A jogszabály mai napon ( 2021.12.08. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2022.I.1. - 2025.XII.30.)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2021. évi XC. törvény

Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről * 

Az Országgyűlés az Alaptörvény 36. cikk (1) bekezdése alapján Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről a következő törvényt alkotja:

I-II. FEJEZET * 

1-12. * 

1-35. § * 

III. FEJEZET * 

36. § * 

IV. FEJEZET

A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK ÉS A KÖZPONTI ALRENDSZER KAPCSOLATA

13. A helyi önkormányzatok központi alrendszerből származó forrásai

37. § (1) Az Országgyűlés a helyi önkormányzatok működéséhez és ágazati feladatainak ellátásához a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 117. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint nyújtandó támogatások jogcímeit a 2. melléklet és a 3. melléklet 2.1.7. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím, 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím, 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím és 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása jogcím szerint állapítja meg.

(2) Az Országgyűlés működési és felhalmozási támogatást állapít meg a helyi önkormányzatok által ellátandó 3. melléklet szerinti feladatokra.

38-39. § * 

14-15. * 

40-41. § * 

V. FEJEZET * 

16-17. * 

42-48. § * 

VI. FEJEZET * 

49-59. § * 

VII. FEJEZET * 

18-19. * 

60-74. § * 

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

20. * 

75. § * 

21. Hatályba léptető rendelkezések

76. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2021. október 1-jén lép hatályba, és 2025. december 31-én hatályát veszti.

(2) Az 1-36. §, a 38-75. §, az 1. melléklet és a 4-11. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.

1. melléklet a 2021. évi XC. törvényhez * 

2. melléklet a 2021. évi XC. törvényhez

A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása

I. Előirányzatok és támogatások

Jogcím-
szám
Támogatási jogcím Előirányzat (millió forintban) Fajlagos összeg
1 1. A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása
2 1.1. A települési önkormányzatok működésének általános támogatása 266 605,3
3 1.1.1. A települési önkormányzatok működésének támogatása
4 1.1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása 5 495 500 forint/fő
5 1.1.1.2. Településüzemeltetés - zöldterület-gazdálkodás támogatása 25 200 forint/hektár
6 1.1.1.3. Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása 5.2. pontban meghatározott összeg
7 1.1.1.4. Településüzemeltetés - köztemető támogatása 6.2. és 6.4-6.5. pontokban meghatározott összeg
8 1.1.1.5. Településüzemeltetés - közutak támogatása 7.2. pontban meghatározott összeg
9 1.1.1.6. Egyéb önkormányzati feladatok támogatása 2 700 forint/fő, de legalább a 9.2. pontban meghatározott összeg
10 1.1.1.7. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása 2 550 forint/külterületi lakos
11 1.1.2. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása 100 forint/m3
12 1.1.3. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása 2 forint/ki- és belépési adatok
13 1.2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása 216 829,2
14 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás
15 1.2.1.1. Óvodaműködtetési támogatás - óvoda napi nyitvatartási ideje eléri a nyolc órát 110 000 forint/fő/év
16 1.2.1.2. Óvodaműködtetési támogatás - óvoda napi nyitvatartási ideje nem éri el a nyolc órát, de eléri a hat órát 55 000 forint/fő/év
17 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása
18 1.2.2.1. Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása 4 861 500 forint/számított létszám/év
19 1.2.2.2. Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartással rendelkező óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása 2 430 750 forint/számított létszám/év
20 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz
21 1.2.3.1. Minősítést 2021. január 1-jéig történő átsorolással megszerző
22 1.2.3.1.1. Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
23 1.2.3.1.1.1. Alapfokozatú végzettségű
24 1.2.3.1.1.1.1. Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása 432 000 forint/fő/év
25 1.2.3.1.1.1.2. Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása 1 611 000 forint/fő/év
26 1.2.3.1.1.2. Mesterfokozatú végzettségű
27 1.2.3.1.1.2.1. Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása 520 000 forint/fő/év
28 1.2.3.1.1.2.2. Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása 1 820 000 forint/fő/év
29 1.2.3.1.2. Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
30 1.2.3.1.2.1. Alapfokozatú végzettségű
31 1.2.3.1.2.1.1. Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása 216 000 forint/fő/év
32 1.2.3.1.2.1.2. Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása 805 500 forint/fő/év
33 1.2.3.1.2.2. Mesterfokozatú végzettségű
34 1.2.3.1.2.2.1. Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása 260 000 forint/fő/év
35 1.2.3.1.2.2.2. Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása 910 000 forint/fő/év
36 1.2.3.2. Minősítést 2022. január 1-jéig történő átsorolással megszerző
37 1.2.3.2.1. Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
38 1.2.3.2.1.1. Alapfokozatú végzettségű
39 1.2.3.2.1.1.1. Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása 396 000 forint/fő/év
40 1.2.3.2.1.1.2. Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása 1 476 750 forint/fő/év
41 1.2.3.2.1.2. Mesterfokozatú végzettségű
42 1.2.3.2.1.2.1. Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása 476 667 forint/fő/év
43 1.2.3.2.1.2.2. Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása 1 668 333 forint/fő/év
44 1.2.3.2.2. Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
45 1.2.3.2.2.1. Alapfokozatú végzettségű
46 1.2.3.2.2.1.1. Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása 198 000 forint/fő/év
47 1.2.3.2.2.1.2. Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása 738 375 forint/fő/év
48 1.2.3.2.2.2. Mesterfokozatú végzettségű
49 1.2.3.2.2.2.1. Pedagógus II. kategóriába sorolt pedagógusok, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők kiegészítő támogatása 238 334 forint/fő/év
50 1.2.3.2.2.2.2. Mesterpedagógus, kutatótanár kategóriába sorolt pedagógusok kiegészítő támogatása 834 167 forint/fő/év
51 1.2.4. Nemzetiségi pótlék
52 1.2.4.1. Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
53 1.2.4.1.1. A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontja és b) pontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus 811 600 forint/fő/év
54 1.2.4.1.2. A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus 622 000 forint/fő/év
55 1.2.4.1.3. A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus 249 000 forint/fő/év
56 1.2.4.2. Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
57 1.2.4.2.1. A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ac) alpontja és b) pontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus 405 800 forint/fő/év
58 1.2.4.2.2. A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus 311 000 forint/fő/év
59 1.2.4.2.3. A köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógus 124 500 forint/fő/év
60 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása
61 1.2.5.1. Napi nyolc órát elérő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
62 1.2.5.1.1. Pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása 3 339 000 forint/létszám/év
63 1.2.5.1.2. Pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása 4 861 500 forint/létszám/év
64 1.2.5.2. Napi hat órát elérő, nyolc órát el nem érő nyitvatartási idővel rendelkező óvodában foglalkoztatott
65 1.2.5.2.1. Pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása 1 669 500 forint/létszám/év
66 1.2.5.2.2. Pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők átlagbéralapú támogatása 2 430 750 forint/létszám/év
67 1.2.6. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása 189 000 forint/fő/év
68 1.2.7. Diabétesz ellátási pótlék 480 000 forint/fő/év
69 1.3. A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása 180 826,1
70 1.3.1. A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása
71 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása
72 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat 4 287 440 forint/számított létszám/év
73 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ 3 864 270 forint/számított létszám/év továbbá a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény esetében további 10 460 000 forint/engedélyes
74 1.3.2.3. Szociális étkeztetés
75 1.3.2.3.1. Szociális étkeztetés - önálló feladatellátás 67 810 forint/fő
76 1.3.2.3.2. Szociális étkeztetés - társulás által történő feladatellátás 74 590 forint/fő
77 1.3.2.4. Házi segítségnyújtás
78 1.3.2.4.1. Szociális segítés 25 000 forint/fő
79 1.3.2.4.2. Személyi gondozás - önálló feladatellátás 381 130 forint/fő
80 1.3.2.4.3. Személyi gondozás - társulás által történő feladatellátás 495 480 forint/fő
81 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen
82 1.3.2.5.1. Falugondnoki szolgáltatás 4 590 600 forint/szolgálat
83 1.3.2.5.2. Tanyagondnoki szolgáltatás 4 590 600 forint/szolgálat
84 1.3.2.6. Időskorúak nappali intézményi ellátása
85 1.3.2.6.1. Időskorúak nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás 225 630 forint/fő
86 1.3.2.6.2. Időskorúak nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás 338 440 forint/fő
87 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás 135 360 forint/fő
88 1.3.2.6.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - társulás által történő feladatellátás 203 040 forint/fő
89 1.3.2.7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása
90 1.3.2.7.1. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás 760 660 forint/fő
91 1.3.2.7.2. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás 836 720 forint/fő
92 1.3.2.7.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás 456 390 forint/fő
93 1.3.2.7.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - társulás által történő feladatellátás 502 030 forint/fő
94 1.3.2.8. Demens személyek nappali intézményi ellátása
95 1.3.2.8.1. Demens személyek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás 749 460 forint/fő
96 1.3.2.8.2. Demens személyek nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás 824 400 forint/fő
97 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás 449 670 forint/fő
98 1.3.2.8.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - társulás által történő feladatellátás 494 640 forint/fő
99 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása
100 1.3.2.9.1. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás 383 580 forint/fő
101 1.3.2.9.2. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás 460 300 forint/fő
102 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek - önálló feladatellátás 230 150 forint/fő
103 1.3.2.9.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek - társulás által történő feladatellátás 276 180 forint/fő
104 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása
105 1.3.2.10.1. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás 383 580 forint/fő
106 1.3.2.10.2. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás 460 300 forint/fő
107 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - önálló feladatellátás 230 150 forint/fő
108 1.3.2.10.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - társulás által történő feladatellátás 276 180 forint/fő
109 1.3.2.11. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása
110 1.3.2.11.1. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - önálló feladatellátás 259 740 forint/fő
111 1.3.2.11.2. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - társulás által történő feladatellátás 311 690 forint/fő
112 1.3.2.11.3. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása - a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény 10 065 900 forint/engedélyes
113 1.3.2.12. Családi bölcsőde
114 1.3.2.12.1. Családi bölcsőde - önálló feladatellátás 879 850 forint/fő
115 1.3.2.12.2. Családi bölcsőde - társulás által történő feladatellátás 1 143 800 forint/fő
116 1.3.2.12.3. Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet 379 000 forint/fő
117 1.3.2.13. Hajléktalanok átmeneti intézményei
118 1.3.2.13.1. Hajléktalanok átmeneti szállása - önálló feladatellátás 621 670 forint/férőhely
119 1.3.2.13.2. Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely - önálló feladatellátás 621 670 forint/férőhely
120 1.3.2.13.3. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye - önálló feladatellátás 621 670 forint/férőhely
121 1.3.2.13.4. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely - önálló feladatellátás 621 670 forint/férőhely
122 1.3.2.13.5. Hajléktalanok átmeneti szállása - társulás által történő feladatellátás 683 830 forint/férőhely
123 1.3.2.13.6. Hajléktalanok átmeneti szállása időszakos férőhely - társulás által történő feladatellátás 683 830 forint/férőhely
124 1.3.2.13.7. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye - társulás által történő feladatellátás 683 830 forint/férőhely
125 1.3.2.13.8. Hajléktalanok éjjeli menedékhelye időszakos férőhely - társulás által történő feladatellátás 683 830 forint/férőhely
126 1.3.2.13.9. Kizárólag lakhatási szolgáltatás 310 830 forint/férőhely
127 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás
128 1.3.2.14.1. Alaptámogatás 3 000 000 forint/év/szolgálat
129 1.3.2.14.2. Teljesítménytámogatás 2 910 forint/feladategység
130 1.3.2.15. Közösségi ellátások
131 1.3.2.15.1. Pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás
132 1.3.2.15.1.1. Alaptámogatás 2 000 000 forint/év/szolgálat
133 1.3.2.15.1.2. Teljesítménytámogatás 218 340 forint/feladategység
134 1.3.2.15.2. Szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás
135 1.3.2.15.2.1. Alaptámogatás 2 000 000 forint/év/szolgálat
136 1.3.2.15.2.2. Teljesítménytámogatás 218 340 forint/feladategység
137 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása
138 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás
139 1.3.3.1.1. Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása 5 100 000 forint/számított létszám
140 1.3.3.1.2. Bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása 4 260 000 forint/számított létszám
141 1.3.3.2. Bölcsődei üzemeltetési támogatás
142 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása
143 1.3.4.1. Bértámogatás 4 500 000 forint/számított létszám
144 1.3.4.2. Intézményüzemeltetési támogatás
145 1.4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása 87 231,1
146 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása
147 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás 2 442 000 forint/számított létszám
148 1.4.1.2. Intézményi gyermekétkeztetés - üzemeltetési támogatás
149 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása 50.2. pontban meghatározott összeg
150 1.5. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása 22 680,8
151 1.5.1. Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása 964 forint/fő
152 1.5.2. Települési önkormányzatok egyes kulturális feladatainak támogatása 2 213 forint/fő, de legalább 2 270 000 forint
153 1.5.3. Budapest Főváros Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása 1 187 000 000 forint
154 1.5.4. Fővárosi kerületi önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása 568 forint/fő
155 1.5.5. Megyei hatókörű városi könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása
156 1.5.5.1. 1 000 fő lakosságszámú vagy az alatti település 668 300 forint/település
157 1.5.5.2. 1 001-1 500 fő lakosságszám közötti település 1 060 760 forint/település
158 1.5.5.3. 1501-5500 fő lakosságszám közötti település 1 002 460 forint/település
159 42.5.5. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

1. 1. A települési önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása jogcím alá tartozó jogcímekre vonatkozó közös szabályok

1.1. Az e melléklet szerinti jogcímeken nyújtott támogatások 2022. december 31-ig használhatók fel és elsősorban működési célokat szolgálnak. A támogatások felhalmozási bevételként eredeti előirányzatként akkor sem tervezhetők, ha e melléklet szerint valamely támogatás esetében az elszámolási szabályok lehetővé teszik a felhalmozási kiadások elszámolását, és a felhalmozási kiadások nem veszélyeztethetik a feladatokhoz kapcsolódó működtetési tevékenységeket, a feladat jogszabályokban rögzített paramétereknek megfelelő ellátásához szükséges működési kiadások teljesítését. Az e melléklet szerinti támogatások megalapozottságának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti ellenőrzése a támogatást megalapozó valamennyi kritérium vizsgálatát magában foglalja.

1.2. A települési önkormányzatok (a továbbiakban: önkormányzat) közigazgatási státuszát a 2021. november 1-jei állapotnak megfelelő, a lakosságszámra és korcsoportba tartozók esetében pedig a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium - 2021. január 1-jei állapotnak megfelelő - adatait kell figyelembe venni.

1.3. Az e melléklet szerinti iparűzési adóerő-képesség figyelembevétele a következők szerint történik:

1.3.1. Az önkormányzatok 2021. évben adatot szolgáltatnak az iparűzési adóerő-képesség alapjául szolgáló helyi iparűzési adóalapról (a továbbiakban: iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalap) és az annak 1,4%-át jelentő iparűzési adóerő-képességről (a továbbiakban: iparűzési adóerő-képesség).

1.3.2. A 2020. július 1-jén hatályos iparűzési adórendelettel nem rendelkező önkormányzat esetében egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességként 22 000 forintot kell figyelembe venni, ezen érték és a lakosságszám szorzata az érintett önkormányzat iparűzési adóerő-képességét meghatározó adóalapja.

1.3.3. Az iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalap a fővárosi és a kerületi önkormányzatok között a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény 2021. január 1-jén hatályos 3. §-a, illetve annak melléklete szerint kerül megosztásra. Budapest Főváros lakosságszámaként az egy lakosra jutó adóerő-képesség számításakor a fővárosi kerületek együttes lakosságszámát kell figyelembe venni.

1.4. A helyi önkormányzatokért felelős miniszter az általa üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül 2022. január 6-áig az önkormányzatok számára elérhetővé teszi az e melléklet szerinti jogcímeken az önkormányzatokat megillető összegeket.

1.5. Az e mellékletben szereplő jogcímek szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait.

1.6. Az e mellékletben szereplő jogcímek szerinti támogatások igénylése és év közbeni módosítása az államháztartásért felelős miniszter által az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) alapján kiadott tájékoztató és értesítő alapján történik.

1.7. Társult feladatellátás esetén a társulási megállapodás szerinti székhely önkormányzat igényelhet támogatást.

2. 1.1.1. A települési önkormányzatok működésének támogatása jogcím

2.1. A jogcím szerinti támogatás elszámolásának államháztartásról szóló jogszabályok szerinti felülvizsgálata során, ahhoz kapcsolódóan a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) betekinthet az önkormányzatnál rendelkezésre álló, adótitkot is tartalmazó okiratokba, dokumentumokba, az iparűzési adó bevallásokba.

2.2. A támogatások felhasználásával kapcsolatos szabályok:

2.2.1. A támogatások a 2.2.2. pont szerinti támogatáskiegészítéssel növelt együttes összege kizárólag az igazgatással, településüzemeltetéssel és egyéb önkormányzati feladatokkal kapcsolatos kiadásokra használható fel.

2.2.2. A támogatásokra az alábbiak szerint emelt mértékben jogosultak a legfeljebb 13 300 forint egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességgel rendelkező települési önkormányzatok.

2.2.2.1. A kiegészítés mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla:

A B C D
Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint (forint) Támogatáskiegészítés mértéke
(%)
alsó határ felső határ maximum minimum
1 1 10 000 50 45
2 10 001 13 300 30 20

2.2.2.2. A kiegészítés összege a kiegészítés alapja és a kiegészítés százalékos mértékének szorzata, ahol a kiegészítés mértéke az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség növekedésével arányosan csökken és az alábbi képlet alapján határozható meg:

KM = C + (AE - A)/(B - A) * (D - C)

ahol:

KM = támogatáskiegészítés százalékos mértéke,

AE = az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége, ami alapján a kiegészítés mértékének számítása szerinti paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,

A-D = a kiegészítés mértékének számításakor alkalmazandó 2.2.2.1. pont szerinti paramétertábla oszlopai szerinti értékek.

3. 1.1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcím

3.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzati hivatal működési kiadásaihoz a Mötv. szerint 2020. november 1-jén működő hivatali struktúrának megfelelően. Amennyiben év közben változik a közös hivatali struktúra, vagy 2021. január 1-jéhez képest megváltozik a közös hivatal székhelye, azt az érintett önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik.

3.2. A támogatás meghatározása az elismert hivatali létszám alapján a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével történik. Közös önkormányzati hivatal esetében a támogatásra a székhely önkormányzat jogosult.

3.3. Az elismert hivatali létszám a számított alaplétszám korrekciós tényezőkkel korrigált összege. Önálló polgármesteri hivatal esetében az elismert hivatali létszám megegyezik a számított alaplétszámmal. Budapest Főváros Önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 470 fő.

3.4. A számított alaplétszám számításakor a település típusára, a lakosságszám-kategóriákra és az elismert köztisztviselői létszámra vonatkozó adatokat az alábbi paramétertábla szerint kell figyelembe venni:

A B C D
Lakosságszám Elismert köztisztviselői létszám
alsó határa felső határa minimum maximum
1 Községek
2 2 000 3 000 6 8
3 3 001 5 000 8 14
4 5 001 11 409 14 23
5 Városok
6 1 735 5 000 10 19
7 5 001 10 000 19 26
8 10 001 20 000 26 40
9 20 001 34 900 40 58
10 34 901 43 773 58 85
11 Megyei jogú városok
12 32 245 60 000 76 135
13 60 001 100 000 135 200
14 100 001 199 856 200 282
15 Fővárosi kerületek
16 22 482 60 000 64 112
17 60 001 100 000 112 131
18 100 001 131 288 131 157

3.5. A számított alaplétszám az alábbi képlet alapján határozható meg:

SZAL = C + (ÖL - A)/(B - A) * (D - C) két tizedesre kerekítve

ahol:

SZAL = számított alaplétszám,

ÖL = az önkormányzat(ok) lakosságszáma, amennyiben a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszáma nem éri el a 2 000 főt, úgy 2 000 főként kell a számításkor figyelembe venni,

A-D = az elismert hivatali létszám számításakor alkalmazandó 3.4. pont szerinti paramétertábla oszlopai szerinti érték.

3.6. A közös hivatal esetében az elismert hivatali létszám a korrekciós tényezők figyelembevételével a következő képlet alapján határozható meg:

EHL = SZAL * (1 + Ka + Kb + Kc), két tizedesre kerekítve

ahol:

EHL = elismert hivatali létszám, SZAL = számított alaplétszám,

Ka = közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok száma és együttes lakosságszámától függő korrekciós tényező (3.7. pont szerinti paramétertábla értékei),

Kb = közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok területén működő nemzetségi önkormányzatok - 2019. december 1-jei állapotnak megfelelő - számától függő korrekciós tényező. Értéke 0-1 nemzetiségi önkormányzat esetén 0, 2-3 nemzetiségi önkormányzat esetén 0,04, 4-8 nemzetiségi önkormányzat esetén 0,07, 9 vagy több nemzetiségi önkormányzat esetén 0,1,

Kc = amennyiben a közös hivatal székhelye járási székhely önkormányzat, úgy az értéke 0,04, egyébként 0.

3.7. A 3.6. pont szerinti a közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok számától és együttes lakosságszámától függő Ka korrekciós tényezőt az alábbi paramétertábla tartalmazza:

A B C
Közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatok Ka korrekciós tényező
száma együttes lakosságszáma
1 2-5 3 000 fő alatt 0,13
2 6-7 0,15
3 8-9 0,17
4 10 vagy több 0,19
5 3-5 3 000-5 000 fő között 0,12
6 6-7 0,14
7 8-9 0,16
8 10 vagy több 0,18
9 3-5 5 000 fő felett 0,06
10 6-7 0,08
11 8-9 0,10
12 10 vagy több önkormányzat 0,12

3.8. A közös hivatal esetében a közös hivatalt alkotó hetedik és minden további település után az elismert hivatali létszám településenként 1 fővel nő. A járási székhely önkormányzat, illetve az 5 000 fő lakosságszám feletti község, nagyközség önkormányzata esetében az elismert hivatali létszám 2 fővel emelkedik függetlenül attól, hogy önállóan vagy közös hivatal útján gondoskodik a hivatali feladatok ellátásáról.

3.9. Az 1.1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen megállapított támogatást közös önkormányzati hivatal esetében

a) a nem székhely szerinti önkormányzat esetében az önkormányzat lakosságszámának a közös hivatalt fenntartó önkormányzatok együttes lakosságszámához viszonyított arányában,

b) a székhely szerinti önkormányzat esetében a megállapított támogatásnak a nem székhely önkormányzatokra jutó részével csökkentett összege szerint

kell a kiegészítés meghatározásánál figyelembe venni. Az 1.1.1.1. Önkormányzati hivatal működésének támogatása jogcímen elvégzett kiegészítést követően megállapított támogatás - közös hivatalt fenntartó önkormányzatoknál megállapított - együttes összege a közös hivatal székhelye szerinti önkormányzatot illeti meg.

4. 1.1.1.2. Településüzemeltetés - zöldterület-gazdálkodás támogatása jogcím

4.1. A támogatás az önkormányzatokat a zöldterületek, és az azokhoz kapcsolódó építmények kialakításához, fenntartásához kapcsolódóan a belterület nagysága alapján illeti meg. Budapest Főváros Önkormányzata e jogcímen 550 millió forint támogatásra jogosult.

4.2. A belterületre vonatkozóan a Budapest Főváros Kormányhivatala által az ingatlan-nyilvántartási adatbázisból ingyenesen rendelkezésre bocsátott 2020. december 31-én hatályos területi összesítőben szereplő adatokat kell figyelembe venni.

5. 1.1.1.3. Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása jogcím

5.1. A támogatás az önkormányzatokat a településen történő közvilágítás biztosításához kapcsolódóan illeti meg. A támogatás meghatározása a településen kiépített kisfeszültségű hálózat kilométerben meghatározott hossza alapján történik, a 2020. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő „Közvilágítás” kormányzati funkció alapján településkategóriánként számított átlagos, egy kilométerre jutó nettó működési kiadások figyelembevételével.

5.2. A támogatás fajlagos összege

a) Főváros, megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti város esetében: 415 000 forint/km,

b) 10 001-40 000 fő lakosságszám közötti település esetében: 400 000 forint/km

c) 10 001 fő lakosságszám alatti település esetében: 320 000 forint/km.

5.3. A településen kiépített kisfeszültségű hálózat hossza tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal 2020. december 31-ei állapotnak megfelelően elkészített Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (a továbbiakban: OSAP-jelentés) „Jelentés a települések villamosenergia-ellátásáról” adatgyűjtés szerinti adatokat kell figyelembe venni azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata tekintetében a kiépített kisfeszültségű hálózat hossza megegyezik a budapesti kerületeknél rögzített adatok összegével.

6. 1.1.1.4. Településüzemeltetés - köztemető támogatása jogcím

6.1. A támogatás az önkormányzatot a köztemető fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2020. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő „Köztemető-fenntartás, és -működtetés” kormányzati funkció településkategóriánként számított egy négyzetméterre eső nettó működési kiadások figyelembevételével.

6.2. 100 000 forint támogatás illeti meg azon önkormányzatokat, amelyeknek a 6.1. pont szerinti kormányzati funkción mutatkozó nettó kiadása nem haladja meg a 100 000 forintot, illetve az OSAP-jelentés alapján naturális mutatóval rendelkeznek, de a 6.1. pont szerinti kormányzati funkción nettó kiadásuk nem mutatkozott. Nem részesülnek támogatásban azon önkormányzatok, amelyek az OSAP-jelentésben nem szerepeltettek temetőt. Azon önkormányzatok, amelyek temetővel nem rendelkeznek, de megállapodás alapján köztemető fenntartásához hozzájárulnak vagy a feladatot ellátják, és a fenti kormányzati funkción nettó működési kiadásuk a Kincstár által ellenőrzött és igazolt módon meghaladja a 100 000 forintot, a nettó kiadásuk 90%-ának megfelelő összegű támogatásra, de legalább 100 000 forintra jogosultak.

6.3. E támogatásban a fővárosi kerületek nem részesülnek.

6.4. Budapest Főváros Önkormányzata esetében a támogatás összege 18,3 millió forint.

6.5. A támogatás fajlagos összege

a) megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti település esetében: 70 forint/m2,

b) 10 001-40 000 fő lakosságszám közötti település esetében: 104 forint/m2,

c) 10 001 fő lakosságszám alatti település esetében: 69 forint/m2.

6.6. A településen lévő köztemető nagyságát az OSAP-jelentés „Jelentés az önkormányzatok tulajdonában lévő ingatlanvagyonról „T” adatlap 01-04. sorok” adatai alapján kell figyelembe venni.

7. 1.1.1.5. Településüzemeltetés - közutak támogatása jogcím

7.1. A támogatás az önkormányzatot a közutak fenntartásával kapcsolatos feladataihoz kapcsolódóan illeti meg, a 2020. évi országosan összesített önkormányzati beszámolóban szereplő „Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása” és „Parkoló, garázs üzemeltetése, fenntartása” kormányzati funkciók alapján településkategóriánként számított nettó működési kiadások figyelembevételével.

7.2. A támogatás fajlagos összege

a) Főváros, fővárosi kerületek, megyei jogú város, 40 000 fő lakosságszám feletti város esetében: 480 000 forint/km,

b) 10 001-40 000 fő lakosságszám közötti település esetében: 304 000 forint/km,

c) 10 001 fő lakosságszám alatti település esetében: 235 000 forint/km.

7.3. A településen lévő belterületi út hosszát az OSAP-jelentés „Helyi közutak és hidak adatai” alapján kell figyelembe venni.

8. Az 1.1.1.2. Településüzemeltetés - zöldterület-gazdálkodás támogatása jogcímre, az 1.1.1.3. Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása jogcímre és az 1.1.1.5. Településüzemeltetés - közutak támogatása jogcímre vonatkozó közös szabályok:

8.1. A kiválással érintett önkormányzatnak az 1.1.1.2. Településüzemeltetés - zöldterület-gazdálkodás támogatása jogcím, az 1.1.1.3. Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása jogcímet és az 1.1.1.5. Településüzemeltetés - közutak támogatása jogcímet meghatározó alapadatokat lakosságarányosan meg kell osztani a 2014. évben megalakult önkormányzattal. Amennyiben a 2014. évben megalakult önkormányzat és az az önkormányzat, amelyből kivált, megállapodik az érintett jogcímek szerinti támogatást megalapozó adatok két település közötti megbontásáról, úgy e támogatásokat az önkormányzatok egymás között pénzeszközátadással rendezik.

8.2. Amennyiben az OSAP-jelentés az 1.1.1.3. Településüzemeltetés - közvilágítás támogatása jogcím és az 1.1.1.5. Településüzemeltetés - közutak támogatása jogcímet meghatározó megalapozó adatai eltérnek az ezen időpont szerinti tényleges adatoktól, úgy az OSAP-jelentés 2022. június 30-áig történő javítása alapján az érintett jogcímek szerinti támogatásokban történő változások finanszírozása augusztus hónaptól történik.

9. 1.1.1.6. Egyéb önkormányzati feladatok támogatása jogcím

9.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatok számára a Mötv. 13. §-ában meghatározott egyes kötelező feladatok ellátásához és a polgármesteri illetmény, tiszteletdíj kifizetéséhez.

9.2. A támogatás minimális összege

a) az 1 000 fő lakosságszámot meg nem haladó azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség nem haladja meg a 32 000 forintot: 6,0 millió forint,

b) az 1 000 fő lakosságszám feletti azon települések esetében, ahol az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség nem haladja meg a 32 000 forintot: 8,0 millió forint,

c) az egyéb települések esetében: 4,5 millió forint.

10. 1.1.1.7. Lakott külterülettel kapcsolatos feladatok támogatása jogcím

A központi költségvetés támogatást biztosít a lakott külterülettel rendelkező önkormányzatoknak a 2021. január 1-jei külterületi lakosok száma alapján.

11. 1.1.2. Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ártalmatlanítása jogcím

11.1. A támogatás az összegyűjtött és a hatóságilag kijelölt lerakóhelyeken igazoltan elhelyezett, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz mennyisége (m3) után illeti meg azon önkormányzatokat, amelyek

a) a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény alapján szervezett közszolgáltatás ellátásáról közszolgáltatóval kötött, hatályos szerződés útján,

b) a környezet és a vízbázisok védelme érdekében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészein keletkezett nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz gyűjtéséről ártalmatlanítás céljából

gondoskodnak.

11.2. Az összeg a fajlagos lakossági ráfordítások (díjak) csökkentéséhez járul hozzá.

11.3. A támogatást az önkormányzatok a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz becsült évi mennyisége (m3) alapján igénylik és annak tényleges, közszolgáltatási szerződés szerint összegyűjtött mennyisége alapján számolnak el.

11.4. A támogatás kizárólag a támogatás céljának megfelelően, a lakossági ráfordítások

(díjak) csökkentésére fordítható. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Szennyvíz gyűjtése, tisztítása, elhelyezése”, valamint

b) a „Szennyvíziszap kezelése, ártalmatlanítása”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

12. 1.1.3. Határátkelőhelyek fenntartásának támogatása jogcím

12.1. Az előirányzat a 2015. december 31-ei schengeni külső (a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szerb és a magyar-horvát) határszakaszokon közúti határátkelőhelyet fenntartó önkormányzatok támogatását szolgálja. A támogatás a 2019. évi közúti ki- és belépési (személyi- és járműforgalmi) adatok alapján kerül megállapításra. A támogatás felhasználása érdekében az önkormányzat és az illetékes határrendészeti kirendeltség vezetője együttműködési megállapodást köt.

12.2. A támogatás a határátkelőhely tisztántartása, megközelíthetősége érdekében felmerülő működési célú kiadásokra használható fel, a személyi jellegű kiadások kivételével. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Közutak, hidak, alagutak üzemeltetése, fenntartása”, valamint

b) a „Város-, községgazdálkodási egyéb szolgáltatások”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

13. 1.2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása jogcím

13.1. Az óvodai nevelésben részesülő gyermekek számának meghatározása (beleértve a sajátos nevelési igényű gyermekeket is)

13.1.1. Az óvoda 2021/2022. és 2022/2023. nevelési év október 1-jei köznevelési statisztikai adata, az óvodai ellátást 2021. október 2-a és december 31-e vagy 2022. október 2-a és december 31-e között első alkalommal ténylegesen igénybevevők száma és a létszámadatokat megalapozó nyomtatványok, nyilvántartások alapján történik.

13.1.2. Számításba kell venni azt a gyermeket, aki az óvodakötelezettségét Magyarországon teljesíti, akit nem mentettek fel az óvodai foglakozásokon való részvétel alól, aki a felvételétől számított hat hónapon belül betölti a harmadik életévét, aki krízisközpontban vagy a titkos menedékházban elhelyezett ellátásra tekintettel ideiglenes óvodai jogviszonyt létesített. Ha a szakértői bizottság a nevelési év alatt állapítja meg, hogy a gyermek sajátos nevelési igényű, a gyermeket az adott nevelési évben egy gyermekként kell figyelembe venni.

13.1.3. Az óvodai nevelésben részesülő integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek számát a pedagógusok számított létszámának megállapításakor az Nkt. 47. § (7) bekezdésében meghatározottak szerint kell figyelembe venni.

13.2. Az Nkt. szerint létrehozott óvoda-bölcsőde többcélú intézmény esetében az 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás jogcím, az 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím, az 1.2.4. Nemzetiségi pótlék jogcím, az 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím, az 1.2.6. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása jogcím és az 1.2.7. Diabétesz ellátási pótlék jogcím szerinti támogatásokat kizárólag az óvoda intézményegységre vonatkozó létszámadatok alapján kell megállapítani.

13.3. A támogatások felhasználásával kapcsolatos szabályok:

13.3.1. Az 1.2. A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása jogcím szerinti támogatások kizárólag a támogatással érintett óvodaintézmények működési és felhalmozási kiadásaira, valamint az óvodai nevelésben részt vevő gyermekek étkeztetési kiadásaira használhatók fel. A támogatás szempontjából kizárólag

a) az „Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”,

b) a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai”,

c) a „Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai”,

d) az „Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai”, valamint

e) a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

13.3.2. Az 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcím szerinti támogatás szempontjából a 13.3.1. pontban foglalt kormányzati funkciókon túl a „Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása” kormányzati funkción elszámolt kiadás is figyelembe vehető.

14. 1.2.1. Óvodaműködtetési támogatás jogcím

A támogatás az önkormányzatot az óvoda működésével és feladatellátásával összefüggő kiadásaihoz kapcsolódóan illeti meg az általa fenntartott óvodában nevelt, a 13.1. pontban figyelembe vett gyermeklétszám után, azzal, hogy minden gyermeket egy főként kell figyelembe venni.

15. 1.2.2. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok átlagbéralapú támogatása jogcím

15.1. A központi költségvetés a Kjt., az Nkt., valamint a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: köznevelési Kjtvhr.), továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít az óvodát fenntartó önkormányzat részére az általa fenntartott óvodában foglalkoztatott pedagógusok béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

15.2. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott óvodákban foglalkoztatott, az Nkt. nevelés-szervezési paraméterei szerint számított pedagógus létszám után illeti meg. Egy intézménynek kell tekinteni az egy OM azonosítóval és alapító okirattal rendelkező óvodát, beleértve az óvoda valamennyi feladatellátási helyét (székhely, tagintézmény, telephely) akkor is, ha az alapító okiratban a tagintézményként vagy telephelyként nevesített feladatellátási hely a fenntartótól eltérő településen van.

15.3. A számított pedagógus létszám meghatározása

15.3.1. A számított pedagóguslétszám meghatározása a következő képlettel történik:

Psz = [(L1 / Cs) * Feh1 + Vk1 + Op1]*8/12 + [(L2 /Cs) * Feh2 + Vk2 + Op2]*4/12

ahol:

Psz = a 2022. évre számított pedagógusok létszáma, egy tizedesre kerekítve,

L1; L2 = a 2021/2022., illetve a 2022/2023. nevelési évben szervezett csoport(ok)ban a 13.1. pont szerinti összes gyermeklétszám,

Cs = csoport átlaglétszám 20 fő,

Feh1; Feh2 = foglalkozási együttható az 50 órában egységesen meghatározott, óvodai foglalkoztatási időkeret, az Nkt. szerinti pedagógus heti kötelező óraszám, illetve kötött munkaidő figyelembevételével: 1,62,

Vk1; Vk2 = a 15.3.2. pont szerint számított vezetői órakedvezmény miatti pedagógus-többletlétszám a 2021/2022., illetve a 2022/2023. nevelési évben (egy tizedesre kerekítve),

Op1; Op2 = az Nkt. 61. § (3) bekezdése alapján az intézmény alapító okirata szerint 500 fő férőhelyet elérő vagy azt meghaladó intézménynél kötelezően alkalmazandó óvodapszichológusok létszáma a 2021/2022., illetve a 2022/2023. nevelési évben (egy tizedesre kerekítve).

15.3.2. A vezetői órakedvezmény miatti pedagógus-többletlétszám számítása

2021/2022. nevelési évre:

2022/2023. nevelési évre:

ahol:

Vk1; Vk2 = a 2021/2022., illetve a 2022/2023. nevelési évben a vezetői órakedvezményből adódó létszámtöbblet,

V1; V2 = az Nkt. 1. melléklete szerinti vezetők kötelező és a többcélú intézmény óvodai intézményegység-vezető létszáma, de legfeljebb

- 2022. év első 8 hónapjában a 2021/2022. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztika szerint ténylegesen foglalkoztatott,

- 2022. év utolsó 4 hónapjában a 2022/2023. nevelési évi nyitó (októberi 1-jei) köznevelési statisztikai állapotra becsült

vezetői létszám.

Az év végi elszámolás mindkét nevelési év tekintetében a köznevelési statisztikában szerepeltetett vezetői létszám alapján történik.

Vi1; Vi2 = a V1 és V2 vezetői létszámra - az Nkt. 5. mellékletében - megállapított kötelező nevelési óraszámának, óvodai foglalkozásai számának összege.

15.3.3. Többcélú intézmény óvodai intézményegység-vezető intézményenként legfeljebb 1 fő létszámként vehető figyelembe, feltéve, hogy az intézménynek nem magasabb vezetője, vagy más az Nkt. 1. melléklet szerinti vezetője.

15.3.4. A magasabb vezetői, illetve vezetői feladatokat ellátó személy több vezetői beosztás esetén intézményen belül egy fő vezetőként vagy magasabb vezetőként vehető figyelembe.

15.4. A támogatás felhasználható a 2021. december havi bérek 2022. januárjában történő kifizetésére is.

16. 1.2.3. Kiegészítő támogatás a pedagógusok és a pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők minősítéséből adódó többletkiadásokhoz jogcím

16.1. A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít az Nkt. 64. §-a szerinti előmeneteli rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során 2022. január 1-jén Pedagógus II., Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatú besorolással rendelkező pedagógusok, a bölcsődében és mini bölcsődében foglalkoztatott felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők (a továbbiakban: felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők), valamint Pedagógus II. fokozatba átsorolt, pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők béréhez. A támogatás az önkormányzatot az általa fenntartott óvodai, bölcsődei és mini bölcsődei intézményben 2022. évben ténylegesen foglalkoztatott pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők teljes munkaidőre átszámított, időarányosan figyelembe vett, egy tizedesre kerekített száma alapján illeti meg.

16.2. A támogatás felhasználható a 2021. december havi bérek 2022. januárjában történő kifizetésére is.

16.3. A minősítést elnyert pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők fenntartónkénti adatait a köznevelési információs rendszer adatkezelőjének adatszolgáltatása alapozza meg. Ha a támogatást megalapozó adatok az önkormányzat által fenntartott intézményben ténylegesen foglalkoztatott, minősítést elnyert és átsorolt pedagógusok, felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők és pedagógus szakképzettséggel rendelkező segítők számával nem egyeznek meg, azok önkormányzat általi módosítására az Ávr. szerinti értesítőben meghatározott módon és határnapig kerülhet sor.

17. 1.2.4. Nemzetiségi pótlék jogcím

17.1. A központi költségvetés kiegészítő támogatást biztosít az önkormányzatok által fenntartott óvodában foglalkoztatott, a köznevelési Kjtvhr. 16. § (6) bekezdése alapján nemzetiségi pótlékra jogosult pedagógusok nemzetiségi pótlékához és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz. A támogatás az önkormányzatot az óvodában 2022. évben ténylegesen foglalkoztatott és nemzetiségi pótlékban részesülő pedagógusok átlagos száma alapján illeti meg.

17.2. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az óvoda

a) alapító okiratában szerepel a nemzetiségi óvodai nevelés és

b) a nemzetiségi óvodai nevelést a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben leírtakra figyelemmel szervezi meg.

17.3. A támogatás felhasználható a 2021. december havi nemzetiségi pótlék 2022. januárjában történő kifizetésére is.

18. 1.2.5. Az óvodában foglalkoztatott pedagógusok nevelőmunkáját közvetlenül segítők átlagbéralapú támogatása jogcím

18.1. A támogatás igénylése szempontjából a segítői létszám - beleértve a pedagógus szakképzettséggel, szakképesítéssel rendelkező segítőket is - az Nkt. 2. melléklete szerint elismerhető és pedagógusok nevelőmunkáját segítő munkakörben foglalkoztatotti létszám, de legfeljebb a 2022. évben a ténylegesen foglalkoztatott segítők, teljes munkaidőre átszámított átlagos száma, egy tizedesre kerekítve.

18.2. A segítői létszám meghatározásakor az Nkt. 2. melléklete szerinti pedagógiai asszisztens csak azon intézménynél vehető figyelembe, ahol legalább 3 csoport működik.

18.3. Az év végi elszámolás a havonta, az Nkt. 2. melléklete szerint elismerhető és a Kjt. alapján ténylegesen foglalkoztatott segítők - teljes munkaidőre átszámított - egy tizedesre kerekített átlagos száma alapján történik.

18.4. A pszichopedagógus a segítői létszámban nem vehető figyelembe.

18.5. A támogatás felhasználható a 2021. december havi bérek 2022. januárjában történő kifizetésére is.

19. 1.2.6. Társulás által fenntartott óvodákba bejáró gyermekek utaztatásának támogatása jogcím

19.1. A támogatás a Mötv. alapján létrehozott társulás által fenntartott óvodákba járó gyermeklétszámból azon gyermekek után igényelhető, akik a lakóhelyüktől, ennek hiányában tartózkodási helyüktől eltérő településen veszik igénybe az óvodai ellátást és utaztatásuk autóbusz működtetésével, iskolabusz-szolgáltatás vagy különcélú menetrend szerinti autóbusz-szolgáltatás vásárlásával biztosított.

19.2. A támogatás szempontjából iskolabusz-szolgáltatás vásárlásnak minősül a menetrendtől függetlenül kizárólag e célból indított járat(ok) igénybevétele. A támogatás igénybevételének további feltétele, hogy az utaztatott gyermekek mellett kísérő utazzon.

19.3. A támogatás szempontjából az adott napon figyelembe vehető egy főként az a gyermek, akinek az utazását mind az oda-, mind a visszaúton a 19.1.-19.2. pontok szerint biztosították. Az utaztatott gyermekek számának meghatározása: tervezéskor az éves becsült létszám, elszámolásnál az utaztatás kapcsán készített nyilvántartás alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 220-szal.

20. 1.2.7. Diabétesz ellátási pótlék jogcím

20.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatok által fenntartott óvodában az Nkt. 62. § (1b) bekezdése szerinti feladatot ellátó foglalkoztatottak diabétesz ellátási pótlékához és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

20.2. A támogatás igénylése szempontjából a támogatással érintett foglalkoztatottak száma óvodai feladatellátási helyenként az ellátott 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek számától függő számított foglalkoztatotti létszám, de legfeljebb a 2022. évben a feladatot ellátó ténylegesen foglalkoztatottak teljes munkaidőre átszámított átlagos száma, egy tizedesre kerekítve.

20.3. A számított foglalkoztatotti létszám meghatározása

Fl = D/5

ahol:

Fl = adott évre számított, támogatással érintett foglalkoztatottak száma egész számra felfelé kerekítve,

D = feladatellátási helyenként az ellátott 1-es típusú diabétesszel élő gyermekek létszáma.

20.4. Az év végi elszámolás a 20.3. pont alapján számított éves létszám és a feladatot ellátó ténylegesen foglalkoztatottak - teljes munkaidőre átszámított - egy tizedesre kerekített átlagos száma alapján történik.

20.5. A támogatás felhasználható a 2021. december havi bérek 2022. januárjában történő kifizetésére is.

21. 1.3. A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak támogatása jogcím

21.1. Az e jogcím alá tartozó támogatásokra vonatkozó közös szabályok:

21.1.1. Az e jogcím szerinti feladatokra támogatás kizárólag

a) a Szoctv., illetve a Szoctv. 132. § (1) és (2) bekezdései szerinti felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokban, továbbá

b) a Gyvt., illetve a Gyvt. 162. § (1) és (2) bekezdései szerinti felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokban

foglalt szakmai feltételeknek megfelelően biztosított ellátás esetén vehetők igénybe.

21.1.2. Az önkormányzatok kötelező feladatainak a Szoctv. 120-122. §-a, illetve a Gyvt. 97. §-a szerinti ellátási szerződés, illetve az önkormányzatok egymás közötti, a Mötv. 41. § (6) bekezdése alapján kötött szerződés keretében történő ellátása esetén a támogatás igénylésére a szolgáltatás, illetve az intézmény szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett fenntartója jogosult. E szabály alól kivételt képez az 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím, az 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ jogcím és az 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcím, amelyek esetében az adott feladatra nem állami fenntartóval kötött ellátási szerződés esetén is az az önkormányzat jogosult a támogatás igénylésére, amely számára szerződés alapján a nem állami fenntartó biztosítja az ellátást.

21.1.3. A 21.1.2. pontban szereplő kivétellel az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti támogatásokat azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek

a) az adott szociális szolgáltatás, illetve gyermekjóléti szolgáltató tevékenység tekintetében a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésre kerültek és

b) a Szoctv. 58/A. §-a, illetve a Gyvt. 145. §-a alapján az adott szociális, gyermekjóléti szolgáltatóra, intézményre, hálózatra, ellátotti létszámra, férőhelyszámra, feladatmutatóra befogadást nyertek, vagy a támogatásra befogadás nélkül is jogosultak.

21.1.4. Az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím szerinti feladatok esetében a társulásoknak járó magasabb támogatást a társulás székhelye szerinti önkormányzat akkor igényelheti, ha

a) a feladat ellátásáról a Mötv. szerinti önkormányzati társulás saját fenntartású intézménye, szolgáltatója útján gondoskodik, a feladat ellátásában részt vevő önkormányzatok önállóan az adott feladat ellátását nem biztosítják, az adott feladat tekintetében nincs szolgáltatójuk, intézményük bejegyezve a szolgáltatói nyilvántartásba, valamint

b) a társult és ellátott önkormányzatok lakosságszáma az 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcím, az 1.3.2.4.2. Személyi gondozás - önálló feladatellátás jogcím, az 1.3.2.4.3. Személyi gondozás - társulás által történő feladatellátás jogcím, az 1.3.2.6. Időskorúak nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.8. Demens személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.11. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása jogcím szerinti feladatok esetében együttesen legalább 3 000 fő, az 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcím és az 1.3.2.13. Hajléktalanok átmeneti intézményei jogcím szerinti feladatok esetében együttesen legalább 5 000 fő és

c) az adott feladathoz járó alaptámogatás igénylésére az önkormányzat jogosult.

21.1.5. Egy önkormányzat ugyanazon feladat ellátása tekintetében a támogatás szempontjából kizárólag egy társulásban vehető figyelembe.

21.1.6. Amennyiben az önkormányzat egyes szociális és gyermekjóléti feladatok ellátásáról a 21.1.4.-21.1.5. pontok szerinti társulás útján gondoskodik, úgy az önkormányzat az ellátottak után a társulás által történő feladatellátásnak megfelelő, magasabb fajlagos összegű támogatásra jogosult.

21.1.7. Az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti támogatások igénybevételének feltétele az ellátott adatainak - a Szoctv. 20/C. § (1)-(4) bekezdése, illetve a Gyvt. 139. § (2) és (3) bekezdése szerinti - nyilvántartásba vétele, valamint az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése. A támogatás igénybevételére a fenntartó attól az időponttól jogosult, amikor a nyilvántartásba vett ellátást az időszakos jelentés szerint ténylegesen megkezdte.

21.1.8. Ha az önkormányzatok egymás közötti és önkormányzati körön kívüli feladat-, illetve intézmény átadása-átvétele következtében az érintett felek a finanszírozást pénzeszközátadással, -átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik, úgy a nyilvántartásba vétel és az időszakos jelentési kötelezettség teljesítése az átvevő fenntartó tekintetében vizsgálandó.

21.1.9. Az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti támogatások teljes összege abban az esetben jár, ha a szolgáltatás, intézmény a tárgyév egészében szerepel a szolgáltatói nyilvántartásban.

21.1.10. Amennyiben az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím szerinti szolgáltatás, intézmény nem egész évben működik, a támogatás a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan jár. Amennyiben a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés adott hónap első napjától érvényes, és a szolgáltatás, intézmény ezen időponttól jogszerűen működik, e hónapra a támogatás igénybe vehető.

21.1.11. A nappali, illetve a bentlakásos intézményi ellátást nyújtó intézményekben - kivéve a hajléktalanok nappali intézményét - a Szoctv. 92/K. § (5)-(6) bekezdései alapján az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg:

a) nappali intézmény esetén - a nappali melegedő kivételével - a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 110%-át,

b) bentlakásos intézmény esetén a szolgáltatói nyilvántartásban meghatározott férőhelyszám 105%-át,

c) mindkét intézménytípus esetében éves átlagban pedig a férőhelyszám 100%-át.

21.1.12. Demens személyek nappali ellátása, valamint időskorúak bentlakásos ellátása esetében a támogatás igénybevételéhez a 2019. január 1-je előtt kiállított demenciakórképet igazoló szakvélemények is elfogadhatók.

21.1.13. Gondozási nap: egy ellátott egynapi intézményi ellátása (idős és hajléktalan személyeket ellátó tartós és átmeneti szociális intézményben, valamint gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézményben), amely az intézménybe történő felvétel napjával kezdődik és annak végleges elhagyásával fejeződik be. A gondozási napok számításánál az ideiglenesen - egészségügyi vagy egyéb okból - távollévőket is figyelembe kell venni. Az intézményi jogviszony egy év folyamatos távollét esetén megszűnik.

21.2. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások egyidejű igénybevételére vonatkozó szabályok:

21.2.1. Ha az ellátott ugyanazon a napon több szolgáltatótól, intézménytől, hálózattól, illetve székhelytől, telephelytől (a továbbiakban együtt: engedélyes) is ugyanabban - az 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcím, az 1.3.2.4. Házi segítségnyújtás jogcím, az 1.3.2.6. Időskorúak nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.8. Demens személyek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.11. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása jogcím, az 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcím, az 1.3.2.13. Hajléktalanok átmeneti intézményei jogcím és az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím szerint támogatott és a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó (a továbbiakban: adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott) - a szociális szolgáltatásban vagy gyermekek napközbeni ellátásában részesül, a támogatás szempontjából az adott napon ellátottként csak annál az engedélyesnél vehető figyelembe, amelyik az ellátottról előbb teljesítette a 21.1.7. pont szerinti időszakos jelentést.

21.2.2. A 21.2.1. pont szerinti rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az ellátott ugyanazon a napon több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekek átmeneti gondozásába tartozó ellátásban részesül.

21.2.3. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől részesül hajléktalan személyek nappali ellátásában, a támogatás szempontjából az ellátott valamennyi engedélyesnél figyelembe vehető.

21.2.4. Szociális étkeztetés esetén - a népkonyha kivételével - a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen

a) a demens személy időskorúak nappali ellátásában,

b) fogyatékos személyek nappali ellátásában,

c) pszichiátriai betegek nappali ellátásában,

d) szenvedélybetegek nappali ellátásában vagy

e) hajléktalan személyek nappali ellátásában

is részesül.

21.2.5. Házi segítségnyújtás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen nappali ellátásban is részesül, ide nem értve a demens betegek nappali ellátását.

21.2.6. Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális alapszolgáltatás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátásban, gyermekvédelmi szakellátásban vagy szociális szakosított ellátásban is részesül, a 21.2.7.-21.2.12. pontokban meghatározott kivételekkel.

21.2.7. Szociális étkeztetés esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban, családok átmeneti otthonában átmeneti gondozásban, utógondozói ellátásban vagy támogatott lakhatásban is részesül.

21.2.8. Hajléktalan személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen vagy hajléktalan személyek átmeneti szállásán bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.

21.2.9. Időskorúak nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban is részesül.

21.2.10. Fogyatékos személyek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthonában, fogyatékos személyek támogatott lakhatásában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban, továbbá ha nevelőszülői ellátásban vagy utógondozói ellátásban is részesül.

21.2.11. Pszichiátriai betegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthonában, pszichiátriai betegek támogatott lakhatásában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban, továbbá ha utógondozói ellátásban is részesül.

21.2.12. Szenvedélybetegek nappali ellátása esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthonában vagy éjjeli menedékhelyen bentlakásos szociális intézményi ellátásban, továbbá ha utógondozói ellátásban is részesül.

21.2.13. Bölcsődei ellátás keretén belül biztosított intézményi vagy szolgáltatási forma igénybevétele (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen a bölcsődei ellátás egy másik intézményi vagy szolgáltatási forma igénybevétele során is (bölcsőde, mini bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, családi bölcsőde) ellátásban részesül.

21.2.14. Adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott gyermekjóléti alapellátás esetén a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe az ellátott arra a napra, amelyen adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátásban vagy a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó gyermekvédelmi szakellátásban is részesül, a 21.2.15. pontban foglalt kivétellel.

21.2.15. Bölcsődei ellátás igénybevétele esetén a támogatás szempontjából figyelembe kell venni az ellátottat, ha ugyanazon a napon otthont nyújtó ellátásban is részesül.

21.2.16. Ugyanarra a napra ugyanazon ellátott a támogatás szempontjából nem vehető figyelembe több, adatszolgáltatási kötelezettséggel járó és támogatott szociális szakosított ellátás és gyermekvédelmi szakellátás esetén, kivéve az utógondozói ellátás és az éjjeli menedékhely legfeljebb három egymást követő napig történő egyidejű igénybevételét.

21.2.17. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe támogató szolgáltatás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladategység, aki ugyanazon a napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó

a) szociális szakellátásban - az éjjeli menedékhely, hajléktalanok átmeneti szállása, fogyatékos személyek gondozóháza, időskorúak gondozóháza, idősek otthona, hajléktalanok otthona, fogyatékos személyek otthona, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye, fogyatékos személyek rehabilitációs intézménye, fogyatékos személyek rehabilitációs célú lakóotthona vagy fogyatékos személyek ápoló-gondozó célú lakóotthona támogatott lakhatás kivételével -,

b) gyermekvédelmi szakellátásban - otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás, utógondozás kivételével -, vagy

c) gyermekjóléti alapellátásban - a bölcsődei ellátás keretén belül biztosított intézményi vagy szolgáltatási forma kivételével -

is részesül.

21.2.18. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 20-29 vagy F 31-33 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladategység, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladategység 10%-át.

21.2.19. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az a BNO 10 kódkönyv F 10-19 és F 6300 diagnóziskódba nem besorolható ellátottakkal teljesített feladategység, amely éves szinten meghaladja az összes figyelembe vehető feladategység 30%-át.

21.2.20. A teljesített feladategység meghatározása során nem vehető figyelembe közösségi alapellátás esetén az adott napon az azzal az ellátottal teljesített feladategység, aki ugyanazon a napon a Szoctv. 20/C. § (2) bekezdésének és a Gyvt. 139. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó

a) gyermekjóléti alapellátásban - a gyermekjóléti szolgáltatás, családok átmeneti otthona, családok átmeneti otthona külső férőhelye kivételével -,

b) szociális szakellátásban - az éjjeli menedékhely, hajléktalanok átmeneti szállása, hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye, hajléktalanok otthona, pszichiátriai betegek rehabilitációs célú lakóotthona, a szenvedélybetegek rehabilitációs célú lakóotthona és a támogatott lakhatás kivételével - vagy

c) gyermekvédelmi szakellátásban - utógondozói ellátás kivételével -

is részesül.

21.2.21. Ha az ellátott ugyanazon a napon több engedélyestől is igénybe vesz pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátást vagy szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást, az adott napon a vele teljesített feladategységet annál az engedélyesnél kell figyelembe venni, amely az ellátott után - a szolgáltatások igénybe vevőinek a Szoctv. 20/C. §-ában, illetve a Gyvt. 139. § (2) bekezdésében meghatározott adatairól vezetett központi elektronikus nyilvántartási rendszerben - az időszakos jelentési kötelezettségét előbb teljesítette.

22. 1.3.1. A települési önkormányzatok szociális és gyermekjóléti feladatainak egyéb támogatása jogcím

22.1. A támogatás a 35 000 forint egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességet meg nem haladó önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz járul hozzá.

22.2. A támogatás számított összegét a

a) 30%-a a Gyvt. 20/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti pénzbeli támogatásban részesülők 2020. augusztus és 2020. november havi együttes létszámadataiból számított átlaga,

b) 30%-a a Szoctv. 33. § (1) bekezdése szerinti aktív korúak ellátásában részesülők 2020. évi átlagos száma,

c) 10%-a a 18-59 éves korcsoportba tartozó, személyi jövedelemadót nem fizetők számának a 2020. évi adóbevallások összesítése alapján számított 18-59 éves korcsoporton belüli lakosságszámon belüli részaránya,

d) 30%-a a településen élő 60 év feletti lakosoknak az állandó lakosokon belüli részaránya elismert mértéke szerint kell meghatározni.

22.3. A támogatás számított összege esetében a támogatási mérték számításakor alkalmazandó paramétertábla:

A B C D
Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint (forint) Támogatási mérték
(%)
alsó határ felső határ maximuma minimuma
1 1 18 000 100 95
2 18 001 24 000 95 60
3 24 001 32 000 60 30
4 32 001 35 000 30 10

22.4. A támogatás számított összege esetében alkalmazandó támogatási mérték az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség növekedésével arányosan csökken, és az alábbi képlet alapján határozható meg:

TM = C + (AE - A)/(B - A) * (D - C)

ahol:

TM = támogatási mérték,

AE = az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége, ami alapján a támogatás mértékének számításakor alkalmazandó paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,

A-D = a támogatás mértékének számításakor alkalmazandó 22.3. pont szerinti paramétertábla oszlopai szerinti érték.

22.5. A támogatás meghatározása a támogatás számított összegét figyelembe véve az alábbi képlet szerint történik:

T = ha SZT < [SZT + ha (SZF2021>0; akkor K2020*1,6, egyébként K2020)]/2, akkor SZT, egyébként [SZT + ha (SZF2021>0; akkor K2020*1,6, egyébként K2020)]/2

ahol:

T = támogatás,

SZT = támogatás számított összege,

SZF2021 = a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény (a továbbiakban: 2021. évi költségvetési törvény) 2. melléklet 1.4. pontja alapján visszamutatott, az önkormányzatot a 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím és 1.4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása jogcímen megillető támogatás együttes összege,

K2020 = az önkormányzat által a 2020. évi költségvetési beszámolóban a „Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése”, a „Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások”, „Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások” kormányzati funkciókon teljesített költségvetési kiadások csökkentve az önkormányzatok előző évi elszámolásából származó kiadások és az ellátottak pénzbeli juttatásai rovatok összegével, továbbá a „Támogatási célú finanszírozási műveletek” kivételével valamennyi kormányzati funkción az ellátottak pénzbeli juttatásai rovaton teljesített kiadások együttes összege.

22.6. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabály:

22.6.1. A támogatás elsősorban az önkormányzati helyi hatáskörű pénzbeli és természetbeni ellátások nyújtására, valamint az állampolgárok lakáshoz jutásának önkormányzatok általi, szociális alapon történő támogatására, valamint a 3. melléklet 6.3. pont h) alpontja szerinti ellátások önrészére, az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím és az 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím szerinti, az önkormányzat vagy társulása által ellátott és támogatott feladatokra használható.

22.6.2. A támogatás szempontjából kizárólag

a) az „Ellátottak pénzbeli juttatásai” megfelelő rovatain,

b) a „Lakáshoz jutást segítő támogatások”,

c) a „Lakóingatlan szociális célú bérbeadása, üzemeltetése”,

d) a „Lakásfenntartással, lakhatással összefüggő ellátások”,

e) az „Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások”, valamint

f) az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím és az 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím szerinti támogatásoknál az e melléklet szerint alkalmazható

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

Amennyiben az önkormányzat az 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím, az 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím, az 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím és az 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím szerinti feladatokra támogatásban nem részesül, de e feladatok ellátásához társulás vagy másik önkormányzat felé a „Támogatási célú finanszírozási műveletek” kormányzati funkción teljesített kiadással hozzájárul, úgy ennek összege a támogatás elszámolása szempontjából figyelembe vehető.

23. 1.3.2. Egyes szociális és gyermekjóléti feladatok támogatása jogcím

A támogatás felhasználásával kapcsolatos közös szabályok:

23.1. Az 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím, az 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ jogcím és a 3. melléklet 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Család és gyermekjóléti szolgáltatások” és

b) a „Család és gyermekjóléti központ”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

23.2. Az 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcímtől az 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcímig a támogatások között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Család és gyermekjóléti szolgáltatások”,

b) a „Család és gyermekjóléti központ”,

c) a „Szociális étkeztetés népkonyhán”,

d) a „Szociális étkeztetés szociális konyhán”,

e) a „Házi segítségnyújtás”,

f) a „Falugondnoki, tanyagondnoki szolgáltatás”,

g) az „Idősek nappali ellátása”,

h) a „Demens betegek nappali ellátása”,

i) a „Fogyatékossággal élők nappali ellátása”,

j) a „Pszichiátriai betegek nappali ellátása”,

k) a „Szenvedélybetegek nappali ellátása”,

l) a „Hajléktalanok nappali ellátása”,

m) a „Gyermekek napközbeni ellátása családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde, napközbeni gyermekfelügyelet vagy alternatív napközbeni ellátás útján”,

n) a „Hajléktalanok átmeneti ellátása”,

o) a „Támogató szolgáltatás fogyatékos személyek részére”,

p) a „Pszichiátriai betegek közösségi alapellátása” és

q) a „Szenvedélybetegek közösségi alapellátása (kivéve: alacsonyküszöbű ellátás)”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

24. 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím

24.1. A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a család- és gyermekjóléti szolgálatot biztosító önkormányzatok részére, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.

24.2. A támogatásra a feladat ellátására kötelezett önkormányzat, azaz az önálló polgármesteri hivatalt működtető, illetve a közös önkormányzati hivatal székhelye szerinti önkormányzat jogosult. Ez utóbbi esetben a támogatás igénylője a támogatásból a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó valamennyi település feladatellátását biztosítja.

24.3. Támogatás nyújtható a feladat ellátására kötelezett önkormányzatoknak a Gyvt. szerinti ellátási területen kívüli települések ellátásához is, figyelembe véve azon jogszabályi rendelkezést, hogy - közös hivatalhoz tartozó település esetén - a közös hivatalhoz tartozó valamennyi települést ugyanannak a szolgálatnak kell ellátnia. Ebben az esetben a támogatás megállapítása az ellátott

a) önálló polgármesteri hivatallal rendelkező önkormányzatonként és

b) közös hivatalonként

külön-külön történik, a támogatás igénylője ezek együttes összegére jogosult. Ebben az esetben az ellátást nem saját maga biztosító önkormányzat a támogatásra nem jogosult.

24.4. Társult feladatellátás csak abban az esetben támogatható, ha annak székhelye, így a támogatás igénylője a feladat ellátására kötelezett önkormányzat.

24.5. A támogatásra nem jogosult az az önkormányzat, amelynek a lakosságszáma nulla.

24.6. Valamennyi, a támogatásra jogosult önkormányzatot támogatás illeti meg a számított szakmai létszám alapján. E szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik a következő képlet szerint:

T = [(ALsz*SZk) + KLsz] * FÖ

ahol:

T = a támogatás összege,

ALsz = a település, fővárosi kerület lakosságszáma, közös önkormányzati hivatal esetén a hivatalhoz tartozó önkormányzatok együttes lakosságszám (L) alapján az adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesjegyre kerekítve, ALsz értéke: járásszékhely önkormányzatok esetében: L/8 000, fővárosi kerületi önkormányzatok esetében: L/12 000, egyéb önkormányzatok esetében: L/5 000, de minimum 1 fő,

SZk = a számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon fővárosi kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva - tárgyévet megelőző év május 31-én - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5%-ot: 1,5, minden más önkormányzat esetében: 1,

KLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre kerekítve. KLsz értéke a közös hivatalt alkotó települések számától és együttes lakosságszámától függ; 5-8 település esetén L/10 000, de legalább 0,5 fő, 8 település felett 2*L/10 000, de legalább 1 fő,

FÖ = 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcím szerinti fajlagos összeg.

25. 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ jogcím

25.1. A központi költségvetés a számított szakmai létszám alapján támogatást biztosít a járásszékhely önkormányzatoknak és a fővárosi kerületi önkormányzatoknak a család- és gyermekjóléti központ fenntartásához, a személyi és dologi kiadások elismert átlagos költségei figyelembevételével.

25.2. A támogatásra jogosult önkormányzat e támogatásból a járáshoz tartozó összes településen biztosítja a feladatellátást. Társult feladatellátás csak abban az esetben támogatható, ha annak székhelye, így a támogatás igénylője a feladat ellátására kötelezett önkormányzat.

25.3. Valamennyi, a támogatásra jogosult önkormányzatot támogatás illeti meg a számított szakmai létszám alapján. A számított szakmai létszám meghatározása számított alap- és kiegészítő létszám, illetve korrekciós szorzó alapján történik a következő képlet szerint:

JAT = [(JALsz * SZk) + JKLsz + EM] * JFÖ + FT

ahol:

JAT = a támogatás összege,

JALsz = a járáshoz tartozó önkormányzatok együttes, illetve a kerületi önkormányzat lakosságszáma (Lj) és a járáshoz tartozó önkormányzatok száma (TELsz) alapján az adott évre elismert foglalkoztatottak számított alaplétszáma, egy tizedesre kerekítve, JALsz értéke: járásszékhely önkormányzatok esetében: Lj/9 000*(1+TELsz/84), de minimum 3 fő, kerületi önkormányzatok esetében: Lj/12 000,

SZk = a számított alaplétszám korrekciós szorzója (SZk) azon kerületi önkormányzatok esetében, amelyeknél a kerület teljes lakosságszámához viszonyítva - tárgyévet megelőző év május 31-én - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek aránya meghaladja a 2,5%-ot: 1,5, minden más esetben: 1,

JKLsz = adott évre elismert foglalkoztatottak számított kiegészítő létszáma, egy tizedesjegyre kerekítve. Értéke a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti kedvezményezett, fejlesztendő és komplex programmal fejlesztendő járások tekintetében a következő paramétertábla alapján számolandó:

A B C D
Járás besorolása Lj < 20 000 20 000 <= Lj <= 35 000 Lj > 35 000
1 Kedvezményezett járás 0,5 1 1 + [(Lj-35 000)/35 000]
2 Fejlesztendő járás 1 2 2 + [(Lj-35 000)/35 000]
3 Komplex programmal fejlesztendő járás 1,5 3 3 + [(Lj-35 000)/35 000]

EM = család- és gyermekjóléti központonként 1 fő szociális diagnózis felvételét végző esetmenedzser,

JFÖ = 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ jogcím szerinti fajlagos összeg,

FT = a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által kijelölt intézmény esetében 10 460 000 Ft/engedélyes.

26. 1.3.2.3. Szociális étkeztetés jogcím

26.1. A támogatás az önkormányzatoknak a szociális étkeztetés feladataihoz kapcsolódik.

26.2. A támogatás az önkormányzatot a szociális étkeztetésben ellátottak száma szerint illeti meg. Ezen a jogcímen igényelhető támogatás a népkonyhai étkeztetésben részesülők után is.

26.3. A támogatás nem vehető igénybe az 1.4. A települési önkormányzatok gyermekétkeztetési feladatainak támogatása jogcím szerinti gyermekétkeztetésben részesülők után.

26.4. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor - a heti 6, illetve 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapulvételével - az ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor az étkeztetésben részesülők étkeztetésre vonatkozó igénybevételi naplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 249-cel. Egy ellátott naponta csak egyszer vehető figyelembe.

27. 1.3.2.4. Házi segítségnyújtás jogcím

27.1. A támogatásra az az önkormányzat jogosult, amely a házi segítségnyújtást működteti.

27.2. A támogatás az önkormányzatot a házi segítségnyújtás szociális segítés keretében ellátott személyek száma, személyi gondozás esetén a számított ellátotti létszám szerint illeti meg.

27.3. Az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba véglegessé vált döntéssel bejegyzett ellátotti létszám 100%-át.

28. 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím

28.1. A támogatás a szociális segítés keretében kizárólag szociális segítésre megállapodást kötött ellátottak után jár. A feladat ellátható közfoglalkoztatottak alkalmazásával, de ez esetben a támogatás kizárólag a feladat ellátásával összefüggő kiadások közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó egyéb állami támogatással nem fedezett részére használható fel.

28.2. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a szociális segítés keretében ellátottak éves becsült száma, elszámoláskor a szociális segítésben részesülők tevékenységnaplója alapján naponta összesített ellátottak száma osztva 249-cel.

29. 1.3.2.4.2. Személyi gondozás - önálló feladatellátás jogcím és 1.3.2.4.3. Személyi gondozás - társulás által történő feladatellátás jogcím

29.1. A támogatás a személyi gondozás keretében kizárólag személyi gondozásra megállapodást kötött ellátottak után jár. A 2016. évben kötött megállapodások esetén azon ellátottak után is jár a támogatás, akikkel személyi gondozásra és szociális segítésre kötöttek megállapodást. A támogatásnál nem vehető figyelembe a társadalmi gondozók alkalmazásával, a közérdekű önkéntes tevékenység keretében, a közfoglalkoztatotti jogviszonyban álló személyek, vagy szociális szövetkezet igénybevételével nyújtott ellátás.

29.2. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor a személyi gondozásra megállapodással rendelkező ellátottak részére nyújtott tevékenység éves becsült óraszáma alapján kalkulált ellátotti létszám. Elszámoláskor az ellátotti létszámot a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet (a továbbiakban: 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet) 6. § (4a) bekezdés d) pontja alapján kell meghatározni. Amennyiben a gondozást nem heti 40 órában foglalkoztatott szociális gondozó végzi, úgy a gondozásra fordított havi 147 órás órakeret arányosan csökkentve vehető figyelembe. Az ellátottak száma igényléskor és elszámoláskor sem haladhatja meg a befogadott ellátotti létszámot.

29.3. Egy ellátott naponta az 1.3.2.4.1. Szociális segítés jogcím, az 1.3.2.4.2. Személyi gondozás - önálló feladatellátás jogcím és az 1.3.2.4.3. Személyi gondozás - társulás által történő feladatellátás jogcím közül csak egy jogcímen vehető figyelembe.

30. 1.3.2.5. Falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatás összesen jogcím

30.1. A támogatásra az az önkormányzat jogosult, amely falugondnoki vagy tanyagondnoki szolgáltatást tart fenn.

30.2. A támogatás az önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg.

31. 1.3.2.6. Időskorúak nappali intézményi ellátása jogcím

31.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek időskorúak nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg.

31.2. Azon ellátott után, akire vonatkozóan a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról, valamint a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásokról szóló 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet) alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra az 1.3.2.6.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím vagy az 1.3.2.6.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő időskorúak nappali intézményben ellátottak - társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.

31.3. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napon nyújtott szolgáltatásoknál a 6, illetve 7 nap alapulvételével - osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.

32. 1.3.2.7. Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása jogcím

32.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek fogyatékosok nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn.

32.2. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak az 1.3.2.7.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím és az 1.3.2.7.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő fogyatékos nappali intézményben ellátottak - társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.

32.3. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével - osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.

33. 1.3.2.8. Demens személyek nappali intézményi ellátása jogcím

33.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek demens ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.

33.2. A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az ellátásban részesülő személy rendelkezzen pszichiáter, neurológus, vagy geriáter szakorvos demenciakórképet igazoló szakvéleményével.

33.3. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak az 1.3.2.8.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - önálló feladatellátás jogcím vagy az 1.3.2.8.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő demens nappali intézményben ellátottak - társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.

33.4. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével - osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.

34. 1.3.2.9. Pszichiátriai betegek nappali intézményi ellátása jogcím

34.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek pszichiátriai betegek számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.

34.2. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak az 1.3.2.9.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek - önálló feladatellátás jogcím vagy az 1.3.2.9.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott pszichiátriai betegek - társulás által történő feladatellátás jogcím szerinti támogatást igényelheti.

34.3. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál az ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével - osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.

35. 1.3.2.10. Szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása jogcím

35.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek szenvedélybetegek számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.

35.2. A támogatás az önkormányzatokat az ellátottak száma szerint illeti meg. Azon ellátott után, akikre vonatkozóan a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott intézményen belüli foglalkoztatási támogatást vagy fejlesztő foglalkoztatás működési támogatását, vagy a 327/2012. (XI. 16.) Korm. rendelet alapján az akkreditált munkáltatónak támogatást folyósítanak, a fenntartó az adott napra csak az 1.3.2.10.3. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - önálló feladatellátás jogcím vagy az 1.3.2.10.4. Foglalkoztatási támogatásban részesülő, nappali intézményben ellátott szenvedélybetegek - társulás által történő feladatellátás jogcím szerint támogatást igényelheti.

35.3. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál az ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített, a Szoctv. szerint az intézménnyel megállapodást kötött ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével - osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők és a 30 napnál folyamatosan hosszabb ideig távolmaradók.

36. 1.3.2.11. Hajléktalanok nappali intézményi ellátása jogcím

36.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek hajléktalanok számára nappali ellátást biztosító intézményt tartanak fenn.

36.2. A támogatás a számított férőhelyek után igényelhető.

36.3. A számított férőhelyek számának meghatározása:

Fh = L/249

ahol:

Fh = a számított férőhelyszám, egész számra kerekítve,

L = az eseménynapló alapján összesített éves létszám, a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények esetén a 6, illetve 7 nap alapulvételével.

36.4. Elszámolásnál a napi átlagos ellátotti létszám nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett férőhelyek 120%-át.

37. 1.3.2.12. Családi bölcsőde jogcím

37.1. A támogatás az önkormányzat által fenntartott családi bölcsődébe beíratott és ellátott gyermekek után vehető igénybe.

37.2. Az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 230-cal, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 230-cal.

37.3. Az ellátottak között

a) 2-szeres szorzóval kell figyelembe venni a sajátos nevelési igényű, valamint korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermekeket,

b) 1,1-szeres szorzóval kell figyelembe venni a hátrányos helyzetű gyermekeket és

c) 1,2-szeres szorzóval kell figyelembe venni a halmozottan hátrányos gyermekeket.

37.4. Az 1.3.2.12.3. Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján befogadást nyert napközbeni gyermekfelügyelet jogcím szerinti támogatás a Gyvt. 145. § (2c) bekezdés b) pontja alapján 2017. január 1. előtt befogadást nyert és 2017. január 1-jétől az átalakult napközbeni gyermekfelügyeletet fenntartó önkormányzatokat illeti meg.

38. 1.3.2.13. Hajléktalanok átmeneti intézményei jogcím

38.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére.

38.2. A támogatás az önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti szállásán a ténylegesen betöltött, éjjeli menedékhelyén a működő férőhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás előtti és utáni gondozását szolgáló olyan férőhelyek alapján illeti meg, amelyeket az Egészségbiztosítási Alap is finanszíroz.

38.3. A kizárólag lakhatási szolgáltatás biztosítása esetén az 1.3.2.13.9. Kizárólag lakhatási szolgáltatás jogcím szerinti támogatás vehető igénybe.

38.4. A férőhelyek számának meghatározása: tervezéskor a gondozási napokon rendelkezésre álló férőhelyek éves becsült összege osztva 365-tel, elszámolásnál az átmeneti szállás esetében a gondozási napokon ténylegesen betöltött férőhelyek, éjjeli menedékhely esetében a rendelkezésre álló férőhelyek éves összege osztva 365-tel.

39. 1.3.2.14. Támogató szolgáltatás jogcím

39.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek támogató szolgáltatást tartanak fenn.

39.2. A támogatásra jogosult önkormányzatot alaptámogatás illeti meg a szolgálatok száma, és teljesítménytámogatás a szolgálat által biztosított feladategységek alapján a következők szerint:

T = AT+ (Fe*Tt)

ahol:

AT = 1.3.2.14.1. Alaptámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg,

Fe = feladategység: a halmozott fogyatékossága vagy autizmusa miatt szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 40 perc, más szociálisan rászorult személyek segítésével töltött 1 óra, illetve a szociálisan rászorult személyek szállítása közben megtett 5 kilométer,

Tt = 1.3.2.14.2. Teljesítménytámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg.

39.3. Feladategységek számának meghatározása: tervezéskor a feladategységek tervezett száma, de legfeljebb a Szoctv. alapján befogadott feladategység, elszámolásnál a teljesített feladategység, de legfeljebb a befogadott feladategység.

39.4. Támogató szolgáltatás esetén évente legalább 1 200 feladategységet, nem egész évben történő támogatás esetén ennek időarányos részét személyi segítéssel kell teljesíteni. Ahány feladategységgel a szolgáltató ennél kevesebbet teljesít, annyi szállítási szolgáltatással teljesített feladategység nem vehető figyelembe a teljesített feladategység meghatározása során. A szállításhoz kapcsolódó személyi segítés aránya a személyi segítésen belül az elszámolható feladategység legfeljebb 50%-a lehet.

39.5. Ha a kötelezően teljesítendő feladatmutató - évi 3 000 feladategység, nem egész évben történő támogatás esetén ezek időarányos része - nem teljesül, elszámoláskor a tárgyévi alaptámogatás arányos részét vissza kell fizetni.

40. 1.3.2.15. Közösségi ellátások jogcím

40.1. A támogatást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátást vagy szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátást biztosító szolgálatot tartanak fenn.

40.2. A támogatásra jogosult önkormányzatot alaptámogatás illeti meg a szolgálatok száma és teljesítménytámogatás a szolgálat által biztosított feladategységek alapján a következők szerint:

T = AT+ (Fe*Tt)

ahol:

AT = 1.3.2.15.1.1. Alaptámogatás jogcím vagy 1.3.2.15.2.1. Alaptámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg,

Fe = feladategység

- pszichiátriai betegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 00-09 vagy F 20-99 diagnóziskódba tartozó ellátott,

- szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátás esetén az egész évben szolgáltatásban részesülő, a BNO 10 kódkönyv F 10-19 diagnóziskódba sorolható, vagy egyéb kóros függőség által okozott mentális és viselkedési zavarokban - különösen játék- vagy munkaszenvedélyben, társfüggőségben - szenvedő ellátott,

Tt = 1.3.2.15.1.2. Teljesítménytámogatás jogcím vagy 1.3.2.15.2.2. Teljesítménytámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg.

40.3. Feladategységek számának meghatározása: tervezéskor a feladategységek tervezett száma, de legfeljebb a Szoctv. alapján befogadott feladategység, elszámolásnál a teljesített feladategység, de legfeljebb a befogadott feladategység. Ha a kötelezően teljesítendő feladatmutató - éves átlagban 40 fő, nem egész évben történő támogatás esetén ezek időarányos része - nem teljesül, elszámoláskor a tárgyévi alaptámogatás arányos részét vissza kell fizetni.

41. 1.3.3. Bölcsőde, mini bölcsőde támogatása jogcím

41.1. Az önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott bölcsődék, mini bölcsődék kiadásaihoz.

41.2. Az ellátottak száma a tárgyév január 31-én beíratott gyermekek száma, vagy a bölcsőde, mini bölcsőde szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 80%-a közül a kedvezőbb. Amennyiben a bölcsőde, mini bölcsőde nem egész évben működik, a férőhelyszámot a működés megkezdését követő hónap 1-jétől, illetve megszűnése hónapjának utolsó napjáig időarányosan kell megállapítani. Amennyiben tárgyév január 31-én és tárgyév november 30-án a beíratott gyermekek száma egyaránt nem éri el az engedélyezett férőhelyszám legalább 50%-át, úgy a támogatással figyelembe vehető ellátottak száma a bölcsőde, mini bölcsőde szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 50%-a.

41.2.1. A beíratott és a támogatás szempontjából figyelembe vett gyermekek létszáma egyetlen alkalommal és összesen sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszámot. A bölcsődei, mini bölcsődei csoportlétszám legfeljebb a bölcsődei nevelési év végéig túlléphető, ha a bölcsődei nevelési év közben állapítják meg a gyermek sajátos nevelési igényét, illetve korai fejlesztésre és gondozásra jogosultságát, vagy a gyermek felvételére veszélyeztetettsége miatt kerül sor.

41.2.2. A bölcsődébe, mini bölcsődébe beíratottnak az a gyermek minősül, akit az intézménybe felvettek, beírattak és megjelenik a napi nyilvántartási rendszerben.

41.2.3. A nevelés nélküli munkanapon, valamint a nyári zárvatartás idején az ügyeletet biztosító intézményben kell jelenteni az áthelyezett, beíratott gyermeket. Az ügyeletet biztosító intézményben a gyermekek létszáma egyetlen napon sem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő férőhelyszám 120%-át.

41.2.4. A sajátos nevelési igényű, valamint a korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermekeket az ellátottak számában két főként kell figyelembe venni.

41.3. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabályok:

41.3.1. A támogatás kizárólag a támogatással érintett intézmények működési és felhalmozási kiadására fordítható, azzal, hogy az 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcím, az 1.3.3.1.1. Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása jogcím, az 1.3.3.1.2. Bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása jogcím és az 1.3.3.2. Bölcsődei üzemeltetési támogatás jogcím szerinti támogatások egymás között átcsoportosíthatók.

41.3.2. A támogatás szempontjából kizárólag a „Gyermekek bölcsődében és mini bölcsődében történő ellátása” kormányzati funkción elszámolt kiadás vehető figyelembe.

42. 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcím

42.1. A központi költségvetés a Kjt., valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtvhr.), továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a bölcsődét, mini bölcsődét fenntartó önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott kisgyermeknevelők, szaktanácsadók és bölcsődei dajkák (a továbbiakban együtt: szakmai dolgozók) béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez. A szakmai dolgozók körébe tartozik a szakmai feladatokat ellátó bölcsődevezető, intézményvezető is. A bértámogatás szolgál a bölcsődei pótlék és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetésére is.

42.2. A szakmai dolgozók számított létszámának meghatározása

42.2.1. mini bölcsődében:

MBsz = [Le / 7, lefelé kerekítve 0 tizedesre) *2,5 fő] + {ha [Le - (Le / 7, lefelé kerekítve 0 tizedesre) * 7] >=3, akkor 2,5 fő, ha értéke 0-nál nagyobb és 3-nál kisebb, akkor 1,5 fő}

ahol:

MBsz = mini bölcsődében a szakmai dolgozók számított létszáma,

Le = a bölcsődei ellátottak 41.2. pont szerinti elismert létszáma.

42.2.2. bölcsődében:

BBsz = [Le / 12 *2, de legalább 2 fő kisgyermeknevelő] + Le / 24, de legalább 1 fő bölcsődei dajka] + [Let* 2 fő kisgyermeknevelő] + egyesített bölcsőde, bölcsődei igazgatóság esetén 1 fő szaktanácsadó + egycsoportos bölcsőde esetén 1 fő helyettesítő

ahol:

BBsz = bölcsődében a szakmai dolgozók számított létszáma,

Le = a bölcsődei ellátottak 41.2. pont szerinti elismert létszáma,

Let = azon telephelyek száma, ahol a bölcsődei ellátottak 41.2. pont szerinti elismert létszáma meghaladja a 60 főt.

42.3. Amennyiben a mini bölcsődében az ellátottak száma meghaladja a 16 főt, úgy a szakmai dolgozók számított létszámát a bölcsődére irányadó képlet szerint kell meghatározni. Amennyiben a mini bölcsődének több településen van telephelye, úgy a szakmai dolgozók számított létszámát a bölcsődére irányadó képlet szerint abban az esetben kell meghatározni, ha az ellátottak telephellyel érintett településekre jutó átlagos száma a 16 főt meghaladja.

42.4. A támogatás igénylése szempontjából a szakmai dolgozók finanszírozott létszáma a 42.2. pont szerinti képlet alapján meghatározott létszám, de legfeljebb a 2022. évben a ténylegesen foglalkoztatott szakmai dolgozók - teljes munkaidőre átszámított - átlagos száma, egy tizedesre kerekítve, azaz:

Bfk + Bff <= MBsz vagy BBsz

ahol:

Bfk = a finanszírozás szempontjából elismert bölcsődei dajkák és középfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, szaktanácsadók száma, egy tizedesre kerekítve,

Bff = a finanszírozás szempontjából elismert felsőfokú végzettségű bölcsődei kisgyermeknevelők, szaktanácsadók száma, egy tizedesre kerekítve,

42.5. A szakmai dolgozók finanszírozott létszámra jutó bértámogatás meghatározása:

Tf = Bfk * BTk + Bff * BTf

ahol:

Tf = a szakmai dolgozók finanszírozás szempontjából elismert létszámának átlagbéralapú támogatása,

BTk = 1.3.3.1.2. Bölcsődei dajkák, középfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása jogcím szerinti fajlagos összeg,

BTf = 1.3.3.1.1. Felsőfokú végzettségű kisgyermeknevelők, szaktanácsadók bértámogatása jogcím szerinti fajlagos összeg.

42.6. A támogatás felhasználható a 2021. december havi bérek 2022. januárjában történő kifizetésére is.

43. 1.3.3.2. Bölcsődei üzemeltetési támogatás jogcím

43.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatoknak az általuk biztosított bölcsődei, mini bölcsődei feladattal összefüggésben felmerülő kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével.

43.2. Az üzemeltetési támogatás összege nem haladhatja meg a bölcsődei, mini bölcsődei feladatellátás teljes éves kiadásának a gondozási díjakból származó bevétellel és az 1.3.3.1. Bölcsődei bértámogatás jogcím szerinti támogatással csökkentett összegét. Az ezzel kapcsolatos önkormányzati adatszolgáltatást a Kincstár ellenőrzi.

43.3. A bölcsődei üzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

43.4. A bölcsődei üzemeltetési támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről - az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve - az államháztartásért felelős miniszter 2021. december 15-éig dönt. Az önkormányzatok által az 1.6. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzatmódosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.

44. 1.3.4. A települési önkormányzatok által biztosított egyes szociális szakosított ellátások, valamint a gyermekek átmeneti gondozásával kapcsolatos feladatok támogatása jogcím

44.1. Az önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk fenntartott

a) időskorúak átmeneti és tartós bentlakásos ellátását,

b) a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátását, illetve

c) a gyermekek és családok átmeneti gondozását

biztosító intézmények, illetve a fogyatékos, valamint a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek részére nyújtott támogatott lakhatás egyes kiadásaihoz.

44.2. A támogatás a támogatással érintett intézmények működési és felhalmozási kiadásaira fordítható azzal, hogy az 1.3.4.1. Bértámogatás jogcím és az 1.3.4.2. Intézményüzemeltetési támogatás jogcím szerinti támogatások között átcsoportosítás hajtható végre.

44.3. E támogatást az önkormányzat a családok átmeneti otthonából év közben kikerülők otthontalanságának megszüntetéséhez is felhasználhatja.

44.4. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Gyermekek átmeneti ellátása”,

b) az „Időskorúak átmeneti ellátása”,

c) a „Demens betegek átmeneti ellátása”,

d) az „Időskorúak tartós bentlakásos ellátása”,

e) a „Demens betegek tartós bentlakásos ellátása”,

f) a „Hajléktalanok tartós bentlakásos ellátása”,

g) a „Támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére”,

h) a „Támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére” és

i) a „Támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

45. 1.3.4.1. Bértámogatás jogcím

45.1. A központi költségvetés a Kjt., valamint a Kjtvhr., továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakást nyújtó szociális intézményeit fenntartó, a gyermekek és családok átmeneti gondozását, illetve a fogyatékos, valamint a pszichiátriai és szenvedélybeteg személyek részére nyújtott támogatott lakhatást biztosító önkormányzatok részére, az általuk foglalkoztatott szakmai dolgozók béréhez, valamint az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.

45.2. A támogatás az önkormányzatot a számított segítői létszám után illeti meg.

45.2.1. E jogcím szempontjából segítő:

a) időskorúak átmeneti és tartós, hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátása, illetve támogatott lakhatás esetén: az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet 2. számú melléklete szerint az adott ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök (intézményvezető kivételével),

b) gyermekek átmeneti gondozása esetén: a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet 1. számú melléklete szerint az adott ellátásra vonatkozó, kötelező létszámnormában szereplő munkakörök (intézményvezető/szakmai vezető kivételével).

45.2.2. Finanszírozás szempontjából elismert létszám négy ellátottra egy fő segítő.

45.3. Az átlagbéralapú támogatás azon önkormányzatokat is megilleti, amelyek a gyermekek átmeneti gondozásának biztosítására a Gyvt.-ben szabályozott módon helyettes szülői jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülői tevékenység folytatására a szolgáltatói nyilvántartásba történő bejegyzés alapján jogosultak, illetve az önálló helyettes szülői ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. A támogatás ebben az esetben a helyettes szülői ellátással kapcsolatos költségekre fordítható.

45.4. Az ellátottak számának meghatározása:

a) tervezéskor az intézményben ellátottak éves becsült gondozási napjainak száma osztva 365-tel,

b) elszámolásnál az ellátottak gondozási napokra vonatkozó nyilvántartása szerint összesített éves gondozási napok száma osztva 365-tel,

amely éves szinten nem lehet több a szolgáltatói nyilvántartásban szereplő létszám 100%-nál.

45.5. A számított segítői munkatárs létszám meghatározása:

Gsz = L/4*Kszl

ahol:

Gsz = adott évre számított, elismert segítő munkatársak szolgáltatásonkénti együttes létszáma, szolgáltatásonként egész számra felfelé, illetve helyettes szülői ellátás esetén két tizedesre kerekítve,

L = adott évre elismert 45.4. pont szerinti összes ellátotti létszám,

Kszl = az alábbi táblázat szerinti szolgáltatásbiztosításához kapcsolódó korrekciós szorzószám, szolgáltatásonként.

A B
Altípus Szorzószám
(Kszl)
1 idősek otthona 1,00
2 időskorúak gondozóháza 0,93
3 idősek otthonában, időskorúak gondozóházában elhelyezett, pszichiáter, neurológus, vagy geriáter szakorvos demenciakórkép súlyos vagy középsúlyos fokozatát megállapító szakvéleményével rendelkező ellátottak 1,19
4 hajléktalanok otthona 1,05
5 hajléktalan személyek rehabilitációs intézménye 0,8
6 támogatott lakhatás fogyatékos személyek részére 1,19
7 fokozott gondozási szükséglettel rendelkező fogyatékos személyek részére támogatott lakhatás: a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül legalább két kategóriában teljes támogatást igénylő ellátott 1,5
8 magas gondozási szükséglettel rendelkező fogyatékos személyek részére támogatott lakhatás: a Szociális Ágazati Portálon közzétett Komplex támogatási szükségletmérő eszköz Összegző adatlap II. pont I. Személyi higiéné, II. Személyi függetlenség, III. Mobilitás kategóriák közül legalább egy kategóriában teljes támogatást igénylő ellátott 1,43
9 támogatott lakhatás pszichiátriai betegek részére 0,77
10 támogatott lakhatás szenvedélybetegek részére 0,74
11 helyettes szülőnél biztosított átmeneti ellátás 0,8
12 gyermekek átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás 0,94
13 családok átmeneti otthonában biztosított átmeneti ellátás 0,83
14 családok átmeneti otthonában külső férőhelyén biztosított átmeneti ellátás 0,7

45.6. A szakmai dolgozók bértámogatásának meghatározása:

Tsz = Gsz * Ábsz

ahol:

Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbéralapú támogatása,

Ábsz = 1.3.4.1. Bértámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg.

45.7. A támogatás felhasználható a 2021. december havi bérek 2022. januárjában történő kifizetésére is.

46. 1.3.4.2. Intézményüzemeltetési támogatás jogcím

46.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatoknak az általuk fenntartott időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakását, valamint a gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményeiben - ide nem értve a helyettes szülői ellátást és a családok átmeneti otthonának külső férőhelyeit - az intézményvezető és a nem a közvetlen szakmai feladatellátásban dolgozók béréhez, az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz, a szakmai dologi kiadásokhoz, valamint a feladatellátásra szolgáló épület és annak infrastruktúrája folyamatos működtetéséhez szükséges kiadásokhoz, az intézményi térítési bevételek figyelembevételével.

46.2. Amennyiben a szociális szakosított ellátást, gyermekek átmeneti gondozását biztosító intézmény egyéb ellátotti csoportokról - például fogyatékos személyekről, pszichiátriai és szenvedélybetegségben szenvedőkről, gyermekvédelmi szakellátásban részesülőkről - is gondoskodik, úgy az intézményüzemeltetési támogatáshoz az intézményüzemeltetési kiadást meg kell osztani, és az adatszolgáltatás során kizárólag az időskorúak átmeneti és tartós, a hajléktalan személyek tartós bentlakásos ellátásának, illetve a gyermekek átmeneti gondozásának adatait lehet szerepeltetni.

46.3. A támogatás összege (a továbbiakban: T) - a Kincstár által ellenőrzött önkormányzati adatszolgáltatás alapján - legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:

T <= Ösz + (Iv * Ábsz) - Szt ahol:

Ösz = éves összes várható intézményüzemeltetési kiadás,

Iv = intézményvezetők száma, a finanszírozás szempontjából intézményenként egy fő intézményvezető ismerhető el,

Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel várható éves összege.

46.4. Az intézményüzemeltetési támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

46.5. Az intézményüzemeltetési támogatás önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről - az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján - az államháztartásért felelős miniszter 2021. december 15-éig dönt. Az önkormányzatok által az 1.6. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzatmódosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.

47. 1.4.1. Intézményi gyermekétkeztetés támogatása jogcím

47.1. Az önkormányzatokat kötött felhasználású támogatás illeti meg az általuk a bölcsődében, mini bölcsődében, a fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek számára biztosított, továbbá az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi gyermekétkeztetés (a továbbiakban: intézményi gyermekétkeztetés) egyes kiadásaihoz. A támogatás igénylésének feltétele, hogy az önkormányzat saját fenntartásában lévő költségvetési szerv útján, társult feladatellátás esetén a társulás által fenntartott költségvetési szerv útján, vagy gazdasági társaságtól, egyéni vállalkozótól, központi költségvetési szervtől vagy nemzetiségi önkormányzattól (a továbbiakban: külső szolgáltató) vásárolt szolgáltatással biztosítsa az étkeztetést.

47.2. Az önkormányzat az általa fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében és óvodában, vagy a közigazgatási területén a tankerületi központ, valamint az állami szakképzési és felnőttképzési szerv által fenntartott nem bentlakásos nevelési-oktatási intézményben biztosított intézményi gyermekétkeztetés esetében egyházi fenntartótól is vásárolhatja a szolgáltatást. Ebben az esetben az egyházi fenntartó külső szolgáltatónak minősül.

47.3. A külső szolgáltatótól vásárolt szolgáltatás esetén a támogatás igénylésének további feltételei

47.3.1. A szolgáltatási díjban a külső szolgáltatónak ki kell mutatnia az étkeztetés nyersanyagköltségét, ami megállapodás szerint arányosan is történhet.

47.3.2. Amennyiben a külső szolgáltató a gyermekétkeztetési feladatot az önkormányzat nevében végzi, a külső szolgáltató az önkormányzat részére az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 13. §-a szerinti szolgáltatást nyújt, a részére fizetett kompenzáció pedig ennek megfelelően a szolgáltatás ellenértékeként értelmezendő. Ebben az esetben az étkeztetési díj tekintetében a számla külső szolgáltató által történő kibocsátására az önkormányzat nevében kerülhet sor, a bevétel az önkormányzatot illeti.

47.3.3. Amennyiben az önkormányzat a külső szolgáltatóval közszolgáltatási szerződést köt, úgy abban szabályozni szükséges, hogy a külső szolgáltató által beszedett térítési díjakból származó bevétel nem a külső szolgáltató bevétele, hanem az önkormányzaté, amit a könyvelésében a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben” vagy a „Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében” kormányzati funkciókon bevételként szerepeltet. A közszolgáltatási szerződés szerinti kompenzáció vagy támogatás az intézményi gyermekétkeztetés külső szolgáltató által kimutatott teljes költségre jár, aminek pénzforgalom nélkül része a gazdasági társaság által beszedett térítési díjbevételnek megfelelő összeg.

47.4. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabályok:

47.4.1. A támogatás kizárólag az étkeztetés teljes önköltségére (annak megszervezésével összefüggő valamennyi költségre, ideértve a felhalmozási jellegű kiadásokat is) számolható el, azzal, hogy az 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcím és az 1.4.1.2. Intézményi gyermekétkeztetés - üzemeltetési támogatás jogcím szerinti támogatások egymás között átcsoportosíthatók.

47.4.2. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben”, valamint

b) a „Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

48. 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcím

48.1. A központi költségvetés a Kjt., a köznevelési Kjtvhr., a Kjtvhr., továbbá egyéb, a kereseteket meghatározó jogszabályok alapján elismert átlagbéralapú támogatást biztosít a gyermekétkeztetést biztosító önkormányzatok részére, az önkormányzat által foglalkoztatottak béréhez és az ehhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adóhoz.

48.2. A számított dolgozói létszám alapján megállapított bértámogatás megilleti azon önkormányzatokat is, amelyek a feladatot vásárolt szolgáltatás útján látják el, ekkor e támogatás a szerződés szerinti szolgáltatási díj ellentételezése, továbbá a gyermekétkeztetéssel összefüggő valamennyi kiadás fedezetéül szolgál.

48.3. Az önkormányzat az általa étkeztetett, bölcsődében, mini bölcsődében, óvodában, iskolában, továbbá a kollégiumi ellátásban részesülő gyermekek, tanulók, fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek esetén az ellátottak számának meghatározása

48.3.1. Az óvodai, iskolai, kollégiumi és externátusi étkeztetést igénybe vevő gyermekek, tanulók 2022. évi becsült átlaglétszáma és az étkezési napok száma alapján tervezhető, illetve igényelhető a támogatás.

48.3.2. Az intézményi étkeztetésben részt vevők számának megállapításánál egy fő - függetlenül attól, hogy többszöri étkezésben is részt vesz - csak egy létszámként szerepelhet.

48.3.3. Ugyanazon gyermek, tanuló csak egy feladatellátási helyen biztosított étkeztetésnél vehető figyelembe.

48.3.4. Az igényjogosultság szempontjából egy fő létszámnak az a gyermek, tanuló számít, akinek naponta legalább a déli, többfogásos, meleg főétkezés biztosított.

48.3.5. Az elszámolás dokumentuma az élelmezési nyilvántartás, illetve térítési díj-kedvezményre való jogosultság esetén az azt alátámasztó irat is.

48.3.6. Az étkezésben részt vevők naptári évre, naponként összesített éves létszámát el kell osztani óvodai étkeztetés esetén 220 nappal, kollégiumi, externátusi étkeztetés esetén 200 nappal, iskolai étkeztetés esetén 185 nappal. A szünidőben szervezett napközi ellátás (ideértve az üdültetés, táboroztatás, egyéb szabadidős program, illetve egyéb szünidei étkeztetéseket is) résztvevőinek létszáma az előbbi számításokban nem vehető figyelembe.

48.3.7. A Gyvt. alapján szervezett, az önkormányzat által fenntartott bölcsődében, mini bölcsődében elhelyezett gyermekek esetében az intézményi gyermekétkeztetésben ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült számának figyelembevételével meghatározott gondozási napok száma osztva 230-cal, elszámolásnál a havi jelentőlapok szerinti, naponta ténylegesen ellátásban részesülő gyermekek száma alapján összesített éves gondozási napok száma osztva 230-cal.

48.3.8. Az önkormányzat által fenntartott fogyatékos személyek nappali intézményében elhelyezett gyermekek intézményi étkeztetése esetén az ellátottak számának meghatározása: tervezéskor az ellátottak éves becsült száma, elszámolásnál a nappali ellátásban részesülők látogatási és eseménynaplója alapján naponta összesített ellátottak száma - a heti 6, illetve heti 7 napos nyitvatartással működő intézmények a 6, illetve 7 nap alapulvételével - osztva 249-cel. Nem vehetők figyelembe a kizárólag étkeztetésben részesülők.

48.4. A számított dolgozói létszám - a kollégiumi, externátusi étkeztetettek számán kívüli - az ellátottak számától függően az alábbi ellátotti kategóriák szerint határozható meg ha L értéke 1-100 közötti:

Dsz = (L/25 + Lk/25)*F

ha L értéke 101-500 közötti:

Dsz = (100/25 + (L - 100)/60 + Lk/25)*F

ha L értéke 501-1 000 közötti:

Dsz = (100/25 + (500 - 100)/60 + (L - 500)/70 + Lk/25)*F

ha L értéke 1 001-1 500 közötti:

Dsz = (100/25 + (500-100)/60 + (1 000-500)/70 + (L - 1 000)/75 + Lk/25)*F

ha L értéke 1 500 feletti:

Dsz = (100/25 + (500 - 100)/60 + (1 000 - 500)/70 + (1 500 - 1 000)/75 + (L - 1 500)/80 + Lk/25)*F

ahol:

Dsz = adott évre számított dolgozók létszáma, két tizedesre kerekítve,

L = adott évre elismert - kollégiumi, externátusi étkeztetettek kivételével - ellátotti létszám,

Lk = az adott évre elismert kollégiumi, externátusi létszám,

F = a gyermekétkeztetési feladatellátási helyek számától függő tényező, amelynek értéke:

1 feladatellátási hely esetén 1,0; 2-3 feladatellátási hely esetén 1,1; 4-6 feladatellátási hely esetén: 1,2; 6 feladatellátási hely felett: 1,3. Bölcsőde, mini bölcsőde, fogyatékos személyek nappali intézménye esetén feladatellátási helyként az engedélyesek számát kell figyelembe venni.

48.5. A dolgozók bértámogatásának meghatározása:

Tsz = Dsz * Ábd

ahol:

Tsz = a finanszírozás szempontjából elismert szakmai dolgozók átlagbéralapú támogatása,

Ábd = 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcím szerinti fajlagos összeg.

48.6. A támogatás felhasználható a 2021. december havi bérek 2022. januárjában történő kifizetésére is.

49. 1.4.1.2. Intézményi gyermekétkeztetés - üzemeltetési támogatás jogcím

49.1. A központi költségvetés támogatást biztosít az önkormányzatoknak az általuk biztosított intézményi gyermekétkeztetési feladattal összefüggésben felmerülő nyersanyag- és dologi kiadásokhoz a személyi térítési díjból származó elvárt bevételek figyelembevételével.

49.2. A támogatás összege - a Kincstár által ellenőrzött önkormányzati adatszolgáltatás alapján - legfeljebb az alábbiak szerint meghatározott mérték lehet:

T <= Kgy - Szt

ahol:

Kgy = az intézményi gyermekétkeztetés várható éves nyersanyag- és dologi kiadása (vásárolt szolgáltatás esetében a vásárolt szolgáltatás útján ellátottakra számított az 1.4.1.1. Intézményi gyermekétkeztetés - bértámogatás jogcím szerinti támogatással csökkentett éves nyersanyag- és dologi kiadás összege),

Szt = személyi térítési díjakból származó bevétel elvárt éves összege.

49.3. Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának összege nem haladhatja meg az önkormányzat által jelzett nettó kiadások bértámogatással csökkentett összegét.

49.4. Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

49.5. Az intézményi gyermekétkeztetés üzemeltetési támogatásának önkormányzatonkénti meghatározásáról és annak összegéről - az önkormányzatok által nyújtott adatszolgáltatás alapján, a települések típusát és az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességét is figyelembe véve - az államháztartásért felelős miniszter 2021. december 15-éig dönt. Az önkormányzatok által az 1.6. pont szerinti tájékoztató és értesítő alapján kezdeményezett évközi előirányzatmódosítások alapján az államháztartásért felelős miniszter a döntését módosíthatja.

50. 1.4.2. Szünidei étkeztetés támogatása jogcím

50.1. A támogatás a rászoruló gyermekek Gyvt. 21/C. § (1) bekezdés a) pontjában szereplő gyermekek szünidei étkeztetését biztosító önkormányzatokat illeti meg, az étkezési adagok száma alapján. Az étkezési adagok számába beleértendő a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 13/A. § (1)-(2) bekezdése szerint biztosított szünidei étkeztetés is.

50.2. A támogatás összege az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességtől függő fajlagos összegek figyelembevételével kerül meghatározásra az alábbiak szerint.

A B
Egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség (forint) Fajlagos összeg korrigált értéke
(forint/étkezési adag)
1 0-18 000 570
2 18 001-21 000 542
3 21 001-24 000 513
4 24 001-27 000 485
5 27 001-30 000 456
6 30 001-35 000 399
7 35 001-40 000 342
8 40 001- 285

50.3. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás tartalmát az államháztartásért felelős miniszter által kiadott útmutató rögzíti, amelyet az elszámolás során is figyelembe kell venni.

50.4. A támogatás felhasználásával kapcsolatos szabály:

A támogatás szempontjából kizárólag az „Intézményen kívüli gyermekétkeztetés” kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

51. 1.5. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása jogcím

A támogatások a kulturális alapellátás biztosításához, a muzeális intézmények fenntartásához, a nyilvános könyvtári feladatok ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához, valamint a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi XXXII. törvény alapján tett továbbfoglalkoztatási ajánlatot elfogadók számára biztosított differenciált béremeléshez járulnak hozzá. A támogatások szolgálnak a kulturális tevékenységet végző közalkalmazottak kulturális illetménypótléka, és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetésére is.

52. 1.5.1. Megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása jogcím

52.1. A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok és Szentendre Város Önkormányzatát lakosságszám alapján illeti meg a Mötv., valamint a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvényben (a továbbiakban: Kult. tv.) meghatározott nyilvános könyvtári és muzeális intézményi feladatainak ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához.

52.2. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”,

b) a „Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”,

c) a „Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek”,

d) a „Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés”,

e) a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”,

f) a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme”,

g) a „Könyvtári szolgáltatások”,

h) a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”,

i) a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”,

j) a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint

k) a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

53. 1.5.2. Települési önkormányzatok egyes kulturális feladatainak támogatása jogcím

53.1. A támogatás az önkormányzatokat lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott nyilvános könyvtári feladatainak ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához.

53.2. A támogatásból a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzata, Szentendre Város Önkormányzata, Budapest Főváros Önkormányzata, és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek.

53.3. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2023. március 31-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.

53.4. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”,

b) a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme”,

c) a „Könyvtári szolgáltatások”,

d) a „Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”,

e) a „Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”,

f) a „Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek”, valamint

g) a „Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

53.5. Amennyiben az önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem a Kult. tv. 76. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt közművelődési alapszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadásokra fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

53.6. Amennyiben a Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja alapján a nyilvános könyvtárat fenntartó önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlására fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

53.7. A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés b) pontja alapján az illetékes megyei hatókörű városi könyvtárral szolgáltatási szerződést kötött önkormányzatnak a támogatás legalább 25%-át a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről szóló 39/2013. (V. 31.) EMMI rendeletben előírt könyvtári szolgáltatások infrastrukturális feltételeit biztosító tevékenységre és a Kult. tv. 76. § (3) bekezdés a) pontjában foglalt közművelődési alapszolgáltatáshoz kapcsolódó kiadásokra kell felhasználnia. Amennyiben az önkormányzat e feltételnek nem tesz eleget, úgy a támogatás 30%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

54. 1.5.3. Budapest Főváros Önkormányzata kulturális feladatainak támogatása jogcím

54.1. A támogatás Budapest Főváros Önkormányzatát illeti meg a Mötv.-ben, valamint a Kult. tv.-ben meghatározott könyvtári, múzeumi és közművelődési feladatainak ellátásához.

54.2. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”,

b) a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme”,

c) a „Könyvtári szolgáltatások”,

d) a „Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”,

e) a „Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”,

f) a „Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek”,

g) a „Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés”,

h) a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”,

i) a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”,

j) a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint

k) a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

54.3. Budapest Főváros Önkormányzatának a támogatást a Budapesti Művelődési Központ, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és a Budapesti Történeti Múzeum működésének és feladatellátásának biztosításához kapcsolódó működési és felhalmozási kiadásokra kell felhasználnia.

54.4. Amennyiben Budapest Főváros Önkormányzata a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárra jutó támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlására fordítja, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

55. 1.5.4. Fővárosi kerületi önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása jogcím

55.1. A támogatás a fővárosi kerületek önkormányzatait lakosságszám alapján illeti meg a Mötv.-ben, valamint Kult. tv. alapján meghatározott nyilvános könyvtári és muzeális intézményi feladatainak ellátásához és a közművelődési alapszolgáltatások biztosításához.

55.2. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése”,

b) a „Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása”,

c) a „Közművelődés - egész életre kiterjedő tanulás, amatőr művészetek”,

d) a „Közművelődés - kulturális alapú gazdaságfejlesztés”,

e) a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”,

f) a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme”,

g) a „Könyvtári szolgáltatások”,

h) a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”,

i) a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”,

j) a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint

k) a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

56. 1.5.5. Megyei hatókörű városi könyvtár kistelepülési könyvtári célú kiegészítő támogatása jogcím

56.1. A támogatást a megyei hatókörű városi könyvtárat fenntartó megyeszékhely megyei jogú város és Szentendre Város Önkormányzata igényelheti a könyvtár által az 5 500 főnél kisebb lakosságszámú - könyvtári szolgáltató helyet működtető - településsel 2021. október 15-éig kötött megállapodások alapján.

56.2. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2023. február 28-áig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.

56.3. A támogatás szempontjából kizárólag

a) a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”,

b) a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme”, valamint

c) a „Könyvtári szolgáltatások”

kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

56.4. A támogatást a megyei hatókörű városi könyvtár a Könyvtári Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban: KSZR) működtetésére használhatja fel.

56.5. Ha a megyei hatókörű városi könyvtár a KSZR működtetésére megállapodást köt a városi könyvtárral, a városi könyvtár által ellátott feladatok költségeinek fedezetéről e támogatás keretei között a megyei hatókörű városi könyvtár gondoskodik.

57. 42.5.5. Önkormányzati szolidaritási hozzájárulás jogcím

57.1. A 22 000 forint feletti egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességgel rendelkező önkormányzat az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képességétől függő mértékű szolidaritási hozzájárulást teljesít a központi költségvetésnek. A szolidaritási hozzájárulás alapja az önkormányzat 1.3. pont szerinti iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalapja (a továbbiakban: a szolidaritási hozzájárulás alapja). A szolidaritási hozzájárulás teljesítése a nettó finanszírozás keretében történik.

57.2. A szolidaritási hozzájárulás számításakor alkalmazandó paramétertábla:

A B C D
Kategóriák az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége szerint (forint) Hozzájárulás mértéke a szolidaritási hozzájárulás alapjának százalékában
alsó határ felső határ minimum maximum
1 0 22 000 0 0
2 22 001 50 000 0,11 0,36
3 50 001 68 000 0,36 0,45
4 68 001 90 000 0,45 0,52
5 90 001 120 000 0,52 0,57
6 120 001 950 000 0,57 0,65

57.3. A szolidaritási hozzájárulás az alábbi képlet alapján határozható meg:

SZH = SZHA * [C + (AE - A)/(B - A) * (D - C)] / 100, egész számra kerekítve - KT, de értéke legalább 0

ahol:

SZH = szolidaritási hozzájárulás fizetendő összege, SZHA = szolidaritási hozzájárulás alapja,

AE = az önkormányzat egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képessége, ami alapján a szolidaritási hozzájárulás mértékének számításakor alkalmazandó 57.2. pont szerinti paramétertábla megfelelő sora alkalmazandó,

A-D = a szolidaritási hozzájárulás számításakor alkalmazandó 57.2. pont szerinti paramétertábla oszlopai szerinti érték,

KT = 600 fő lakosságszám alatti települések esetében alkalmazandó korrekciós tényező, amelynek összege 12 millió forint.

57.4. Amennyiben a település közös hivatal székhelye, a 57.2. pont szerinti paramétertábla 2-6. sorai szerinti kategóriákban a rá irányadó %-os mérték 0,05 százalékponttal kisebb.

57.5. Az államháztartásért felelős miniszter az 1.3. pont szerinti iparűzési adóerő-képességet meghatározó adóalap és az egy lakosra jutó iparűzési adóerő-képesség ismeretében az 57.2. pont szerinti paramétertáblában szereplő kategóriahatárokat és hozzájárulási mértékeket módosíthatja. A módosítás nem érintheti hátrányosan egyetlen kategóriát sem.

3. melléklet a 2021. évi XC. törvényhez

A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai

I. Előirányzatok és támogatások

Jogcímszám Támogatási jogcím Előirányzat
(millió forintban)
1 2. A helyi önkormányzatok működési célú kiegészítő támogatásai
2 2.1. A helyi önkormányzatok általános feladatainak működési célú támogatása
3 2.1.1. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása 4 500,0
4 2.1.2. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása 100,0
5 2.1.3. A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása 12 000,0
6 2.1.4. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű közszolgáltató meg nem térülő költségeinek támogatása 280,0
7 2.1.5. Önkormányzatok rendkívüli támogatása 6 000,0
8 2.1.6. Önkormányzati elszámolások 9 224,0
9 2.1.7. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása 5 488,1
10 2.1.8. Budapest V. kerület Belváros-Lipótváros Önkormányzata Idősügyi Infokommunikációs Modellprogrammal kapcsolatos támogatása 91,0
11 2.2. A települési önkormányzatok egyes szociális és gyermekjóléti feladatainak működési célú támogatása
12 2.2.1. A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása 5 000,0
13 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék 24 741,1
14 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása 5 519,5
15 2.3. A települési önkormányzatok kulturális feladatainak működési célú támogatása
16 2.3.1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat kulturális feladatainak támogatása 1 720,0
17 2.3.2. Települési önkormányzatok kulturális feladatainak kiegészítő támogatása
18 2.3.2.1. Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása 2 751,2
19 2.3.2.2. Megyei hatókörű városi könyvtárak feladatainak támogatása 3 282,5
20 2.3.2.3. A települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása 1 238,1
21 2.3.2.4. A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása 300,0
22 2.3.2.5. Táncművészeti szervezetek támogatása 336,4
23 2.3.2.6. Zeneművészeti szervezetek támogatása 3 000,0
24 3. A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai
25 3.1. Vis maior támogatás 4 000,0
26 3.2. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása 390,0
27 3.3. Kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása
2 000,0
28 3.4. Óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás
500,0
29 3.5. Belterületi utak, járdák, hidak felújítása 3 500,0
30 3.6. Önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatása 1 500,0
31 3.7. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása
300,0
32 3.8. Normafa Park program támogatása 620,0
33 3.9. Kisbér Város városközpontja megújításának támogatása 800,0

II. Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályai

1. 2.1.1. Lakossági víz- és csatornaszolgáltatás támogatása jogcím

1.1. A jogcím azon önkormányzat támogatására szolgál, amelynek az önkormányzati, az állami és egyéb szolgáltatók által végzett lakossági közműves ivóvízellátás és szennyvízszolgáltatás, valamint a más víziközmű-társaságtól vásárolt, illetve átvett lakossági célú ivóvíz ráfordításai magasak.

1.2. A támogatást az önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A pályázatot a vízgazdálkodásért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter és a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter egyetértésével írja ki.

1.3. A támogatás elosztása a pályázók között a tárgyévet megelőző egyéves időszak lakossági fogyasztásának mennyisége, az ebben várható változások és a szolgáltatás tényleges, illetve várható ráfordításai figyelembevételével történik. A támogatás településenkénti összegének megállapítása során figyelembe kell venni az adott település lakosainak szociális helyzetét is.

1.4. Az előirányzat szolgál részbeni fedezetül az egészséges ivóvízzel való ellátás ideiglenes módozatai ráfordításainak támogatására is azon önkormányzatok esetén, amelyek az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat határozata alapján kötelesek a településen élők részére az egészséges ivóvizet zacskós vagy palackos kiszerelésben, illetve tartálykocsis szállítással biztosítani.

1.5. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a vízgazdálkodásért felelős miniszter dönt. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

2. 2.1.2. A kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyi önkormányzat általi ellátásának támogatása jogcím

2.1. A jogcím azon önkormányzat támogatására szolgál, amely a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontja szerint a közszolgáltatási szerződés lejártáig a közszolgáltatást biztosítja.

2.2. A támogatást az önkormányzat pályázati úton igényelheti a közszolgáltatás 2015. július 1-jei állapot szerinti közszolgáltatási díjának megtérítésére. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.

2.3. Az igényelhető összeget a közszolgáltatási díjból befolyó bevétel csökkenti, továbbá az előző évi támogatás elszámolását követően az előző évi tényadatok alapján meg nem igényelt összeg növeli.

2.4. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, a kéményseprő-ipari közszolgáltatás tárgyévi térítésmentes ellátásához szükséges becsült adat alapján egy összegben történik.

2.5. Amennyiben a szolgáltató közszolgáltatói szerződése a tárgyévet megelőző évben megszűnt, és a beszámolójának ellenőrzését követően többlettámogatás illeti meg, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt az elfogadott többletköltség támogatásáról, és az ellátásért felelős önkormányzatokon keresztül gondoskodik a támogatási előleggel nem fedezett résznek támogatásként történő biztosításáról.

2.6. A támogatás felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

3. 2.1.3. A kötelezően ellátandó helyi közösségi közlekedési feladat támogatása jogcím

3.1. A jogcím a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 4. § (4) bekezdés c) pontja szerinti, a Budapest Főváros Önkormányzata által kötelezően ellátandó feladatok támogatására szolgál.

3.2. A támogatás nem haladhatja meg a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján megállapított, a fővárosi helyi közlekedési közszolgáltatás ellátása során felmerülő veszteséget.

3.3. A közlekedésért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével Budapest Főváros Önkormányzatával a támogatás felhasználásának szabályairól támogatási szerződést köt. Az Áht. szerinti támogató a közlekedésért felelős miniszter.

3.4. A támogatás a fővárosi helyi közösségi közlekedés tárgyévi működésének támogatására fordítható. A támogatás folyósítása részletekben, időarányosan történik, felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

4. 2.1.4. A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű közszolgáltató meg nem térülő költségeinek támogatása jogcím

4.1. A jogcím szolgál a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtésére vonatkozó nem rendszeres közszolgáltatásról szóló 378/2015. (XII. 8.) Korm. rendelet alapján a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz ideiglenes begyűjtésére kijelölt közérdekű szolgáltatónak az ideiglenes begyűjtési ellátásért fizetendő közszolgáltatási díjból meg nem térülő, indokolt költségei megtérítésére a közérdekű közszolgáltató kijelölése megszűnéséig vagy az új közszolgáltatási szerződés alapján történő közszolgáltatás megkezdéséig tartó időszakra vonatkozóan az ellátásért felelős települési önkormányzatokon keresztül.

4.2. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: MEKH) támogatási javaslatát követően dönt.

4.3. A tárgyévre megállapított támogatás folyósítása támogatási előlegként egy összegben történik, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter döntését követő 15 napon belül. A folyósítás feltétele, hogy az ellátásért felelős önkormányzat az előző évre vonatkozó elszámolást az éves költségvetési beszámolójában teljesítse. Amennyiben ez nem történt meg a miniszteri döntést megelőzően, akkor az elszámolást követő 15 napon belül kerülhet sor a folyósításra. Amennyiben a közérdekű szolgáltatót a tárgyévet megelőző évi beszámolójának ellenőrzését követően a MEKH tájékoztatása alapján többlettámogatás illeti meg, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt a többlettámogatásról, és az ellátásért felelős önkormányzatokon keresztül gondoskodik a támogatási előleggel nem fedezett résznek támogatásként történő biztosításáról.

4.4. Ha a közérdekű szolgáltató az igénylésben megadott időszakra vonatkozóan nem részesült támogatási előlegben, és a beszámolójának ellenőrzését követően a MEKH tájékoztatása alapján támogatás illeti meg, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a MEKH támogatási javaslatát követően dönt a támogatásról, és az ellátásért felelős önkormányzatokon keresztül gondoskodik a támogatás biztosításáról.

4.5. A támogatás felhasználásának határideje tárgyév december 31-e.

5. 2.1.5. Önkormányzatok rendkívüli támogatása jogcím

5.1. A jogcím szolgál

a) az önkormányzatok működőképességének megőrzése vagy egyéb, a feladataik ellátását veszélyeztető helyzet elhárítása érdekében nyújtott pályázati úton történő támogatására, továbbá

b) a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatására és a pénzügyi gondnok díjára.

5.2. Az 5.1. pont a) alpontja szerinti támogatást az önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel közösen írja ki.

5.3. Az 5.1. pont a) alpontja szerinti támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter a beérkező támogatási igények elbírálását követően folyamatosan, de legkésőbb tárgyév december 10-éig együttesen dönt.

5.4. Az 5.1. pont a) alpontja szerinti támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik, formája lehet

a) vissza nem térítendő támogatás,

b) visszatérítendő támogatás.

5.5. Az 5.1. pont b) alpontja szerinti visszterhes kamattámogatást igényelhet az a helyi önkormányzat, amely a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvényben szabályozott eljárás keretében az egyezséget pénzügyi intézménytől felvett hitellel teremtette meg. Ha a kamattámogatás alapjául szolgáló hitel forinttól eltérő devizanemű, a kamattámogatást a Magyar Nemzeti Bank által a kamattámogatás esedékességét megelőző második munkanappal közzétett, az adott devizára vonatkozó középárfolyam figyelembevételével kell kiszámítani. A kamattámogatás feltételeit a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és a helyi önkormányzat megállapodásban rögzíti.

5.6. Az 5.1. pont b) alpontja szerinti, a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásában közreműködő pénzügyi gondnok díjához - az általános forgalmi adóval együtt - legalább 0,8 millió forint, legfeljebb 4,0 millió forint támogatás igényelhető. A pénzügyi gondnok díjának folyósításáról - a bíróság díjmegállapító végzésének jogerőre emelkedését követően - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter intézkedik.

5.7. Az 5.4. pont a) alpontja szerint biztosított vissza nem térítendő támogatás felhasználási határideje a folyósítást követő harmadik hónap utolsó napja, kivéve azoknál a támogatásoknál, amelyeknek célja és nagyságrendje megköveteli, hogy a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a támogatási döntést követően a támogatás felhasználásának és elszámolásának feltételeiről támogatási szerződést kössön a kedvezményezettel.

5.8. Az 5.4. pont b) alpontja szerint biztosított visszatérítendő támogatás visszafizetési határideje a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter döntése szerinti határidő, de legfeljebb a tárgyévet követő év december 31-e.

6. 2.1.6. Önkormányzati elszámolások jogcím

6.1. A jogcím előirányzatát növeli

a) a költségvetési évet megelőző évi elszámolás alapján a helyi önkormányzatok által költségvetési évben november 30-áig visszafizetett támogatások összege, ideértve a költségvetési évet megelőző év decemberében teljesített visszafizetéseket is,

b) a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatok által jogtalanul igénybe vett támogatások költségvetési évben visszafizetett összege,

c) a helyi önkormányzatok által költségvetési évben megfizetett ügyleti és késedelmi kamat összege,

d) a települési önkormányzatok által igényelt támogatások - a nem helyi önkormányzat részére történő feladatátadással összefüggő előirányzat-csökkenés kivételével - lemondott előirányzatának összege,

e) a helyi önkormányzatok által az Áht. 83. § (6a) bekezdésében foglalt kötelezettség költségvetési év december 5-éig történő elmulasztása miatt a költségvetési évben felfüggesztett támogatások összege,

f) az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter együttes intézkedése esetén a 2021. évi költségvetési törvény 3. melléklet 2.1.6. Önkormányzati elszámolások jogcímének tárgyévet megelőző év december 31-ei pozitív egyenlegének összege.

6.2. A jogcím előirányzatát csökkenti a települési önkormányzatok által igényelt támogatásoknak az államháztartásról szóló jogszabályokban meghatározott időpontokban és esetekben - a nem települési önkormányzattól történő feladatátvétellel összefüggő előirányzat-növelés kivételével - pótigényelt előirányzatának az összege.

6.3. A jogcím terhére a következő kifizetések teljesíthetők:

a) a támogatások költségvetési évet megelőző évi elszámolása alapján a helyi önkormányzatok részéről a költségvetési évben keletkező pótigény összege,

b) az önellenőrzés, a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján a helyi önkormányzatokat pótlólagosan megillető támogatások költségvetési évben kifizetett összege,

c) az államháztartásról szóló jogszabályok alapján költségvetési évben a helyi önkormányzatokat megillető ügyleti és késedelmi kamat összege,

d) a helyi önkormányzatok által az Áht. 83. § (6a) bekezdésében foglaltak szerint a költségvetési évet megelőző éveket terhelő kötelezettségek költségvetési évben történő teljesítése esetén a költségvetési évet megelőző években felfüggesztett támogatások összege,

e) az önellenőrzés és a kincstári felülvizsgálat során a helyi önkormányzat javára megállapított visszatérítés összege,

f) a 2021. évi költségvetési törvény 3. melléklet 3. A helyi önkormányzatok felhalmozási célú kiegészítő támogatásai jogcím szerinti azon költségvetési támogatások le nem hívott része, amelyek esetében a tárgyévet megelőző évben csak az előleg kifizetése történt meg. A tárgyévet megelőző évben le nem hívott, de tárgyévben esedékessé váló támogatások vonatkozásában a támogató jogosult a tárgyévet megelőző évi támogatási szerződés, illetve kiadott támogatói okirat módosítására. E támogatások tárgyévi folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat a tárgyévet megelőző évben kapott támogatással (előleggel) legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol,

g) a jogosult magánszemély részére a közműfejlesztési hozzájárulás megfizetett összegének meghatározott hányada közműfejlesztési támogatásként a települési önkormányzatokon keresztül biztosítható. A támogatást a helyi önkormányzat jegyzője kérelem útján igényli a magánszemély jogosultaktól beérkezett, a feltételeknek megfelelő igények közműfajtánként és igénylők számának megjelölésével történő összesítésével minden negyedévet követő hónap 20-áig a Kincstár illetékes területi szervén (a továbbiakban: Igazgatóság) keresztül. Az Igazgatóság a beérkezéstől számított húsz napon belül továbbítja az összesített kérelmeket a helyi önkormányzatokért felelős miniszter részére. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben a kérelmek beérkezését követő hónapban történik,

h) a „Sikeres Magyarországért Panel Plusz” Hitelprogram keretében lakásszövetkezet, illetve társasház által felvett kölcsönhöz kapcsolódó támogatás nyújtásáról szóló 156/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet alapján kamattámogatásra jogosultak számára kifizetett összeg, továbbá az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló 93/1990. (XI. 21.) Korm. rendelet alapján a személyes szabadság korlátozása miatti kárpótlás címén kifizetett összegek 100%-a igénylésének fedezetéül,

i) az előirányzat szolgál fedezetül a helyi önkormányzat és társulása számára a Svájci- Magyar Együttműködési Program fejlesztési célú pályázataihoz szükséges saját forrás kiegészítésére a korábbi években megítélt és támogatási szerződésben rögzített központi költségvetési támogatásból adódó fizetési kötelezettségek teljesítésére,

j) az előirányzatból 1 500,0 millió forint a bölcsődei fejlesztési program célját szolgálja,

k) a huszonötezer főnél nem nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat részére 2021. évi költségvetési törvény 3. melléklet 6.3. pont k) alpont szerinti támogatás elszámolásakor keletkező kiegészítő támogatás. Amennyiben az adózók által a 2021. évben végződő - a tevékenységét 2021. január 1-jét követően kezdő, naptári évtől eltérő üzleti évet választó mikro-, kis- és középvállalkozás esetében a 2021. évben kezdődő - adóévről benyújtott bevallás alapján, a 2022. október 17-ei napra vonatkozó adatok szerint elszámolt támogatás települési önkormányzatra összesített összege meghaladja a 2021. évi költségvetési törvény 3. melléklet 6.3. pont k) alpont szerinti támogatás összegét, a települési önkormányzat a 2022. évben a két összeg különbözetének megfelelő kiegészítő támogatásra jogosult, ellenkező esetben a települési önkormányzatnak a két összeg különbözetének megfelelő összeget a központi költségvetés javára vissza kell fizetnie. A visszafizetési kötelezettséget az önkormányzat 2022. október 31-éig teljesíti. A megfizetendő összeget kamatfizetési kötelezettség nem terheli. A kiegészítő támogatás folyósítása a november havi nettó finanszírozás keretében történik.

6.4. A 6.3. pont f) alpontja szerint biztosított támogatás felhasználási határideje tárgyévet követő év december 31.

6.5. A 6.3. pont h) alpontja szerint biztosított támogatás szempontjából kizárólag az egységes rovatrend „Ellátottak pénzbeli juttatásai” megfelelő rovatain elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

6.6. A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben első ízben 2018. évben létrehozott Bölcsődei fejlesztési program cím terhére biztosított támogatás felhasználási határideje a támogatás folyósításának évét követő második év december 31-e.

7. 2.1.7. Megyei önkormányzatok feladatainak támogatása jogcím

7.1. A jogcím a megyei önkormányzatok feladataihoz kapcsolódó kiadások támogatását szolgálja.

7.2. A megyei önkormányzatokat megillető támogatás összegét az alábbi táblázat tartalmazza:

A B
Megyei önkormányzatok Támogatás
(millió forintban)
1 Baranya Megyei Önkormányzat 280,5
2 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat 307,0
3 Békés Megyei Önkormányzat 270,4
4 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat 352,0
5 Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat 281,2
6 Fejér Megyei Önkormányzat 289,0
7 Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat 295,6
8 Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat 311,1
9 Heves Megyei Önkormányzat 263,1
10 Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat 275,2
11 Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat 256,3
12 Nógrád Megyei Önkormányzat 239,2
13 Pest Megyei Önkormányzat 488,1
14 Somogy Megyei Önkormányzat 257,8
15 Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat 322,6
16 Tolna Megyei Önkormányzat 235,3
17 Vas Megyei Önkormányzat 249,5
18 Veszprém Megyei Önkormányzat 269,8
19 Zala Megyei Önkormányzat 244,4
Összesen: 5 488,1

7.3. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

8. 2.1.8. Budapest V. kerület Belváros-Lipótváros Önkormányzata Idősügyi Infokommunikációs Modellprogrammal kapcsolatos támogatása jogcím

8.1. A jogcím az Idősügyi Infokommunikációs Modellprogram Budapest V. kerület

Belváros-Lipótváros Önkormányzata általi megvalósítását szolgálja.

8.2. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki Budapest V. kerület Belváros-Lipótváros Önkormányzata számára.

8.3. A támogatás teljes összegének folyósítása a támogatói okirat kiadását követő 30 napon belül történik, felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

9. 2.2.1. A települési önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárlásához kapcsolódó támogatása jogcím

9.1. A jogcím az 5 000 fő lakosságszámot meg nem haladó önkormányzat szociális célú tüzelőanyag - tűzifa vagy barnakőszén - vásárlásának támogatására szolgál.

9.2. A támogatást az önkormányzatok pályázati úton igényelhetik. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.

9.3. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.

9.4. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

9.5. A támogatás felhasználásának határideje tárgyévet követő év március 31-e.

10. 2.2.2. Szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék jogcím

10.1. A jogcímből a központi költségvetés támogatást biztosít a Kjtvhr. 15/A. §-a és 15/C. §-a szerinti, 2022. január-december havi foglalkoztatásra tekintettel kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékhoz, egészségügyi kiegészítő pótlékhoz és azok szociális hozzájárulási adójához.

10.2. Az önkormányzat a támogatásra akkor jogosult, ha a Kjtvhr. 15/A. §-a és 15/C. §-a szerinti szociális ágazati összevont pótlék és egészségügyi kiegészítő pótlék teljes összege tényleges bérnövekedésként jelenik meg a foglalkoztatott számára. Nem nyújtható támogatás a szociális ágazati összevont pótléknak és az egészségügyi kiegészítő pótléknak a Kjtvhr. 5. és 7. számú mellékleteiben meghatározott összegén felül nyújtott összege és az arra tekintettel fizetendő szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez.

10.3. A támogatás havi összege az önkormányzati költségvetési szervek foglalkoztatottjaira vonatkozó, előző hónapra számfejtett, tárgyhónapban kifizetendő havi pótlékok szociális hozzájárulási adóval növelt bruttó összege. A támogatás folyósítása - a Kincstár tárgyhónap 5-éig a támogatás önkormányzatokat megillető összegével kapcsolatosan teljesített adatszolgáltatása alapján - havonta történik.

10.4. A támogatást az önkormányzat kizárólag a 2022. évi január-december hónapokban kifizetendő szociális ágazati összevont pótlékra, egészségügyi kiegészítő pótlékra és azokhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási adóra használhatja fel. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

11. 2.2.3. Óvodai és iskolai szociális segítő tevékenység támogatása jogcím

11.1. A támogatásra az a járásszékhely önkormányzat jogosult, amely az általa fenntartott család- és gyermekjóléti központ útján ellátja a Gyvt. szerinti óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet.

11.2. Az önkormányzatokat megillető támogatás éves összegét a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter 2021. november 30-áig állapítja meg.

11.3. A 2. melléklet 1.3.2.1. Család- és gyermekjóléti szolgálat jogcímen és 1.3.2.2. Család- és gyermekjóléti központ jogcímen, valamint e jogcímen kapott támogatás között átcsoportosítás hajtható végre. A támogatás szempontjából kizárólag a „Család- és gyermekjóléti szolgáltatás” és a „Család- és gyermekjóléti központ” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

12. 2.3.1. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzat kulturális feladatainak támogatása jogcím

12.1. A jogcím Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata kulturális feladatainak, elsősorban a Zsolnay Kulturális Negyed, a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok működésének támogatására szolgál. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a kultúráért felelős miniszter Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzattal a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel egyetértésben köt támogatási szerződést. Az Áht. szerinti támogató a kultúráért felelős miniszter.

12.2. A támogatás teljes összegének folyósítása a szerződéskötést követő 30 napon belül történik, felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

13. 2.3.2.1. Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása jogcím

13.1. A jogcím a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát (Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának kivételével), Szentendre Város Önkormányzatát és Tata Város Önkormányzatát illeti meg a megyei hatókörű városi múzeumok fenntartására és állami feladatainak ellátására.

13.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter 2021. december 20-áig állapítja meg.

13.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr-ben meghatározottak szerint történik.

13.4. A támogatás szempontjából kizárólag a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”, a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”, a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználását a Kult. tv. 45. § (5) bekezdése, illetve 68. § (3) bekezdése szerinti beszámolókban is szerepeltetni szükséges. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

14. 2.3.2.2. Megyei hatókörű városi könyvtárak feladatainak támogatása jogcím

14.1. A támogatás a megyeszékhely megyei jogú városok önkormányzatát és Szentendre Város Önkormányzatát illeti meg a megyei hatókörű városi könyvtárak fenntartására és állami feladatainak ellátására.

14.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter 2021. december 20-áig állapítja meg.

14.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr-ben meghatározottak szerint történik.

14.4. A támogatás a Kult. tv. 66. §-ában foglalt feladatok megvalósításához kapcsolódó személyi juttatások és azok járulékai, dologi kiadások és felhalmozási kiadások finanszírozására használható fel. A támogatás terhére elszámolhatóak a könyvtári szakpolitikai programok területi szintű koordinációjának és megvalósításának kiadásai is.

14.5. A támogatás szempontjából kizárólag a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása”, a „Könyvtári állomány feltárása, megőrzése és védelme”, valamint a „Könyvtári szolgáltatások” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe.

14.6. Amennyiben az önkormányzat a támogatás legalább 10%-át nem könyvtári dokumentum vásárlásra fordítja, ideértve a nemzetiségi nyelvű könyvtári dokumentumok beszerzését is, úgy a támogatás 20%-ának megfelelő összegre nem jogosult.

14.7. A támogatás felhasználását a Kult. tv. 68. § (3) bekezdése szerinti beszámolókban is szerepeltetni szükséges. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

15. 2.3.2.3. A települési önkormányzatok muzeális intézményi feladatainak támogatása jogcím

15.1. A támogatás a muzeális intézményeket fenntartó települési önkormányzatokat illeti meg a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény 30. § (3) bekezdése alapján önkormányzati fenntartásba került muzeális intézmények fenntartásához.

15.2. Az egyes önkormányzatokat megillető támogatás összegét a kultúráért felelős miniszter 2021. december 20-áig határozza meg, az alábbi szempontok figyelembevételével:

a) a 2017-2019. évek közötti időszak átlagos látogatószáma, illetve a két utolsó lezárt év változása,

b) a leltározott gyűjtemény aránya a teljes gyűjteményhez képest,

c) a szakmai besorolás,

d) az önkormányzat által fenntartott muzeális intézmények száma,

e) az önkormányzat területi elhelyezkedése.

15.3. A támogatásból a 2.3.2.1. Megyei hatókörű városi múzeumok feladatainak támogatása jogcímen támogatásban részesülő önkormányzatok, Budapest Főváros Önkormányzata és a fővárosi kerületek önkormányzatai nem részesülhetnek.

15.4. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr-ben meghatározottak szerint történik.

15.5. A támogatás szempontjából kizárólag a „Múzeumi gyűjteményi tevékenység”, a „Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység”, a „Múzeumi kiállítási tevékenység”, valamint a „Múzeumi közművelődési, közönségkapcsolati tevékenység” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

16. 2.3.2.4. A települési önkormányzatok könyvtári célú érdekeltségnövelő támogatása jogcím

16.1. A Kult. tv. 64. § (2) bekezdés a) pontja alapján az önkormányzatot a települési nyilvános könyvtár állománygyarapítására és a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak gyarapítására támogatás illeti meg.

16.2. A támogatás összegét a települési nyilvános könyvtárat, illetve megyei hatókörű városi könyvtárat fenntartó önkormányzatok által a 2021. évben a saját bevételeik terhére biztosított állománygyarapításra fordított összegek (a továbbiakban: 2021. évi önkormányzati hozzájárulás) arányában kell megállapítani.

16.3. A 2021. évi önkormányzati hozzájárulás megállapításakor nem vehetők figyelembe az állami támogatások sem a pályázati forrásból sem az Országos Dokumentum-ellátási Rendszer támogatásából származó összeg.

16.4. A támogatás megállapításához szükséges adatszolgáltatás rendjét a kultúráért felelős miniszter állapítja meg. A támogatás az alábbiak szerint kerül meghatározásra:

T = Ki*(Ei/ΣK)

ahol:

T = az önkormányzatot megillető támogatás összege,

Ki= a 2021. évi önkormányzati hozzájárulás összege,

Ei = az előirányzat összege,

ΣK= a Ki országosan összesített összege.

16.5. Egy önkormányzatot ezen a jogcímen legfeljebb 30,0 millió forint támogatás illet meg.

16.6. Nem részesülhet támogatásban az az önkormányzat, amelynél a fenti képlet szerint a támogatás számított összege nem éri el a 15 000 forintot. Ezen önkormányzatok kiadásait a végső támogatás meghatározásánál nem kell figyelembe venni, a fennmaradó összeget a támogatásban részesülő önkormányzatok között kell felosztani.

16.7. Az önkormányzatokat megillető támogatás éves összegét a kultúráért felelős miniszter 2022. május 31-éig állapítja meg.

16.8. A támogatás folyósítása egy összegben június hónapban történik.

16.9. A támogatás szempontjából kizárólag a „Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása” kormányzati funkción elszámolt kiadások vehetők figyelembe, a nyilvános könyvtár technikai, informatikai, műszaki eszközeinek, berendezési tárgyainak gyarapítására fordított összeg a támogatás 30%-át nem haladhatja meg. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

16.10. A támogatás felhasználásáról az önkormányzat 2022. április 29-éig adatszolgáltatást köteles teljesíteni, amelynek formáját, tartalmát és rendjét a kultúráért felelős miniszter által kiadott Útmutató rögzíti.

17. 2.3.2.5. Táncművészeti szervezetek támogatása jogcím

17.1. A jogcím a nemzeti és kiemelt minősítésű táncművészeti szervezetek művészeti és létesítménygazdálkodási célú működési támogatását szolgálja.

17.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 5/B. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott módon, az előadó-művészeti bizottságok, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett, javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter 2021. december 20-áig állapítja meg.

17.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr-ben meghatározottak szerint történik.

17.4. A támogatás szempontjából kizárólag a „Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

18. 2.3.2.6. Zeneművészeti szervezetek támogatása jogcím

18.1. A jogcím a nemzeti és kiemelt minősítésű zenekarok és énekkarok működési támogatását szolgálja.

18.2. Az önkormányzatokat megillető, jogcímenként és szervezetenként megállapított támogatás éves összegét az Emtv. 5/B. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott módon, az előadó-művészeti bizottságok, a Nemzeti Előadó-művészeti Érdekegyeztető Tanács által véleményezett, javaslata alapján a kultúráért felelős miniszter 2021. december 20-áig állapítja meg.

18.3. A támogatás 12%-ának folyósítása január hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanapon, majd ezt követően az Ávr-ben meghatározottak szerint történik.

18.4. A támogatás szempontjából kizárólag a „Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)” kormányzati funkciókon elszámolt kiadások vehetők figyelembe. A támogatás felhasználási határideje tárgyév december 31-e.

19. 3.1. Vis maior támogatás jogcím

19.1. A jogcím szolgál a vis maior támogatás felhasználásának részletes szabályairól szóló 9/2011. (II. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: vis maior rendelet) alapján a helyi önkormányzatok egyes természeti károkból adódó, indokolt és szükséges védekezéssel összefüggő kiadások részbeni vagy teljes megtérítése, a helyi önkormányzat tulajdonában lévő építményben vagy az állam tulajdonában és a helyi önkormányzat vagyonkezelésében lévő, kötelező feladatellátást szolgáló épületben a vis maior események okozta károk helyreállításának és a katasztrófavédelmi szúnyoggyérítéssel összefüggő kiadások részbeni támogatásának forrásául.

19.2. A támogatás felhasználásával, annak határidejével kapcsolatban alkalmazandó szabályokat a vis maior rendelet rögzíti.

20. 3.2. Kompok, révek fenntartásának, felújításának támogatása jogcím

20.1. Az önkormányzatok pályázati úton támogatást igényelhetnek a meglévő közforgalmú, közútpótló folyami révek, kompok és az azokhoz szükséges parti létesítmények, kiszolgáló utak fenntartására, felújítására és fejlesztésére, valamint kivételes esetben új eszköz beszerzésére.

20.2. A pályázatot a közlekedésért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.

20.3. Méltányolandó kistérségi foglalkoztatáspolitikai szempontok esetén lehetőség van a működtetés támogatására is.

20.4. A támogatásról tárcaközi bizottság javaslata alapján a közlekedésért felelős miniszter dönt. Az Áht. szerinti támogató a közlekedésért felelős miniszter. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

20.5. A támogatásból a működtetésre szolgáló támogatás felhasználásának határideje a tárgyév december 31-e, a fenntartásra, felújításra, fejlesztésre és beszerzésre szolgáló támogatás felhasználásának határideje a tárgyévet követő év december 31-e.

21. 3.3. Kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmények fejlesztése, felújítása jogcím

21.1. Az önkormányzat pályázati úton igényelhet támogatást az önkormányzati tulajdonban lévő, az önkormányzat, továbbá társulás által fenntartott, kötelező önkormányzati feladatot ellátó intézmény fejlesztésére, felújítására.

21.2. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.

21.3. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 40,0 millió forint.

21.4. Nem nyújtható támogatás olyan pályázathoz, amely a megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb nemzeti támogatásban részesül.

21.5. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.

21.6. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

21.7. A támogatásból létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el, kivéve, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a kedvezményezett a támogatási cél szerinti további feladatokra fordítja. Az elidegenítés egyedi kérelem alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter engedélyével történhet.

22. 3.4. Óvodai, iskolai és utánpótlás sport infrastruktúra-fejlesztés, felújítás jogcím

22.1. Az önkormányzat pályázati úton igényelhet támogatást a tulajdonában lévő, sportlétesítményként üzemelő létesítmény fejlesztésére, felújítására, illetve új sportlétesítmény létrehozására.

22.2. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.

22.3. Az igényelhető maximális támogatás mértéke 20,0 millió forint.

22.4. Nem nyújtható támogatás olyan pályázathoz, amely a megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb nemzeti támogatásban részesül.

22.5. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.

22.6. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

22.7. A támogatásból létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el, kivéve, ha az elidegenítést műszaki vagy szakmai okok teszik szükségessé, és az abból származó ellenértéket a kedvezményezett a támogatási cél szerinti további feladatokra fordítja. Az elidegenítés egyedi kérelem alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter engedélyével történhet.

23. 3.5. Belterületi utak, járdák, hidak felújítása jogcím

23.1. Az önkormányzat - Budapest Főváros Önkormányzata kivételével - pályázati úton igényelhet támogatást a közigazgatási területén, tulajdonában lévő út, híd és járda felújítására, karbantartására.

23.2. A pályázatot a helyi önkormányzatokért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével írja ki.

23.3. Az igényelhető támogatás maximális mértéke:

a) fővárosi kerületi önkormányzatok esetében 60,0 millió forint,

b) megyei jogú városok esetében 50,0 millió forint,

c) 10 000 fő vagy azt meghaladó lakosságszámú települések esetében 40,0 millió forint,

d) 10 000 fő lakosságszám alatti települések esetében 20,0 millió forint.

23.4. Nem nyújtható támogatás olyan pályázathoz, amely a megjelölt műszaki tartalomra uniós vagy egyéb nemzeti támogatásban részesül.

23.5. A támogatásról a helyi önkormányzatokért felelős miniszter dönt.

23.6. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

23.7. A támogatásból létrehozott ingatlanvagyon a beruházás megvalósításától számított tíz évig nem idegeníthető el.

24. Egy önkormányzat a 21-23. pontok szerinti támogatási előirányzat közül csak az egyikre nyújthat be pályázatot.

25. 3.6. Önkormányzati étkeztetési fejlesztések támogatása jogcím

25.1. Az önkormányzat pályázati úton igényelhet támogatást az általa fenntartott és működtetett, a bölcsődei vagy óvodai gyermekétkeztetést kiszolgáló

a) új főzőkonyhák létrehozására,

b) az önkormányzat tulajdonában álló főzőkonyhák kapacitásbővítésére, fejlesztésére, valamint

c) melegítőkonyhák felújítására.

25.2. A pályázatot az államháztartásért felelős miniszter írja ki.

25.3. Konyhai eszközök beszerzése valamennyi cél esetében támogatható, azonban kizárólag eszközbeszerzésre támogatás nem igényelhető. Egy pályázat keretében kizárólag egy célra igényelhető támogatás.

25.4. Az igényelhető maximális támogatás mértéke

a) a 25.1 pont a) és b) alpontja szerinti célok esetében 100,0 millió forint, azzal, hogy az egy bölcsődés vagy óvodás ellátottra jutó támogatási igény nem haladhatja meg a 800 000 forintot

b) a 25.1 pont c) alpontja szerinti cél esetében 10,0 millió forint.

25.5. Az önkormányzat nem igényelhet a 25.1 pont b) alpontja szerinti célra támogatást a 2017-2021. években központi költségvetési támogatásban vagy európai uniós támogatásban részesült konyhája után.

25.6. A támogatásról az államháztartásért felelős miniszter dönt.

25.7. Az Áht. szerinti támogató az államháztartásért felelős miniszter.

25.8. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, egy összegben történik.

25.9. A támogatásból megvalósuló beruházást a beruházás megvalósításától számított 10 évig az eredeti rendeltetésének megfelelően saját (ideértve a pályázó részvételével működő társulást is) fenntartásban kell működtetni.

25.10. A támogatás felhasználási határideje 2024. december 31-e.

26. 3.7. Ózdi martinsalak felhasználása miatt kárt szenvedett lakóépületek tulajdonosainak kártalanítása jogcím

26.1. A jogcím szolgál az ózdi martinsalak felhasználásával készült lakóépületek tulajdonosainak kárenyhítéséről szóló 40/2003. (III. 27.) Korm. rendelet alapján támogatásra jogosult magánszemély részére - az önkormányzatokon keresztül - biztosítandó támogatás fedezetéül.

26.2. A támogatás folyósítása előfinanszírozás keretében, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság kezdeményezésének sorrendjében, egy összegben történik.

27. 3.8. Normafa Park program támogatása jogcím

27.1. A jogcím szolgál a Normafa Park kiemelt beruházás koncepciójáról és az azzal összefüggő feladatokról szóló 1443/2013. (VII. 16.) Korm. határozat 8. pontja alapján a Normafa Park program tárgyévi munkálatainak megvalósítására.

27.2. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzata számára oly módon, hogy

a) a támogatás 50%-ának megfelelő előleg folyósítása a támogatói okirat kiadását követő 30 napon belül történik és

b) a további részletek tárgyévi - támogatói okirat szerinti - folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol.

27.3. A támogatás felhasználási határideje - ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is - tárgyévet követő év december 31-e.

28. 3.9. Kisbér Város városközpontja megújításának támogatása jogcím

28.1. A jogcím szolgál Kisbér Város városközpontja megújítására.

28.2. A támogatás felhasználásának részletes szabályairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter támogatói okiratot ad ki Kisbér Város Önkormányzata számára oly módon, hogy

a) a támogatás 50%-ának megfelelő előleg folyósítása a támogatói okirat kiadását követő 30 napon belül történik és

b) a további részletek tárgyévi - támogatói okirat szerinti - folyósítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha az önkormányzat az előleget felhasználja és azzal legkésőbb tárgyév november 15-éig elszámol.

28.3. A támogatás felhasználási határideje - ideértve a tárgyév november 15-éig el nem számolt előleget is - tárgyévet követő év december 31-e.

29. Az e melléklet szerinti támogatások igénylési és döntési eljárására nem kell alkalmazni az Ákr. szabályait.

30. Ahol e melléklet a támogatás felhasználási határidejét nem rögzíti, ott az Áht. szerinti szabályozás alkalmazandó.

31. Ahol e melléklet nem rögzíti, hogy a támogató a kedvezményezettel a támogatás felhasználásának részletes szabályairól támogatási szerződést köt, azon jogcímek esetében a támogató támogatói okiratot bocsát ki.

4-11. melléklet a 2021. évi XC. törvényhez * 


  Vissza az oldal tetejére