A jogszabály mai napon ( 2022.05.25. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI ÁLTAL ELFOGADOTT (2020/C 193/03) KÖVETKEZTETÉSEK

a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok lehetőségeinek bővítésről * 

A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI

TUDATÁBAN ANNAK, HOGY

1. A személyes és szakmai fejlődés terén minden fiatalnak egyenlő esélyekkel kell rendelkeznie, függetlenül attól, hogy milyen akadályokkal néz szembe, többek között például a földrajzi helyzetéből adódóan. Ezek az akadályok növekednek az olyan globális válságok miatt, mint a koronavírus okozta Covid19-válság, amelyek a társadalmi zavarok mellett gazdasági következményekkel járnak, tovább gyengíthetik a fiatalok helyzetét és további elszigetelődésükhöz vezethetnek.

2. A 2019-2024-es időszakra szóló uniós stratégiai menetrendben *  az Európai Tanács elismeri, hogy a főként a fiatalokat érintő egyenlőtlenségek hatalmas politikai, társadalmi és gazdasági kockázatot jelentenek; generációs, területi és iskolázottsági szakadékok alakulnak ki, és a kirekesztés új formái jelennek meg.

3. A közelmúltig az EU lakosságának csaknem egyharmada, köztük jelentős számú fiatal vidéki térségben élt * . Mind a vidéki térségek, mind pedig a távoli területek népsűrűsége és demográfiai szerkezete tekintetében egyértelmű különbségek állnak fenn az egyes tagállamok között. Másrészről az urbanizáció, amely jelenleg a változás egyik fő mozgatórugója, a jövőbeli uniós szakpolitikákat jelentősen befolyásoló tényezőnek minősül * .

4. Az Unió népessége öregszik. A vidéki térségekben és távoli területeken ez a folyamat markánsabb, aminek következtében a különböző tagállamokban ezekben a térségekben és ezeken a területeken nagyobb az időskorúak aránya * . Ezek a nemzedékek közötti és földrajzi egyensúlyhiányok - különösen, ha rosszabb társadalmi-gazdasági körülmények társulnak hozzájuk - megnehezítik a mindenki igényeinek megfelelő, átfogó támogatási szolgáltatások és fenntartható szolgáltatási infrastruktúrák kialakítását és fenntartását, ami hosszú távú hatást gyakorolhat a társadalmi kohézióra és a szolidaritásra a vidéki térségekben és a távoli területeken.

5. Az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség, a befogadó jelleg, valamint a fiatalok szerepvállalása azon vezérelvek közé tartoznak, amelyek alapul szolgáltak a 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiához, amelyben az EU figyelembe veszi a fiatalok által az európai ifjúsági célokban és az uniós ifjúsági párbeszéd keretében kifejtett nézeteket. A 6. európai ifjúsági cél (a vidéki fiatalok lehetőségeinek növelése) konkrétan olyan feltételek megteremtésére irányul, amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára jogaik gyakorlását és képességeik kibontakoztatását a vidéki térségekben.

6. A fiatalok a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos kérdéseket jelölték meg azon területek egyikeként, amelyekkel az EU-nak a legfontosabb prioritások között kell foglalkoznia * . Az éghajlatváltozás elleni küzdelem a jövőbeli szakpolitikák kialakításának egyik legfontosabb tényezője * . Mivel a vidékfejlesztés és az uniós strukturális alapok fontos szerepet töltenek be az Unió környezetvédelmi célkitűzéseinek elérésében, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, meg kell vizsgálni, hogy milyen további lehetőségeket lehetne teremteni a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok számára az olyan ágazatokban, mint például a mezőgazdaság, az erdészet, a halászat vagy a turizmus.

FIGYELEMBE VÉVE

7. A vidéki térségek és távoli területek *  kínálta lehetőségeket, így például a természet közelségét, az alacsonyabb lakhatási költségeket *  és a közösséghez tartozás fokozottabb érzését * .

8. A legtöbb vidéki térség és távoli terület, köztük az Unió egyes szigetei * , legkülső régiói * , valamint a tengerentúli uniós országok és területek *  megközelíthetőségével, illetve más területek ezekből való megközelíthetőségével kapcsolatos nehézségekből eredő korlátokat.

9. Az urbanizáció folyamatát, valamint annak a vidéki térségekre és távoli területekre gyakorolt lehetséges hatásait, különösen ami a népesség arányát (fiatal/idős, nő/férfi * , fiatal diplomások/fiatal nem diplomások), továbbá a köz-és kereskedelmi szolgáltatások, a szabadidős tevékenységek, a színvonalas munkahelyek és oktatás, a digitális és a fizikai infrastruktúrák, a közösségi közlekedés, a lakhatás, a szociális és egészségügyi létesítmények rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének biztosítását, valamint a természeti erőforrások fenntarthatóságát illeti.

10. Annak fontosságát, hogy a tagállamokban hasznosítsák a fiatalok ötleteit, véleményét és kreativitását, beleértve az uniós ifjúsági párbeszéd 7. ciklusa keretében tartott konzultációk során gyűjtött, valamint a 2020 márciusában Zágrábban tartott, a vidéki fiatalok számára nyújtott lehetőségekkel foglalkozó európai ifjúsági konferencián *  kapott hozzájárulásokat.

11. A vidéki térségekben és távoli területeken élő NEET-fiatalokat * , és azt, hogy e fiatalok oktatási, képzési és foglalkoztatási kilátásaira kiemelt figyelmet kell fordítani, mivel esetükben a városi régiókban élő NEET-fiatalokhoz képest nagyobb a kockázata annak, hogy kevesebb lehetőség áll a rendelkezésükre *  és hogy kiszolgáltatottabbak a gazdasági feltételekkel szemben * .

12. Az Európai Unió és a tagállamok azon kötelezettségvállalását, hogy végrehajtják az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjét és teljesítik a benne foglalt fenntartható fejlődési célokat, különös tekintettel az emberi településekkel és az ifjúsággal kapcsolatos célokra.

13. Azt, hogy az ifjúsági munka a vidéki és városi környezet közötti egyenlőtlenségek kezelésének értékes eszköze, mivel segíthet bevonni a (különböző korosztályú és hátterű) fiatalokat - köztük a lemaradás veszélyének kitett fiatalokat -különböző tevékenységekbe a helyi közösségeiken belül.

14. A vállalkozói tevékenységeken keresztül kínált munkalehetőségeket, beleértve a szociális vállalkozásokban *  való tevékenységet is. Ez utóbbi olyan eszközt jelent, amely lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy megfelelően kezeljék a társadalmi és a foglalkoztatási kihívásokat, valamint lehetőséget kínál a meglévő természeti és emberi erőforrások hatékony és fenntartható igénybevételére.

15. Ezzel összefüggésben a szociális és szolidáris gazdaságon *  belüli tevékenységeket, amelyek hozzájárulhatnak a gazdasági és társadalmi helyzet javításához a vidéki térségekben és a távoli területeken, és ezáltal lehetővé tehetik a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok igényeire és törekvéseire való reagálást.

16. Azt, hogy az önkéntesség az aktív polgári szerepvállalás egyik kifejeződése, amely segíthet biztosítani a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok befogadását, valamint előmozdítani a nemzedékek közötti szolidaritást a vidéki térségekben és a távoli területeken, különösen annak érdekében, hogy javuljon a közösségek rezilienciája az olyan nehézségekkel és válságokkal szemben, mint például a Covid19-válság.

17. A tagállamok határrégióiban fekvő távoli területek és vidéki térségek közötti, határokon átnyúló együttműködést, amely támogathatja e területek és térségek fejlődését, további lehetőségeket teremtve ezáltal a fiatalok számára az oktatás és a képzés, a foglalkoztatás, az egészségügy, valamint a szociális és szabadidős tevékenységek terén.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY - A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉVEL ÖSSZHANGBAN ÉS A MEGFELELŐ SZINTEKEN -

18. Ösztönözzék az ágazatközi megközelítéseket a városi és a vidéki/távoli területek közötti egyenlőtlenségek csökkentését célzó ifjúságpolitikák és a kapcsolódó stratégiák kidolgozása során.

19. A vonatkozó stratégiákban és szakpolitikákban adott esetben szerepeljenek a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok nézőpontját és véleményét tükröző cselekvési tervek vagy intézkedések. Ezeket a cselekvési terveket és intézkedéseket ismeretekre, bizonyítékokra, legjobb gyakorlatokra, a fiatalokkal folytatott konzultációkra, valamint többek között nemi, fogyatékossági és egyéb releváns tényezők szerint bontott, összegyűjtött adatokra kell alapozni, különösen abban az esetben, ha a releváns szolgáltatások és/vagy infrastruktúrák hiányoznak vagy javításra szorulnak.

20. Mozdítsák elő a vidéki térségekben és a távoli területeken az önkormányzatok közötti együttműködés hatékony modelljeinek használatát az ifjúsági kérdések terén, a különféle szolgáltatók körében a tájékozottság növelése, valamint a bevált gyakorlatok és a tények megosztása érdekében.

21. Ösztönözzék és segítsék elő a vidéki térségekben és távoli területeken élő, különböző hátterű fiatalok aktív polgári szerepvállalását és érdemi részvételét az őket érintő kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatok során a megfelelő eszközök, például helyi ifjúsági tanácsok és a részvétel innovatív/alternatív módjai révén; szükség szerint valamennyi szinten mozdítsák elő a megfelelő közigazgatási szervek közötti együttműködést, továbbá folytassanak (analóg vagy digitális) nyilvános konzultációkat, eszközként használva azokat a fiatalok bevonásához; ösztönözzék a közigazgatási szerveket a fiatalok vezette szervezetek munkájának megkönnyítésére; továbbá valamennyi szinten támogassák az ifjúsági munkában érintett szereplőket, beleértve a felkereső ifjúsági munkát is.

22. Továbbra is mozdítsák elő és javítsák a nemzedékek közötti megértést, párbeszédet és szolidaritást a nemzedékek közötti kölcsönösen előnyös párbeszéd támogatása érdekében, valamint biztassák a fiatalokat arra, hogy aktívan és folyamatosan vegyenek részt a vidéki térségekben és távoli területeken lévő helyi közösségek életében, többek között a családi gazdaságokban.

23. Továbbra is mozdítsák elő az önkéntes munkához és a szolidaritási tevékenységekhez való hozzáférést, amely eszközként szolgál a - különösen a vidéki térségekben és távoli területeken élő - fiatalok társadalmi befogadásához.

24. Fokozzák a rendszeres, fenntartható és megfizethető tömegközlekedési eszközök biztosítására irányuló erőfeszítéseiket a városi és a vidéki, illetve távoli területek hatékonyabb összekapcsolása érdekében.

25. Szükség szerint javítsák az informatikai infrastruktúrát és azon belül többek között a nagy sebességű szélessávú kapcsolatokat a digitális technológiákhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása érdekében.

26. Adott esetben szorgalmazzák az ifjúsági terek *  kialakítását vagy továbbfejlesztését, valamint a távoli hozzáférés biztosítását a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok számára a különféle, többek között az ifjúsági munkával kapcsolatos szolgáltatásokhoz, például a digitális és az intelligens ifjúsági munkához; ezenkívül ösztönözzék különféle, például szabadidős vagy tanácsadási mobil szolgáltatások, továbbá többfunkciós szolgáltatási központok létrehozását.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL

27. Mozdítsák elő az ifjúságpolitika terén és azon túl a különböző uniós kezdeményezések és eszközök - így például az Erasmus+, az ifjúsági garancia, az Európai Szolidaritási Testület, az Európai Szociális Alap, illetve az EU Interreg *  - közötti szinergiákat azzal a céllal, hogy a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok előtt álló kihívások kezelésének eszközeként javítsák az ilyen fiatalok tájékoztatását, elősegítsék az ezen programokhoz való hozzáférésüket és egyszerűsítsék az adminisztratív eljárásokat.

28. Ösztönözzék az ifjúsággal kapcsolatos programok és szakpolitikák, így például az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület és az ifjúsági garancia, valamint az egyéb releváns uniós eszközök, így például az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap által biztosított lehetőségek igénybevételével kapcsolatos legjobb gyakorlatok megosztását a következők érdekében: a foglalkoztathatóság, a mobilitás és a részvétel javítása, valamint az uniós értékek előmozdítása * ; a szolidaritással és a közösségi fejlesztéssel kapcsolatos gyakorlatok megosztása, különösen válsághelyzetek során; továbbá a társadalmi kohézió fokozása a vidéki és távoli közösségekben.

29. Szervezzenek egymástól való tanulási tevékenységeket, így például szemináriumokat, társaktól való tanulási tevékenységeket, illetve a formális és a nem formális együttműködés egyéb releváns formáit, amelyekben szerepet kaphatnak különböző szakpolitikai területek érdekelt felei, többek között különböző földrajzi és kulturális hátterű fiatalok, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén folytatott ágazat- és régióközi együttműködés feltérképezése érdekében.

30. Folytassák a vidéki térségek és távoli területek vonzerejének előmozdítását, különös hangsúlyt helyezve adott esetben a rendelkezésre álló természeti erőforrásokkal és az azok fenntartható kiaknázásával kapcsolatos előnyökre és lehetőségekre annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a vállalkozói, valamint a szociális és szolidáris gazdasággal *  kapcsolatos tevékenységekben rejlő lehetőségekre, figyelembe véve azt, hogy adott esetben a lehető legnagyobb mértékben meg kell őrizni és elő kell mozdítani a meglévő mezőgazdasági tevékenységeket.

31. A vidéki térségekben és távoli területeken a vállalkozói létben, valamint a szociális és szolidáris gazdasággal kapcsolatos tevékenységekben rejlő lehetőségekre tekintettel fokozzák a vállalkozói ismeretek, készségek, kompetenciák és bizalom javítására irányuló erőfeszítéseket a fiatalok körében, adott esetben előtérbe helyezve a fiatal nőket * 

32. A vidéki térségeket és távoli területeket célzó jövőbeli ifjúsági vonatkozású szakpolitikák és intézkedések kialakításakor vegyék figyelembe a környezetvédelem és az éghajlatváltozás kérdését, valamint különösen az e két területtel kapcsolatos legfrissebb tudományos jelentéseket, továbbá adott esetben biztosítsanak megfelelő oktatást, képzést és információ-hozzáférést annak érdekében, hogy a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok figyelme ráirányuljon a környezeti és éghajlati kérdésekre, továbbá ösztönzést kapjanak az e kérdésekkel kapcsolatos szerepvállaláshoz.

33. Adott esetben különböző eszközök - így például a tevékenység megkezdésekor nyújtott támogatások, jövedelemösztönzők, a fiatalok által indított kezdeményezések, valamint célzott oktatás és képzés - révén fokozzák az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a fiatalok ösztönzést kapjanak a vidéki térségekben és távoli területeken folytatott mezőgazdasági *  és egyéb gazdasági tevékenységekhez.

34. Ösztönözzék a releváns érdekelt felek közötti együttműködést azzal az általános céllal, hogy a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok tekintetében teljesüljön a színvonalas és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való jog, különös hangsúlyt helyezve a korai iskolaelhagyás csökkentésére, továbbá az oktatásba való bejutás, valamint a képzéshez és a munkához való egyenlő hozzáférés lehetőségeinek növelésére.

35. Mozdítsák elő a digitális oktatás és képzés, valamint a nem formális tanulás és az ifjúsági munka lehetőségeit a digitális készségek és kompetenciák általános szintjének javítása, továbbá a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok elszigetelődésének elkerülése és az olyan válságok, mint például a Covid19 hatásainak enyhítése érdekében, például adott esetben megkönnyítve az internethez és az ikt *  -eszközökhöz való hozzáférést valamennyi vidéki térségben és távoli területen.

36. Mozdítsák elő az EU vidéki és távoli, határ menti területei közötti együttműködést, kiaknázva a vonatkozó programokban, így például az EU Interregben rejlő lehetőségeket, a helyi fiatalok lehetőségeinek bővítése érdekében.

37. Folytassák a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalokat érintő kérdések vizsgálatát és az e kérdésekről való eszmecserét, adott esetben az Európa jövőjéről szóló konferenciával kapcsolatos tevékenységek összefüggésében, valamint olyan jelenlegi kezdeményezések végrehajtása és új kezdeményezések kidolgozása során, mint például a vidéki térségekre vonatkozó hosszú távú jövőkép; az európai oktatási térség 2025-ig történő létrehozása; az aktualizált digitális oktatási cselekvési terv; az éghajlati paktum; a megerősített ifjúsági garancia.

FEKÉRIK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY

38. Fontolja meg, hogy a meglévő eszközök - így például a Youth Wiki - igénybevételével kutatást és elemzést végez, továbbá (többek között nemi, fogyatékossági és egyéb releváns szempontok szerint) bontott adatokat gyűjt a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalokkal és jóllétükkel kapcsolatos kérdések tekintetében annak érdekében, hogy hozzájáruljon az ismereteknek, a bizonyítékoknak és az adatoknak a szakpolitikák minden szinten megvalósuló megalapozását célzó gyarapításához, szem előtt tartva az esetleges nyomonkövetési mechanizmusok szükségességét is.

39. Mozdítsa elő az uniós ifjúságpolitika, valamint az egyéb vonatkozó uniós szakpolitikák és programok közötti szinergiákat, például a vidékfejlesztés, a mezőgazdaság és a társadalmi kohézió vonatkozásában, többek között az uniós ifjúsági párbeszéd e tekintetben elért eredményei felhasználásának előmozdítása révén.

40. Az Európai Unió és az Európa Tanács közötti ifjúsági partnerség *  alapján folytatott tevékenységek keretében mozdítsa elő azt, hogy kellő figyelmet kapjanak a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok előtt álló kihívások.

FELKÉRI AZ UNIÓS IFJÚSÁGI ÁGAZATOT * , HOGY

41. Járuljon hozzá a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok és lakosság körében végzett, a helyi közösségekben adódó lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatási erőfeszítéshez, egyrészt a munkavégzéssel kapcsolatos és hivatáshoz kötődő lehetőségek előmozdítása érdekében, másrészt pedig vegye igénybe az ágazatban rendelkezésre álló intézkedéseket a vidéki fiatalokkal kapcsolatos sztereotípiák leküzdésére és annak proaktív módon történő előmozdítására, hogy kedvező kép alakuljon ki a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalokról.

42. A lehető legnagyobb mértékben vegye igénybe az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület és az egyéb releváns uniós programok által kínált lehetőségeket annak érdekében, hogy ki lehessen aknázni a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatal férfiakban és nőkben rejlő lehetőségeket.

MELLÉKLET

A. Hivatkozott dokumentumok

E következtetések elfogadásakor a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői a következő dokumentumokat veszik figyelembe:

- A 2019-2024-es időszakra szóló uniós stratégiai menetrend * 

- Az Európai Unió Tanácsa és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretéről: A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia (2018/C 456/01) * 

- A Miniszteri Bizottság ajánlása a tagállamoknak a hátrányos helyzetű környékekről származó fiatalok szociális jogainak érvényesüléséről (CM/Rec[2015]3) - Európa Tanács * 

- A Tanács következtetései a digitális ifjúsági munkáról * 

- A Tanács következtetései a fiatalokról és a munka jövőjéről * 

- A Tanács következtetései az ifjúságsegítők oktatásáról és képzéséről * 

- A Tanács következtetései a fiataloknak az Európai Unión belüli demográfiai kihívások kezelésében betöltött szerepéről * 

- A Tanács következtetései a fiatalok vállalkozói készségének társadalmi beilleszkedésüket szolgáló előmozdításáról * 

- A Tanács következtetései az intelligens ifjúsági munkáról * 

- Az uniós ifjúsági párbeszéd hetedik ciklusa: Az uniós ifjúsági párbeszéd keretében a tagállamokban és Európa-szerte folytatott tevékenységek eredményei - Lehetőségek teremtése az ifjúság számára * 

- European Charter on Local Youth work (A helyi ifjúsági munka európai chartája) * 

- Erasmus+ Befogadási és sokszínűségi stratégia az ifjúságügy területén (2014) * 

- A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend * 

- A Tanács ajánlása (2013. április 22.) az ifjúsági garancia létrehozásáról * 

- A Tanács ajánlása (2018. május 22.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról * 

B. Fogalommeghatározások

E következtetések keretében az alábbi fogalommeghatározások alkalmazandók:

„Vidéki térségek”

Városi agglomerációkon kívül található helyi közigazgatási közösségek, amelyeket leginkább az alacsonyabb népsűrűség, a sajátos társadalomföldrajzi és kulturális arculat, a természeti erőforrásokhoz való közelség és emiatt különböző gazdasági kilátások jellemeznek. Ugyanakkor beazonosított igényekkel rendelkeznek az ifjúságot és a lakosság egészét célzó konkrét szolgáltatások további fejlesztésére vonatkozóan.

„Távoli területek”

Helyi és regionális közigazgatási közösségek, amelyek többsége a városi agglomerációkon kívül található, főként földrajzi/természeti akadály (többek között szigetek és/vagy hegyek) következtében nehéz fizikai megközelíthetőség jellemez, amihez korlátozott vagy ritkább közösségi közlekedés és/vagy nehéz digitális konnektivitás társul. Ezek a területek ugyanazon jellemzőkkel rendelkezhetnek, mint a fent említett „vidéki térségek”. Az EUMSZ 349. cikkében meghatározott uniós legkülső régiók szintén távoli területeknek minősülnek.

„Szociális vállalkozás”

A szociális gazdaság olyan szereplője, amelynek fő célja az, hogy a közérdeket szolgáló szociális, társadalmi vagy környezeti hatást érjen el, nem pedig az, hogy tulajdonosainak vagy részvényeseinek hasznot hozzon. Piaci működése abból áll, hogy a vállalkozás eszközével, innovatívan állít elő javakat, illetve nyújt szolgáltatásokat, nyereségeit pedig elsősorban szociális célokra fordítja. A szociális vállalkozás irányítása felelős és nyitott módon történik: a munkavállalók, a fogyasztók és a kereskedelmi tevékenységében érintett felek bevonásával zajlik * .

„Szociális és szolidáris gazdaság”

Olyan vállalkozások és szervezetek (szövetkezetek, kölcsönös önsegélyező társaságok, egyesületek, alapítványok és szociális vállalkozások), amelyek az általuk kiszolgált közösség igényeinek megfelelő árukat, szolgáltatásokat és ismereteket állítanak elő konkrét szociális és környezeti célkitűzések megvalósítása, valamint a szolidaritás előmozdítása révén * .

„Ifjúsági terek”

A fiatalok által vezetett fizikai létesítmények és infrastruktúrák, amelyek autonómok, mindenki számára nyitottak, biztonságosak és hozzáférhetők, szakmai segítséget kínálnak a fejlődéshez és alkalmat nyújtanak a fiatalok szerepvállalására * .

„Uniós ifjúsági ágazat”

Az uniós ifjúsági ágazat alatt általában a szervezetek, az ifjúságsegítők, a tudományos világ és a fiatal civil társadalom képviselői, valamint az ifjúságpolitika kialakításában részt vevő egyéb szakértők összességét értjük, akik, illetve amelyek ifjúsággal kapcsolatos tevékenységeket és projekteket végeznek az EU-ban * 


  Vissza az oldal tetejére