AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
EMLÉKEZTETVE A MELLÉKLETBEN FELSOROLT HIVATKOZÁSOKRA,
EMLÉKEZTETVE A JELENLEGI SZAKPOLITIKAI KÖRNYEZETRE, AMELYBEN:
- különösen válságok idején rendkívüli a jelentősége egy fenntartható (A), plurális (B) és megbízható (C) médiarendszernek,
- a Covid19-világjárvány felerősítette az uniós médiaágazat sebezhetőségét, amely ágazat működésében zavarokat okozott a fő reklámbevételi források kiesése, miközben a megbízható tájékoztatás és tartalom iránti kereslet jelentősen megnőtt,
- a globalizáció és a digitalizáció következtében kialakult médiakörnyezetben egyes online platformok egyre inkább a kapu szerepét töltik be, amelyen keresztül a globális közönség határokon átnyúlóan hozzáférhet a felhasználók korlátozott figyelméért versengő médiatartalmak és -szolgáltatások széles köréhez,
A. Fenntarthatóság
ELISMERI, HOGY:
1. a Covid19-világjárvány tovább súlyosbított néhány olyan fő kihívást, amellyel a médiaágazatnak már jó ideje szembe kell néznie; ilyenek többek között a következők:
- a bevételek jelentős, elsősorban a helyi, regionális és hagyományos médiaorgánumokat sújtó visszaesése, valamint a médiaágazat általános fenntarthatóságával kapcsolatos növekvő kihívások. Ezt az ágazatot alapvetően olyan vállalatok alkotják, amelyek megjelenítik Európa kulturális és nyelvi sokszínűségét, azonban gyakran nem rendelkeznek azzal a mérettel vagy pénzügyi súllyal, amely a páneurópai és globális piacokon való működéshez szükséges lenne,
- az online platformok által használt adatvezérelt üzleti modellek (pl. tartalomajánló szolgáltatások, a tartalom személyre szabása és a célzott hirdetések valamennyi formája) egyre inkább a háttérbe szorítják a média finanszírozási modelljeit. A platformokon megjelenő digitális hirdetésekre fordított kiadások várhatóan már a közeljövőben meghaladják a hagyományos médiában megjelenő hirdetésekre fordított kiadásokat;
2. a médiaszolgáltatók beruháznak a tartalom-előállításba és szigorú kötelezettségek vonatkoznak rájuk, ezzel szemben az online platformok, amelyek a harmadik felektől származó tartalmakhoz biztosítanak hozzáférést, gyakran úgy monetizálják e tartalmakat, hogy közben nem kötelesek teljesíteni ugyanezen kötelezettségeket. Ez az egyenlő versenyfeltételek hiányát eredményezheti, ami egyes piaci szereplők számára versenyelőnyöket biztosíthat;
3. emlékeztetni kell a médiatartalmak finanszírozására vonatkozó alapelvek jelentőségére, amelyek a teljes értéklánc alapját képezik és szavatolják a médiapluralizmust. Például az engedélyek területi és kizárólagos elosztása gyakran döntő jelentőségű lehet az audiovizuális médiaágazat számára. Az új, innovatív üzleti modellek kidolgozása szintén rendkívül fontos;
4. az Unió pénzügyi érdekeit az uniós szerződésekben foglalt általános elvekkel, különösen az EUSZ 2. cikkében foglalt értékekkel összhangban kell védeni.
FELKÉRI AZ UNIÓS TAGÁLLAMOKAT, HOGY:
5. biztosítsanak megfelelő és független keretet a nemzeti médiakörnyezet gazdasági fenntarthatóságához, beleértve az állami támogatás biztosítását is, a válságból való kilábalás támogatása és ezáltal a plurális médiarendszer hosszú távú biztosítása érdekében. Az állami finanszírozásnak vagy támogatásnak minden esetben előre meghatározott, objektív és átlátható kritériumokon kell alapulnia, mentesen bármilyen politikai befolyástól;
6. vizsgálják meg, hogy nemzeti szinten milyen egyéb lehetőségek és ösztönzők állnak rendelkezésre, amelyekkel elősegíthető a médiaágazat helyreállítását célzó további támogatás nyújtása;
FELKÉRI AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY:
7. a nemzeti szinten tett állami támogatási erőfeszítések kiegészítése és az európai kezdeményezések - többek között a többéves pénzügyi keret, a „Next Generation EU” helyreállítási eszköz és adott esetben más releváns uniós programok - közötti hatékony szinergiák létrehozása révén enyhítse a világjárvány médiaágazatra (különösen a médiapluralizmusra) gyakorolt negatív hatásait;
8. egy uniós szintű online portálon keresztül nyújtson tájékoztatást az érdekelteknek a kreatív ágazat és a médiaágazat számára rendelkezésre álló releváns uniós finanszírozási lehetőségekről;
9. folyamatosan értékelje az állami támogatási szabályokat és biztosítsa a médiaágazatban nyújtott állami támogatásokra alkalmazandó uniós szabályok megfelelő végrehajtását;
10. a nemzeti hatóságok által nyújtott támogatás megkönnyítése érdekében értékelje a sajtóra vonatkozó állami támogatási szabályok alkalmazását a megfelelő kiigazítások megtétele céljából, például a csoportmentességi rendelet keretében. Ezek a szabályok semmilyen körülmények között nem tehetnek lehetővé és nem indokolhatnak a média szerkesztői függetlenségébe való semmilyen közvetlen vagy közvetett állami beavatkozást;
11. erősítse a válság által súlyosan érintett médiaágazat rezilienciáját, ösztönözze a digitális transzformációhoz és a zöld átálláshoz való alkalmazkodását, és a médiával és audiovizuális médiával kapcsolatos cselekvési terv kidolgozásával mozdítsa elő a sokszínű és független médiatartalmak tisztességes és versenyképes médiakörnyezetben való elérhetőségét;
12. a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályban pontosítsa az online platformok kötelezettségeit. Az online platformokra vonatkozó bármely új konkrét kötelezettségnek megfelelőnek és arányosnak kell lennie, és kellően figyelembe kell vennie az egyenlő versenyfeltételekre és a médiapluralizmus megőrzésére gyakorolt lehetséges hatásokat. Az új horizontális uniós jogi aktusoknak összhangban kell állniuk a hatályos ágazatspecifikus jogi eszközökkel, például az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvvel és a szerzői jogokról szóló irányelvvel;
FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL, A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT KELLŐKÉPPEN FIGYELEMBE VÉVE:
13. az alábbiak révén biztosítsanak olyan jogi és gazdasági keretet, amely lehetővé teszi a médiaszolgáltatók számára, hogy tartalmaikat megfelelő mértékben monetizálhassák:
- támogassák és ösztönözzék új, fenntartható és együttműködésen alapuló üzleti modellek kidolgozását, különösen a helyi, regionális és hagyományos médiaorgánumok számára,
- ismerjék el a hirdetési tevékenység fontosságát a médiaágazat számára, valamint azt az alapvető szerepet, amelyet a hirdetések a felhasználók információkhoz való ingyenes hozzáférésének biztosításában betöltenek,
- értékeljék a hirdetésekre vonatkozó szabályokat és a kapcsolódó adatvédelmi intézkedéseket a digitális kor fényében annak biztosítása érdekében, hogy azok megkönnyítsék a médiatartalmak finanszírozását,
- végezzenek az online hirdetések szerepére, az adatok felhasználására, valamint az adat- és médiainnovációval kapcsolatos együttműködésre irányuló kutatásokat,
- ösztönözzék a platformokat arra, hogy megfelelően javadalmazzák a médiatartalom-szolgáltatókat és a szerzőket a platformok által monetizált tartalom tekintetében, és biztosítsák a szellemitulajdon-jogok e platformok általi tiszteletben tartását,
- mérjék fel, hogy milyen mértékben szükséges és miként lehetne megkönnyíteni a médiaorgánumok finanszírozási lehetőségekhez való hozzáférését a likviditási hiányok áthidalása érdekében;
B. Pluralizmus
ELISMERI, HOGY:
14. a médiapluralizmus megőrzése elsősorban az uniós tagállamok hatáskörébe tartozik, ugyanakkor az uniós intézményeknek is tiszteletben kell tartaniuk a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét hatásköreik gyakorlása során. Az eltérő nemzeti médiakörnyezetek sokfélesége Európában a tagállamok kulturális sokszínűségének fontos kifejeződése, és azt ilyenként kell elismerni;
15. a véleménynyilvánítás szabadsága, valamint a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége az Európai Unió Alapjogi Chartájának 11. cikkében meghatározottak szerint az Európai Unió demokratikus értékei közé tartozik. Védelmük a médiaszabályozás egyik átfogó célkitűzése. Ezek az értékek kulcsfontosságúak egy olyan élénk demokrácia számára, amelyben a szóban forgó elveket és alapvető jogokat tiszteletben tartják;
16. a médiapluralizmus fogalmának számos aspektusa van, és abba beletartozik az összes olyan intézkedés, amely biztosítja a különféle információ- és tartalomforrásokhoz való hozzáférést, és lehetővé teszi az eltérő véleménnyel rendelkező különböző szereplők számára, hogy a médián keresztül egyenlő esélyekkel juthassanak el a nyilvánossághoz;
17. a médiatartalom-szolgáltatók számára kulcsfontosságú, hogy áthidalják azt a szakadékot, amely a felhasználók online keresései és a megtalálható tartalom között húzódik. Az információkezelés, a keresőmotorok általi indexelés és a kulcsszó-megfeleltetés alapos ismerete ezért az internetes médiatartalom-szolgáltatók egyik kulcsfontosságú készsége;
HANGSÚLYOZZA, HOGY:
18. egy hibrid (offline és online) médiarendszerben élünk, amelyben a médiaszolgáltatások valamennyi típusa és a tartalom valamennyi formája hozzájárul a plurális médiakörnyezethez. A tájékoztatás, a hírek és az aktuális ügyek, valamint a kulturális, helyi, regionális, oktató és szórakoztató tartalmak társadalmunk értékeit közvetítik és tükrözik;
19. a stabil, megfelelően finanszírozott és jövőorientált közszolgálati médiából és kereskedelmi médiaorgánumokból álló duális médiarendszer alkalmas arra, hogy hozzájáruljon a médiapluralizmushoz. Emellett a felhasználók által létrehozott online tartalom egyre növekvő mennyisége is hozzájárul az online média-ökoszisztémában található tartalmak sokféleségéhez, ugyanakkor az így előállított tartalmat meg kell különböztetni a szerkesztett médiatartalmaktól;
20. a platformgazdaságban erős hálózati hatások járulnak hozzá a piaci koncentráció új formáihoz és olyan monopolizációs tendenciák figyelhetők meg, amelyek negatív hatást gyakorolhatnak a médiapluralizmusra. A korlátozott átviteli kapacitásokkal kapcsolatos korábbi kérdéseket most az átláthatósággal, a megkülönböztetésmentességgel, a kereshetőséggel és a megtalálhatósággal kapcsolatos kérdések egészítik ki;
EGYETÉRT ABBAN, HOGY:
21. a digitális fejlesztések és a médiakonvergencia következtében a médiakörnyezet egyre összetettebbé válik, és a médiapluralizmust biztosító eszközöket folyamatosan felül kell vizsgálni és újra kell definiálni. A jelenlegi helyzetben a jövőbeli médiapolitikának a következő fontos kérdéseket kell fontolóra vennie:
Hozzáférés és megkülönböztetésmentesség
- hogyan biztosítható a sokszínű online tartalmak megléte (rendelkezésre állása) és könnyű használata (hozzáférhetősége),
- a kapuőr szerepet betöltő online platformokra vonatkozó megkülönböztetésmentes szabályok a hozzáférés és a médiatartalom-szolgáltatókkal szembeni egyenlő bánásmód tekintetében;
Átláthatóság és felhasználói önállóság
- az online platformokra vonatkozó átláthatósági szabályok, amelyek a médiatartalmak összesítésére, kiválasztására és megjelenítésére vonatkozó központi kritériumoknak és azok súlyozásának közzétételét eredményezik, beleértve az alkalmazott algoritmusok működésére vonatkozó információkat, tiszteletben tartva egyúttal az üzleti titkokat, védve a szolgáltatások integritását és figyelembe véve a meglévő szabályozást, például a P2B rendeletet és az általános adatvédelmi rendeletet,
- az információk közzététele egyszerű, tömör és a felhasználók számára érthető nyelvezettel megfogalmazva annak érdekében, hogy lehetővé váljon számukra a megalapozott döntéshozatal,
- a személyre szabott tartalomra vonatkozó ajánlatoknak olyan kritériumokon kell alapulniuk, amelyeket a felhasználó önkéntesen adott meg és/vagy a felhasználói önállóság növelése érdekében választott ki;
Kereshetőség és megtalálhatóság
- algoritmusok, amelyek befolyásolják a felhasználók aktív keresésének megfelelő eredményeket (kereshetőség) és médiatartalmak, amelyeknek a felhasználók passzívan ki vannak téve (megtalálhatóság), valamint ezek hatása a felhasználó médiafogyasztására,
- az olyan intézkedések, mint a keresések alkalmával mindenképp megmutatandó eredményekre vonatkozó, a pluralizmust előtérbe helyező előírások (fokozott kereshetőség és megtalálhatóság) olyan szereplők számára, amelyek hozzáférhetővé teszik és szervezik a médiatartalmakat, figyelembe véve az új technológiákat, mint például a hangasszisztenseket,
- a médiaajánlatok jobb kereshetőségét és megtalálhatóságát szolgáló bármely kritériumnak a pluralizmust és a kulturális sokszínűséget kell előmozdítania, és az nem kapcsolódhat magához a tartalomhoz;
Médiapiaci koncentráció és hozzáférés az adatokhoz
- a releváns piacok és a médiapiaci koncentráció felmérésére irányuló megközelítések a médiakonvergencia, a globalizáció és a digitalizáció fényében, figyelembe véve annak jelentőségét, hogy adatok álljanak rendelkezésre a médiaszereplők piaci részesedéséről,
- az alkalmazandó adatvédelmi törvényekkel összhangban méltányos hozzáférés biztosítása a tartalomalkotók, a médiaorgánumok és a szabályozó hatóságok számára a domináns piaci szereplők által gyűjtött releváns adatokhoz annak érdekében, hogy hatékonyan szólíthassák meg a számukra releváns közönséget és hirdetői csoportokat,
- a versenyjogra tekintettel a - köz- és magán - médiaszolgáltatók közötti együttműködés elősegítése olyan szövetségek létrehozása céljából, amelyek a nagy platformoktól való függés nélkül teszik lehetővé a közérdekű médiatartalmak sikeres előállítását és terjesztését, eközben gondosan mérlegelve ennek a médiapluralizmusra gyakorolt lehetséges hatását;
MEGÁLLAPÍTJA, HOGY:
22. egyre több tematikus átfedés mutatkozik az audiovizuális munkacsoport és egyéb munkacsoportok feladatai között, és hogy gondoskodni kell a médiához kapcsolódó kérdésekkel foglalkozó munkacsoportokkal folytatandó megfelelő egyeztetésekről. Továbbá helyénvaló az audiovizuális munkacsoport elnevezésének kiigazítása annak érdekében, hogy tükrözze a médiakonvergencia által előidézett változásokat;
FELKÉRI AZ UNIÓS TAGÁLLAMOKAT, HOGY:
23. végezzék el a médiapluralizmus kezelését célzó nemzeti intézkedések további értékelését és kidolgozását annak biztosítása érdekében, hogy a felhasználók a tartalmak széles tárházából választhassanak és maradéktalanul élhessenek a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékoztatáshoz való jogukkal;
24. a médiapluralizmus megfelelő szavatolása érdekében az esedékes nemzeti médiaszabályozási és -politikai intézkedésekben kellő mértékben vegyék figyelembe az e tanácsi következtetésben tett megállapításokat;
FELKÉRI AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY:
25. folytassa és fejlessze tovább azon kutatásokat, amelyek célja egyrészt a médiapluralizmusra esetlegesen leselkedő veszélyek azonosítása, másrészt a szerkesztett médiaorgánumoknak a közösségi médiához, a keresőmotorokhoz, a videómegosztó platformokhoz és az egyéb médiaplatformokhoz viszonyított megváltozott helyzetének jobb megértése; ennek során kimondottan figyelembe kell venni az információtudományban használt koncepciókat;
26. vegye figyelembe a tagállamok azon hatáskörét, hogy nyelvi sokszínűségük, nemzeti és regionális sajátosságaik, valamint a sokszínű információkhoz és tartalmakhoz való állampolgári hozzáférés biztosítására irányuló érdekeik alapján társadalmi, kulturális és demokratikus célok elérését szolgáló intézkedéseket fogadjanak el;
27. a médiapluralizmus és a médiaszabadság szavatolása szempontjából releváns jogi, politikai és gazdasági változókat figyelembe véve mozdítson elő egy holisztikus szakpolitikai perspektívát, és legyen nagy mértékben tisztában az olyan szabályozási kezdeményezések esetleges hatásaival, amelyek hagyományosan nem tekintendők médiaszabályozásnak, mégis jelentős hatást gyakorolnak a médiapluralizmusra; dolgozzon ki egy ilyen holisztikus szemléletet, amelynek kezdeti lépéseit az európai demokráciáról szóló beharangozott cselekvési terv, a médiával és audiovizuális médiával kapcsolatos cselekvési terv és a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag jelentik;
28. erősítse meg a szabályozási keret horizontális koherenciáját azáltal, hogy a jogalkotási folyamatban, a szabályozási kezdeményezések hatásvizsgálata során kifejezetten és szisztematikusan figyelembe veszi a médiapluralizmus kérdését;
29. hozzon létre egy „európai médiafórumot”, amelyen keresztül az érdekelt felek évente megvitathatják az aktuális médiapolitikai kérdéseket;
C. Megbízhatóság
ELISMERI, HOGY:
30. a dezinformáció fenyegetést jelent a demokratikus folyamatokra, a népegészségügyre és a társadalmakra, erősítheti a gyűlöletbeszédet és az online, illetve offline erőszakra uszítást amellett, hogy a sajtó- és médiaszabadság garantálásához elengedhetetlen demokratikus állami intézményekbe és folyamatokba vetett bizalmat is megingatja;
31. amint azt a Covid19-válság is megmutatta, a megbízható médiarendszer szavatolása központi jelentőségű annak biztosításához, hogy minden polgár úgy vehessen részt a demokratikus vitában, hogy az indokolatlan politikai befolyásolástól, harmadik felek politikái általi nyomásgyakorlástól, manipulatív beavatkozásoktól és a dezinformáció hatásaitól mentesen, tájékozott döntéseket hozhasson;
32. a szerkesztett médiumok szolgáltatói versenyeznek a médiaplatformokon a felhasználók figyelméért olyan más tartalomgyártókkal, amelyek gyakran nem ugyanazokat a szerkesztési normákat követik. A szenzációhajhász és a provokatív tartalmak gyakran az aktivitási ráta és a hirdetési bevételek maximalizálását szolgálják;
HANGSÚLYOZZA, HOGY:
33. a médiapluralizmus védelme egyben azt is jelenti, hogy biztosítjuk a felhasználók számára a szabadságot arra, hogy a zaklatástól való félelem, illetve a zaklatás veszélye nélkül reagálhassanak az online médiatartalmakra és vehessenek részt az azokkal kapcsolatos társalgásban, mivel a szabad média rendszerének alapvető értékei védelemben részesülnek, így garantált többek között a véleménynyilvánítás szabadsága, az erőszakkal és a gyűlölettel szembeni védelem, valamint az emberi méltóság, a kiskorúak és a fogyasztók védelme;
34. egyre nagyobb mennyiségű, európai vagy nem európai országokból származó tartalom terjed, és e tartalmak mind gyakrabban tartalmaznak az európai és a nemzeti médiarendszerek alapvető értékeit sértő elemeket;
35. néhány, eredetileg Európán kívüli online platform egyre nagyobb mértékben befolyásolja Unió-szerte a felhasználók médiatartalmakhoz való hozzáférését;
EGYETÉRT ABBAN, HOGY:
36. nehéz hatékony bűnüldözést folytatni, mivel a határokon átnyúló bűnüldözés jelenlegi eljárásai gyakran bonyolultak, sokáig tartanak, nem hatékonyak és nem tudják eredményesen megvédeni a lakosságot. A nemzeti szabályozó hatóságoknak ezért hatékonyabb közös szabályokra és foganatosítási eljárásokra kell törekedniük az online elérhető és a nemzeti határokon átnyúlóan terjesztett tartalmak vonatkozásában;
37. a kapuőri szerepet betöltő nagy platformok gyakran „másodlagos” ellenőrzést gyakorolnak az olyan tartalmak esetében, amelyek már megfelelnek a szerkesztési normáknak és az alkalmazandó jogi rendelkezéseknek;
38. a megfelelő egyedi válaszlépések megtalálásához döntő fontosságú különbséget tenni a hamis vagy félrevezető tartalmak különböző megjelenési módjai között, és azonosítani a dezinformáció terjesztésének tipikus módszereit (például az összehangolt hiteltelen magatartás révén történő terjesztést);
39. a szólásszabadság jelentőségére tekintettel az államoknak és a közigazgatási szabályozó hatóságoknak, valamint a magán tartalomszolgáltatóknak tartózkodniuk kell attól, hogy magát a minőségi tartalmat vagy a tartalom megbízhatóságát definiálják. Ez nem akadályozhatja a platformokat abban, hogy válság- vagy szükséghelyzetekben előmozdítsák a nyilvános közleményeket és bejelentéseket;
FELKÉRI AZ UNIÓS TAGÁLLAMOKAT, HOGY:
40. „A médiatudatosságról a folyamatosan változó világban” című tanácsi következtetésekben foglaltaknak megfelelően mozdítsák elő a médiaműveltséget, és különösen támogassák azokat a médiaműveltséget célzó nemzeti intézkedéseket, amelyek visszaszorítják a dezinformációt, emellett erősítsék a közönség rezilienciáját, és korosztályi hovatartozástól függetlenül szólítsák meg a polgárokat;
41. ösztönözzék nemzeti szabályozó hatóságaikat a más nemzeti szabályozó hatóságokkal való együttműködésre, különösen az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportján (ERGA) belül, és értékeljék a jogi és közigazgatási együttműködésre vonatkozó nemzeti szabályokat, valamint azt, hogy a független nemzeti médiahatóságok kellő hatáskörrel rendelkeznek-e a digitális kihívások kezeléséhez és a meglévő szabályozások érvényesítéséhez;
FELKÉRI AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY:
42. a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex végrehajtásának korábbi értékelései alapján és a szólásszabadság átfogó elvével összhangban hozzon megfelelő intézkedéseket a meglévő hiányosságok azonosítása és a közérdek sérelmének megakadályozása érdekében olyan módon, hogy - többek között az európai demokráciáról szóló bejelentett cselekvési terv keretében - kezeli a dezinformáció terjesztésére irányuló manipulatív technikákat;
43. annak biztosítása érdekében, hogy a médiaszabályozások határokon átnyúló végrehajtása hatékonyan védje a médiafelhasználókat, a fogyasztókat és a kiskorúakat, erősítse meg az európai médiaszabályozást az új digitális kihívások tekintetében, és ennek keretében helyezzen hangsúlyt a határokon átnyúló tartalomterjesztésre az eljárások optimalizálása és a származási ország elve működésének optimalizálása révén;
44. erősítse meg a meglévő szabályok tényleges végrehajthatóságát a határokon átnyúló ügyekben, támogassa a nemzeti szabályozó hatóságok által az ERGA keretében kidolgozott, a határokon átnyúló bűnüldözés egyszerűsített eljárási szabályairól szóló egyetértési megállapodást, és fokozza az ezen együttműködési megállapodás gondozásához, végrehajtásához és hatálybaléptetéséhez nyújtott támogatást;
FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL, A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT KELLŐKÉPPEN FIGYELEMBE VÉVE:
45. mozdítsák elő a hírszolgáltatók és médiaorgánumok megbízhatóságára vonatkozó strukturális és eljárási mutatók kidolgozását, és ezáltal a szakmai normáknak és etikának való megfelelést;
46. folytassanak együttműködést civil társadalmi szervezetekkel, kutatókkal, hivatásos újságírókkal és más releváns szakértőkkel a dezinformáció azonosítására szolgáló eszközök (pl. a tényellenőrzést célzó technikai folyamatok) kidolgozása érdekében, hogy a polgárokban tudatosítani lehessen az adott információ megbízhatóságával kapcsolatos aggályokat;
47. támogassák a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja (EDMO) kiépülését, amely erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy - a dezinformációval szembeni uniós cselekvési tervnek megfelelően - felderítse és nyilvánosságra hozza a különböző közösségi hálózatokon és a digitális médiában folytatott dezinformációs kampányokat.
MELLÉKLET
Hivatkozások
Európai Tanács
- A 2020. október 1-2-i rendkívüli ülésén elfogadott következtetések (EUCO 13/20).
Az Európai Unió Tanácsa
- A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a tömegtájékoztatás szabadságáról és sokszínűségéről a digitális környezetben (HL C 32., 2014.2.4., 6. o.).
- A Külügyek Tanácsa által [...] 2014. május 12-én elfogadott, az online és offline véleménynyilvánítás szabadságáról szóló uniós emberi jogi iránymutatások.
- A Tanács következtetései az európai tartalmaknak a digitális gazdaságban történő előmozdításáról (HL C 457., 2018.12.19., 2. o.).
- A Tanács következtetései a médiatudatosságról a folyamatosan változó világban (HL C 193., 2020.6.9., 23. o.).
Európai Bizottság
- Media pluralism in the Member States of the European Union [Médiapluralizmus az Európai Unió tagállamaiban], SEC(2007) 32.
- Guidelines for EU support to media freedom and media integrity in enlargement countries, 2014-2020 [Iránymutatások a csatlakozó országokbeli tömegtájékoztatás szabadságának és integritásának elősegítéséhez a 2014- 2020-as időszakban nyújtandó uniós támogatásokról], Bővítési Főigazgatóság, 2014.
- Assessment of the Code of Practice on Disinformation - Achievements and areas for further improvement [A dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex - Eredmények és a további javításra szoruló területek], SWD (2020) 180 final.
- A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: 2020. évi jogállamisági jelentés A jogállamiság helyzete az Európai Unióban, […]COM(2020) 580 final.
Európai Bizottság/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője
- Közös közlemény az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: A Covid19-cel kapcsolatos dezinformáció kezelése - lássuk a valós tényeket, JOIN(2020) 8 final.
Európa Tanács
- Recommendation CM/Rec(2018)1[1] of the Committee of Ministers to member States on media pluralism and transparency of media ownership [A Miniszteri Bizottság CM/Rec(2018)1[1] ajánlása a tagállamok számára a médiapluralizmusról és a médiatulajdon átláthatóságáról].
- Recommendation CM/Rec(2018)2 of the Committee of Ministers to member States on the roles and responsibilities of internet intermediaries [A Miniszteri Bizottság CM/Rec(2018)2 ajánlása a tagállamok számára az internetes közvetítők szerepéről és kötelezettségeiről].
- Declaration by the Committee of Ministers on the financial sustainability of quality journalism in the digital age, Decl (13/02/2019)2 [A Miniszteri Bizottság Decl(13/02/2019)2 nyilatkozata a tagállamok számára a digitális korban a minőségi újságírás pénzügyi fenntarthatóságáról].
- Recommendation CM/Rec(2020)1 of the Committee of Ministers to member States on the roles and responsibilities of internet intermediaries [A Miniszteri Bizottság CM/Rec(2020)1 ajánlása a tagállamok számára az algoritmikus rendszerek emberi jogokra gyakorolt hatásairól].
A tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével foglalkozó központ
- European Union competencies in respect of media pluralism and media freedom [Az Európai Uniónak a média sokszínűségével és szabadságával kapcsolatos hatáskörei], A tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével foglalkozó központ, 2013.
- Parcu, P. L., New digital threats to media pluralism in the information age [A médiapluralizmust értinő új digitális fenyegetések az információs társadalom korában], RSCAS 2019/19, Európai Egyetemi Intézet.
- Stasi, M. L., Ensuring Pluralism in Social Media Markets: Some Suggestions [A pluralizmus biztosítása a közösségi média piacain - Javaslatok], RSCAS 2020/05, Európai Egyetemi Intézet.
- Brogi, E., Carlini, R., Nenadic, I., Parcu, P. L., de Azevedo Cunha, M. V., Monitoring Media Pluralism in the Digital Era. Application of the Media Pluralism Monitor in the European Union, Albania and Turkey in the years 2018-2019 [A médiapluralizmus ellenőrzése a digitális korban. A Médiapluralizmus Monitor alkalmazása az Európai Unióban, Albániában és Törökországban 2018-2019-ben], RSCAS, Európai Egyetemi Intézet, 2020.
Egyéb tanulmányok
- Independent Study on Indicators for Media Pluralism in the Member States - Towards a Risk-Based Approach [A médiapluralizmus helyzete a tagállamokban - a kockázati alapú megközelítés felé c. független tanulmány], K.U. Leuven - ICRI, Jönköpingi Nemzetközi Üzleti Főiskola - MMTC, Közép-európai Egyetem - CMCS és Ernst & Young Consultancy Belgium, 2009.
- A free and pluralistic media to sustain European democracy [A szabad és sokszínű média szerepe az európai demokrácia fenntartásában], tömegtájékoztatás szabadságával és sokszínűségével foglalkozó magas szintű munkacsoport, 2013.
- Internal Media Plurality in Audiovisual Media Services in the EU: Rules & Practices [Belső médiapluralizmus az uniós audiovizuális médiaszolgáltatásokban: Szabályok és gyakorlatok], (az ERGA jelentése), 2018.
- ERGA Report on disinformation: Assessment of the implementation of the Code of Practice [Az ERGA jelentése a dezinformációról: a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex végrehajtásának értékelése] 2020.
