A jogszabály mai napon ( 2022.05.25. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2020/C 364/06) VÉLEMÉNYE

a biztonsági unió ipari dimenziójáról * 

(saját kezdeményezésű vélemény)

Közgyűlési határozat: 2020.2.20.

Jogalap: az eljárási szabályzat 29. cikkének (2) bekezdése

saját kezdeményezésű vélemény

Illetékes szerv: Ipari Szerkezetváltás Konzultatív Bizottsága (CCMI)

Elfogadás a CCMI ülésén: 2020.6.26.

Elfogadás a plenáris ülésen: 2020.7.16.

Plenáris ülés száma: 553.

A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott) 209/3/41.

1. Következtetések és ajánlások

1.1. Üdvözöljük az új Európai Bizottság eltökéltségét az Unió technológiai szuverenitásának megerősítése iránt, és hangsúlyozzuk a biztonsági ágazat fontosságát e tekintetben. Technológia nélkül nincs biztonság, és Európának élen kell járnia a biztonsága szempontjából kulcsfontosságú technológiákban.

1.2. E cél elérése érdekében felkérjük az Európai Bizottságot, hogy indítson el egy stratégiát, amely a biztonság területén megerősíti Európa ipari és technológiai képességeit. Erre különösen az érzékeny területeken van nagy szükség, ahol a nem európai beszállítóktól való függés önmagában is biztonsági kockázatot jelenthet. A stratégiának támogatnia kell az új belső biztonsági stratégia célkitűzéseit, és azt egy ipari dimenzióval kell kiegészítenie. Hozzá kell járulnia az európai végfelhasználók jelenlegi és jövőbeli képességigényeinek kielégítéséhez, emellett foglalkoznia kell azokkal a főbb kihívásokkal is, amelyekkel az iparágnak Európában szembe kell néznie: a piac széttagoltságával, a hosszú távú képesség- és technológiai tervezés hiányával, valamint az uniós szakpolitikák és a finanszírozási eszközök közötti összhang hiányával.

1.3. A biztonsági ipari stratégiának a következő elveken kell alapulnia:

a) az innovatív biztonsági ágazat megléte alapvetően fontos Európa technológiai szuverenitásához és stratégiai autonómiájához;

b) a biztonság szuverenitási kérdés, amelyet nem lehet egyedül a piaci erőkre bízni. Politikai akaratra és fellépésre van szükség az összetett, csúcstechnológiai biztonsági megoldások kifejlesztésére való képesség fenntartásához;

c) a Covid19-világjárvány fényében a nagyszabású természeti és ember okozta katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség megteremtésének az Unió kiemelt politikai prioritásává kell válnia, és ezt csak az európai biztonsági ágazat támogatásával lehet elérni.

A stratégiát a biztonsági unió részeként kell kidolgozni, és hatékonyabbá kell tenni a biztonsággal kapcsolatos uniós politikákat. A stratégiának holisztikus megközelítést kell követnie, és a következő célkitűzéseket kell magában foglalnia:

- Európa sebezhető pontjainak és kritikus függő helyzeteinek értékelése a nem katonai biztonság terén,

- a kialakulóban lévő technológiák átvilágítása az esetleges biztonsági következmények szempontjából,

- azoknak a kritikus, „nélkülözhetetlen” technológiáknak a meghatározása, amelyek tekintetében Európának biztonsági okokból nem szabadna harmadik országbeli szállítókra támaszkodnia,

- stratégiai értékláncok meghatározása a biztonsági ágazatban,

- uniós ügynökségek bevonása annak érdekében, hogy előmozdítsák a képességtervezés és a nemzeti követelmények harmonizációját,

- a biztonsággal kapcsolatos uniós eszközök (BBA, IHA, Digitális Európa, Európai horizont, rescEU) felhasználása a kritikus biztonsági technológiákba és alkalmazásokba történő célzott beruházásokhoz,

- más uniós eszközök (strukturális alapok, InvestEU stb.) felhasználása a biztonsággal kapcsolatos beruházásokhoz (infrastruktúra), ideális esetben egy (az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközhöz hasonló) Európai Biztonságfinanszírozási Eszköz létrehozása révén,

- az európai közbeszerzés alkalmazása és a nemzeti közbeszerzések összehangolása a megfelelő ipari bázis támogatása érdekében,

- képességorientált finanszírozási eszközök (például a BBA és az IHA) alkalmazása az uniós biztonsági kutatások eredményeinek piaci elterjesztését előmozdítandó, az „Európai horizont”-on túl is,

- lehetséges új jogalkotási kezdeményezések azonosítása, például a kritikus infrastruktúrák védelméről szóló irányelv felülvizsgálata vagy a városi biztonságra vonatkozó lehetséges eszköz,

- a vonatkozó uniós programok koordinálása (védelem, biztonság, űrkutatás, kiberbiztonság).

Bevezetés

1.4. Európa biztonsági környezete rendkívül összetett. Napjaink biztonsági fenyegetései gyakran sokoldalúak, transznacionálisak, gyorsan változnak és nehezen előrejelezhetők. Unió-szerte sokféle célpontot érinthetnek (pl. tömegrendezvények, közlekedés, kritikus infrastruktúrák, intézmények), és a fenyegetést jelentő szereplők ugyanennyire széles körétől származhatnak (pl. egyéni elkövetők, bűnszervezetek, terrorista csoportok, nemzetállamok), amelyek indítékai nagyon eltérőek lehetnek (pl. geopolitika, vallási vagy politikai szélsőségesség, gazdasági vagy pénzügyi érdekek vagy mentális zavarok), és mindenféle eszközt felhasználhatnak ártó szándékuk megvalósítására (pl. lőfegyverek, házi készítésű robbanóanyagok, vegyi, biológiai, nukleáris vagy sugárveszélyt jelentő anyagok (CBRN), kibertámadások vagy dezinformáció).

1.5. Az ember okozta biztonsági fenyegetések mellett olyan természeti katasztrófák is előfordulnak, mint az árvizek, aszályok, viharok vagy világjárványok, amelyek az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és a természeti erőforrások túlzott kiaknázása miatt egyre nagyobb kockázatot jelentenek. A természeti katasztrófák általában még pusztítóbbak, mint az ember okozta katasztrófák, és közvetlenül és közvetve is veszélyeztetik a biztonságot.

1.6. Nemcsak a biztonsági fenyegetések eltérőek, hanem a biztonsági erők és a működésükhöz szükséges képességek is. Ugyanakkor a biztonsági erők gyakran együttműködnek, például katasztrófák esetén ők avatkoznak be először, és olyan, interoperábilis felszerelésekre van szükségük, amelyek alkalmasak az előttük álló veszély elhárítására.

1.7. Sokféleségük ellenére napjaink biztonsági fenyegetéseiben egy dolog közös: technológiai támogatás nélkül nem lehet kezelni őket. A technológia önmagában nem képes biztonságot nyújtani, de összetett és összekapcsolt társadalmainkban minden biztonsági területen és a biztonsági ciklus minden szakaszában (megelőzés, felkészülés, reagálás és helyreállítás) nélkülözhetetlen tényező. Az új digitális technológiák - például a mesterséges intelligencia, a kvantum-számítástechnika és a blokklánc - gyors fejlődése és elterjedése még inkább meg fogja erősíteni a technológia jelentőségét a biztonság szempontjából, mivel azok nemcsak új lehetőségeket teremtenek, hanem a sebezhetőségeket és a károkozási képességeket is megsokszorozzák.

1.8. Egy szakosodott biztonsági ipar szakértelme nélkül lehetetlen kifejleszteni azokat a legkorszerűbb technológiákat, amelyek a jelenlegi és jövőbeli biztonsági fenyegetések kezeléséhez szükségesek. A biztonsági ipar létfontosságú partner, különösen az összetett biztonsági rendszerek és a kifinomult módszereket használó, fenyegetést jelentő szereplőkkel szembeni védelem területén.

1.9. Európa biztonsági ipari és technológiai bázisa ugyanolyan változatos, mint a modern társadalmak és gazdaságok biztonsági igényei. Különböző méretű, eltérő portfóliókkal rendelkező és különböző területekre szakosodott vállalatokat foglal magában az Unió minden tájáról. Közülük sokan védelmi, űrrepülési vagy kereskedelmi informatikai tevékenységet is folytatnak, vagy ezekben az ágazatokban működő nagyobb csoportok leányvállalatai. Mindegyikük csúcstechnológiai rendszereket fejleszt és állít elő, illetve olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek szükségesek társadalmaink, vállalataink, intézményeink és polgáraink mindenfajta biztonsági fenyegetéssel és katasztrófával szembeni védelméhez. A legfrissebb átfogó tanulmány becslése szerint az EU biztonsági ágazata közel 200 milliárd eurós forgalmat bonyolít, és 4,7 millió embernek ad munkát * .

2. Általános megjegyzések

2.1. Az Uniónak gazdasági, de stratégiai érdeke is, hogy dinamikus európai biztonsági ipari bázist tartson fenn. Minél kritikusabb egy biztonsági terület, annál inkább igaz, hogy a harmadik országbeli szállítóktól való függés már önmagában is biztonsági kockázatot jelenthet. Kulcsfontosságú, hogy megbízható források által fejlesztett technológiákat, szolgáltatásokat és berendezéseket használjunk, különösen akkor, ha kritikus infrastruktúrákat és állami intézményeket kell megvédenünk állami vagy államilag támogatott szereplők fenyegetéseivel szemben.

2.2. A Covid19-világjárvány alakulása, valamint közvetlen és közvetett következményei is rámutattak arra, hogy erős, európai alapokra épülő biztonsági iparra van szükség. A digitális eszközök tömeges igénybevétele például drámai mértékben megnövelte az állami és nem állami szereplők által a vállalkozásokkal és alapvető szolgáltatókkal szemben elkövetett kibertámadások számát. A pandémiából levonható egyik fontos tanulság ezért az, hogy a vállalatok és intézmények valamennyi digitális alapú folyamatában növelni kell a kibertámadásokkal szembeni ellenálló képességet és a kiberbiztonságot. A járvány kitörése óta ismét dezinformációs kampányokat figyelhetünk meg, amelyeket gyakran külföldi kormányok szponzorálnak, és amelyeket kifinomult technológiai eszközök használata nélkül nem lehet hatékonyan megakadályozni. A Covid19 az EU válságkezelési képességeit illetően is hatalmas hiányosságokat tárt fel, például a CBRN-felszerelések közös állományának hiányát. Egyszóval számos intézkedésre van szükség ahhoz, hogy Európát ellenállóbbá tegyük a nagyszabású katasztrófákkal szemben. Tekintettel a legtöbb ilyen intézkedés érzékenységére, elengedhetetlen, hogy azokat olyan beszállítók támogatásával hajtsuk végre, amelyek megbízhatóak, és válság idején garantálják az ellátás biztonságát.

2.3. Az Uniónak ezért stratégiai érdeke, hogy Európában fenntartsa azokat az ipari képességeket, amelyek a kritikus biztonsági területeken a megfelelő szintű autonómia és technológiai szuverenitás biztosításához szükségesek. Ugyanakkor a jelenlegi piaci feltételek mellett sajnos nem könnyű e stratégiai érdeknek megfelelni. Az európai biztonsági piac sajátosságai sokszor kifejezetten megnehezítik a vállalkozások számára, hogy életképes üzleti megoldásokat alakítsanak ki az érintett technológiákra.

2.4. A kereskedelmi szférában korlátozott a kereslet a költségigényes, legkorszerűbb biztonsági termékek iránt. Mivel a piac magánszférabeli szereplői folyamatosan költségcsökkentésre törekszenek, általában a feltétlenül szükséges mértékre korlátozzák a biztonsági beruházásokat, és előnyben részesítik a (gyakran harmadik országbeli szállítóktól származó) legolcsóbb kész termékeket.

2.5. A biztonsági piac keresleti oldalán az állami szférabeli vevők és végfelhasználók széles körét találhatjuk, akiknek a többsége csak korlátozott közbeszerzési költségvetéssel rendelkezik és kis megrendeléseket tud adni, emellett jogszabályok kötelezik őket arra, hogy a legalacsonyabb áron vásároljanak. Ráadásul a biztonsági cikkek állami szférabeli vevőinek túlnyomó többsége képességfejlesztési tervvel sem rendelkezik. Azonnali szükségleteik kielégítése érdekében késztermékeket vásárolnak, anélkül, hogy hosszú távra átgondolnák, hogyan alakulhatnak a fenyegetések és a technológiák a jövőben, nem is beszélve arról, hogy beruháznának az erre való felkészülésbe.

2.6. Tekintettel a biztonsági kereslet e két szegmensének sajátosságaira, a kritikus technológiáknak és alkalmazásoknak nincs széles piaca. Az összetett biztonsági megoldásokat gyakran egyetlen vagy nagyon kevés fogyasztóra szabják, ami minimálisra korlátozza a termelési volument és a méretgazdaságosságot. Az ilyen rendszerekhez használt technológiák jó esetben felhasználhatók egy szélesebb kereskedelmi ügyfélpiac számára készülő egyéb, kevésbé érzékeny alkalmazásokhoz is. A jelenlegi piaci feltételek tehát lehetetlenné teszik, hogy olyan technológiai és ipari bázist tartsunk fenn az EU-ban, amely képes kifejleszteni az Európa külső határainak, területének és polgárainak védelméhez szükséges biztonsági képességeket. Ez aláássa a biztonsági unió hitelességét, és szélesebb körű uniós fellépést tesz szükségessé.

Az EU biztonságpolitikáinak jelenlegi állása

2.7. Az európai biztonsági stratégia 2015. áprilisi elindítása óta az EU egy olyan, valódi biztonsági unió megteremtésére törekszik, amely biztosítja azokat az eszközöket, infrastruktúrát és környezetet, amelyben és amelyek révén a nemzeti és az uniós hatóságok hatékonyan együttműködhetnek a közös kihívások kezelése érdekében, védve ugyanakkor a polgárok jogait és szabadságait * . Az ehhez kapcsolódó kezdeményezések nagy száma jól mutatja, hogy a biztonság egyértelműen az Unió egyik kulcsfontosságú politikai prioritásává vált:

- a terrorizmus elleni küzdelemről szóló irányelv * ,

- a pénzmosás elleni küzdelemre vonatkozó felülvizsgált szabályok * ,

- a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozása * ,

- a biztonság, a határigazgatás és a migrációkezelés terén alkalmazott uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás biztosítása * ,

- a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) létrehozása * ,

- a kiberbiztonsági jogszabály * ,

- megerősített európai határ- és parti őrség („Frontex”) * ,

- Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) * .

Ezek a kezdeményezések kiegészítik a már létrehozott programokat és finanszírozási eszközöket, például a Belső Biztonsági Alapot.

2.8. Az Európai Bizottságnak a következő többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslata az előző többéves pénzügyi kerethez képest jelentős emelést tartalmazott az idekapcsolódó főbb költségvetési sorok esetében (pl. 35,3 milliárd euró határigazgatásra és migrációkezelésre, 4 milliárd euró belső biztonságra és 15,6 milliárd euró rezilienciára és válságelhárításra) * . Az Unió az Európai horizont program részeként egy másik biztonsági kutatási programot is finanszírozni fog, amely már a Horizont 2020 keretében is jelentős mértékben hozzájárult a jövőbeli biztonsági képességek kialakításához és fejlesztéséhez.

2.9. A digitális technológiák tekintetében az Európai Bizottság szintén a kiadások jelentős növelését javasolja (pl. az Európai horizont vagy a Digitális Európa program esetében), hogy a stratégiai jelentőségű területeken fokozhassuk Európa technológiai szuverenitását. E tekintetben az Európai Bizottság kinyilvánította az űr-, a védelmi és a biztonsági ágazat közötti szinergiák előmozdítására irányuló szándékát is.

2.10. A technológiai szuverenitás kulcsfogalma az „Új európai iparstratégiának” is, melyben az Európai Bizottság hangsúlyozza, hogy „Európa digitális átalakulása, biztonsága és jövőbeli technológiai szuverenitása stratégiai digitális infrastruktúráinktól függ”, és bejelenti, hogy „támogatni fogja [...] az olyan kulcsfontosságú alaptechnológiák kifejlesztését, amelyek stratégiai jelentőséggel bírnak Európa iparának jövője szempontjából” * .

Részletes megjegyzések

2.11. Az EU hatásköre a biztonság területén továbbra is korlátozott, és túlnyomórészt csak a nemzeti hatóságok közötti koordinációs szerepre terjed ki. Ezért a biztonságpolitikák továbbra is szétforgácsoltak és gyakran eredménytelenek. Ugyanez igaz más, a biztonság szempontjából fontos ágazatokra, például a közegészségügyre is.

2.12. Az EU biztonsága olyan politikai prioritás, amely nem rendelkezik ipari dimenzióval. Figyelemre méltó a biztonsággal kapcsolatos szakpolitikák és finanszírozási eszközök száma, és ezek jelentős költségvetéssel rendelkeznek. Nincsenek azonban összehangolva a képességigények, és a vonatkozó ipari és technológiai bázist támogató koherens politika is hiányzik. Az olyan fogalmak, mint az ipari versenyképesség, a stratégiai autonómia, a képességtervezés és a kritikus technológiák kimaradtak a biztonsági unióról szóló vitából, és soha nem tekintették őket a biztonsággal kapcsolatos finanszírozási programok célkitűzéseinek.

2.13. Az innovatív és versenyképes biztonsági iparág megteremtését célzó 2012-es európai bizottsági cselekvési terv nem volt elég ambiciózus, és alkalmazási köre is korlátozott volt, így nem ért el jelentős hatást.

2.14. Az EU biztonsági kutatási programja jelentős forrásokat mozgósít, de súlyos hiányosságokkal küzd. A kutatási eredmények piaci elterjesztése továbbra is komoly kihívást jelent, mivel nem létezik a biztonságot szolgáló közös képességfejlesztési tervezés, amely segítene az állami végfelhasználók igényeinek összefogásában, és a képességekre fókuszáló más uniós finanszírozási eszközöket sem használják fel szisztematikusan a biztonsági megoldások alkalmazásának támogatására.

2.15. Az új belső biztonsági stratégia szab irányt az EU biztonsági politikáinak, ezért törekednie kell e hiányosságok megszüntetésére. A stratégiának foglalkoznia kell a technológia gyors fejlődésével és annak a biztonságra gyakorolt hatásaival, szorgalmaznia kell a biztonsági képességek iránti igények közös meghatározását, és elő kell mozdítania az e szükségletek kielégítésére irányuló európai együttműködést. Ez megerősítené a biztonsági uniót, jelentősen hozzájárulna a biztonság terén a valódi belső piac megteremtéséhez, és segítené egy versenyképes európai biztonsági ágazat fenntartását.

2.16. Az ipar nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a technológiákat megoldásokká alakítsuk. A szuverenitás alapvető területeire vonatkozó ambiciózus iparpolitikát ezért politikai prioritásnak kell tekinteni az Unióban. Egy ilyen politika kidolgozása különösen sürgős a biztonsági ágazat számára, amely jelenleg a kritikus ipari és technológiai kapacitások fenntartását rendkívül megnehezítő, súlyos piaci hiányosságoktól szenved.

2.17. Ezért felkérjük az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki konkrét biztonsági ipari stratégiát az új belső biztonsági stratégia támogatására és a biztonsági unió hatékonyabbá tételére. Ennek az ipari stratégiának ambiciózusnak és átfogónak kell lennie, biztosítva, hogy minden vonatkozó szakpolitika és eszköz hozzájáruljon ahhoz, hogy a kritikus biztonsági területeken biztosítható legyen az Unió technológiai szuverenitása. Biztosítania kell továbbá, hogy a biztonsággal kapcsolatos valamennyi uniós eszköz (BBA, IHA, rescEU) ipari dimenzióval is rendelkezzen, és valamennyi technológiai vonatkozású program (Digitális Európa, Európai horizont) tartalmazzon egy biztonsági dimenziót. Ez segítene kielégíteni az állami ügyfelek biztonsági igényeit, új lehetőségeket kínálna az iparág számára Európában, és megkönnyítené a kialakulóban lévő technológiák biztonsági kihatásainak időben történő kezelését.

2.18. Ennek érdekében pontosabban meg kell határozni és a gyakorlat nyelvére is le kell fordítani a technológiai szuverenitás fogalmát. Üdvözlendő, hogy az Európai Bizottság jelenleg kiemelten kezeli a digitális technológiákat, de nem szabad kizárólag ezeket előtérbe állítania. A szuverenitás alapvető területeivel - vagyis a biztonsággal, a védelemmel és az űrkutatással - összefüggő valamennyi kritikus technológiának elsőbbséget kell adni. Emellett a koncepciót a Covid19-világjárvány fényében is felül kell vizsgálni, és a rezilienciát fel kell venni a stratégiai célkitűzések közé.

2.19. Az Európai Bizottság „Új európai iparstratégia” című dokumentuma olyan elemeket tartalmaz, amelyek lényegesek ahhoz, hogy a kritikus biztonsági területeken előmozdítsuk a technológiai szuverenitást. Különösen a stratégiai értékláncok koncepcióját kell egy olyan átfogó megközelítés kereteként alkalmazni, amely a kritikus anyagok biztosításától az iparosításig és a karbantartásig a teljes ipari ciklusra kiterjed, és összehangolja valamennyi megfelelő szakpolitikai eszköz használatát, beleértve a közvetlen külföldi tőkebefektetések ellenőrzését is.

2.20. A következő többéves pénzügyi keretet hozzá kell majd igazítani a Covid19 időszakának (illetve az azt követő időszaknak) a szükségleteihez, akárcsak a többéves pénzügyi keret által támogatott szakpolitikákat vagy az abból finanszírozott programokat. A világjárvány kezelésével kapcsolatos európai nehézségek tanulságait figyelembe véve át kell gondolni a korábban meghatározott prioritásokat és eszközöket. Ez vonatkozik a biztonsági unióra és az új belső biztonsági stratégiára is, amelynek hangsúlyoznia kell a nagyobb technológiai szuverenitás és reziliencia szükségességét.

2.21. A világjárvány okozta recesszió leküzdése érdekében a következő költségvetési ciklusban az EU-nak a beruházásokat a csúcstechnológiai ágazatokra kell összpontosítania, mivel ezek rendelkeznek a legnagyobb hozzáadott értékkel és multiplikátorhatással a gazdaság egészére nézve * . Egy, a biztonsági iparra vonatkozó uniós stratégia, amely hozzájárul Európa autonómabbá és ellenállóképesebbé tételéhez, tökéletesen illeszkedne ebbe a megközelítésbe, ezért sürgősen lépéseket kell tenni ennek kidolgozására az Unió Covid19-hez kapcsolódó helyreállítási terve keretében.

Kelt Brüsszelben, 2020. július 16-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Luca JAHIER


  Vissza az oldal tetejére