A jogszabály mai napon ( 2022.05.25. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI ÁLTAL ELFOGADOTT (2020/C 419/08) KÖVETKEZTETÉSEI

a sport és a testmozgás társadalmi előnyei érdekében történő ágazatközi együttműködés előmozdításáról * 

A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI,

EMLÉKEZTETVE ARRA, HOGY:

1. az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról szóló, 2013. november 26-i ajánlásában *  a Tanács egyebek mellett azt ajánlja, hogy a tagállamok többek között a sport, az egészségügy, az oktatás, a környezetvédelem és a közlekedés szakterületére kiterjedő ágazatközi megközelítést kialakítva és az egyéb érintett ágazatoknak a figyelembevételével, továbbá a nemzeti sajátosságoknak megfelelően dolgozzanak ki az egészségvédő testmozgást *  népszerűsítő hatékony szakpolitikákat * ;

2. a gyermekek motoros készségeinek, testmozgásának és sporttevékenységeinek előmozdításáról szóló, 2015. december 15-i következtetéseiben a Tanács felkérte a tagállamokat, hogy mérlegeljék olyan, többek között az oktatási, az egészségügyi és a sportágazat részvételével megvalósuló ágazatközi szakpolitikák végrehajtását, amelyek révén elő lehet mozdítani a testnevelést és a motoros készségek kisgyermekkori fejlesztését * ;

3. az edzők társadalomban betöltött szerepéről szóló, 2017. december 9-i következtetéseiben a Tanács hangsúlyozta, hogy ágazatközi dimenziókkal kell bővíteni az edzőoktatást azáltal, hogy a képzésbe beépítik az ifjúsági munka terén meglévő jó példákat és hasznos munkamódszereket, mint például a sporton keresztüli nem formális és informális tanulást, a sajátos igényű személyekkel végzett munkát, valamint a vállalkozói ismereteket * ;

4. a sport gazdasági dimenziójáról és társadalmi-gazdasági előnyeiről szóló, 2018. december 13-i következtetéseiben a Tanács felkérte a tagállamokat, hogy támogassák és terjesszék azt az elképzelést, hogy a sport gazdasági dimenziójának megjelenítését többek közt társadalmi-gazdasági szempontokkal - így különösen az önkéntességgel, egészségügyi gazdasági szempontokkal, illetve az innovációval - bővítsék nemzeti és európai szinten egyaránt, illetve ágazatközi együttműködéssel erősítsék * ;

5. az edzők szerepvállalásának a készségek és kompetenciák elsajátítását biztosító lehetőségek bővítése révén történő növeléséről szóló, 2020. június 11-i következtetéseiben a Tanács felkérte a sportmozgalmat, hogy az érintett uniós, nemzeti, regionális és helyi intézményekkel együttműködve fokozza az ágazatok közötti együttműködést annak érdekében, hogy új ismereteket és módszereket lehessen beépíteni a mindennapi munkamenetbe, és vonja be a kutatási és innovációs ágazatot az edzőknek szóló oktatási és képzési programok kialakításába * ;

6. a Covid19-világjárvány hatásáról és a sportágazat talpra állásáról szóló, 2020. június 29-i következtetéseiben a Tanács felkérte a tagállamokat, hogy mozdítsák elő az ágazatközi együttműködést és konzultációkat a sport szempontjából releváns területeken minden szinten, többek között a sportmozgalommal, a sporthoz kapcsolódó üzleti ágazattal és más érdekelt felekkel annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen kezelni azokat a kihívásokat, amelyekkel a sportágazat a Covid19-világjárvány miatt szembesül, és erősítsék meg a sportnak a társadalomban elfoglalt helyét * ;

7. a sportra vonatkozó, 2017-2020-as uniós munkaterv megállapítja, hogy a sport területe fontos szerepet tölt be az uniós szintű ágazatközi együttműködésben, és ezáltal elősegíti a fenntartható fejlődés biztosítását, valamint az EU előtt álló, ágazatokon átívelő társadalmi-gazdasági és biztonsági vonatkozású kihívások megfelelő kezelését * ;

8. az Európa Tanács Sport Chartájában hangsúlyozza a különböző szakpolitikai területek közötti koordináció fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a sport a társadalmi-kulturális fejlődés szerves részét képezze; * 

9. az ENSZ-nek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendje rögzíti a sportnak a fenntartható fejlődés lehetővé tételében játszott fontos szerepét, és növekvő hozzájárulását többek között az egészségügyi, az oktatási és a társadalmi befogadással kapcsolatos célkitűzésekhez * ;

TUDATÁBAN ANNAK, HOGY:

10. a felelősségteljesen és az egyén sajátosságaihoz igazítva gyakorolt sport és testmozgás minden generációban elősegíti az emberek egészségét és jóllétét, ugyanakkor hozzájárul az egészségügyi rendszer tehermentesítéséhez is * ;

11. a közösségben, különösen a sportklubokban végzett sportolás erősítheti a társadalmi kohéziót és a társadalmi részvételt, és ezáltal előmozdíthatja az integrációt és a befogadást;

12. a sport területén végzett önkéntes munka lehetőséget nyújt további készségek elsajátítására és a helyi közösségek fejlődéséhez való aktív hozzájárulásra;

13. a közlekedés területén a gyaloglás és a kerékpározás formájában végzett testmozgás a környezet- és éghajlatvédelem fontos részét képezi;

FIGYELEMBE VÉVE, HOGY:

14. a legfrissebb statisztikai felmérések szerint a sportoló vagy testmozgást végző személyek aránya több tagállamban is stagnál vagy egyenesen csökkenő tendenciát mutat * ;

15. emellett úgy tűnik, hogy a sportszervezetek egyre nehezebben toboroznak embereket sportklubokban végzett -különösen hosszú távú elköteleződéssel járó - önkéntes munkára;

16. a Covid19-világjárvány és az azt követően a vírus terjedésének megakadályozása érdekében bevezetett intézkedések és korlátozások nagymértékben befolyásolták a sportolást és a testmozgást, különösen ami a sportközpontokban végzett kollektív és szervezett sportolást illeti;

KIEMELVE, HOGY:

17. a sport és a testmozgás többet jelent az egyén számára szabadidős tevékenységnél. Pozitív hatásaik miatt *  közérdek fűződik ahhoz, hogy minden polgár körében népszerűsítsük a sportot és a testmozgást;

18. a helyi körülmények jelentős mértékben befolyásolják az egyén azon döntését, hogy aktív és egészséges életmódot folytasson, valamint hogy önkéntes munkát végezzen a sportban. Különösen fontos a sporthoz, valamint a biztonságos környezetben végzett testmozgást ösztönző sportlétesítményekhez és nyilvános terekhez való megfizethető és könnyű hozzáférés. Ugyanez vonatkozik a gyalogosok és a kerékpárosok igényeihez és biztonsági körülményeihez igazodó, fenntartható közlekedési infrastruktúrára és várostervezésre;

19. az ilyen helyi feltételek javítják az általános életminőséget adott településen vagy régióban, és ezzel növelik annak versenyképességét és vonzerejét is. A pozitív hatások tehát túlmutatnak a sport és a testmozgás területén;

20. a sport és a testmozgás számos ponton összefügg más szakpolitikai ágazatokkal, például az oktatással, az egészségüggyel, az ifjúságpolitikával, a szociális ügyekkel, az infrastruktúrával, a közterülettel (azaz a parkokkal), a város- és a vidékfejlesztéssel, a közlekedéssel, a környezetvédelemmel, a kutatással, az innovációval, a digitalizációval, a kultúrával, a gazdasággal, a foglalkoztatással, a turizmussal és a nemzetközi együttműködéssel, és ezek finanszírozási eszközeivel is;

21. az ágazatközi együttműködés fontos szerepet játszhat az aktív és egészséges életmód feltételeinek megteremtésében és optimálissá tételében, és ezáltal a sportban és a testmozgásban rejlő pozitív társadalmi lehetőségek kiaknázásában, valamint az innováció és a sport gazdasági dimenziójának ösztönzésében. A több szinten összehangolt intézkedések hatékonyabbak lehetnek, mint az egyedi beavatkozások;

22. a sportágazat bevonásával az ágazatközi együttműködés növelheti azt a pozitív hatást, amelyet a sport és a testmozgás más szakpolitikai ágazatokra gyakorolhat * ;

23. miközben a sportágazat *  különböző szereplői saját céljaik megvalósításán fáradoznak, jelentős mértékben hozzájárulhatnak az ágazatközi együttműködés sikeréhez és az általános politikai célok eléréséhez a különböző szinteken * ;

24. az ilyen ágazatközi együttműködés hosszú távú sikere nem utolsósorban azon múlik, hogy a politikai és közigazgatási döntéshozók mennyire szorgalmazzák és támogatják azt, és ezáltal végső soron attól függ, hogy kölcsönösen előnyös-e az összes érintett fél és ágazati politikai célkitűzéseik szempontjából;

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY A MEGFELELŐ SZINTEKEN ÉS A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉNEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL:

25. adott esetben az érdekelt felekkel közösen dolgozzanak ki és kövessenek nyomon olyan kölcsönös stratégiákat, amelyekben egyértelműen felosztják a feladatokat annak érdekében, hogy rövid, közép- és hosszú távon növeljék a polgárok sportban és testmozgásban való részvételét, és e tekintetben fordítsanak különös figyelmet az ágazatközi együttműködésre;

26. adott esetben minden szinten azonosítsák a sport és a testmozgás szempontjából releváns szakpolitikai és közigazgatási területeket, és ösztönözzék az ágazati döntéshozókat arra, hogy szakpolitikáikban nagyobb mértékben vegyék figyelembe azokat az előnyöket, amelyeket a sport és a testmozgás jelenthet;

27. mozdítsák elő és ösztönözzék a hosszú távú ágazatközi együttműködést a különböző szinteken, többek között a legjobb gyakorlatok megosztása révén, továbbá megfelelő intézkedésekkel könnyítsék meg és támogassák azt;

28. adott esetben vonják be a sportágazat valamennyi szereplőjét - különösen a sportmozgalmat - az ágazatközi együttműködésbe;

29. tájékoztassák az érdekelt feleket a sporttal és a testmozgással kapcsolatos ágazatközi projektek támogatását célzó releváns uniós finanszírozási programokról, illetve szükség szerint használják fel ezeket a programokat; * 

FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

30. megfelelő kezdeményezések *  révén mozdítsa elő az ágazatközi együttműködést a sport, a testmozgás és a társadalmi kohézió érdekében, és támogassa az ezzel kapcsolatos legjobb gyakorlatok megosztását, adott esetben az egészségvédő testmozgással foglalkozó nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatának bevonásával * ;

31. szervezzen találkozókat a sportágazat képviselőivel és más érdekelt felekkel a közös célok és stratégiák európai szintű kidolgozása, dokumentálása és nyomon követése céljából, hogy rövid, közép- és hosszú távon növekedjen a polgárok sportban és testmozgásban való részvétele, és e tekintetben fordítson különös figyelmet az ágazatközi együttműködésre;

32. vegye fontolóra a sporttal és a testmozgással kapcsolatos projektek előmozdításánál az ágazatközi megközelítés támogatását a vonatkozó uniós finanszírozási programok végrehajtása során;

33. tájékoztassa a tagállamokat, a sportmozgalmat és az egyéb érdekelt feleket a sporttal és a testmozgással kapcsolatos ágazatközi projektek támogatására és az egészséges életmód népszerűsítésére felhasználható releváns uniós finanszírozási programokról és kezdeményezésekről;

34. határozza meg a sport és a testmozgás szempontjából releváns uniós szintű szakpolitikai és igazgatási területeket, és ösztönözze a sport és a testmozgás pozitív hatásainak fokozottabb figyelembevételét más szakpolitikai ágazatok tervezésében és programjaiban és az EU átfogó politikai prioritásainak elérésében;

35. járuljon hozzá az ágazat jobb megismeréséhez, többek között azzal, hogy tanulmányokat és elemzéseket bocsát rendelkezésre a sport és a testmozgás pozitív hatásainak alátámasztására, beleértve azokat a pénzügyi előnyöket is, amelyeket a sport és a testmozgás más ágazatokban előidézhet;

FELKÉRI A SPORTMOZGALMAT ÉS AZ EGYÉB ÉRDEKELT FELEKET, HOGY:

36. aktívan vegyenek részt olyan stratégiák kidolgozásában, amelyekkel növelhető a polgárok sportban és testmozgásban való részvétele;

37. vegyék fontolóra, hogy valamennyi szinten bekapcsolódnak valamely ágazatközi együttműködési kezdeményezésbe, hogy előmozdítsák azt a fontos szerepet, amelyet a sport és a testmozgás játszhat az egészséges életmódban, a személyes és a társadalmi fejlődésben, a társadalmi kohézióban és a társadalmi befogadásban.

MELLÉKLET

Hivatkozások

- A Tanács ajánlása (2013. november 26.) az egészségvédő testmozgás ágazatközi előmozdításáról (HL C 354., 2013.12.4., 1. o.)

- A Tanács következtetései (2015. december 15.) a gyermekek motoros készségeinek, testmozgásának és sporttevékenységeinek előmozdításáról (HL C 417., 2015.12.15., 46. o.)

- A Tanács következtetései (2017. december 9.) az edzők társadalomban betöltött szerepéről (HL C 423., 2017.12.9., 6. o.)

- A Tanács következtetései (2018. december 13.) a sport gazdasági dimenziójáról és társadalmi-gazdasági előnyeiről (HL C 449., 2018.12.13., 1. o.)

- A Tanács következtetései (2020. június 11.) az edzők szerepvállalásának növeléséről a készségek és kompetenciák elsajátítását biztosító lehetőségek bővítése révén (HL C 196., 2020.6.11., 1. o.)

- A Tanács következtetései (2020. június 29.) a Covid19-világjárvány hatásáról és a sportágazat talpra állásáról (HL C 214. I, 2020.6.29., 1. o.)

- A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás a sportra vonatkozó uniós munkatervről (2017. július 1. - 2020. december 31.) (HL C 189., 2017.6.15., 5. o.)

- A Miniszteri Bizottság által a tagállamokhoz intézett Rec(92)13rev számú, az átdolgozott Európai Sport Chartáról szóló európai tanácsi ajánlás, felülvizsgált változat

- Alakítsuk át világunkat: a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend (az ENSZ Közgyűlésének A/RES/70/1. sz. határozata, 2015. szeptember 25.)

Fogalommeghatározás

E következtetések alkalmazásában a „sportágazat” a sportszövetségeket, a sportklubokat és a főként a sporttal kapcsolatos tevékenységeket űző érdekelteket, valamint a sporttal kapcsolatos különböző szintű hatóságokat és intézményeket foglalja magában.


  Vissza az oldal tetejére