A jogszabály mai napon ( 2024.03.28. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2020/C 364/23) VÉLEMÉNYE

szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról 2018. január 1. - 2018. december 31. (COM(2019) 455 final) * 

Előadó: Tanja BUZEK

Társelőadó: Alberto MAZZOLA

Felkérés: Európai Bizottság, 2019.12.19.

Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 32. cikkének (1) bekezdése

Illetékes szekció: „Külkapcsolatok” szekció

Elfogadás a szekcióülésen: 2020.6.16.

Elfogadás a plenáris ülésen: 2020.7.16.

Plenáris ülés száma: 553.

A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott) 203/0/7

1. Következtetések és ajánlások

1.1. A Covid19 mélyreható és korábban nem tapasztalt hatást gyakorol globalizálódott világunkra és a benne élőkre, valamint a kereskedelemre és a beruházásra. A Kereskedelmi Világszervezet (WTO) becslése szerint 2020-ban a világkereskedelem 13-32%-os visszaesése várható * . A kereskedelem, amely a növekedés, a munkahelyteremtés és a fenntartható fejlődés fontos motorja, kulcsszerepet fog játszani a válságból való fenntartható gazdasági kilábalás előmozdításában, és annak lehetővé tételében, hogy a vállalatok újraépítsék és átszervezzék megszakított értékláncaikat. Európának sürgősen szüksége van egy erőteljes, szociális, fenntartható és inkluzív uniós helyreállítási tervre, amely támogatni fogja a vállalatokat és az embereket a válságból való kilábalásban és a tisztességes foglalkoztatás megőrzésében, többek között a nemzetközi kereskedelemre építve is. Ezt a tervet eurókötvények vagy más közös hosszú lejáratú európai adósságinstrumentumok segítségével kell finanszírozni.

1.2. Ez a válság rávilágít arra, hogy mennyire fontos a globális együttműködés és a WTO reformfolyamata egy olyan erős és eredményes szervezet biztosításához, amely fel tud lépni a protekcionizmussal és az egyoldalúsággal szemben. Megérett az idő arra, hogy a WTO aktív szerepet vállaljon az alapvető munkaügyi normák és a Párizsi Megállapodás *  előmozdításában.

1.3. Az uniós kereskedelempolitika bejelentett korai felülvizsgálatának keretében fontos tanulságokat kell levonni e válságból. Az EU nem önellátó, és a nemzetközi piacokhoz való hozzáféréstől függ. A globális ellátási láncoknak ellenállóképesebbé, diverzifikáltabbá és felelősségteljesebbé kell válniuk. Határozottabb eszközökre van szükség, amelyekkel eredmények érhetők el a fenntartható kereskedelmi és beruházási menetrend terén annak valamennyi vetületében. E menetrendnek összhangban kell lennie a zöld megállapodással, és a munkajogi rendelkezések eredményes végrehajtásával és érvényesítésével kapcsolatban is azonos ambícióról kell tanúskodnia. E felülvizsgálat során figyelembe kell venni az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak (EGSZB) az uniós kereskedelemmel foglalkozó, nemrégiben készített és folyamatban lévő kulcsfontosságú véleményeiben megfogalmazott ajánlásokat * . Az új uniós kereskedelmi stratégiának túl kell lépnie a régi kereskedelmi modelleken, és egy olyan új modellt kell felépítenie, amely gazdaságilag ellenállóképes, zöldebb, társadalmi szempontból fenntartható és felelősségteljes.

1.4. A civil társadalom fontos szerepet játszik az uniós kereskedelempolitika végrehajtásával kapcsolatos figyelemfelkeltésben. Segíthet e politika előnyeinek kommunikálásában, és kritikus jelentőségű szerepet tölt be a problémák és hiányosságok jelzésében. Az EGSZB ezért különösen sajnálatosnak tartja, hogy a belső tanácsadó csoportok véleménye nagyrészt hiányzik a végrehajtási jelentésből. A jövőbeli jelentésekben jobban tükröződniük kell a belső tanácsadó csoportok munkaprogramjai által nyújtott hozzájárulásnak és a partnerországbeli belső tanácsadó csoportokkal közösen elfogadott együttes nyilatkozatoknak.

1.5. A jövőbeli megállapodásokban a belső tanácsadó csoportok nyomonkövetési hatóköre a teljes megállapodásra ki fog terjedni, jóllehet külön figyelmet kell fordítaniuk a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatásra. A belső tanácsadó csoportok - kiváltképp, de nem kizárólagosan a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos jogsértések kivizsgálására vonatkozó - ajánlásainak hatását jelentősen meg kell erősíteni. A tagállamok kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó szakértői csoportjának, az új kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselőnek és az érintett uniós intézményeknek strukturált nyomon követő információcserét kell kialakítania a belső tanácsadó csoportokkal, és a megállapodásokról folytatott tárgyalások menetébe a belső tanácsadó csoportok közötti együttes üléseket kell beiktatni.

1.6. A szabadkereskedelmi megállapodások keretet teremtenek a vállalatok számára ahhoz, hogy hosszú távú kapcsolatokat alakítsanak ki új vevőkkel és szállítókkal, új országokban ragadjanak meg lehetőségeket, és helyi kapacitásokat építsenek ki igényeik kielégítése érdekében. Mindehhez a fenti tanulságokat tükröző, ambiciózus kétoldalú és többoldalú kereskedelmi menetrendnek, valamint a meglévő uniós szabadkereskedelmi megállapodások teljes körű végrehajtásának kell alapul szolgálnia.

1.7. A szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló éves jelentés átfogó és látható áttekintést nyújt az EU kereskedelmi hálózatáról. Méri az egyes szabadkereskedelmi megállapodások eredményeit és teljesítményét, és jelzi a végrehajtás hiányosságait. Növelni kell azonban a jelentés tájékoztatási potenciálját, és jobban össze kell azt kapcsolni a régebbi jelentésekkel és a kereskedelemértékelési politika általános életciklusával. Információforrásként fel kell használni különösen a fenntarthatósági hatásvizsgálatokat. A jövőbeli jelentések elkészítésekor elsődlegesen fontos, hogy az Európai Bizottság konzultáljon a civil társadalommal.

1.8. A legnagyobb kihívást láthatóan az adatok biztosítása és felbontása jelenti. A jelentésnek következetesebben kell felhasználnia a nemzeti adatokat, uniós tagállamonként vagy régiónként bemutatva a különböző helyzeteket, és ahol szükséges, be kell fektetnie az aktív adatgyűjtésbe. Kritériumok megállapításával az összehasonlítások kézzelfoghatóbbak lesznek. A képet más forrásoknak, például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) munkaügyi jogsértésekre vonatkozó adatainak kell kiegészíteniük.

1.9. A jövőbeli jelentéseknek módszeresebben foglalkozniuk kell a szolgáltatások kereskedelmével és annak alakulásával. Granulárisabb, ágazatonként és szolgáltatásnyújtási módonként bontott adatokra van szükség annak értékeléséhez, hogy a különféle méretű vállalkozások milyen mértékben használják ki az uniós szabadkereskedelmi megállapodások kínálta lehetőségeket. A szolgáltatásexportőrök segítése érdekében a felülvizsgált Piacrajutási Adatbázisnak következetesen le kell fednie a szolgáltatásokat, és azt ki kell egészíteni egy európai szolgáltatásexportőröknek és befektetőknek szóló uniós útmutatóval.

1.10. Ahhoz, hogy az éves jelentés valamennyi érdekelt fél számára hozzáadott értéket jelentsen, nagyobb figyelmet kell fordítania meghatározott területekre és csoportokra. A fogyasztóknak látniuk kellene, hogy a kereskedelmi forgalom növekedése milyen konkrét előnyökben ölthet testet. Az adatoknak nagyobb szimmetriát kell mutatniuk a fogyasztók javát szolgáló nagyratörő tárgyalási célok és későbbi megvalósításuk között.

1.11. A szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásának fontos mutatója a kedvezménykihasználtsági arány. A jelentés azt mutatja, hogy a kedvezménykihasználtsági arány általában alacsonyabb a partnerországokba irányuló uniós export esetében, mint az EU-ba irányuló import esetében. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak közösen fel kell lépniük annak érdekében, hogy javítsák a kereskedelmi kedvezmények kihasználtságát, és növeljék a kereskedelem nyújtotta előnyök ismertségét, különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) körében. Az uniós üzleti közösséggel együttműködésben saját nyelvükön népszerűsíteniük kell a szabadkereskedelmi megállapodásokat, és az egyes szabadkereskedelmi megállapodások tekintetében nemzeti végrehajtási cselekvési terveket kell kidolgozniuk. A tájékoztatási tevékenységek kapcsán a partnerországbeli importőröket is figyelembe kell venni.

1.12. Az átláthatóság kritikus jelentőségű az európai vállalatok közbeszerzési piacokhoz való hozzáférésének javításához a szabadkereskedelmi partnerországokban. Nagymértékben segítené a különféle méretű európai vállalkozásokat a közbeszerzési fejezet előnyeinek kihasználásában, ha az EU TED (ajánlati felhívások elektronikus napilapja) külön e célra szolgáló részében harmadik országbeli felhívásokat tennének közzé. Ezen túlmenően az EU-nak népszerűsítenie kellene az azzal kapcsolatos bevált gyakorlatokat, hogy a közbeszerzésbe hogyan lehet beépíteni környezeti és szociális kritériumokat.

1.13. A szabadkereskedelmi megállapodások komoly lehetőséget kínálnak a mezőgazdasági termékek uniós kivitele számára, a földrajzi árujelzők pedig az EU-n belül és kívül egyaránt növelik az uniós agrár-élelmiszeripari termelők versenyképességét. Az agrár-élelmiszeripari rendelkezések végrehajtása azonban láthatóan elmarad a nagyratörő céloktól. A termékek nyomon követhetősége és az elővigyázatosság elvének betartatására való képesség kulcsfontosságú a jó minőségű élelmiszerek, valamint a biztonságos élelmiszer-ellátás biztosításához. Az állat- és növényegészségügyi szabványok hatékony nyomon követése ellenőrzéseket tesz szükségessé, megfelelő erőforrások biztosításával.

1.14. Évek teltek el a szabadkereskedelmi megállapodások megkötése óta, és még mindig azt látjuk, hogy egyes partnerországokban nem értek el eredményt a kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalásoknak való megfelelés terén. Az EGSZB teljes mértékben támogatja, hogy az Európai Bizottság végül jogi eljárást indított a munkavállalói jogok ügyében Koreával folyó vita kapcsán, mindazonáltal aggodalmának ad hangot a testület jelentésének tényleges hatását illetően, mivel a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezetekből egyelőre hiányoznak a kötelező erejű végrehajtási eszközök. E tekintetben az EGSZB határozott előrelépést kér az átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodás (CETA) felülvizsgálata során a munkaügyi és környezeti rendelkezések tényleges végrehajthatóságával kapcsolatban * . A felülvizsgálati folyamatba mindkét fél belső tanácsadó csoportját szorosan be kell vonni, és egyeztetni kell e csoportokkal.

1.15. Az EGSZB határozottan üdvözli az Európai Bizottság és a tagállamok közelmúltbeli kezdeményezéseit, amelyek a kereskedelemmel és a fenntarthatósággal kapcsolatos erőfeszítések fokozására irányulnak. Tekintettel a felek közötti egyedülálló kapcsolatra, az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások során az EU új útra lép, fenntartható egyenlő versenyfeltételek biztosításával és a jogorvoslatokhoz való hozzáférést biztosító, általános vitarendezési fejezet alkalmazásával. A zöld megállapodásról szóló közlemény kéri, hogy a Párizsi Megállapodás az összes jövőbeli átfogó kereskedelmi megállapodás alapvető elemét képezze; ez egy kedvező lépés, amelyet az ILO valamennyi uniós tagállam által ratifikált alapvető és aktualizált egyezményeire is ki kell terjeszteni. Az ILO-t mint nemzetközi szinten elismert szervet be kell vonni az ILO-egyezmények szabadkereskedelmi megállapodások keretén belüli végrehajtásának nyomon követésébe. Az EGSZB örömmel várja, hogy új vita induljon a tagállamok körében azzal kapcsolatban, hogyan lehetne úgy megerősíteni a kereskedelemmel és fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezeteket, hogy teljes mértékben megfeleljenek jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalásaiknak * . E vita során gondoskodni kell arról, hogy a környezetvédelmi és a munkaügyi normák egyformán kiemelt helyet kapjanak a végrehajtási és jogszabály-érvényesítési napirendben.

2. Háttér-információk

2.1. „A mindenki számára előnyös kereskedelem” című, 2015. évi közleményben az Európai Bizottság vállalta, hogy évente jelentést készít az EU legjelentősebb kereskedelmi megállapodásainak végrehajtásáról. Ez immár az e kérdésről szóló harmadik jelentés, és az első alkalom, amikor az EGSZB ajánlásokat terjesztett elő.

2.2. A szabadkereskedelmi megállapodások az uniós kereskedelem növekvő hányadát fedik le. 2018-ban az EU és a világ többi része közötti árukereskedelem 31%-a preferenciális kereskedelmi megállapodások keretében bonyolódott, és ez a szám várhatóan 40% fölé emelkedik majd, ha az azóta megkötött kereskedelmi megállapodásokat is figyelembe veszik.

2.3. Jelenleg az EU rendelkezik a világ legnagyobb kereskedelmi hálózatával, és 44 preferenciális kereskedelmi megállapodása 76 országot fed le. Az éves végrehajtási jelentés az uniós kereskedelmi megállapodások különböző típusaival foglalkozik:

- az „első generációs” megállapodásokkal, amelyeket 2006 előtt tárgyaltak, és amelyek középpontjában a vámok lebontása áll,

- az „újgenerációs” megállapodásokkal, amelyek új területekre terjednek ki, így többek között a szolgáltatásokra, a beruházásokra, a közbeszerzésre, a versenyre, a támogatásokra, a szabályozási kérdésekre és a fenntartható fejlődésre,

- a mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségekkel (DCFTA), amelyek erősebb gazdasági kapcsolatot teremtenek az EU és a szomszédos országok között,

- a gazdasági partnerségi megállapodásokkal (GPM-ek), amelyek az afrikai, karibi és csendes-óceáni térség fejlesztési szükségleteivel foglalkoznak.

2.4. 2015 óta az EU elvégezte a Mexikóval, a Chilével és a Dél-Koreával kötött kereskedelmi megállapodásának utólagos értékelését. Folyamatban van a CARIFORUM-mal és hat földközi-tengeri országgal kötött megállapodások, az EU-Moldova és EU-Grúzia, az EU és Kolumbia, Ecuador és Peru, valamint az EU és Közép-Amerika közötti megállapodások utólagos értékelése is.

2.5. A 2019-es jelentés naprakész tájékoztatást nyújt 62 partnerországgal kötött 35 jelentős kereskedelmi megállapodásról, ezen belül az első teljes évre vonatkozóan beszámol a CETA-ról. Ismerteti továbbá az EU-Japán gazdasági partnerségi megállapodás hatálybalépését megelőzően végzett munkát is, és külön fejezetekben foglalkozik a kkv-kkal, a szolgáltatásokkal és az agrár-élelmiszeripari kereskedelemmel.

2.6. A jelentés igyekszik megvizsgálni a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó külön fejezetekben foglalt rendelkezések hatását, amelyek az összes újgenerációs uniós kereskedelmi megállapodásnak részei, és beszámol az uniós kereskedelmi megállapodások alapján tett jogszabály-érvényesítési intézkedésekről. A hozzá tartozó átfogó szolgálati munkadokumentum minden egyes megállapodásról részletes információkkal szolgál.

3. A Covid19-világjárvány, valamint a globális és uniós kereskedelem

3.1. A Covid19 mélyreható és példa nélküli hatást fog gyakorolni a globalizálódott kereskedelem jellemezte világunkra. Az Európai Bizottság egyelőre úgy becsüli, hogy a világkereskedelem rekordmértékben, 9,7%-kal esik majd vissza, az EU27-en kívülre irányuló áru- és szolgáltatásexport 9,2%-kal csökkenhet, az EU27-en kívülről való behozatal pedig 8,8%-kal kisebb lehet 2020-ban * . Az ellátási láncok nagymértékű zavarainak, a válság kapcsán fontos árukra, például egészségügyi felszerelésekre vonatkozó eseti exportkorlátozásoknak, szigorított vám- és határellenőrzéseknek, valamint a munkavállalók és a szolgáltatók szabad mozgására vonatkozó korlátozásoknak vagyunk tanúi. Ez a válság rávilágított a nagymértékben töredezett és diverzifikálatlan ellátási láncok aggasztó instabilitására és a velük kapcsolatos kockázatokra. Annak fontosságára is felhívja a figyelmet, hogy a gazdaságokat jól működő és pénzügyileg erős közszolgáltatások, különösen egészségügyi közszolgáltatások támogassák, „egészségben” és mozgásban tartva a kereskedelmet.

3.2. Ez a válság felhívja a figyelmet a globális együttműködés fontosságára, és jól szemlélteti, hogy a nemzeti és egyoldalú megoldások sem uniós, sem globális szinten nem jelentenek megfelelő választ. Ezért folytatódnia kell a WTO reformfolyamatának egy erős és eredményes szervezet biztosítása érdekében, amely fel tud lépni a protekcionizmussal és az egyoldalúsággal szemben. Megérett az idő arra, hogy a WTO aktív szerepet vállaljon az alapvető munkaügyi normák és a Párizsi Megállapodás *  előmozdításában.

3.3. Az EGSZB megállapítja, hogy a kereskedelem - a megfelelő szakpolitikai keret megléte esetén - a növekedés, a munkahelyteremtés és a fenntartható fejlődés hatékony motorja lehet. 2017-ben hét uniós munkahelyből egy a kiviteltől függött; ez 36 millió munkahelyet jelent, ami az uniós foglalkoztatás 15,3%-a. Ezenfelül az egységes piac által az EU kereskedelmében betöltött szerep fontosságát és kedvező továbbgyűrűző hatásait jól mutatja, hogy az exporttól függő munkahelyek egyötöde az exportőr országától eltérő tagállamban volt * .

3.4. A kereskedelem kulcsszerepet fog játszani a fenntartható gazdasági kilábalás előmozdításában, és annak lehetővé tételében a vállalatok számára, hogy újraépítsék és átszervezzék megszakított értékláncaikat. Egy erős, szociális, fenntartható és inkluzív uniós gazdaságélénkítési tervre van szükség, amely lehetőséget kínál a vállalatoknak arra, hogy megerősítsék helyüket a nemzetközi kereskedelemben, és megőrizzék a tisztességes foglalkoztatást. Ezt a tervet eurókötvények vagy más közös hosszú lejáratú európai adósságinstrumentumok segítségével kell finanszírozni.

3.5. A soron következő 2020-as és 2021-es jelentéseknek vállalkozniuk kell a Covid utáni kereskedelmi környezet átfogó szakpolitikai értékelésére, valamint annak értékelésére, hogy hogyan biztosítható, hogy az mindenki számára hasznot hozzon. Kiemelten fontos, hogy az Európai Bizottság a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló jövőbeli jelentések esetében konzultáljon a civil társadalommal, és az EGSZB kész arra, hogy gyakorlati tapasztalataival hozzájáruljon az értékeléshez. A Covid utáni helyreállítást és a világkereskedelem megerősítését célzó új kereskedelmi stratégiának a következő tényezőket kell figyelembe vennie; e tényezők nemcsak a válságból erednek, hanem az EU karbonsemleges gazdaság melletti elkötelezettségéből is. Az európai iparpolitikának erősítenie kell az ipari szuverenitást olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint a gyógyszerek és az orvosi felszerelések ágazata. Ennek uniós szinten kell végbemennie.

3.6. A kereskedelmi stratégia korai felülvizsgálatához információkkal kell szolgálniuk az EGSZB nemrégiben készített és folyamatban lévő kulcsfontosságú, uniós kereskedelemre vonatkozó véleményeiben megfogalmazott ajánlásoknak * . A folyamatban lévő kétoldalú és WTO-tárgyalásoknak sürgősen számba kell venniük a Covid hatásait, és megoldást kell találniuk a kapcsolódó kihívásokra, kiváltképpen az exportkorlátozásokra és az ellátási láncok fenntarthatóságára, és mindenütt felül kell vizsgálni a kereskedelmi megbízásokat.

3.7. Jóllehet az EU preferenciális kereskedelmi szabályokból álló nagy hálózata biztosítja az uniós vállalkozások számára az oly fontos kiszámíthatóságot és biztonságot, ez a válság megmutatta, hogy égető szükség van határozottabb eszközökre, amelyek a kereskedelem fenntarthatóságának valamennyi - gazdasági, társadalmi és környezeti - dimenziójával egyaránt foglalkoznak. Az EGSZB ezzel összefüggésben utalni kíván a kifejezetten a fenntartható ellátási láncokról szóló véleménnyel *  kapcsolatban folyamatban lévő munkára, amelynek elfogadása 2020 szeptemberében esedékes.

3.8. A globális ellátási láncoknak ellenállóképesebbé és felelősségteljesebbé kell válniuk. A diverzifikált kereskedelmi kapcsolatok a gazdasági fenntarthatóság fontos elemét alkotják, mivel biztosítást nyújtanak arra az esetre, ha meghatározott országokban vagy régiókban zavar következne be. Az uniós kereskedelempolitikának e tekintetben fontos szerepet kell betöltenie. A szabadkereskedelmi megállapodások keretet teremtenek a vállalatok számára ahhoz, hogy hosszú távú kapcsolatokat alakítsanak ki új szállítókkal, új országokban kezdjenek tevékenységet, és helyi kapacitásokat építsenek ki igényeik kielégítése érdekében.

3.9. A kereskedelmi forgalom újjáélesztésének a szociális és munkaügyi normák és azok tényleges érvényesítése iránti határozott elkötelezettségre kell épülnie. Az ellátási és termelési folyamatok zavara rávilágított arra, hogy mennyire fontos a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedések bevezetése és alkalmazása, valamint tényleges érvényesítése, továbbá a munkavállalók biztonságának és egészségének megőrzése, hogy árukkal és szolgáltatásokkal láthassák el a világot. Az egyesülés szabadságáról és a kollektív tárgyalásokról szóló alapvető ILO-egyezmények ratifikálása, végrehajtása és érvényesítése kulcsfontosságú előfeltétele a biztonságos és tisztességes munkafeltételek biztosításának, az összes alapvető és aktualizált ILO-egyezménnyel együtt.

3.10. Tekintettel az EU-ban és globális szinten végrehajtandó óriási nagyságrendű pénzügyi helyreállítási intézkedésekre, a zöld megállapodást nem szabad mellőzni, sőt, kiemelten és sürgősséggel kell kezelni a fennálló és a jövőbeli uniós kereskedelmi kapcsolatokban, a társadalmi és környezeti szempontból igazságos átállás megvalósításához. A zöld megállapodás intézkedéseivel a szabadkereskedelmi megállapodások valamennyi elemében foglalkozni kell, beleértve az azzal kapcsolatos bevált gyakorlatok előmozdítását is, hogy hogyan vehetők figyelembe a közbeszerzésben környezeti és szociális kritériumok.

4. Általános megjegyzések az éves jelentéssel kapcsolatban

4.1. Az EGSZB alapvetően üdvözli a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásáról szóló éves jelentést, amelyet az Európai Bizottság először 2017-ben készített el, mivel az átfogó és látható áttekintést nyújt az EU kereskedelmi hálózatáról. Lehetővé teszi az egyes szabadkereskedelmi megállapodások előrehaladásának és teljesítményének a mérését. Ebből adódóan feladata, hogy jelezze a végrehajtás hiányosságait, többek között az olyan, gazdasági statisztikákkal nem mérhető hiányosságokat is, amelyek például a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezetekkel kapcsolatban mutatkozhatnak. A jövőbeli jelentéseknek tehát világosabban kell épülniük a régebbi jelentések következtetéseire, és követhető nyomonkövetési intézkedéseket kell alkalmazniuk.

4.2. A szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtása és teljesítményének mérése szempontjából lényeges tényező az idő. E tekintetben az éves jelentések csak pillanatképek olyan tartós tendenciákról, amelyek idővel testet ölthetnek vagy további vizsgálatot tehetnek szükségessé, és amelyek megérdemlik, hogy egy jobban összekapcsolt értékelési politikában foglalkozzanak velük. Minden egyes kereskedelmi megállapodás alapos értékelésen esik át életciklusának különböző pontjain. Az EGSZB ezért javasolja a jövőbeli jelentések holisztikusabb megközelítését, amelynek keretében visszatérnek a tárgyalások előtt és alatt elvégzett korábbi hatásvizsgálatok megállapításaira. Információforrásként kell felhasználni különösen a fenntarthatósági hatásvizsgálatokat, és ezeket össze kell vetni a végrehajtási munkával.

4.3. Az információk kritikus jelentőségűek az uniós kereskedelem- és beruházási politika finomhangolásához és előnyeinek maximalizálásához. A legnagyobb kihívást láthatóan az adatok biztosítása és felbontása jelenti. Az EU-nak ezért következetesebben kell felhasználnia a nemzeti adatokat, uniós tagállamonként vagy régiónként bemutatva a különböző helyzeteket, és ahol szükséges, be kell fektetnie az aktív adatgyűjtésbe. Kritériumok megállapításával az adatok alkalmasabbá válhatnak az összehasonlításra. A kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel, különösképpen a munkaügyi normák egyes országokban fennálló helyzetével kapcsolatban más adatforrásoknak, pl. az ILO-tól származó adatoknak kell teljessé tenniük a képet.

4.4. A kedvezménykihasználtsági arány (PUR) a végrehajtás fontos mutatója. A kedvezménykihasználtsági arány azonban csak az áruk kereskedelmét elemzi, és a vámkedvezmények révén nem minden haszon jut ténylegesen kifejeződésre, például a közbeszerzési piacok hozzáférhetősége sem. A preferenciális kereskedelmi partnerországokból az EU-ba történő uniós behozatalra vonatkozó átlagos kedvezménykihasználtsági arány 2018-ban 87% volt; a partnerországokba irányuló uniós kivitel esetében az arány általában alacsonyabb. Az átlagos kedvezménykihasználtsági arány pontos számítása azonban nem áll rendelkezésre, mivel az EU az importáló ország által gyűjtött adatokra támaszkodik, és ezek a statisztikák nem harmonizáltak. Ahhoz, hogy átfogóbb képet alkothassunk, más mutatókat kell kidolgozni annak értékeléséhez, hogy a különféle méretű vállalkozások milyen mértékben használják ki az uniós szabadkereskedelmi megállapodások kínálta lehetőségeket.

4.5. 2018-ban a szolgáltatások kivitele az uniós kivitel összértékének 32%-át, a hozzáadottérték-kereskedelmet (TiVA) tekintve pedig csaknem 59%-át tette ki * . Sajnálatos módon a jelentés szolgáltatások kereskedelmével foglalkozó része nem tükrözi megfelelően, hogy milyen nagy értéket képvisel a szolgáltatások kereskedelme az EU számára (az EU GDP-jének 25,2%-a), és nem kellőképpen részletes. A jövőbeli jelentéseknek módszeresebben kell foglalkozniuk a szolgáltatások kereskedelmével és annak alakulásával, nemcsak összesítve, hanem ágazati szinten és szolgáltatásnyújtási módok szerint bontva is. Például a szakmai szolgáltatások egyre nagyobb részét fedik le kereskedelmi megállapodások. Az olyan szabadfoglalkozásúak, mint az ügyvédek, mérnökök vagy építészek rendkívül speciális szolgáltatásokat nyújtanak, amelyek gyakran más kapcsolódó szolgáltatásokkal és beszerzésekkel függenek össze, de ezek a jelentésben nem szerepelnek.

4.6. Az EGSZB kéri, hogy a jövőbeli jelentések fordítsanak nagyobb figyelmet meghatározott területekre és csoportokra, amelyek nagyrészt hiányoznak a jelentésből. Az uniós kereskedelmi megállapodások által a kkv-k és az agrár-élelmiszeripari kereskedelem számára biztosított előnyök már most is kellő hangsúlyt kapnak. Ami a mezőgazdaságot illeti, fontos megvizsgálni a szabadkereskedelmi megállapodások által meghatározott ágazatokra kifejtett halmozott hatást, és erről el kell gondolkodni az új tárgyalások megkezdése előtt. A kereskedelmi forgalom növekedésének különösen a fogyasztók számára konkrét előnyökkel kell járnia. Az EGSZB éppen ezért jelezte, hogy üdvözölne a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezet keretében „egy a fogyasztóknak szentelt fejezetet »a kereskedelem és a fogyasztók« címmel, amelyben szerepelnének a vonatkozó nemzetközi fogyasztóvédelmi normák, továbbá amely megerősítené a fogyasztói jogok érvényesítésével kapcsolatos együttműködést” * .

4.7. Az EGSZB határozottan támogatja, hogy a jelentés tartalmazzon egy külön fejezetet, amely a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek végrehajtásával foglalkozik. Ennek túl kell tekintenie az elvégzett tevékenységeken, és részletesen elemeznie kell azok eredményeit, a kinyilvánított nézeteket és véleményeket, valamint a nyomonkövetési intézkedéseket. Az EGSZB különösen sajnálatosnak tartja, hogy az újgenerációs megállapodások keretében nyújtott intézményes hozzájárulásuk ellenére a jelentés alig foglalkozik a belső tanácsadó csoportoknak a megállapodások által a kereskedelmi és fenntartható fejlődési kötelezettségvállalásokra gyakorolt hatás nyomon követése tekintetében végzett munkájával és az ezzel kapcsolatos véleményével. A jövőbeli jelentésekben jobban tükröződniük kell a belső tanácsadó csoportok munkaprogramjai által nyújtott hozzájárulásnak és a partnerországbeli belső tanácsadó csoportokkal közösen elfogadott együttes nyilatkozatoknak.

5. Részletes megjegyzések a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásával kapcsolatban

5.1. A civil társadalom fontos szerepet játszik az uniós kereskedelempolitika végrehajtásával kapcsolatos figyelemfelkeltésben, segíthet e politika előnyeinek kommunikálásában és rendkívül fontos szerepe lehet a problémák és hiányosságok jelzésében. Az EGSZB véleményeivel és a belső tanácsadó csoportok tagjaként is aktív szerepet játszik e téren. A jövőbeli belső tanácsadó csoportok hatókörének a megállapodás valamennyi szempontjának nyomon követésére való kiterjesztése - kiemelt figyelmet fordítva a kereskedelemre és fenntartható fejlődésre - kiegészítheti a jövőbeli uniós szabadkereskedelmi megállapodások jobb végrehajtásának előmozdítása érdekében az Európai Bizottság által tett erőfeszítéseket. Az EGSZB támogatja a hatókör ilyen irányú kiterjesztését * .

5.2. A belső tanácsadó csoportok létrehozása az újgenerációs szabadkereskedelmi megállapodások kulcsfontosságú eredménye, de ezeket meg kell erősíteni ahhoz, hogy sikeresen teljesítsék nyomonkövetési feladataikat, kiváltképp a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozóan, de a jövőbeli uniós szabadkereskedelmi megállapodásokban ezeken túlmenően is. A kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó, tagállamokkal közös szakértői csoportnak és az új kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselőnek szorosan kapcsolódnia kell a belső tanácsadó csoportok munkájához, és jelentéstételi és cserestruktúrákat kell létrehozni. Ezt a kereskedelem és fenntartható fejlődés munkaügyi szempontjainak végrehajtására vonatkozóan az ILO-val folytatott információcserének kell kiegészítenie. A közismertség és az intézményközi nyomon követés fokozása érdekében strukturált párbeszédre van szükség az uniós belső tanácsadó csoportok, az Európai Bizottság, az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ), az Európai Parlament (EP) és a tagállamok között. A partnerországokban a civil társadalommal folytatott párbeszéd maximális hasznosítása érdekében elengedhetetlenek a belső tanácsadó csoportok közötti együttes ülések, és ezekkel a megállapodás szövegének megtárgyalásakor foglalkozni kell. A belső tanácsadó csoportok valóban hasznos hozzájárulást nyújthatnának közös projektek és közös ajánlások révén. Minthogy nő a szabadkereskedelmi megállapodások száma és ebből adódóan a belső tanácsadó csoportok száma is, sürgősen szükség lenne rendszerszintű megoldások bevezetésére, a megfelelő emberi és pénzügyi erőforrások biztosítása mellett. Nincs mindenre érvényes, univerzális megoldás. Bármely potenciális új megközelítésnek, például a belső tanácsadó csoportok regionális szintre emelésének garantálnia kell azok eredményes működését az adott megállapodás végrehajtásával kapcsolatos kihívások kezelése terén, és a megközelítés kialakításába magukat a belső tanácsadó csoportokat is be kell vonni.

5.3. Az EGSZB határozottan üdvözli a szabadkereskedelmi megállapodások végrehajtásának és érvényre juttatásának javítása érdekében az utóbbi időben tett erőfeszítéseket. A kereskedelmi jogérvényesítési főtisztviselő kinevezése világos politikai elkötelezettséget és stratégiát jelez. Ennek a szabadkereskedelmi megállapodások valamennyi elemének eredményesebb végrehajtását és érvényesítését kell eredményeznie, és erősítenie kell a civil társadalomnak a megállapodások végrehajtásában betöltött szerepét, többek között panaszok benyújtása révén is. A francia és a holland kereskedelmi miniszter nemrégiben kiadott nem hivatalos dokumentuma *  örvendetes kezdeményezés egy friss vita elindítására azzal kapcsolatban, hogy hogyan biztosítható, hogy a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó fejezetek maradéktalanul megfeleljenek jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalásaiknak. E vita során gondoskodni kell arról, hogy a környezetvédelmi és a munkaügyi normák egyformán kiemelt helyet kapjanak a végrehajtási és jogszabály-érvényesítési napirendben. Az Egyesült Királysággal kötendő jövőbeli kereskedelmi megállapodás uniós szövegtervezete az egyedülálló kapcsolatot tükrözve új utat határoz meg, és az egyenlő versenyfeltételeket és a fenntarthatóságot helyezi előtérbe, és bármely jogsértés esetén az általános vitarendezési mechanizmust alkalmazza, a jogorvoslatokhoz való hozzáférés mellett * . Kedvező lépés, hogy a Párizsi Megállapodás tiszteletben tartása valamennyi jövőbeli átfogó kereskedelmi megállapodás alapvető elemévé válik, amint azt a zöld megállapodásról szóló közleményben *  bejelentették, és ezt az ILO valamennyi uniós tagállam által ratifikált alapvető és aktualizált egyezményeinek a betartására és végrehajtására is ki kell terjeszteni. Új kezdeményezésével összhangban az ILO-t be kell vonni a szabadkereskedelmi megállapodásokban szereplő ILO-egyezmények végrehajtásának nyomon követésébe, mivel nemzetközi szinten elismerten nyomon követi és kivizsgálja a jogsértéseket, segítséget nyújt azokkal kapcsolatban és megoldásokra tesz javaslatot.

5.4. Évek teltek el a szabadkereskedelmi megállapodások megkötése óta, és még mindig azt látjuk, hogy egyes partnerországokban nem értek el eredményt a kereskedelemre és fenntartható fejlődésre vonatkozó kötelezettségvállalások teljesítése terén. 2018 decemberében az EU egy szakértői testület kialakítását kérte, hogy az vizsgálatot folytasson az EU és Korea közötti, a munkavállalói jogokkal, nevezetesen az alapvető és aktualizált ILO-egyezmények ratifikálásának hiányával kapcsolatos vita ügyében. Ezzel először került sor a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos vitarendezési eljárások alkalmazására * ; az EGSZB üdvözli ezt, csupán az eljárás hosszát tartja sajnálatosnak, tekintve, hogy a megállapodást nyolc évvel ezelőtt ratifikálták. Az EGSZB ezért a civil társadalmi nyomonkövetési mechanizmusok oly módon történő megerősítését ajánlotta, hogy „önállóan el tudják érni a kereskedelemre és a fenntartható fejlődésre vonatkozó fejezetek egyértelmű kötelezettségvállalásainak megsértésével kapcsolatos vizsgálatok megindítását” * . Sajnálatos módon a testület hatóköre nem terjedt ki számos további jogszabályi rendelkezésre és az egyesülési szabadsághoz való jog megsértéseire sem, amelyek orvoslását az ILO kérte Koreától * . Az amicus curiae beadványokon túlmenően a civil társadalmi szereplők szóbeli előadásainak is a testület meghallgatásainak szerves részét kell képezniük. A testület jelentésének eredménye és kötelező hatása kérdéses, mivel a kereskedelemmel és a fenntartható fejlődéssel foglalkozó jelenlegi fejezetekből hiányoznak a messzebb menő érvényesítési eszközök. Ezért az EGSZB határozott előrelépést kér a CETA felülvizsgálatát illetően a munkaügyi és környezeti rendelkezések tényleges érvényesíthetőségével kapcsolatban * . A felülvizsgálati folyamatba mindkét fél belső tanácsadó csoportját szorosan be kell vonni, és egyeztetni kell e csoportokkal * .

5.5. A szabadkereskedelmi megállapodások komoly lehetőséget kínálnak a mezőgazdasági termékek uniós kivitele számára, a földrajzi árujelzők pedig az EU-n belül és kívül egyaránt növelik az uniós agrár-élelmiszeripari termelők versenyképességét. A 2018-ban 254 milliárd EUR összértékű behozatallal és kivitellel továbbra is az EU a világ legnagyobb kereskedője az agrár-élelmiszeripari termékek területén * . Jóllehet a tárgyalások során gyakran alaposan ellenőrzik az agrár-élelmiszeripari kereskedelmet, a rendelkezések végrehajtása láthatóan elmarad ambiciózus céljaitól. A termékek nyomon követhetősége és az elővigyázatosság elvének betartatására való képesség kulcsfontosságú a jó minőségű élelmiszerek, valamint a biztonságos élelmiszer-ellátás biztosításához. Az állat- és növényegészségügyi szabványok hatékony nyomon követése ellenőrzéseket tesz szükségessé, megfelelő erőforrások biztosításával.

5.6. A vállalatok számára kínálkozó komoly lehetőségek ellenére továbbra sem kellőképpen ismertek a szabadkereskedelmi megállapodások előnyei, különösen végrehajtásuk első néhány évében. Az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak az ismeretbeli hiányosságok megszüntetése érdekében az uniós üzleti közösséggel együttműködve, saját nyelveiken népszerűsíteniük kellene a megállapodásokat a potenciális exportőrök, különösen a kkv-k körében. Ennek részeként nemzeti végrehajtási cselekvési terveket dolgozhatnának ki az egyes szabadkereskedelmi megállapodásokra vonatkozóan, még azok hatálybalépése előtt.

5.7. A vámmegtakarítások közvetlen kedvezményezettjeiként a kereskedelmi partnerországbeli importőrök kulcsszereplők a szabadkereskedelmi megállapodások szerinti vámkedvezmények kihasználása terén. E szereplőket mindenképpen figyelembe kell venni, ha az EU az exportja területén növelni kívánja a kedvezménykihasználtsági arányt. A tájékoztatási tevékenységek keretében például szemináriumokat lehetne tartani az érintett szabadkereskedelmi megállapodások által kínált lehetőségekről és a vámkedvezmények igénylésének módjáról. Az uniós tájékoztatási tevékenységeket a szabadkereskedelmi partnerországokban az uniós küldöttségek, a nemzeti képviseletek és vállalati képviselők, többek között a kereskedelmi kamarák közötti szoros együttműködésben kell folytatni.

5.8. A modern szabadkereskedelmi megállapodások rendelkezéseinek nagy része a szolgáltatásokra vonatkozik, de ezek előnyei nehezebben láthatók, mint a vámcsökkentések. A kereskedelem elősegítéséhez ezért kulcsfontosságú az unión kívüli piacok szabályozási követelményeinek átláthatósága. Az uniós Piacrajutási Adatbázis és a kereskedelemvédelmi segélyszolgálat közeljövőben esedékes összeolvadása lehetőséget kínál arra, hogy ne csak az árukkal, hanem a szolgáltatásokkal is következetesen foglalkozzanak. Egy új portált kell létrehozni, amely a szolgáltatásnyújtás módja szerint, CPC-kódonként *  információkkal szolgál a piaci hozzáférést és a korlátozásokat illetően, valamint ágazatonként információkat biztosít a dokumentációra, a tanúsításra, az engedélyezésre, a vizsgálatokra és egyéb követelményekre vonatkozóan. Ezenfelül segítséget jelenthetne egy európai szolgáltatásexportőröknek és befektetőknek szóló útmutató is, amely a szolgáltatások terén az EU legfontosabb kedvezményes kereskedelmi partnereire, így például Japánra és Kanadára vonatkozna.

5.9. Az EU a világ legnyitottabb közbeszerzési piaca, és a szabadkereskedelmi megállapodások átfogó szabályokat határoznak meg és a közbeszerzési piacokhoz való hozzáférés tekintetében nagy lehetőségeket biztosítanak a partnerországokban az európai vállalatok számára. Ám nincs átláthatóság, és hiányoznak a koherens intézkedések a munkaügyi feltételek közbeszerzési szerződésekbe, politikákba és gyakorlatokba való integrálásához * , amelyeknek tükröződniük kellene a szabadkereskedelmi megállapodásokban. Nagymértékben segítené a különféle méretű európai vállalkozásokat a közbeszerzési fejezet előnyeinek kihasználásában, ha az EU TED (ajánlati felhívások elektronikus napilapja) külön e célra szolgáló részében harmadik országbeli felhívásokat tennének közzé. Ezen túlmenően a nyelvi akadályok áthidalásában segíthetne a közzétett felhívásokhoz biztosított, az EU összes hivatalos nyelvét lefedő gépi fordítóeszköz.

5.10. Ahhoz, hogy igénybe lehessen venni a szabadkereskedelmi megállapodás szerinti vámkedvezményeket, a termékeknek származási szabályoknak kell megfelelniük. A vámkedvezmények igénylésével járó adminisztratív költségek csökkentését kulcsfontosságú tényezőnek kell tekinteni a kedvezménykihasználtsági arányok növelése terén, különösen az alacsony értékű ügyletek esetében. E tekintetben rendkívül fontos lenne a különböző szabadkereskedelmi megállapodásokban szereplő származási szabályok egyszerűsítése és harmonizálása. Ezenfelül a származás ellenőrzésének új megközelítése, amelyet a Kanadával és Japánnal kötött szabadkereskedelmi megállapodásban elfogadtak, és amely szerint az importáló hatóság állapítja meg, hogy a termékek megfelelnek-e a származási követelményeknek, de facto megkövetelheti az exportőrtől, hogy kereskedelmi szempontból érzékeny adatokat adjon át.

5.11. A szabadkereskedelmi megállapodások beruházásról szóló fejezetei jogbiztonságot nyújtanak a befelé és kifelé irányuló közvetlen külföldi befektetés (FDI) számára, és megszüntetik a beruházások akadályait. Az európai vállalatok világszerte vezető szerepet játszanak a fenntartható, hosszú távú beruházások biztosításában. E beruházások vonzása azonban továbbra is kihívást jelent. Az uniós külső beruházási terv, amelynek középpontjában a fenntartható fejlődés, valamint a munkahelyteremtés és a növekedés áll, ígéretes lépés e tekintetben, de földrajzilag, tematikusan és a rendelkezésre álló finanszírozást tekintve is túlságosan korlátozott. Az EU úgy támogathatná ezt a stratégiát, hogy a fenntartható beruházással kapcsolatos vonatkozó kérdéseket a tagállamokkal és az uniós üzleti közösséggel összehangoltan a hivatalos látogatások, magas szintű találkozók és ezen országokba irányuló kiküldetések során a politikai napirend élén szerepelteti.

5.12. A harmadik országokban tevékenységet folytató európai vállalatok a felelősséggel végzett üzleti gyakorlat kulcsfontosságú motorjai és érvényre juttatói. Az EGSZB megállapítja, hogy a kereskedelmi és beruházási megállapodásokban egyre több a vállalati felelősségvállalásra vonatkozó rendelkezés, és ezek különféle irányokba tartanak * . Minthogy az európai vállalatok e területen a világ élvonalába tartoznak, az EU egyedülálló helyzetben van ahhoz, hogy vezető szerepet vállaljon a kellő gondosság terén; következésképpen az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság az ajánlását követve uniós jogszabályra tesz javaslatot e területre vonatkozóan * .

Kelt Brüsszelben, 2020. július 16-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Luca JAHIER