AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
FIGYELEMBE VÉVE:
1. A szakpolitikai hátteret a mellékletben foglaltak szerint,
KIEMELVE A KÖVETKEZŐKET:
2. A magas színvonalú és inkluzív oktatás és képzés Európa erőssége, amely a demokratikus értékeken és a felvilágosodás eszméjén alapul. A digitális technológiák és az internethez való hozzáférés széles körű elterjedtsége új lehetőségeket és új kihívásokat teremt.
3. Tudásalapú társadalmaink digitális átalakulásának üteme gyorsul, és egyre több digitális szolgáltatás és adat áll rendelkezésünkre. Ennek része a változó munkaerőpiac, az új munkakörök megjelenése, valamint a kereslet a 21. századi készségeknek megfelelő digitális kompetenciák iránt * . A mesterséges intelligencia * növekvő befolyása hosszú távon fel fogja erősíteni tudásalapú társadalmaink digitális átalakulásának hatásait, és a jövőben ígéretes új tanulási, oktatási és képzési lehetőségeket kínálhat. A magas színvonalú és inkluzív oktatás és képzés kulcsfontosságú ahhoz, hogy minden egyén és polgár képes legyen megérteni ezeket a fejleményeket, részt venni azokban és alakítani őket.
4. A Covid19-világjárvány és annak az európai oktatási és képzési rendszerekre és intézményekre jelenleg is gyakorolt hatása kihangsúlyozza, milyen sürgető szükség van a digitális oktatási technológiák * használatának, előnyeinek és kihívásainak, valamint a digitális kompetencia szintjeinek jobb megértésére és folyamatos értékelésére - az egész életen át tartó tanulás összefüggésében is.
5. A Covid19-világjárvány még nyilvánvalóbbá tette a digitális oktatás holisztikus megközelítésének sürgető szükségességét. A jelenlegi igények kielégítése érdekében a magas színvonalú és inkluzív oktatás és képzés ötvözi a digitális és nem digitális tanulási és tanítási formákat, ideértve az olyan megközelítéseket is, mint a vegyes tanulás * és a távtanulás * . Ez lehetőséget kínál az egyének sajátos igényeihez igazodó, tanulóközpontú oktatás és képzés fejlesztésére.
6. A digitális oktatás * előfeltétele a digitális átalakulás formálásának, a továbbképzésnek, az egész életen át tartó tanulásnak, továbbá annak, hogy mindenki számára lehetővé váljon a magas színvonalú és inkluzív oktatás és képzés. Ezért fontos figyelembe venni annak társadalmi dimenzióját, és azt egy mélyreható kulturális átalakulás részeként értelmezni. Ez a kulturális átalakulás megteremti annak alapját, hogy minden személy és polgár - az adatvédelmi szabályok megfelelő tiszteletben tartása mellett - magabiztosan és biztonságosan használhassa az adatokat, a digitális technológiákat és infrastruktúrákat, valamint hogy lehetővé váljon aktív részvételük a politikai döntésekben, a társadalmi történésekben és a munkaerőpiacon.
7. A digitális oktatásnak tanulóközpontúnak kell lennie, és minden egyént és polgárt támogatnia kell személyiségük és készségeik magabiztos, szabad és felelősségteljes fejlesztésében. A magas színvonalú és inkluzív oktatás és képzés szerves részeként a digitális oktatásnak el kell köteleznie magát az integritás elve és a minőségébe vetett bizalom mellett. Hozzá kell járulnia továbbá az oktatási tartalmak és pedagógiai módszerek jobb hozzáférhetőségéhez, a nagyobb fokú társadalmi befogadáshoz, valamint a kompetenciák jobb elsajátításához is, hogy így mindenki számára előmozdítsa az oktatás sikerét. A digitális oktatásnak figyelembe kell vennie a kialakulóban lévő technológiákat, például a mesterséges intelligenciát, valamint azok biztonságos, pedagógiai szempontból megalapozott és etikus alkalmazását.
8. A digitális oktatásnak tekintettel kell lennie a tanulók, tanárok, oktatók, valamint a szülők és gondozók jóllétére is, például a biztonságos tanulási környezeteket illetően. Hozzá kell járulnia továbbá ahhoz, hogy valamennyi polgár könnyebben hozzáférhessen az információkhoz, és fokozódjon aktív kulturális, gazdasági és társadalmi részvételük az európai tudásalapú társadalmakban.
9. A digitális oktatásnak - az állampolgári kompetenciák erősítésével - hozzá kell járulnia a polgársággal kapcsolatos tudatosság növeléséhez, ideértve a digitális polgárságot * is. Ilyen állampolgári kompetencia az információ kritikus megközelítése, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy eligazodjanak a digitális világban és megértsék a demokrácia, valamint a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető értékeit.
10. Minden európait képessé kell tenni arra, hogy aktívan részt vegyen a társadalom digitális átalakulásában, és élvezze a megfelelő, hozzáférhető és biztonságos tanulási környezet előnyeit. A minőségi és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való - a szociális jogok európai pillérében meghatározott és az Európai Unió Alapjogi Chartája által védett - emberi jogot mindenkor biztosítani kell.
11. Az IKT-hoz és a TTMM-hez kapcsolódó területeken a nemek közötti digitális szakadék megszüntetése érdekében az oktatás és képzés valamennyi típusában és szintjén alapvető fontosságú a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő megközelítés.
12. Kulcsfontosságú a digitálisan támogatott, magas színvonalú és inkluzív oktatási és képzési lehetőségekhez való hozzáférés. A személyes tanulási és tanítási formák alapvető szerepe és előnyei ellenére a magas színvonalú és inkluzív oktatáshoz és képzéshez a digitális oktatási technológiákkal és azok használatával való hozzáférés immár előfeltétele mind az európai tudásalapú társadalmak jövőbeli életképességének, mind egy olyan európai innovációs rendszernek, amely lehetővé teszi a zöld és digitális átalakulást, fenntartható növekedést, munkahelyeket és lehetőségeket biztosít, valamint előmozdítja a személyes fejlődést.
13. Az erős Európa alapja a közös értékek kultúrája, az információk megosztása, a megújulás és az információcsere új formáira való nyitottság, valamint a részvétel és az együttműködés a polgárok, az oktatási és képzési intézmények, a magánszektor és a különböző nemzeti oktatási rendszerek között. Láthatóbbá váltak a gyakorlataikat (helyi, regionális, nemzeti és uniós szinten) megosztó online közösségek * , amelyek a jövőben tovább növekednek majd.
TUDATÁBAN A KÖVETKEZŐKNEK:
14. A szubszidiaritás elvével összhangban a tananyag tartalmáért és az oktatási rendszerek szervezéséért a tagállamok viselik a felelősséget.
15. A digitális oktatást az oktatás és képzés különböző típusaiban és szintjein, eltérő mértékben alkalmazzák a tagállamokon és az Unión belül. A digitális oktatási technológiák terén szerzett tapasztalatok eltérőek az Unión belül, és nagyban függnek a szakpolitikai és irányítási keretektől, az infrastruktúrától és a műszaki felszereltségtől, valamint a pénzügyi és emberi erőforrásoktól. Ide sorolandók különösen a jól felkészült tanárok, oktatók és egyéb pedagógiai és adminisztratív személyzet, ideértve az oktatási és képzési intézmények vezetőit is.
16. A Covid19-világjárványra válaszul gyors vészhelyzeti intézkedéseket vezettek be. A tagállamok bezárták az oktatási és képzési helyszíneik többségét, az intézményeket pedig arra kötelezték, hogy a tanítás, oktatás, tanulás és értékelés folytonosságát elsősorban távoktatási módszerek révén biztosítsák.
17. A tagállamok, valamint oktatási és képzési intézményeik által a nemzeti körülményekhez igazodva hozott intézkedések rámutattak a digitális oktatás ismeretének fontosságára, hozzájárultak az oktatási és képzési rendszerek digitális kapacitásainak kibővítéséhez, a tanárok, oktatók és egyéb pedagógiai személyzet számára pedig új lehetőségeket nyitottak a szakmai fejlődésre.
18. Annak ellenére azonban, hogy az összes tagállam komoly erőfeszítéseket tett, a távoktatási módszerek megkönnyítését célzó vészhelyzeti intézkedések nyomán fény derült arra, hogy az oktatási és képzési rendszerek Unió-szerte közös kihívásokkal és hiányosságokkal küzdenek:
a) a Covid1 9-világjárvány alatt gyakorta kiderült, hogy a tanulók egy része - tagállamonként eltérő mértékben - nem tudta maradéktalanul gyakorolni az oktatáshoz és képzéshez való jogát a megfelelő fizikai és technológiai hozzáférés hiánya miatt * .
b) A Covid19-világjárvánnyal összefüggő példa nélküli kihívás rávilágított arra, hogy sürgős lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy mindenki jobban elsajátíthassa a digitális kompetenciákat, hogy így minden egyén és polgár egyenlően vehessen részt az oktatásban és képzésben, különösen az olyan helyzetekben, amikor az oktatást és a képzést távoktatás keretében nyújtják. A sajátos nevelési igényű tanulók különös nehézségekkel szembesültek;
c) bár a digitális oktatás felé való elmozdulás felgyorsult a Covid19-világjárvány alatt, az ismeretátadás új formáinak fejlesztése és használata - ha az nem tudatosan és szándékvezérelten történik - lemásolhatja a hagyományosabb tanítási és tanulási formákat;
d) a Covid19-világjárvány nehézségeket okozott a nemzetközi oktatási és képzési tevékenységek folytonossága szempontjából. Ez igaz a határokon átnyúló oktatásra és képzésre éppúgy, mint az Erasmus+ keretében megvalósuló mobilitásra, különös tekintettel a felsőoktatásban és a szakképzésben részt vevő diákok és személyzet mobilitására.
e) Az oktatási és képzési intézményeknek a Covid19 következtében való bezárása változást hozott a tanárok, oktatók és egyéb pedagógiai személyzet szerepében, akiknek új módszereket kellett találniuk arra, hogy kapcsolatot tartsanak a tanulókkal és támogassák őket az önálló munkában, akár kollaboratív tanulási környezetben, akár más módon. A bezárások az együttműködés, a kapacitásépítés, a kifejezetten a digitális tanításról szóló szakmai képzés és a tanárok, oktatók, tanárképzési hálózatok, valamint oktatási és képzési intézmények közötti támogató intézkedések szükségességére is rávilágítottak.
MEGÁLLAPÍTVA A KÖVETKEZŐKET:
19. A tagállamokon és az Unión belüli digitális szakadék továbbra is kihívást jelent, mivel megerősítheti a már meglévő egyéb strukturális egyenlőtlenségeket, köztük a gazdasági-társadalmi és a nemek közötti egyenlőtlenségeket.
20. Az adatvédelmet, valamint a tagállamok és állampolgáraik digitális szuverenitását garantálni kell a digitális oktatási technológiákkal összefüggésben, a helyzet sürgető jellegére való tekintet nélkül. Ezenkívül olyan helyzetben, amikor az oktatási tartalom létrehozása és terjesztése egyre nagyobb mértékben digitálisan történik, tiszteletben kell tartani a szellemi tulajdon alapját képező jogi és etikai elveket.
21. A tudásátadás és a tanulási környezet új formái - többek között a kooperatív alkotási forma - lehetővé teszik a formális oktatás és képzés, illetve a nem formális és informális tanulás közötti kapcsolat kiszélesítését. A bevált gyakorlatok helyi, regionális, nemzeti és uniós szintű cseréje lehetőséget kínál arra, hogy felgyorsítsuk a digitális oktatási technológiák beépítését a tanulás valamennyi formájába, valamint hogy előmozdítsuk a magas színvonalat és az inkluzivitást a tanulásban és az oktatásban.
22. A digitális oktatási technológiák új lehetőségeket nyitnak meg a tanulás és a tanítás előtt, és fontos tényezőt jelentenek a magas színvonalú és inkluzív oktatás és képzés biztosítása szempontjából. Kiegészítő szerepet tölthetnek be a személyes tanítás és képzés formájában megvalósuló közvetlen interakció, valamint a tanítás és tanulás során alkalmazott nem digitális legjobb gyakorlatok és média mellett, amelyek továbbra is megőrzik jelentőségüket és nem válthatók fel virtuális formátumokkal.
23. Ahhoz, hogy a technológia előmozdíthassa az oktatás színvonalát és inkluzivitását, szorosan össze kell fonódnia a biztonságos tanulási környezetekkel és a pedagógiai megközelítésekkel. Az oktatási technológiai vállalkozások, többek között az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k alapvető szerepet játszanak az innovatív és elérhető digitális oktatási technológiák fejlesztésében, hozzájárulva ezáltal a digitális oktatás előmozdításához és az európai gazdaságok digitális transzformációjához. Az innovációbarát feltételek és a megfelelő finanszírozási lehetőségek kulcsfontosságúak ahhoz, hogy ezek a vállalatok sikeresek legyenek.
24. A digitális oktatás keretében hangsúlyozni kell a pedagógiai koncepciók, valamint a tanulási és tanítási eszközök és módszerek fontosságát. Az oktatási témájú kutatás hozzájárulást nyújthat az innovatív oktatási és képzési koncepciók kidolgozásához, és tágabb rálátást tehet lehetővé azt illetően, hogy a digitális transzformáció milyen hatást gyakorol a tanulásra és tanításra, valamint az oktatási és képzési rendszerekre.
25. A digitális kompetenciák tanítását az oktatás és képzés valamennyi típusában és szintjén biztosítani kell, és annak mindenkor szorosan össze kell fonódnia más kulcskompetenciák - köztük például életviteli készségek - releváns elegyének az elsajátításával, és azt a legkorszerűbb, elérhető infrastruktúrával, felszereléssel és technológiával kell támogatni. Különösen a szakképzési programok - ideértve a továbbképzési és átképzési programokat is - keretében szükséges a digitális, foglalkozási és technológiai készségek és kompetenciák megfelelő ötvözete, amely elősegítheti a foglalkoztathatóságot.
26. A nemzetközileg versenyképes és fenntartható európai innovációs rendszer létrejötte annak a függvénye, hogy oktatási és képzési rendszereink magas színvonalúak és inkluzívak-e. Függ továbbá a kiváló kutatási rendszertől, amelynek ideális esetben szorosan kapcsolódnia kell az oktatáshoz és képzéshez. A kutatásból és innovációból - így például az oktatási témájú kutatásból - származó megállapításoknak a korai továbbítása, valamint az innovatív digitális oktatási megoldások közös létrehozása és tesztelése ezért többletértéket fog jelenteni az oktatásban és képzésben, például a szakpolitika alakítása és az eredmények pedagógiai alkalmazása területén.
MEGÁLLAPÍTVA A KÖVETKEZŐKET:
27. Az Európai Bizottság a 2021-2027-es időszakra szóló, megújított digitális oktatási cselekvési tervet * tett közzé, melynek célja az oktatás és a képzés átalakítása a digitális kornak megfelelően; a cselekvési tervet - adott esetben, és amennyiben releváns - a tagállamokkal közösen létrehozott folyamat keretében kell nyomon követni.
28. A cselekvési terv fő célkitűzései, azaz a nagy teljesítőképességű digitális oktatási ökoszisztéma fejlesztésének előmozdítása, valamint a digitális készségeknek és kompetenciáknak a digitális transzformáció érdekében történő fejlesztése, hozzájárulhatnak a digitális oktatás uniós szintű, stratégiaibb jellegű megközelítéséhez.
29. A nagy teljesítőképességű digitális oktatási ökoszisztémának * - megfelelő infrastruktúra, konnektivitás, a digitális kapacitások tervezése és szervezeti képességek révén, amelyek a helyszíntől függetlenül megkönnyíthetik az oktatáshoz és képzéshez való rugalmasabb hozzáférést minden egyén számára - lehetővé kell tennie a magas színvonalú és inkluzív digitális oktatást és képzést. Ez képezi a digitális oktatás sikeres megvalósításának alapját, valamint az oktatási és képzési rendszerek szerkezeti átalakításának egyik előfeltételét.
30. A tanároknak, oktatóknak és más pedagógiai munkatársaknak, valamint korosztálytól függetlenül a tanulóknak az oktatás és képzés valamennyi típusában és szintjén digitális kompetenciákra és megfelelő pedagógiai megközelítésekre van szükségük annak érdekében, hogy a digitális technológiákat érdemben lehessen alkalmazni az oktatásban. A digitális kompetenciák közvetítése során figyelembe kell venni az életkort és a nemek közötti egyenlőség szempontját, és ki kell térni a médiatudatosságra, a digitális jártasságra és az adatműveltségre, a kritikai gondolkodásra, valamint a félretájékoztatás és a dezinformáció, a gyűlöletbeszéd és a káros beszéd, az internetes megfélemlítés és az internetfüggőség elleni küzdelemre, továbbá foglalkozni kell az olyan biztonsági kérdésekkel, mint a magánélet védelme, az adatvédelem és a szellemitulajdon-jogok.
31. Támogatni kell a nem formális és az informális tanulást annak fontos eszközeként, hogy a formális oktatási rendszeren kívüli, bármilyen életkorú emberek számára - szakmai és személyes fejlődésük támogatása érdekében, és tekintettel az olyan tényezőkre is, mint a társadalmi kapcsolatok, a fizikai és mentális egészség, valamint a digitális jóllét - biztosítható legyen a digitális kompetencia szükséges szintje. E tekintetben fontos a digitális környezet és a digitális eszközök értelmes és etikus használatának kultúrája. A digitális nem formális és informális tanulási lehetőségek különösen fontosak a fiatalok, de a Covid19-világjárvány következményei által rendkívüli mértékben sújtott idősek számára is.
FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY A NEMZETI KÖRÜLMÉNYEKNEK MEGFELELŐEN:
32. Mozdítsák elő a digitális oktatási technológiák beépítését és a digitális kompetenciák elsajátítását a tanításnak, a képzésnek és a tanulásnak az oktatás és képzés valamennyi típusában és szintjén, valamint az egész életen át tartó tanulásra tekintettel történő javítása érdekében.
33. Ösztönözzék az innovatív tanulási módok tanulási eredményeinek értékelését, minőségbiztosítását és érvényesítését, ideértve a szóban forgó tanulási módok digitális komponenseit is.
34. Gondolják át a pedagógiai modelleket, valamint a tanárok, oktatók és más pedagógiai munkatársak oktatását és képzését annak érdekében, hogy jobban ki lehessen aknázni a digitális oktatási technológiák által kínált különböző lehetőségeket.
35. Tegyék lehetővé és ösztönözzék a tanárok, oktatók és más pedagógiai munkatársak, például a tanárképzésben oktatók szakmai alap- és továbbképzésben való részvételét annak érdekében, hogy az említettek olyan szintre fejleszthessék és javíthassák saját digitális készségeiket és kompetenciáikat, valamint az IKT-vel kapcsolatos alapismereteiket, amely lehetővé teszi számukra a digitális oktatási technológiák magabiztos alkalmazását, és a magas színvonalú oktatás és képzés nyújtását. Ily módon képessé tehetők arra, hogy részt vegyenek olyan innovatív és tanulóközpontú oktatási és képzési módszerek és alkalmazott didaktikák kidolgozásában, amelyek a kritikus és kreatív gondolkodás előmozdítására, valamint a biztonságos, magas színvonalú és inkluzív tanulási környezet és tartalom létrehozására irányulnak. A mindenki számára elérhető magas színvonalú és inkluzív digitális oktatás megvalósításában kulcsszerepet játszanak azok a jól képzett tanárok, akik a digitális technológiákat pedagógiájukban érdemi módon, az életkort és a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe véve tudják alkalmazni.
36. Mozdítsák elő valamennyi tanuló befogadását a társadalmi egyenlőtlenségek és a digitális szakadék áthidalásával, valamint azáltal, hogy mindenki számára egyenlő hozzáférést biztosítanak a megfelelő digitális tanulási lehetőségekhez és környezethez.
37. Vegyék fontolóra, hogy az új Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, és különösen az összekapcsoltságra, valamint az átképzésre és a továbbképzésre irányuló intézkedések által nyújtott lehetőségek kiaknázásával beruházásokat eszközölnek a digitális oktatásba annak érdekében, hogy a magas színvonalú és inkluzív oktatás és képzés modernizálása és megerősítése révén hozzájáruljanak a válságból való kilábaláshoz. Mérlegeljék emellett más uniós finanszírozási lehetőségek - például az Erasmus+, az Európai horizont, a Digitális Európa, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz II, az InvestEU, az ERFA és az ESZA+ igénybevételét is.
FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY A SZERZŐDÉSEKKEL ÖSSZHANGBAN ÉS A SZUBSZIDIARITÁS ÉS A NEMZETI KÖRÜLMÉNYEK KELLŐ FIGYELEMBEVÉTELÉVEL:
38. Biztosítsa a digitális oktatás összehangolt megközelítését a Bizottságon belül, és a tagállamokkal és a releváns érdekelt felekkel együtt kezdjen stratégiai eszmecserét a digitális oktatás sikeres megvalósulásának tényezőiről, ideértve a konnektivitást és a digitális pedagógiát, az infrastruktúrát, a digitális berendezéseket, a tanárok és diákok digitális készségeit, az interoperabilitási és adatszabványokat is; az eszmecsere során pedig vegye figyelembe a technológiai szuverenitást, a magánélet védelmét, adatvédelmi és etikai szempontokat, ugyanakkor a magas színvonalú és inkluzív oktatást és képzést helyezze előtérbe. Ezenfelül e folyamat során - a tagállamokkal szoros együttműködésben és a tényekre támaszkodva - nyomon kell követni az oktatás és a képzés területén a Covid19-válság elleni fellépésről szóló tanácsi következtetéseket azzal a céllal, hogy uniós szinten közös értelmezés alakuljon ki a hatékony, inkluzív és az aktív részvételt elősegítő távtanulási folyamatokhoz szükséges megközelítések tekintetében.
39. Tárja fel, hogy a digitális oktatási politika fejlesztése terén miként lehetne - például az Európai Digitális Oktatási Platform létrehozása révén - integráltabb megközelítést előmozdítani, és ennek során támaszkodjon a meglévő hálózatokra és más releváns intézkedésekre annak érdekében, hogy - az európai oktatási térség keretében, más szakpolitikákkal szinergiát alkotva és azokat kiegészítve - jobban lehessen reagálni a digitális átalakulás sebességére.
40. Támogassa a digitális oktatás fejlesztését Európában, és hangsúlyozza a digitális oktatás szerepét az európai készségfejlesztési program, az európai oktatási térség és az európai együttműködés új stratégiai kerete révén, amely az Oktatás és képzés 2020 helyébe lép.
41. Nyújtson tájékoztatást a digitális oktatási módszerek fejlesztéséről, és ossza meg a bevált gyakorlatokat, különösen a tagállamok egymástól való tanulása, valamint a nemzetközi együttműködésre és teljesítményértékelésre vonatkozó információknak - többek között az Európa Tanáccsal, az UNESCO-val és az OECD-vel való - megosztása révén.
42. Támogassa a tagállamokat az oktatás és képzés terén zajló digitális átalakulásban, különösen a különböző nemzeti digitális oktatási kezdeményezések és stratégiák közötti ágazatközi együttműködés révén, továbbá alakítson ki kapcsolatokat a hatóságok, szakértők, oktatási kutatók, oktatási és képzési szolgáltatók, a civil társadalom (tanári szövetségek, tanulói és szülői szövetségek) és a magánszektor között.
43. Szorosan működjön együtt a tagállamokkal és az érdekelt felekkel a meglévő nemzeti és európai digitális oktatási ökoszisztémák kiaknázása érdekében, elismerve, hogy a jól teljesítő digitális oktatási ökoszisztémához olyan oktatási tartalomra, platformokra, szolgáltatásokra és eszközökre van szükség, amelyeknek tanulóközpontúnak, megbízhatónak, biztonságosnak, pedagógiai szempontból megalapozottnak, hozzáférhetőnek és adott esetben többnyelvűnek kell lenniük, valamint nyitott módon és kiváló minőségben kell őket fejleszteni. Ez magában foglalja az etikai szempontok kezelését, többek között a mesterséges intelligencia esetében is; a tanulók és felhasználók személyes adatai védelmének előmozdítását; valamint a biztonságos nemzetközi információcsere szavatolását az európai adatvédelmi rendeleteknek megfelelő interoperabilitás révén.
FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT ÉS A TAGÁLLAMOKAT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKKEL ÖSSZHANGBAN ÉS A SZUBSZIDIARITÁS KELLŐ FIGYELEMBEVÉTELÉVEL:
44. Megfelelően használják ki az Erasmus+ digitális dimenziója, illetve - ahol arra lehetőség van - az egyéb idevágó uniós programokkal való szinergiák nyújtotta lehetőségeket az oktatási és képzési intézmények digitális transzformációs terveinek támogatására. Az Erasmus+ projekteken keresztül továbbra is támogassák a tanárok szakmai fejlődését, valamint a digitális készségek, kompetenciák és kapacitás fejlesztését, a digitális oktatási és képzési módszerek és eszközök hatékony alkalmazását, továbbá a nyitott oktatási segédanyagok fejlesztését az oktatás és képzés minden területén az egész életen át tartó tanulás előmozdítása érdekében. Térképezzék fel, hogy az Erasmus+ az összes tanuló sikeres oktatásának előmozdítása érdekében milyen módon járulhat hozzá a társadalmi befogadás fokozásához, valamint ahhoz, hogy a digitális oktatási tartalmak könnyebben elérhetők legyenek.
45. A társadalmi befogadás támogatása érdekében térképezzék fel a különböző európai, nemzeti és regionális programok, kezdeményezések és projektek közötti szinergiák megerősítésének lehetőségeit; fejlesszék a tanulók, a tanárok és az oktatók digitális készségeit és kompetenciáit, különös tekintettel a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának kitettekre, köztük a leginkább elesett személyekre; erősítsék meg az innovatív tanulási és oktatási módszerek és eszközök fejlesztését, és tegyék lehetővé minden tanuló számára, hogy magas szintű és inkluzív oktatásban és képzésben részesülhessen.
46. Az Erasmus+-on és az Európai horizont programon keresztül továbbra is támogassák az „Európai Egyetemek” kezdeményezést, valamint a szakképzési kiválósági központokat, és aknázzák ki a digitális oktatás fejlesztése tekintetében ezekben rejlő lehetőségeket; mozdítsák elő az idevágó Erasmus+ projektek eredményeinek terjesztését, kiaknázását és méretezhetőségét a politikai döntéshozók és az oktatási szakemberek tájékoztatása érdekében.
47. Térképezzék fel, hogy a digitális technológiákat hogyan lehet felhasználni annak érdekében, hogy az oktatás és képzés terén a vegyes és virtuális mobilitási lehetőségek szélesebb köre, valamint további rugalmas tanulási lehetőségek álljanak rendelkezésre; támogassák a tanulás és az oktatás javítására irányuló bevált gyakorlatok megosztását, és mozdítsák elő az olyan támogatási szolgáltatásokat és digitális adminisztratív folyamatokat, mint amilyenek például az európai diákigazolványra vonatkozó kezdeményezés, vagy az Europass keretében kerültek kidolgozásra.
48. Bővítsék tovább és maximalizáljak az önértékelési eszközök (pl. a SELFIE, a HEInnovate), a keretek (az Európai Digitális Kompetenciakeret), a részvételi események és promóciós tevékenységek (pl. a digitális oktatási hackaton, az Európai Programozási Hét), valamint a már létező platformok (pl. az eTwinning, a School Education Gateway és az EPALE) közötti szinergiákat; folytassák az olyan hálózatok keretein belül végzett együttműködést, mint a digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció, és a továbbiakban is támogassák az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala által üzemeltetett „Szellemi tulajdon az oktatásban” hálózatot.
49. A digitális oktatás terén meghatározott törekvések megvalósítása érdekében használják fel a kutatási eredményeket - így többek között az Erasmus+, az Európai horizont és a Digitális Európa program keretében finanszírozott európai projektek eredményeit - az európai oktatási térség és az Európai Kutatási Térség közötti szinergiák megerősítésére, támogatva ezzel az innovatív pedagógiai megoldásokra irányuló kutatást és felhasználva annak eredményeit, valamint hozzájárulva a szakpolitika kidolgozásához, végrehajtásához és értékeléséhez.
50. Használják fel a tagállamok és a nemzetközi szervezetek - különösen az OECD, az UNESCO és az Európa Tanács - által a digitális oktatásról kiadott idevágó kiadványokban és kutatási beszámolókban foglalt eredményeket.
MELLÉKLET
Politikai háttér
1. A Tanács ajánlása (2012. december 20.) a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről
2. A Tanács következtetései az oktatásba és a képzésbe irányuló beruházásról - A „Gondoljuk újra az oktatást: Beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében című bizottsági közleményre és a 2013. évi éves növekedési jelentésre adott válasz *
3. A Tanács következtetései a kisgyermekkori nevelésnek és az alapfokú oktatásnak a kreativitás, az innováció és a digitális kompetencia előmozdításában betöltött szerepéről *
4. A Tanács következtetései a digitális ifjúsági munkáról *
5. A Tanács és a Bizottság 2015. évi közös jelentése az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének végrehajtásáról (Oktatás és képzés 2020) - Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés új prioritásai *
6. A Tanács következtetései a médiaműveltségnek és a kritikus gondolkodásnak az oktatás és képzés segítségével történő fejlesztéséről *
7. A Tanács állásfoglalása az inkluzív és versenyképes Európát célzó új európai készségfejlesztési programról *
8. A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a mindenkire kiterjedő magas színvonalú oktatás megvalósítását célzó inkluzív diverzitásról *
9. A Tanács ajánlása (2017. május 22.) az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszeréről, valamint az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének létrehozásáról szóló 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről *
10. A Tanács következtetései az oktatás és a foglalkoztatás terén tapasztalható horizontális nemi szegregáció visszaszorítására irányuló megerősített intézkedésekről (2017. december 7.)
11. A Tanács következtetései az iskolák fejlesztéséről és a kiváló oktatásról *
12. A Tanács következtetései az EU megújított felsőoktatási programjáról *
13. A Tanács ajánlása (2018. május 22.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról *
14. A Tanács ajánlása (2019. május 22.) a nyelvtanítás és a nyelvtanulás átfogó megközelítéséről *
15. A Tanács ajánlása (2016. december 19.) a kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára * ; valamint a Tanács következtetései (2019. május 22.) az ajánlás végrehajtásáról *
16. A Tanács következtetései az európai oktatási térség létrehozásának lépéseiről *
17. A Tanács következtetései (2019. április 9.) - „Mindegyre fenntarthatóbb Unió 2030-ra” *
18. A Tanács következtetései (2019. június 7.) a nagymértékben digitalizált Európa jövőjéről 2020 után: „A digitális és gazdasági versenyképesség fokozása Unió-szerte és a digitális kohézió” *
19. A Tanács állásfoglalása az európai oktatási térségnek a jövőorientált oktatási és képzési rendszerek támogatása érdekében történő továbbfejlesztéséről *
20. A Tanács következtetései - Az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos szakpolitikák kulcsfontosságú szerepe abban, hogy az inkluzív és fenntartható növekedés érdekében a társadalmak képesek legyenek kezelni a technológiai és a zöld átalakulást *
21. A Tanács állásfoglalása - Oktatás és képzés az európai szemeszterben: megalapozott viták biztosítása a reformokról és a beruházásokról *
22. A Tanács következtetései a jövő európai tanárairól és oktatóiról *
23. A Tanács következtetései az oktatás és a képzés területén a Covid19-válság elleni fellépésről *
24. Az Európai Tanács 2020. október 1-2-i következtetései *
25. A Tanács következtetései Európa digitális jövőjének alakításáról *
26. A Tanács következtetései - Az átképzés és a továbbképzés mint a fenntarthatóság és a foglalkoztathatóság javításának alapja a gazdasági fellendülés és a társadalmi kohézió támogatásának összefüggésében (2020. június 8.)
