Előadó: Giulia BARBUCCI
Társelőadó: Indrė VAREIKYTĖ
Felkérés: Európai Bizottság, 2020.4.22.
Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Elnökségi határozat: 2020.2.18.
Illetékes szekció: „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” szekció
Elfogadás a szekcióülésen: 2020.6.17.
Elfogadás a plenáris ülésen: 2020.7.16.
Plenáris ülés száma: 553.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott) 171/38/7
1. Következtetések és ajánlások
1.1. Az EGSZB tudatában van annak, hogy a Covid19-világjárvány hatással van a nemek közötti egyenlőségre és egyértelműen rámutatott a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek nemi dimenziójára. Ezt a kérdést teljes mértékben figyelembe kell venni az új nemi esélyegyenlőségi stratégiában. Az Európai Bizottságnak a nemi esélyegyenlőségi stratégiát a Covid19 hatásának kezelésével párhuzamosan, testre szabott és célzott szakpolitikai válaszok révén kell végrehajtania.
1.2. Az EGSZB azt ajánlja, hogy valamennyi programozási és irányítási szervben és infrastruktúrában fogadjanak el a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére irányuló stratégiákat, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy határozottan ösztönözze a tagállamokat arra, hogy ugyanezt a megközelítést alkalmazzák. Az EGSZB ezenfelül helyesli a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos interszekcionális megközelítés alkalmazását, a megkülönböztetés különböző formáinak kezelésekor is.
1.3. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsák a nemek kiegyensúlyozott részvételét a Covid19-hez kapcsolódóan a gazdaság újraindítását és a társadalmi és gazdasági marginalizálódás megelőzését célzó szakpolitikai intézkedések megvitatására létrehozott tanácsadó és technikai testületekben.
1.4. Az EGSZB továbbá arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a nemi dimenziót teljes mértékben építsék be a Covid19-cel összefüggő gazdaságélénkítési intézkedésekbe, a nemek közötti hosszú távú egyenlőtlenségek stratégiai és strukturális megközelítés révén történő kezelése érdekében, továbbá hogy előmozdítsák és javítsák a nők részvételét a munkaerőpiac minden szintjén.
1.5. Az EGSZB a nemek közötti egyenlőség iránti erőteljesebb elkötelezettséget kér a következő, 2021-2027-es többéves pénzügyi keretben. Ezt a megközelítést be kell építeni a szociális jogok európai pillérének és a 2019 és 2024 közötti időszakra vonatkozó hat európai bizottsági prioritásnak, valamint az európai szemeszter ajánlásainak a végrehajtásába is.
1.6. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által kidolgozott nemi esélyegyenlőségi stratégiát, és kéri, hogy az Európai Bizottság hozzon létre egy koordinációs mechanizmust valamennyi tagállam, a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek bevonásával.
1.7. Az EGSZB kéri a tagállamokat, hogy hozzanak konkrét intézkedéseket az oktatási és pályaválasztási tanácsadás javítására, ezáltal erősítve a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos tudatosságot, valamint hogy biztosítsanak olyan megfelelő erőforrásokat és eszközöket, amelyek a nemek közötti egyenlőség szempontját jobban figyelembe vevő megközelítéshez és a nemi szegregáció csökkenéséhez vezetnek az oktatásban és a foglalkoztatásban.
1.8. Az EGSZB cselekvésre szólít fel a nemek közötti digitális szakadék megszüntetése, valamint a nemi dimenziónak a digitális menetrendbe és a mesterséges intelligenciára vonatkozó menetrendbe való teljes körű beépítése érdekében, uniós és tagállami szinten egyaránt, ami egy konkrét menetrend és egy olyan, a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő nyomonkövetési mechanizmus létrehozásával valósulhat meg, amelyet mutatók és nemi bontásban gyűjtött adatok támasztanak alá.
1.9. A nemek közötti bérkülönbség továbbra is a nemek közötti egyenlőtlenség és megkülönböztetés egyik fő formája, amely a Covid19-válság miatt még hangsúlyosabbá vált. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy sürgősen folytassa az azzal a javaslattal kapcsolatos munkát, hogy kötelező érvényű intézkedéseket vezet be a nemek közötti bérkülönbségek átláthatóságát illetően, és készen áll arra, hogy vezető szerepet játsszon az egyenlő díjazás megvalósítására vonatkozó, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére irányuló stratégia előmozdításában.
1.10. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy mozdítsanak elő egy hatékony megközelítést a nők elleni erőszak minden formájának megelőzésére és a nők védelmének biztosítására. Az EGSZB támogatja a nők elleni erőszak felszámolására irányuló nemzetközi és európai kezdeményezések támogatására és elfogadására irányuló intézkedéseket. AZ EGSZB együtt dolgozhat a szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel, hogy gondoskodjon az ilyen kezdeményezések zökkenőmentes végrehajtásáról.
1.11. Az EGSZB kulcsszerepet játszik a családi és a munkahelyi szexuális zaklatás megelőzését és az azzal szembeni védelmet szolgáló eszközökkel és szervezeti infrastruktúrával kapcsolatos bevált gyakorlatok gyűjtésében és azok szociális partnerek, továbbá civil társadalmi szervezetek közötti terjesztésében.
1.12. Az EGSZB szisztematikus megközelítést javasol a gondozási politikák tekintetében, amelyek számos más szakpolitikai dimenziót is magukban foglalnak (a fizetések átláthatósága, közszolgáltatások, infrastruktúra, adózás, közlekedés, a digitális és mesterséges intelligenciával kapcsolatos menetrendek és az uniós alapok). Az uniós tagállamoknak továbbra is azon kell lenniük, hogy javítsák a kisgyermekkori nevelési és gondozási létesítmények kínálatát, megfizethetőségét és színvonalát.
1.13. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat a fogyatékossággal élő nők munkaerőpiaci részvételének növelésében - és így a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRPD) végrehajtásában -, és e tevékenységét terjessze ki a nők más veszélyeztetett csoportjaira is (köztük a roma és migráns nőkre).
1.14. Az egyenlő részvételi esély minden - európai, nemzeti, regionális és helyi - szinten elengedhetetlen eleme a képviseleti demokráciának. Az EGSZB támogatja az egyenlő részvételt és a nemek közötti egyensúlyt a döntéshozatalban, valamint a politikai, gazdasági és társadalmi életben, többek között a társadalmi és civil párbeszéd struktúráiban. Jogalkotási, költségvetési, önkéntes, szervezeti és kulturális intézkedéseken alapuló pozitív intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy kezelni lehessen a nők döntéshozatali testületekben való alacsony képviseletének és részvételének kérdését.
1.15. Az EGSZB ismételten arra kéri a Tanácsot, hogy folytassa a vállalati vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúly javításáról szóló irányelv megvitatását.
1.16. Az EGSZB arra ösztönzi a média- és a reklámágazatot, hogy támogassák a nők döntéshozatali pozíciókban való kiegyensúlyozottabb részvételét, és járuljanak hozzá a médiatartalmakban megjelenő nemi sztereotípiák felszámolásához azáltal, hogy magatartási kódexeket és mechanizmusokat fogadnak el, amelyek garantálják a nemek egyensúlyát a döntéshozó szervekben.
1.17. Az EGSZB arra kéri az EIGE-t, hogy a nemek közötti egyenlőség mutatójában helyezzen tematikus hangsúlyt a nemek közötti egyenlőségre a médiában, felhívva a figyelmet a nemek közötti egyenlőtlenségekre.
2. Bevezetés
2.1. A nemek közötti egyenlőség nemcsak európai uniós alapérték * , hanem egy cselekvésre szóló, kötelező felhatalmazás is * . Az Európai Bizottság a nemek közötti egyenlőséget vezérelvként, valamint megbízatásának egyik céljaként határozta meg, ugyanakkor a bizonyítékok * azt mutatják, hogy a nemek közötti egyenlőség megvalósítása az Unióban nagyon lassan halad. Ez az EGSZB-vélemény a 2020-2025 közötti időszakra szóló azon nemi esélyegyenlőségi stratégiára adott válaszként készült, amelyet az Európai Bizottság 2020 márciusában, a Covid19-világjárvány terjedését megelőzően indított útnak. Az EGSZB tudatában van annak, hogy a Covid19-világjárvány hatással van a nemek közötti egyenlőségre, amit figyelembe kell venni a nemi esélyegyenlőségi stratégiában. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a vészhelyzet súlyosbítja a nemek közötti egyenlőtlenségeket, amelyek már a válság előtt is léteztek. A nők egyre nagyobb mértékben vannak kitéve az erőszak, a szegénység, a számos formát öltő megkülönböztetés és a gazdasági függőség kockázatának, ezért azt javasoljuk, hogy az Európai Bizottság tegyen azonnali lépéseket a nemi esélyegyenlőségi stratégia végrehajtása érdekében, a Covid19 nőkre és lányokra gyakorolt hatásának kezelésével párhuzamosan, testre szabott és célzott szakpolitikai válaszok révén. A stratégia a következőképpen határozza meg beavatkozási területeit:
2.1.1. A nőkkel szembeni erőszak a nemi alapú megkülönböztetés egyik legsúlyosabb formája.
2.1.2. Az Európai Bizottság szisztematikus elemzésre, a sztereotípiák felszámolására, illetve a nemi alapú erőszak, zaklatás, erőszakoskodás és megfélemlítés felszámolására irányuló erőteljesebb intézkedésekre, valamint az áldozatok védelmére és az elkövetők felelősségre vonására irányuló intézkedések bevezetésére szólít fel. A Covid19-válság alatt fokozódott a kapcsolaton belüli erőszak, mivel a nők otthon nagyobb mértékben ki vannak téve a partnereik által elkövetett erőszaknak.
2.1.3. A nők foglalkoztatása. Tények támasztják alá, hogy a nemek közötti gazdasági különbségek és a gondozási feladatok terén továbbra is fennálló egyensúlyhiány erősen korlátozzák a nők teljes értékű társadalmi és gazdasági szerepvállalását, valamint a tisztességes bérhez, jövedelemhez és nyugdíjhoz való hozzáférést. A gazdasági marginalizálódás kockázatának a tartós sztereotípiák, valamint a megkülönböztetés interszekcionális formái is meghatározó elemei. A munkaerőpiacon tapasztalható strukturális munkaerőhiány számos strukturális tényező következménye, amelyek nagymértékben összefüggnek a nemek közötti egyenlőséggel. Ezek a tényezők nemcsak a gazdaságpolitikák hatását korlátozzák, hanem társadalmainkat és gazdaságainkat is megfosztják a női készségek és tehetség meglévő állományától.
2.1.4. A nemek kiegyensúlyozott részvétele a döntéshozatalban fontos cél és tartós hiányosság. A gazdasági és társadalmi kihívások összetettségének kezelése érdekében növelni kell a nők vezető pozíciókban való részvételét. A jogalkotási intézkedések jelentik az egyik lehetőséget a nemek közötti szakadék rövid távú kezelésére.
2.1.5. A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése a nemek közötti egyenlőség azáltal történő megvalósítására irányuló stratégia, hogy a nemi dimenziót a politikai döntéshozatal valamennyi szakaszába beépítik. Valamennyi uniós tagállamban egy külön, a nemek közötti egyenlőség céljaihoz igazított infrastruktúra * felelős a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésének végrehajtásáért és annak támogatásáért, hogy a nemi dimenzió beépüljön a politikai menetrendbe. Az ilyen intézményi mechanizmusokat jobban fel kell vértezni egy erősebb politikai mandátummal és a releváns eszközök (tényeken alapuló elemzés, nemek szerint lebontott adatok szisztematikus gyűjtése, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés * , a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő nyomon követés és értékelés) telepítéséhez szükséges készségekkel.
2.1.6. A 2021-2027 közötti időszakra szóló uniós alapok lehetőséget kínálnak a nemek közötti egyenlőség támogatására. Az EGSZB véleményt bocsátott ki * , amelyben arra kéri a Parlamentet és a Tanácsot, hogy vezessenek be új és megfelelő mutatókat annak érdekében, hogy jobban nyomon lehessen követni az EU pénzügyi hozzájárulását a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célok eléréséhez. A cél a nők (különösen a veszélyeztetett csoportokhoz tartozók * , például a fogyatékossággal élő * és a számos formát öltő megkülönböztetésnek kitett nők) munkaerőpiaci részvételének növelése, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését célzó intézkedések, illetve a gyermekgondozási és tartós ápolási-gondozási szolgáltatások és infrastruktúra javítása. A Covid19-válság rámutat arra, hogy szükség van a munka és a magánélet közötti egyensúlyt elősegítő intézkedések finanszírozására, a minőségi és hozzáférhető állami gondozási szolgáltatásokba való beruházásra, valamint a foglalkoztatási szint megőrzésére és a jövedelemtámogatás fenntartására is.
2.1.7. Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy az uniós finanszírozást a nemek közötti egyenlőséget jobban figyelembe vevő módon kellene elosztani, hogy a nemek közötti egyenlőségnek önálló célnak kell lenni ahelyett, hogy összevonnák a megkülönböztetésmentességre vonatkozó célkitűzésekkel, és hogy a nemi dimenziót hatékonyabban be kell építeni az összes többi konkrét célkitűzésbe, multidiszciplináris és interszekcionális megközelítést követve.
3. Általános megjegyzések a 2020-2025 közötti időszakra szóló nemi esélyegyenlőségi stratégiáról és javaslatok a végrehajtásra
3.1. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottságnak azt a megközelítését, hogy újraindítsa a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítését mint a nemek közötti egyenlőség elérésére irányuló stratégiát, és kéri a Covid19-világjárvány nőkre gyakorolt konkrét hatásának figyelembevételét. A kettős megközelítést - a pozitív intézkedéseket és a nemi dimenzió figyelembevételét - teljes mértékben be kell építeni a finanszírozási programozási mechanizmusok irányításába. Ezt a megközelítést be kell építeni a szociális jogok európai pillérének és a 2019 és 2024 közötti időszakra vonatkozó hat európai bizottsági prioritásnak * , valamint az európai szemeszter ajánlásainak a végrehajtásába is.
3.2. A nemek közötti egyenlőség uniós szintű intézményi infrastruktúráját (DG JUST, EIGE, az Európai Parlament és az uniós intézmények, valamint tanácsadó szervek * , továbbá az Eurofound és az EUROSTAT által szolgáltatott adatok által támogatott, esélyegyenlőségi munkacsoport * ) jobban be kell építeni az uniós politikairányítási folyamatba. A nemek közötti egyenlőség konkrét határain túl ezen intézményi infrastruktúra szerves részét kell képezze a jelenlegi legfontosabb témákról (többek között: európai digitális menetrend, európai készségfejlesztési program, európai zöld megállapodás, európai ifjúsági célok * ) folytatott politikai mechanizmusnak.
3.3. Az EGSZB osztja azt az álláspontot, hogy a nemek közötti egyenlőség multidiszciplináris és interszekcionális politikai megközelítést követel meg, amely gyengíti azokat a társadalmi és gazdasági ösztönző tényezőket, amelyek a nemek közötti egyenlőtlenséghez vezetnek, és erősíti azokat a tényezőket, amelyek elősegítik a nemek közötti egyenlőséget. Az EGSZB * stratégiai megközelítést sürget, amely nyomon követi a nemi dimenziónak az új, 2021-2027-es pénzügyi szabályozási keretben meghatározott valamennyi tematikus célkitűzésbe való beépítését.
3.4. Az EGSZB felhívja a figyelmet arra, hogy ma már tény az EU gazdasági növekedésének Covid19 vírus miatti lassulása. A nemek között meglévő egyenlőtlenségek további súlyosbodásának elkerülése érdekében fontos, hogy a stratégia végrehajtása során teljeskörűen értékeljék és figyelembe vegyék a makrogazdasági politikák nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatásait * .
4. Részletes megjegyzések
4.1. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy foglalkozzon a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó meglévő koordinációs mechanizmussal a stratégia végrehajtásának nyomon követése érdekében, azzal a céllal, hogy az elért eredményekről jelentést tegyen a nemek közötti egyenlőség szempontjából. A koordinációs mechanizmus foglalkozhatna a nemekkel kapcsolatos megfontolásokkal is a szociális jogok európai pillérének végrehajtása során és az európai szemeszteren ajánlásain belül.
4.2. Az EGSZB korábban már arra kérte az Európai Bizottságot, hogy az uniós országoknak ajánlja azt, hogy a helyzet éves eredménytáblán keresztül történő nyomon követése érdekében határozzanak meg nemzeti célértékeket és mutatókat.
4.3. A nemi alapú erőszak felszámolása
4.3.1. Otthon és a munkakörnyezetben a nők még mindig nagyobb valószínűséggel számolnak be arról, hogy ki vannak téve ártalmas társas viselkedési formáknak és erőszaknak * . Az EGSZB kulcsszerepet játszhat a jelenséggel kapcsolatos szélesebb körű ismeretek terjesztésében, a nők elleni erőszak bármely formája megelőzésének céljából. A szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek tudatosságerősítéssel, valamint a bevált gyakorlatok gyűjtésével és megosztásával támogathatják a nőkkel szembeni erőszak megelőzését és a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő kultúra előmozdítását.
4.3.2. A szociális partnerek munkahelyi zaklatásról és erőszakról szóló 2007. évi európai keretmegállapodása olyan eszköz, amely garantálja a zaklatástól és erőszaktól mentes munkahelyet, és amelyet a vállalat méretétől függetlenül mindenhol alkalmazni kell Európában és az összes munkahelyen.
4.3.3. Támogatni kell és el kell fogadni a nők elleni erőszak felszámolására irányuló nemzetközi és európai kezdeményezéseket. Az EGSZB komoly támogatást tud nyújtani a munkahelyi erőszakról és szexuális zaklatásról szóló ILO-egyezményhez. Az erőszakról és zaklatásról szóló 2019. évi 190. ILO-egyezményt nemzetközi és európai szinten valamennyi kormánynak meg kellene erősítenie és végre kellene hajtania csakúgy, mint az Európai Uniónak. Az EGSZB üdvözli továbbá az Európai Bizottság arra irányuló kezdeményezését, hogy 2021-ben intézkedéseket javasoljon az Isztambuli Egyezmény célkitűzéseinek elérése érdekében.
4.3.4. Az egyik olyan akadályt, amellyel a nők az online tevékenységek során és a közösségi hálókon szembesülnek, az internetes zaklatás jelenti * . Az EGSZB arra kérte az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg a korábbi „Nők a digitalizációban” munkacsoportot és a „Digital4her” kezdeményezés nyomon követését * . Az Európai Bizottságnak ezeket az önkéntes intézkedéseket össze kell hangolnia a nők elleni erőszakra vonatkozó jogi keretekkel.
4.3.5. Az EGSZB több ízben is sürgette az Európai Bizottságot, hogy tegye naprakésszé az illegális online tartalmak elleni eredményes küzdelmet célzó intézkedésekről szóló ajánlást és a jogellenes online gyűlöletbeszéddel szembeni fellépést szolgáló magatartási kódexet, amelyről az Európai Bizottság és a globális informatikai vállalatok állapodtak meg, oly módon, hogy a nők online zaklatását és az ellenük irányuló pszichológiai terrort is felvették az illegális gyűlöletbeszéd fogalommeghatározásába * .
4.3.6. Az EGSZB továbbá javasolja egy sürgősségi jogi alap létrehozását uniós szinten, amely olyan civil társadalmi szervezetek számára nyújtana támogatást, amelyek a nők jogait megsértő jogszabályokat bírósági úton támadják meg * .
4.4. A nemek közötti különbségek megszüntetése
4.4.1. Oktatás. Nemek közötti különbségek továbbra is fennállnak az oktatás terén, és a munkaerőpiacon, a foglalkoztatásban és a jövedelmeket illetően nemi szegregációhoz, valamint strukturális munkaerőhiányhoz vezetnek * . Konkrét intézkedéseknek kell foglalkozniuk a tanulmányi tanácsadás rendszerével * . Az oktatás az általános iskolától kezdve fontos szerepet játszik a sztereotípiák felszámolásában és az előítéletek lebontásában.
4.4.2. A digitális és mesterséges intelligenciával kapcsolatos technológiáknak és készségeknek nemre, korra vagy társadalmi-gazdasági háttérre való tekintet nélkül mindenki számára hozzáférhetőnek kell lenniük. Fontos növelni a nők és lányok számát a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika, valamint az információs és kommunikációs technológiák ágazatában, hogy megszűnjön a digitális szakadék az alacsony képviseletük problémájának gyökerénél, és több női digitális példakép álljon rendelkezésre a sztereotípiák leküzdéséhez, különös tekintettel a jelenlegi Covid19-vészhelyzet hatására.
4.4.3. Az ikt-fejlesztői munkakörökben tevékenykedő nők és lányok számának növelése segíthet annak a nemen alapuló elfogultságnak a leküzdésében, amely az adott technológiák kialakítása során azokba beépül. Ezért alapvető fontosságú a továbbképzéshez való egyetemes hozzáférés biztosítása a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika, az információs és kommunikációs technológiák, valamint a mesterséges intelligencia területén, továbbá a munkavédelem biztosítása azon nők számára, akik esetében fennáll a kockázata annak, hogy az ikt területén alacsony szintű jártasság miatt elveszítik munkahelyüket.
4.4.4. Külön figyelmet és intézkedéseket kell szentelni a nemekkel kapcsolatos szempontoknak a pénzügyi oktatásban.
4.4.5. Foglalkoztatás. A nemek közötti foglalkoztatási különbségek hosszú távú különbségekhez vezettek a jövedelem, a hitelekhez, a bérekhez és a nyugdíjakhoz való hozzáférés terén, és súlyosbítják a szegénység, a társadalmi kirekesztés és/vagy a hajléktalanság kockázatát is. A foglalkoztatás terén alkalmazott egyenlő bánásmódra vonatkozó, az EU által kezdeményezett jogszabályoktól függetlenül a nemek közötti bérszakadék továbbra is a nemek közötti egyenlőtlenség és megkülönböztetés egyik fő elterjedt formája.
4.4.6. A kollektív tárgyalások vezető szerepet játszhatnak e tekintetben. Valamennyi intézkedésnek kezelnie kell a nemek közötti különbségeket a szociális védelemhez való hozzáférés javítása, a munka minőségének javítása és a munkaerőpiac szilárdságának növelése érdekében.
4.4.7. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak a nemek közötti bérkülönbségek átláthatóságára vonatkozó kötelező érvényű intézkedésekre irányuló kezdeményezését, amelyeket a lehető leghamarabb be kell vezetni, és amely vezető szerepet játszhat a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére irányuló, az egyenlő díjazást célzó stratégia előmozdításában. A nők az egészségügyi és szociális ellátási ágazatban dolgozók 70%-át teszik ki 104 országban (WHO), és a szolgáltatási ágazatban dolgozók 58,6%-át teszik ki világszerte (ILO), ami egészségügyi kockázatot jelent számukra a pandémia miatt. A nők szegregációjának túlsúlya az alacsony fizetésű ágazatokban és a bizonytalan munkahelyeken a munkahelyek megszűnésének és az egészségügyi problémáknak a kockázata szempontjából a frontvonalba helyezi őket.
4.4.8. A gondozási, takarítási, kereskedelmi és egészségügyi ágazatban végzett munkák és feladatok nagyon sokat adnak a társadalomnak és a gazdaságnak, amint arra a Covid19-válság is rámutatott. Ezeket a hagyományosan sok nőt foglalkoztató munkahelyeket és ágazatokat gyakran alulfizetettség, alulértékeltség és bizonytalan munkakörülmények jellemzik. Ezért rendkívül fontos, hogy ezeket a szakmákat nagyobb társadalmi elismerésben részesítsük, és ennek megfelelő gazdasági értéket rendeljünk hozzájuk, ami elősegítené a bérszakadék és a nemek közötti egyéb különbségek csökkentését, valamint a szóban forgó munkák gazdasági és társadalmi értékének növelését.
4.4.9. A közszféra digitális átállásával kapcsolatos beruházások növelése nagyszerű lehetőséget kínál a nők és férfiak munkaerőpiaci részvételének fokozására és jobbítására, és segítheti a gondozási feladatokat ellátó, vagy a bürokráciával és a közszolgáltatásokhoz való hozzáféréssel kapcsolatos akadályok leküzdésében segítségre szoruló személyeket * .
4.4.10. A női vállalkozók még mindig csak kis hányadban vannak képviseltetve az EU-ban működő összes vállalkozó között. A női vállalkozók beruházási tőkéhez való hozzáférésének megkönnyítése és a nemek közötti egyensúly előmozdítása a pénzügyi intézmények döntéshozatali pozícióiban, ahol a beruházásokra vonatkozó döntések születnek * , támogatja mind a női vállalkozókat, mind pedig a nemek közötti egyenlőséget.
4.4.11. Gondozás és a munka és a magánélet közötti egyensúly. A nők még mindig nagyobb arányban vállalnak fizetetlen munkát, legyen szó gyermekek, idősek gondozásáról vagy házimunkáról * . A munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtését célzó intézkedések - akár jogszabályok, akár kollektív tárgyalások révén - jobban össze tudják egyeztetni a nők és férfiak, valamint a gondozói feladatokat is ellátó munkavállalók igényeit. A világjárvány tovább súlyosbította a nem fizetett gondozási munka terhét, különösen most, hogy az iskolák, óvodák és munkahelyek be vannak zárva a karantén miatt.
4.4.12. Az EGSZB kéri a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelv végrehajtását, különösen a fizetett szabadságok tekintetében, annak biztosítása érdekében, hogy mind a nők, mind a férfiak élhessenek a gondozáshoz való jogukkal. Az EGSZB emellett arra ösztönzi a tagállamokat, hogy tegyenek további erőfeszítéseket a jelenleg még meg nem valósult azon cél elérése érdekében, hogy a három év alatti gyermekek 33%-a részesüljön hivatalos intézményes gondozásban, és ez egészüljön ki egy délutáni napközikre vonatkozó célkitűzéssel, amely lehetővé tenné a szülők számára, hogy teljes munkaidőben dolgozzanak, ha úgy kívánják. A célok maradéktalan teljesítése érdekében az Európai Bizottságnak együtt kell működnie a tagállamokkal.
4.4.13. Az EGSZB kéri a tagállamokat, hogy vegyék igénybe az uniós alapokat annak érdekében, hogy javítsák a koragyermekkori nevelés és gondozás szolgáltatásainak és infrastruktúrájának rendelkezésre állását, megfizethetőségét és minőségét.
4.4.14. Szükséges növelni a fogyatékossággal élő nők munkaerőpiaci részvételét is, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény (UNCRPD) végrehajtása révén.
4.4.15. A népesség elöregedése miatt az igények összehangolására, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly megteremtésére irányuló intézkedések kidolgozásakor nagyobb hangsúlyt kell fektetni az idősek gondozására.
4.4.16. A gondozási politikák szisztematikus megközelítésére van szükség, amely számos más szakpolitikai dimenziót is magában foglal (infrastruktúra, adózás, közlekedés, digitális menetrend, egészségügy és készségek, mesterséges intelligencia és uniós alapok), ahol a szociális párbeszéd, a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek vezető szerepet játszhatnak.
4.5. A nemek közötti egyenlőség megvalósítása a döntéshozatalban
4.5.1. Az egyenlő részvételi esély minden - európai, nemzeti, regionális és helyi - szinten elengedhetetlen eleme a képviseleti demokráciának. Az EGSZB támogatja az egyenlő részvételt és a nemek közötti egyensúlyt a döntéshozatalban, valamint a politikai, gazdasági és társadalmi életben, többek között a társadalmi és civil párbeszéd struktúráiban. Jogalkotási, költségvetési, önkéntes, szervezeti és kulturális intézkedéseken alapuló pozitív intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy kezelni lehessen a nők döntéshozatali testületekben való alacsony képviseletének és részvételének kérdését.
4.5.2. A nemek közötti munkaerőpiaci különbségek nemi egyenlőtlenségekhez is vezetnek a döntéshozatalban. Az EU-ban kétszer annyi vezető pozícióban lévő férfi van, mint nő. A nők szinte minden gazdasági ágazatban alulreprezentáltak vezetőként. A vezető pozíciókat illetően a nemek közötti egyensúly leginkább a közszférában érvényesül * .
4.5.3. A jogszabályok segíthetnek, de önmagukban aligha befolyásolják a kultúrát és a szervezeti mechanizmusokat. A nemek közötti egyensúly a döntéshozatalban, a politikai, gazdasági és társadalmi életben a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére irányuló megközelítés elfogadásával is megvalósítható, amelynek célja, hogy kedvező feltételeket és fokozott nemi tudatosságot biztosítson a nők döntéshozatalban való részvételének növeléséhez.
4.5.4. Az EGSZB arra kéri a Tanácsot, hogy folytassa a vállalati vezetőtestületekben a nemek közötti egyensúly javításáról szóló irányelv megvitatását * . Az EGSZB továbbá kéri a vállalkozásokat, hogy járjanak elöl jó példával, és jelentősen növeljék a nők számát a vezető döntéshozatali pozíciókban.
4.5.5. Az EGSZB azt ajánlotta * , hogy fontolják meg a hatékony stratégiákat és eszközöket (pl. jogi, költségvetési és önkéntes intézkedések, nemi kvóták) a nemek közötti egyensúly főbb politikai struktúrák választott és jelölt pozícióiban történő elérése érdekében, és javasolja, hogy az Európai Bizottság továbbra is támogassa a tagállamokat az e területen való fellépésben. Ismét arra kéri a Tanácsot * , hogy vizsgálja felül az EGSZB-tagok kinevezésére vonatkozó iránymutatásait annak érdekében, hogy figyelembe vegye az EU-ban végbemenő gazdasági, társadalmi és demográfiai fejleményeket.
4.6. A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése
4.6.1. A nemek közötti egyenlőség általános érvényesítése a legjobb megközelítés a nemi dimenzió valamennyi szereplő közötti és minden szinten történő integrálására, de annak operatív dimenzióját és végrehajtásának módját javítani kell.
4.6.2. A 2021-2027-es programozási időszakban az EGSZB határozottabb elkötelezettséget sürget a nemek közötti egyenlőség iránt. A programok, projektek és alapok relevanciájának és koherenciájának biztosítása érdekében hatékonyan végre kell hajtani és értékelni kell a nemek közötti egyenlőség előfeltételeit.
4.6.3. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által kidolgozott nemi esélyegyenlőségi stratégiát, és kéri, hogy foglalkozzon a meglévő koordinációs mechanizmusokkal (a nők és férfiak esélyegyenlőségével foglalkozó tanácsadó bizottság, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésével foglalkozó magas szintű csoport és az esélyegyenlőségi munkacsoport) a stratégia megfelelő végrehajtásának nyomon követése, az elért eredményekről való jelentéstétel, valamint a megközelítések és tapasztalatok uniós szintű cseréjének megkönnyítése érdekében.
4.7. A nemek közötti egyenlőség a médiában
4.7.1. Bár alapvető szerepet játszik a társadalom alakításában, a média nemek közötti egyenlőségre gyakorolt hatását régóta alábecsülik. A médiaiparnak vezető szerepet kell vállalnia annak biztosításában, hogy a reklámoknak inkább pozitív, mint negatív hatásuk legyen a nemek közötti egyenlőség társadalmi képviselete és előmozdítása terén.
4.7.2. A médiaiparban megvalósítandó nemek közötti egyenlőség javítása érdekében alapvető fontosságú a nők vezető döntéshozói pozíciókban való részvételének fokozása * , továbbá a szexizmust és a sztereotípiákat tiltó és a nemi dimenziónak a médiaágazat és az általa rendelkezésre bocsátott tartalmak szervezeti átalakulásába történő integrációját támogató magatartási kódexek és egyéb intézkedések * elfogadása.
4.7.3. Fontos elismerni a médiatartalmakban megjelenő nemi sztereotípiák hatását. Az EGSZB kéri, hogy a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) következő, nemek közötti egyenlőségre vonatkozó mutatója egészüljön ki egy új tematikus súlyponttal - a médiával és a reklámmal.
Kelt Brüsszelben, 2020. július 16-án.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Luca JAHIER
MELLÉKLET
Az alábbi, a vita során elutasított módosító indítványoknál a támogató szavazatok száma elérte az összes leadott szavazat számának legalább egynegyedét (Esz. 59. cikk (3) bekezdés):
1. 1.9. pont
A következőképpen módosítandó:
1.9. A nemek közötti bérkülönbség továbbra is a nemek közötti egyenlőtlenség és megkülönböztetés egyik fő formája, amely a Covid19-válság miatt még hangsúlyosabbá vált. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Covid19-válság vállalatokra és különösen a kkv-kra kifejtett drámai hatásait, fontolja meg a jogilag kötelező erejű javaslat elhalasztását, és használja ki az időt a szociális partnerekkel való megfelelő konzultációra. sürgősen folytassa az azzal a javaslattal kapcsolatos munkát, hogy kötelező érvényű intézkedéseket vezet be a nemek közötti bérkülönbségek átláthatóságát illetően, és Az EGSZB készen áll arra, hogy vezető szerepet játsszon az egyenlő díjazás megvalósítására vonatkozó, a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére irányuló stratégia előmozdításában.
A szavazás eredménye:
Mellette: 70
Ellene: 120
Tartózkodott: 13
2. 4.4.7. pont
A következőképpen módosítandó:
4.4.7. Az EGSZB üdvözli tudomásul veszi az Európai Bizottságnak a nemek közötti bérkülönbségek átláthatóságára vonatkozó kötelező érvényű intézkedésekre irányuló kezdeményezését, amelyeket a lehető leghamarabb be kell vezetni, és amely vezető szerepet játszhat a nemek közötti egyenlőség általános érvényesítésére irányuló, az egyenlő díjazást célzó stratégia előmozdításában. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe a Covid19-válság vállalatokra és különösen a kkv-kra kifejtett drámai hatásait, fontolja meg a jogilag kötelező erejű javaslat elhalasztását, és használja ki az időt a szociális partnerekkel való megfelelő konzultációra. A nők az egészségügyi és szociális ellátási ágazatban dolgozók 70%-át teszik ki 104 országban (WHO), és a szolgáltatási ágazatban dolgozók 58,6%-át teszik ki világszerte (ILO), ami egészségügyi kockázatot jelent számukra a pandémia miatt. A nők szegregációjának túlsúlya az alacsony fizetésű ágazatokban és a bizonytalan munkahelyeken a munkahelyek megszűnésének és az egészségügyi problémáknak a kockázata szempontjából a frontvonalba helyezi őket.
A szavazás eredménye:
Mellette: 70
Ellene: 121
Tartózkodott: 12
3. 4.4.8. pont
A következőképpen módosítandó:
4.4.8. A gondozási, takarítási, kereskedelmi és egészségügyi ágazatban végzett munkák és feladatok nagyon sokat adnak a társadalomnak és a gazdaságnak, amint arra a Covid19-válság is rámutatott. Ezeketen a hagyományosan sok nőt foglalkoztató munkahelyeketen és az ilyen ágazatokatban a Covid19-válság adott esetben negatívan hathat a munkakörülményekre gyakran alulfizetettség, alulértékeltség és bizonytalan munkakörülmények jellemzik. Ezért rendkívül fontos, hogy ezeket a szakmákat nagyobb társadalmi elismerésben részesítsük, és ennek megfelelő gazdasági értéket rendeljünk hozzájuk, ami elősegítené a bérszakadék és a nemek közötti egyéb különbségek csökkentését, valamint a szóban forgó munkák gazdasági és társadalmi értékének növelését.
A szavazás eredménye:
Mellette: 68
Ellene: 121
Tartózkodott: 13
