A jogszabály mai napon ( 2022.07.02. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2021. évi XCIV. törvény

a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről * 

Az Országgyűlés

az igazságszolgáltatási tevékenység hatékonyságának ösztönzése,

a jogkeresők tisztességes és észszerű határidőn belül befejeződő eljáráshoz fűződő jogának kiteljesítése céljából, valamint

a bírósági polgári peres eljárások elhúzódásával szembeni hatékony jogorvoslat megteremtése érdekében

az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésének végrehajtására a következő törvényt alkotja:

1. A törvény hatálya

1. § E törvény hatálya a bírósági polgári peres eljárás (a továbbiakban: bírósági eljárás) elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel iránti igény érvényesítésére terjed ki.

2. A bírósági eljárás időtartamának számítása és az észszerűnek minősülő időtartam

2. § (1) A bírósági eljárás e törvény alkalmazásában az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig tart.

(2) Az elsőfokú eljárás kezdőnapja a bírósági eljárás időtartamába nem számít bele.

(3) Ha az igényérvényesítő fél az eljárást befejező jogerős határozat kihirdetésén jelen volt, az eljárást befejező jogerős határozat közlésének a napja a kihirdetés napja, ellenkező esetben a kézbesítés napja.

(4) A bírósági eljárás időtartamának számítása során e törvény alkalmazásában az eljárást befejező jogerős határozat alatt az első- vagy másodfokú eljárást befejező határozatot kell érteni, attól függően, hogy a bírósági eljárás melyik bírósági szinten fejeződött be jogerősen. Ha a jogerős határozat ellen felülvizsgálati kérelmet terjesztenek elő, az eljárást befejező jogerős határozat alatt a felülvizsgálati eljárásban hozott ítéletet is érteni kell.

(5) Az eljárási szakasz az eljárási szakaszt befejező határozat meghozatalának napjáig tart.

3. § (1) Az elsőfokú eljárás kezdőnapja a keresetlevél előterjesztésének a napja. Fizetési meghagyásos eljárással indult per esetén az elsőfokú eljárás kezdőnapja a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésének a napja.

(2) Ha a bíróság a fellebbezést érdemben bírálja el, a másodfokú eljárás kezdőnapja az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozatalát követő nap. Az e bekezdés szerinti esetben a másodfokú eljárás időtartamát az elsőfokú eljárás időtartamához hozzá kell számítani a bírósági eljárás időtartama tekintetében.

(3) Ha a bíróság a fellebbezést visszautasítja, a másodfokú eljárás időtartama a bírósági eljárás időtartamába nem számít bele.

(4) A megismételt eljárás vagy megismételt eljárási szakasz időtartamát és a jogerős közbenső ítélet meghozatalát követő eljárás időtartamát a bírósági eljárás időtartamához hozzá kell számítani. A megismételt eljárás kezdőnapja az új eljárásra és új határozat hozatalára utasító határozat meghozatalát követő nap. A jogerős közbenső ítélet meghozatalát követő eljárás kezdőnapja a közbenső ítélet jogerőre emelkedését követő nap. Az e bekezdés szerinti kezdőnap a bírósági eljárás időtartamába beleszámít.

(5) A megismételt eljárásra utasítás alapján lefolytatott eljárási szakaszt és a jogerős közbenső ítélet meghozatalát követően lefolytatott eljárási szakaszt a bírósági eljárásnak ahhoz az eljárási szakaszához kell hozzászámítani, amilyen szintű eljárási szakasznak megfelel.

4. § (1) Ha a bíróság a perújítást megengedi, a perújítási elsőfokú eljárás kezdőnapja a perújítási kérelem előterjesztésének a napja. A megengedett perújítási eljárás időtartamát a perújítás alapjául szolgáló bírósági eljárás időtartamához hozzá kell számítani, azzal, hogy az e törvény szerinti eljárást befejező jogerős határozat közlése és a perújítási kérelem előterjesztésének napja közötti időtartam a bírósági eljárás időtartamába nem számít bele.

(2) Ha a bíróság a perújítást nem engedi meg, a perújítási eljárás időtartama a bírósági eljárás időtartamába nem számít bele.

(3) A perújítás eljárási szakaszai e törvény alkalmazásában önálló eljárási szakaszoknak minősülnek, azokat a perújítás alapjául szolgáló bírósági eljárás eljárási szakaszaihoz nem kell hozzászámítani.

5. § (1) Ha a Kúria a felülvizsgálati kérelmet érdemben bírálja el, a felülvizsgálati eljárás kezdőnapja a felülvizsgálati kérelem alapját képező jogerős határozat meghozatalát követő nap. Az e bekezdés szerinti esetben a felülvizsgálati eljárás időtartamát, valamint a felülvizsgálati eljárás alapján megismételt eljárás vagy eljárási szakasz időtartamát a felülvizsgálat alapjául szolgáló bírósági eljárás időtartamához hozzá kell számítani.

(2) Ha a Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet vagy a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja, vagy ha a felülvizsgálat engedélyezését megtagadja, a felülvizsgálati eljárás időtartama a bírósági eljárás időtartamába nem számít bele a (3) bekezdés szerinti kivétellel.

(3) Ha a jogegységi panasz eljárás alapján a jogegységi panasz tanács a Kúriát új eljárásra és új határozat hozatalára vagy a felülvizsgálati eljárás lefolytatására utasítja, a jogegységi panasz eljárás kezdőnapja a jogegységi panasz eljárás alapját képező határozat meghozatalát követő nap. Az e bekezdés szerinti esetben a jogegységi panasz eljárás időtartamát, a jogegységi panasz eljárás alapját képező - a kérelem megtagadáshoz vezető - felülvizsgálati eljárás időtartamát, valamint a jogegységi panasz eljárás alapján megismételt vagy lefolytatott felülvizsgálati eljárás időtartamát is hozzá kell számítani az alapul szolgáló bírósági eljárás időtartamához.

6. § (1) A bírósági eljárás időtartama akkor minősül észszerűnek - a (3)-(5) bekezdés szerinti eltérésekkel -, ha az az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig nem haladja meg a hatvan hónapot.

(2) Az eljárási szakasz időtartama akkor minősül észszerűnek - a (3)-(5) bekezdés szerinti eltérésekkel -, ha

a) az elsőfokú eljárás időtartama a harminc hónapot,

b) a fizetési meghagyásos eljárással indult elsőfokú eljárás időtartama a harminchat hónapot,

c) a másodfokú eljárás időtartama a tizennyolc hónapot, valamint

d) a felülvizsgálati eljárás időtartama a tizenkét hónapot

nem haladja meg.

(3) A bírósági eljárás időtartama akkor minősül észszerűnek

a) személyi állapotot érintő per,

b) kiskorú gyermek tartása iránt indított per,

c) sajtó-helyreigazítás iránt indított per, valamint

d) munkaügyi per

esetében, ha az az elsőfokú eljárás kezdőnapjától az eljárást befejező jogerős határozat közlésének napjáig nem haladja meg a harminchat hónapot.

(4) A (3) bekezdés szerinti per esetében az eljárási szakasz időtartama akkor minősül észszerűnek, ha

a) az elsőfokú eljárás időtartama a tizennyolc hónapot,

b) a fizetési meghagyásos eljárással indult elsőfokú eljárás időtartama a huszonnégy hónapot,

c) a másodfokú eljárás időtartama a tizenkét hónapot, valamint

d) a felülvizsgálati eljárás időtartama a hat hónapot

nem haladja meg.

(5) A vagyoni elégtétel iránti igényt elbíráló bíróság az (1)-(4) bekezdésben meghatározott időtartamoknál rövidebb időtartamban is meghatározhatja a bírósági eljárás vagy eljárási szakasz észszerűnek minősülő időtartamát, ha az egyedi ügy összes körülményének értékelése alapján erre a következtetésre jut, döntését azonban az eljárást befejező határozatában köteles megindokolni.

(6) A vagyoni elégtétel iránti igényt elbíráló bíróság az (1) és (3) bekezdésben meghatározott időtartamoknál hosszabb időtartamban is meghatározhatja a bírósági eljárás észszerűnek minősülő időtartamát, ha perújítási eljárást is hozzá kell számítani az alapul szolgáló bírósági eljárás időtartamához és az egyedi ügy összes körülményének értékelése alapján erre a következtetésre jut, döntését azonban az eljárást befejező határozatában köteles megindokolni.

3. A vagyoni elégtételhez való jog

7. § (1) Vagyoni elégtétel jár a félnek, ha a bírósági eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető joga sérül.

(2) Ha a bírósági eljárás vagy eljárási szakasz 15. § szerint figyelembe vehető időtartama meghaladja az észszerűnek minősülő időtartamot, a fél a bírósági eljárás vagy eljárási szakasz figyelembe vehető időtartamához igazodó, kormányrendeletben meghatározott mértékű pénzbeli igényt érvényesíthet vagyoni elégtételként.

8. § (1) Nem jár vagyoni elégtétel a félnek, ha az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) a fél javára, a bírósági eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelme miatt, a bírósági eljárás e törvény szerinti teljes időtartama vonatkozásában igazságos elégtétel megfizetésére kötelezte az államot.

(2) Ha az EJEB a fél javára a bírósági eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető jog sérelme miatt, a bírósági eljárás e törvény szerint figyelembe vehető időtartamának egy része vonatkozásában igazságos elégtétel megfizetésére kötelezte az államot, ugyanezen bírósági eljárással kapcsolatban az e törvény alapján megállapítandó vagyoni elégtétel összegébe be kell számítani az EJEB által megítélt igazságos elégtétel összegét. Ebben az esetben a félnek vagyoni elégtételként csak a beszámítás eredményeként fennmaradó különbözet jár.

(3) Ha a bíróság jogerős határozatában - a bírósági eljárás meghatározott időtartama vonatkozásában - a fél javára kifizetendő vagyoni elégtételről döntött, akkor ugyanezen bírósági eljárás vonatkozásában további vagyoni elégtétel iránti igény csak a vagyoni elégtétel szempontjából el nem bírált időszak vonatkozásában érvényesíthető. Ez utóbbi esetben - a bírósági eljárás figyelembe vehető időtartamának számítása során - a korábbi eljárásban megállapított időtartamot is figyelembe kell venni a feltételek fennállásának és az igény összegszerűségének vizsgálata során.

4. Bíróság előtti igényérvényesítés

9. § (1) A vagyoni elégtétel iránti igényt a vagyoni elégtétel alapjául szolgáló bírósági eljárásban elsőfokon eljárt bírósággal szemben kell érvényesíteni. Ha az elsőfokon eljárt bíróság nem jogi személy, az igényt azzal a törvényszékkel szemben kell érvényesíteni, amelynek illetékességi területén az elsőfokon eljárt járásbíróság található.

(2) A bíróság a vagyoni elégtétel iránti igényről polgári nemperes eljárásban (a továbbiakban: nemperes eljárás) dönt. A nemperes eljárásban kizárólag okirati bizonyításnak van helye.

(3) A nemperes eljárásban bírósági titkár nem járhat el.

(4) Azon eljárási kérdésekre, amelyeket ez az alcím eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) rendelkezéseit a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

10. § A nemperes eljárás lefolytatására a Fővárosi Ítélőtábla, a Szegedi Ítélőtábla vagy a Pécsi Ítélőtábla illetékességi területén található törvényszékkel szembeni igényérvényesítés esetén a Debreceni Törvényszék, a Győri Ítélőtábla vagy a Debreceni Ítélőtábla illetékességi területén található törvényszékkel szembeni igényérvényesítés esetén a Pécsi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.

11. § (1) A vagyoni elégtétel iránti igény fizetési meghagyásos eljárásban nem érvényesíthető.

(2) A vagyoni elégtétel iránti igény a folyamatban lévő és jogerősen befejezett bírósági eljárással kapcsolatban is érvényesíthető a nemperes eljárás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságon.

(3) A folyamatban lévő bírósági eljárással kapcsolatban az igényérvényesítésre csak akkor kerülhet sor, ha az igényérvényesítést megalapozó bírósági eljárás vagy eljárási szakasz időtartama már meghaladta a 6. § (1)-(4) bekezdése szerint észszerűnek minősülő időtartamot.

(4) Ha a bíróság folyamatban lévő bírósági eljárással kapcsolatban a bírósági eljárás meghatározott szakasza vonatkozásában a fél számára jogerős határozatában vagyoni elégtételt ítélt meg, a fél ugyanezen folyamatban lévő bírósági eljárással kapcsolatban csak a vagyoni elégtétel tárgyában hozott érdemi határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltével terjeszthet elő ismételten vagyoni elégtétel megfizetése iránti igényt.

(5) Ha a jogerősen befejezett bírósági eljárással kapcsolatban megindított vagyoni elégtétel érvényesítésére irányuló nemperes eljárás folyamán a befejezett eljárással összefüggő, a bírósági eljárás időtartamába beszámítható perújítási vagy felülvizsgálati eljárás indul, a vizsgált bírósági eljárás e törvény alkalmazásában folyamatban lévő ügynek minősül.

(6) Jogerősen befejezett bírósági eljárással kapcsolatban a fél az igényérvényesítésre irányuló nemperes eljárást a bírósági eljárást befejező jogerős határozat kézhezvételétől számított négy hónapos jogvesztő határidőn belül indíthatja meg.

12. § (1) A nemperes eljárást megindító kérelemben (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) fel kell tüntetni:

a) a nemperes eljárást lefolytató bíróság megnevezését és azokat az adatokat, amelyekből e bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható,

b) a kérelmező, valamint képviselője nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, a kérelem előterjesztésére való jogosultság jogcímét,

c) a kérelmezett nevét és székhelyét,

d) az érvényesíteni kívánt jogot,

e) a bírósági eljárást lefolytató elsőfokú bíróság megnevezését és az elsőfokú bírósági ügyszámot, a bírósági eljárásban részt vevő felek nevét és a per tárgyát,

f) a bírósági eljárás vagy az igényérvényesítéssel érintett eljárási szakasz e törvény alapján számított időtartamát,

g) a kérelmező által e törvény és a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel mértékéről és a kifizetendő összeg számításának szabályairól szóló kormányrendelet rendelkezései alapján számított vagyoni elégtétel összegét,

h) - ha az EJEB előtt a kérelemben megjelölt bírósági eljárás elhúzódásával kapcsolatban a kérelmező által kezdeményezett eljárás (a továbbiakban: EJEB-eljárás) volt vagy van folyamatban - az EJEB ügyszámát, eljárást befejező határozat meghozatala esetén az EJEB-eljárást befejező határozatának számát is,

i) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet, valamint

j) a rendelkezésre álló bizonyítékokat és bizonyítási indítványokat.

(2) A kérelemhez csatolni kell az EJEB-eljárásban meghozott eljárást befejező határozatot is, ha annak meghozatalára sor került.

13. § (1) A bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje legfeljebb tizenöt nap.

(2) A bíróság hivatalból intézkedik a vizsgálandó bírósági eljárás szükséges ügyiratmásolatainak beszerzése iránt.

(3) A bíróság hivatalból vizsgálja, hogy volt-e vagy van-e folyamatban a kérelemben megjelölt bírósági eljárás elhúzódásával kapcsolatban EJEB-eljárás, szükség esetén - az ezzel összefüggő adatok beszerzése érdekében - az EJEB-eljárásban az államot képviselő minisztert megkeresi.

(4) A bíróság a kérelmet akkor is visszautasítja, ha folyamatban lévő bírósági eljárás meghatározott szakasza vonatkozásában a fél részére jogerős határozatában már vagyoni elégtételt ítélt meg, és a fél ugyanezen folyamatban lévő bírósági eljárással kapcsolatban - a korábbi vagyoni elégtétel teljesítésére kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül - terjeszt elő további vagyoni elégtétel megfizetése iránti igényt.

14. § (1) Ha a kérelem érdemi vizsgálatra alkalmas, a bíróság a kérelem kézbesítésével egyidejűleg felhívja a kérelmezettet, hogy a kérelem kézbesítésétől számított harminc napon belül terjessze elő elleniratát. A bíróság a kérelmezett indokolt kérelmére az ellenirat benyújtására előírt határidőt kivételesen, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.

(2) Az elleniratban fel kell tüntetni:

a) a nemperes eljárást lefolytató bíróság nevét és a bírósági ügyszámot,

b) a felek nevét, lakóhelyét vagy székhelyét, eljárásbeli állását,

c) a kérelmezett jogi képviselőjének nevét és székhelyét,

d) - ha a kérelmezett azzal védekezni kíván - az eljárás megszüntetésére alapot adó okot, az azt megalapozó jogszabályhelyet,

e) a kérelem vitatott részét,

f) a kérelmező azon eljárási cselekményét, illetve szükséges eljárási cselekménye elmulasztását alátámasztó tényeket, amelyek a kérelmezett álláspontja szerint megalapozzák - a bírósági eljárás vagy eljárási szakasz vonatkozásában - meghatározott időtartam figyelmen kívül hagyását,

g) az f) pont szerinti eljárási cselekményre, illetve mulasztásra tekintettel figyelmen kívül hagyandó időtartamot,

h) a bírósági eljárás vagy eljárási szakasz e törvény alapján figyelembe vehető időtartamát, valamint

i) a rendelkezésre álló bizonyítékokat és bizonyítási indítványokat.

15. § (1) A nemperes eljárásban a bíróság - ha a döntéshez szükséges - indítványra vagy hivatalból, további nyilatkozattételre, illetve okirat csatolására is felhívhatja a kérelmezőt és a kérelmezettet.

(2) A bíróságnak az ellenirat beérkezését követő három hónapon belül az eljárást befejező érdemi határozatát meg kell hoznia.

(3) A bírósági eljárás vagy eljárási szakasz időtartamába nem számítható bele az az eljárás előrehaladását nem szolgáló időtartam, amely a kérelmező érdekkörében felmerült, elhárítható ok miatt, szükségtelenül telt el.

(4) A bírósági eljárás vagy eljárási szakasz időtartamába nem számítható bele az a bírósági eljárás előrehaladását nem szolgáló időtartam, amely a bíróság érdekkörében felmerült, elhárítható ok miatt, szükségtelenül telt el, ha a kérelmező - habár arra jogszabályban biztosított lehetősége volt - nem nyújtott be kifogást az eljárás elhúzódása miatt.

(5) A bíróság - a nemperes eljárásban előterjesztett kérelem és ellenirat tartalmának korlátai között - mérlegeli, hogy a bírósági eljárásban félnek minősülő kérelmező, valamint a bírósági eljárást lefolytató bíróság eljárási cselekménye, illetve mulasztása mennyiben járult hozzá az észszerűnek minősülő időtartam meghaladásához. A bíróság e körülmények értékelését követően határozza meg a bírósági eljárás vagy eljárási szakasz figyelembe vehető időtartamát.

16. § (1) A nemperes eljárásban nincs helye:

a) beavatkozásnak,

b) a felek megegyezésén alapuló szünetelésnek,

c) ideiglenes intézkedés elrendelésének,

d) meghallgatásnak, valamint

e) felülvizsgálatnak.

(2) A Pp. 121. § (1) bekezdés c)-f) pontjában meghatározott esetekben a szünetelés tartama legfeljebb egy hónap.

17. § (1) Ha a bíróság a nemperes eljárás folyamán megállapítja, hogy az EJEB előtt a bírósági eljárás vizsgált szakaszának elhúzódásával kapcsolatban a kérelmező által kezdeményezett eljárás van folyamatban, az EJEB eljárásának befejezéséig - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - a nemperes eljárást felfüggeszti.

(2) Az (1) bekezdés alapján nincs helye a nemperes eljárás felfüggesztésének, ha

a) a kérelem visszautasításának van helye, vagy

b) az EJEB a nemzeti jogorvoslat igénybevételének lehetőségére tekintettel

ba) az eljárását, illetve az ügy tárgyával összefüggő kérelmek vizsgálatát felfüggeszti,

bb) az eljárása alapjául szolgáló kérelmet amiatt nyilvánítja elfogadhatatlannak, mert az idő előtti, vagy

bc) a nemzeti jogorvoslat kimerítésének szükségességére vonatkozó álláspontjáról bármilyen módon értesítést küld vagy tájékoztatást tesz közzé.

18. § (1) A másodfokú bíróság az elsőfokú nemperes eljárást érdemben befejező végzés elleni fellebbezést negyvenöt napon belül, az egyéb végzések elleni fellebbezést harminc napon belül bírálja el.

(2) A nemperes eljárást befejező jogerős érdemi határozatnak ugyanaz a hatálya, mint a jogerős ítéletnek.

5. Záró rendelkezések

19. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel mértékét, valamint a kifizetendő összeg számításának szabályait rendeletben állapítsa meg. * 

20. § Ez a törvény 2022. január 1. napján lép hatályba.

21. § (1) E törvényt a hatálybalépésekor folyamatban lévő, valamint az azt követően indult bírósági eljárásokkal kapcsolatos vagyoni elégtétel iránti igényekre kell alkalmazni.

(2) E törvény rendelkezéseit - a (3) bekezdés szerinti kivétellel - 2022. december 31. napjáig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy vagyoni elégtétel iránti igény csak jogerősen befejezett bírósági eljárással kapcsolatban érvényesíthető.

(3) E törvény hatálybalépését követő négy hónapos jogvesztő határidőn belül a bírósági polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel iránti igény e törvény szerinti érvényesítésére az a fél is jogosult, akinek a bírósági eljárás elhúzódása miatt az EJEB-hez benyújtott kérelmét az EJEB e törvény hatálybalépésének napjáig nyilvántartásba vette, de még nem bírálta el, kivéve, ha a kérelem EJEB-hez történő benyújtásakor az 1993. évi XXXI. törvénnyel kihirdetett, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló, Rómában, 1950. november 4-én kelt Egyezmény 35. cikkének 1. bekezdésében meghatározott, az adott ügyre vonatkozó határidő már eltelt.

22. § * 


  Vissza az oldal tetejére