Hatály: közlönyállapot (2021.V.27.) Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára

 

2021. évi LI. törvény

egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról * 

1. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

1. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 17. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Közjegyzővé - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az nevezhető ki, aki]

„g) - közjegyző pályázó kivételével - eredményes közjegyzői vizsgát tett,”

2. § Hatályát veszti a Kjtv.

a) 18. § (3) bekezdés e) pontja,

b) 18. § (4)-(6) bekezdése,

c) 20. § (2b)-(2e) bekezdése.

3. § A Kjtv. 182. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A 18. § (4) bekezdése szerint közzétett területi kamarai tájékoztatás alapján benyújtott áthelyezési kérelem elbírálásának akkor van helye, ha a területi kamarai tájékoztatás közzétételére a 18. § (4) bekezdésének az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LI. törvénnyel történő hatályon kívül helyezését megelőzően került sor.”

2. Az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvény módosítása

4. § Az 1963 és 1989 között elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmények miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról szóló 1992. évi XI. törvény 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) A semmissé nyilvánítási eljárásra - a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a különleges eljárásoknak a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 837. §-ában meghatározott szabályai az irányadóak.

(2) A Be. 837. § (1), (3) és (4) bekezdését az e törvény alapján induló semmissé nyilvánítási eljárásban a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) az eljárás hivatalból vagy az ügyészség, az elítélt, a védő, illetve az elítélt hozzátartozójának [Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 14. pont] indítványára indul meg,

b) a semmissé nyilvánítási eljárásban az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság jár el,

c) ha az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság tanácsban járt el, a semmissé nyilvánítási eljárásban a tanács elnöke jár el,

d) a 3. § szerinti eljárás lefolytatására az a bíróság illetékes, amely az összbüntetésről szóló elsőfokú ítéletet hozta, többszörös összbüntetés esetén az utolsó összbüntetést megállapító bíróság illetékes,

e) a bíróság a semmissé nyilvánítási eljárásban

ea) ügyiratok alapján dönt,

eb) ha az ügyész, a terhelt vagy a védő meghallgatása szükséges, nyilvános ülést tart,

ec) ha más bizonyítást vesz fel, tárgyalást tart,

f) ha a bíróság tárgyalást tart, előkészítő ülés tartásának nincs helye,

g) a bíróság határozata ellen a hozzátartozó is fellebbezhet,

h) a bűnügyi költséget az állam viseli.”

3. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

5. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 31/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a 15. §, valamint a 16. § a) és b) pontja szerinti határozat kézbesítése esetén a kézbesítési fikció beállt, vagy a 16. § o) pontja szerinti okirat kézbesítésre került, az a fél, aki a határozat, illetve okirat alapján végrehajtási kérelem előterjesztésére jogosult, a végrehajtói kézbesítés költségeinek megelőlegezésével kérheti, hogy a határozatot tartalmazó iratot önálló bírósági végrehajtó (e §-ban a továbbiakban: kézbesítési végrehajtó) kézbesítse a címzettnek.”

6. § A Vht. 34. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Ha a végrehajtó díjjegyzékével szemben a nem adós fizetésre kötelezett határidőben végrehajtási kifogást nem terjesztett elő a végrehajtási lap kiállítása iránti kérelem előterjesztését megelőzően, részére a díjjegyzéket végrehajtói kézbesítés útján is kézbesíteni kell.”

7. § A Vht. 57/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az önálló bírósági végrehajtó, önálló bírósági végrehajtó-helyettes és a végrehajtói szakvizsgával rendelkező önálló bírósági végrehajtójelölt (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: hivatali elektronikus aláírással rendelkező végrehajtó) részére a Kar hivatali szerve rendszeresít hivatali elektronikus aláírást.”

8. § A Vht. 57/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hivatali elektronikus aláírással rendelkező végrehajtó nem használhatja az elektronikus aláírást, ha

a) az önálló bírósági végrehajtói szolgálata megszűnt vagy törölték az önálló bírósági végrehajtó-helyettesek, illetve önálló bírósági végrehajtójelöltek névjegyzékéből,

b) az önálló bírósági végrehajtói, önálló bírósági végrehajtó-helyettesi vagy önálló bírósági végrehajtójelölti hivatalából felfüggesztették,

c) az önálló bírósági végrehajtói szolgálatát szünetelteti,

d) az aláírás-létrehozó adat elvesztéséről vagy arról szerzett tudomást, hogy az aláírás létrehozására illetéktelen személy vált képessé.”

9. § A Vht. 155. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„155. § Az árverés sikertelen, ha

a) nem tettek vételi ajánlatot, vagy a felajánlott vételár nem érte el az ingatlan becsértékének felét, vagy lakóingatlan esetében a 147. § (3) bekezdésében foglalt feltételek fennállása esetén a becsérték összegét, illetve annak 70%-át;

b) az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet nem írta alá;

c) az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat a 149. § (1) bekezdésében foglalt határidőn belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül; vagy

d) az árverés nem szabályszerűen került kitűzésre.”

10. § A Vht. 156. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az árverési vevő a vételárat nem fizette meg vagy az árverés nem szabályszerűen került kitűzésre, második árverést kell tartani. Ezen árverést az első árverés sikertelenségének megállapításától számított 30 napon belül az első árverésre vonatkozó szabályok alkalmazásával ki kell tűzni azzal, hogy a második árverésen az első árverésen legmagasabb ajánlatot tett, de a vételár fizetését elmulasztó árverező nem árverezhet.”

11. § A Vht. 227. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az állásából felfüggesztett végrehajtó, végrehajtó-helyettes és végrehajtójelölt a felfüggesztés alatt végrehajtói tevékenységet nem végezhet, végrehajtói irodával munkavégzésre, illetve foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt nem létesíthet.”

12. § A Vht. 236. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére a végrehajtó köteles legalább harmincmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni és azt a működése alatt fenntartani. A végrehajtó köteles felelősségbiztosítását szolgálatának szünetelése alatt fenntartani, továbbá abban az esetben is, ha a végrehajtót hivatalából felfüggesztették.”

13. § A Vht. 241. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A végrehajtói szakvizsgával nem rendelkező végrehajtójelölt a végrehajtó irányítása alapján és utasításai szerint közreműködik a végrehajtási eljárásban, a közreműködéséből eredő kártérítési, illetve sérelemdíj iránti igényeket a végrehajtóval szemben kell érvényesíteni. A végrehajtójelölt végrehajtási cselekményt azonban - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - önállóan a végrehajtó nevében sem foganatosíthat.”

14. § A Vht. 250/A. § (4) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A végrehajtójelöltek névjegyzéke a következő adatokat tartalmazza:)

„f) a végrehajtójelölt hivatali elektronikus aláírás tanúsítványa érvényességének kezdete és lejárta.”

15. § A Vht. a következő 304/H. §-sal egészül ki:

„304/H. § (1) Az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.12.) megállapított rendelkezéseket a folyamatban lévő végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell azzal, hogy a 155. §-t és a 156. § (1) bekezdését a 2021. június 30-át követően kitűzésre kerülő árverések során kell alkalmazni.

(2) A Módtv.12-vel megállapított 236. § (2) bekezdését és a 250/A. § (2) bekezdés 1. pontját a 2021. június 30-át megelőzően kinevezett végrehajtók esetében, a 250/A. § (3) bekezdés a) pontját a 2021. június 30-át megelőzően névjegyzékbe vett önálló bírósági végrehajtó-helyettesek esetében, az 57/A. § (1) bekezdés a) pontját, (2), (3) és (5) bekezdését, a 241. § (4a) bekezdését, a 241. § (6) bekezdés c) pontját, a 250/A. § (4) bekezdés a), c) és f) pontját a 2021. június 30-át megelőzően névjegyzékbe vett önálló bírósági végrehajtójelöltek esetében is alkalmazni kell.

(3) A Módtv.12-vel megállapított 241. § (2) bekezdés c) pontját a 2021. július 1-jét követően indult névjegyzékbe vételi eljárásokban kell alkalmazni.

(4) Annak az önálló bírósági végrehajtónak, aki 2021. július 1-jén egynél több székhelyre, illetve járásbíróság mellé van kinevezve, 2021. július 30. napjáig a miniszterhez címzett írásbeli nyilatkozatában meg kell jelölnie, hogy szolgálatát melyik járásbíróság mellett kívánja továbbra is ellátni.

(5) A miniszter az önálló bírósági végrehajtó (4) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján - ha a végrehajtó nem tett nyilatkozatot, úgy a Kar véleményének beszerzését követően - megállapítja az önálló bírósági végrehajtó szolgálatának megszűnését az egyik szolgálati hely tekintetében.

(6) A Módtv.12-vel megállapított 251. § (2) bekezdését és a 252. § (6) bekezdését a 2021. július 1-jét követően kinevezésre kerülő elnök tekintetében kell alkalmazni.

(7) A Módtv.12-vel hatályon kívül helyezett 232. § (6) bekezdéséből következően az illetékesség kiterjesztésével ellátott álláshelyek vonatkozásában a Karnak a 2021. július 1. napját követő hatodik hónap végéig intézkednie kell az álláshelyek betöltésére irányuló pályázat kiírása iránt.”

16. § A Vht. 317. § (2) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

„j) 37/B. § (4) bekezdése a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

17. § A Vht.

1. 57/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „önálló bírósági végrehajtó-helyettes;” szövegrész helyébe az „önálló bírósági végrehajtó-helyettes vagy végrehajtói szakvizsgával rendelkező önálló bírósági végrehajtójelölt;” szöveg,

2. 57/A. § (3) bekezdésében az „Az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes az elektronikus ügyintézés” szövegrész helyébe az „A hivatali elektronikus aláírással rendelkező végrehajtó az elektronikus ügyintézés” szöveg,

3. 57/A. § (5) bekezdésében az „az önálló bírósági végrehajtó és önálló bírósági végrehajtó-helyettes” szövegrész helyébe az „a hivatali elektronikus aláírással rendelkező végrehajtó” szöveg,

4. 150. § (1) bekezdésében és 151. § (2) bekezdésében az „adóst megillető összeg” szövegrész helyébe az „adóst megillető összeg és a végrehajtási költségek” szöveg,

5. 232. § (1) bekezdésében a „járásbíróság mellé.” szövegrész helyébe a „járásbíróság mellé azzal, hogy egy végrehajtó egy székhelyre, illetőleg egy járásbíróság mellé kerül kinevezésre.” szöveg,

6. 233. § (2) bekezdés k) pontjában az „a) vagy c) pontja alapján” szöveg helyébe az „a)-c) pontja alapján” szöveg,

7. 241. § (2) bekezdés c) pontjában a „(2) bekezdés a)-d), i) és j) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésében” szöveg,

8. 241. § (6) bekezdés c) pontjában a „(2) bekezdés b)-d) vagy i) pontjában” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésében” szöveg,

9. 250. § (1) bekezdésében a „végrehajtók és a végrehajtó-helyettesek” szövegrész helyébe a „végrehajtók, végrehajtó-helyettesek és végrehajtójelöltek” szöveg,

10. 250/A. § (1) bekezdésében a „(4) bekezdés d) pontjában” szövegrész helyébe a „(4) bekezdés d) és f) pontjában” szöveg,

11. 250/A. § (2) bekezdés 1. pontjában az „adatok,” szövegrész helyébe az „adatok, lakcím,” szöveg,

12. 250/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „adatok,” szövegrész helyébe az „adatok és a végrehajtó-helyettes azonosító száma,” szöveg,

13. 250/A. § (4) bekezdés a) pontjában az „adatok,” szövegrész helyébe az „adatok és a végrehajtójelölt azonosító száma,” szöveg,

14. 250/A. § (4) bekezdés c) pontjában a „hosszabb időtartamú kiesésre” szövegrész helyébe a „hosszabb időtartamú - 90 napot meghaladó - kiesésre” szöveg,

15. 251. § (2) bekezdésében a „tagjává és elnökévé” szövegrész helyébe a „tagjává, egyetemi jogi végzettséggel és jogi szakvizsgával rendelkező végrehajtó tagja a Kar elnökévé” szöveg,

16. 252. § (6) bekezdésében a „4 évre” szövegrész helyébe a „7 évre” szöveg

lép.

18. § Hatályát veszti a Vht.

a) 33. § (1) bekezdésében a „(232., 255/A. §) vagy a végrehajtói iroda azon végrehajtó tagjának” szövegrész,

b) 232. § (6) bekezdése.

4. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása

19. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 47. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E cím rendelkezéseit az Európai Unió tagállamának bírósága és a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának (a továbbiakban: Egyesült Királyság) bírósága által hozott ítéletre nem lehet alkalmazni.”

20. § Az Nbjt. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a külföldi ítélet elismeréséről vagy az Egyesült Királyság esetében a megfeleltetéséről a bíróság korábban jogerős ügydöntő végzést hozott, az abban foglalt döntéshez a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban a bíróság kötve van. Ez a szabály nem alkalmazható, ha

a) a külföldi ítélet elismerését, vagy az Egyesült Királyság esetében a megfeleltetését azért tagadták meg, mert az elismeréshez vagy a megfeleltetéshez szükséges adatok nem álltak a bíróság rendelkezésére, és a hiányzó adatok a szabadságvesztés végrehajtásának átvételére irányuló eljárásban beszerezhetőek, vagy

b) a szabadságvesztés végrehajtásának átvételéhez a külföldi ítélet olyan rendelkezésének elismerése vagy megfeleltetése szükséges, amelyről az elismerésről vagy megfeleltetésről hozott korábbi ügydöntő végzés nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.”

21. § Az Nbjt. 60/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság e törvény vonatkozó rendelkezései, valamint a nemzetközi szerződések alapján megvizsgálja, hogy a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és ennek alapján rendelkezik a külföldi bíróság vagyonelkobzásra vagy elkobzásra vonatkozó határozatának elismeréséről és a végrehajtás átvételéről, az Egyesült Királyság esetében a megfeleltetésről és a végrehajtás átvételéről.”

22. § Az Nbjt. V. Fejezet 2. Címe a következő 62/M. §-sal egészül ki:

„62/M. § (1) Az eljárási jogsegély iránti megkeresés végrehajtásának teljesítése során elrendelt vagyont érintő kényszerintézkedés fenntartásának indokoltságával kapcsolatban a magyar igazságügyi hatóság észszerű határidő tűzésével tájékoztatást kér a megkereső igazságügyi hatóságtól, ha

a) a vagyont érintő kényszerintézkedés elrendelése vagy a legutóbbi tájékoztatás óta egy év eltelt,

b) a lefoglalással vagy a zár alá vétellel érintett dolog vagy vagyontárgy jellege, állapota, tárolási körülményei alapján az indokolt,

c) a vagyoni érdekelt indítványozza,

és ezzel egyidejűleg tájékoztatja a megkereső igazságügyi hatóságot a (2) bekezdésben foglaltakról.

(2) Ha a megkereső igazságügyi hatóság az (1) bekezdés szerint meghatározott határidőn belül nem nyújt tájékoztatást a kényszerintézkedés fenntartásának indokoltságáról, a magyar igazságügyi hatóság megszünteti a lefoglalást és a lefoglalt dolgot kiadja annak, akitől lefoglalták, a zár alá vételt feloldja, vagy megszünteti az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét és az ideiglenesen eltávolított elektronikus adat visszaállítását rendeli el.”

23. § Az Nbjt. a következő 86. §-sal egészül ki:

„86. § Ez a törvény az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás Harmadik Része végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

24. § Az Nbjt.

a) 51. § (1) bekezdésében az „elismerésére vonatkozó” szövegrész helyébe az „elismerésére, az Egyesült Királyság esetében a megfeleltetésre vonatkozó” szöveg,

b) 83. § (2) bekezdés e) pontjában az „elismerése, valamint” szövegrész helyébe az „elismerése, az Egyesült Királyság esetében a megfeleltetése, valamint” szöveg

lép.

5. A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény módosítása

25. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 43/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A fogyasztóvédelmi hatóság látja el az (EU) 2017/2394 rendelet végrehajtását a következő irányelveket átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Unión belüli jogsértések tekintetében:]

„d) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelv,”

(2) Az Ftv. 43/A. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[A fogyasztóvédelmi hatóság látja el az (EU) 2017/2394 rendelet végrehajtását a következő irányelveket átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Unión belüli jogsértések tekintetében:]

„k) a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

26. § Az Ftv. 57. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„i) a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelv [18. §, 38. §, 39. §, 45. §, 45/A. §, 45/B. §];

j) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelv [18. §, 38. §, 39. §, 45. §, 45/A. §, 45/B. §].”

6. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény módosítása

27. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 5. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a természetes személyt azért kell törölni a névjegyzékből, mert a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget, a természetes személy mindaddig nem vehető fel ismételten a névjegyzékbe, amíg az elmaradt továbbképzési kötelezettségét nem teljesíti.”

28. § A Kvtv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bejelentésnek a 6. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt adatokat kell - a 6. § (1) bekezdés d), e) és n) pontjában, továbbá a 6. § (2) bekezdés f) pontjában foglaltak kivételével - tartalmaznia. A bejelentéshez csatolni kell a 6. § (1) bekezdés c), f) és m) pontjában foglaltak igazolására szolgáló iratokat.”

29. § A Kvtv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A miniszter hivatalból indult eljárásban a közvetítőt a névjegyzékbe történő felvételét követően közvetítői minőségének igazolására szolgáló arcképes közvetítői igazolvánnyal látja el. A közvetítői igazolvány kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldhető meg a közvetítő részére.”

30. § A Kvtv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A természetes személyt törölni kell a névjegyzékből, ha

a) az 5. § (1) bekezdésében írt feltételek a névjegyzékbe történt felvételt követően megszűntek, vagy utóbb megállapításra kerül, hogy a felvételkor sem voltak meg,

b) a közvetítői feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik,

c) a miniszter a törlést vizsgálat alapján elrendelte,

d) a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,

e) a közvetítői tevékenysége szüneteltetésének megkezdésétől számított öt év anélkül telt el, hogy bejelentette volna a szüneteltetés befejezésének tényét,

f) azt a természetes személy kéri - a (3) bekezdés szerinti kivételekkel -, vagy

g) meghalt.”

31. § A Kvtv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A természetes személy és a jogi személy csak akkor kérheti a névjegyzékből való törlést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt. A természetes személy és a jogi személy nem kérheti a névjegyzékből való törlést, amíg vele szemben vizsgálat van folyamatban, vagy természetes személlyel szemben a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának megállapításával kapcsolatos hivatalból indított eljárás van folyamatban.”

32. § A Kvtv. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A miniszter a névjegyzékből törölt személynek a törlés időpontjában - jogszabály alapján - nyilvántartott adatait a névjegyzékbe történő ismételt felvétel e törvény szerinti feltételeinek ellenőrzése, hatósági feladatainak ellátása, valamint a hatóságok igazságszolgáltatási feladatainak adatszolgáltatás nyújtásával történő elősegítése céljából kezelheti és azokat kizárólag az adatok kezelésére jogosult más szerv vagy személy részére továbbíthatja. A névjegyzékből törölt személy tekintetében kezelt adatok törlése iránt a miniszter a névjegyzékből történő törlés időpontjától számított tíz év elteltével gondoskodik.”

33. § A Kvtv. a 41. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

„Európai uniós követelményekre utaló rendelkezések

41/A. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

34. § A Kvtv.

a) 2. §-ában a „létrehozása” szövegrész helyébe a „létrehozásának elősegítése” szöveg,

b) 5. § (1) bekezdés a) pontjában az „annak megfelelő” szövegrész helyébe a „felsőfokú végzettséghez kötött” szöveg,

c) 6. § (3) bekezdésében a „b), k), l) pontjaiban” szövegrész helyébe a „b) és k) pontjában” szöveg,

d) 11. § (2) bekezdés b) pontjában a „(3) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(2) bekezdésében” szöveg

lép.

35. § Hatályát veszti a Kvtv.

a) 6. § (1) bekezdés j) és l) pontja,

b) 6. § (4) bekezdése,

c) 9. § (2) bekezdése.

7. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

36. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 32. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

(A kisajátítási hatóság döntésével szemben indított közigazgatási per során)

„f) a bíróság - a g) pontban foglalt kivétellel - a közigazgatási határozatot megváltoztathatja;

g) a bíróság a közigazgatási határozatot nem változtathatja meg, ha a kisajátítási hatóság a kisajátítást kérő kérelmét arra hivatkozva utasította el, hogy nincs helye kisajátításnak, és a közigazgatási határozat ezen rendelkezése jogszabálysértő.”

8. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

37. § A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) III. Fejezete a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § E fejezetnek az Európai Unió tagállamára vonatkozó rendelkezéseit az Egyesült Királyság tekintetében is alkalmazni kell.”

38. § A Bnytv. 80/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„80/B. § A 77-80/A. §-nak az Európai Unió tagállamára vonatkozó rendelkezéseit az Egyesült Királyság tekintetében is alkalmazni kell.”

39. § A Bnytv. VI. Fejezete a következő 80/C. §-sal egészül ki:

„80/C. § (1) Ha valamely személynek gyermekekkel való közvetlen és rendszeres kapcsolattartással járó szakmai vagy szervezett önkéntes tevékenység végzésére való alkalmazása céljából, az érintett személy hozzájárulásával benyújtott kérelmet követően, az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága a 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikke alapján, illetve az Egyesült Királyság kijelölt központi hatósága az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás) 649. cikke alapján az érintett személyre vonatkozóan a bűnügyi nyilvántartási rendszerben, valamint a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatoknak az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszeren keresztül történő kiadására irányuló kérelmet nyújt be a bűnügyi nyilvántartó szervhez, a bűnügyi nyilvántartó szerv a kérelem vagy a 80. § (1a) bekezdésének alkalmazásával kért tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül továbbítja

a) a 4. § (2) bekezdés a) pontjában,

b) a 11. § (1) bekezdés c)-e) és j)-l) pontjában,

c) a 16. § (1) bekezdés c)-g) és j)-l) pontjában, valamint

d) a 33. § (1) bekezdésében

meghatározott adatokat a kérelmet benyújtó központi hatóság részére.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kizárólag akkor továbbíthatóak, ha azok

a) a bűntettesek nyilvántartásában vagy a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában szereplő, következő bűncselekmények elkövetéséhez kapcsolódó adatok:

aa) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (4) bekezdés b) pont], ha a bűncselekményt 2002. április 1-je után követték el,

ab) a 2013. június 30-ig hatályban volt üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés], ha a bűncselekményt 1997. szeptember 15-e előtt követték el,

ac) a 2013. június 30-ig hatályban volt emberkereskedelem [1978. évi IV. törvény 175/B. § (5) bekezdés c) pont], erőszakos közösülés [1978. évi IV. törvény 197. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szemérem elleni erőszak [1978. évi IV. törvény 198. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], megrontás [1978. évi IV. törvény 201-202/A. §], tiltott pornográf felvétellel visszaélés [1978. évi IV. törvény 204. § (1)-(6) bekezdés], üzletszerű kéjelgés elősegítése [1978. évi IV. törvény 205. § (3) bekezdés a) pont],

ad) emberkereskedelem és kényszermunka [Btk. 192. § (5) bekezdés a) pont és (6) bekezdés a) pont], szexuális kényszerítés [Btk. 196. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], szexuális erőszak [Btk. 197. § (2) bekezdés, (3) bekezdés a) pont, (4) bekezdés a) és b) pont], szexuális visszaélés [Btk. 198. §], kerítés [Btk. 200. § (2) bekezdés és (4) bekezdés a) pont], prostitúció elősegítése [Btk. 201. § (1) bekezdés c) pont és (2) bekezdés], gyermekprostitúció kihasználása [Btk. 203. §], gyermekpornográfia [Btk. 204. §], szeméremsértés [Btk. 205. § (2) bekezdés], vagy

b) a 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 3-7. cikkében vagy a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás 649. cikk (3) bekezdésében meghatározott valamely bűncselekmény magyar állampolgár általi, az Európai Unió más tagállamának bírósága jogerős ítéletében megállapított elkövetéséhez kapcsolódó, a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatok.”

40. § A Bnytv. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Európai Unió kötelező jogi aktusán, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződésen vagy a Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodáson alapuló adatigénylés teljesítése céljából a szakértői nyilvántartó szerv biztosítja az Európai Unió más tagállamának, illetve az Európai Unió kötelező jogi aktusában vagy a nemzetközi szerződésben meghatározott más állam (a továbbiakban együtt: együttműködő tagállam) kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontja részére

a) bűnmegelőzés és büntetőeljárás lefolytatása céljából az ujj- és tenyérnyomat, valamint

b) büntetőeljárás lefolytatása céljából a DNS-profil

elektronikus úton történő összehasonlítását a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásában kezelt adatokkal.”

41. § A Bnytv. VIII. Fejezete a következő 86/E. §-sal egészül ki:

„86/E. § E fejezetnek az Európai Unió tagállamára vonatkozó rendelkezéseit az Egyesült Királyság tekintetében is alkalmazni kell.”

42. § A Bnytv. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„98. § (1) Ez a törvény

a) a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról szóló 2009. február 26-i 2009/315/IB tanácsi kerethatározatnak,

b) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat 2-11. cikkének,

c) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008. június 23-i 2008/616/IB tanácsi határozat 2-14. cikkének,

d) az egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és e megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló 2009. szeptember 21-i 2009/1023/IB tanácsi határozatnak,

e) az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló 2008. július 24-i 2008/675/IB tanácsi kerethatározatnak,

f) a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (3) bekezdésének

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás Harmadik Része végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

43. § A Bnytv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 100/B. §-sal egészül ki:

„100/B. § E törvénynek az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit a 2020. december 31-ét követően indult eljárásokban is alkalmazni kell.”

44. § A Bnytv.

a) 11. § (1) bekezdés k) pont nyitó szövegrészében a „tagállamában magyar állampolgárral szemben hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítélet (a továbbiakban: tagállami ítélet)” szövegrész helyébe a „tagállamában vagy a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában (a továbbiakban: Egyesült Királyság) magyar állampolgárral szemben hozott, bűnösséget megállapító jogerős ítélet (a továbbiakban együtt: tagállami ítélet)” szöveg,

b) 76/B. § (2) bekezdésében a „tagállamának kijelölt” szövegrész helyébe a „tagállamának vagy az Egyesült Királyság kijelölt” szöveg,

c) 80. § (2a) bekezdésében az „a 80/B. §-ban” szövegrész helyébe az „a 80/C. §-ban” szöveg,

d) 91. § (2) bekezdésében a „tagállama számára” szövegrész helyébe a „tagállama vagy az Egyesült Királyság számára” szöveg

lép.

9. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

45. § A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 23. § (1) bekezdésében a „30 napon belül” szövegrész helyébe a „30 napon belül - a 19. § (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben 60 napon belül -” szöveg lép.

10. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

46. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) 126. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíró a fegyelmi büntetés jogerős kiszabása után)

„b) egy fizetési fokozattal való visszavetés, két fizetési fokozattal való visszavetés, illetve a vezetői tisztségből való felmentés esetén két évig,”

(áll a fegyelmi büntetés hatálya alatt.)

47. § A Bjt. a következő 232/S. §-sal egészül ki:

„232/S. § Az egyes törvényeknek a kézbesítéssel és az igazságügyi ágazati szabályozással összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LI. törvénnyel megállapított 126. § (1) bekezdés b) pontját az e rendelkezés hatálybalépését megelőzően kiszabott, két fizetési fokozattal visszavetés fegyelmi büntetés alóli mentesítésre is alkalmazni kell, ha a mentesítésre korábban nem került sor.”

48. § A Bjt.

a) 8. § (1) bekezdés f) pontjában a „62.” szövegrész helyébe a „62/C.” szöveg,

b) 237. § (1) bekezdésében a „232/L-232/R.” szövegrész helyébe a „232/L-232/S.” szöveg

lép.

11. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

49. § Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 108. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A VIII. Fejezet tagállamra vonatkozó rendelkezéseit Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) tekintetében is alkalmazni kell.”

50. § Az EUtv. 66/A. alcíme a következő 178/B. §-sal egészül ki:

„178/B. § E törvény VIII. Fejezetét az Egyesült Királyság tekintetében 2020. december 31-ét követően indult eljárásokban is alkalmazni kell.”

51. § Az EUtv. 67. alcíme a következő 179/C. §-sal egészül ki:

„179/C. § E törvény VIII. Fejezete az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás Harmadik Része végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

12. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

52. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:159. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Fogyasztó és vállalkozás közötti - ingó dolognak minősülő áru adásvételére, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatások nyújtására irányuló - szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági jogai gyakorlása keretében a hibát a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve mással sem javíttathatja ki azt.”

53. § (1) A Ptk. 8:6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8:6. § [Az Európai Unió jogának való megfelelés]

(1) E törvény:

a) a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 1985. július 25-i 85/374/EGK tanácsi irányelvnek, valamint az azt módosító 1999/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

b) a tagállamok önálló vállalkozóként működő kereskedelmi ügynökökre vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról szóló, 1986. december 18-i 86/653/EGK tanácsi irányelvnek;

c) az utazási csomagokról és az utazási szolgáltatásegyüttesekről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, továbbá a 90/314/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2302 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

d) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvnek;

e) a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

f) a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló, 2002. június 6-i 2002/47/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

g) a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

h) az egyes részvényesi jogok gyakorlásáról a tőzsdén jegyzett társaságokban című, 2007. július 11-i 2007/36/EK európai parlament és a tanácsi irányelvnek;

i) a fizetési és értékpapír-elszámolási rendszerekben az elszámolások véglegességéről szóló 98/26/EK irányelvnek és a pénzügyi biztosítékokról szóló megállapodásokról szóló 2002/47/EK irányelvnek a kapcsolódó rendszerek és hitelkövetelések tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. május 6-i 2009/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

j) a társasági jog területén az egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságokról szóló, 2009. szeptember 16-i 2009/102/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

k) a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló, 2011. február 16-i 2011/7/EU európai parlamenti és tanács irányelvnek;

l) a fogyasztók jogairól, a 93/13/EGK tanácsi irányelv és az 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 85/577/EGK tanácsi irányelv és a 97/7/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. október 25-i 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

m) a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló, 2017. június 14-i (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

n) a 2007/36/EK irányelvnek a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzése tekintetében történő módosításáról szóló, 2017. május 17-i (EU) 2017/828 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

o) a fogyasztási cikkek adásvételének és a kapcsolódó jótállásnak egyes vonatkozásairól szóló, 1999. május 25-i 1999/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2020. december 16-i (EU) 2021/23 európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

(2) A Ptk. 8:6. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő p) ponttal egészül ki:

(E törvény:)

„o) az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

p) a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

(3) A Ptk. 8:6. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(E törvény:)

„q) a 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

54. § A Ptk. 6:159. § (2) bekezdés b) pontjában az „igényelheti,” szövegrész helyébe az „igényelheti, - a (2a) bekezdés szerinti kivétellel -” szöveg lép.

13. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

55. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

„i) a fogyasztó és vállalkozás közötti, digitális tartalom szolgáltatására vagy digitális szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések szabályait, ideértve a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás szerződésszerű teljesítésére, a hibás teljesítésre és az azzal kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekre, valamint azok gyakorlásának módjára, illetve a digitális tartalom vagy szolgáltatás módosítására vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a fogyasztó és vállalkozás közötti, áruk adásvételére vonatkozó szerződések szabályait, ideértve a szerződésszerű teljesítésre, a hibás teljesítésre és az azzal kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekre, valamint azok érvényesítésének feltételeire, illetve a jótállásra vonatkozó részletes szabályokat.”

14. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény módosítása

56. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) 11. § (2)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti névjegyzék - az 1. melléklet 1.1-1.6., 1.8-1.9., 1.13., 1.15., pontjában, 1.20.1. és 1.20.2. alpontjában, valamint 1.24. és 1.25. pontjában foglalt adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(3) Az 1. melléklet 1.14.1. és 1.14.3-1.14.5. alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértőnek az 1. melléklet 1.1., 1.7-1.11. pontjában, 1.12.1. alpontjában, 1.13. pontjában, 1.14.4. és 1.14.5. alpontjában, 1.15. pontjában, 1.19. pontjában, valamint 1.21-1.24. és 1.25. pontjában foglalt adatai nyilvánosak, azokat az igazságügyi szakértői névjegyzéket vezető hatóság a kormányzati portálon közzéteszi.

(4) A névjegyzék (3) bekezdésben fel nem sorolt adatai nem nyilvánosak, azokról csak törvényben foglalt esetben, az arra jogosult részére adható tájékoztatás. A névjegyzéket vezető hatóság az 1. melléklet 1.12.2. és 1.12.3. alpontjában, valamint 1.17. pontjában foglalt adatok kivételével a nyilvántartás adatait a Kamara részére átadja, azokat a Kamara e törvény rendelkezései szerint nyilvántartja és kezeli.

(5) Az 1. melléklet 1.14.4., 1.14.5. és 1.20.2. alpontjában foglalt adatokat a Kamara, az 1.1-1.9., 1.13. és 1.15. pontjában foglalt adatokat az igazságügyi szakértő, az 1.18. pontjában és 1.20.1. alpontjában foglalt adatokat a hatóság köteles bejelenteni a névjegyzéket vezető hatóságnak. Az 1. melléklet 1.18. pontjában és 1.20.1. alpontjában foglalt adatokról a hatóság a névjegyzéket vezető hatóságot és a Kamarát is értesíteni köteles.

(6) A névjegyzéket vezető hatóság az 1. melléklet 1.14.6. alpontja szerint nyilvántartott igazságügyi szakértő 1. mellékletben meghatározott adatait és a vonatkozó tényeket a hatósági feladatainak ellátása, valamint a hatóságok igazságszolgáltatási feladatainak adatszolgáltatás nyújtásával történő elősegítése érdekében tárolja, feldolgozza és jogos érdekének igazolása után, törvény által arra jogosított harmadik személy részére továbbítja. A névjegyzékből történő törlés időpontjától számított húsz év elteltével a névjegyzéket vezető hatóság gondoskodik az adatok törléséről.

(7) A névjegyzéket vezető hatóság az igazságügyi szakértő 1. melléklet 1.1-1.5. pontjában és 1.7. pontjában szereplő adatait a hatóság megkeresésére, az igazságügyi szakértővel való kapcsolattartás újrafelvétele, az igazságügyi szakértő bírságolása vagy a bírság végrehajtása céljából átadja a hatóságnak.”

57. § A Szaktv. 13. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az igazságügyi szakértőt törölni kell a névjegyzékből, ha)

„e) az 5. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kötelezettségének ugyanazon eljárásban felhívás ellenére ismételten nem tesz eleget,”

58. § A Szaktv. 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A névjegyzéket vezető hatóság a névjegyzékből törölt társaság 1. melléklet 2. pontjában meghatározott adatait és a vonatkozó tényeket a hatósági feladatainak ellátása, valamint a hatóságok igazságszolgáltatási feladatainak adatszolgáltatás nyújtásával történő elősegítése érdekében tárolja. A társaság névjegyzékből történő törlésének időpontjától számított húsz év elteltével a névjegyzéket vezető hatóság gondoskodik az adatok törléséről.”

59. § A Szaktv. 26. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A társaságot a névjegyzékből törölni kell, ha)

„e) az 5. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott kötelezettségének ugyanazon eljárásban felhívás ellenére ismételten nem tesz eleget.”

60. § A Szaktv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

61. § A Szaktv.

a) 2. § 5. pontjában a „- jellemzően egyetem mellett működő - állami szerv” szövegrész helyébe az „állami szerv vagy egyetem szervezeti egységeként működő intézet” szöveg,

b) 2. § 8. pontjában a „rendőrség” szövegrész helyébe a „rendőrség, közjegyző, bírósági végrehajtó” szöveg,

c) 2. § 9. pontjában a „közjegyzői” szövegrész helyébe a „közjegyzői, bírósági végrehajtói” szöveg,

d) 25. § (2) bekezdésében a „2.1.-2.3. pontjaiban és 2.5.-2.7.” szövegrész helyébe a „2.1-2.6. pontjában és 2.8-2.9.” szöveg

lép.

62. § Hatályát veszti a Szaktv.

a) 9. § (2) bekezdése,

b) 11. § (8) bekezdése,

c) 25. § (1) bekezdésében az „a 2.8. alpont kivételével” szövegrész,

d) 139. § (2) bekezdés l) pontja.

15. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

63. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 182. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha olyan féllel szemben került sor bírósági meghagyás kibocsátására, akinek a keresetlevelet)

„a) a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján, vagy”

(kellett kézbesíteni, a bírósági meghagyás megtámadására előírt határidő elmulasztása esetén igazolásnak a bírósági meghagyás kibocsátásától számított egy évig van helye; az igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg az írásbeli ellenkérelmet vagy beszámítást tartalmazó iratot is elő kell terjeszteni.)

64. § A Pp. 227. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A mulasztás esetére megállapított következmények alkalmazásának helye van akkor is, ha)

„a) az idézést az alperesnek a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kellett kézbesíteni, de a kézbesítés megtörténtéről kézbesítési igazolás nem érkezett vissza, feltéve, hogy a rendelet 22. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállnak, vagy”

65. § (1) A Pp. 631. § (2) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

„4. a tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről (bizonyításfelvétel) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtását szolgálja.)

(2) A Pp. 631. § (2) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

„8. a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtását szolgálja.)

66. § Hatályát veszti a Pp. 631. § (1) bekezdés 6. pontja.

16. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

67. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„109. § [A zár alá vétel és a lefoglalás megszüntetése, valamint a dolog kiadása]

(1) A zár alá vételt és a lefoglalást a hatóság megszünteti, ha

a) az elrendelésének oka megszűnt,

b) a hatóság az eljárást megszüntette, vagy

c) az ügy érdemében döntést hozott.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik, a tényállás tisztázásához a továbbiakban már nem szükséges zár alá vett dolgot ki kell adni annak, akitől azt zár alá vették. Ha a hatóság más szerv hatáskörébe tartozó eljárást kezdeményez, az eljárás lefolytatásához szükséges zár alá vett iratokat és tárgyi bizonyítékokat átadja a megkeresett szervnek.

(3) Ha a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az, akitől a dolgot zár alá vették, a dolog birtoklására nem jogosult, a hatóság a dolgot az arra jogos igényt bejelentő személynek adja ki.

(4) Ha a dolog természetben már nem adható ki, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenértéket alapul véve, a kezeléséből, tárolásából eredő költséggel csökkentett, a megtérítés időpontjáig eltelt időre számított, a Ptk. szerinti késedelmi kamattal (a továbbiakban: törvényes kamat) növelt összeget kell megtéríteni. A jogosult az ezt meghaladó igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti. Ha a zár alá vétel alaptalan volt, a dolog előzetes értékesítéséből befolyt ellenérték a dolog kezeléséből, tárolásából eredő költséggel nem csökkenthető.”

68. § Az Ákr. 112. § (2) bekezdés j) és k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:

(Önálló jogorvoslatnak van helye)

„j) az iratbetekintési jog korlátozására irányuló kérelem tárgyában hozott,

k) az eljárási költség megállapításával és viselésével kapcsolatos, a költségmentesség iránti kérelmet elutasító, a költségmentesség módosításáról vagy visszavonásáról szóló, valamint

l) a végrehajtást elrendelő”

(végzés ellen.)

69. § Az Ákr.

a) 112. § (2) bekezdés a) pontjában az „az ideiglenes” szövegrész helyébe az „a biztosítási intézkedésről és az ideiglenes” szöveg,

b) 117. § (2) bekezdésében az „Az ideiglenes” szövegrész helyébe az „A biztosítási intézkedésről szóló, az ideiglenes” szöveg

lép.

17. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása

70. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 8. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A végzés elleni fellebbezést - a keresetlevelet visszautasító és az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezés kivételével - egyesbíró bírálja el. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, az egyesbíró elrendelheti, hogy az ügyben három hivatásos bíróból álló tanács járjon el. A tanács elé utalt ügyben utóbb egyesbíró nem járhat el.”

71. § A Kp.

a) 8. § (6) bekezdésében a „Kúria három” szövegrész helyébe a „Kúria - az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - három” szöveg,

b) 117. § (3) bekezdésében a „sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárás” szövegrész helyébe az „az elsőfokú eljárás” szöveg

lép.

72. § Hatályát veszti a Kp.

a) 14. § (2) bekezdésében az „ a közigazgatási ügyben másodfokon eljáró bíróságot és”,

b) 27. § (1) bekezdés a) pontjában az „a törvényszék végzése elleni fellebbezési eljárás kivételével”,

c) 51. § (5) bekezdésében az „, amelyről a másodfokú bíróság nyolc napon belül dönt”,

d) 115. § (1) bekezdésében a „, továbbá a keresetlevelet visszautasító vagy az eljárást megszüntető jogerős végzés”

szövegrész.

18. A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény módosítása

73. § A nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Nmjtv.) 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„77. § (1) A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet (e §-ban a továbbiakban: a rendelet) 3. cikk (1) bekezdése szerinti áttevő intézmény feladatait

a) bírósági iratok esetében az a bíróság, amelynek eljárásában a kézbesítendő irat keletkezett,

b) közjegyző eljárásában keletkezett iratok esetén az a közjegyző, akinek eljárásában az irat keletkezett,

c) egyéb bíróságon kívüli iratok esetében a miniszter

látja el.

(2) A rendelet 3. cikk (2) bekezdése szerinti átvevő intézmény feladatait

a) a címzettnek a jogsegélykérelemben megjelölt címe szerint illetékes járásbíróság (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság) és

b) a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar

látja el, azzal, hogy a b) pont szerinti esetben a kézbesítést a címzett címe szerint illetékes végrehajtó teljesíti.

(3) A rendelet alapján előterjesztett jogsegélykérelem teljesítése során a 74. § (3) bekezdése alkalmazandó.

(4) A rendelet 4. cikke szerinti központi szerv feladatait a miniszter látja el.

(5) A rendelet 7. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatot a miniszter látja el, aki gondoskodik továbbá a 7. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti tájékoztatás nyújtásáról.

(6) A tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) és az 1348/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. november 13-i 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (e §-ban a továbbiakban: 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) 4. cikk (2) bekezdése alapján az átvevő intézmény a kézbesítendő iratokat postai úton, telefaxon és elektronikusan fogadja. Az 1393/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a rendelet által rendszeresített formanyomtatványokat az áttevő vagy átvevő intézmény magyar, angol, német vagy francia nyelven fogadja.

(7) Ha a Pp. 137. § (2) bekezdésében meghatározott kézbesítési fikció alkalmazásával került sor a kézbesítés eredményének megállapítására, az átvevő intézmény az áttevő intézményt arról értesíti, hogy a kézbesítés beálltát és annak időpontját e kézbesítési fikció alapján állapította meg, és azzal szemben a címzettet a Pp. 138. §-a szerinti kifogás illeti meg. Ha a bíróság a címzett kifogásának utóbb helyt ad, a külföldi áttevő intézményt egyidejűleg értesíti arról, hogy a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények a magyar jog szerint hatálytalanok.

(8) Az átvevő intézmény a kézbesítés megtörténtéről és annak időpontjáról, illetve akadályáról és ennek okáról nyolc napon belül tájékoztatja az áttevő intézményt.

(9) A rendelet 17. cikke szerinti kézbesítési mód belföldön csak akkor alkalmazható, ha a címzett az áttevő tagállam állampolgára.

(10) A rendelet 17. cikke szerinti kézbesítési mód alkalmazása esetén a külföldön kézbesítendő iratot a 73. § (3) bekezdésének megfelelően kell továbbítani.

(11) A rendelet 20. cikke szerinti kézbesítési mód alkalmazására belföldön a végrehajtói kézbesítésre vonatkozó jogszabályok szerint kerülhet sor.”

74. § Az Nmjtv. 81. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„81. § (1) A tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről (bizonyításfelvétel) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet (e §-ban a továbbiakban: rendelet) 4. cikk (1) és (3) bekezdése szerinti központi szerv feladatait a miniszter látja el.

(2) A rendelet 2. cikk 1. pontja szerinti egyéb hatóság Magyarországon a közjegyző és a gyámhatóság.

(3) A rendelet 1. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti jogsegélykérelem teljesítése a 79. § (3) bekezdése szerinti bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozik. Ha a jogsegélykérelmet fogadó bíróság azt állapítja meg, hogy annak teljesítése más bíróság hatáskörébe vagy illetékességébe tartozik, azt - a kérelem beérkezését követő - nyolc napon belül hivatalból megküldi ehhez a bírósághoz.

(4) A rendelet 19. cikk (1) bekezdése és 20. cikk (2) bekezdése szerinti, más tagállam bíróságától érkező kérelmet a miniszter fogadja és bírálja el, ennek során a 80. § (5)-(9) bekezdésében foglaltakat alkalmazni kell.

(5) A rendelet által rendszeresített formanyomtatványokat a bíróság postai úton, telefaxon vagy elektronikusan, magyar, angol vagy német nyelven fogadja.

(6) Magyar bíróság az előtte folyamatban lévő eljárás céljára az Európai Unió tagállamában, Dánia kivételével, a rendelet 19. cikkében szabályozott módon kívül is foganatosíthat közvetlenül bizonyítási cselekményt. Ilyen esetben a bizonyításfelvétel általános szabályai irányadóak azzal, hogy kényszerítő intézkedések alkalmazásának nincs helye.”

75. § Az Nmjtv. 33. alcíme a következő 81/A. §-sal egészül ki:

„81/A. § (1) A konzuli tisztviselő az Európai Unió kötelező jogi aktusában, nemzetközi szerződésben vagy a fogadó állam jogában meghatározott feltételek szerint belföldi eljárás céljaira, az eljáró bíróság megkeresésére külföldön tartózkodó magyar állampolgárt meghallgathat, kényszerítő intézkedés alkalmazása nélkül. A megkeresésre a Pp. 282. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A konzuli tisztviselő nem járhat el abban az ügyben, amelyben - a Pp.-nek a bíró kizárására vonatkozó szabálya szerint - mint bíró sem járhatna el. A kizárásról és az eljáró konzuli tisztviselő kijelöléséről a külképviselet vezetője határoz. Ha a kizárási ok a külképviselet vezetőjét érinti, vagy nincs másik kijelölhető konzuli tisztviselő, akkor az a külképviselet vagy konzuli tisztviselő jár el, amellyel (akivel) szemben kizárási ok áll fenn, és erről a perben eljáró bíróságot értesíteni kell.

(3) A meghallgatásról a konzuli tisztviselő jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzíteni kell:

a) a meghallgatást végző külképviselet megnevezését, ügyszámát,

b) a megkereső bíróságot és a bírósági ügyszámot,

c) a meghallgatás helyét, továbbá a meghallgatás kitűzött és tényleges kezdő és befejező időpontját,

d) a meghallgatást végző konzuli tisztviselő, továbbá a külképviselet részéről jelen lévő más személy nevét, beosztását,

e) a meghallgatott személy nevét, születési helyét, idejét, anyja nevét, lakóhelyét, perbeli állását,

f) a meghallgatott személy közreműködésének önkéntességére való felhívását, továbbá a meghallgatott személynek a felhívásra adott válaszát,

g) a meghallgatott személy vallomását; ha valamely kifejezés vagy kijelentés pontos szövege jelentős, azt szó szerint kell a jegyzőkönyvben rögzíteni.

(4) A meghallgatás után a meghallgatott személy jelenlétében a jegyzőkönyvbe vett vallomását fel kell olvasni, kivéve, ha azt nem kívánja. A felolvasás megtörténtét vagy annak mellőzését a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. Ha a meghallgatott személy a vallomás felolvasásakor a korábban előadott vallomását kiigazítja vagy kiegészíti, a kiigazítást vagy kiegészítést indokolt esetben jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(5) Tanú meghallgatása során a konzuli tisztviselő az (1)-(4) bekezdésben foglaltak mellett a Pp.-nek a tanúzási képtelenségre, a tanúvallomás megtagadására, valamint a tanú meghallgatása lefolytatására vonatkozó szabályai alkalmazásával jár el.

(6) A konzuli tisztviselő a meghallgatással felmerült készkiadásait a jegyzőkönyvben vagy külön okiratban megállapítja. A konzuli tisztviselő meghallgatással kapcsolatban felmerült készkiadásainak előlegezésére a Pp. 78. §-ában és 79. § (1) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.”

76. § Az Nmjtv. 127. § (2) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„g) 81. §-a a tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről (bizonyításfelvétel) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

h) 77. §-a a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek”

(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

77. § Az Nmjtv.

a) 127. § (2) bekezdés a) pontjában a „81. §-a” szövegrész helyébe a „81. § (5) bekezdése” szöveg,

b) 127. § (2) bekezdés d) pontjában a „77. §-a” szövegrész helyébe a „77. § (6) bekezdése” szöveg

lép.

19. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

78. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 46. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az elektronikus okirati formába való alakítás során az ügyvéd kizárólag oldalhű elektronikus másolatot készíthet. Az elektronikus okirati formába alakítás során az Eüsztv. 102. § (6) bekezdését, valamint 103. § (4) és (5) bekezdését nem kell alkalmazni.

(3) A 3. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott kiegészítő jellegű tevékenység ellátása során az ügyvéd kizárólag a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírását használhatja.

(4) Ha az ügyvéd az elektronikus okirati formába alakítás során az elektronikus másolaton a 18. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek megfelelő elektronikus aláírását és időbélyegzőt helyez el, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy az elektronikus okirat a papíralapú okirattal az időbélyegzőben megjelölt időpontban mindenben megegyezett.”

(2) Az Üttv. 46. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha az ügyvéd az általa ellenjegyzett papíralapú okiratot a (4) bekezdés szerint alakítja elektronikus formába, az elektronikus okirat is ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratnak minősül.”

79. § Az Üttv.

a) 2. § (1) bekezdés f) pontjában az „elektronikus okirati formába alakítása” szövegrész helyébe az „elektronikus másolattá vagy elektronikus okirati formába alakítása (a továbbiakban együtt: elektronikus okirati formába alakítás)” szöveg,

b) 22. § (3) bekezdésében a „ca) és cb) alpontja” szövegrész helyébe a „ca)-cc) alpontja” szöveg,

c) 158. § (2) bekezdésében a „14. és 20. pontban” szövegrész helyébe a „14., 20. és 21. pontban” szöveg

lép.

20. A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény módosítása

80. § A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A felet - ha törvény, az Európai Unió kötelező jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés alapján nem illeti meg tárgyi költségmentesség - költségfeljegyzési jog illeti meg)

„b) a szülői felügyelettel kapcsolatos és kapcsolattartási perben,”

21. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

81. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 223. §-ában az „a 100. §-t,” szövegrész helyébe az „a 97. §-t, a 100. §-t,” szöveg lép.

22. A fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXXVI. törvény módosítása

82. § Nem lép hatályba a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CXXXVI. törvény 14. §-a.

23. Záró rendelkezések

83. § (1) Ez a törvény - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 5-15. §, a 17-18. §, a 27-34. §, a 35. § b) és c) pontja, az 56-60. §, a 61. § b)-d) pontja, a 62. §, a 66. §, a 70-72. §, a 78-80. § és az 1. melléklet 2021. július 1-jén lép hatályba.

(3) A 35. § a) pontja 2021. augusztus 1-jén lép hatályba.

(4) A 25. § és a 26. §, az 52. §, az 53. § (2) bekezdése, az 54. § és az 55. § 2022. január 1-jén lép hatályba.

(5) Az 53. § (3) bekezdése és a 82. § 2022. május 28-án lép hatályba.

(6) A 16. §, a 63-65. § és a 73-77. § 2022. július 1-jén lép hatályba.

84. § A 46. § és a 47. § az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

85. § (1) Az 5. alcím és az 53. § (2) bekezdése a digitális tartalom szolgáltatására és digitális szolgáltatások nyújtására irányuló szerződések egyes vonatkozásairól szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/770 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, továbbá az áruk adásvételére irányuló szerződések egyes vonatkozásairól, az (EU) 2017/2394 rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról, valamint az 1999/44/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/771 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) Az 53. § (3) bekezdése a 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2161 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) A 6. és a 14. alcím a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

86. § (1) A 2., 4., 8. és 11. alcím az egyrészről az Európai Unió és az Európai Atomenergia-közösség, és másrészről Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás Harmadik Része végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(2) Az 53. § (1) bekezdése a központi szerződő felek helyreállítására és szanálására irányuló keretrendszerről, továbbá az 1095/2010/EU, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 806/2014/EU és az (EU) 2015/2365 rendelet, valamint a 2002/47/EK, a 2004/25/EK, a 2007/36/EK, a 2014/59/EU és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló, 2020. december 16-i (EU) 2021/23 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) A 15. és a 18. alcím a tagállamok bíróságai között a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyításfelvétel tekintetében történő együttműködésről (bizonyításfelvétel) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1783 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4) A 16. §, valamint a 15. és a 18. alcím a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről (iratkézbesítés) szóló, 2020. november 25-i (EU) 2020/1784 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

1. melléklet a 2021. évi LI. törvényhez

1. A Szaktv. 1. melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke az igazságügyi szakértő következő adatait, és a szakértő tevékenységére vonatkozó tényeket tartalmazza:

1.1. családi neve és utóneve(i);

1.2. születési neve;

1.3. anyja születési neve;

1.4. születési hely és idő;

1.5. lakcím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

1.6. munkahely (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

1.7. elérhetőségi cím (postacím, telefon-, telefaxszám, e-mail);

1.8. nyelvismeret (nyelv, nyelvtudás foka);

1.9. szakmai kamarai tagság;

1.10. igazságügyi szakértői eskü letételének időpontja;

1.11. igazságügyi szakértői igazolvány száma;

1.12. szakterület

1.12.1. a névjegyzékbe bejegyzett szakterület és a bejegyzés időpontja,

1.12.2. elutasított szakterület és az elutasítás időpontja,

1.12.3. elbírálás alatt lévő szakterület;

1.13. iskolai végzettség és szakmai képesítés, valamint nemzetközi vagy hazai szakmai minősítés;

1.14. állapot

1.14.1. névjegyzékbe felvett,

1.14.2. névjegyzékbe történő felvétel folyamatban,

1.14.3. névjegyzékbe bejegyzett, kiterjesztési kérelem folyamatban,

1.14.4. névjegyzékbe bejegyzett, kamarai tagsági viszony szünetel,

1.14.5. névjegyzékbe bejegyzett, kamarai tagsági viszony felfüggesztve,

1.14.6. névjegyzékből törölt,

1.14.7. elhunyt;

1.15. tudományos fokozat;

1.16. nyilvántartási szám;

1.17. az igazgatási ügyiratok ügyszáma;

1.18. az 55. § (2) bekezdése szerinti bejelentés ténye az ügyre történő utalással;

1.19. az igazságügyi szakértő minősítése;

1.20. a szakértő ellen

1.20.1. közvádra üldözendő szándékos bűncselekmény miatt indult eljárás megindításának, megszüntetésének, illetve befejezésének ténye,

1.20.2. indult fegyelmi eljárás során kiszabott fegyelmi büntetés;

1.21. az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőség, ha a szakértő elektronikus kapcsolattartásra köteles vagy azt vállalja;

1.22. az igazságügyi szakértő tevékenységével kapcsolatos közleményei („közlemények”);

1.23. nyilatkozat arról, hogy az igazságügyi szakértő tevékenységét fő- vagy mellékállásban végzi;

1.24. egyetemi vagy főiskolai végzettsége, a diploma minősítése;

1.25. külön minősítésre vonatkozó adat (ha van).”

2. A Szaktv. 1. melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. Az igazságügyi szakértők névjegyzéke a gazdasági társaság következő adatait tartalmazza:

2.1. név,

2.2. székhely,

2.3. cégjegyzékszám,

2.4. adószám,

2.5. elektronikus kézbesítési cím,

2.6. az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőség,

2.7. szakterület,

2.8. a vezető tisztségviselő neve,

2.9. a vezető tisztségviselő lakóhelye,

2.10. a 23. § (1) bekezdésében meghatározott tagokra és alkalmazottakra vonatkozó nyilvános adatok.”


  Vissza az oldal tetejére