Főelőadó: Antonello PEZZINI (IT/I)
Társfőelőadó: Alain COHEUR (BE/III)
| Felkérés: | Európai Parlament, 2020.6.17. Tanács, 2020.6.10. | |
| Jogalap: | az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke | |
| Közgyűlési határozat: | 2020.6.9. | |
| Illetékes szekció: | „Foglalkoztatás- és szociálpolitika, uniós polgárság” (SOC) szekció | |
| Elfogadás a plenáris ülésen: | 2020.9.18. | |
| Plenáris ülés száma: | 554. | |
| A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott) | 218/0/2 |
1. Következtetések és ajánlások
1.1. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a koronavírus-járvány minden eddiginél jobban rávilágított arra, hogy egy „európai egészségügyi unió” révén meg kell erősíteni az Európai Unió szerepét az egészségügyben, javítani kell reagálási, irányítási és koordinálási képességét, valamint növelni kell hatásköreit annak érdekében, hogy megfelelő választ lehessen adni a polgárok és az egészségügyi dolgozók - többek között a frontvonalbeli orvosok és egyéb gyógyító tevékenységet végző személyzet - megpróbáltatásaira, valamint a hatékony európai közegészségügyi politikával kapcsolatos elvárásaikra. Ennek során, a többszintű kormányzás révén, össze kell hangolni az európai, a nemzeti és a regionális szint tevékenységét * .
1.2. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság „Az EU az egészségügyért program” című, 2020. májusi javaslatát, a helyreállítást célzó, „Next Generation EU” című javaslatot és a 2021-2027-es többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatot, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Európai Tanács 2020 júliusában költségvetési csökkentésekről döntött, miközben a közegészségügy rövid és hosszú távon olyan összetett politikai, társadalmi, gazdasági, digitális és környezeti kihívásokkal néz szembe, amelyekhez innovatív, átfogó és integrált intézkedésekre, valamint jelentős (társadalmi és egészségügyi) stratégiai beruházásokra van szükség.
1.2.1. Az EGSZB szerint az „à la carte Európa” * (az úgynevezett „többsebességű Európa”) nem lehet a nemzeti határokon átnyúló jelenlegi kihívásokra való reagálás módja, és nem teszi lehetővé egy ambiciózus és szolidaritáson alapuló európai integrációs projekt megvalósításán való munkálkodást, mely projekt az „egység a sokféleségben” elven alapul, és amelyet közös együttműködési célkitűzések vezérelnek.
1.3. Az EGSZB arra kéri az európai intézményeket és a tagállamokat, hogy az Európai Unió alapvető értékeivel, többek között az európai szolidaritással, valamint a nemzetközi szinten (a fenntartható fejlődés célkitűzései, az emberi jogok előmozdítása és a nemzetközi egyezmények alkalmazása) és az európai szinten (az Európai Unió Tanácsa német elnökségének prioritásai, a szociális jogok európai pillérének véglegesítése) tett kötelezettségvállalásokkal összhangban mutassanak politikai akaratot egy „Európa jövőjét szolgáló egészségügyi paktum” létrehozására.
1.4. Az EGSZB arra kéri az Európai Parlamentet mint „társ-jogalkotót”, hogy folytasson tárgyalásokat a Tanáccsal az egészségügyi programra és az egészségügy területén szinergikusan alkalmazható egyéb eszközökre (kutatás, kohézió és határokon átnyúló együttműködés) elkülönített pénzügyi források növeléséről, valamint az Európai Stabilitási Mechanizmus alapjainak konkrét felhasználásáról a megszorításoktól való elmozdulás érdekében.
1.5. Az EGSZB kitart amellett, hogy a program végrehajtása során különös figyelmet kell fordítani az egészségügy terén fennálló társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelemre, a magas színvonalú egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésre, az ellátás minden körülmények közötti folyamatosságára (beleértve a határokon átnyúló ellátást is), az egyetemes lefedettséggel rendelkező egészségügyi rendszerek támogatására és megszilárdítására, valamint többdimenziós európai közegészségügyi intézkedések kidolgozására, a szociális jogok európai pillérének elveivel - ezen belül az „egészségügyi ellátással”, a „fogyatékossággal élő személyek befogadásával” és a „tartós ápolással” - összefüggésben.
1.5.1. Konkrétabban az EGSZB azt kéri, hogy fogadjanak el európai iránymutatásokat a legsérülékenyebb csoportok - vagyis a bizonytalan helyzetben lévők, az idősek és a fogyatékossággal élők, különösen azok, akik nagy létszámú otthonokban élnek - szükségleteinek kielégítése érdekében, akiket Európa-szerte súlyosan érintett a világjárvány és annak következményei.
1.5.2. Különös figyelmet kell fordítani az idősek és a fogyatékossággal élők jogainak megerősítésére, és ezen belül egy olyan közös értékelési keret meghatározására, amely magában foglalja a személyre szabott tervezést, az otthoni vagy kisebb bentlakásos gondozás előnyben részesítését, a bentlakásos gondozás minőségi és hozzáférhetőségi kritériumait, valamint az ezen személyek számára szükséges tartós ápolás-gondozást. Figyelmet kell fordítani arra, hogy sok intézményben nagyon magas a halálozási arány az idősek és a fogyatékossággal élők körében, hogy javíthassuk ezen intézmények irányítását, amit számos uniós országban megkérdőjeleznek. Emellett általában véve az idősek támogatására irányuló politika egészét felül kell vizsgálni, többek között az Európai Bizottság által az európai demográfiai változások következményeivel kapcsolatban végzett munka keretében. Az egészséget befolyásoló konkrét tényezők esetében alkalmazottakhoz hasonlóan az EGSZB olyan világos és innovatív iránymutatásokat szorgalmaz, amelyek az embert és az emberi jogokat, az időseket és a legkiszolgáltatottabbakat helyezik a prioritások középpontjába.
1.6. Az EGSZB úgy véli, hogy mindenekelőtt koherens európai kormányzásra van szükség, amely magában foglalja az egészségügyi program végrehajtásának módozatait is, megfelelő finanszírozással és „az EU az egészségügyért” programot megvalósító kezdeményezésekkel rendelkezik; továbbá szorgalmazza az „egészségügyi szempontok minden szakpolitikában” operatív megközelítést.
1.7. Az EGSZB azt javasolja, hogy - tekintettel a helyzet sürgősségére és a világjárványok újbóli megjelenésének kockázatára - az európai energiapolitikából vett inspiráló tapasztalatok alapján, továbbá a védelemhez és a polgári védelemhez kapcsolódó rendelkezések követésével a lehető leggyorsabban hozzanak létre egy európai koordinációs és gyorsbeavatkozási mechanizmust.
1.8. Sürgősen létre kell hozni egy szakértőkből álló munkacsoportot, amely tudás- és erőforrás-koordinátorként működik a legjobb virológiai és epidemiológiai központok, valamint diagnosztikai készségek hálózatba szervezése érdekében.
1.9. Az EGSZB véleménye szerint ennek a munkacsoportnak - a hadsereg „vészhelyzeti gyorsreagálású egységeivel” is együttműködve - számba kell vennie a rendelkezésre álló és könnyen mozgósítható erőforrásokat, beleértve a sürgősségi osztályokat is, és meg kell terveznie a mobil egységek mozgását. Hálózatba kell szerveznie a mesterséges intelligencia és az informatikai támogatás tekintetében rendelkezésre álló legjobb erőforrásokat a szimulációk és stratégiák kidolgozásához.
1.9.1. A csoportnak a teljes egészségügyi személyzet egészségügyi állapotával is foglalkoznia kell, ami nemcsak az egészséghez való jog, hanem egy új, lehetséges válságra adott hatékony válasz szempontjából is kulcsfontosságú. Emellett a csoport lefektethetné a „válság- és sürgősségi gyógyászat” szakterületének alapjait európai szinten, amint azt a bizottsági dokumentum javasolja.
1.9.2. Az erre a kulcsfontosságú műveletre fordítható kiadások igen korlátozottnak tűnnek, mivel a tagok többsége már jelenleg is az egyetemektől, kutatóintézetektől vagy a katonai egészségügytől függ.
1.9.3. Az EGSZB véleménye szerint rendkívül fontos, hogy ez a munkacsoport azonnal működőképes legyen.
1.9.4. Az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a jelenlegi pandémia idején az Európai Bizottság nem volt elég határozott, pedig a legmagasabb szintű európai szakértők közreműködésével egyértelműbbé tehette volna az egészségügyi körzeteket és a vírus lakosságra gyakorolt hatását, és ezzel véget vethetett volna a betegség különböző aspektusaival és alakulásával kapcsolatos, gyakran egymásnak ellentmondó nézetek hangoztatásának. A korábbi járványkitörésekre az európai intézmények konkrét intézkedésekkel reagáltak, például létrehozták az Egészségügyi Főigazgatóságot (DG SANTE), valamint az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot (ECDC). Az EGSZB szerint ezt az utat kell folytatni.
1.10. Az EGSZB úgy véli, hogy kézzelfogható eredményeket csak olyan inkluzív megközelítés révén lehet elérni, amely bevonja a nemzetközi szervezeteket (köztük az Egészségügyi Világszervezetet, amellyel az együttműködést és a szinergiákat el kell mélyíteni), a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményt (UNCRPD) és a polgárokhoz legközelebb álló egészségügyi szereplőket, rendszeresen értékelve a célkitűzéseket.
1.11. Az EGSZB hangsúlyozza a különösen érzékeny és nehéz ágazatokban tevékenykedő egészségügyi dolgozók munkájának értékét, és kéri, hogy ők állandó figyelmet kapjanak annak érdekében, hogy előre láthatóak legyenek képzési, strukturális, valamint védelmi felszerelésekkel és gazdasági-társadalmi jólétükkel kapcsolatos igényeik.
1.12. Az EGSZB határozottan támogatja az egészségügy terén létrehozandó európai köz-magán társulásokat az IMI 2 közös vállalkozás példája alapján, és egyetért azokkal a közös erőfeszítésekkel, amelyek célja az európai technológiai és termelési dimenzió fejlesztése az európai tudományos és egészségügyi közösségeknek egy tényleges európai egészségügyi térség létrehozása iránti határozottabb elkötelezettsége révén.
2. A koronavírus-világjárvány okozta sokrétű válság tanulságai
2.1. A Covid19-pandémia rámutatott arra, hogy a világ sok országának törékeny az egészségügyi rendszere, ideértve az európai tagállamokat is, amelyeket az állami beruházások alacsony intenzitása, valamint az európai gazdasági kormányzás költségvetési korlátozó intézkedéseket bevezető követelményeinek közvetlen alkalmazása befolyásol. Az egészségügyi rendszerek finanszírozásának mértéke ezért igen eltérő tagállamonként, csakúgy, mint az egyes tagállamok által a koronavírus-világjárvány leküzdésére elkülönített összegek.
2.2. Európa háromszoros veszéllyel néz szembe - ellenőrizhetetlen világjárványokkal és az egészséggel kapcsolatos társadalmi egyenlőtlenségek növekedésével, a gazdaságpolitikai eszköztár elégtelenségével, valamint geopolitikai „fekete hattyúkkal” -, amelyek komoly próbára tehetik az állampolgárok egészségét és jólétét, tartós válságba taszíthatják a világgazdaságot, hatásukra pedig szűkülhet vagy összeomolhat a pénzügyi piac.
2.3. A koronavírus okozta válság ismételten rávilágított az emberi tevékenység és a természet közötti egyensúly helyreállításának fontosságára. A környezet (az éghajlatváltozással, a levegő minőségével, a biodiverzitással, az élelmiszerrendszerekkel stb.) egészségre gyakorolthatását nem kell többé bizonygatni.
2.3.1. Nagyon hasznos lenne, ha az Európai Bizottság és az Európai Parlament - amelyek nagymértékben elkötelezettek a fenntartható fejlődés, a környezet és a biológiai sokféleség kérdése iránt - határozottabban szólalna meg, és ebben a nehéz időszakban, a legnevesebb európai szakértők segítségével, tudományos alapokon nyugvó iránymutatásokat és lehetséges megoldásokat kínálna az európai polgároknak, hogy azok nyugodtabban vészelhessék át ezt a sok aggódással és fájdalommal járó egészségügyi helyzetet.
2.4. A nem fertőző betegségek száma folyamatosan növekszik Európában, és ezek jelentik a rokkantság és halálozások fő okait: a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, a rák és a légzőszervi betegségek a betegségteher 77%-át teszik ki, és 86%-ban okai a korai halálozásnak. Számos ilyen betegség több tényező együttes hatásához köthető, ideértve a környezeti tényezőket is.
2.5. Az Európai Bizottság által benyújtott „zöld megállapodás” új, fenntartható és inkluzív növekedési stratégiát alapoz meg, amelynek célja, hogy javítsa az emberek egészségét és életminőségét, megóvja a természetet és senkit ne hagyjon figyelmen kívül.
2.6. A határ menti területek különösen alkalmasak az egészségügy területén folytatott európai politikai fellépésre. Ezek a zónák túlnyomó részt rendkívül mobil földrajzi területet alkotnak. Ezek a területek részesültek elsőként a szomszédos országok között aláírt megállapodások vagy egyezmények előnyeiből, és tudtak javítani az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésen.
2.7. Márpedig az egészségügy területén több mint 20 évvel ezelőtt az Interreg programok által kezdeményezett határokon átnyúló együttműködés - amely koordinációból, rendszerek felépítéséből, szervezésből, és a különböző szereplők között megvalósuló, olykor összetett megoldásokból állt - néhány órán belül semmivé foszlott a Covid19 megérkezésével és a határok egyoldalú lezárásával. Mindez anélkül történt meg, hogy figyelembe vették volna a határokon átnyúló életet, és anélkül, hogy bármennyire is szándékukban állt volna fenntartani az együttműködés szellemét.
3. Az Európai Unió (EU) egészségügyi rendszereinek és cselekvési képességének megerősítése
3.1. A Covid19-világjárvány erőteljes globális, európai és határokon átnyúló hatást gyakorolt és gyakorol különösen a polgárokra és a társadalomra, valamint a gazdasági, társadalmi és egészségügyi struktúrákra, ami arra mutat rá, hogy egyértelműen meg kell erősíteni az egészségügyi rendszereket és a válságkezelést.
3.2. Az EU egészségügyi politikájának célja az egészség előmozdítása, az egészségkárosodás elleni védelem és a stratégiák koordinálása a tagállamok között. A Covid19-világjárvány bebizonyította, hogy az uniós országok közötti együttműködés és koordináció elengedhetetlen a válságkezeléshez.
3.3. Az esetleges új, határokon átnyúló egészségügyi veszélyek hatékony kezelése érdekében meg kell erősíteni az EU vészhelyzetben történő reagálásra való képességét. Általánosságban a szociális jogok európai pillére (különösen annak 16. alapelve) és az egészségügy terén mutatkozó kiterjedt európai kompetenciák konkretizálása révén, ideértve az európai szerződések felülvizsgálatát is.
3.4. Jóllehet jelenleg az EU a közegészségügy területén csak támogató hatáskörrel rendelkezik, és ez nagyban korlátozza fellépését, egyéb szakpolitikáin, nevezetesen a gazdaságpolitikai koordináció és a belső piac területén keresztül képes a fellépésre.
3.5. Az „Európa jövője” keretében prioritásnak kell tekinteni az egészséges Európát: az EU4Health uniós egészségügyi cselekvési program az első lépés ebbe az irányba.
3.6. Ezzel kapcsolatban az EU számos kezdeményezést tett, amelyek folytatásra és megszilárdításra várnak. Ezek közül kettő külön említendő: az európai referenciahálózatok (RER) és az európai tervek.
3.7. 2017 óta az európai referenciahálózatok célja, hogy a ritka betegségekkel foglalkozó európai szakértőkkel kapcsolatba lépjenek, bevonják őket a hálózatokba. A hálózatok biztosítják, hogy a páciensek helyett inkább az információ áramoljon, hogy a betegek a lehető legjobb gondozáshoz jussanak, a beteg mozgatásával járó kellemetlenségek nélkül. Manapság már több mint 900 kiemelten specializált egészségügyi egység működik több mint 300 kórházban. A modell más betegségek esetében is alkalmazható lehetne.
3.8. A kormányzás és az intézkedési formák területén az EU-nak öt ügynöksége van, amelyekhez egyéb eszközök is társulnak, köztük az „Európai Orvosi Hadtest” vagy a „fehérsisakosok”, hogy gyorsabban reagálhassanak a vészhelyzetekre.
3.9. A nemzeti kormányok két erre szakosodott ügynökségtől kapnak támogatást egészségügyi kérdésekben. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ * felméri és figyelemmel kíséri az újonnan megjelenő betegségek jelentette fenyegetéseket, hogy összehangolhassa a rájuk adandó választ, az Európai Gyógyszerügynökség * pedig az összes uniós gyógyszer minőségének, biztonságosságának és hatékonyságának tudományos értékelését végzi el. Más ügynökségek fontos kiegészítő feladatokat látnak el.
3.10. A jelenlegi Covid19-válság feltárta, hogy még sosem volt ennyire fontos, hogy a jövőbeni többéves pénzügyi keretben nagyobb prioritást kapjanak az egészségügyre fordított erőforrások.
3.11. A válság során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy az egészségügyi rendszerek készek legyenek csúcstechnológiájú szolgáltatások, gyógyszerek, technológiák és gyógyászati termékek biztosítására, valamint felkészüljenek járványok és más előre nem látható válságok vagy kihívások kezelésére.
3.12. A jövőbeni igényekhez igazított és a válságokkal szemben ellenálló rendszerre van szükség annak érdekében, hogy minden körülmények között biztosítani lehessen a biztonságos, minőségi és hatékony gyógyszerekhez időben történő hozzáférést, illetve orvosolni lehessen a gyógyszerek és a hatóanyagok Unión kívüli gyártásuk miatt bekövetkező hiányát és az ezek behozatalától való függőséget, és mindenekelőtt pedig meg lehessen erősíteni a szabályozó hatóságok közötti együttműködést és koordinációt az esetleges egészségügyi veszélyek esetén.
3.13. Be kell ruházni ebbe a területbe, távfelügyeleti technológiák, távorvoslás, alkalmazások vagy a 4P (prediktív, preventív, perszonalizált és participatív) orvoslás alapján készült, személyre szabott orvosi eszközök révén fokozni kell a területi és az otthoni segítségnyújtást az emberekhez való közelítés érdekében, valamint a kötelező egészségbiztosítás megerősítésébe is be kell fektetni, eredetileg tagállami szinten, majd ezt követően uniós szintre kiterjedő koordinációval * .
4. Eszközöket kell adni Európa kezébe törekvései megvalósítására
4.1. Az egészségügyi beruházásokat és a különböző pénzügyi programokat átfogóan, transzverzális megközelítés szerint kell strukturálni. Mind a gyógyítással, mind a megelőzéssel, mind pedig a figyelemfelkeltéssel kapcsolatos szempontokat figyelembe kell venni.
4.2. Az Európai horizont továbbá olyan küldetések sorozatát kínálja, amelyek újdonságot jelentenek az eddigiekhez képest. Olyan kutatási partnerségekről van szó, amelyek az állampolgárok mindennapi életére hatással lévő, sürgős problémák megoldására irányuló ambiciózus célkitűzésekkel rendelkeznek.
4.3. Az egyik terület, amely fontos szerepet játszik az európai finanszírozási politikákban, az egészségügyi ágazat digitalizálása. Ebben a tekintetben az Európai horizont - a Cluster Health keretein belül - jelenleg kb. egymilliárd EUR-t tart fenn csak a megelőzést, a diagnosztizálást, a kezelést és a segítségnyújtást célzó információtechnológiai és kommunikációs (IKT) megoldások fejlesztésére.
4.4. A CEF (az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz) program mintegy 80 millió EUR-t különít el az e-egészségügyi rendszerek fejlesztésére és interoperabilitására. A jövőbeli Digitális Európa program a tervek szerint szintén támogatja az egészséggel kapcsolatos adatok közös európai térségének létrehozását és megszilárdítását, beleértve a megosztott adattípusok szabványosítását, egy közös mutatókról szóló megállapodást és az Eurostat ez utóbbiba való aktív bevonását.
4.5. Megerősítették az EU egészségügyi ágazatnak szánt sürgősségi támogatási eszközét. Az EU polgári védelmi mechanizmusának * részét képező rescEU tartalék az egészségügyi válságra való gyors és közvetlen reagálásra összpontosít.
4.6. A felhatalmazáson alapuló módon irányított Interreg határokon átnyúló együttműködési programok részeként az egészségvédelem prioritást élvez.
5. Ambiciózus és közös európai válasz a helyreállítás keretében
5.1. Az Európai Parlament a 2020. április 17-én elfogadott állásfoglalásában * külön költségvetést kért a nemzeti egészségügyi rendszerek nagyobb befektetések mellett történő támogatására válság idején, az európai egészségügy rugalmasabbá tétele és a nehézségekkel küzdő országok segítése érdekében, valamint egy új autonóm európai egészségügyi program létrehozására szólít fel.
5.2. Az EGSZB már többször is kifejezte véleményét az európai egészségügyi politikával kapcsolatban * . Az EGSZB és tagjai már 2020. március 17-én nagyobb szolidaritást és közös fellépést szorgalmaztak európai szinten, a világjárvány következményeinek hatékony kezelése érdekében.
5.3. A helyreállításhoz hasonlóan az európai intézmények által „az EU az egészségügyért” program keretében elfogadott különféle intézkedéseknek inkluzívnak kell lenniük, és be kell vonniuk az egészségügyi ágazat összes szereplőjét (egészségbiztosítási szervezeteket, kölcsönös egészségpénztárakat stb.)
6. Integrált és ágazatközi egészségügyi program bevezetése
6.1. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság világjárványokkal összefüggő egészségügyi válságokra összpontosító, összehangolt és integrált európai szintű reagálásra vonatkozó kezdeményezését, tekintettel az egészségpolitika, a megelőző hálózatok és a korai távdiagnosztika, az innováció és egészségügyi kutatás ösztönzése, valamint a digitális egészségügyi technológiák fejlesztése teljesen európai dimenziójára.
6.2. Az EGSZB továbbá hangsúlyozza a nem fertőző betegségekkel és a munkaképtelenséget okozó krónikus betegségekkel kapcsolatos célkitűzések megfelelőbb európai összehangolásának szükségességét, és a sebezhetőbb rétegek védelmére, a mentális egészséggel kapcsolatos kérdésekre, valamint az időskorúak önállósága elvesztésének ellentmondásosságára összpontosít.
6.3. Az EGSZB hangsúlyozza az egységes egészségügyi megközelítésre vonatkozó terv fontosságát, tudatában annak, hogy általában nem lehet olyan választ adni, amely egyetlen ágazatra összpontosít, és amelyben a megoldás csupán a terápiák javítása. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a kritikus közegészségügyi kérdéseket komplex és integrált perspektívában kell kezelni.
6.4. Az EGSZB úgy véli, hogy a koordináció szempontja alapvető fontosságú, és „az egységes egészségügyi megközelítés szerinti ágazatközi koordinációs mechanizmus” esetleges létrehozása és irányítása nem pusztán egy a több mint hetven egyéb lehetséges fellépés közül. Az EGSZB szerint ezt a szempontot prioritásként kell kezelni, mivel az ágazatközi koordinációs mechanizmus irányítása kulcsfontosságú elem a válságkezelés során.
6.5. Az EGSZB fontosnak tartja, hogy a javasolt megközelítésnek köszönhetően ne maradjanak figyelmen kívül az emberi és az állati egészség egyensúlyával (lásd a lehetséges állatbetegségek szerepét a fertőző betegségekben), sem pedig az ökoszisztémákkal kapcsolatos szempontok (például az érzékeny hulladék válsághelyzet során történő megsemmisítésének hatására fordított figyelem), és központi kérdésnek tekinti a kiszolgáltatott csoportok védelmét a válságokkal szembeni rezilienciával kapcsolatos stratégiák terén.
6.6. Az EGSZB ugyanakkor aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a határokon átnyúló súlyos egészségügyi fenyegetések és világjárványok elleni védelemre és megelőzésre vonatkozó ezen összehangolt megközelítést több olyan hivatal közötti koordinációra bízzák * , amelyek egyedi helyzetűek, sajátos küldetéssel és hatáskörökkel rendelkeznek, és amelyek látszólag nem képesek automatikusan és hatékonyan koordinációt folytatni egymással, amikor sürgős és integrált válaszra lenne szükség.
6.7. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy az ügynökségeknek együtt kell cselekedniük egy ágazatközi koordinációs mechanizmussal egyetemben, és együtt kell működniük, hogy az EU javaslatainak hajtóerejévé váljanak.
6.8. Az ügynökségek irányításával és szerepével összefüggésben meg kell erősíteni az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának fellépési képességeit, együttműködését a Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatóságával, és e két főigazgatóság által az összes európai szakpolitika egészségügyi és szociális kérdésein végzett átfogó nyomon követést.
6.9. Az EGSZB-nek meggyőződése, hogy figyelembe kell venni, hogy a három egymást követő koronavírus-járvány világszerte - és a legutóbbi esetben Európában is - arra világított rá, hogy az azonnali és integrált válaszok hiánya, az információkezelés elégtelensége, a reagálás összehangolására való képtelenség és akarathiány, az erőforrások hiánya, valamint a potenciálisan rendelkezésre álló erőforrások lehívásának és stratégiai kezelésének még nagyobb hiánya segítette elő az ennél potenciálisan egyébként kisebb hatással járó járványok elharapózását.
6.10. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a világ számos országában - és legalább részben Európában is - a Covidra való reagálás legkritikusabb eleme az integrált riasztási és reagálási képesség hiánya volt. Mivel sürgős fellépésre van szükség, a helyzetet tovább súlyosbította az átmeneti szükséghelyzeti rendeletek gyors végrehajtásához szükséges jogi kapacitás hiánya. Ezért helyénvaló volna megvizsgálni egy európai riasztási mechanizmus lehetőségét.
6.11. Az EGSZB ragaszkodik ahhoz, hogy az egészségügy mentesüljön a határok lezárására irányuló valamennyi intézkedés alól. „Az egészségnek nem lehet határa”, és ezt az elvet be kell építeni az európai szerződésekbe. E tekintetben az EGSZB sürgeti az egészségügyi személyzet és a betegek mobilitásának elismerését.
6.12. A Számvevőszék több alkalommal is szót emelt azzal kapcsolatban, hogy javítani kell Európa jelenlétét és fellépését az egészségügyi rendszerek terén, hogy azok határokon átnyúlóan közelebb kerüljenek az európai polgárokhoz, valamint hogy javítani kell az egészségügyi szolgáltatásokat, különösen a legsérülékenyebbek és bizonytalan gazdasági helyzetben lévők számára. Az EGSZB arra is kéri az Európai Bizottságot, hogy tegye láthatóvá a Szerződésekben egyértelműen rögzített társadalmi értékeket, amelyeknek konkrét formában, gyakorlatként és fellépések formájában meg kell jelenniük az európai egészségügyi unióban.
6.13. Az EGSZB támogatja a Számvevőszéket, amely több alkalommal is kijelentette, hogy javítani kell az egészségügyre vonatkozó uniós fellépést, törekedni kell az egészségügyi rendszerek határokon átnyúló konvergenciájára az európai polgárok érdekében, és javítani kell az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférést, különösen a legsérülékenyebbek és a legrosszabb gazdasági helyzetben lévők számára.
7. Az operatív, funkcionális és stratégiai intézkedések kiigazítása
7.1. Minden bizonnyal érdemes növelni az emberi és pénzügyi erőforrások mennyiségét, de integrált beavatkozás és fokozottabb együttműködési szellem mellett - az akkori erőforrásokat figyelembe véve - elegendő biztosíték és képesség is rendelkezésre állhatott volna a járvány kitörésének megakadályozására.
7.2. Ezért elengedhetetlen a koordináció és az együttműködés a sürgős egészségügyi szükségletek kielégítéséhez, a gazdasági tevékenység támogatásához és a helyreállítás előkészítéséhez.
7.3. Az EGSZB véleménye szerint az ECDC keretében mindenképpen létre kell hozni egy elemzéssel, megelőzéssel és a reagálás szimulációjával foglalkozó szervezetet, amely alapvető adatokat szolgáltathat a stratégiák tervezéséhez, és lehetővé teszi a rendelkezésre álló legjobb források nagyon rövid időn belüli felhasználását.
7.4. Az ERH-k * tapasztalatai más ágazatokban történő lehetséges alkalmazásának megvan az az előnye, hogy olyan konzorciumok hozhatók létre, amelyek képesek a válság szempontjából fontos területeken fegyverbe szólítani Európa kiváló szakértőit, és megalapozzák a szinergikus munkát.
7.5. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy ez a tapasztalat nem elegendő, mivel az igazi probléma az, hogy ki lenne képes kézben tartani e hálózatok munkájának koordinálását és befejezését (azaz hálózatok hálózatait létrehozni és irányítani).
7.6. Európai kampányokat és terveket kell kidolgozni, különös tekintettel a leginkább veszélyeztetett csoportokra. E kezdeményezéseknek különösen az egészséges életmód előmozdítására, a megelőzésre és szűrésre, az integrált ellátási és jóléti pályák létrehozására, a társadalmi egyenlőtlenségek elleni küzdelemre stb. kell irányulniuk.
8. Rendszeres monitoring és inkluzív megközelítés révén figyelemmel kell kísérni a célkitűzések elérését
8.1. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy különös figyelmet kell fordítani a minőség-ellenőrzési és ellenőrzési mutatókra a program céljaival összhangban. A programokra vonatkozó általános „makromutatók” nélkülözhetetlenek, de az európai erőforrások válsággal/válságokkal szembeni lehívása és felhasználása rugalmas rendszert igényel, amelynek képesnek kell lennie arra, hogy reagáljon a függő és változó igényekre, valamint arra, hogy folyamatosan ad hoc „mikromutatókat” biztosítson, az azon folyamatos vészhelyzetekre való reagálás érdekében, amelyek céljából létrehozták.
8.2. Az EGSZB szerint létre kellene hozni egy olyan listát, amelyen az egyes tagállamok olyan egészségügyi dolgozói és a különféle területeken tevékenykedő olyan szakértők szerepelnének, akik közül legalább néhányan konkrét szakértelemmel rendelkeznek az egészségügyi vészhelyzetek elleni küzdelemben, és közülük néhányuknak integrált szakmai tapasztalattal is kell rendelkezniük, például az európai katonai egészségügy és a polgári védelem vagy a kutatás terén.
8.3. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság programját, amely kiemeli a válságfigyelő mechanizmus szükségességét. Ezzel kapcsolatban az EGSZB emlékeztet arra, hogy a felszerelések és a technológia előállítására összpontosító javasolt intézkedések mellett a megelőzés és a korai beavatkozás érdekében létre kell hozni egy koordinációs, tervezési, nyomonkövetési és stratégiai irányítási rendszert is.
8.4. Ha az Unió szerepe az egészségügy területén az, hogy támogatást nyújtson az államoknak, a képzéseket illetően az Unió egyenesen központi szerepet játszik. Ebből a szempontból meg kell erősíteni az egységes testületek ellenőrzési szerepét a képzésre szakosodott egészségügyi szegmensben (az Uniónak az egyetemi klinikákon kell a többek között egészségügyi jellegű képzéssel kapcsolatos küldetésére tekintettel központi szerepet kell játszania).
8.5. Az EGSZB támogatja az egyenlő részvételt és a nemek közötti egyensúlyt a döntéshozatali folyamatokban: a megfelelő szabályozási kereten túl a nemek közötti egyensúly a döntéshozatali folyamatokban, valamint a politikai, gazdasági és társadalmi életben a nemi dimenziót felölelő szociális és családi integrációs megközelítés alkalmazásával is megteremthető.
8.6. Az EGSZB szerint kívánatos lenne, hogy az Unió folyamatos minőség-ellenőrzést végezzen ezekben az egészségügyi szegmensekben. Ennek továbbá arra is kell összpontosítania, hogy a tagállamoknak megfelelő egészségügyi helyiségeket és képzési lehetőségeket kell biztosítaniuk a közösségi igényekkel összhangban.
8.7. Az EGSZB ismételten kijelenti, hogy az egészségügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférés digitális formában is biztosítható bizonyos feltételek teljesülése esetén:
- homogén területi lefedettség,
- a digitális szakadék csökkentése,
- a teljes digitális architektúra interoperabilitása,
- megfelelés az egészségügyi adatok védelmére vonatkozó általános rendeletnek * .
9. Az egészségügyi dolgozók támogatása
9.1. Az EGSZB meggyőződése, hogy hangsúlyozni kell az EU közvetlen jelenlétét az egészségügyi dolgozók képzésében, figyelembe véve azt a tényt is, hogy a polgári védelmi rendszerek megerősítése újfajta szakembereket - koordinációs és válságkezelési szakértőket - igényel. Ezeknek a szakmai szereplőknek jelen kell lennie a polgári védelem valamennyi területi ágában.
9.2. Érdemes megfontolni egy felsőfokú európai képzőhely létrehozására irányuló kísérleti fellépést, amelyet az európai egyetemekkel közösen szerveznének.
9.3. A képzésen túl az EGSZB felismeri annak fontosságát is, hogy az EU tisztességes munkakörülményeket teremtsen az egészségügyi dolgozók, a válság „hősei” számára.
10. Európa a kutatások zászlóvivőjének szerepében
10.1. A válsághelyzetben potenciálisan hasznos gyógyszerekkel kapcsolatos kutatások támogatására irányuló politika kapcsán hangsúlyozni kell, hogy ennek egy része, különösen a hasonló körülmények között már alkalmazott gyógyszerekkel kapcsolatos kutatások, a piacon nem sok érdeklődésre számot tartó gyógyszerekre vonatkozik, mivel azok nem szabadalmaztatottak. Ezért ösztönözni kell a független kutatást, ideértve az olyan kritikus kérdéseket is, mint például az védőoltások témája, amelyek az európai technológiai-termelési szuverenitást is érintik.
10.2. Egy közelmúltbeli tanulmány szerint a fő egyetemek lejjebb kerültek a tudományterületek szerinti rangsorban (2015-2019), ám ez a tendencia még aggasztóbb Európában (mindössze egyetlen európai egyetem szerepel a 30 legjobb között), míg az internettel, technológiával és adatelemzéssel kapcsolatos szolgáltatásokra szakosodott vállalatok egyre nagyobb jelentőséggel bírnak a kutatás területén.
10.3. Az EGSZB szerint a szinergiamechanizmusokra kell összpontosítani a 2021-2027-es időszakra vonatkozó, az EU az egészségügyért program, illetve az összes többi olyan program és alap között, amelyek az egészségügyi ágazat területén végzett kutatásokra és technológiai innovációkra irányulnak, elő kell segíteni az újításokat és a szabadalmak előállítását, valamint fel kell karolni és támogatni kell a magas színvonalú orvosbiológiai termelést.
Kelt Brüsszelben, 2020. szeptember 18-án.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elnöke
Luca JAHIER
