata, a fenntartható fejlődés környezeti pillére és a környezetvédelem, éghajlat-politikai fellépés, mobilitás, a körforgásos gazdaság előmozdítása, a teljes vízgazdálkodási ciklus, energia- és erőforrás-hatékonyság, megújuló energiaforrások, az energiaellátás diverzifikálásának megvalósítása és az energiabiztonság biztosítása, továbbá a mezőgazdasági ágazatban a talaj és a biológiai sokféleség védelme, halászat és a vidéki térségek fenntartható fejlődése; valamint

Indokolás
A vízágazat kulcsfontosságú ágazat az európai polgárok jólléte és az európai gazdaság szempontjából, mivel a víz alapvető erőforrás, és mivel fenntartható és minőségi munkahelyeket teremtő gazdasági ágazatról van szó. A megújuló energiaforrások használata az éghajlatváltozás elleni küzdelem kulcsfontosságú célkitűzése.
37. módosítás
COM(2020) 409 final - 8. cikk
Az Európai Bizottság által javasolt szöveg Az RB módosítása
(1) Az eszköz keretében technikai támogatásban részesülni kívánó tagállam technikai támogatás iránti kérelmet nyújt be a Bizottsághoz, amelyben meghatározza a támogatandó szakpolitikai területeket és prioritásokat az 5. cikkben meghatározott hatályon belül. Ezeket a kérelmeket az adott naptári év október 31-ig kell benyújtani. A Bizottság iránymutatást adhat arról, hogy a támogatás iránti kérelemnek mely fő elemeket kell tartalmaznia. (1) Az eszköz keretében technikai támogatásban részesülni kívánó nemzeti, regionális vagy helyi hatóság technikai támogatás iránti kérelmet nyújt be az Európai Bizottsághoz, amelyben meghatározza a támogatandó szakpolitikai területeket és prioritásokat az 5. cikkben meghatározott hatályon belül. Ezeket a kérelmeket az adott naptári év október 31-ig kell benyújtani. A Bizottság iránymutatást adhat arról, hogy a támogatás iránti kérelemnek mely fő elemeket kell tartalmaznia.
(2) A tagállamok a következő körülmények között, az alábbiakhoz kapcsolódóan nyújthatnak be technikai támogatás iránti kérelmet: (2) A nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok a következő körülmények között, az alábbiakhoz kapcsolódóan nyújthatnak be technikai támogatás iránti kérelmet:
a) a tagállamok saját kezdeményezésére - különösen [az (EU) YYY/XX rendelettel összhangban] a helyreállítás támogatása, a fenntartható gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés megvalósítása, valamint a reziliencia fokozása céljából - vállalt reformok végrehajtása; a) a nemzeti, regionális vagy helyi hatóságok saját kezdeményezésére - különösen [az (EU) YYY/XX rendelettel összhangban] a helyreállítás támogatása, a fenntartható gazdasági növekedés és a munkahelyteremtés megvalósítása, valamint a reziliencia fokozása céljából - vállalt reformok végrehajtása;
[...]

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB)

Az úgynevezett „Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközre” vonatkozóan

1. üdvözli, hogy ezen új eszköz az Európai Unió történetének eddigi legnagyobb - 8,3%-os GDP-csökkenést eredményező *  - 2020-as visszaesésére adott makrogazdasági válaszként 2024 végéig 360 milliárd EUR összegű költségvetési forrást bocsát rendelkezésre támogatások, 312,5 milliárd EUR-t pedig kölcsönök formájában. Az RB támogatja továbbá, hogy a javaslat egyensúlyt teremt a támogatások és kölcsönök között. A társadalmi-gazdasági különbségek további növekedésének kockázata indokolttá teszi az „Európai helyreállítási terv” és az EU 2020 utáni időszakra szóló költségvetésének 2020 őszétől történő elfogadását és gyors megvalósítását;

2. hangsúlyozva, hogy a javaslat jogalapja (az EUMSZ 175. cikke) a kohéziós célkitűzésre vonatkozik, az RB aggodalmát fejezi ki az Európai Bizottság javaslatának mérsékelt területi dimenziója miatt, miközben a koronavírus-válság gazdasági és társadalmi hatásai egyenlőtlenül érintik a tagállamokat, illetve azok egyes területeit: először is azért, mert az egészségügyi és emberi hatások területenként igen eltérőek, az egészségügyi kapacitás pedig egyenlőtlenül oszlik meg, másodszor mivel a megelőző intézkedések időtartama és szigorúsága is a regionális egészségügyi helyzettől függ, harmadszor pedig azért, mert bizonyos gazdasági ágazatok aránytalan mértékben érintettek, ezért a helyi és regionális szintű társadalmi-gazdasági hatás az egyes területek ágazati specializálódásától, foglalkoztatási összetételétől és a globális értékláncoknak való kitettségétől függ. Egyedi kockázatcsökkentő intézkedések nélkül a koronavírus-válság várhatóan regionális különbségeket teremt, illetve felerősíti azokat mind a tagállamokon belül, mind a tagállamok között. Beruházási prioritásaink középpontjában a kohéziónak és a szolidaritásnak kell állnia;

3. figyelmeztet arra, hogy az európai szemeszter mint az alap (az úgynevezett „eszköz”) irányítási mechanizmusa továbbra is felülről lefelé irányuló és központosított, azaz nem megfelelő egy a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megerősítését célzó eszköz esetében; ezért megismétli azt a javaslatát, hogy magatartási kódexet kellene kidolgozni a helyi és regionális önkormányzatok európai szemeszterbe való bevonásáról * . Ez a kódex minden eddiginél sürgetőbb és szükségesebb ahhoz, hogy a szemeszter átláthatóbbá, inkluzívabbá és demokratikusabbá, ugyanakkor a helyi és regionális önkormányzatok bevonásával hatékonyabbá is váljon;

4. úgy véli, hogy a Next Generation EU keretében hozott konkrét helyreállítási intézkedések minden térség - különösen a Covid19-világjárvány következtében kialakult gazdasági válság által sújtott területek - számára lehetőséget kínálnak arra, hogy korszerűsítsék gazdasági modelljüket, és azt termelékenyebbé és ellenállóbbá tegyék. Sajnálatát fejezi ki azonban amiatt, hogy a kötelezettségvállalások első 70%-ának - a Helyreállítási Alapból történő átcsoportosítások formájában történő - elosztására olyan kulcsot javasolnak, amely az egészségügyi válság előtti helyzetre vonatkozó társadalmi-gazdasági mutatókon alapul, és nem veszi figyelembe a pandémia ezekre gyakorolt hatását, pedig az a válság gazdasági hatásai kezdettől fogva területileg eltérőek voltak;

5. rámutat arra, hogy a gazdasági visszaesés olyan időszakban következik be, amikor számos kulcsfontosságú ipari ágazat a digitális és környezeti átalakulás miatt amúgy is jelentős kihívásokkal néz szembe. Az EU-nak nem szabad lemaradnia a globális innovációs versenyben, különben nem lehet változást elérni. Ehhez jelentős beruházásokra van szükség a kutatás és fejlesztés, valamint a (tovább)képzés terén; a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt az ilyen beruházások előmozdítására is fel kellene használni;

6. hangsúlyozza ezért, hogy a tagállamokkal való strukturált együttműködés keretében a helyi és regionális önkormányzatok vegyenek részt a helyreállítási tervek kidolgozásában, amennyiben a támogatandó reformok és beruházások helyi és regionális hatáskörbe tartoznak, tiszteletben tartva ugyanakkor a hatáskörök kormányzati szintek közötti felosztására vonatkozó nemzeti jogi keretet. Az EGSZB arra ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy az RB-vel konzultálva már 2020 őszén terjesszen elő erre vonatkozó iránymutatásokat. A maga részéről vállalja, hogy félévente értékelést készít a helyreállítási tervek regionális végrehajtásáról;

7. úgy véli ezenkívül, hogy az európai szemeszterben foglalt határidők nem igazán alkalmasak arra, hogy a helyreállítási terveket a nemzeti reformprogramokban ily módon „mellékletesítsék, és még kevésbé arra, hogy hat hónappal korábbi „előzetes értesítés” tárgyát képezzék. Az illetékes hatóságok számára nagyobb rugalmasságot és alkalmazkodási lehetőséget kell biztosítani terveik bemutatásához;

8. tudomásul veszi, hogy az Európai Bizottság 2020. szeptember 17-én közzétette a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre vonatkozó iránymutatásokat * , valamint az éves fenntartható növekedési stratégiát. Ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy:

- úgy tűnik, hogy az Európai Bizottság most a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és a nemzeti reformprogramok összevonását javasolja, és már nem tervezi országspecifikus ajánlások előterjesztését,

- jóllehet az Európai Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy írják le helyreállítási és rezilienciaépítési terveik intézményi jellegét, valamint nemzeti/regionális parlamentjeik, más regionális/helyi hatóságaik és nemzeti tanácsadó testületeik - például a nemzeti költségvetési tanácsok és a nemzeti versenyképességi testületek - szerepét a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek elfogadásához/benyújtásához vezető döntéshozatali folyamatban, nem követeli meg a helyi és regionális önkormányzatoknak a tervek előkészítésébe való bevonását,

- a területi dimenzió, úgy tűnik, nem szerepel e dokumentumok programozási prioritásai között,

- az Európai Bizottság 7 kiemelt kezdeményezést *  terjeszt elő, amelyekbe a helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek illeszkedniük kellene. Ezeket a kiemelt kezdeményezéseket további korlátozásnak tekinthetik a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek stratégiai tervezése során. Másrészt a 7 kiemelt kezdeményezés egyike sem kapcsolódik a társadalmi kohézióhoz, melyre pedig a Covid19-világjárvány súlyos csapást mért;

javasolja, hogy az Európai Bizottsággal közösen szervezzenek egy „helyreállítási és rezilienciaépítési fórumot”, amellyel elősegítenék az önkormányzatok helyreállítási tervbe való bevonását, továbbá értékelnék a helyreállítási tervnek a kohézióhoz, valamint a zöld és digitális átmenethez való hozzájárulását;

9. végezetül emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok felelnek az uniós közberuházások több mint feléért - melyek nagy része az olyan kulcsfontosságú ágazatokban valósul meg, mint az egészségügy, az oktatás, a szociális szolgáltatások, a lakhatás, a közlekedés vagy a turizmus -, ezért értelmetlen lenne, ha nem részesülhetnének ebből a közberuházási támogatásból, amely válság idején különösen fontos - figyelembe véve, hogy az elmúlt évtized illusztrálta a közberuházások csökkentésének káros prociklikus hatásait, melyeket gyakran kiigazítási változóként használnak a költségvetési megszorításokkal szemben;

10. hangsúlyozza, hogy a javasolt eszköznek fontos szerepet kell játszania az éghajlat szempontjából, de úgy véli, hogy a helyreállítási terveket úgy kell előirányozni, hogy a kiadások legalább 40%-át éghajlat-politikai intézkedésekre fordítsák annak érdekében, hogy az Európai Unió teljesíteni tudja éghajlat-politikai kötelezettségvállalásait. Az RB úgy véli továbbá, hogy az Európai Bizottság javaslatába stratégiai tervezési keretként be kell építeni a fenntartható fejlődési célokat;

11. ellenzi, hogy forrásokat lehet átirányítani a strukturális és beruházási alapokból a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközbe (6. cikk), mivel ez a lehetőség magában hordozza a strukturális és beruházási alapok újbóli központosításának és a partnerség elve szerinti kezelése megkérdőjelezésének veszélyét;

12. a makrogazdasági feltételrendszer alkalmazását hatékony intézkedésnek tartja ahhoz, hogy hozzá lehessen járulni az uniós források célzott tagállami felhasználásához;

13. megismétli azt a kérését, hogy egyértelműen határozzák meg azokat a reformokat, amelyek várhatóan részesülhetnek „a Helyreállítási Alap” vagy a technikai támogatási eszköz által nyújtott támogatásból, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett, amennyiben megfelelnek az alábbi feltételeknek:

i. lényegesek az EU-Szerződés célkitűzéseinek végrehajtása szempontjából;

ii. lényegesek a konvergencia és a regionális egyenlőtlenségek csökkentése szempontjából az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 175. cikkének jogalapja szellemében;

iii. beruházásokat és a fenntartható fejlődési célokhoz igazított fenntartható, hosszú távú növekedést képesek elindítani;

14. hangsúlyozza, hogy a projektekért felelős helyi és regionális önkormányzatoknak a helyreállítást és rezilienciát támogató „alap” végrehajtása érdekében európai és nemzeti szinten stabilizált jogi keretre van szükségük az állami támogatásokra vonatkozóan. Különösen azzal kell tisztában lenniük, hogy az állami támogatások európai keretrendszerét ad hoc alapon hozzák-e létre, hogy figyelembe vegyék a támogatások volumenének növekedését, és garanciákat kell kapniuk a támogatások bejelentésével kapcsolatos kötelezettségekre és határidőkre vonatkozóan;

15. hangsúlyozza, hogy az „eszköz” megnevezés túlságosan technokratának tűnik, érthetetlen a hétköznapi ember számára, és az Európai Unió néhány hivatalos nyelvén kétértelmű, éppen ezért akadályozza az Európai Unió által a helyreállítás és rezilienciaépítés tekintetében adott válaszra vonatkozó decentralizált kommunikációt; javasolja ezért, hogy az „eszköz” megnevezés helyébe az „alap” megnevezés lépjen;

A technikai támogatási eszközre vonatkozóan

16. üdvözli az Európai Bizottság által ismertetett, a technikai támogatási eszköz létrehozásáról szóló rendeletjavaslatot, amely várhatóan hozzájárul az állami hatóságok közigazgatási kapacitásának megerősítéséhez, és ennek köszönhetően a reformok megfelelőbb végrehajtásához és a hatékonyabb közigazgatáshoz;

17. határozottan támogatja, hogy az eszköz nem csupán a nemzeti közigazgatásokat, hanem a helyi és regionális önkormányzatokat is célozza, ahogy az a javaslat 2. cikkében is szerepel;

18. ugyanakkor úgy véli, hogy a rendeletjavaslatot egyértelművé és koherensebbé kell tenni, különös tekintettel a technikai támogatás iránti kérelmekre vonatkozó 8. cikkére, amelyeknek nem kizárólag egy tagállamtól, hanem a 2. cikk értelmében vett nemzeti hatóságtól kell származniuk.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 14-én.

a Régiók Európai Bizottsága

elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS


  Vissza az oldal tetejére