A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,
ELISMERVE, HOGY
1. az ifjúsági munka tág fogalom, amely a fiatalok által, a fiatalokkal és a fiatalokért, illetve egyénileg vagy csoportosan végzett társadalmi, kulturális, oktatási, környezetvédelmi és/vagy politikai jellegű tevékenységek széles körét foglalja magában. Az ifjúsági munkát fizetett, illetve önkéntes ifjúságsegítők végzik, és az a fiatalokra és az önkéntes részvételre összpontosító, nem formális és informális tanulási folyamatokon alapul. Az ifjúsági munka lényegében társadalompolitikai tevékenység, amelynek célja, hogy a fiatalokkal és társadalmi közegükkel való együttműködés révén előmozdítsuk a fiatalok aktív részvételét az adott közösség életében és a döntéshozatalban * ,
2. bár az ifjúsági munka elsődleges funkciójáról általános az egyetértés, ez a munka mégis igen különböző formákat ölt az Unió egyes tagállamaiban, és azt eltérő módon határozzák meg és ismertetik, illetve az különböző felfogásokkal, hagyományokkal, érdekelt felekkel és gyakorlatokkal hozható összefüggésbe. Az ifjúsági munka különböző formákban és körülmények között zajlik * . Jelentősen hozzájárul a fiatalok személyes és szociális fejlődéséhez, a fiatalok társadalomban, valamint az általuk megtapasztalt átmenetekben való részvételéhez. Ez a munka valamennyi fiatalt megcélozza, beleértve azokat is, akik kevésbé aktívak a társadalom életében és/vagy kevesebb lehetőséggel rendelkeznek, és/vagy akik teljes politikai és társadalmi részvétele egyéni vagy strukturális hátrányok * vagy megkülönböztetés miatt veszélyben van,
3. a fiatalok önkéntes alapon, szervezett vagy önszerveződő módon vesznek részt ifjúsági szervezetekben, egyesületekben, ifjúsági kezdeményezésekben vagy más nyitott szerveződésekben, és ezáltal minden szinten hozzájárulnak a társadalom fejlődéséhez. Az ifjúsági munka döntő szerepet játszik e szerepvállalás támogatásában, ugyanis olyan formában teszi lehetővé a kis és távoli közösségek megszólítását és a fiatalokkal folytatott párbeszéd előmozdítását, amely nyitott és mindenki számára hozzáférhető,
4. az ifjúsági munka segítségével a fiatalok megismerhetik és megtapasztalhatják az olyan egyetemes értékeket, mint az emberi jogok, a nemek közötti egyenlőség, a demokrácia, a béke, a pluralizmus, a sokszínűség, a befogadás, a szolidaritás, a tolerancia és az igazságosság,
5. az ifjúsági munka saját jogán létező terület, és fontos nem formális és informális szocializációs környezetet biztosít. A munkát az ifjúsági munka széles körű gyakorlati közössége végzi * . Az ifjúsági munka a fiatalok egyéni igényeihez és szükségleteihez igazodik, és közvetlenül foglalkozik azokkal a kihívásokkal, amelyekkel a mai fiataloknak szembe kell nézniük. Az ifjúsági munka alapvető eleme, hogy biztonságos, hozzáférhető, nyitott és autonóm társadalmi tereket, valamint támogató és a tapasztalati tanulást lehetővé tévő környezetet hoz létre a fiatalok számára. A fiataloknak az ifjúsági munka megtervezésében és lebonyolításában való részvétele elengedhetetlen annak biztosítása érdekében, hogy a szervezetek, programok és tevékenységek reagáljanak a fiatalok igényeire és törekvéseire, és kapcsolódjanak azokhoz,
6. az ifjúsági munka elősegíti a tanulást és a társadalmi szerepvállalást a fiatalok körében, és ezáltal előmozdítja a demokratikus tudatosságot és az aktív európai polgárságot,
7. a 2015-ben megrendezett, ifjúsági munkával foglalkozó második európai konferencián az érdekelt felek arra törekedtek, hogy közös európai egyetértés szülessen az ifjúsági munkáról, és hogy meghatározzák e munkának a fiatalokkal kapcsolatos alapvető funkcióit: azaz a fiatalok számára terek létrehozását és hidak képzését a fiatalok életében;
HANGSÚLYOZZÁK, HOGY
8. az elmúlt évtizedekben az ifjúsági munka európai szinten a fiatalok által, a fiatalokkal és a fiatalokért végzett önálló munkaterületté nőtte ki magát. Egyes tagállamokban az ifjúsági munka már bevett tevékenységgé vált. A benne rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása érdekében azonban tovább kell fejleszteni a kapacitásokat;
9. az ifjúsági munka gyakorlati közössége számos közelmúltbeli fejlemény forrása volt ezen a területen. Ezeket az érdekelt felek azon széles köre mozdította előre, akik részt vesznek az ifjúsági munka területén felmerülő sajátos igények teljesítésében. Ezek a fejlemények tükrözik az ifjúsági munka nagy fokú sokféleségét és az egyes tagállamokban kialakult eltérő hagyományait;
10. az európai ifjúsági munka továbbra is számos kihívással néz szembe:
a) fogalmi keret: az ifjúsági munkának továbbra is reagálnia kell a társadalomban és a fiatalok mindennapi életében bekövetkező változásokra, az új ismeretekre és a politikai környezetre, ugyanakkor aktívan befogadónak kell lennie, és egyenlő lehetőségeket kell kínálnia minden fiatal számára. Ezért az alapvető kérdések értelmezésében egyet kell érteni és közös elveket kell kialakítani. Szükség van továbbá az ifjúsági munka biztonságos, hozzáférhető, nyitott és autonóm tereinek kialakítására, a módszerek és a gyakorlati innováció folyamatos átgondolására, a tendenciák és az új fejlemények elemzésére, valamint a fogalmi keretek, stratégiák és gyakorlatok kiigazítására, adott esetben más ágazatban tevékenykedő partnerekkel együtt. Emellett alapvető fontosságú az olyan globális tendenciák kezelése, mint a demográfiai kihívások, az éghajlatváltozás és a digitalizáció, valamint az innovatív megoldások és az intelligens és digitális ifjúsági munka fejlesztésének támogatása;
b) kompetencia: fontos, hogy elegendő erőforrás álljon rendelkezésre az ifjúsági munka folyamatos fejlesztéséhez. Az ifjúságsegítők uniós szintű színvonalas oktatása és képzése, valamint gyakorlati támogatása előfeltétele annak, hogy a tagállamokban előmozduljon az ifjúságsegítők kompetenciáinak elismerése és érvényesítése;
c) hitelesség: népszerűsíteni kell az ifjúsági munka terén alkalmazott gyakorlatokat a társadalomban, és az ifjúsági munka színvonalának meg kell felelnie e terület és a társadalom elvárásainak és követelményeinek, továbbá összhangban kell lennie e terület jellegével, önképével és szakmai módszereivel annak biztosítása érdekében, hogy az ifjúsági munka szerepét és jelentőségét, valamint az általa elért eredményeket a területen kívül is elismerjék. E követelmények teljesítése érdekében az ifjúsági munka minőségét is javítani kell, illetve nyomon kell követni és értékelni kell. Kutatást kell végezni az ifjúsági munka területén, ám ezt úgy kell megtenni, hogy ne járjon szükségtelen bürokratikus terhekkel;
d) összeköttetések: ahhoz, hogy az ifjúsági munka gyakorlati közössége az ifjúsági munkát a fiatalok igényeinek megfelelő területként fejlessze tovább, ösztönözni kell a belső együttműködést, beleértve az ifjúsági munkával foglalkozók és az ifjúságpolitikai döntéshozók közötti kapcsolatokat, valamint a más ágazatokkal és szakpolitikai területekkel való együttműködést. Emellett fontos tényező a társadalomban való elismertség, az ifjúságpolitikában való részvétel, a megfelelő jogi keretek, a pénzügyi források, az intézményi keretek, valamint a megfelelő és fenntartható struktúrák is;
e) válságok és lehetőségek: az ifjúsági munka állandóan alapvető kihívásokkal néz szembe, és alkalmazkodnia kell a változó igényekhez. Számos ifjúsági szervezet, ifjúsági munkaszervezet és ifjúsági szolgálat léte és fenntarthatósága van veszélyben az olyan válságok miatt, mint a Covid19-világjárvány. A szociális kapcsolatokra vonatkozó korlátozások súlyos hatást gyakorolnak az ifjúsági munka működésére, és ezáltal a fiatalokra, különösen pedig a kevesebb lehetőséggel rendelkezőkre. Az ifjúsági munka résztvevői azonban bebizonyították, hogy képesek gyorsan reagálni az ilyen válságokra, illetve biztosítani, hogy a fiatalok véleményét figyelembe vegyék az Európa válság utáni jövőjére vonatkozó ifjúsági terv kidolgozása során.
11. mind az EU ifjúsági stratégiája (2019-2027), mind az Európa Tanács 2030-ig tartó időszakra szóló ifjúsági ágazati stratégiája szorgalmazza az ifjúsági munkára vonatkozó európai program kidolgozását. E felhívásával az EU az ifjúsági stratégiája keretében bátorította azon törekvéseket, amelyek az Európa Tanács által e területen végzett munkával való további szinergiákra irányulnak. Ez lehetővé tenné az ifjúsági munka gyakorlatainak és szakpolitikáinak továbbfejlesztését célzó kölcsönös együttműködés előmozdítását, valamint szinergiák kialakítását az EU és az Európa Tanács között,
MEGÁLLAPODNAK AZ IFJÚSÁGI MUNKÁRA VONATKOZÓ EURÓPAI PROGRAMBAN TESTET ÖLTŐ KÖVETKEZŐ STRATÉGIAI KERETRŐL
12. az ifjúsági munkára vonatkozó európai program (a továbbiakban: a program) stratégiai keretet biztosít az ifjúsági munka minőségi és innovatív jellegének megerősítéséhez és fejlesztéséhez, valamint az ifjúsági munka elismeréséhez. Célzott megközelítést alkalmaz annak érdekében, hogy továbbfejlessze a tudásalapú ifjúsági munkát Európában, és hogy a politikai döntéseket összekapcsolja azok gyakorlati végrehajtásával. A program - amelynek keretében a különböző szinteken és az ifjúsági munka különböző területein tevékenykedő érdekelt felek között összehangolt együttműködés folyik - az ifjúsági munkát olyan különálló munkaterületként hivatott megerősíteni, amely a más szakpolitikai területekkel egyenrangú partner szerepét tölti be;
13. a program a következő elemeket foglalja magában:
a) Politikai alap
az EU 2019-2027-re szóló ifjúsági stratégiájával összhangban az ifjúsági munkára vonatkozó európai programnak az ifjúsági munka magas színvonalának, innovációt ösztönző jellegének és elismerésének biztosítására kell irányulnia. Ami pedig a végrehajtást illeti, az ifjúsági munka területén végzett uniós tevékenységeknek hozzá kell járulniuk a stratégia átfogó célkitűzéseihez, és építeniük kell a stratégia tekintetében elfogadott eszközökre és kormányzásra.
Az Európa Tanács ifjúsági munkára vonatkozó ajánlása és a 2030-ig tartó időszakra szóló ifjúsági ágazati stratégiája lendületet biztosít az ifjúsági munkával kapcsolatos szakpolitikák és gyakorlatok megerősítéséhez, elismeréséhez és továbbfejlesztéséhez, ez pedig hozzájárul a program alakításához.
A fent említett dokumentumok az Európa Tanács és az Európai Unió intézményei, valamint tagállamaik közötti szinergiák, illetve szoros együttműködés kialakítására szólítanak fel.
b) Együttműködés az ifjúsági munka gyakorlati közösségében
az ifjúsági munka gyakorlati közösségén belüli tagállami és európai szintű együttműködés alapvető fontosságú a program hatékonysága szempontjából, és meghatározza majd a program tartalmát és jövőbeli fejlődését is;
c) A program gyakorlati megvalósítása: a „bonni folyamat”
a program „bonni folyamatnak” * is nevezett végrehajtását az ifjúsági munka gyakorlati közössége tagjainak kell alakítania, saját hatáskörükben, illetve különböző megbízásaik, szerepeik és kapacitásaik szerint. E folyamat olyan végrehajtási stratégiák, intézkedések és prioritások minden szinten történő kidolgozásából és azokra való javaslattételből áll, amelyeket a helyitől az európai szintig terjedő tevékenységeken keresztül, az ifjúsági munka teljes spektrumában és a vonatkozó hatáskörökön belül kell megvalósítani.
d) Finanszírozási programok az ifjúságügy területén
az ifjúságpolitika területén végrehajtott releváns megerősített uniós finanszírozási programokból (különösen az Erasmus+ Ifjúság program és az Európai Szolidaritási Testület) támogatást és finanszírozást lehet nyújtani, megkönnyítendő a programnak a finanszírozási programok célkitűzéseit szem előtt tartó végrehajtási folyamatát;
TÖREKEDNEK ARRA, HOGY
14. elősegítsék az ifjúsági munka minőségének, innovatív jellegének és elismerésének további javítását és megerősítését, valamint az ifjúsági munka gyakorlati közösségével partnerségben minden szinten javítsák a munka végrehajtásának keretét, többek között az ágazatközi együttműködésre és a tényeken alapuló megközelítésekre támaszkodva;
15. kiemelt figyelmet fordítsanak a programnak az uniós ifjúsági stratégia részeként történő végrehajtására, és lehetőség szerint teljes mértékben beépítsék az ifjúsági munkával kapcsolatos szakpolitikákat az ifjúságpolitika valamennyi szintjébe és a kapcsolódó (nemzeti, regionális és helyi) stratégiákba a tagállamokban;
16. biztosítsák a fenntartható struktúrák meglétét és a minőségi ifjúsági munkához szükséges megfelelő források rendelkezésre állását annak érdekében, hogy minden fiatal pozitív tapasztalatokat szerezhessen az e területen bevezetett intézkedésekről, illetve azokat saját maga alakíthassa, különös tekintettel a helyi szinten, valamint az olyan távoli és vidéki területeken hozott intézkedésekre, ahol kevesebb lehetőség kínálkozik az ifjúsági munkára;
17. megerősítsék és kiterjesszék az ifjúsági munka közös alapelveit az ifjúsági munka gyakorlati közösségén belül, mégpedig az európai ifjúsági munka fejleményeivel kapcsolatos ismeretek és tudatosság növelése révén, továbbá a rendszeres együttműködés, eszmecserék és közös gyakorlatok előmozdításával, figyelembe véve ugyanakkor az ifjúsági munka különböző szintjei és területei közötti különbségeket;
18. javítsák az ifjúsági munkával kapcsolatos oktatás és képzés során alkalmazott koncepciók, módszerek és eszközök megértését, adott esetben továbbfejlesszék az ifjúsági munka területén nyújtott formális és nem formális oktatás és képzés kompetenciaalapú kereteit, valamint elegendő mennyiségű minőségi oktatást, képzést, iránymutatást és támogatást biztosítsanak az ifjúsági munkában részt vevő különböző szereplők számára;
19. rendszeresen nyomon kövessék és értékeljék az ifjúsági munka helyzetét, fejleményeit és kihívásait, elemezzék a fiatalok szükségleteit és az ifjúsági munka szempontjából lényeges tendenciákat, bevonják a fiatalokat a stratégiák kidolgozásába, és más érintett ágazatokkal együttműködve ösztönözzék az ifjúsági munka gyakorlati közösségét arra, hogy reagáljon ezekre a fejleményekre, és ennek megfelelően fejlessze tovább munkamódszereit;
20. adott esetben továbbfejlesszék azokat a stratégiákat és fellépéseket, amelyek lehetővé teszik az ifjúsági munka területén folytatott nem formális és informális tanulás elismerését és érvényesítését, valamint az ifjúsági munkának az ifjúsági önrendelkezés növeléséhez való hozzájárulását;
21. fokozottan kiaknázzák az ifjúsági munkában rejlő azon lehetőségeket, amelyekkel a fiatalok képessé tehetők az inkluzív, fenntartható, demokratikus, plurális és békés társadalmak kialakításához való hozzájárulásra;
22. bővítsék a különböző kulturális és társadalmi-gazdasági hátterű fiatalok közötti határokon átnyúló együttműködés és eszmecserék, valamint a tagállamokon belüli interkulturális eszmecserék lehetőségeit, mindezt az ifjúsági munka bevett gyakorlatává téve, továbbá hogy elősegítsék az ifjúsági munka terén Európa-szerte folytatott együttműködésre irányuló, stratégiaibb jellegű projektek létrehozását;
23. a Covid19-világjárvány során szerzett tapasztalatok fényében és a lehetséges jövőbeli válságokra tekintettel, biztosítsák minden szinten az ifjúsági munkában érintett különböző létesítmények és struktúrák folyamatos fenntartását és működését, mégpedig válságbiztos mechanizmusok és erőforrások - például digitális technológiák - kialakításával, továbbá biztosítsák, hogy e létesítmények és struktúrák képesek legyenek alkalmazkodni a jelenlegi körülményekhez és a jövőben esetlegesen kialakuló hasonló helyzetekhez;
24. megerősítsék mind a tagállamok és az Európa Tanács között, mind pedig az egyes intézmények között a minőségi ifjúsági munka kialakításának támogatását célzó együttműködést Európa-szerte;
FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉVEL ÖSSZHANGBAN ÉS A MEGFELELŐ SZINTEKEN, VALAMINT EGYEDI NEMZETI KÖRÜLMÉNYEIK KELLŐ FIGYELEMBEVÉTELÉVEL:
25. építsék be az ifjúsági munkát a meglévő és jövőbeli ifjúságpolitikai stratégiákba és azok valamennyi közigazgatási szinten történő végrehajtásába, mégpedig a nagyobb fokú innováció elősegítése, a minőség javítása és a terület elismertségének növelése érdekében, mégpedig különös hangsúlyt fektetve a helyi szintű fellépésre a program kialakítása és kidolgozása során;
26. határozzák meg - a program közös célkitűzéseivel összhangban - az ifjúsági munkahelyi, regionális és nemzeti szintű továbbfejlesztésének mindazon témáit és cselekvési területeit, amelyeket az uniós ifjúsági stratégia keretében és az ifjúsági munka gyakorlati közösségével együttműködésben létre kell hozni és végre kell hajtani. Ennek a folyamatnak a lehető legcélzottabbnak kell lennie, és adott esetben be kell épülnie a meglévő stratégiákba;
27. tájékoztassák az ifjúsági munka gyakorlati közösségének valamennyi érintett szereplőjét nemzeti, regionális és helyi szinten a programról és annak végrehajtásáról, továbbá gondoskodjanak arról, hogy megfelelő párbeszéd alakuljon ki az említettekkel, illetve azok körében;
FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT MEGFELELŐEN FIGYELEMBE VÉVE, SAJÁT HATÁSKÖREIKEN BELÜL ÉS A MEGFELELŐ SZINTEKEN TEGYÉK MEG AZ ALÁBBIAKAT
28. mozdítsák elő az ifjúsági munka európai dimenzióját a határokon átnyúló és transznacionális tapasztalatcsere, az együttműködés és az interkulturális tanulás, illetve társaktól való tanulás révén;
29. könnyítsék meg a program végrehajtását és továbbfejlesztését azáltal, hogy felhasználják a meglévő struktúrákat és eszközöket, vagy - adott esetben - új támogató struktúrákat, eszközöket, partnerségeket vagy egyéb megfelelő módszereket keresnek vagy hoznak létre a különböző szinteken való együttműködés céljára;
30. törekedjenek annak biztosítására, hogy a programot a lehető legnagyobb mértékben az ifjúsági munka gyakorlati közössége alakítsa, és biztosítsanak részükre tájékoztatást, lehetőségeket és teret részvételük megkönnyítése érdekében. E tekintetben különös figyelmet kell fordítani a fiatalokra és az ifjúságsegítőkre;
31. irányozzák elő a program továbbfejlesztését megvitató fórumként az ifjúsági munkával foglalkozó európai konferencia - alapszabályként ötévenkénti - megrendezését, mérlegeljék az Európa Tanács tagállamainak az EU szomszédságpolitikája részeként történő meghívása lehetőségét, és vizsgálják meg, hogy milyen lehetséges módjai vannak a program előkészítésének és végrehajtásának az Erasmus+ Ifjúság programon és az Európai Szolidaritási Testület programjain keresztüli támogatásának;
32. „Európai ifjúságfejlesztési hálózat” néven hozzanak létre egy nyílt, konzultatív jellegű, a releváns struktúrákat összekapcsoló hálózatot, amely hatékonyan hozzájárul az ifjúsági munka fejlesztéséhez azáltal, hogy előmozdítja az innovatív megközelítéseket, támogatja az ifjúsági munka gyakorlati közösségén belüli és azon kívüli számos különböző szereplő fejlődését és a velük, illetve köztük való együttműködést, továbbá támogatást és tájékoztatást nyújt a különféle tematikus prioritásokkal, megközelítésekkel, hálózatokkal és célcsoportokkal kapcsolatban. Ezzel összefüggésben a hálózatot támogatnia kell a más ágazatok által nyújtható tanácsadásnak és szakértelemnek is. A hálózatnak igyekeznie kell új szereplőket bevonni fejlesztési munkájába;
33. vizsgálják meg, hogy mely lehetőségek vehetők igénybe abból a célból, hogy az olyan uniós finanszírozási programok, mint például az Erasmus+ Ifjúság és az Európai Szolidaritási Testület adott esetben aktívan hozzájáruljanak a program végrehajtásához ezeknek a programoknak a különböző finanszírozási eszközei segítségével;
34. az ifjúsági munka állandó és alapvető részeként mozdítsák elő az aktív, kritikus polgári szerepvállalást és a demokratikus tudatosságot, valamint a sokszínűség iránti tiszteletet a fiatalok körében, többek között az ifjúságsegítők oktatása és képzése keretében történő kompetenciaépítés előmozdítása révén. Megkülönböztetés nélkül minden fiatal számára biztosítsák a lehetőséget a saját kezdeményezés alapján történő fellépésre, énhatékonyságuk fejlesztésére és a pozitív befolyás gyakorlására;
35. kísérjék figyelemmel és értékeljék a program végrehajtását. Az uniós ifjúsági jelentésnek e célból tartalmaznia kell egy kifejezetten az ifjúságimunka-struktúrák, támogatási eszközök, partnerségek és egyéb megfelelő tagállamközi, illetve európai szintű együttműködési módok fejlesztésével foglalkozó fejezetet;
FEKÉRIK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY
36. biztosítsák, hogy a program benne foglaltasson az EU ifjúsági stratégiájának végrehajtásában - ideértve az európai ifjúsági célokat is -, és fokozzák láthatóságát azoknak az irányítási eszközöknek a felhasználásával, amelyek az EU ifjúsági stratégiája keretében a program végrehajtása, valamint eredményeinek figyelemmel kísérése, értékelése, terjesztése és hasznosítása céljára rendelkezésre állnak;
37. gondoskodjanak a más nemzetközi szervezetekkel való szinergiákról, és erősítsék meg az Európa Tanáccsal fennálló partnerséget a program kiegészítő jellegű, koordinált tevékenységek keretében történő végrehajtása során. Az EU és az Európa Tanács között az ifjúságpolitika területén fennálló partnerség központi szerepet kaphatna az ifjúságsegítők számára a szinergiák biztosításában és a párbeszéd elősegítésében;
38. mérlegeljék egy nyílt, többnyelvű, kifejezetten az ifjúsági munkával foglalkozó európai digitális platformnak az ifjúsági munka gyakorlati közösségével szoros együttműködésben történő kialakítása lehetőségét az információk, a tudás és a bevált gyakorlatok megosztása, együttműködés folytatása és a társaktól való tanulás céljára. Könnyítsék meg ezáltal a program kidolgozását és végrehajtását - ideértve adott esetben annak külső dimenzióját is. A platform létrehozásának és megvalósításának folyamatát figyelemmel kísérhetné és tanácsadással segíthetné egy, az ifjúsági munka gyakorlati közösségét képviselő szakértői csoport;
39. erősítsék meg az európai ifjúsági munkában a tudásbázis gyarapítását és a bizonyítékokon alapuló szemléletet azáltal, hogy megkönnyítik a szakértők közötti tapasztalatcserét és a tudományos, illetve a gyakorlat által szolgáltatott ismereteket is felhasználó kutatást az e szakterületen alkalmazott elvek, fejlesztések, koncepciók, tevékenységek és gyakorlatok hatásával kapcsolatban, különösen a fiatal kutatók bevonása és az ifjúsági szervezeteken belüli szaktudástár létrehozása révén.
I. MELLÉKLET
Hivatkozott dokumentumok
Ezen állásfoglalás elfogadása céljából a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői a következő dokumentumokra hivatkoznak:
Tanácsi dokumentumok
- A Tanács állásfoglalása az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés keretéről: A 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégia (HL C 456., 2018.12.18., 1. o.)
- A Tanács következtetései a digitális ifjúsági munkáról (HL C 414., 2019.12.10., 2. o.)
- A Tanács következtetései az intelligens ifjúsági munkáról (HL C 418., 2017.12.7., 2. o.)
- A Tanács következtetései az ifjúságsegítők oktatásáról és képzéséről (HL C 412., 2019.12.9., 12. o.)
- A Tanács következtetései a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok lehetőségeinek bővítéséről (HL C 193., 2020.6.9., 3. o.)
- A Tanács állásfoglalása az ifjúsági munkáról (HL C 327., 2010.12.4., 1. o.)
- A Tanács ajánlása a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről (HL C 398., 2012.12.22., 1. o.)
- A Tanács ajánlása (2018. május 22.) a közös értékek, az inkluzív oktatás és az oktatás európai dimenziójának előmozdításáról (HL C 195., 2018.6.7., 1. o.)
Európai bizottsági dokumentumok
- Tanulmány az ifjúsági munkáról és a vállalkozói ismeretek elsajátításáról (2017)
- Tanulmány az ifjúsági munka értékéről az Európai Unióban: általános jelentés - esettanulmányok - országjelentések (2014)
- Youthpass hatásvizsgálat. A fiatalok személyes fejlődése és foglalkoztathatósága, valamint az ifjúsági munka elismerése (2013)
A szakértői csoportok jelentései az ifjúságpolitika területén a Tanács által folytatott együttműködésről
- Szakértői csoporti jelentés: Developing digital youth work - Policy recommendations, training needs and good practice examples (A digitális ifjúsági munka fejlesztése - Szakpolitikai ajánlások, képzési igények és példák a bevált gyakorlatokra) (2018)
- Szakértői csoporti jelentés: The contribution of youth work to preventing marginalisation and violent radicalisation (Az ifjúsági munka hozzájárulása a marginalizálódás és az erőszakos radikalizálódás megelőzéséhez) (2017)
- Szakértői csoporti jelentés: The contribution of youth work to address the challenges young people are facing, in particular, the transition from education to employment (Az ifjúsági munka hozzájárulása a fiatalok előtt álló kihívások kezeléséhez, különös tekintettel az oktatásból a munka világába való átmenetre) (2015).
- Szakértői csoporti jelentés: Quality Youth Work - A common framework for the further development of youth work (Minőségorientált ifjúsági munka - Az ifjúsági munka továbbfejlesztésének közös keretei) (2015).
Európa tanácsi dokumentumok
- Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a tagállamokhoz intézett CM/Rec (2017)4. számú ajánlása az ifjúsági munkáról
- Az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának CM/Res (2020)2. számú határozata az Európa Tanács 2030-ra szóló ifjúsági ágazati stratégiájáról
Egyéb
- Declaration of the 2nd European Youth Work Convention (Az ifjúsági munkával foglalkozó második európai konferencia keretében kiadott nyilatkozat) *
- European Training Strategy in the field of Youth. Supporting the development of quality youth work in Europe through capacity building (Európai képzési stratégia az ifjúságpolitika területén. A minőségi ifjúsági munka megvalósításának kapacitásépítés révén történő támogatása Európában) (2015) *
II. MELLÉKLET
Ezen állásfoglalás alkalmazásában:
Az ifjúsági munka gyakorlati közössége *
Az ifjúsági munka gyakorlati közösségén az ifjúsági munka szakterületén belül egy olyan, szakemberekből és nem szakemberekből álló csoport értendő, amelynek tagjai adott kérdés megoldása, készségeik fejlesztése és az egymástól tanulás tekintetében azonos érdekekkel rendelkeznek.
Az ifjúsági munka gyakorlati közösségét különböző érdekelt felek alkotják, mégpedig minden szintre kiterjedően - a helyitől az európai szintig; azaz például:
- ifjúságsegítők és ifjúsági vezetők,
- ifjúságimunka-vezetők,
- projektgazdák,
- akkreditált és független ifjúsági szervezetek,
- oktatók,
- kutatás,
- az ifjúságsegítőket oktatók,
- helyi közösségek és önkormányzatok,
- az Erasmus+ Ifjúság és az Európai Szolidaritási Testület kapcsán illetékes nemzeti hatóságok,
- az ifjúsági képviselők és maguk a fiatalok, valamint
- az ifjúságpolitikai döntéshozók.
Az ifjúsági munka gyakorlati közösségét alkotó különböző szereplők saját hatásköreiken belül más-más megbízásokkal, szerepekkel és képességekkel rendelkeznek az ifjúsági munka továbbfejlesztése tekintetében.
III. MELLÉKLET
Infografika az ifjúsági munkára vonatkozó európai programról
