A jogszabály mai napon ( 2024.04.19. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2020/C 429/30) VÉLEMÉNYE

javaslatáról európai parlamenti és tanácsi rendeletre a méltányos átállást támogató mechanizmus keretében biztosított közszektor-hitelezési eszközről (COM(2020) 453 final - 2020/0100 (COD)) * 

Módosított javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a Méltányos Átállást Támogató Alap létrehozásáról

(COM(2020) 460 final - 2020/0006 (COD))

Előadó: Petr ZAHRADNÍK

Felkérés: az Európai Unió Tanácsa, 2020.6.8., 2020. 6.10.
Európai Parlament, 2020.6.17.
Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 175. cikkének (3) bekezdése és 304. cikke
Illetékes szekció: „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió”
Elfogadás a szekcióülésen: 2020.7.20.
Elfogadás a plenáris ülésen: 2020.9.18.
Plenáris ülés száma: 554.
A szavazás eredménye:
(mellette/ellene/tartózkodott)
219/0/1

1. Következtetések és ajánlások

1.1. Az EGSZB határozottan támogatja és értékeli a Méltányos Átállást Támogató Alaphoz (MÁTA) rendelt pénzügyi allokáció nagy léptékű növelését a jelentős szén-dioxid-kibocsátású gazdaság és társadalom modernizálása, fenntarthatóbbá tétele és diverzifikációja érdekében.

1.2. Az EGSZB mélyen meg van győződve arról, hogy a méltányos átállási folyamat akkor érheti el a legkedvezőbb eredményt, ha a pontosan körülhatárolt támogatási területekre irányuló, elegendő mértékű modern pénzügyi források mellett az állami támogatásokra vonatkozó szabályok rugalmas értelmezése is kellő hangsúlyt kap.

1.3. Az EGSZB nagyra értékeli a közszektor-hitelezési eszközre vonatkozó javaslatot, amely véleménye szerint innovatív, eredeti és rendkívül hasznos a közszektorbeli intézmények éghajlatvédelmi átállásához.

1.4. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a helyreállítási tervre és a NextGenerationEU Eszközre vonatkozó új javaslatok fényében a méltányos átállást támogató mechanizmus a jövőbeli 2021-2027-es többéves pénzügyi keret kiemelkedő jelentőségű eszköze lehet, amely nemcsak az Unió zöld megállapodása, hanem a Covid19-válságot követő helyreállítás és újjáépítés szempontjából is előnyös eredményekkel járhat.

1.5. Az EGSZB arra kéri az érintett uniós intézményeket, hogy - amennyire csak lehet - gyorsítsák fel a méltányos átállást támogató mechanizmus módosított változatának előkészítését, jóváhagyását és végrehajtását, hogy az mihamarabb működésbe léphessen. A jelenlegi helyzetben minden nap számít.

1.6. Az EGSZB üdvözli, hogy külön figyelmet fordítanak a közszektor-hitelezési eszköz kapcsán a kevésbé fejlett régiók méltányos átállására.

1.7. Az EGSZB meg van győződve arról, hogy a közszektor-hitelezési eszköz alapjául szolgáló innovatív elképzelés ösztönzést nyújthat tagállami szinten is hasonló jellegű pénzügyi termékek bevezetéséhez.

1.8. Az EGSZB úgy véli, hogy a támogathatóság feltételei és a javasolt beruházási területek nagyon relevánsak a méltányos átállás megvalósítása szempontjából.

1.9. Az EGSZB üdvözli továbbá és támogatja az InvestEU program és az annak keretében létrehozott célzott méltányos átállási program számára biztosított kiegészítő finanszírozást, amely a pénzügyi eszközök nagyobb mértékű felhasználását teszi lehetővé a méltányos átállás folyamata során.

2. Tárgy és kontextus

2.1. 2020. júniusi plenáris ülésén az EGSZB elfogadta a Méltányos Átállást Támogató Alapról szóló véleményt * , amely részletesen kifejti az EGSZB álláspontját a méltányos átállási folyamatot illetően, és reflektál a Covid19-válság következtében kialakult helyzetre is. A véleményben megfogalmazott általános eredmények, következtetések és ajánlások természetesen továbbra is érvényesek.

2.2. A jelenlegi gyorsan változó helyzetben azonban május végén az Európai Bizottság közzétette helyreállítási tervét, amelynek értelmében a méltányos átállást támogató mechanizmus mindhárom pillére hangsúlyos szerephez jut a NextGenerationEU programban, a 2020. januári eredeti javaslathoz képest pedig a méltányos átállást támogató mechanizmus működéséhez jelentősen nagyobb pénzügyi háttér és allokáció áll rendelkezésre. Az új javaslatokat megfogalmazó dokumentumok megközelítésében az uniós zöld megállapodás célértékei nemcsak megvalósíthatók a Covid19-válságot követő helyreállítással és rezilienciaépítéssel párhuzamosan, hanem e két terület össze is fonódik.

2.3. Új elképzelésként javaslat született a méltányos átállási platformra, amely technikai és tanácsadási támogatást hivatott nyújtani a széntermelő és más, nagy szén-dioxid-kibocsátású iparágakra támaszkodó régiókban a köz- és magánszektor érdekeltjeinek egyaránt, hogy elegendő információval rendelkezzenek a finanszírozási lehetőségekkel kapcsolatban.

2.4. A méltányos átállást támogató mechanizmus a módosítások értelmében három pillérrel valósulna meg:

- a Méltányos Átállást Támogató Alap,

- az InvestEU program keretében végrehajtott méltányos átállási program,

- a közszektor-hitelezési eszköz.

A Covid-világjárvány ugyanakkor rávilágított, hogy továbbra is nagy szükség van a zöld megállapodás részét képező észszerű célértékek megvalósítására és a gazdasági struktúraváltás támogatására, különösen a kiszolgáltatott régiókban és területeken. Ezért szerepelt a javaslatok között a méltányos átállást támogató mechanizmus pénzügyi hátterének és a kapcsolódó allokációnak a komoly mértékű megnövelése.

2.5. A 2020. januári javaslatokhoz képest a fő változások a következők:

- a pénzügyi allokáció komoly mértékű növelése, elsősorban a MÁTA esetében, ugyanis az eredetileg kitűzött 7,5 milliárd euró összegű pénzügyi allokációt a javaslat 40 milliárd euróra növeli (ebből 2,5 milliárd euró a normál többéves pénzügyi keretből, további 30 milliárd euró pedig a NextGenerationEU Eszközből származik); a MÁTA által biztosított pénzügyi háttér Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) vagy Európai Szociális Alap Pluszból (ESZA+) származó átcsoportosítással való (1,5-3-szoros) kiegészítésére vonatkozó szabály csak a 2021-2027-es többéves pénzügyi keretből származó forrásokra vonatkozik, a NextGenerationEU Eszköz forrásaira nem,

- az InvestEU keretében felhasználható források növelése - a garancia összegét duplájára emelnék; a fenntartható infrastruktúrára vonatkozó keretre 20 milliárd euró, a kutatási, innovációs és digitalizációs keretre, valamint a kkv-kat finanszírozó keretre egyenként 10 milliárd euró, a szociális beruházásra és készségfejlesztésre vonatkozó keretre 3,6 milliárd euró állna rendelkezésre, az újonnan javasolt európai stratégiai beruházási keret számára pedig 31 milliárd euró lenne a pénzügyi allokáció,

- a csomag megteremti a közszektor-hitelezési eszközre vonatkozó javaslat jogalapját, és olyan egyedi és innovatív kombinációt irányoz elő, amely a pénzügyi eszközök gyakorlati végrehajtását támogatási elemmel ötvözi.

2.6. Az Európai Bizottság 2020. januári javaslatcsomagjának egyéb elemei változatlanok, és továbbra is teljes mértékben érvényesek; így változatlanok a támogatott (és a támogatásból kizárt) tevékenységek és területek, a végrehajtási folyamatok (számos alternatíva az operatív programok esetében), és továbbra is a méltányos átállásra vonatkozó területi tervek szolgálnak alapvető háttérdokumentumként a támogatások és a kedvezményezettek típusaira vonatkozó döntések alapjául.

2.7. A méltányos átállást támogató mechanizmus módosítására vonatkozó javaslatokat célszerű egy átfogó és szorosan összefüggő részekből felépülő struktúra egyik elemeként értelmezni, amely struktúra magában foglalja a NextGenerationEU programcsomagot és a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret módosítását is az EU költségvetési alapjának növelése, valamint a jelenlegi sürgős szükségletek kielégítése érdekében. A javasolt költségvetési intézkedések emellett a monetáris és strukturális politikákat, valamint a szabályozási keretet érintő, már elfogadott vészhelyzeti intézkedések kiegészítéséül szolgálnak. A javasolt intézkedések támogatásához szükség van továbbá a bankunió és a tőkepiaci unió fejlesztésére irányuló párhuzamos erőfeszítésekre is.

2.8. A helyreállítási eszköz létrehozását és a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret Covid19-válság miatti módosítását tartalmazó csomag rendkívüli lépés az uniós finanszírozás történetében, amelyre sürgető szükség van. A jelen körülmények és szabályozások mellett az uniós költségvetési politika egyszerűen nem nyújtott volna kellő rugalmasságot, és nem tett volna lehetővé a válsághelyzet megoldásában érdemi segítséget jelentő fellépést. Így az aktuális politikai helyzetben a javaslat teljes mértékben reálisnak tekinthető.

3. Általános észrevételek

3.1. Az EGSZB üdvözli a javaslatot, mivel úgy gondolja, hogy a strukturális reformok és a gazdasági diverzifikáció támogatása az EU kiemelt jelentőségű hosszú távú prioritása.

3.2. Az EGSZB a helyreállítási eszköz egésze szempontjából értékeli a méltányos átállást támogató mechanizmus módosítását, és úgy véli, hogy az igazságos, innovatív, inkluzív és hatékony eszközt kínál arra, hogy támogassa a régiók és területek zöld átállását a széntermelésről és más, nagy szén-dioxid-kibocsátású iparágakról a modern, fenntarthatóan változatos gazdasági tevékenységekre. Az állami támogatásra vonatkozó szabályok lehető legrugalmasabb értelmezésével párosítva a javaslat valódi segítséget jelent a méltányos átállás megvalósításához ezeken a területeken.

3.3. Az EGSZB támogatja a NextGenerationEU Eszköz keretében a MÁTA kiegészítésére elkülönített források (30 milliárd euró) gyorsított felhasználását, hogy jelentős előrelépést lehessen elérni a zöld átalakulást támogató beruházások terén legkésőbb 2024-ig.

3.4. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy hozza létre a bővített MÁTA már 2021 elején történő bevezetéséhez szükséges keretrendszert, mivel ekkor már egyes régiókat igen nagy mértékben fognak sújtani a válság következményei mind a gazdasági teljesítmény, mind a szociális és környezeti tényezők terén. Ugyanezen oknál fogva az EGSZB kéri a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel a méltányos átállásra vonatkozó területi tervek kidolgozását, hiszen ezek a stratégiai tervezési dokumentumok elengedhetetlenek a finanszírozás lehívásához a MÁTA mindhárom pillére alatt.

3.5. Az EGSZB üdvözli az InvestEU programhoz allokált kiegészítő forrásokat, amelyek révén biztosítható bizonyos régiók számára a zöld átállás során felmerülő szükségleteik kielégítése. Az EGSZB üdvözli továbbá, hogy a méltányos átállási program segítségével a méltányos átállási régiók beruházásainak támogatása az InvestEU valamennyi szakpolitikai keretében lehetséges lesz, a méltányos átállásra vonatkozó területi tervekben tagállami szinten azonosított konkrét beruházási igényeknek megfelelően. Az EGSZB támogatását fejezi ki az újonnan javasolt európai stratégiai beruházási keret kapcsán is, amely bővíti a méltányos átállást támogató mechanizmus által lefedett tevékenységek körét.

3.6. Az EGSZB nagyra értékeli, hogy a méltányos átállást támogató mechanizmusba második pillérként bevont InvestEU projektek lehetővé teszik a magán- és közszektorbeli intézmények gazdaságilag életképes és a piacon már tesztelt beruházásainak innovatív finanszírozását.

3.7. Az EGSZB határozottan támogatja és méltányolja a közszektor-hitelezési eszközre vonatkozó elképzelést, amely az Európai Bizottság és az EBB közösen kidolgozott termékén keresztül egy hitelkomponens és egy támogatási komponens ötvözésével innovatív megoldást kínál a közszektor számára. E két komponens kombinációja révén 30 milliárd eurónyi közberuházás mozgósítható az energetikai és közlekedési infrastruktúra, a távfűtési hálózatok, a tömegközlekedés, az energiahatékonyság és a szociális infrastruktúra fejlesztésére, valamint más olyan projektek számára, amelyek az érintett közösségek és régiók támogatását, továbbá jóllétük és versenyképességük előmozdítását szolgálják.

3.8. Az EGSZB kiemeli, hogy innovatív és eredeti a közszektor-hitelezési eszköz kapcsán felvázolt elképzelés, amely projektszintű kiegészítő támogatással segíti a pénzügyi eszközök végrehajtását. Az EGSZB egyetért azzal, hogy az eszköz a MÁTA és az InvestEU átfogó finanszírozási rendszerének kiegészítését jelenti. Tekintettel erre a megközelítésre, észszerűnek tűnik az a követelmény, hogy a közszektor-hitelezési eszköz keretében támogatásban részesülő projektek ne részesülhessenek támogatásban más uniós finanszírozási forrásokból.

3.9. Az EGSZB elfogadja, hogy a támogatási komponens az Európai Bizottság közvetlen irányítása alatt lesz, és elosztása 2024 végéig nemzeti keretösszegeken keresztül történik. Ezzel összefüggésben az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az első méltányos átállásra vonatkozó területi tervek elfogadását követően rövid időn belül kezdje meg a pályázati felhívások közzétételét, a tagállamokat pedig kéri, hogy már most kezdjék el a projektek előkészítését. Ezáltal biztosítható lenne a tagállamok számára elkülönített források teljes mértékű kihasználása 2024 végéig a meghirdetett pályázati felhívások keretében.

3.10. Az EGSZB tisztában van vele, hogy az innovatív közszektor-hitelezési eszköz eredeti és kizárólagos forrást jelent az állami szervek olyan beruházásainak támogatására, amelyek teljesítik az éghajlatvédelmi átállás kapcsán támasztott követelményeket, azonban nem biztosítanak elegendő bevételt. A támogatási komponens ezért döntő jelentőségű azon gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi projektek gyakorlati megvalósulása szempontjából, amelyek nem kellően életképesek pénzügyileg ahhoz, hogy kizárólag pénzügyi eszközökből finanszírozhatók legyenek.

3.11. Az EGSZB hangsúlyozza a méltányos átállást támogató mechanizmus mindhárom pilléréhez egyaránt szükséges méltányos átállásra vonatkozó területi tervek kiemelt fontosságát. Az EGSZB egyetért azzal, hogy csak azok a tagállamok részesülhessenek a finanszírozásból, amelyeknek már elfogadták a méltányos átállásra vonatkozó területi tervét. Ezek a tervek ugyanis kulcsfontosságú eszközt jelentenek a klímasemleges gazdaság megvalósítását célzó tagállami kötelezettségvállalások motiválásában.

3.12. Az EGSZB üdvözli azt az elképzelést, hogy a kevésbé fejlett régiók esetében (azaz ahol az egy főre jutó GDP nem haladja meg az EU átlagos GDP-jének 75%-át) a projekteknek megítélt támogatás összege a hitelhez viszonyítva 5 százalékponttal magasabb lehessen, mint más területek projektjeinél (15% helyett akár a hitel 20%-a). Az EGSZB aggodalmát fejezi ki azonban azzal kapcsolatban, hogy a tényleges támogatási arány így a teljes projektköltségnek esetleg csak az 5-7%-a lesz. Elképzelhető, hogy ez nem jelent majd elegendő ösztönzést a projektek számára a finanszírozás megpályázásához.

3.13. Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy az eszközhöz javasolt erőforrások végrehajtásához előnyös lenne bevonni az EBB-n kívül más finanszírozási partnereket is. Ez lehetőséget teremtene a tagállamokban működő pénzügyi intézmények számára, hogy részt vegyenek ennek az eredeti és innovatív terméknek a fejlesztésében, és elérhetővé tegyék azt az érdekelt ügyfeleik számára.

3.14. Az EGSZB fontosnak tartja a méltányos átállási platformot, elsősorban azért, mert a kedvezményezetteknek nyújtott megfelelő és egységes információk és technikai segítség révén hozzájárulhat az allokált források hatékony felhasználásához. Ezzel összefüggésben az EGSZB felhívja a figyelmet a tagállamok által az Európai Bizottság által közzétett felhívás keretében igénybe vehető támogatás fontosságára is, amely a méltányos átállásra vonatkozó területi tervek kidolgozásában hivatott segítséget nyújtani.

4. Részletes megjegyzések

4.1. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy pontosítsa a módosított InvestEU részét képező méltányos átállási program hatókörét, valamint a zöld megállapodás projektjeinek az európai stratégiai beruházási keret alatti támogathatóságát.

4.2. A közszektor-hitelezési eszközzel kapcsolatban az EGSZB méltányolja a közberuházások kedvezményes hitelezési feltételek révén történő támogatására irányuló javaslatot, amely az éghajlatvédelmi átállás által legkedvezőtlenebbül érintett területeket célozza, és összhangban van a méltányos átállásra vonatkozó területi tervekkel.

4.3. Az EGSZB elfogadja a projektek kiválasztására és rangsorolására vonatkozó feltételeket, és egyetért azzal, hogy a részletes kifejtésük a nemzeti szinten meghirdetett felhívások tárgyát képezze.

4.4. Az EGSZB azt javasolja az Európai Bizottságnak, hogy az integrált megközelítés elősegítése és az átfedések elkerülése érdekében pontosabban határozza meg a NextGenerationEU egyéb eszközeivel való szinergiák területeit.

4.5. Az EGSZB nagyra értékeli, hogy a támogatható kedvezményezettek között megtalálhatók az összes érintett terület érdekeltjei, vagyis a közszektorbeli intézmények (az állam, a régiók, a városok és a települések), a vállalkozások, a kutatóintézetek és egyetemek, az iskolák, az oktatási intézmények, a munkaerőpiaci tanácsadók és a nem kormányzati szervezetek.

4.6. Az EGSZB arra kéri a Tanácsot és az Európai Unió tagállamait, hogy mihamarabb végezzék el a méltányos átállást támogató mechanizmus végrehajtásához szükséges előkészítő munkát. Az EGSZB kéri továbbá az Európai Bizottságot, hogy gyorsított eljárás keretében a lehető leghamarabb hagyja jóvá a méltányos átállást támogató mechanizmus részeként a tagállamok által benyújtott programokat. Csak így kerülhető el a nagyobb mértékű csúszás a források folyósításában, és csak így érhetők el a kívánt pozitív hatások az EU gazdaságában.

4.7. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ESZA+ forrásainak a MÁTA-ba való átcsoportosítása nem a rendes ESZA+ projektek megvalósításának háttérbe szorítását célozza; a javaslat mögött az a megfontolás áll, hogy a MÁTA keretében elegendő pénzügyi háttér álljon rendelkezésre a szociális irányultságú projektek (átképzés, oktatás, képzés stb.) számára.

4.8. Az EGSZB üdvözli a közszektor-hitelezési eszköz keretében támogatott területek sokféleségét, és értékeli az eszköz összeegyeztethetőségét a méltányos átállást támogató mechanizmus másik két pillérével, valamint a többéves pénzügyi keret néhány további pénzügyi eszközével.

Kelt Brüsszelben, 2020. szeptember 18-án.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke

Luca JAHIER