A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2020, https://eur-lex.europa.eu/

A TANÁCS (2020/C 412 I/01) KÖVETKEZTETÉSEI

közbeszerzésen keresztül megvalósuló közberuházásokról: fenntartható helyreállítás és a reziliens uniós gazdaság lendületbe hozása * 

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTETVE az Európai Tanács 2020. július 21-i következtetéseire, amelyek értelmében az európai helyreállítási terv megvalósításához jelentősen be kell ruházni a fenntartható és reziliens fellendülésbe, a munkahelyteremtésbe és a Covid19-világjárvány által okozott közvetlen károk orvoslásába, elősegítve egyúttal a zöld és digitális prioritásokat;

EMLÉKEZTETVE az Európai Tanács 2020. október 2-i következtetéseire * , amelyek szerint erős és mély egységes piacra, valamint további olyan eszközök kidolgozására van szükség, amelyek a külföldi támogatásoknak az egységes piacra gyakorolt torzító hatásai jelentette probléma kezelésére irányulnak;

EMLÉKEZTETVE arra, hogy az Európai Unió és tagállamai olyan helyreállítási csomagot dolgoztak ki az európai gazdaság válság utáni megerősítése céljából, amely finanszírozást nyújt a Covid19-válság által okozott társadalmi-gazdasági károk enyhítését célzó beruházásokhoz;

HANGSÚLYOZVA, hogy közös erőfeszítésre van szükség nemcsak a leginkább sújtott vállalkozások támogatásához, hanem a konvergenciát, a rezilienciát és a fenntarthatóságot előmozdító közberuházásokhoz is, figyelembe véve a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendet;

KIEMELVE, hogy a közberuházásoknak fontos szerepet kell játszaniuk az európai gazdaság helyreállításában és növekedési pályájának biztosításában, továbbá HANGSÚLYOZVA, hogy a közberuházások jelentős része közbeszerzésen keresztül valósul meg (ezek a Covid19-járvány előtti időszakban az EU GDP-jének mintegy 14%-át tették ki);

KIEMELVE, hogy a közszolgáltatások fenntartása és a közérdekű szolgáltatások nyújtása szempontjából - különösen válság- és szükséghelyzetekben - kulcsfontosságú az olyan, jól működő közbeszerzési rendszer megléte, amely megfelelő kockázatkezelési stratégiákat is magában foglal;

HANGSÚLYOZVA, hogy az uniós közbeszerzési irányelvek *  jogi keretet biztosítanak a közbeszerző szervezetek számára a közkiadások elszámoltathatóságának garantálásához;

EMLÉKEZTETVE arra, hogy a Covid19-világjárvány közepette a közbeszerző szervezetek nehézségekbe ütköznek a válsághelyzet leküzdéséhez szükséges áruk és szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosítása terén;

EMLÉKEZTETVE „Az Európai Bizottság iránymutatása a közbeszerzési keretnek a COVID-19-válság okozta szükséghelyzetben történő alkalmazásáról” című bizottsági közleményre * , amelyben a Bizottság felhívja a figyelmet a hatályos uniós jogszabályok nyújtotta azon megoldásokra, amelyek révén a tagállamok közbeszerző szervezetei meg tudnak birkózni az olyan szükséghelyzetekkel, mint például a Covid19-válság;

HANGSÚLYOZVA, hogy megelőző intézkedéseket kell tenni a felkészültség terén, valamint értékelni kell, hogy a közbeszerzési eszközökre vonatkozó jogi keret képes-e hozzájárulni a válsághelyzetekkel való megbirkózáshoz, illetve megteremteni a fellendüléshez szükséges feltételeket;

HIVATKOZVA a közbeszerzésről szóló 2014/24/EU irányelv *  92. cikkére, amely lehetővé teszi a Bizottság számára annak áttekintését, hogy az értékhatárok alkalmazása milyen gazdasági hatásokat gyakorol a belső piacra, különösen az olyan tényezők tekintetében, mint a szerződések határokon átnyúló odaítélése és a tranzakciós költségek;

EMLÉKEZTETVE az Európai Unió Tanácsának az egységes piacról szóló, a közelmúltban elfogadott következtetéseire * , amelyekben a Tanács aláhúzza, hogy a közbeszerzés fontos szerepet játszik a zöld és digitális kettős átállás megvalósításában, és hangsúlyozza, hogy fel kell hívni a figyelmet a bevált gyakorlatokra, mégpedig célzott kritériumok és digitális közbeszerzési eszközök alkalmazása révén, valamennyi vonatkozó közbeszerzési eljárásban;

HANGSÚLYOZVA, hogy a közbeszerzés hatékonysága jelentős hatással lesz a helyreállítást támogató közberuházások időszerűségére, megfelelőségére és jövőbiztosságára; továbbá NYOMATÉKOSÍTVA, hogy a közbeszerzés hatékonysága ezért fontos sikertényezője lesz a helyreállításnak, a növekedésnek és a tisztességes munkahelyek létrehozásának, erősítve ezáltal az Unió gazdasági és társadalmi rezilienciáját, valamint a polgárok egészségének és a környezetnek a védelmét;

HIVATKOZVA a harmadik országbeli ajánlattevők és áruk uniós közbeszerzési piacon való részvételére vonatkozó bizottsági iránymutatásra * ; HIVATKOZVA a 2014/24/EU irányelv 25. cikkére és a 2014/25/EU irányelv 43. és 85. cikkére;

HANGSÚLYOZVA, hogy a keretmegállapodások fontos és széles körben használt közbeszerzési eszközök, amelyek keretében a különböző közbeszerző szervezetek és beszerzési igényeik az eszköz szükséges rugalmassága révén együttesen lehetnek jelen;

FELKÉRI a Bizottságot és a tagállamokat, hogy szoros partnerségben működjenek együtt az Európai Parlamenttel, a regionális és a helyi hatóságokkal, a Gazdasági és Szociális Bizottsággal és a Régiók Bizottságával e közös célkitűzések hatékony irányítási struktúrák és erős nemzeti szintű koordináció révén történő megvalósítása terén, különösen az alábbiak érdekében:

A közbeszerzés hatékonyságának növelése a helyreállítás fokozása és a jövőbeli válságok kezelése érdekében

1. ÚGY VÉLI, hogy az uniós gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében fel kell gyorsítani a közberuházásokat, ugyanakkor HANGSÚLYOZZA, hogy a közbeszerzésben átláthatóságra, egyenlő bánásmódra, tisztességes versenyre és integritásra van szükség; SÜRGETI a tagállamokat, hogy használják ki a vonatkozó nemzeti és európai keretekben rejlő lehetőségeket a gyors és hatékony közbeszerzés biztosítására, és FELSZÓLÍTJA a tagállamokat, hogy hívják fel a döntéshozók figyelmét a közbeszerző szervezetek jól működő struktúráira, fektessenek be a közbeszerző szervezetek - például a központi beszerző szervek - szakértelmébe és professzionalizálásába, valamint erősítsék meg a közbeszerző szervezetek kapacitásait az olyan stratégiai prioritások kezelése tekintetében, mint a munkahelyteremtés, a Covid19-válság okozta társadalmi-gazdasági károk orvoslása, valamint a kkv-k és a zöld és digitális prioritások támogatása;

2. HANGSÚLYOZZA a közbeszerző szervezetek tagállamokon belüli és tagállamok közötti együttműködésének jelentőségét a helyreállítás alatti hatékony közberuházások és a jövőbeli válságok kezelése szempontjából; ezért FELSZÓLÍTJA a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket, és - adott esetben és ha megvalósítható - alakítsanak ki közös stratégiákat és mechanizmusokat a kkv-k sajátos szükségleteit és érdekeit szem előtt tartva, valamint FELKÉRI a Bizottságot, hogy a határokon átnyúló és közös közbeszerzések tekintetében nyújtott támogatás és iránymutatás révén segítse a tagállamokat;

3. ÚGY VÉLI, hogy a közbeszerzés digitalizálása jelentősen fokozni fogja az uniós gazdaság digitális átalakulását, csökkenteni fogja az adminisztratív terheket, elő fogja mozdítani az átláthatóságot és az elszámoltathatóságot, valamint javítani fogja a gazdasági szereplők üzleti környezetét; FELKÉRI a tagállamokat, hogy a közszféra szervezetei közötti együttműködés révén is gyorsítsák fel a közbeszerzés digitális átalakítását; FELKÉRI a tagállamokat, hogy működjenek együtt a digitális megoldások beszerzésében az adatkezelés megkönnyítése érdekében, biztosítva eközben az interoperabilitást;

4. SÜRGETI a tagállamokat és a Bizottságot, hogy kövessék nyomon a közberuházások végrehajtását, és a megfelelő ágazati stratégiákkal és jogszabályokkal összhangban mérjék fel az innovatív és fenntartható célkitűzések megvalósításában elért eredményeket; FELKÉRI a tagállamokat, hogy törekedjenek az egységes formanyomtatványok (e-formanyomtatványok) új generációjának ambiciózus bevezetésére, és - adott esetben és ha megvalósítható - ezekbe építsenek be olyan kötelezően kitöltendő mezőket, mint a zöld, a társadalmilag felelős és az innovatív közbeszerzés;

5. HANGSÚLYOZZA, hogy a gyors és hatékony jogorvoslati rendszerek rendkívül fontosak az állami projektek időben történő és sikeres megvalósítása szempontjából, és SÜRGETI a tagállamokat, hogy kövessék nyomon saját jogorvoslati rendszereik hatékonyságát; ÜDVÖZLI a tagállamok között az elsőfokú fellebbviteli szervek hálózatán keresztül folytatott fokozott együttműködést;

6. FELKÉRI a Bizottságot és a tagállamokat, hogy azonosítsák a bevált gyakorlatokat, és dolgozzanak ki közös ajánlásokat és iránymutatásokat a közbeszerzési eljárások időben történő lebonyolítására vonatkozóan;

7. FELKÉRI a Bizottságot, hogy tekintse át, hogy a közbeszerzési irányelvekben *  meghatározott értékhatárok alkalmazása milyen gazdasági hatásokat gyakorol az egységes piacra, tekintettel arra, hogy a Covid19-világjárvány nyomán Európa-szerte fokozni kell a beruházásokat, szem előtt tartva a kkv-k közbeszerzési piachoz jutását, valamint a kkv-k szerepét az Európai Unió gazdaságának fellendítésében, és erről tegyen jelentést az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, valamint vegye fontolóra, hogy a tárgyalások következő fordulójában javasolja az alkalmazandó értékhatárok növelését, amennyiben ez lehetséges és helyénvaló, ahogy ezt a 2014/24/EU irányelv 92. cikke is előírja;

8. FELKÉRI a Bizottságot és a tagállamokat, hogy határozzanak meg további intézkedéseket a bürokratikus terhek és a megfelelési költségek mérséklésére, valamint a közbeszerző szervezetek eljárási korlátozásainak csökkentésére azzal a céllal, hogy egyszerűsítsék és előmozdítsák a közberuházásokat, ugyanakkor biztosítsák a lehető legnagyobb tényleges versenyt a gazdasági szereplők között és javítsák az egységes piac működését, így különösen:

- vizsgálják meg a közbeszerzési keret - és ezen belül a közbeszerzési irányelvek - hatékonyságát és eredményességét a közbeszerzésről szóló megállapodással összhangban;

- tekintsék át a 2014/24/EU irányelv III. címe szerinti „enyhébb szabályozás” kiaknázásának lehetőségeit, és vegyék fontolóra azt, hogy e szabályozást a közbeszerzésről szóló megállapodás rendelkezéseivel összhangban további szolgáltatásokra is kiterjesztik;

- amennyiben az megfelelő és megvalósítható, egyértelműsítsék és szükség esetén tegyék rugalmasabbá a keretmegállapodások alkalmazását az érintett építési beruházások, szolgáltatásnyújtás és árubeszerzés mennyiségének meghatározása, valamint a tervezett keretmegállapodás időtartama tekintetében, szem előtt tartva a kkv-k közbeszerzési piacokra jutását is;

- a Bizottság vizsgálja felül a közbeszerzési szabályok alkalmazásának a belső piacra gyakorolt gazdasági hatásait azokban az ágazatokban, ahol nem áll fenn határokon átnyúló érdek (például az idősek gondozása és a fiatalok), és tegyen jelentést a felülvizsgálat eredményeiről és többek között a jogi keret esetleges módosításairól, amennyiben szükséges;

- vizsgálják meg az ajánlatkérő szervekre (2014/24/EU irányelv) és a közszolgáltató ajánlatkérőkre (2014/25/EU irányelv) alkalmazandó egyes rendelkezések közelítésének lehetőségét és megfelelőségét;

- mérlegeljék, hogyan lehet kezelni az ellátás biztonságának (megbízhatóságának) biztosításával kapcsolatos problémákat;

9. FELKÉRI a Bizottságot, hogy támogassa és könnyítse meg a közbeszerzési eljárás keretében tett beruházási erőfeszítéseket - többek között a digitális kapacitásokra irányulókat - a pandémiás helyzetből eredő sürgős kihívások kezelése érdekében, és a tagállamokkal szoros együttműködésben határozza meg a közbeszerzéssel kapcsolatos jövőbeli szükség- és válsághelyzetek hatékony kezeléséhez szükséges intézkedéseket, figyelembe véve különösen az alábbiakat:

- a 2014/24/EU irányelv hatályának pontosítása, különös tekintettel a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazására; e pontosításnak ki kell terjednie a rendkívüli sürgősség okait meghatározó iránymutatásra és a rendkívül érzékeny ágazatok lehetséges példáinak felsorolására;

- annak értékelése, hogy szükség van-e a közbeszerzési irányelvek alkalmazása alóli további kizárásokra a pandémiákból, terrortámadásokból, védelmi helyzetből, a közbiztonságot fenyegető súlyos és közvetlen veszélyekből vagy természeti katasztrófákból eredő szükség- és válsághelyzetekben egyes stratégiai áruk és szolgáltatások beszerzése tekintetében;

Az innovatív és fenntartható beruházás és növekedés közbeszerzés révén történő megfelelő ösztönzése az EU-ban

10. ÜDVÖZLI a Bizottságnak a Fenntartható Európa beruházási terv keretében tett azon javaslatait, hogy zöld közbeszerzési szempontokat és célokat kellene bevezetni az ágazati kezdeményezésekbe, az uniós támogatásba vagy a termékspecifikus jogszabályokba, továbbá fenntartható közbeszerzés-vizsgálatot kellene létrehozni; FELKÉRI a Bizottságot, hogy dolgozzon ki iránymutatásokat és támogató eszközöket a fenntartható infrastrukturális közbeszerzési projektek végrehajtásának összehangolására, ezáltal növelve a beruházások általános fenntarthatóságát és vonzerejét;

11. HANGSÚLYOZZA a közszféra példamutató szerepét a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend, az európai zöld megállapodás, a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása, a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv, a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia, valamint az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó ENSZ-irányelvek célkitűzéseinek elérésében; ezzel összefüggésben TÁMOGATJA - amennyiben helyénvalók és megvalósíthatók - az ambiciózus környezetvédelmi megfontolásokat, például szempontokat vagy célokat, szem előtt tartva azoknak a közbeszerzési eljárásokra gyakorolt gyakorlati hatásait is, és HANGSÚLYOZZA, hogy a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervnek megfelelően jelentéstételre és monitoringra van szükség; FELSZÓLÍTJA a Bizottságot, hogy a szakpolitikai koherencia erősítése érdekében vegye figyelembe az emberi jogi biztosítékokat és az emberi jogi átvilágítási standardokat a fenntartható növekedés finanszírozásáról szóló cselekvési terv, különösen pedig a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról szóló (EU) 2020/852 rendelet *  és a fenntartható vállalatirányítási bizottsági kezdeményezés *  tekintetében;

12. ÜDVÖZLI a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési tervben szereplő bizottsági kezdeményezést, amelynek célja, hogy iránymutatással, képzéssel és a bevált gyakorlatok terjesztésével támogassa a kapacitásépítést annak hangsúlyozása érdekében, hogy a hatóságok fontos szerepet játszanak a 2050-es klímasemlegességi cél elérésében. Ezáltal lehetővé kell válnia a közbeszerző szervezetek számára, hogy éghajlatbarát és erőforrás-hatékony termékek és szolgáltatások beszerzésére törekedjenek, és a beszerzési eljárásaik során a lehető legteljesebb módon figyelembe vegyék a (külső) életciklust és a gazdasági költségeket; és FELKÉRI a Bizottságot, hogy dolgozzon ki és terjesszen operatív módszereket az életciklusköltségek kiszámítására, különös tekintettel a környezeti externáliák miatt felmerülő költségekre;

13. ÚGY VÉLI, hogy a közbeszerző szervezeteknek vásárlóerejüket stratégiailag arra kell fordítaniuk, hogy jobb ár-érték arányt érjenek el, és támogatniuk kell a zöldebb, innovatívabb és körforgásos gazdaságra való átállást, különösen a fenntartható infrastruktúrába, az újrafelhasználható, újrafeldolgozható, javítható és erőforrás-hatékony termékekbe, valamint a középületek felújításába való beruházás révén, ez utóbbiak fenntarthatóságának javítása és életciklusköltségeik optimalizálása érdekében; HANGSÚLYOZZA, hogy a válság társadalmi-gazdasági hatásainak ellensúlyozása érdekében a közbeszerzést fel lehet és fel is kell használni a társadalmi szempontoknak és az emberi jogok védelmének támogatására a globális ellátási láncokban, valamint a társadalmi befogadás és a tisztességes foglalkoztatás elősegítésére, és FELKÉRI a Bizottságot, hogy nyújtson iránymutatást, példákkal illusztrálva, hogy miképpen lehet ezeket a célokat a közbeszerzési eljárás során megvalósítani;

14. HANGSÚLYOZZA, hogy az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a tisztességes verseny alapvető lesz a zöld átmenetre és a helyreállítási erőfeszítésekre szánt uniós és tagállami források sikeres és hatékony felhasználásának biztosításához;

15. ÚGY VÉLI, hogy elengedhetetlen annak ismerete, hogy mitől válik egy közbeszerzés fenntarthatóvá és innovatívvá, hogy ezáltal ki lehessen aknázni a közszféra vásárlóerejének előnyeit, és ezért FELSZÓLÍTJA a tagállamokat és az Európai Unió többi intézményét, hogy a közbeszerzésben rejlő átalakító erőt a jelenlegi kihívásoknak való megfeleléshez szükséges alapvető készségek és kapacitások fejlesztésével maximalizálják, valamint a Bizottságot, hogy támogassa a tagállamokat a bevált gyakorlatokért felelős tanácsadó központok európai hálózatának létrehozásában a fenntartható és innovatív közbeszerzés fejlesztése érdekében; FELKÉRI a tagállamokat, hogy támogassák a közbeszerző szervezeteknek szóló oktatást, képzést és tájékoztató kampányokat;

Hozzájárulás a reziliensebb uniós gazdasághoz a közbeszerzés révén

16. ÚGY VÉLI, hogy az innováció alapvető szerepet játszik az európai gazdaság rezilienciájában, és HANGSÚLYOZZA, hogy a közbeszerző szervezeteknek ösztönözniük kell az innováció iránti igényt; FELSZÓLÍTJA a tagállamokat, hogy ösztönözzék és mozdítsák elő az innovatív közbeszerzést;

17. MEGJEGYZI, hogy a közbeszerző szervezetek közötti együttműködés formálhatja a piacokat, ösztönözheti az innovációt és növelheti a közberuházások hatékonyságát; FELSZÓLÍTJA a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a kereslet összehangolása érdekében ösztönözzék a közbeszerző szervezetek, valamint az ipari és innovációs ökoszisztémák közötti együttműködést, többek között olyan platformok létrehozása révén, amelyek lehetővé teszik a vevők és a beszállítók közötti interakciót a jobb beszerzési stratégiák érdekében;

18. ELISMERI, hogy erősíteni kell az európai gazdaság rezilienciáját, és HANGSÚLYOZZA, hogy a tagállamoknak és közbeszerző szervezeteiknek alapvető szerepet kell játszaniuk e tekintetben, különösen amiatt, hogy a gazdaság számos ágazatában kiemelten fontos beruházónak számítanak, és így esetlegesen tisztességtelen külső versennyel kell szembenézniük;

19. FELKÉRI a Bizottságot és a tagállamokat, hogy működjenek együtt iránymutatások és kritériumok közös módszerek révén történő kidolgozásában annak érdekében, hogy támogassák a közszférában az átlátható, megbízható, rugalmas és diverzifikált ellátási láncok révén történő beszerzést az európai gazdaság megerősítése és a harmadik országoktól való stratégiai függés csökkentése céljából, különösen az európai gazdaság olyan ágazataiban, amelyek alapvető fontosságúak a közszolgáltatások és a népegészségügyi ellátás működése szempontjából, mint például a gyógyszerek és az orvostechnikai eszközök ágazatai; a versenyre, az árakra és a közbeszerzési eljárásokra gyakorolt hatást alaposan figyelembe kell venni az e kérdés kezelésére irányuló arányos és célzott megközelítés meghatározásakor;

20. HANGSÚLYOZZA, hogy az EU-nak ambiciózus és kiegyensúlyozott szabadkereskedelmi menetrendet kell előmozdítania, ugyanakkor meg kell védenie érdekeit a tisztességtelen és visszaélésszerű gyakorlatok fényében, és biztosítania kell a kölcsönösséget; ÜDVÖZLI a nemzetközi közbeszerzési eszközzel *  kapcsolatos munka felgyorsítását a közbeszerzésekhez való jobb hozzáférés előmozdítása érdekében a harmadik országokban * , valamint az egységes piacon a külföldi támogatások torzító hatásainak kezelésére szolgáló további eszközök kidolgozását; FELKÉRI a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogyan lehet kezelni az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékében szereplő országokban és területeken tevékenységet folytató ajánlattevők részvételéből eredő torzító hatásokat, amelyek indokolatlan versenyelőnyhöz vezetnek a közbeszerzési eljárásokban;

21. FELKÉRI a Bizottságot, hogy az EU nemzetközi kötelezettségvállalásai és az uniós közbeszerzési irányelvek alapján pontosítsa és tegye naprakésszé a tagállamok és a közbeszerző szervezetek arra vonatkozó mozgásterét, hogy e megállapodások hatálya alapján a harmadik országbeli ajánlattevők és termékek részvétele tekintetében levonják a következtetéseket;

22. FELSZÓLÍTJA a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki átfogó közbeszerzési politikákat és stratégiákat, amelyeknek különösen azokat az ágazatokat kell megcélozniuk, ahol a lakossági kereslet jelentős hatást gyakorol, mint például a gyógyszerek, az orvostechnikai eszközök vagy az informatika, figyelembe véve a rezilienciával, a kockázatkezeléssel és az ellátás biztonságával kapcsolatos megfontolásokat is.