E törvény célja a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtése és működtetése a gazdasági és társadalmi élet szereplői tulajdoni viszonyainak átláthatóvá tételével, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hatékonyságának elősegítése, a tényleges tulajdonosi adatok, illetve a bankszámlák és széfszolgáltatások központi nyilvántartásának létrehozásával és működtetésével. E célok érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) E törvény hatálya a Magyarország területén nyilvántartásba vett alábbi szervezetekre terjed ki:
1. betéti társaság;
2. közkereseti társaság;
3. korlátolt felelősségű társaság;
4. részvénytársaság – a szabályozott piacon jegyzett azon részvénytársaság kivételével, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak;
5. európai részvénytársaság – a szabályozott piacon jegyzett azon európai részvénytársaság kivételével, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak;
6. egyesülés;
7. európai gazdasági egyesülés;
8. európai területi társulás;
9. szövetkezet;
10. lakásszövetkezet;
11. európai szövetkezet;
12. vízgazdálkodási társulat;
13. erdőbirtokossági társulat;
14. külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe;
15. állami vállalat, amennyiben annak állami vagy önkormányzati tulajdoni hányada közvetlenül, vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon közvetve nem éri el a 75%-ot;
16. egyéb állami gazdálkodó szerv;
17. egyes jogi személyek vállalata;
18. közös vállalat;
19. végrehajtói iroda;
20. közjegyzői iroda;
21. ügyvédi iroda;
22. szabadalmi ügyvivői iroda;
23. önkéntes kölcsönös biztosító pénztár;
24. magánnyugdíjpénztár;
25. egyéni cég;
26. egyesület – a párt, a szakszervezet és a kölcsönös biztosító egyesület kivételével;
27. az alapítvány – a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével;
28. köztestület és
29. jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó jogi személy, amennyiben annak állami vagy önkormányzati tulajdoni hányada közvetlenül, vagy a Ptk. 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon közvetve nem éri el a 75%-ot.
(2) E törvény hatálya – az (1) bekezdésen túl – kiterjed a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra, amennyiben a bizalmi vagyonkezelő
a) bizalmi vagyonkezelői tevékenységét Magyarország területén végzi;
b) a bizalmi vagyonkezelői tevékenységét nem Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában végzi, és a bizalmi vagyonkezelő a bizalmi vagyonkezelési jogviszony keretében Magyarország területén a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 45. pontja szerinti üzleti kapcsolatot létesít vagy ingatlant szerez;
c) az a) és b) pontokban meghatározottaktól eltérő jogviszony keretében végez bizalmi vagyonkezelői tevékenységet Magyarország területén, és e jogviszony keretében Magyarország területén a Pmt. 3. § 45. pontja szerinti üzleti kapcsolatot létesít vagy ingatlant szerez
[az (1) bekezdésben meghatározottak és a (2) bekezdés szerinti bizalmi vagyonkezelők a továbbiakban együtt: adatszolgáltató].
(3) E törvény hatálya kiterjed
a) a szolgáltatóra – a b) és c) pont kivételével – a 8. § (3) bekezdése, a 11. §, a 13. § és a 21. § (3) bekezdése tekintetében;
b) a számlavezetőre a 7. §, a 13. §, a 18. § és a 21. § (3) bekezdése tekintetében;
c) a széfszolgáltatóra a 11. §, a 13. §, a 19. § és a 21. § (3) bekezdése tekintetében.
(4) E törvény hatálya a Magyar Nemzeti Bankra (a továbbiakban: MNB) kizárólag felügyeleti tevékenysége, továbbá azon rendelkezések tekintetében terjed ki, ahol e törvény az MNB-t kifejezetten nevesíti.
2. § Az e törvény szerinti adatszolgáltatási háttér megteremtéséhez és működtetéséhez kapcsolódó feladatokat a nyilvántartó szerv látja el.
3. § E törvény alkalmazásában:
1. Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség;
2. felügyeletet ellátó szerv: a Pmt. 5. §-ában meghatározott szerv;
3. harmadik ország: az Európai Unión kívüli állam;
4. harmadik személy: az e törvény szerinti nyilvántartó szervtől, a hatóságtól, az ügyészségtől, a bíróságtól, a felügyeletet ellátó szervtől, a szolgáltatótól, valamint az adatszolgáltatótól eltérő személy;
5. hatóság: a pénzügyi információs egységként működő hatóság, a nyomozó hatóság, az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv, valamint a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, továbbá az állami adó- és vámhatóság;
6. központi bankszámla- és széfnyilvántartás: a fizetésiszámla- és a széfszolgáltatási szerződések adataira vonatkozó nyilvántartás;
7. központi nyilvántartások: a tényleges tulajdonosi nyilvántartás és a központi bankszámla- és széfnyilvántartás;
8. nemzeti nyilvántartási szám: a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban az adatszolgáltatóhoz hozzárendelt egyedi azonosító;
9. pénzügyi információs egységként működő hatóság: a Pmt. 3. § 27. pontjában meghatározott hatóság;
10. számlavezető: a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény szerinti fizetési számlát vezető szolgáltató;
11. széfszolgáltató: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerint meghatározott széfszolgáltatást nyújtó szolgáltató;
12. szolgáltató: a Pmt. 1. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott szolgáltató;
13. tényleges tulajdonos: az adatszolgáltató Pmt. 3. § 38. pont a) és b), valamint d)–f) pontjai szerint meghatározott tényleges tulajdonosa;
14. tényleges tulajdonosi nyilvántartás: az e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatók és a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok Pmt. szerinti tényleges tulajdonosi adatait tartalmazó nyilvántartás;
15. TT index: a tényleges tulajdonosi központi nyilvántartásban az adatszolgáltató tényleges tulajdonosi adatához rendelt, annak megbízhatósági szintjét jelző, 1–10 közötti értékű mutatószám.
4. § (1) A tényleges tulajdonosi nyilvántartás az adatszolgáltatók alábbi adatait tartalmazza:
a) az adatszolgáltató nemzeti nyilvántartási száma;
b) az adatszolgáltató neve, rövidített neve;
c) az adatszolgáltató székhelye, természetes személy bizalmi vagyonkezelő esetén lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye;
d) ha ilyennel rendelkezik, az adatszolgáltató adószáma;
e) cégbírósági nyilvántartásban szereplő adatszolgáltató cégjegyzékszáma, egyéb adatszolgáltató esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma;
f) ha ilyennel rendelkezik, az adatszolgáltató európai egyedi azonosítója;
g) az adatszolgáltató tényleges tulajdonosának vagy tulajdonosainak
ga) családi és utóneve;
gb) születési családi és utóneve;
gc) állampolgársága;
gd) születési helye, ideje;
ge) lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye;
gf) érdekeltségének a Pmt. 3. § 38. pont a) és b), valamint d)–f) pontjai szerinti jellege és mértéke;
h) a tényleges tulajdonosi adat TT indexe.
(2) A tényleges tulajdonosi nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.
5. § Az adatszolgáltató nyilvántartja a tényleges tulajdonosaira vonatkozó, a 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatokat, és gondoskodik az adatok naprakészen tartásáról.
6. § Az adatszolgáltató gondoskodik arról, hogy tényleges tulajdonosa a 4. § (1) bekezdés g) pontja szerinti adatok változása esetén tizenöt napon belül tájékoztassa az adatszolgáltatót a megváltozott adatokról.
7. § *
8. § (1)–(3) *
(4) Az adatszolgáltató és a tényleges tulajdonos jogosult egyedi adatszolgáltatás keretében ingyenesen, a nyilvántartó szerv által meghatározott módon megismerni a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban tárolt 4. § (1) bekezdés szerinti saját tényleges tulajdonosi adatait, valamint a 10. § (2) bekezdés és 11. § (2) bekezdés szerint közölt adatokat és azok rögzítésének időpontját. A tényleges tulajdonos egyedi adatszolgáltatási kérelmét – a tényleges tulajdonos meghatalmazása alapján – azon adatszolgáltató nyújtja be, amelynek tényleges tulajdonosa. *
(5)–(7) *
9. § *
10–12. § *
13–16. § *
17. § *
18. § (1) A számlavezető tájékoztatja a nyilvántartó szervet az általa vezetett, az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nemzetközi bankszámla-azonosítóval azonosított fizetési számlák – a Pmt. 1. § (4) bekezdésében meghatározott számlák kivételével – alábbi adatairól:
a) a számla tulajdonosának családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve; cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy számlatulajdonos cégjegyzékszáma, egyéb jogi személy számlatulajdonos létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma;
b) a számla felett rendelkezni jogosult személy(ek) családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve;
c) a számla tulajdonosa tényleges tulajdonosának családi és utóneve;
d) a számla száma;
e) a számlavezető neve, rövidített neve;
f) a számlavezetés devizaneme;
g) a számla megnyitásának és megszüntetésének időpontja.
(2) A központi bankszámla-nyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatközlést a számlavezető legkésőbb a fizetési számlaszerződés megkötését követő 5 munkanapon belül, ezt követően pedig az adatokban bekövetkezett változást követő 5 munkanapon belül teljesíti.
(4) Az MNB az általa vezetett, az euroátutalások és -beszedések technikai és üzleti követelményeinek megállapításáról és a 924/2009/EK rendelet módosításáról szóló, 2012. március 14-i 260/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott nemzetközi bankszámla-azonosítóval azonosított fizetési számlák (1) bekezdés a) és d)–g) pontjaiban meghatározott adatairól az (1) és (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatást teljesíti.
(5) A nyilvántartó szerv rögzíti a központi bankszámla-nyilvántartásban az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi adatot és azok változását, valamint az adatbenyújtás és az adatváltoztatás időpontját.
(6) A nyilvántartó szerv a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében a fizetésiszámla-szerződés központi bankszámla-nyilvántartásban szereplő adatait a szerződés megszűnésétől számított 8 évig őrzi meg.
19. § (1) A széfszolgáltató tájékoztatja a nyilvántartó szervet a széfszolgáltatási szerződés alábbi adatairól:
a) a széf bérlőjének családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve; cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy bérlő cégjegyzékszáma; egyéb jogi személy bérlő létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma;
b) a széf felett rendelkezni jogosult személy(ek) családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye és ideje, anyja születési neve;
c) a széfszolgáltató neve, rövidített neve;
d) a széfszolgáltatási szerződés időtartama.
(2) A központi széfnyilvántartás az (1) bekezdésben meghatározott adatok tekintetében nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adatközlést a széfszolgáltató legkésőbb a széfszolgáltatási szerződés megkötését követő 5 munkanapon belül, ezt követően pedig az adatokban bekövetkezett változást követő 5 munkanapon belül teljesíti.
(4) A nyilvántartó szerv rögzíti a központi széfnyilvántartásban az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi adatot és azok változását, valamint az adatbenyújtás és az adatváltoztatás időpontját.
(5) A nyilvántartó szerv a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében a széfszolgáltatási szerződés központi széfnyilvántartásban szereplő adatait a szerződés megszűnésétől számított 8 évig őrzi meg.
20. § *
21. § (1) A felügyeletet ellátó szervek felügyeleti tevékenységük gyakorlásával – a felügyeletet ellátó szerv tevékenységét szabályozó jogszabályok alapján, a (2) bekezdésben meghatározottaknak megfelelően – biztosítják a szolgáltatók e törvényben meghatározott kötelezettségeknek való megfelelését.
(2) A felügyeletet ellátó szervek a felügyeleti tevékenységük során a Pmt.-ben meghatározott eljárást és intézkedéseket alkalmazzák.
(3) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni, amely a Pmt.-ben meghatározott belső szabályzatnak a részét képezheti. A belső szabályzatra a Pmt. szabályait kell megfelelően alkalmazni. *
22. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a nyilvántartó szervet.
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a központi nyilvántartások vezetésére vonatkozó részletes végrehajtási szabályokat. *
23. § (1) Ez a törvény – a (2)–(7) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 45. § 2021. június 1-jén lép hatályba.
(3) A 8. § (4) bekezdése 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.
(4) A 7. § 2021. október 1-jén lép hatályba.
(5) A 8. § (1)–(3) bekezdése, a 10–12. §, valamint a 20. § 2022. február 1-jén lép hatályba.
(6) A 8. § (5)–(7) bekezdése, a 9. §, a 13–16. §, valamint a 31. § 2022. július 1-jén lép hatályba.
(7) A 17. § 2023. február 1-jén lép hatályba.
24. § (1) A számlavezető és a széfszolgáltató e törvény hatálybalépését követő 15 napon belül a központi nyilvántartások működéséhez szükséges adatok továbbítása érdekében elektronikus adatkapcsolatot alakít ki a nyilvántartó szervvel.
(2) A számlavezető e törvény hatálybalépését követő 21 napon belül az (1) bekezdés szerinti adatkapcsolat útján a tényleges tulajdonosi nyilvántartásnak átadja azon adatszolgáltatók Pmt. 7–24. §-a szerinti ügyfél-átvilágítási intézkedések eredményeként rendelkezésére álló, a 4. § (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott adatait, amely adatszolgáltatókkal e törvény hatálybalépésének napján – fizetési számla vezetése miatt – a Pmt. szerinti üzleti kapcsolatban áll. Az adatátadás során a 4. § (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott adatokon felül a számlavezető közli a fizetési számla megnyitásának időpontját is.
(3) A nyilvántartó szerv a (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás útján szolgáltatott adatokat a tényleges tulajdonosi nyilvántartásban rögzíti. A nyilvántartó szerv a tényleges tulajdonosi nyilvántartás adatfeltöltése során egy adott adatszolgáltatóról érkező több adatszolgáltatásból azokat az adatokat rögzíti, amelyeket a számlavezető későbbi időpontban rögzített.
(4) A nyilvántartó szerv a 4. § (1) bekezdésében meghatározott adatok nyilvántartásba történő rögzítésének időpontjában nemzeti nyilvántartási számot hoz létre, amelyet hozzárendel ahhoz az adatszolgáltatóhoz, amelynek a 4. § (1) bekezdés b)–g) pontjában meghatározott adatai a nyilvántartásba beérkeztek.
(5) A tényleges tulajdonosi nyilvántartásban a (3) bekezdés szerint rögzített tényleges tulajdonosi adatok TT indexe 10 pont.
25. § (1) A számlavezető a 24. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus adatkapcsolat útján az általa e törvény hatálybalépésének napján vezetett fizetési számlák vonatkozásában rendelkezésére álló, a 18. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat e törvény hatálybalépését követő 21 napon belül a központi bankszámla-nyilvántartás részére továbbítja.
(2) A széfszolgáltató a 24. § (1) bekezdésében meghatározott elektronikus adatkapcsolat útján a nála e törvény hatálybalépésének napján érvényben lévő széfszolgáltatási szerződések vonatkozásában rendelkezésére álló, a 19. § (1) bekezdésében meghatározott adatokat e törvény hatálybalépését követő 21 napon belül a központi széfnyilvántartás részére továbbítja.
(3) A nyilvántartó szerv az (1) és (2) bekezdés szerinti adatszolgáltatás útján szolgáltatott adatokat haladéktalanul rögzíti a központi bankszámla- és széfnyilvántartásban.
26. § (1) Az e törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a 21. § (3) bekezdésében meghatározott belső szabályzatát e törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül e törvény rendelkezéseinek megfelelően kidolgozza.
(2) Az e törvény hatálybalépése után megalakuló szolgáltató a 21. § (3) bekezdésében meghatározott belső szabályzatát megalakulását követően negyvenöt napon belül kidolgozza, és az engedélyezési, nyilvántartásba-vételi eljárás során a szabályzatát a felügyeletét ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtja.
27. § E törvény
a) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
b) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv, valamint a 2009/138/EK és a 2013/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/843 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
c) a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1153 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
28–30. § *
31. § *
32–44. § *
45. § *