A jogszabály mai napon ( 2021.12.04. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2022.I.1. - 2022.I.1.)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

FONTOS! A jogszabály egyes rendelkezéseit a veszélyhelyzet ideje alatt eltérően kell alkalmazni.

2021. évi XCIX. törvény

a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról * 

Az Országgyűlés annak érdekében, hogy a Kormány a SARS-CoV-2 koronavírus okozta tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzésére, illetve következményeinek elhárítására a veszélyhelyzet idején tett rendkívüli intézkedésekkel összefüggő szabályozási átmenetet biztosítsa, szem előtt tartva különösen a jogbiztonság érvényesülésének követelményét, a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

a) veszélyhelyzet: a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet, valamint a veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet] szerinti veszélyhelyzet,

b) szigorított védekezés: a 2021. március 8. napja és 2021. április 19. napja közötti időszak.

2. Hatály

2. § Ez a törvény a veszélyhelyzet következtében az állampolgárok élet-, egészség-, személyi-, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges - így különösen egyes, veszélyhelyzet idején hozott rendkívüli intézkedésekkel összefüggő átmeneti - szabályokat állapítja meg.

II. FEJEZET

A VESZÉLYHELYZETTEL ÖSSZEFÜGGŐ ÁTMENETI SZABÁLYOK

3. A kézbesítési kifogás és az igazolási kérelem előterjesztésére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása

3. § A szigorított védekezés ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás előterjesztésének, valamint a szigorított védekezés ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a szigorított védekezés időtartama nem számít bele.

4. A vagyonnyilatkozatok megtételére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása

4. § Ha a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség határideje a szigorított védekezés ideje alatt járt le - a nyilvános vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek vagyonnyilatkozata kivételével -, a határidő a szigorított védekezés megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.

5. Foglalkoztatási jellegű rendelkezések eltérő alkalmazása

5. § (1) *  A kutató-fejlesztő tevékenységet végző munkavállalók veszélyhelyzet idején megvalósuló foglalkoztatására adott bértámogatás tekintetében a szigorított védekezés ideje alatt hatályos szabályok 2022. június 30-ig alkalmazandók.

(2) A veszélyhelyzet ideje alatt egyes gazdaságvédelmi intézkedésekről szóló 485/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet bértámogatással összefüggő szabályai 2022. december 31-ig alkalmazandók.

(3) *  A (2) bekezdés szerinti bértámogatás tekintetében a munkaadó a visszafizetési kötelezettség megállapításától számított harmincadik napig fizetési moratórium iránti kérelmet nyújthat be, amely alapján az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal 2022. május 31. napjával állapítja meg a visszakövetelés napját és ettől az időponttól számítva három hónap időtartamra járó részletfizetési kedvezményt biztosít.

(4) *  Az önfoglalkoztatók kompenzációs támogatásáról szóló 310/2021. (VI. 7.) Korm. rendelet szerinti támogatási szabályok 2022. június 30-ig alkalmazandóak, azzal, hogy a támogatás iránti kérelem e törvény hatálybalépését követően nem nyújtható be.

6. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása * 

6. § Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

7. § (1) Ha az igazságügyi alkalmazotti álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.

(2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő igazságügyi alkalmazotti álláspályázati eljárások lefolytatása nem volt lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(3) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.

(4) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt elrendelhető, a fegyelmi eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

(5) Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvényben szabályozott eljárások esetében, a veszélyhelyzet miatt nem teljesített eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(6) Ha az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény az eljárásra véghatáridőt határoz meg és a veszélyhelyzet miatt az eljárás soron következő eljárási cselekménye nem volt megtehető, az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

7. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása * 

8. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

9. § (1) Ha az ítélőtábla, a törvényszék és járásbíróság elnöke, valamint a Kúria, az ítélőtábla, a törvényszék és a járásbíróság elnökhelyettese, továbbá a kollégiumvezető, a kollégiumvezető-helyettes, a csoportvezető és a csoportvezető-helyettes (a továbbiakban e bekezdésben együtt: bírósági vezető) határozott idejű bírósági vezetői kinevezése a veszélyhelyzet idején járt le, a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően a bírósági vezetői pályázatot haladéktalanul ki kell írni. A vezetői pályázat elbírálásáig a kinevezésre jogosult a bírósági vezetői állást megbízás útján töltheti be.

(2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő vezetői álláspályázati eljárások lefolytatása nem volt lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(3) Ha a bírói testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják.

(4) Ha a vezetői vizsgálat a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

(5) Ha a vezetői vizsgálat során a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem volt megtehető, azt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(6) A bírósági vezetők a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 122. § c) pontja, 124. § (1) bekezdés b) pontja, valamint 125. § (1) bekezdés b) pontja szerinti 2020. évi beszámolási kötelezettsége a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig teljesíthető.

8. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása * 

10. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

11. § (1) Ha a bírói álláspályázatok kiírásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.

(2) Ha a veszélyhelyzet ideje alatt a folyamatban lévő bírói álláspályázati eljárások lefolytatása nem volt lehetséges, a soron következő eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(3) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényben szabályozott eljárások esetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.

(4) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

(5) A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényben szabályozott eljárások esetében, a veszélyhelyzet miatt nem teljesített eljárási cselekményt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(6) Ha a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény az eljárásra véghatáridőt határoz meg és a veszélyhelyzet miatt az eljárás soron következő eljárási cselekménye nem volt megtehető, az eljárás lefolytatására nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

(7) Ha a határozott idejű bírói kinevezés a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul le nem folytatják a határozatlan idejű kinevezéshez vagy a határozott idejű kinevezés meghosszabbításához szükséges intézkedéseket, eljárásokat, kivéve, ha a bíró a nyilatkozata szerint nem kéri a határozatlan időre történő bírói kinevezését, illetve a határozott idejű kinevezés meghosszabbítását.

9. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása * 

12. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

13. § (1) Ha az ügyészségi alkalmazotti álláspályázatok elbírálásához kapcsolódó eljárási cselekményekre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, a határidő újrakezdődik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő első napon.

(2) A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvényben szabályozott eljárások tekintetében, ha az eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás megindítására rendelkezésre álló határidő - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik. Ha a soron következő eljárási cselekmény a veszélyhelyzet miatt nem volt megtehető, azt a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően kell megtenni. Az eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(3) Ha a fegyelmi eljárás a veszélyhelyzet miatt nem volt kezdeményezhető, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik. A folyamatban lévő fegyelmi eljárás határideje a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

(4) Ha az egyéb eljárás, aminek a megindítására a határidő években került meghatározásra, a veszélyhelyzet miatt nem volt megindítható, az eljárás elrendelésére nyitva álló határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

(5) Ha a határozott idejű ügyészségi alkalmazotti kinevezés a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul le nem folytatják a határozatlan idejű vagy az újabb határozott idejű kinevezéshez szükséges intézkedéseket, eljárásokat.

(6) Ha a legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 27. § (1) bekezdése szerinti kirendelés a veszélyhelyzet idején járt le, a határozott idejű kirendelés meghosszabbodik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig.

(7) A veszélyhelyzet idején elvégzendő minősítést, teljesítményértékelést, illetve iratvizsgálatot a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül kell elvégezni, illetve megkezdeni.

(8) Ha az ügyészségi testület határozott időre megválasztott tagja megbízatásának időtartama a veszélyhelyzet idején járt le, vagy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül jár le, a határozott idő meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson a testület új tagját meg nem választják.

10. A jogi személyekre vonatkozó átmeneti szabályok * 

14. § A polgári jogi szabályok alapján létrejött jogi személyekre és a nem jogi személy szervezetekre (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: jogi személy) a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit, illetve a jogi személyre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

15. § * 

16. § * 

17. § A jogi személy döntéshozó szerve vagy ügyvezetése a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával hozott határozata bírósági felülvizsgálata során az érintett határozat bírósági hatályon kívül helyezésére annak létesítő okiratba ütközése miatt nem kerülhet sor, ha a határozat kizárólag a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazása miatt ütközik a létesítő okiratba.

18. § (1) * 

(2) *  Ha a nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűlése a nyilvánosan működő részvénytársaság ügyvezetését döntések meghozatalára felhatalmazta - ideértve a saját részvény megszerzésére vonatkozó döntést is - és a felhatalmazás időtartama a veszélyhelyzet ideje alatt 2021. június 1. előtt járt le, a felhatalmazás időtartama a 2021. június 1. napját követő soron következő nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűlése időpontjáig meghosszabbodik, kivéve, ha az ügyvezetés a felhatalmazás tárgyában a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával döntést hozott.

(3)-(7) * 

(8) *  Ha 2021. június 1. napja és - ha a nyilvánosan működő részvénytársaság üzleti éve a naptári évtől eltér, - az üzleti év mérlegfordulónapját követő negyedik hónap első napja közötti időtartam kevesebb, mint 180 nap, és emiatt a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezés alapján a nyilvánosan működő részvénytársaság közgyűlésének összehívása a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezés szerinti módon nem szükséges, a soron következő közgyűlésen a társaság ügyvezetése által a veszélyhelyzet ideje alatt meghozott közgyűlési határozatok jóváhagyását napirendre kell tűzni, ha a veszélyhelyzetben alkalmazandó jogszabályi rendelkezés szerinti módon a részvényesek kezdeményezték a közgyűlés összehívását.

19. § * 

20. § (1) Közhasznú az a veszélyhelyzet ideje alatt létrehozott alapítvány - ideértve azt is, ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a veszélyhelyzet ideje alatt nyújtják be a bírósághoz -, amelynek kizárólagos alapcél szerinti tevékenysége olyan természetes személyek segítése, számukra elsődlegesen anyagi, mentális, illetve szociális támogató szolgáltatások biztosítása, akiknek hozzátartozója a COVID-19 világjárvány okozta megbetegedés miatt hunyt el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti alapítványra az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben meghatározott, a közhasznú szervezetté minősítéshez szükséges feltételek nem alkalmazandók, a közhasznú jogállás az alapítványt az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülésével e törvény alapján illeti meg.

(3) A nyilvántartó bíróság a közhasznú minőséget az alapítvány nyilvántartásba vételekor hivatalból jegyzi be a nyilvántartásba.

(4) Ha az (1) bekezdésnek megfelelő alapítvány e törvény hatálybalépése napján már a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásába bejegyzésre került, az alapítvány közhasznú minőségét a nyilvántartó bíróság e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül benyújtott kérelemre jegyzi be a nyilvántartásba.

11. * 

21-23. § * 

12. A köztestületekre vonatkozó eltérő rendelkezések * 

24. § (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 8/A. §-a szerinti köztestületekre (a továbbiakban: köztestület) vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ezen alcím alkalmazásában köztestületnek minősül az a jogi személy is, amelynek működésére a köztestületekre vonatkozó szabályokat alkalmazni kell.

(3) Ezen alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

25. § Az ülésezésre és a döntéshozatalra a köztestület országos elnöke által meghatározott és a köztestület országos honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig lehet alkalmazni.

26. § (1) A köztestület testületi szerveinek ülése elektronikus hírközlő eszköz útján vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz igénybevételével is megtartható, vagy írásbeli egyeztetésre és döntéshozatalra is sor kerülhet. Ha az elektronikus hírközlő eszköz vagy más személyazonosítást lehetővé tevő elektronikus eszköz útján való tanácskozás és döntéshozatal szabályaira nincs elfogadott eljárásrend, az ülésezésre és a döntéshozatalra, ha titkos szavazásra kerülhet sor, az ilyen szavazás lebonyolításának módjára az országos elnök által meghatározott és a köztestület országos honlapján az érintettek számára hozzáférhetővé tett szabályokat kell alkalmazni. Az írásbeli egyeztetés és döntéshozatal elektronikus üzenetváltással (e-mail) is történhet.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazható akkor is, ha a köztestület testületi szervének ülésén egyes tagok személyesen megjelennek.

27. § (1) A köztestület határozott időre kinevezett vagy megválasztott tisztségviselőjének a veszélyhelyzet idejére meghosszabbított megbízatása meghosszabbodik mindaddig, amíg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően haladéktalanul megtartott választáson az új tisztségviselőt nem választják meg, vagy az új tisztségviselőt ki nem nevezik.

(2) Ha a köztestületi szerv hatáskörébe tartozó ügy intézésével kapcsolatos eljárási cselekmény lefolytatását a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint elhalasztották, az eljárási cselekmény elhalasztásáról szóló döntés meghozatalától a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig terjedő időszak a köztestületi szerv hatáskörébe tartozó ügy elintézésére nyitva álló határidőbe nem számít bele. Az elhalasztott eljárási cselekmény elvégzésére meghatározott határidő kezdőnapja a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő nap.

(3) A fegyelmi vagy etikai felelősségre vonás elévülése a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon folytatódik.

28. § A köztestületnek a veszélyhelyzet ideje alatt az ügyvezetését ellátó szerv által elfogadott költségvetését és beszámolóját a köztestület legfőbb szervének a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő legkésőbb 90. napra összehívandó rendkívüli ülése napirendjére kell tűzni. A köztestület legfőbb szervének határozata hiányában a költségvetés a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napon hatályát veszti, a beszámolót pedig legkésőbb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül a köztestület legfőbb szervének is el kell fogadnia.

13. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása * 

29. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényt az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

30. § * 

31. § A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) országos elnöke által a veszélyhelyzet ideje alatt a MOKK honlapján közzétett határozatában az alapszabálytól és a szabályzatoktól a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és a kamarai névjegyzékbe vagy nyilvántartásba vett személyekre háruló terhek csökkentése érdekében hozott e személyekre kötelező eltérő döntését a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb 90. napra összehívandó rendkívüli választmányi, illetve országos elnökségi ülés napirendjére kell tűzni a testület tájékoztatása érdekében. A MOKK elnökének döntései a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályukat vesztik.

32. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 18. §-ában foglaltaktól eltérően a megüresedő közjegyzői állásra a pályázatot a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapon belül kell meghirdetni.

33. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvénynek a közjegyzői működés formájára vonatkozó rendelkezéseit akként kell alkalmazni, hogy a tevékenységét egyénileg folytató közjegyző 2022. december 31-éig a tevékenységét a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény 2021. december 31-én hatályos rendelkezései szerint tovább folytathatja egyénileg.

14. A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása * 

34. § A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvényt az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

35. § (1) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő három hónapban a közvetítői igazolvány kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldhető meg a közvetítő részére.

(2) A veszélyhelyzet ideje a továbbképzési kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidőbe nem számít bele.

15. Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása * 

36. § Az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvényt az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

37. § (1) * 

(2) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő hat hónapban az igazságügyi szakértői igazolvány kizárólag postai úton, hivatalos iratként küldhető meg az igazságügyi szakértő részére.

38. § A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) Elnöksége által a veszélyhelyzet ideje alatt a MISZK honlapján közzétett határozatban az alapszabálytól és a szabályzatoktól a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és az igazságügyi szakértőkre háruló terhek csökkentése érdekében a MISZK tagjaira vagy a kamarai nyilvántartásba vett személyekre megállapított kötelező eltérő rendelkezések a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályukat vesztik.

39. § (1) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belüli időpontra kiírt, az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény 15. § (1) bekezdésében meghatározott jogi ismeretek oktatását és a jogi vizsgát, valamint a rendszeres jogi oktatást a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint is le lehet bonyolítani.

(2) Az igazságügyi szakértők részére előírt, a rendszeres jogi oktatáson való részvételre vonatkozóan megállapított kétéves határidőbe a veszélyhelyzet ideje nem számít bele.

(3) A (2) bekezdést alkalmazni kell a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet idejére is.

16. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása * 

40. § Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvényt az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

41. § (1) * 

(2) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő hat hónapban az arcképes igazolvány postai úton, hivatalos iratként is megküldhető az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosult részére.

42. § (1) A Magyar Ügyvédi Kamara (a továbbiakban: MÜK) Elnöksége által a veszélyhelyzet ideje alatt határozatban, a területi kamarákra, a területi kamara tagjaira, és a területi kamara által az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett személyekre kötelező szabályzatoktól - a kiemelt szabályzatok és az ügyvédi felelősségbiztosítás követelményeiről szóló szabályzat kivételével - a veszélyhelyzet elhárításához, következményeinek megelőzéséhez, illetve enyhítéséhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása és az ügyvédi tevékenységet gyakorlókra háruló terhek csökkentése érdekében megállapított eltérő rendelkezések a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő második hónap utolsó napján hatályukat vesztik.

(2) A MÜK elnöke által a veszélyhelyzet ideje alatt hatályos rendelkezések előírásai szerint hozott intézkedésekről az elnökséget vagy a küldöttgyűlést legkésőbb a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől számított 90. napra összehívott rendkívüli ülésen tájékoztatni kell.

17. A polgári peres eljárásokra vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása

43. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.), valamint a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény rendelkezéseit az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ezen alcím rendelkezéseit az e törvény hatálybalépésének napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

44. § Ha a bíróság a szigorított védekezés ideje alatt a perfelvétel lefolytatását a felek nyilatkozattételre történő felhívásával már megkezdte, perfelvételi tárgyalást tart vagy a jogvita kereteit meghatározó nyilatkozatok beérkezését követően a perfelvételt perfelvételi tárgyalás mellőzésével zárja le. A perfelvételi tárgyalás mellőzése esetén a bíróság a perfelvétel lezárása előtt a feleket erre írásban figyelmezteti, és lehetőséget biztosít további nyilatkozatok írásban történő megtételére. A bíróság a perfelvételi tárgyalás mellőzése esetén a perfelvétel lezárását írásban közli a felekkel.

18. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

45. § (1) Ingatlan kiürítése iránt, azzal összefüggésben intézkedni, valamint ingatlan kiürítésére irányuló helyszíni eljárási cselekményt foganatosítani a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően lehet azzal, hogy az intézkedés, eljárási cselekmény lefolytatására, a halasztásra, a jegyző értesítésére vonatkozó határidő a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik.

(2) A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának árverezése iránt - az ingatlan árveréséről szóló hirdetmény közzététele iránt - legkorábban a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet.

(3) A végrehajtó a természetes személy adós lakóingatlanának folyamatos árverezése iránti hirdetménye kapcsán a lakóingatlanra érkező vételi ajánlatot tenni kívánó árverező felhasználói nevének és jelszavának aktiválása iránt legkorábban a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon intézkedhet.

19. Az elektronikus úton megkötött pénzügyi szolgáltatási szerződésekről

46. § (1) 2022. december 31-ig a felek által a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény végrehajtásának az MNB által felügyelt szolgáltatókra vonatkozó, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól szóló 26/2020. (VIII. 25.) MNB rendelet szerinti auditált elektronikus hírközlő eszköz vagy elektronikus ügyfélazonosító és nyilatkozattételi rendszer (a továbbiakban együtt: elektronikus rendszer) útján megkötött pénzügyi szolgáltatási szerződés, továbbá a hitelintézet által a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 7. § (3) bekezdésének l) pontja alapján nyújtható szolgáltatásra irányuló szerződés és ezen szerződésekhez - ideértve a biztosítéki szerződéseket is - kapcsolódó jognyilatkozat (a továbbiakban együtt: jognyilatkozat) teljes bizonyító erejű magánokiratnak minősül.

(2) Bírósági vagy hatósági eljárás esetén elektronikus rendszer útján megtett jognyilatkozatot a pénzügyi intézmény köteles a bíróság és a peres felek rendelkezésére bocsátani.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak elmulasztása esetén a pénzügyi intézménnyel szerződő fél (a továbbiakban: fél) az elektronikus rendszer útján megtett jognyilatkozatra vonatkozóan tett tényállítása valóságát vélelmezni kell.

(4) Az elektronikus rendszer igénybevétele kiterjed a jognyilatkozat módosítására, megerősítésére, visszavonására, megtámadására, valamint az elektronikus rendszer útján megtett jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítására és megszüntetésére is.

47. § (1) A jognyilatkozat megtételéhez az elektronikus rendszer akkor vehető igénybe, ha ahhoz a fél az elektronikus rendszer igénybevételének megkezdésekor kifejezetten hozzájárult és a fél ügyfél-átvilágítására szabályszerűen sor került.

(2) Az elektronikus rendszer igénybevétele esetén a pénzügyi intézmény köteles a teljes kommunikációt és a továbbított adattartalmat rögzíteni és a fél kérésére a rendelkezésére bocsátani.

(3) Ha a szerződő fél fogyasztó, a pénzügyi intézmény köteles az elektronikus rendszer igénybevételével megkötött szerződés egy példányát a fél rendelkezésére bocsátani.

20. A vállalkozások reorganizációja

48. § (1) Ezen alcím szerinti reorganizációt folytathat le a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti gazdálkodó szervezet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: vállalkozás), a (2) bekezdés szerinti kivétellel.

(2) Nem folytathat le reorganizációt a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt

a) biztosító, viszontbiztosító,

b) pénzügyi intézmény, vegyes pénzügyi holding társaság,

c) befektetési vállalkozás, kollektív befektetési forma,

d) központi szerződő fél,

e) központi értéktár,

f) pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,

g) tőzsdei tevékenységet végző szervezet,

h) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, valamint

i) az a)-h) pontban nem említett olyan szervezet, amelyet a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank, vagy a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által alkalmazható intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására jogosult más hatóság szanálási eljárás alá vonhat.

(3) A reorganizáció gazdasági szempontok szerint lefolytatott eljárás, amelynek célja a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozás vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének javítása és ezzel továbbműködésének biztosítása.

49. § Ezen alcím alkalmazásában fenyegető fizetésképtelenség az olyan helyzet, amelyben a vállalkozás vezetői előre látják vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kell, hogy a vállalkozás nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

50. § (1) Reorganizációt a fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozás kezdeményezhet, kivéve, ha

a) végelszámolás alatt áll,

b) a jogerős bírósági határozatot közzétették

ba) a Cstv. szerinti csődeljárás, felszámolási eljárás,

bb) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szerinti kényszertörlési eljárás vagy

bc) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti kényszer-végelszámolás, egyszerűsített törlési eljárás

megindítása tárgyában,

c) a reorganizációs eljárás elhatározását megelőző egy évben reorganizációs eljárás alatt állt,

d) szerkezetátalakítás alatt áll vagy a szerkezetátalakítás egy éven belül meghiúsult, a szerkezetátalakítási eljárásban kérelmet visszautasító vagy a szerkezetátalakítási eljárást megszüntető határozatot hoztak és ennek jogerőssé válásától egy év még nem telt el,

e) a reorganizáció elhatározásának időpontjában vele szemben végrehajtás van folyamatban,

f) a vagyonára vagy annak egy részére büntetőeljárásban zár alá vételt vagy vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása érdekében lefoglalást rendeltek el, vagy a vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása van folyamatban,

g) a vállalkozásnak a reorganizáció kezdő napját megelőzően a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti bármelyik beszámolója a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem került közzétételre és letétbe helyezésre, vagy * 

h) olyan hitelezői követelés bevonásával kezdeményezi a reorganizációs eljárás lefolytatását, amely követelés megfizetésére a Cstv. szerint csődegyezséget vagy felszámolási egyezséget kötött, és az egyezségben vállalt kötelezettségét még nem hajtotta végre.

(2) A vállalkozás azon szerződéses partnere, akivel a vállalkozásnak olyan tartós polgári jogi jogviszonya áll fenn, amely alapján a szerződéses partner a vállalkozás működéséhez folyamatos termékértékesítést végez vagy szolgáltatást nyújt - ide nem értve a reorganizáció elhatározását megelőzően kötött szerződés alapján nyitott hitelkeret alapján további kölcsönök folyósítását - nem függesztheti fel a még nem teljesített szerződése teljesítését, a szerződést nem mondhatja fel, és semmilyen módon nem módosíthatja egyoldalúan a vállalkozás számára kedvezőtlenebb feltételekkel, kizárólag azzal az indokkal, hogy

a) a vállalkozás reorganizációt határozott el,

b) a bíróság elrendelte a vállalkozás reorganizációját, vagy

c) reorganizációs eljárásban a bíróság moratóriumot rendelt el.

(3) A szerződéses partner (2) bekezdésbe ütköző jognyilatkozata semmis.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a vállalkozás vezető tisztségviselője a szerződéses partnernek írásban nyilatkozzon arról, hogy a vállalkozás előreláthatóan képes a (2) bekezdésben meghatározott termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás - reorganizációs eljárás időtartama alatt esedékessé vált - ellenértékének megfizetésére. A vezető tisztségviselő a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik azért, hogy a nyilatkozatot az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal tette-e meg.

(5) A (2) bekezdés nem érinti a vállalkozás partnerének a szerződésből eredő jogainak gyakorlását, ha a vállalkozás - az ezen alcím szerinti moratórium joghatásait leszámítva - egyéb szerződéses kötelezettségének nem tesz eleget.

(6) A szerződéses partner szabadul a (2) bekezdése szerinti korlátozások alól, ha a vállalkozás vezető tisztségviselője a (4) bekezdés szerinti jognyilatkozatát visszavonja, vagy ha a vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségével a reorganizációs eljárás időtartama alatt 30 napot meghaladó késedelembe esik.

51. § (1) A reorganizációs eljárás polgári nemperes eljárás, a bírósági ügyvitel során a gazdasági ügyszakon belül új ügycsoportként kell a lajstromba bejegyezni.

(2) A reorganizációs eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.

(3) A reorganizációs eljárásra az ezen alcímben nem szabályozott kérdésekben a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit, valamint a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A reorganizációs eljárásban a bíróság előtt a jogi képviselet kötelező.

(5) A reorganizációs eljárásban nincs helye félbeszakadásnak, szünetelésnek, felfüggesztésnek, beavatkozásnak és a Pp. szerinti költségkedvezmény engedélyezésének.

52. § (1) A reorganizációs eljárásban reorganizációs szakértő közreműködése kötelező.

(2) Reorganizációs szakértőként kizárólag a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság járhat el.

(3) A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ezen alcím szerinti egyes feladatai ellátásába közreműködőként a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett felszámoló szervezetet is bevonhat, ha az az adott feladat ellátásához sajátos iparági tapasztalatok vagy szakismeretek miatt indokolt, vagy ha a reorganizációs feladatok rendkívüli kapacitásbővítés nélkül nem láthatók el. A közreműködő felszámoló szervezetre és az általa erre a feladatra kijelölt személyekre alkalmazni kell a Cstv.-ben a felszámoló szervezetre és a felszámolóbiztosra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat. A közreműködő felszámoló szervezet megbízásáról és a közreműködő felszámoló szervezet által erre a feladatra kijelölt személyekről a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság bejelentést tesz a bírósághoz, és tájékoztatja erről a vállalkozás vezető tisztségviselőjét is.

(4) A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a Cstv. 27/A. § (3) bekezdése alkalmazásával kijelöli a vállalkozás reorganizációjában közreműködő, a nevében eljáró természetes személy reorganizációs szakértőt.

(5) A természetes személy reorganizációs szakértőre alkalmazni kell a Cstv. felszámolóbiztosra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi okokat, a Cstv. 66. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel.

(6) A bíróság kötelezheti a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot, hogy az eljárásra másik természetes személy reorganizációs szakértőt jelöljön ki, ha megállapítja, hogy a természetes személy reorganizációs szakértő a jogszabályi kötelezettségeinek nem tesz eleget, jogszabálysértő intézkedéseket tesz, a feladatainak végrehajtását elmulasztja, vagy azzal indokolatlanul késlekedik, vagy ha a személyével összefüggésben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok keletkezik, és a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felhívás ellenére sem intézkedik a jogsértő állapot megszüntetése iránt. A bíróság intézkedését a vállalkozás vezető tisztségviselője vagy a reorganizációba bevont hitelező is kérelmezheti, amely esetben a bíróság a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül dönt. A végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 5 nap. A fellebbezést az iratok másodfokú bírósághoz érkezését követő 8 napon belül kell elbírálni.

(7) A (6) bekezdés szerinti jogerős végzés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság az új reorganizációs szakértőt köteles kijelölni, és a bíróság részére személyét bejelenteni, a vállalkozás vezető tisztségviselőjét pedig tájékoztatni.

(8) A reorganizációs szakértő tevékenysége során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a reorganizációs eljárás alatt álló vállalkozás, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel.

(9) A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a Ptk. 6:148. §-a szerint felelős a (3) bekezdés alapján közreműködőként igénybe vett felszámoló szervezet tevékenységéért.

53. § (1) Kizárólag a vállalkozás döntéshozó szerve határozhat a vállalkozás reorganizációjáról, a reorganizációs eljárás kezdeményezéséről.

(2) A vállalkozás döntéshozó szervének ülésére - ha a vállalkozás rendelkezik ilyen szervekkel - a felügyelőbizottság tagjait és a vállalkozás könyvvizsgálóját kötelező meghívni.

(3) A vállalkozás vezető tisztségviselője köteles a napirendi pont vonatkozásában előterjesztést készíteni, amely tartalmazza

a) a reorganizáció szükségességének okait,

b) a vállalkozás gazdasági helyzetének ismertetését, beleértve a vállalkozás fenyegető fizetésképtelenségét alátámasztó körülményeket is,

c) a 3 hónapnál nem régebbi, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti éves beszámolót vagy közbenső mérleget, - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén az eszközökről, a követelésekről és a kötelezettségekről készített tételes kimutatást -,

d) a cash-flow kimutatást, likviditás- és cash-flow-kockázatot bemutató jelentést,

e) a c) pontban felsoroltak alapján vállalkozás működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására tervezett intézkedések bemutatását valamint a továbbműködési prognózist (a továbbiakban együtt: előzetes reorganizációs terv),

f) a reorganizációba bevonni kívánt hitelezők megjelölését azzal, hogy kötelezően ilyennek kell feltüntetni

fa) azt is, akivel szemben a vállalkozásnak lejárt tartozása van,

fb) azt a hitelnyújtó pénzügyi intézményt, akivel a vállalkozás a hitel törlesztésének halasztásában, a hitel fizetési feltételeinek megváltoztatásában állapodott meg, ilyen megállapodást kezdeményezett, vagy ha a vállalkozás igénybe vette a jogszabályon alapuló hiteltörlesztési moratóriumot,

g) a vállalkozással szemben fennálló követelések és kötelezettségek részletes bemutatását, és azt, hogy ezen követelések miatt a hitelező az igényét jogi úton érvényesítette-e,

h) a reorganizáció javasolt kezdő napját - amely nem lehet korábbi, mint a határozathozatal napja és nem lehet későbbi, mint az azt követő 8. nap - , valamint

i) a nyilatkozatot arról, hogy a reorganizációs eljárás megindításának ezen alcím alapján nincs jogi akadálya.

(4) A (3) bekezdés szerinti előterjesztés alapján a vállalkozás döntéshozó szerve határoz a válságkezelési stratégia elfogadásáról és a fizetőképesség helyreállításáról vagy a reorganizációs eljárás kezdeményezéséről. A vállalkozás döntéshozó szerve a határozatában megállapítja a reorganizáció kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte, és nem lehet későbbi, mint a határozat keltét követő 8. nap. A reorganizáció és a reorganizációs eljárás kezdeményezése a létesítő okirat módosítását nem igényli.

(5) A vállalkozás döntéshozó szerve határoz az előzetes reorganizációs tervben szereplő hitelezői követelések elismeréséről is.

(6) A reorganizációba nem vonhatók be

a) a vállalkozás által foglalkoztatott munkavállalók munkabér- és bérjellegű követelései,

b) a munkaerő-kölcsönzési szerződés bérbeadója, illetve az iskolaszövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet a munkavállalók, szövetkezeti tagok bérének, bérjellegű juttatásai tekintetében, amelyeket a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet fizet ki munkadíjként,

c) az állami adó- és vámhatóság az a) és b) pontban meghatározott kifizetésekre tekintettel keletkező közterhekre tekintettel, valamint

d) a vállalkozással szemben kártérítésre jogosultak vállalkozással szemben fennálló követelései.

54. § A vállalkozás az 53. § szerinti határozata meghozatalának napjától számított 8 napon belül a bíróságnál kérelmet nyújt be a reorganizációs eljárás elrendelése iránt.

55. § (1) A vállalkozás vezető tisztségviselője a reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelemben feltünteti a reorganizáció megindításáról döntő határozat keltét, a reorganizáció kezdő időpontját, és csatolja a vállalkozás döntéshozó szervének a reorganizáció megindításáról szóló határozatát, a vezető tisztségviselő 53. § (3) bekezdése szerinti előterjesztését és annak igazolását, hogy az eljárási illetéket megfizette. A kérelemhez csatolni kell a vállalkozás vezető tisztségviselőjének nyilatkozatát, amely szerint büntető- és polgári jogi felelőssége ismeretében nyilatkozik, hogy az 53. § (3) bekezdésében meghatározott okiratokban tett tényállítások, nyilatkozatok, adatok a valóságnak megfelelően és teljeskörűen tartalmazzák a vállalkozás helyzetének bemutatását.

(2) Ha a vállalkozás vezető tisztségviselője az (1) bekezdésben meghatározott okiratokat, vagy az eljárási illeték megfizetésének igazolását, valamint az előzetes reorganizációs tervet nem csatolja kérelméhez, akkor a bíróság felhívására köteles azt 8 napon belül csatolni. Ha ezt a bíróság felhívása ellenére elmulasztja, a kérelem visszautasításának van helye. A visszautasító végzés elleni fellebbezés határideje a közléstől számított 5 nap.

(3) A bíróság a kérelmet a Pp.-ben meghatározott okokon túl a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül visszautasítja akkor is, ha

a) az 50. § (1) bekezdésében felsorolt okok miatt reorganizációs eljárásnak nincs helye, vagy

b) a reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelem bírósághoz érkezésének napján már fennálló ok miatt a vállalkozás felszámolását a Cstv. szerint a bíróságnak hivatalból el kell rendelnie.

(4) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság a reorganizációs eljárás elrendeléséről a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül végzést hoz. A bíróság ügyintézési határidejébe nem számít be a hiánypótlásra történő felhívástól a hiánypótlás teljesítésére adott határidő.

(5) A végzésnek tartalmaznia kell:

a) a vállalkozás székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát,

b) a reorganizáció kezdő időpontját,

c) a vállalkozás felhívását arra, hogy a reorganizációs szakértő előzetes szakértői vizsgálatának díját a bíróság által meghatározott határidőn belül fizesse meg a bíróság gazdasági hivatalában vezetett bírósági letéti számlára,

d) a vállalkozás felhívását arra, hogy a vállalkozás a végzés kézhezvételét követően tájékoztassa a reorganizációs eljárásba bevont hitelezőit az eljárás megindulásáról,

e) a reorganizációs szakértő kirendelését és a reorganizációs szakértő felhívását arra vonatkozóan, hogy haladéktalanul jelölje ki a vállalkozás reorganizációjában közreműködő természetes személy reorganizációs szakértőt, és személyét jelentse be a vállalkozásnak és a bíróságnak, valamint

f) a reorganizációs szakértő felhívását arra, hogy a végzés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül végezze el az 56. § szerinti előzetes szakértői vizsgálatot.

(6) A végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 5 nap. A fellebbezést az iratok másodfokú bírósághoz érkezését követő 8 napon belül kell elbírálni.

(7) A reorganizációs eljárás elrendeléséről szóló jogerős végzést a Cégközlönyben nem kell közzétenni. A reorganizációval kapcsolatos adatok nem nyilvánosak. A reorganizációs eljárás iratainak megtekintését, az iratokba történő betekintést és az iratokhoz való hozzáférést a bíróság csak a vállalkozás tagjainak, vezető tisztségviselőjének, jogi képviselőjének, a reorganizációs szakértőnek és a reorganizációba bevont hitelezőnek teszi lehetővé, és az ügy adatairól is csak a részükre adható felvilágosítás.

56. § (1) A reorganizációs szakértő a bíróság reorganizációs eljárást elrendelő jogerős végzésének kézhezvételétől számított

5 munkanapon belül elvégzi és a bíróságnak haladéktalanul benyújtja a vállalkozás vezető tisztségviselője 53. § (3) bekezdése szerinti előterjesztésének előzetes szakértői vizsgálatát.

(2) A reorganizációs szakértő a vizsgálat során a vállalkozás vezető tisztségviselőjétől, felügyelőbizottságától és könyvvizsgálójától felvilágosítást kérhet, a vállalkozás számviteli nyilvántartásaiba és irataiba betekinthet.

(3) A reorganizációs szakértő az előzetes szakértői véleményében állást foglal arról, hogy a vállalkozás fenyegető fizetésképtelenségben van-e és alkalmas-e a reorganizációs eljárás eredményes lefolytatására.

(4) Az előzetes szakértői véleménynek tartalmaznia kell azt, hogy a reorganizációt kizáró körülmények fennállnak-e, a vállalkozás fenyegető fizetésképtelensége milyen adatok, körülmények alapján állapítható meg, az előzetes reorganizációs terv megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, és az - az észszerű kilátások mellett - alkalmas-e a vállalkozás működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására. A reorganizációs szakértőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy az előzetes reorganizációs terv nem vonja el nyilvánvaló módon sem a reorganizációba bevont, sem a reorganizációba be nem vont hitelezők követelésének kielégítési alapját. Ha a vállalkozásnak lejárt tartozása van, a reorganizációs szakértőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy az előzetes reorganizációs terv ennek az adósságnak a rendezésére is tartalmaz intézkedéseket, a hitelezői érdekek figyelembevételével.

57. § (1) Ha a reorganizációs szakértő az előzetes szakértői véleményében a vállalkozást alkalmasnak tartja az eredményes reorganizációs eljárásra, a szakértői vélemény bírósághoz történő érkezését követő napon a bíróság 90 napra moratóriumot rendel el. A moratóriumot elrendelő végzést a bíróság kézbesíti a vállalkozás, a reorganizációba bevont hitelezők, valamint a reorganizációs szakértő részére. A moratóriumot elrendelő végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye. A moratóriumra és annak joghatásaira a Cstv. 11. §-át kell alkalmazni azzal, hogy

a) a moratóriumról hozott végzés a Cégközlönyben nem kerül közzétételre, a moratórium a vállalkozást a végzés kézhezvételétől illeti meg, és a vállalkozás vezető tisztségviselője haladéktalanul köteles a végzésről és a moratóriummal érintett hitelezők és hitelezői követelések köréről írásban értesíteni a számláit vezető pénzügyi szervezeteket, továbbá

b) a fizetési haladék a vállalkozást a reorganizációba bevont hitelezőkkel szemben a moratóriumot elrendelő végzés kézhezvételétől illeti meg,

c) a Cstv. 11. § (2) bekezdés h) pontja helyett az 50. § (2)-(6) bekezdését kell alkalmazni,

d) a Cstv. 11. § (7) és (8) bekezdése helyett a (3) bekezdést, az 59. § (4) bekezdését és a 63. § (1) bekezdését kell alkalmazni, valamint

e) a Cstv. 11. § (2) bekezdés g) pontját a moratórium fennállása alatt úgy kell alkalmazni, hogy a vállalkozás pénzforgalmi számláját érintő valamennyi fizetési megbízást a vállalkozás köteles a reorganizációs szakértővel ellenjegyeztetni.

(2) A moratórium időtartama alatt a moratórium hatálya alá nem eső, a moratórium időszakában esedékessé váló tartozásait a vállalkozás köteles teljesíteni, ha pedig annak jogalapját vagy összegét vitatja, az erre vonatkozó jognyilatkozatát a tartozás esedékessé válásától számított 20 napon belül írásban köteles a jogosulttal közölni.

(3) Ha a vállalkozás a moratórium időtartama alatt a hitelezői érdekeket súlyosan veszélyeztető magatartást tanúsít, a reorganizációs szakértő indítványára a bíróság a moratóriumot megszünteti. A reorganizációs szakértő indítványára a bíróság a moratóriumot megszünteti akkor is, ha a reorganizációs szakértő megállapítása szerint az 53. § (3) bekezdése szerinti előterjesztés vagy melléklete valótlan adatot vagy tényállítást tartalmazott, vagy a vállalkozás nem működik együtt a reorganizációs szakértővel, annak felhívása ellenére nem kezdte meg a tárgyalásokat a hitelezőkkel, vagy a tárgyalások lefolytatásával felhagyott. A bíróság a kérelemről annak beérkezését követő 10 munkanapon belül határoz.

(4) A bíróság a moratóriumot a vállalkozás kérelmére legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja, ha a vállalkozás valamennyi reorganizációba bevont hitelezőjével a moratórium időtartama alatt nem állapodott meg a reorganizációs tervről, azonban a vállalkozás csatolja a reorganizációs szakértő szakmai véleményét arról, hogy a meghosszabbított moratórium időtartama alatt az eljárásba bevont valamennyi hitelezővel a megállapodás megkötése valószínűsíthető. A moratórium meghosszabbítása iránti kérelemhez a vállalkozásnak csatolnia kell a vállalkozás vezető tisztségviselőjének a reorganizációs szakértő által ellenjegyzett jognyilatkozatát, amely szerint a moratórium meghosszabbítását reorganizációba bevont hitelezők - követelésarányosan számított - többsége nem ellenzi.

58. § (1) A reorganizációs szakértő a reorganizációs eljárás megindítása után haladéktalanul áttekinti a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetét, tájékozódik a tervezett reorganizációt érintő valamennyi körülményről. A reorganizációs szakértő részt vesz a reorganizációs terv hitelezőkkel történő egyeztetésében.

(2) A reorganizációs eljárás alatt a vállalkozás a gazdasági tevékenységét továbbra is folytatja.

(3) A moratórium kezdő időpontjától a vállalkozás vezető tisztségviselője a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan, továbbá a vállalkozás gazdasági tevékenysége során csak a reorganizációs szakértő előzetes írásbeli jóváhagyása mellett tehet jognyilatkozatot, és tehet a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó kötelezettségvállalást.

(4) A vállalkozás vezető tisztségviselője köteles a vállalkozás követeléseinek érvényesítéséhez, behajtásához szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a reorganizációs szakértőt tájékoztatni.

(5) A reorganizációs eljárás kezdő időpontjától kezdődően a vállalkozás döntéshozó szerve nem hozhat olyan határozatot, amely a reorganizációs terv jóváhagyását, végrehajtását észszerűtlen módon akadályozza, nehezíti, vagy a vállalkozás pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázattal járna.

59. § (1) A hitelező és a reorganizációs szakértő a vállalkozás üzleti titkot és egyéb magántitkot tartalmazó adatait, dokumentumait a feladatai ellátásához, jogai gyakorlásához és kötelezettségei teljesítéséhez szükséges célból ismerheti meg, és ezen titkok megőrzésére titoktartási kötelezettség terheli, ide nem értve azokat az információkat, amelyek a hitelezőkkel történő egyeztetéshez, valamint a bírósági eljáráshoz szükségesek.

(2) A reorganizáció során a vállalkozás vezető tisztségviselője köteles a reorganizációs szakértővel együttműködni, feladatainak ellátását elősegíteni és számára a feladatai ellátásához szükséges minden információt és dokumentumot rendelkezésre bocsátani.

(3) A vállalkozás vezető tisztségviselője a reorganizáció során köteles beszámolni a reorganizációs szakértőnek az 57. § (2) bekezdése és az 58. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségei teljesítéséről, haladéktalanul jelezni köteles az 50. § (6) bekezdésében meghatározott körülményt, továbbá azt, ha a moratórium hatálya alá nem tartozó fizetési kötelezettségeivel 20 napot meghaladó késedelembe esik, ideértve azt is, ha ennek megfizetésére vonatkozóan a hitelezőtől a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti felszólítást kapott.

(4) A vállalkozás vezető tisztségviselője a reorganizációval összefüggő feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. A vezető tisztségviselő mulasztása esetén - a reorganizációs szakértő vagy a vállalkozás hitelezője kérelmére - a bíróság a vezető tisztségviselőt 100 000 Ft-tól 900 000 Ft-ig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújtja.

(5) Ha a vállalkozás vezető tisztségviselője a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségét megszegi, vagy ha a reorganizációs szakértő tudomására jut, hogy a vállalkozás a moratórium hatálya alá nem tartozó fizetési kötelezettségeivel 20 napot meghaladó késedelembe esik, haladéktalanul köteles erről a bíróságot és a reorganizációba bevont hitelezőket értesíteni, és csatolja azokat a dokumentumokat, amelyek ezeket igazolják.

(6) Ha a vállalkozás felszámolás alá kerül, és megállapítható, hogy a reorganizációs szakértő alapos ok nélkül késlekedett az (5) bekezdés szerinti értesítési kötelezettségével, vagy a vállalkozás jogügyletei, kötelezettségvállalásai előzetes jóváhagyásának megadásával közreműködött vagy közrehatott abban, hogy egyes hitelezők mások rovására előnyben részesüljenek, a vállalkozás felszámolásának elrendelését követően a felszámoló vagy a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett hitelezők keresetére indított perben a bíróság a reorganizációs szakértőt kártérítésre kötelezi, és a reorganizációs szakértőként kapott díjazás visszafizetésére is kötelezheti.

60. § (1) A vállalkozás a reorganizációs eljárás alatti működéséhez, illetve a reorganizációs terv végrehajtásához átmeneti vagy új finanszírozást vehet igénybe, amely finanszírozást biztosító hitelezők a reorganizációba bevonásra kerülnek. Az új vagy átmeneti finanszírozás minden olyan pénzügyi, vagyoni támogatás vagy a piaci feltételeknél kedvezőbb hitelkonstrukció lehet, amely szükséges ahhoz, hogy a vállalkozás a reorganizációs eljárás, illetve a reorganizációs terv végrehajtása során is folytathassa működését, vagy a reorganizáció célját szolgáló átszervezést hajtson végre.

(2) A reorganizációs szakértő jogosult arra, hogy az új vagy átmeneti finanszírozást nyújtó hitelező felé nyilatkozatot tegyen arról, hogy a vállalkozás helyzete, illetve a reorganizációs terv milyen befektetési kockázatot jelent.

(3) A reorganizációs tervet írásba kell foglalni. A reorganizációs terv bármely, a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedést tartalmazhat, beleértve a vállalkozás kötelezettségállománya rendezésének módját, a vállalkozás veszteségcsökkentő programját, valamint - ha ezt e törvény lehetővé teszi, és a felek szándéka is erre irányul - a vállalkozás működése átszervezésével, tulajdonosi szerkezetének megváltoztatásával vagy a 21. alcímben szabályozott leválasztással történő szervezeti és működési átalakítását, valamint a 68. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével nyújtott állami finanszírozást is.

(4) A reorganizációs tervben a hitelező - ideértve az államot, önkormányzatot, valamint az adó és más köztartozás behajtását végző szervezetet is - a vállalkozás javára fizetési kedvezményt adhat, követeléséről részben lemondhat.

(5) A reorganizációs eljárás alatt a biztosítékul szolgáló vagyontárgyat a vállalkozás - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem idegenítheti el és nem terhelheti meg.

(6) A reorganizációs tervnek meg kell határoznia a végrehajtásának határidejét is, amely nem lehet hosszabb, mint két év. A reorganizációs terv részeként a hitelezők kiköthetik, hogy a reorganizációs szakértő ellenőrzi a reorganizációs terv végrehajtását, és erről beszámol a hitelezőknek, a vállalkozás pedig az ellenőrzés tűrésére és a reorganizációs szakértővel történő együttműködésre köteles.

(7) A vállalkozás a moratórium ideje alatt köteles a reorganizációs tervbe bevont valamennyi hitelező jóváhagyását és a reorganizációs szakértő 61. § (1) bekezdése szerinti szakértői véleményét beszerezni. A vállalkozás hitelezővel kötött megállapodását - a hitelezővel kötött megállapodás kifejezett rendelkezése hiányában is - úgy kell tekinteni, hogy a hitelező a vállalkozás végleges reorganizációs tervét a rá vonatkozó részben megismerte és jóváhagyta.

61. § (1) Ha a vállalkozás valamennyi reorganizációba bevont hitelezőjével megállapodott, a vállalkozás a hitelezők által jóváhagyott végleges reorganizációs tervet, a hitelezők jóváhagyó nyilatkozatait, a reorganizációs terv elkészítésével összefüggésben készített új - az összes hitelezői jóváhagyás beérkezését követő nap időpontjára vonatkozóan készített - közbenső mérleget és az azzal összefüggő üzleti jelentéseket a reorganizációs szakértő véleményével együtt - a reorganizációs szakértő véleményének kézhezvételétől számított 8 napon belül - benyújtja a bíróságnak. A reorganizációs szakértő a szakértői véleményét a reorganizációs terv utolsó hitelező általi jóváhagyását követő 5 napon belül köteles elkészíteni és átadni a vállalkozás részére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői véleményben a reorganizációs szakértő a hitelezők által elfogadott reorganizációs terv és a vállalkozás aktuális helyzete alapján az 56. §-ban előírtakra is kiterjedő vizsgálatot köteles elvégezni. A szakértői véleményben a reorganizációs szakértőnek arról kell állást foglalnia, hogy a reorganizációs terv végrehajtásával a vállalkozás az észszerű kilátások mellett alkalmas-e a működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására, és a reorganizációs terv megfelel-e a jogszabályoknak.

(3) A bíróság a reorganizációs tervről a vállalkozás kérelmének beérkezését követő 10 munkanapon belül határoz. A bíróság ügyintézési határidejébe nem számít be a hiánypótlásra történő felhívástól a hiánypótlás teljesítésére adott határidő. A bíróság a reorganizációs tervet jóváhagyja, és a reorganizációs eljárást befejezetté nyilvánítja, ha a reorganizációs szakértő a szakértői véleményében azt állapítja meg, hogy a reorganizációs terv végrehajtásával a vállalkozás az észszerű kilátások mellett alkalmas a működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására, és a reorganizációs terv megfelel a jogszabályoknak.

(4) A bíróság a reorganizációs terv jóváhagyását végzéssel megtagadja, és a reorganizációs eljárást hivatalból megszünteti, ha a reorganizációs szakértő a szakértői véleményében azt állapítja meg, hogy a reorganizációs terv végrehajtása észszerű kilátások mellett nem alkalmas a vállalkozás működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására, vagy nem felel meg a jogszabályoknak.

(5) A bíróság a reorganizációs terv jóváhagyása tárgyában hozott határozatot a reorganizációba bevont hitelezők és a reorganizációs szakértő részére is kézbesíti.

62. § (1) A reorganizációs terv bírósági jóváhagyása esetén a tervben foglalt jogok és kötelezettségek a vállalkozásra és a reorganizációba bevont hitelezőre terjednek ki.

(2) A bíróság jogerős végzésével jóváhagyott reorganizációs terv a vállalkozás és a reorganizációba bevont hitelező között fennálló, a reorganizációs tervvel érintett szerződés közokiratba foglalt módosításának és egyben - a reorganizációba bevont hitelezők általi elfogadásának napján fennálló elismert és nem vitatott tartozások tekintetében - a vállalkozás tartozáselismerésének is minősül.

(3) A reorganizációs tervben szereplő kötelezettség jogosultja - a teljesítési határidő elteltét követően - az őt megillető kötelezettség vonatkozásában, a jogerősen jóváhagyott reorganizációs terv alapján végrehajtási záradék kiállítását kérheti az első fokon eljárt bíróságtól. A lejárt teljesítési határidejű kötelezettség vonatkozásában végrehajtási záradékkal ellátott reorganizációs terv végrehajtható okirat.

(4) A reorganizációs terv jóváhagyása iránti kérelem elutasítása, a reorganizációs eljárás megszüntetése vagy a reorganizációs terv eredménytelen végrehajtása esetén a vállalkozás ellen indult csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban a hitelező az igényét - feltételeiben és összegszerűségében - a reorganizációs eljárás során a vállalkozással kötött megállapodásának figyelmen kívül hagyásával jogosult érvényesíteni.

63. § (1) A bíróság a reorganizációs eljárást megszünteti,

a) ha a reorganizációs szakértő az előzetes szakértői véleményében arról nyilatkozik, hogy a vállalkozást nem tartja alkalmasnak az eredményes reorganizációs eljárásra,

b) ha a vállalkozás ellen jogerősen az 50. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott eljárást rendeltek el, vagy a vállalkozás ellen, illetve a vállalkozás valamely vagyonelemére vonatkozóan az 50. § (1) bekezdés f) pontja szerinti eljárást, intézkedést rendeltek el,

c) ha a 60. § (7) bekezdése szerint a hitelezők által jóváhagyott végleges reorganizációs terv és reorganizációs szakértői vélemény a moratórium, illetve a meghosszabbított moratórium lejáratának napjáig nem került a bírósághoz benyújtásra,

d) a reorganizációs szakértő 59. § (5) bekezdése szerinti értesítése alapján,

e) ha a vállalkozás az eljárás megszüntetését kéri,

f) a 61. § (4) bekezdése szerinti esetekben,

g) ha a vállalkozással szemben végrehajtást rendeltek el, vagy

h) ha a vállalkozás a reorganizációs szakértő előzetes vizsgálatának díját a bíróság felhívásában meghatározott határidőn belül nem fizeti meg.

(2) A megszüntető végzést

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a reorganizációs szakértő előzetes szakértői véleményének a bírósághoz történő beérkezését követő 5 napon belül,

b) az (1) bekezdés b) és g) pontja szerinti esetekben az eljárást elrendelő, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat közzétételétől számított 5 munkanapon belül - közzétételre nem kerülő bírósági határozat, bíróság, ügyészi intézkedés vagy az 50. § (1) bekezdés c)-d) pontja szerinti körülmény vagy bírósági határozat esetén az erről történő tudomásszerzésről számított 10 napon belül -

kell meghozni.

(3) A megszüntető végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(4) A reorganizációs eljárás megszüntetéséről hozott végzést a bíróság kézbesíti a vállalkozás, a reorganizációba bevont hitelezők, valamint a reorganizációs szakértő részére.

(5) A reorganizációs eljárás megszüntetésére tekintettel a bíróság nem állapítja meg a vállalkozás fizetésképtelenségét, és nem rendeli el a vállalkozás felszámolását.

(6) Ha a reorganizációs eljárás megszüntetésre kerül és a reorganizációba bevont hitelező a vállalkozás ellen utóbb a felszámolás elrendelése iránt nyújt be kérelmet, kérelmében a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti és a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti fizetési felszólítás megküldését nem kell igazolnia arra a követelésére vonatkozóan, amely a reorganizációs eljárásnak is tárgya volt. Ebben az esetben az adós Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti végső teljesítési határidejének a reorganizációs eljárás megszüntetéséről rendelkező elsőfokú végzés hitelező általi kézhezvételének napját követő napot kell tekinteni.

64. § (1) A vállalkozás a reorganizációs terv végrehajtásának időtartama alatt félévente köteles tájékoztatni a reorganizációba bevont hitelezőket a vállalkozás gazdasági helyzetéről és a reorganizációs terv végrehajtásának állásáról.

(2) Ha a reorganizációs terv végrehajtása tekintetében lényeges körülményváltozás áll be, a vállalkozás vezető tisztségviselője haladéktalanul köteles erről tájékoztatni a reorganizációba bevont hitelezőket.

(3) Ha a reorganizációs terv szerint a reorganizációs szakértő köteles a terv végrehajtását ellenőrizni, akkor a reorganizációs szakértőnek beszámolási kötelezettsége áll fenn a vállalkozás döntéshozó szervével és a reorganizációs tervbe bevont hitelezőkkel szemben, folyamatosan köteles ellenőrizni a vállalkozás gazdasági helyzetét. Haladéktalanul köteles értesíteni a vállalkozás döntéshozó szervét, felügyelőbizottságát és könyvvizsgálóját, valamint az átmeneti vagy új finanszírozókat, ha a vállalkozás a fizetési kötelezettségeivel 30 napot meghaladó késedelembe esett, vagy ha a követelései érvényesítésére nem tesz intézkedéseket.

65. § (1) A reorganizációs szakértő díjának mértéke a vállalkozás reorganizációs szakértő által ellenőrzött és az 53. § (3) bekezdés c) pontja szerinti mérlegben szereplő eszközök könyv szerinti értékének - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén az eszközök becsült forgalmi értékének - alapulvételével:

a) 50 000 000 Ft alatti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a, de legkevesebb 200 000 Ft,

b) 50 000 000 Ft - 100 000 000 Ft közötti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a,

c) 100 000 001 Ft - 500 000 000 Ft közötti könyv szerinti érték esetén a 100 000 000 Ft 2%-a és az efeletti rész 1,25%-a,

d) 500 000 001 Ft - 1 000 000 000 Ft közötti könyv szerinti érték esetén az 500 000 000 Ft 1,25%-a és az efeletti rész 0,75%-a,

e) 1 000 000 001 Ft feletti könyv szerinti érték esetén az 1 000 000 000 Ft 0,75%-a és az efeletti rész 0,25%-a.

(2) A reorganizációs szakértőt a reorganizációs terv jóváhagyása és az eljárás befejezetté nyilvánítása esetén az (1) bekezdésben meghatározott összeg további 15%-a, de legalább 300 000 Ft illeti meg.

(3) A bíróság a díj összegét az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja, ha az eljárás körülményeire tekintettel indokolatlanul magas lenne a reorganizációs szakértőt megillető díj összege. A bíróság a díj megfizetésére a reorganizációs tervet jóváhagyó, a jóváhagyást megtagadó vagy az eljárást megszüntető végzésében a vállalkozást kötelezi. A díj megfizetéséért a vállalkozás vezető tisztségviselői és többségi befolyással rendelkező tagjai kezesként felelnek. A reorganizációs szakértő a díj összegén felül költségtérítésre nem jogosult. A reorganizációs szakértő az 52. § (3) bekezdése alapján közreműködőként igénybe vett vagy kijelölt személy számára kifizetett díj megtérítését a vállalkozással szemben nem érvényesítheti.

(4) A reorganizációs szakértő előzetes szakértői vizsgálatának díja az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben 250 000 Ft, az (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti esetben 500 000 Ft. A díj megfizetésére a bíróság - határidő tűzésével - az 55. § (5) bekezdése szerinti végzésében kötelezi a vállalkozást. A befizetés közleményében fel kell tüntetni a vállalkozás nevét, adószámát, az ügyszámot, és azt, hogy a befizetett összeg a reorganizációs eljárás előzetes szakértői vizsgálatának díja.

(5) Ha a reorganizációs terv szerint a reorganizációs szakértő köteles a reorganizációs terv végrehajtását is ellenőrizni, a reorganizációs terv végrehajtásának ellenőrzéséért járó díjat a vállalkozás és a reorganizációs szakértő közötti megállapodás alapján a reorganizációs tervben kell feltüntetni.

(6) Ha a reorganizációs terv végrehajtásának ellenőrzéséért járó díjról a vállalkozás és a reorganizációs szakértő nem állapodik meg a reorganizációs tervben, a reorganizációs szakértőt a reorganizációs terv végrehajtásának időtartama alatt havonta, a vállalkozás tárgyhavi nettó árbevételének 0,5%-a, de az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetben legalább 75 000 Ft és legfeljebb 250 000 Ft, az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetben legalább 500 000 Ft és legfeljebb 1 500 000 Ft díjazás illeti meg, amelyet a reorganizációs tervben szerepeltetni kell azzal, hogy az havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napján esedékes.

(7) Az e §-ban meghatározott díjak az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák.

66. § A Cstv. 40. §-a szerinti, a vállalkozás jogügyleteinek bíróság előtti megtámadására vonatkozó határidők a reorganizációs eljárás időtartamával meghosszabbodnak.

67. § (1) Az az átmeneti vagy új finanszírozást tartalmazó jogügylet, amelyet a reorganizációs szakértő jóváhagyott, és a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben szerepel, a Cstv. 40. §-a alapján csak olyan körülmények alapján támadható meg, amelyekről a reorganizációs szakértőnek nem lehetett tudomása.

(2) Ha a vállalkozás felszámolását a reorganizációs eljárás jogerős befejezetté nyilvánításától vagy megszüntetésétől számított egy éven belül jogerősen elrendelik, a reorganizáció során átmeneti, illetve új finanszírozást nyújtó hitelező követelésének kielégítésére a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelezői kategóriában, az a) pont hatálya alá tartozó hitelezői követelések között elsőként kerül sor.

68. § (1) Az állam a reorganizációs eljáráshoz kapcsolódóan jogszabály alapján finanszírozási eszközöket nyújthat a vállalkozás átszervezéséhez és a veszteséges gazdálkodást okozó körülmények megszüntetéséhez.

(2) Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 76. §-ában foglaltakat akként alkalmazza a reorganizációs eljárás alatt álló adózó vállalkozások esetében, hogy az adózó kérelmére mellőzi a visszatartási jogának gyakorlását akkor is, ha a költségvetési támogatás - visszaigénylés, visszatérítés - elmaradása az adózó reorganizációját veszélyezteti, és az előzetes reorganizációs terv alapján az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 76. § (2) bekezdése szerinti tartozás későbbi megfizetése valószínűsíthető. Az adózó a visszatartási jog mellőzésére irányuló kérelméhez csatolja az előzetes reorganizációs tervet. Az adóhatóság a visszatartási jog mellőzése iránti kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül, egymillió Ft feletti kérelem esetén 8 napon belül dönt. A visszatartási jog mellőzése iránti kérelem benyújtásának napján a kiutalási határidő újrakezdődik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedés, valamint - ha az adó- vagy köztartozást, továbbá államot, illetve önkormányzatot megillető követelést érint - a 60. § (4) bekezdése szerinti intézkedés az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási intézkedésekről szóló és az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes jogi kereteket meghatározó európai uniós jogi aktusokkal összhangban valósítható meg.

69. § (1) A vállalkozás döntéshozó szerve határozhat úgy is, hogy az e § szerinti nyilvános reorganizációs eljárás keretében hagyatja jóvá a hitelezőivel a reorganizációs tervet. Ebben az esetben az 55. § (1) bekezdése szerinti kérelemben a vállalkozásnak nyilatkoznia kell arról, hogy nyilvános reorganizációs eljárást kezdeményez. A bíróság reorganizációs eljárást elrendelő végzése tartalmazza, hogy az eljárás nyilvános reorganizációs eljárásként került megindításra.

(2) A nyilvános reorganizációs eljárás jogerős elrendelésével a bíróság intézkedik a nyilvános reorganizációs eljárásra vonatkozó adatoknak a vállalkozást nyilvántartó nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. A nyilvános reorganizációs eljárás jogerős elrendelése napjától a vállalkozás cégneve a „reorganizáció alatt” („r. a.”) toldattal egészül ki.

(3) A nyilvános reorganizációs eljárásban a reorganizációs eljárás sajátosságainak megfelelően a Cstv. csődeljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, az alábbi és a (4)-(9) bekezdésben foglalt kivételekkel:

a) az eljárásban a reorganizációs szakértő mellett vagyonfelügyelő nem kerül kirendelésre, a vagyonfelügyelő feladatait a reorganizációs szakértő látja el,

b) a reorganizációba - kivéve az 53. § (6) bekezdésben felsorolt jogosultakat - az eljárás lefolytatása iránt benyújtott kérelem alapján elrendelt ideiglenes fizetési haladék napján már lejárt követeléssel rendelkező hitelezőket kell bevonni,

c) a hitelezők a követeléseiket a nyilvános reorganizációs eljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül kötelesek bejelenteni a vállalkozásnak és a reorganizációs szakértőnek,

d) a követelések nyilvántartásba vételéért a hitelezőknek nem kell nyilvántartásba vételi díjat fizetniük,

e) a vállalkozást megillető moratórium hossza 170 nap, amely csak a reorganizációba bevont hitelezői követelésekre vonatkozóan illeti meg a vállalkozást; a moratórium nem hosszabbítható meg, a reorganizációs tervről történő szavazást a moratórium lejárata előtt meg kell tartani,

f) az egyezség részét képezi a reorganizációs terv is,

g) az egyezségről elektronikus úton és papíralapon is szavazhatnak a hitelezők, a hitelező nyilatkozatát mindkét esetben teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni,

h) a reorganizációs tervről csak a b) pontban meghatározott hitelezők szavaznak.

(4) A nyilvános reorganizációs eljárás során is alkalmazni kell a 48-55. §-t, az 57. § (2) és (3) bekezdését, az 58. §-t, az 59. §-t, a 60. § (1)-(6) bekezdését és a 62-68. §-t.

(5) A nyilvános reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelemre a Cstv. csődeljárás elrendelése iránti kérelemre előírt rendelkezéseket és az 55. § (1)-(6) bekezdésben foglaltakat kell együttesen alkalmazni.

(6) A nyilvános reorganizációs eljárásban hitelezői osztályok kialakítására nem kerül sor.

(7) A reorganizációs terv a hitelezők által jóváhagyottnak minősül, ha az a szavazati joggal rendelkező összes hitelezőt megillető szavazatszámhoz viszonyítva az igenlő szavazatok 75%-át megkapta azzal, hogy a zálogjoggal, alzálogjoggal, óvadékkal, önálló zálogjoggal, biztosítéki célú vételi joggal, biztosítéki célú engedményezéssel rendelkező hitelezők (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: biztosítékkal rendelkező hitelező) egyike sem kaphat a tőkekövetelésének 75%-ánál alacsonyabb kielégítést, a többi hitelező pedig nem kaphat a tőkekövetelésének 60%-ánál alacsonyabb kielégítést. A jóváhagyáshoz szükséges szavazat számításánál a hitelező által az eljárás megindítása előtt legfeljebb 120 nappal vagy a reorganizációs eljárás alatt másik hitelezőre átruházott szerződést vagy követelést nem lehet figyelembe venni. A vállalkozás számvitelről szóló törvény szerinti jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjának, részvényesének, valamint annak a gazdasági társaságnak, amellyel a vállalkozás a Ptk. szerint vállalatcsoportban vesz részt, a szavazatát negyedakkora mértékben kell figyelembe venni a szavazatszám megállapításánál, mint ami a követelése összege alapján ezt a hitelezőt megilletné. A reorganizációs terv hatálya kiterjed az e bekezdés szerinti hitelezők körében a nemmel szavazó, a tartózkodó és a szavazásban részt nem vevő hitelezőkre is, azonban rájuk nézve nem tartalmazhat kirívóan hátrányos vagy méltánytalan feltételeket. Önmagában az a körülmény, hogy a reorganizációs terv az átmeneti vagy új finanszírozást nyújtó hitelezők vagy a biztosítékkal rendelkező hitelezők számára - a finanszírozási eszköz visszafizetése, illetve a biztosítékkal érintett vagyontárgy vonatkozásában vagy arra tekintettel - kedvezőbb feltételeket biztosít, e bekezdés alkalmazása szempontjából nem tekinthető kirívóan hátrányos vagy méltánytalan feltételnek.

(8) Nyilvános reorganizációs terv részeként - a 76. § alapján és az ott szabályozott eljárás szerint - sor kerülhet a vállalkozás vagyonának leválasztására is, amelynek során a vállalkozás gazdasági tevékenységének folytatására alkalmas része működő termelési egységként kerül működtetésre oly módon, hogy kiválással olyan gazdasági társaság jön létre, amelyben fennálló társasági részesedés - a reorganizációs terv részeként - a reorganizációs eljárás alatt kerül értékesítésre, és a reorganizációs terv részeként kerül sor az értékesítési bevétel felhasználására is. Leválasztásra akkor kerülhet sor, ha a vállalkozás olyan tevékenységet folytat, vagy olyan a tulajdonosi szerkezete, amely alapján csődeljárás vagy felszámolási eljárás esetén a Cstv. IV. Fejezetének alkalmazására kerülhetne sor.

(9) A (8) bekezdés szerinti eljárásra jogosult vállalkozások körét a Kormány rendeletben hirdeti ki.

70. § (1) A Cstv. felszámolási eljárással összefüggő rendelkezéseit a reorganizációs eljárással összefüggésben az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az adós csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránt nem nyújthat be kérelmet, ha

a) reorganizációs eljárás megindítása iránt nyújtott be kérelmet,

b) ha reorganizációs eljárás van folyamatban,

c) a csődeljárás elrendelése iránti kérelme benyújtását megelőzően olyan reorganizációs eljárás volt folyamatban, ahol a reorganizációs eljárást a bíróság megszüntette, és a megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számítva egy év még nem telt el, vagy

d) a csődeljárás elrendelése iránti kérelme benyújtását megelőzően olyan reorganizációs eljárás volt folyamatban, amelyben a bíróság által jóváhagyott reorganizációs terv végrehajtásának időtartama még nem zárult le.

(3) Ha a felszámolás elrendelését a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjára hivatkozással kérik, de az adós igazolja, hogy reorganizációs eljárás van folyamatban - ideértve azt is, ha a reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelmet még a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően nyújtották be, de a reorganizációs eljárás elrendeléséről a bíróság még nem hozott határozatot -, a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását a reorganizációs szakértő indítványára felfüggeszti.

(4) A bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását hivatalból folytatja, ha a reorganizációs eljárás a 63. §-ban foglaltak szerint jogerősen megszüntetésre került, kivéve, ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet olyan hitelező nyújtotta be, aki a reorganizációba nem bevont hitelező, és az adós kötelezettséget vállal arra, hogy ezzel a hitelezővel 45 napon belül megállapodik a lejárt tartozása megfizetéséről.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálására irányuló eljárást hivatalból akkor is folytatja, ha a reorganizációs terv jóváhagyását jogerősen elutasították vagy az adós nem igazolja, hogy a reorganizációba bevont hitelezővel megállapodott a lejárt tartozása megfizetéséről.

(6) A (4) vagy az (5) bekezdés szerinti esetben sem kell folytatni a felszámolás elrendelése iránti kérelem elbírálását, ha az eljárás szünetelésére vonatkozó, a Cstv. 6. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti kérelmet adtak be, vagy ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet visszavonták.

71. § (1) A Ctv. és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) rendelkezéseit a reorganizációs eljárással összefüggésben az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A nyilvántartásban a Ctv. 26. § (1) bekezdése szerinti, a Cnytv. 93. § (1) bekezdése szerinti, a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatok között fel kell tüntetni a nyilvános reorganizációs eljárás kezdő napját és befejezését.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a szervezet neve (rövidített neve) mellett a „reorganizáció alatt” („r. a.”) toldat bejegyzését - a nyilvános reorganizációs eljárást lefolytató Fővárosi Törvényszék végzése alapján - hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban. Ha a nyilvános reorganizációs eljárás befejeződik vagy megszűnik, a Fővárosi Törvényszék végzése alapján e végzés jogerőre emelkedésének napjával a nyilvános reorganizációval összefüggésben bejegyzett adatokat - ideértve a szervezet nevéhez (rövidített nevéhez) kapcsolódó toldatot is - hivatalból kell törölni a nyilvántartásból.

72. § (1) A jelen alcím rendelkezéseit a jelen alcím hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Ha a vállalkozás a reorganizációs eljárás iránti kérelmet e törvény hatálybalépése előtt nyújtotta be, a kérelem elbírálására és a reorganizációs eljárás lefolytatására az e törvényben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy

a) a reorganizációs eljárást akkor is elrendeli a bíróság, ha a kérelem a benyújtásának időpontjában hatályos jogszabályoknak megfelel, és

b) a nyilvános reorganizációs eljárásban a reorganizációs tervet akkor is jóváhagyja a bíróság, ha az a reorganizációs eljárás iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jogszabályoknak megfelel.

(2) Az ezen alcím szerinti reorganizációs eljárás iránti kérelmet 2022. december 31-ig lehet benyújtani a bírósághoz. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A 2022. december 31-ig benyújtott kérelem alapján a reorganizációs eljárásokat ezen alcím szabályai szerint kell lefolytatni, és a reorganizációs terv végrehajtására, annak ellenőrzésére is ezen alcímben foglaltakat kell alkalmazni.

73. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a 69. § (8) bekezdésben meghatározott eljárás kezdeményezésére jogosult vállalkozásokat.

21. A Cstv. eltérő alkalmazása

74. § (1) A Cstv. rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel a 2022. december 31-ig benyújtott kérelmek alapján megindított csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A Cstv. 6. § (1) bekezdésétől eltérően a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes a Kormány Cstv. 65. §-a alapján kihirdetett rendeletében stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősített szervezet csődeljárására és felszámolási eljárására (Cstv. IV. Fejezet), valamint arra a csődeljárásra és felszámolási eljárásra, amelyben az (5) bekezdés alapján kell a Cstv. IV. Fejezetének szabályait alkalmazni.

(3) A Cstv. 27. § (2b) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja esetében csak akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 400 000 Ft-ot.

(4) A Cstv. IV. Fejezetében foglalt szabályokat kell alkalmazni arra a gazdasági társaságra is, amelyben az államnak részesedése van. Ebben az esetben a Kormánynak nem kell a Cstv. 65. §-a szerinti rendeletet meghoznia. A bíróság az állami részesedésre vonatkozó adatokat a cégjegyzékből állapítja meg, szükség esetén az adós gazdálkodó szervezetet kiegészítő nyilatkozattételre hívja fel. * 

(5) Ha a gazdálkodó szervezet végelszámolójaként - a 80. § (1) bekezdése alapján - a Cstv. 66. § (2) bekezdésében meghatározott állami felszámoló szervezet jár el, és a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdeményezi a Ctv. 108. § (1) bekezdése és a Cstv. 22. § (1) bekezdés b) pontja alapján, a Cstv. 27/A. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság a Cstv. 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót rendeli ki felszámolóként, és a Cstv. IV. Fejezetében foglalt szabályokat alkalmazza, kivéve, ha a gazdálkodó szervezet olyan pénzügyi szervezet, amelynek végelszámolója - külön törvényben foglaltak szerint - a Magyar Nemzeti Bank által kijelölt állami pénzügyi felszámoló szervezet volt.

(6) A Cstv. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerint nemzetgazdasági szempontból jelentős projekt megvalósításában vesz részt az a gazdálkodó szervezet is, amely a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá eső beruházás megvalósításában vesz részt megrendelőként, fővállalkozóként vagy a beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásban, illetve védelmi, biztonsági beszerzési eljárásban bejelentett alvállalkozóként.

(7) A Cstv. 65. § (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítheti azt a szervezetet is, amely jogszabály alapján lát el közfeladatot.

(8) A Cstv. 65. § (3) bekezdés d) pontja alkalmazásában a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítheti azt a gazdálkodó szervezetet is, amely 500 millió Ft-ot meghaladó európai uniós vagy más nemzetközi forrásból valósít meg beruházást vagy más fejlesztést.

(9) A Cstv. 68. § (1) bekezdésében foglaltak alapján nyilváníthatja a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté azt a szervezetet is, amely vagyona vagy gazdasági tevékenysége a nemzetgazdaság stabilitása szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.

75. § A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolási eljárásában a felszámoló az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető helyzetek elhárításához és a hatósági határozattal elrendelt intézkedés végrehajtásához, továbbá a felszámolás alatti továbbműködéshez szükséges költségek kifizetése érdekében a Cstv. 58. § (1) bekezdésében foglaltakat akként alkalmazza, hogy az indokolt esetekben a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felszámolási költségként kifizetendő követelések esetében az esedékesség sorrendjét figyelmen kívül hagyhatja. Ezeket a kifizetéseket a közbenső mérleg, valamint a zárómérleg szöveges jelentésében be kell mutatni.

76. § (1) A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolása során az adós vagyonának a felszámolási eljárás alatti gazdasági tevékenység folytatására és egyben, önállóan működőképes egységként történő értékesítésére alkalmas részét a felszámoló e § szerinti leválasztással - az adós szétválása útján kiválással létrejövő gazdasági társaságként - működteti, feltéve, hogy az adósra vonatkozó anyagi jogi szabály lehetővé teszi, hogy az adós szétválásával gazdasági társaság jöjjön létre. A leválasztás a kiválás e § szerint szabályozott módja. A leválasztás során e törvény felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A leválasztáshoz a hitelezői választmány jóváhagyására nincs szükség. A felszámoló a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidő lejárta előtt a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett, jelzálogjoggal, önálló zálogjoggal, alzálogjoggal, végrehajtási joggal vagy a Cstv. 38. § (5a) bekezdésében meghatározott biztosítéki célú vételi joggal rendelkező hitelező követelések jogosultjait, a határidő lejárta után a Cstv. 49/D. § (1) bekezdés szerint kielégítésre jogosultként nyilvántartásba vett hitelezőket köteles a leválasztási szándékról írásban értesíteni. A Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidő lejárta előtt a felszámoló akkor dönthet a leválasztásról, ha a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjoggal, önálló zálogjoggal, alzálogjoggal, végrehajtási joggal vagy a Cstv. 38. § (5a) bekezdésében felsorolt biztosítéki célú vételi joggal rendelkező hitelezői követelések legalább 75%-át képviselő hitelezői követelések jogosultjai az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül azt írásban jóváhagyják. A Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidő lejártát követően a felszámoló akkor dönthet a leválasztásról, ha a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerint kielégítésre jogosultként nyilvántartásba vett követelések legalább 75%-át kitevő hitelező(k) az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül azt írásban jóváhagyják.

(3) A leválasztásra a Ptk. és az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény és a Ctv. kiválásra vonatkozó előírásait a (4)-(9) bekezdésben foglalt, valamint az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a Ptk. 3:40. § a) és c) pontját nem kell alkalmazni,

b) a leválasztás során az adós döntéshozó szerve, illetve az adós tagjai hatáskörébe tartozó kérdésekben a felszámoló dönt,

c) az adós tagjai a jogutódban való tagságukkal kapcsolatban jognyilatkozatot nem tesznek, és az adós tagjaival való elszámolásra nem kerül sor,

d) a kiválással létrejövő gazdasági társaság korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság lehet,

e) a kiválással létrejövő korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság egyetlen tagja az adós,

f) az adós mint továbbműködő jogi személy vagyonmérleg- és vagyonleltár-tervezetére a számvitelről szóló törvényben a jogutód jogi személy vagyonmérlegének saját tőkére és annak elemeire vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni,

g) a szétválási tervet, a szétválási szerződést, a kiválással létrejövő gazdasági társaság létesítő okiratát a felszámoló fogadja el és írja alá,

h) a továbbműködő adós létesítő okiratának módosítására a kiválással összefüggésben - kivéve a jegyzett tőke szüksége szerinti módosítását - nem kerül sor,

i) a kiválással összefüggésben a hitelezőket biztosíték követelésére vonatkozó jog nem illeti meg, és az adós a kiválásról a Cégközlönyben közleményt nem tesz közzé, és

j) az adós a leválasztással érintett vagyonelemeket a (7) bekezdésben meghatározott időpontban adja a kiválással létrejött gazdasági társaság tulajdonába.

(4) A felszámoló a szétválási tervben meghatározza az adós azon ingó és ingatlan vagyontárgyait, az adós által kötött szerződéseket - ideértve a polgári jogi és munkajogi szerződéseket is -, az adóst megillető vagyoni értékű jogokat, amelyek együttesen gazdasági tevékenység, illetve az adós valamely üzletágának további működtetését biztosítják, és ezen leválasztással érintett vagyonelemeket az adós vagyonán belül a leválasztás céljából elkülöníti. A szétválási tervet megküldi a Cstv. 49/D. § szerint kielégítésre jogosult hitelezőknek.

(5) Az adós tevékenységének folytatására alapított gazdasági társaság vagyonának a szétválási tervben való meghatározása során a felszámoló független iparági szakértő bevonásával dönt a tevékenység folytatásához szükséges találmányok, szabadalmak, védjegyek, know-how, szoftverek, egyéb szellemi termékek meghatározásáról és rendelkezésre bocsátásáról. Ennek során sem az adós létesítő okiratában szabályozott rendelkezések szerinti szerv, sem pedig a hitelezői választmány (hitelezői képviselő) jóváhagyása nem szükséges.

(6) A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének meghatározása során a vagyontárgyakat könyv szerinti értéken kell figyelembe venni. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítését és az ellenében kapott részesedést a gazdasági társaságok alapítására vonatkozó számviteli szabályok szerint kell elszámolni. A felszámoló a vagyonmérleg-, illetve a vagyonleltár-tervezetben köteles feltüntetni a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott és zálogjoggal terhelt vagyontárgy esetén ennek tényét és a zálogjoggal terhelt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott vagyontárgy értékének a jegyzett tőke azon részéhez viszonyított arányát, amely rész megfelel az összes zálogjoggal terhelt vagyontárgy rendelkezésre bocsátása során számított jegyzett tőkerésznek.

(7) A kiválás, illetve az üzletrész, részvény értékesítésével megvalósuló tagváltozás cégnyilvántartásba történő bejegyzésével összefüggő eljárásokban az adós képviselője a felszámoló. A kiválással létrejövő gazdasági társaság kizárólag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával jön létre, és azt az adós nevében a felszámoló a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig bocsátja a társaság rendelkezésére. A társaság ügyvezetője a felszámoló. A társaság alapításával és működésével összefüggésben az adósnál felmerült költségeket a felszámoló felszámolási költségként számolja el.

(8) Az elkülönített vagyonelemek rendelkezésre bocsátásával az adóst a vagyontárgyak, a vagyoni értékű jogok tekintetében megillető jogok, az adós által kötött - polgári jogi és munkajogi - szerződések körében szerzett jogok a kiválással létrejött gazdasági társaságot jogutódként illetik meg. Az adós tevékenységének folytatására létrehozott gazdasági társaság létesítő okiratában a felszámoló felsorolja az adóst jogosító azon engedélyeket, amelyek a tevékenységének folytatásához szükségesek. Az adós tevékenységének folytatására alapított gazdasági társaság a cégbejegyzésével a felsorolt engedélyek vonatkozásában az adós jogutódjává válik, kivéve, ha a hatósági engedély feltételeinek a társaság nem felel meg. Az adós teljesítését az alkalmasság igazolására referenciaként, illetve árbevételként az adós tevékenységének folytatására létrehozott gazdasági társaság - azzal a tevékenységgel összefüggésben, amelynek végzésére létrehozták - bemutathatja, akkor is, ha az adós időközben megszűnt.

(9) Az adós tevékenységének folytatása céljából kiválással létrejött gazdasági társaság kölcsön- vagy hitelfelvételéhez a Cstv. 49/D. § (1) és (3) bekezdés szerinti hitelezői követelések jogosultjainak - legalább 75%-os szavazattöbbséggel hozott - előzetes jóváhagyása szükséges.

(10) A felszámoló az adós tevékenységének folytatására kiválással létrejött gazdasági társaság gazdálkodásáról - annak értékesítéséig - köteles negyedévente írásban beszámolni a Cstv. 49/D. § (1) bekezdés szerint kielégítésre jogosultként nyilvántartásba vett hitelezők felé.

(11) Az adósnak a kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló részesedése értékesítése során a felszámoló köteles a részesedés aktuális piaci értékének meghatározása céljából független szakértő véleményét beszerezni. A részesedés értékesítési felajánlása során meghatározott minimálár nem lehet alacsonyabb sem a független szakértői véleményben megállapított piaci értéknél, sem pedig a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerint kielégítésre jogosultként nyilvántartásba vett követelések legalább 75%-át kitevő hitelezők által jóváhagyott piaci értéknél.

(12) A kiválás bejegyzését követő 365 napon belül a felszámoló az adósnak a kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló részesedését értékesíti. A felszámolónak további 365 nap áll rendelkezésére az értékesítésre, ha a kiválás bejegyzését követő 365 napon belül a Cstv. 49/D. § (1) bekezdés szerint kielégítésre jogosultként nyilvántartásba vett követelések legalább 75%-át kitevő hitelező(k) ahhoz írásban hozzájárul(nak).

(13) Az adós tevékenységének folytatására kiválással létrejött gazdasági társaság üzletrészének (részvényének) értékesítéséből befolyó vételárra a Cstv. 49/D. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a zálogjogosult a Cstv. 46. § (7) bekezdésben meghatározott befizetési kötelezettségét teljesítette − és követelése nem a Cstv. 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelés −, a felszámoló a (14) bekezdés szerint jár el.

(14) Ha a nem pénzbeli hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott vagyontárgyat terhelő zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt jött létre, a felszámoló a társasági részesedés (üzletrész, részvény) értékesítése során befolyt vételár azon részéből, amely rész megfelel az összes zálogjoggal terhelt vagyontárgy apportálása során számított jegyzett tőkerésznek,

a) a nettó vételár legfeljebb 1%-ának megfelelő mértékű összeget a Cstv. 57. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott felszámolási költségként, valamint

b) a nettó vételár 7,5%-ának megfelelő összeget

vonhatja le, majd e levonásokat követően fennmaradó összegből akkora hányadot köteles a zálogjoggal biztosított követelés (tőke, szerződéses kamat, költségek) jogosultja hitelezői igényének kielégítésére fordítani - az említett sorrendben és több jogosult esetén a Ptk. 5:118-5:122. §-ában meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével -, amekkora hányadot az e § szerint készített apportlista a zálogjoggal biztosított követelés hitelezője vonatkozásában feltüntet.

(15) A vagyontárgyat terhelő zálogjog a kiválással létrejött gazdasági társaságban meglévő társasági részesedés (üzletrész, részvény) értékesítésével megszűnik.

(16) Ha a kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló adósi részesedés értékesítésére nem kerül sor, a kiválással létrejött gazdasági társaságot a felszámoló végelszámolással jogutód nélkül megszünteti.

(17) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény alkalmazása szempontjából az adós tevékenységének folytatására kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló adósi részesedés értékesítéséig a felszámolás alatt álló adós és a kiválással létrejövő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság együttesen minősülnek felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a visszatérítendő támogatás igénylése és igénybevétele során. E rendelkezés a kiválással létrejövő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság tekintetében csak azokra a munkavállalókra alkalmazható, akik a kiválás során munkáltatói jogutódlással váltak a kiválással létrejött gazdasági társaság munkavállalóivá. A bérgarancia támogatás visszafizetésére a kiválással létrejött gazdasági társaság köteles.

(18) A Cstv. 59. § (1) bekezdése alkalmazásában az adós felszámolás alatti tevékenységéből eredő bevételnek minősül az olyan gazdasági társaság árbevétele is, amelyet e § szerinti kiválással, az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti folytatása céljából jött létre.

(19) Ha az adós felszámolás alatti tevékenységének folytatása céljából kiválással létrejött korlátolt felelősségű társaságnak vagy részvénytársaságnak a kiválással megvalósult vagyonszerzése az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint nem mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól (a továbbiakban: illeték), e vagyonszerzés utáni illetéket a kiválással létrejött korlátolt felelősségű társaságban, részvénytársaságban fennálló adósi részesedés megszerzőjének kell megfizetnie, a megszerzett részesedése arányában.

(20) A (19) bekezdés szerint meg nem fizetett illetéket az adósnak kell megfizetnie.

(21) A vagyonszerzésről a (19) bekezdés szerinti esetben a részesedés megszerzőjének a részesedés megszerzését, a (20) bekezdés szerinti esetben a felszámolónak a korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság értékesítésére nyitva álló határidőt, de legkésőbb a kiválással létrejött korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság végelszámolásáról szóló döntést követő 15. napig bejelentést kell tennie.

(22) Azt a vagyonjuttatást, amely során a felszámolás alatt álló adóalany az adós felszámolás alatti tevékenységének folytatása céljából kiválással létrejött korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság részére az alapításkor ad át terméket, vagyoni értékű jogot, úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (2) bekezdésében meghatározott, jogutódlással történő megszűnés keretében történő vagyonjuttatással esik egy tekintet alá.

(23) Az állami adó- és vámhatóság az adós felszámolás alatti tevékenységének folytatása céljából kiválással létrejövő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság adószámának megállapításakor az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény V. Fejezetében foglaltakat az adós mint tag tekintetében felmerülő, az adószám kiadásának akadályát képező feltételek figyelmen kívül hagyásával alkalmazza.

(24) A 20. alcímben szabályozott reorganizációs eljárásban e § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a hitelezői hozzájárulásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók,

b) a felszámolót megillető jogosultságok a reorganizáció alatt álló adós vezető tisztségviselőjét illetik meg,

c) a vállalkozás bérgarancia támogatásra nem jogosult, és

d) az adósnak a kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló társasági részesedését a reorganizációs tervben meghatározott határidőig, ennek hiányában a kiválással létrejövő társaság bejegyzésétől számított 365 napon belül kell értékesítenie azzal, hogy az értékesítés időpontja így nem haladhatja meg a reorganizációs terv végrehajtásának a határidejét.

77. § (1) A jelen alcím rendelkezéseit - a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a jelen alcím hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A 74. § (2)-(5) bekezdését azokra a jelen alcím hatálybalépésekor folyamatban lévő csődeljárásokra és felszámolási eljárásokra kell alkalmazni, amelyek esetében az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet 2021. április 17-én vagy azt követően nyújtották be, vagy a felszámolás hivatalból történő elrendelésére e törvény hatálybalépését követően kerül sor.

(3) *  Ha 2022. december 31-ig legalább a 69. § (8) és (9) bekezdése, illetve a 76. § (2) bekezdése szerinti feltétel teljesült, a leválasztás e törvény 2022. december 31-én hatályos rendelkezései alapján 2022. december 31-ét követően is lefolytatható.

22. A Ctv. rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

78. § 2022. december 31-ig a Ctv. rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

79. § A cég a Ctv. 24. § (1) bekezdés m) pontja szerinti adatának változását illeték és közzétételi költségtérítés nélkül jelentheti be, ha más adatának változását egyidejűleg nem jelenti be és a cégadat változtatására a cégtől független külső ok miatt kerül sor, amely körülményt a cég hitelt érdemlően igazol a változásbejegyzési kérelmében.

80. § (1) A Ctv. 99. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az a cég, amelyben az államnak közvetlen többségi befolyása van [Ptk. 8:2. § (1) és (2) bekezdése], végelszámolóként kizárólag a Cstv. 66. § (2) bekezdésében meghatározott állami felszámoló szervezetet választhatja meg, kivéve, ha a gazdálkodó szervezet olyan pénzügyi szervezet, amelynek végelszámolója - külön törvényben foglaltak szerint - a Magyar Nemzeti Bank által kijelölt állami pénzügyi felszámoló szervezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végelszámoló díjazásáról a végelszámolás alatt álló cég és a végelszámoló szabadon állapodnak meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában a végelszámoló díjazása a tevékenység zárómérlegben szereplő eszközök könyv szerinti értékének alapulvételével:

a) 100 000 000 Ft alatti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a, de legalább 250 000 Ft,

b) 100 000 000 Ft - 500 000 000 Ft közötti könyv szerinti érték esetén a 100 000 000 Ft 2%-a és az efeletti rész 1,25%-a,

c) 500 000 001 Ft - 1 000 000 000 Ft közötti könyv szerinti érték esetén az 500 000 000 Ft 1,25%-a és az efeletti rész 0,75%-a,

d) 1 000 000 001 Ft feletti könyv szerinti érték esetén az 1 000 000 000 Ft 0,75%-a és az efeletti rész 0,25%-a.

(4) A végelszámoló jogosult előleg felvételére a számviteli beszámoló legfőbb szerv általi elfogadását követő 15 napon belül.

(5) Ha az értékesítés bevételének és a végelszámolás alatti működés nettó árbevételének 2%-a a (3) bekezdés szerinti díjazás összegét meghaladja, ez utóbbi összeg illeti meg a végelszámolót, legkésőbb a vagyonfelosztási javaslat jóváhagyásával egyidejűleg.

(6) A végelszámoló a (3) és az (5) bekezdés szerinti díjazásra abban az esetben is jogosult, ha a cég legfőbb szerve a Ctv. 113. §-a szerint a végelszámolás megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról határozott.

81. § (1) A jelen alcím rendelkezéseit - a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - az e törvény hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A 80. §-t azokra a folyamatban lévő végelszámolásokra kell alkalmazni, amelyeket 2021. április 17-én vagy azt követően rendeltek el.

23. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény hiteltörlesztési moratóriummal összefüggő eltérő alkalmazásáról

82. § (1) Ha a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) hatálya alá tartozó adósságrendezési eljárásban résztvevő adós és egyéb kötelezett a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 5. alcíme és az egyes kiemelt társadalmi csoportok, valamint pénzügyi nehézséggel küzdő vállalkozások helyzetének stabilizálását szolgáló átmeneti intézkedésekről szóló 2020. évi CVII. törvény (a továbbiakban: 2020. évi CVII. törvény) III. Fejezete szerinti hiteltörlesztési moratóriumot igénybe vette, a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, a bírósági adósságrendezési egyezség, a bírósági adósságrendezési egyezség módosítása, valamint a bírósági adósságtörlesztési terv elkészítésénél a teljesítési határidőt úgy kell megállapítani, hogy az figyelembe vegye a futamidőnek a fizetési moratóriumra tekintettel történő meghosszabbodását is. * 

(2) Az e törvény hatálybalépése előtt megkötött bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban, bírósági adósságrendezési egyezségben, illetve bírósági adósságtörlesztési végzésben a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 5. alcíme, valamint a 2020. évi CVII. törvény III. Fejezete szerinti hiteltörlesztési moratóriumot igénybe vevő adós számára a pénzügyi intézmény kimutatást küld - a fizetési moratórium alatt meg nem fizetett tartozásokra tekintettel - a törlesztések teljesítési határidejének meghosszabbításáról. A bírósági adósságrendezési eljárásban az adós kérelmére a bíróság 15 napon belül végzést hoz az adósságrendezési egyezség, illetve az adósságtörlesztési végzés ennek megfelelő kiegészítéséről. A végzés ellen csak az adós és az érintett hitelező élhet fellebbezéssel. A kérelem és a fellebbezés benyújtása illetékmentes. * 

(3) Az Are. tv. 85. §-a szerinti törlesztési időszak a (2) bekezdés szerinti teljesítési határidőnek megfelelően meghosszabbodik.

24. A 2020. évi CVII. törvénytől való eltérés

83. § A 2020. évi CVII. törvény

a)-c) * 

d) *  12. § (1) bekezdésétől eltérően a 2020. évi CVII. törvény 12. §-a szerinti fizetési haladék 2022. június 30. napjáig tart.

84. § * 

25. A polgármesteri feladatok ellátásának egyes kérdéseire vonatkozó átmeneti szabályok

85. § (1) Ha a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napján a polgármester tartós akadályoztatása vagy a polgármesteri tisztség betöltetlensége esetén az alpolgármester - tisztsége megszűnésére tekintettel - nem gyakorolja a polgármester számára jogszabályban meghatározott feladat- és hatásköröket, az időközi választás napjáig a polgármester feladat- és hatásköreit - az alábbi sorrendben - a feladat- és hatáskörök gyakorlását vállaló,

a) szervezeti és működési szabályzatban a települési önkormányzat képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület) ülésének összehívására és vezetésére kijelölt önkormányzati képviselő vagy

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) által kijelölt önkormányzati képviselő gyakorolja.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti képviselő a polgármester feladat- és hatáskörei gyakorlásának önként történő vállalásáról írásban nyilatkozik, amely nyilatkozatot egyúttal megküldi a képviselő-testület tagjainak, a jegyzőnek, valamint a kormányhivatalnak.

86. § (1) A 85. § szerint a polgármester feladat- és hatásköreit gyakorló személy - a (2) bekezdés szerinti kivétellel - a társadalmi megbízatású polgármester díjazására és költségtérítésére jogosult.

(2) Ha a helyettesített polgármester a tisztségét főállásban látta el, a 85. § szerint a polgármester feladat- és hatásköreit gyakorló személy választása szerint

a) az (1) bekezdés szerinti vagy

b) a helyettesített polgármestert megillető

díjazásra és költségtérítésre jogosult.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a polgármester feladat- és hatásköreit gyakorló személyt ezen alcím alapján - a hatáskörgyakorlás időtartamára - minden más munkavégzésre irányuló jogviszonyában fizetés nélküli szabadság illeti meg, amelyet köteles igénybe venni.

(4) Az ezen alcímben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a közgyűlés elnöke és a főpolgármester feladat- és hatásköreinek gyakorlására is.

26. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény eltérő alkalmazása

87. § Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 44. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a képviselőtestület 2021. évben szükség szerint, de legalább egy alkalommal ülésezik.

27. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény eltérő alkalmazása

88. § A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 89. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nemzetiségi önkormányzat képviselő-testülete, közgyűlése a 2021. évben szükség szerint, de legalább egy alkalommal ülésezik.

28. Családügyi tárgyú átmeneti szabályok

89. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt, valamint a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról szóló 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet vagy a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló 17/2016. (II. 10.) Korm. rendelet szerinti családi otthonteremtési kedvezményt együttesen igénylők egyike a másik igénylőt teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazhatja az együttes igénylés mindkettejük nevében történő benyújtására, valamint minden, az igénylés benyújtásához és a támogatási szerződés megkötéséhez szükséges jognyilatkozat mindkettejük nevében való megtételére, továbbá a támogatási szerződés megkötésére.

(2) A veszélyhelyzet ideje alatt, valamint a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig a házastársak egyike a házastársát teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazhatja a babaváró támogatásról szóló 44/2019. (III. 12.) Korm. rendelet szerinti babaváró támogatás iránti együttes igénylés mindkettejük nevében történő benyújtására, valamint minden, a kölcsönkérelem benyújtásához és a kölcsönszerződés megkötéséhez szükséges jognyilatkozat mindkét házasfél nevében való megtételére, továbbá a kölcsönszerződés megkötésére.

90. § Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti Család, Esélyteremtő és Önkéntes Házakat működtető civil szervezetek kijelölésének hatálya visszavonásig, de legfeljebb 2022. március 31-éig - nyilvános pályázat kiírása nélkül - meghosszabbodik.

29. A koronavírus-világjárvány által okozott megbetegedésben elhunytak hozzátartozóinak megsegítésére létrehozott, közhasznú tevékenységet végző alapítványra vonatkozó szabályok

91. § (1) A koronavírus-világjárvány által okozott megbetegedésben elhunytak hozzátartozóinak megsegítésére létrehozott, közhasznú tevékenységet végző alapítvány (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: Alapítvány) a koronavírus-járvány miatt elhunyt személy Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozójának (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kedvezményezett) az Alapítványhoz benyújtott támogatásra irányuló kérelme esetén, a Magyar Államkincstár által vezetett, a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokból adatigénylés útján ellenőrzi a kedvezményezett támogatásra való jogosultságát.

(2) A Magyar Államkincstár az Alapítvány részére a kedvezményezett vonatkozásában az Alapítvány írásos megkeresése alapján 15 napon belül adatot szolgáltat

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: 1993. évi III. törvény) 18/B. §-a szerinti nyilvántartásból a nyilvántartásban szereplő ellátásra való jogosultság fennállása esetén az ellátás összegéről,

b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. §-a szerinti nyilvántartásból a nyilvántartásban szereplő ellátásra való jogosultság fennállása esetén a megállapított, illetve folyósított ellátás összegéről,

c) a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 45. §-a szerinti nyilvántartásból a nyilvántartásban szereplő ellátásra való jogosultság fennállása esetén az ellátás összegéről.

(3) Az Alapítvány a (2) bekezdés szerinti megkeresésében megjelöli a kedvezményezett természetes személyazonosító adatait, valamint Társadalombiztosítási Azonosító Jelét.

(4) Az Alapítvány a (2) bekezdés szerinti, a Magyar Államkincstárhoz első alkalommal benyújtott kérelemmel egyidejűleg az Alapítvány alapító okiratát is megküldi a Magyar Államkincstár részére a közhasznú jogállás, valamint a koronavírus-világjárvány miatt hozzátartozójukat elveszítő személyek megsegítésére irányuló cél ellenőrzése érdekében. Az Alapítvány az alapító okirat módosítása esetén - a módosítást követően benyújtott első kérelemmel egyidejűleg - az alapító okiratot ismételten megküldi a Magyar Államkincstárnak.

30. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény eltérő alkalmazása

92. § (1) 2022. június 30-ig az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. §-át az e §-ban foglalt eltérésekkel és kiegészítésekkel kell alkalmazni.

(2) Az Étv. 33/A. § (1) bekezdésében foglalt építési tevékenységek a hat lakást meg nem haladó, de legfeljebb 1000 négyzetméter összes hasznos alapterületű lakóépület esetében is egyszerű bejelentés alapján végezhetőek. Az Étv. 33/A. § (2) és (3) bekezdésében foglalt építési tevékenységek alapterületi korlát nélkül egyszerű bejelentés alapján végezhetők. * 

(3) Az Étv. 48. § (2) bekezdés b) pont bb)-bd) alpontja szerinti alapterületi korlátozás be nem tartása az építési tevékenységet nem teszi jogszerűtlenné.

(4) Az építtető dönthet úgy, hogy az Étv. 33/A. § (1) bekezdése szerinti összes hasznos alapterületet meghaladó, de a (2) bekezdésben foglalt lakásszámot vagy hasznos alapterületet meg nem haladó építési tevékenységet egyszerű bejelentés helyett építési engedély alapján kívánja végezni. Ebben az esetben az egyszerű bejelentésre vonatkozó szabályok az adott ügyben nem alkalmazhatóak.

31. * 

93. § * 

32. Egyéb közigazgatási hatósági döntésekkel kapcsolatos rendelkezések

94. § (1) *  Az építésügyi hatósági eljárásokról és az építésügyi hatósági ellenőrzésről szóló 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet, valamint az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet alapján engedélyezett építési tevékenységre vonatkozó végleges építési engedély, elvi építési keretengedély, telepítési engedély vagy bontási engedély, amelynek hatálya 2020. december 15-e és 2021. november 23-a közötti időben járt le, meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel.

(2) *  Ha az (1) bekezdés szerinti engedélyek vonatkozásában 2020. december 15-e és 2021. június 9-e közti időszakban az engedély hatályának lejártával összefüggésben a hatóság kötelezettséget állapított meg, a kötelezettségnek nem kell eleget tenni. A már kifizetett bírság visszatérítése iránt a hatóság intézkedik.

(3) * 

33. Gyógyszerészeti tárgyú átmeneti szabályok

95. § (1) A biztonságos veszélyhelyzeti gyógyszerellátáshoz szükséges egyes intézkedésekről szóló 488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet] alapján kiadott engedélyek - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - az engedélyben foglalt határozott idő lejártáig érvényben maradnak.

(2) Ha a 488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet alapján kiadott engedély érvényességi ideje a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 21 napon belül járna le, az engedély érvényessége a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig meghosszabbodik.

(3) A 488/2020. (XI. 11.) Korm. rendelet alapján kiadott engedély egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a meghosszabbítást az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény szerinti különös méltánylást érdemlő betegellátási érdek indokolja. E bekezdés alkalmazásában a különös méltánylást érdemlő betegellátási érdeket az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti egészségügyi válsághelyzet kihirdetését megalapozó vagy azzal közvetlenül összefüggő megbetegedésekkel kapcsolatban vélelmezni kell.

34. Szociális és gyermekvédelmi tárgyú átmeneti szabályok

96. § (1) *  Ha

a) az 1993. évi III. törvény szerinti pénzbeli ellátásnak az 1993. évi III. törvény 25. § (4) bekezdése szerinti rendszeres felülvizsgálata, vagy az ellátás 1993. évi III. törvény 25. § (6) bekezdése szerinti felülvizsgálata iránti eljárás megindítása, vagy

b) a gyermekek otthongondozási díjának az 1993. évi III. törvény 134/H. § (5) bekezdése szerinti felülvizsgálata

a veszélyhelyzet ideje alatt vált esedékessé, a felülvizsgálatot e törvény hatálybalépésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig meg kell indítani.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján elhalasztott, az 1993. évi III. törvény 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti ellátásra való jogosultság fennállására irányuló felülvizsgálat során az 1993. évi III. törvény 36. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott kötelezettség teljesítését az előző felülvizsgálatot lezáró döntés meghozatalának napjáig, a jogosultság megállapítását követő első felülvizsgálat esetén a jogosultságot megállapító döntés meghozatalának napjáig visszamenőleg kell vizsgálni.

(3) *  A 2020. november 4-e és e törvény hatálybalépését követő 30. nap között lejáró

a) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság,

b) a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzet fennállását megállapító határozat hatálya, és

c) az 1993. évi III. törvény 54. §-a alapján az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából megállapított jogosultság

az e törvény hatálybalépésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig meghosszabbodik.

(4) *  A 2020. november 4-e és e törvény hatálybalépését követő 30. nap között lejáró közgyógyellátásra való jogosultság, valamint a 2020. november 4-e és e törvény hatálybalépését követő 30. nap között lejáró közgyógyellátási igazolvány érvényessége e törvény hatálybalépését követő 90. napig meghosszabbodik, feltéve, hogy a közgyógyellátásra jogosult e törvény hatálybalépését követő 30. napon jogképes.

(5) *  Ha a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj megállapítása iránti eljárásban az ellátásra való jogosultságot úgy állapították meg, hogy a szakértő a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdése, illetve 25/B. § (1) bekezdése szerinti szakértői vizsgálatot az ápolás helyszínén végzett vizsgálat mellőzésével, kizárólag az ápolt személy önkiszolgálási képességére, illetve ápolási-gondozási szükségletére vonatkozó hivatalos iratra alapozva végezte el, a jogosultságot az e törvény hatálybalépésének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjáig felül kell vizsgálni.

97. § (1) *  A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró rehabilitációs ellátás a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően az e törvény hatálybalépésének hónapját követő második hónap utolsó napján szűnik meg.

(2) A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény

a) 33/B. § (1) bekezdése szerinti nyilatkozat alapján indult hatósági eljárás ügyintézési határideje 2022. március 1-jén,

b) 33/B. § (2) bekezdése alapján benyújtott kérelem alapján indult hatósági eljárás ügyintézési határideje 2022. július 1-jén

kezdődik.

98. § *  A 96. §-ban meghatározottak kivételével az egészségi állapottól, személyiségállapottól vagy fogyatékosságtól függő ellátások - ideértve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó ellátásokat is - felülvizsgálatára hivatkozva az ellátás, kedvezmény, mentesség, foglalkoztatás az e törvény hatálybalépésének hónapját követő második hónap utolsó napjáig nem szüntethető meg.

99. § (1) Ha a nevelésbe vett gyermek a veszélyhelyzet időtartama alatt vált nagykorúvá és kérte az utógondozói ellátás biztosítását, számára az utógondozói ellátást a jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő első hónap végéig biztosítani kell. Az utógondozói ellátás iránti kérelem a gyámhatósághoz ezen időtartam alatt is benyújtható.

(2) A 2020. november 4-e és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 30. nap között lejáró utógondozói ellátásra való jogosultság időtartama meghosszabbodik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének hónapját követő második hónap végéig.

100. § * 

101. § (1) A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése hónapjának végéig az 1993. évi III. törvény szerinti

a) étkeztetés esetében - a népkonyha kivételével - a napi egyszeri meleg étel elvitellel, kiszállítással vagy a koronavírus ellen jogszabály rendelkezése szerint védettnek minősülő igénybevevő részére helyben fogyasztással is biztosítható,

b) szociális alapszolgáltatások igénybevételéhez szükséges ellátotti jogosultság vizsgálatát nem kell elvégezni,

c) szociális alapszolgáltatások és szakosított ellátások esetén a jogszabályban meghatározott személyi és tárgyi feltételektől ellátási érdekből, a fenntartó döntése alapján ideiglenesen el lehet térni,

d) szociális alapszolgáltatások esetén az egyes szolgáltatási elemek nyújtása - az étkeztetés kivételével - a fenntartó döntése alapján szüneteltethető,

e) házi segítségnyújtás esetében az újonnan felvételre kerülő személlyel személyi gondozásra irányuló megállapodást kell kötni, és a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése hónapjának végéig terjedő időtartamot nem kell figyelembe venni a személyi gondozás éves átlagának meghatározásakor,

f) nappali ellátást nyújtó intézmények - ide nem értve a nappali melegedőt - épületében nyújtott szolgáltatásokat a fenntartó szüneteltetheti azzal, hogy ebben az esetben a szükséges ellátást az ellátottak lakókörnyezetében vagy infokommunikációs eszközökön keresztül kell nyújtani,

g) támogató szolgáltatás esetében a személyes gondoskodást végző személyek szállítását nem kell jelenteni az igénybevevői nyilvántartásba.

(2) Az (1) bekezdés szerinti működés a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságot nem érinti.

102. § A 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnése hónapjának végéig

a) a szociális szakosított ellátást nyújtó intézményekben, a családok átmeneti otthonában, a gyermekek átmeneti otthonában és a gyermekotthonban foglalkoztatottak számára 24 órás műszak is elrendelhető,

b) 24 órás műszakot követően 48 óra összefüggő pihenőidőt kell biztosítani,

c) 24 órás műszak elrendelésével érintett foglalkoztatott esetén az 1993. évi III. törvény 94/L. § (6) bekezdése, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 15. § (10) bekezdése szerinti bérpótlékot, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 141. §-a alapján meghatározott bérpótlékot biztosítani kell.

35. Egyes kulturális finanszírozási szabályok eltérő alkalmazása

103. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: NKA tv.) rendelkezéseit az ezen alcímben foglalt eltérésekkel 2023. december 31-ig kell alkalmazni.

104. § (1) *  A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) maradványa felhasználása tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 86. § (4) bekezdésétől eltérően az Alap költségvetési maradványa felhasználásának a fejezetet irányító szerv általi engedélyezéséhez az államháztartásért felelős miniszter hozzájárulása nem szükséges, a maradvány teljes összege felhasználható a veszélyhelyzetből eredő, a kulturális ágazatot érintő hátrányos következmények enyhítése érdekében kulturális támogatási célokra, a (2) bekezdés szerinti módon.

(2) Az NKA tv.-ben foglalt döntéshozatali rendtől eltérően a Kormány egyedi döntésével meghatározhatja azokat a támogatási célokat és kedvezményezetteket, amelyek támogatása céljából az (1) bekezdés szerinti maradvány felhasználható azzal, hogy a támogatási jogviszony létesítéséről az Alap kezelő szerve gondoskodik.

(3) A (2) bekezdés szerinti támogatások esetében - figyelemmel a Kormány egyedi döntésében foglaltakra - a támogatás nyújtása részletes feltételeinek meghatározása, továbbá a támogatott célok megvalósítása szakmai beszámolójának ellenőrzése érdekében a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az NKA tv. 2. § (3) bekezdése szerinti ideiglenes szakmai kollégiumot hoz létre.

(4) Az (1) bekezdés szerinti maradványnak a korábbi Nemzeti Kulturális Alap kollégiumi döntéssel, miniszteri döntéssel, Nemzeti Kulturális Alap pályázati kiírással vagy szerződéssel lekötött részének felhasználásáról az NKA tv. szerinti érintett kollégium javaslatára a miniszter dönt.

(5) Az (1) bekezdés szerinti összeg

a) terhére az NKA tv. 7/B. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően az Alapból kulturális örökségvédelem alá nem eső, kulturális célú építési beruházás, felújítás is támogatható,

b) az NKA tv. 7/C. § (2) bekezdésében foglalt működési támogatás nem csak az ágazati minisztérium irányítása, valamint felügyelete alá tartozó állami fenntartású intézmények számára nyújtható, hanem fenntartótól és működési formától függetlenül bármelyik kulturális szervezet, illetve annak fenntartója részére nyújtható személyi jellegű és dologi kiadásokra is, továbbá a 10%-os limitet meghaladóan is.

36. * 

105. § * 

37. * 

106. § * 

38. * 

107-108. § * 

39. * 

109. § * 

40. * 

110. § * 

41. A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagjára vonatkozó átmeneti jogállási szabályok

111. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szerv

a) hivatásos állományának azon tagja esetében, akinek az időszakos egészségi, pszichikai, fizikai alkalmasságvizsgálata, vagy

b) személyi állományának az a) pontba nem tartozó azon tagja esetében, akinek a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 6. § (1) bekezdés e) pontja alapján a 2020. évre esedékes időszakos vizsgálata

a veszélyhelyzet ideje alatt alkalmazandó egyes belügyi és közigazgatási tárgyú szabályokról, valamint a veszélyhelyzettel összefüggő egyes intézkedésekről szóló 570/2020. (XII. 9.) Korm. rendelet 3. §-ára tekintettel elmaradt, a 2021. évben esedékes alkalmasságvizsgálatra, illetve időszakos vizsgálatra úgy kell intézkedni, hogy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől számított hat hónapon belül kerüljön sor a 2021. évi vizsgálatra, ebben az esetben a 2020. évi vizsgálatot nem kell pótolni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti személy időszakos alkalmasságvizsgálata vagy időszakos vizsgálata a 2021. évben nem esedékes, akkor a 2020. évben elmaradt alkalmasságvizsgálatot, illetve időszakos vizsgálatot a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől számított hat hónapon belül pótolni kell.

112. § (1) *  A Közbiztonsági rendőrjárőr szakképesítésre, valamint a Határrendész és útlevélkezelő rendőrjárőr szakképesítésre felkészítő szakmai képzés programkövetelményében a képesítő vizsgára bocsátás feltételeként előírt „B” kategóriás gépjárművezetői engedély bemutatása 2021. december 31-ig lebonyolításra kerülő képesítő vizsgán nem kötelező, sikeres képesítő vizsga esetén a képesítő bizonyítványt a „B” kategóriás gépjárművezetői engedély bemutatását követően kell kiállítani.

(2) Ha a gépjárművezetői engedély bemutatására az (1) bekezdésben foglaltak szerint nem kerül sor a képesítő vizsgát megelőzően, akkor az okirat bemutatásának elmaradását a vizsgatörzslapon az „A képesítő vizsgán nem került bemutatásra a programkövetelményben meghatározott „B” kategóriás gépjárművezetői engedély.” záradékkal kell ellátni.

(3) A képesítő bizonyítvány kiállítására a „B” kategóriás gépjárművezetői engedélynek a sikeresen teljesített képesítő vizsgától számított 1 éven belül történő bemutatása esetén van lehetőség. Ezen határidő elmulasztása esetén a képesítő vizsgát ismételten le kell tenni.

42. A biztonsági tanúsítványok és szakvélemények érvényességére vonatkozó rendelkezések eltérő alkalmazása

113. § Ha a személyi biztonsági tanúsítvány, a telephely biztonsági tanúsítvány vagy biztonsági szakvélemény érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt járt le vagy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől számított 45 napon belül jár le, érvényessége a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 90. napig meghosszabbodik.

43. A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzésével összefüggő átmeneti szabályok

114. § A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény alkalmazásában a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésétől számított tizenkét hónapig a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 1. § 1. pontjában meghatározottakon túl külföldi befektető az Európai Unióhoz, az Európai Gazdasági Térséghez tartozó más állam, valamint a Svájci Államszövetség állampolgára vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy vagy egyéb szervezet.

44. Közfoglalkoztatással összefüggő átmeneti szabályok

115. § *  A közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 2. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérően a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt fennálló közfoglalkoztatási jogviszony, továbbá a legkésőbb 2022. június 30-ig létesített közfoglalkoztatási jogviszony a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 192. § (2) bekezdése szerint számított időtartama meghaladhatja a tíz évet.

45. A Biztos Kezdet Gyerekház és a Tanoda szolgáltatás finanszírozásával összefüggő átmeneti rendelkezés

116. § A Biztos Kezdet Gyerekház és a Tanoda szolgáltatás keretében a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérően a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően is biztosítható 2021. december 31-ig többletforrás az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása érdekében. Ebben az esetben a meglévő finanszírozási szerződésekben meghatározott források megemelhetőek, a támogatás felhasználásának feladat- és költségterve a támogató, illetve a lebonyolító hozzájárulásával módosítható.

46. Vízjogi eljárásokkal összefüggő átmeneti rendelkezések

117. § (1) A (2) bekezdés kivételével a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet alapján engedélyezett vízilétesítményekre és vízimunkákra vonatkozó vízjogi létesítési engedély, elvi vízjogi engedély és megszüntetési engedély, amelynek hatálya

a) a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napjától számított egy évvel, valamint

b) a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, külön erre irányuló kérelem hiányában is meghosszabbodik az engedély hatályának lejártától számított egy évvel.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti engedélyhez kapcsolódó vagyonkezelői, kezelői vagy tulajdonosi hozzájárulás időbeli hatálya a veszélyhelyzet ideje alatt vagy a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, az új hozzájárulás beszerzéséről az engedélyes gondoskodik. Ebben az esetben a vízügyi hatóság az engedélyes kérelmére, soron kívül módosítja az (1) bekezdés szerinti vízjogi engedélyt. Az eljárás mentes az igazgatási szolgáltatási díj alól.

47. * 

118. § * 

48. Egyes államháztartási szabályok alkalmazásával összefüggő átmeneti szabályok

119. § *  Ha az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó adatszolgáltatásra kötelezett az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adatszolgáltatási kötelezettségét a veszélyhelyzet ideje alatt el nem hárítható ok vagy körülmény (a továbbiakban: veszélyhelyzeti ok) miatt nem vagy késedelmesen teljesítette, az adatszolgáltatásra kötelezett az adatszolgáltatási kötelezettségét a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő hónap utolsó napjáig teljesítheti azzal, hogy a Magyar Államkincstár az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 108. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bírság kiszabásától eltekinthet. A bírság mellőzése során a Magyar Államkincstár azt mérlegeli, hogy a veszélyhelyzeti ok a koronavírus-világjárvánnyal összefüggésben merült-e fel.

120. § * 

121. § * 

49. * 

122. § * 

50. * 

123-125. § * 

51. * 

126-127. § * 

52. A turisztikai ágazattal összefüggő köztehermérséklés

128. § Az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény 261. §-ától eltérően a turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezettet a 2021. január 1. napjától 2021. december 31. napjáig terjedő időszakra nem terheli turizmusfejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség, erre az időszakra a turizmusfejlesztési hozzájárulást nem kell megállapítania, bevallania és megfizetnie.

53. A szociális hozzájárulási adó kötelezettséggel összefüggő szabályok

129. § (1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (4) bekezdés b) pontjától eltérően nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (4) és (5) bekezdése szerinti reprezentáció és üzleti ajándék juttatása után, ha a juttatás e törvény hatálybalépésének napja és 2021. december 31. közötti időszakban történik.

(2) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 11. § (2) bekezdésétől eltérően e törvény hatálybalépésének napja és 2021. december 31. között létrejött munkaviszony esetében munkaerőpiacra lépő az is, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 183 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény szerinti biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni-, társas vállalkozói jogviszonnyal.

54. A Széchenyi Pihenő Kártya juttatásával kapcsolatos szabályok

130. § (1) A 2021. évben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 71. § (1) bekezdésétől eltérően a Széchenyi Pihenő Kártya

a) szálláshely alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 400 ezer Ft,

b) vendéglátás alszámlájára utalt támogatás legfeljebb évi 265 ezer Ft,

c) szabadidő alszámlájára utal utalt támogatás legfeljebb évi 135 ezer Ft

összegig minősül béren kívüli juttatásnak.

(2) A 2021. évben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 70. § (8) bekezdésétől eltérően az éves rekreációs keretösszeg

a) - ha a munkáltató költségvetési szerv -

aa) évi 400 ezer Ft, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,

ab) a 400 ezer Ft-nak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn,

ac) évi 400 ezer Ft, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg,

b) más munkáltató esetében

ba) évi 800 ezer Ft, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll,

bb) a 800 ezer Ft-nak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn,

bc) évi 800 ezer Ft, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

(3) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 1. § (4) bekezdés a) pontjától eltérően a 2021. évben adott juttatások tekintetében nem terheli adókötelezettség a Széchenyi Pihenő Kártya kártyaszámlájára utalt béren kívüli juttatásnak minősülő összeget.

55. Adóigazgatási szabályok

131. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

132. § (1) *  Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 198. §-a és 199. §-a szerinti kedvezményeken túl, az adóhatóság az adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek a 2022. június 30-ig előterjesztett kérelmére az adóhatóságnál nyilvántartott, legfeljebb ötmillió Ft összegű adóra, egy alkalommal, legfeljebb hat havi pótlékmentes fizetési halasztást vagy legfeljebb tizenkét havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez, ha a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg valószínűsíti, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás ügyintézési határideje tizenöt nap.

133. § (1) *  Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 201. § (2) bekezdésétől eltérően az adóhatóság a nem természetes személy adózónak és az adó megfizetésére kötelezett személynek (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adózó) a 2022. június 30-ig előterjesztett kérelmére az őt terhelő adótartozást egy alkalommal, legfeljebb húsz százalékkal, de ötmillió Ft-ot meg nem haladó összegben mérsékli, ha az adótartozás megfizetése a kérelmező gazdálkodási tevékenységét a veszélyhelyzetre visszavezethető okból ellehetetlenítené. Az adómérséklés csak egy adónem tekintetében kérelmezhető.

(2) Az adótartozás e § szerinti mérséklése esetén a fennmaradó összegre a 132. § szerinti fizetési kedvezmény nem engedélyezhető. Az adótartozás e § szerinti mérséklése nem engedélyezhető, ha az adóhatóság az adózó részére a 132. § szerinti fizetési kedvezményt engedélyezett.

(3) Az (1) bekezdés szerinti eljárás ügyintézési határideje tizenöt nap.

56. * 

134. § * 

57. Egyes külszolgálattal kapcsolatos eltérő rendelkezések

135. § A veszélyhelyzet ideje alatt, illetve a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 11. § (2) bekezdése szerinti tartós külszolgálati kihelyezés előtt álló kormánytisztviselő felkészítésének időtartama - a kihelyező vezető döntése alapján - legfeljebb a külképviseletekről és a tartós külszolgálatról szóló 2016. évi LXXIII. törvény 11. § (2) bekezdése szerinti időtartammal meghosszabbítható.

58. A honvédek jogállásával és a honvédelmi alkalmazottak jogállásával kapcsolatos átmeneti rendelkezések

136. § (1) Ha a honvédek jogállásról szóló 2012. évi CCV. törvény 237/J. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi munkakörű katona e törvény hatálybalépésének napján érvényes, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 237/L. § (10) bekezdés b) pontja szerinti illetménye kevesebb, mint a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti 2020. december 31-én érvényes illetmény távolléti díjba tartozó elemeinek összege, akkor részére a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 237/L. § (2) bekezdése szerinti illetményt a különbözettel megnövelt összegben kell megállapítani.

(2) Ha a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 1. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó harctéri életmentő katona egészségügyi szakkiképzés elvégzéséről szóló igazolásának érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, az igazolás érvényessége a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő 180. napig meghosszabbodik.

137. § (1) Ha a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 89/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi honvédelmi alkalmazott e törvény hatálybalépésének napján érvényes, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 89/D. § (2) bekezdése szerinti - a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 89/C. § szerinti esetben a megnövelt - illetménye kevesebb, mint a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény szerinti, 2020. december 31-én érvényes illetménye, akkor részére a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 89/D. § (2) bekezdése szerinti illetményt a különbözettel megnövelt összegben kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a 2020. december 31-én érvényes illetmény alatt a 2020. december 31-én érvényes fizetési fokozat alapján járó illetmény - ideértve a garantált illetménynél magasabb összegben megállapított illetményrészt is -, a honvédelmi illetménykiegészítés, a honvédelmi alkalmazottat folyamatosan megillető illetménypótlékok, valamint a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény 76. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti keresetkiegészítés együttes összegét kell érteni.

138. § (1) Ha a rezidens közalkalmazotti jogviszonya az egyes, a honvédelmi egészségügyi szolgáltatónál foglalkoztatott rezidensek közalkalmazotti jogviszonya átalakulásának veszélyhelyzeti szabályairól szóló 585/2020. (XII. 15.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 585/2020. Korm. rendelet) 1. § (5) bekezdése szerint megszűnt, az őt megillető, a jogviszonya megszűnéséből eredő juttatások tekintetében a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv és a honvédelmi egészségügyi szolgáltató megállapodást kötnek a juttatások összegének a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv részére történő megtérítése tárgyában.

(2) Ha a rezidens a közalkalmazotti jogviszonyának az 585/2020. Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése szerinti megszűnését követő egy éven belül támogatott szakképzésre irányuló egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatóval, az 585/2020. Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése szerinti végkielégítés összegét a szakorvosképzésért felelős egészségügyi államigazgatási szerv részére megtéríteni köteles.

59. * 

139-143. § * 

60. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény eltérő alkalmazása

144. § A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 117. § (6) bekezdésétől eltérően a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély, amelynek hatálya

a) a veszélyhelyzet ideje alatt lejárt, az e törvény hatálybalépésének napjától számított további egy évvel,

b) a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnésének napját követő 180 napon belül jár le, az engedély hatályának lejártától számított további egy évvel

meghosszabbodik.

61. * 

145-146. § * 

62. Helyi díjak mértékének rögzítése

147. § (1) A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges gazdasági intézkedésről szóló 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet] hatálybalépésének napjától 2022. június 30. napjáig - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel - * 

a) a helyi önkormányzat,

b) a helyi önkormányzat által fenntartott

ba) költségvetési szerv,

bb) nonprofit szervezet,

bc) egyéb szervezet,

c) a helyi önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság,

d) a helyi önkormányzat többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaság által alapított gazdasági társaság,

e) a képviselő-testület feladatkörébe tartozó közszolgáltatás ellátására szerződéssel rendelkező, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet

által nyújtott szolgáltatásért, végzett tevékenységéért megállapított díj, az önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás keretében felmerülő díj, illetve egyéb díjfizetési kötelezettség (a továbbiakban együtt: díj) mértéke nem lehet magasabb, mint az ugyanazon díjnak a 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos és alkalmazandó mértéke.

(2) *  Az (1) bekezdés szerinti szervezet a 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet hatálybalépésének napjától már megállapított új díjat nem vezethet be, 2022. június 30. napjáig új díjat nem állapíthat meg, meglévő díjat új kötelezetti körre nem terjeszthet ki. * 

(3) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat abban az esetben, ha a felek a 603/2020. (XII. 18.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt - legalább kétéves időtartamra vagy határozatlan időre - megkötött szerződésükben számszerűsíthető módon meghatározták a díjemelés mértékét az (1) bekezdés szerinti időszak vonatkozásában.

(4) Nem kell alkalmazni az (1) bekezdésben foglaltakat abban az esetben, ha a díjemelés mértékét a díjfizetési kötelezettséget előíró jogszabály 2020. október 31. napjáig számszerűsíthető módon meghatározta.

(5) A (2) bekezdést a helyi önkormányzati tulajdonban, illetve vagyonkezelésben álló, 2020. november 4. napján vagy ezt követően létesített parkolókra vonatkozó parkolási díj tekintetében nem kell alkalmazni.

63. Ingyenes közterület-használattal kapcsolatos átmeneti szabályok

148. § Ezen alcím alkalmazásában

a) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti közterület,

b) vendéglátó üzlet: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 30. pontja szerinti tevékenységek folytatására alkalmas helyiség,

c) sajtótermék: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 1. § 6. pontja szerinti sajtótermék, az internetes újság vagy hírportál kivételével.

149. § (1) *  A közterület e törvény szerinti használatára 2022. szeptember 30. napjáig a közterülethez közvetlenül csatlakozó vendéglátó üzletnek az üzemeltetője, bérlője vagy tulajdonosa (a továbbiakban együtt: használó) közterület-használati hozzájárulás megfizetése nélkül ingyenesen jogosult.

(2) A használó a közterületnek a közterülethez közvetlenül csatlakozó vendéglátó üzlet előtti részét - a vendéglátó üzlet közterületen működő terasza működtetése céljából - a vendéglátó üzlet közterülethez csatlakozó épülethatára szélességében használhatja.

(3) Az e törvény hatálybalépésekor hatályos közterület-használati engedéllyel vagy szerződéssel rendelkező használó a közterületet az engedély vagy szerződés szerinti mértékben használhatja.

(4) A (2) bekezdés szerinti használati jogot

a) az azonos épületben lévő vendéglátó üzletek - eltérő megállapodás hiányában - vendéglátó üzletenként azonos mértékben,

b) a közúti forgalomtól elzárt terület (tér vagy sétálóutca) esetében a szemben lévő vendéglátó üzletek a terület felezővonaláig

gyakorolhatják.

(5) A (2) bekezdés nem alkalmazható

a) a kiemelt nemzeti emlékhely területén,

b) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerinti közparkban, zöldterületen,

c) a járművek forgalmát biztosító úttesten, vagy a várakozásukra kijelölt területen,

d) a tömegközlekedési járműre történő várakozás céljára közterületen elkülönített területen,

e) lakó- vagy társasházba, egyéb építménybe történő ki- és bejutást, tűzcsap, forgalomirányító készülék vezérlőegysége megközelítését akadályozó módon, valamint a járdán a gyalogosok közlekedését zavaró, biztonságát veszélyeztető, a járművezetők kilátását gátoló, a közúti forgalmi jelzések felismerését akadályozó, a közút forgalmát veszélyeztető, a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását akadályozó módon és

f) tűzoltási felvonulási területen.

(6) A használó felelős azért, hogy a közterület közlekedésre szánt területén a települési önkormányzat által alkotott 2020. december 31. napján hatályos szabályozás szerint biztosított legyen a zavartalan közúti és gyalogos közlekedés.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott szabályozás hiányában a zavartalan közúti és gyalogos közlekedést úgy kell biztosítani, hogy

a) a járda hasznos szélessége (gyalogossáv) 1,50 méternél kevesebb nem lehet, valamint

b) a közhasználatú építmények kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthetőek legyenek.

(8) A vendéglátó üzlet nyitvatartására vonatkozóan a 2020. december 31. napján hatályos, a települési önkormányzat által alkotott szabályok az irányadóak azzal, hogy a vendéglátó üzlet számára előnyösebb működési feltételeket biztosító szabályok megállapíthatóak.

(9) A (6) és (7) bekezdésben foglaltak ellenőrzésére és intézkedés megtételére a rendőrség jogosult. A rendőr felszólítására a használó köteles a közúti és gyalogos közlekedés akadályozását haladéktalanul megszüntetni.

(10) A (6) és (7) bekezdésben foglaltakat első alkalommal megszegő használót - ha felszólításra a közúti és a gyalogos közlekedés akadályoztatását megszünteti - a rendőr figyelmezteti a kötelezettségének betartására. Ha a használó az akadályt a rendőr felszólítására nem szüntette meg, vagy a közúti és gyalogos közlekedés akadályozása jelentős, a rendőrség az üzemeltetővel szemben a (6) és (7) bekezdés szerinti kötelezettség megszegése miatt

a) 100 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki, valamint

b) a kötelezettség ismételt megszegése esetén a vendéglátó üzletet legfeljebb hat hónap időtartamra ideiglenesen bezárathatja.

(11) A rendőrség a (10) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket a kötelezettség ismételt megszegése esetén együtt is alkalmazhatja.

(12) A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.

(13) A bírságot a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.

(14) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek.

(15) A (10) és (11) bekezdés szerinti intézkedések megtételére az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőrkapitányság jogosult.

(16) A rendőrség az ideiglenes bezáratásról tájékoztatja az üzemeltető tevékenységét engedélyező vagy a tevékenység bejelentését fogadó kereskedelmi hatóságot.

(17) Ha a vendéglátó üzletet a rendőrség ideiglenesen bezáratta, a vendéglátó üzlet

a) használójának a vendéglátó tevékenység végzésére kiadott engedélye vagy ilyen célú bejelentése a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának az időtartamára érvényét veszti,

b) használója részére a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának az időtartamára vendéglátó tevékenység végzésére engedély nem adható, illetve ilyen célú bejelentése nem érvényes,

c) használója a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának időtartama alatt vendéglátó tevékenységet nem végezhet.

150. § (1) A sajtótermék árusítására e törvény hatálybalépésekor jogosult, az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület, üzlet tulajdonosa, bérlője 2021. december 31-éig nem köteles közterület-használati hozzájárulást beszerezni, ha kizárólag olyan sajtóterméket árusít, amely a járványhelyzettel kapcsolatos közérdekű közleményt, tájékoztatást tartalmaz.

(2) E törvény alkalmazásában sajtótermék árusításának minősül az alkalmi és mozgóárusítás is.

(3) Nem kell közterületi-használati hozzájárulást beszerezni az (1) bekezdés szerinti sajtótermék közterületen történő osztásához sem.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti közterület-használat nem gyakorolható a 149. § (5) bekezdésében megjelölt területeken.

(5) A közterület-használat gyakorlására a 149. § (6) és (7) bekezdését kell alkalmazni.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltak ellenőrzésére és intézkedés megtételére a rendőrség jogosult.

(7) Ha az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület, üzlet tulajdonosa, bérlője a közterületet közterület-használati hozzájárulás nélkül az (1)-(5) bekezdésben foglaltakról eltérően használja, a rendőrség vele szemben 100 000 Ft-tól 500 000 Ft-ig terjedő bírságot szabhat ki. A rendőrség eljárására a 149. § (12)-(15) bekezdését kell alkalmazni.

64. Az általános közigazgatási rendtartás szerinti szünetelés

151. § A veszélyhelyzet ideje alatt az ügyfél kérelmére szünetelő közigazgatási hatósági eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 49. § (2) bekezdésében meghatározott, az eljárás megszűnéséhez vezető hat hónapos időtartamba a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele, és az - bármely ügyfélnek az eljárás folytatására irányuló kérelme hiányában - a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik.

65. Bérleti szerződésekre vonatkozó átmeneti szabályok

152. § (1) *  A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződés, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségre vonatkozó bérleti szerződés új pályázat kiírása nélkül a bérlő egyoldalú, a veszélyhelyzet ideje alatt - de legkésőbb a szerződés lejártának utolsó napján - megtett írásbeli nyilatkozata alapján 2022. december 31. napjáig meghosszabbodik.

(2) *  A 2022. december 31. napjáig az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakás tekintetében fennálló lakásbérleti szerződés, illetve az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiség tekintetében fennálló bérleti szerződés tartalma nem módosítható úgy, hogy az a bérleti díj megemelését eredményezze.

(3) *  A 2022. december 31. napjáig esedékes bérleti díj a nemzeti vagyonról szóló törvény rendelkezéseitől eltérően korlátlanul csökkenthető.

(4) *  A 2022. december 31. napjáig megtett bérlői kezdeményezés esetén a bérbeadó köteles megvizsgálni a bérleti díj csökkentésének lehetőségét. Bérlői kezdeményezés hiányában az állami tulajdonosi joggyakorló és a helyi önkormányzat maga is kezdeményezheti a bérleti díj csökkentését.

(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti bérletidíj-csökkentés gazdaságvédelmi intézkedésnek minősül, amely keretében a bérbeadó nevében eljáró személy - ideértve a szerződést ellenjegyző vagy felülvizsgáló személyt is - nem vonható felelősségre a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 7. §-ában meghatározott előírások megsértése miatt.

(6) E § rendelkezéseit a 2020. december 18-án vagy azt megelőzően kötött, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában lévő lakásra kötött lakásbérleti szerződésre, valamint az állami vagy önkormányzati tulajdonú helyiségekre vonatkozó bérleti szerződésre kell alkalmazni.

66. A szabadság kiadására vonatkozó eltérő szabályok

153. § (1) A 2021. évben esedékes szabadságnak - ideértve az alap- és a pótszabadságot is - a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnéséig arányos része az esedékesség évét követő 3 éven belül is kiadható

a) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény szerinti egészségügyi szolgálati jogviszonyban,

b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti jogviszonyban és

c) a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél

foglalkoztatott esetében, ha a foglalkoztatott a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vett.

(2) A szabadság kiadásának rendjére a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti szabadság - az érintett foglalkoztatási jogviszonya megszűnésének kivételével - pénzben nem váltható meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti szabadságot a foglalkoztatott többi szabadságától elkülönítetten kell nyilvántartani.

(5) A munkáltató a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napon belül írásban tájékoztatja a foglalkoztatottat az (1) bekezdés szerinti szabadság mértékéről és kiadásának rendjéről.

67. A SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vevő foglalkoztatottakat megillető pótszabadság

154. § (1) Ezen alcím alkalmazásában foglalkoztatott: * 

a) az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény szerinti jogviszonyban,

b) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti jogviszonyban,

c) a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény szerinti hivatásos vagy szerződéses jogviszonyban,

d) a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,

e) a szociális, gyermekjóléti vagy gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál, illetve javítóintézetnél,

f) a fővárosi és megyei kormányhivataloknál, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivataloknál

foglalkoztatott személy.

(2) Ha a foglalkoztatott 2021. évben a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vett, a 2021. évben esedékes szabadságán felül további 10 munkanap pótszabadságra (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: pótszabadság) jogosult.

(3) Annak tényét, hogy a foglalkoztatott jogosult-e pótszabadságra,

a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti foglalkoztatott esetében az állományilletékes parancsnok, illetve - a hivatásos állományon kívüli állomány vonatkozásában - a rendvédelmi feladatokat ellátó szerv szervezeti egységének vezetője,

b) az (1) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti foglalkoztatott esetében a munkáltatói jogkört gyakorló személy,

c) az (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti foglalkoztatott esetében a foglalkoztatott munkáltatója

állapítja meg a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt megalkotott kormányrendelet szerint.

(4) A pótszabadság az esedékesség évét követő 2 éven belül is kiadható. A pótszabadság kiadásának rendjére a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A pótszabadságot a foglalkoztatott többi szabadságától elkülönítetten kell nyilvántartani, és a pótszabadságra a 66. alcím nem alkalmazható.

(6) A pótszabadság pénzben nem váltható meg.

68. Építésügyre vonatkozó átmeneti szabályok

155. § (1) 2022. június 30-ig az építtető a választásától függően

a) jogszerűen alkalmazhatja - függetlenül az alkalmazhatóságukra megállapított rendelkezésektől -

aa) az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény,

ab) a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény,

ac) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény, illetve

ad) az aa)-ac) alpont szerinti törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabály

bármely építmény tekintetében a 2020. november 4-ét követően hatályba lépett vagy lépő, új kötelezettséget megállapító vagy meglévő kötelezettséget szigorító rendelkezését (a továbbiakban együtt: új előírás), vagy

b) - az új előírás helyett - jogszerűen alkalmazhatja az a) pont aa)-ad) alpontja szerinti jogszabályoknak a 2020. november 4-ét megelőző napon hatályos rendelkezését.

(2) Az (1) bekezdés a 2021. március 11-én folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásban, valamint a megkezdett építőipari kivitelezési tevékenységgel összefüggésben is alkalmazható.

(3) *  Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szabályok alkalmazhatóságát nem érinti, ha az (1) bekezdés szerinti alkalmazhatósági határidő folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárásban, vagy megkezdett építőipari kivitelezési tevékenység során jár le.

(4) Az (1) bekezdés nem alkalmazható azokra a közbeszerzésieljárás-köteles vagy a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó építési beruházásokra, amelyek becsült értéke eléri vagy meghaladja a 700 000 000 Ft-ot.

69. Településrendezésre vonatkozó átmeneti szabályok

156. § *  A településtervek tartalmáról, elkészítésének és elfogadásának rendjéről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendeletet [a továbbiakban: 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelet] 2022. június 30-ig az ezen alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

157. § (1) *  A 419/2021. (VII. 15.) Korm. rendelettől eltérően

a) a településképi követelményekről szakmai konzultációt - ezen belül szakmai tájékoztatást - tartani elektronikus úton is lehet,

b) *  a helyi önkormányzat a partnerségi egyeztetés személyes megjelenést előíró szabályaitól eltérően a javaslatkérést, a tájékoztatást, a véleménynyilvánítást és az egyeztetést elektronikus úton is lefolytathatja,

c) *  a tájékoztatás lakossági fóruma elektronikus úton is történhet azzal, hogy az észrevételeket és javaslatokat a közzétételtől, videókonferenciától számított tizenöt napon belül lehet megtenni,

d) a településképi véleményezési eljárás lefolytatásához a kérelmet elektronikus úton kell benyújtani,

e) a településképi bejelentési eljárás során az eljárást kezdeményező iratok kizárólag elektronikus úton terjeszthetőek elő, és

f) *  a településrendezési eszközök, településtervek záró szakmai véleményezése során tartott egyeztető tárgyalást - ideértve a tárgyalásos eljárás során tartott egyeztető tárgyalást is - elektronikus úton is meg lehet tartani.

(2) Elektronikus útnak minősül

a) az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetekben a helyi önkormányzat honlapján közzétett részletes szakmai tájékoztató, videókonferencia keretében az érintettek részére tájékoztatás tartása és kérdések megválaszolása, valamint a helyi műsorszolgáltató felületén megjelenő részletes szakmai tájékoztató,

b) az (1) bekezdés f) pontja esetében az érintettek részvételével tartott videókonferencia.

70. * 

158. § * 

71. * 

159. § * 

72. Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása érdekében a magyarországi székhelyű gazdasági társaságok gazdasági célú védelméhez szükséges intézkedések

160. § (1) A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 276. § 1. pontjától eltérően az ágazati európai uniós és nemzeti jog által nem szabályozott, a hálózatok és berendezések biztonságára és működőképességére, valamint az ellátás folyamatosságára vonatkozó vagy a nemzetgazdasági szempontból alapvető gazdaságstratégiai érdekkel összefüggő közérdek minősül államérdeknek.

(2) A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 276. § 3. pontjától eltérően az olyan magyarországi székhelyű korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság, nyilvánosan működő részvénytársaság vagy felsőoktatási intézmény mint jogi személy minősül stratégiai társaságnak, amelynek a Kormány rendeletében meghatározott fő- vagy további tevékenységi körként végzett tevékenysége az e tevékenység szerinti stratégiai jelentőségű ágazatba tartozik, így különösen az energia-, a közlekedés, a kommunikáció ágazatba, valamint az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetések átvilágítási keretének létrehozásáról szóló, 2019. március 19-i (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdés a)-e) pontja szerinti - ide nem értve a pénzügyi infrastruktúrát - ágazatokba.

73. Az autóbuszos piacfelügyeleti díjra vonatkozó egyes átmeneti szabályok

161. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 15/A. § (1) bekezdése alapján piacfelügyeleti díj fizetésére köteles közlekedési szolgáltató a 2021. évre piacfelügyeleti díjként a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 1. melléklete szerint meghatározott összeg 50%-át fizeti.

(2) * 

(3) *  Az autóbuszos közúti személyszállítási tevékenységre, a közlekedésszervező tevékenységére vonatkozó piacfelügyeleti eljárásra és a piacfelügyeleti díj megfizetésére vonatkozó részletes szabályokról, továbbá a piacfelügyeleti bírság mértékére és alkalmazására vonatkozó szabályokról szóló 43/2019. (III. 12.) Korm. rendelet 9. §-ában foglaltaktól eltérően a szolgáltató az (1) bekezdés szerinti piacfelügyeleti díjat 2021. november 15-ig fizeti meg az autóbuszos hatóságnak.

(4) A 2020. évre megfizetett piacfelügyeleti díj beszámít az (1) bekezdés szerinti piacfelügyeleti díjba. Amennyiben a 2020. évre vagy a 2021. évre megfizetett piacfelügyeleti díj meghaladja az (1) bekezdés szerinti piacfelügyeleti díjat, a különbözet beszámít a 2022. évre fizetendő piacfelügyeleti díjba.

(5) Amennyiben a 2022. évre fizetendő piacfelügyeleti díjba a (4) bekezdés alapján beszámítandó összegek a 2022. évre fizetendő piacfelügyeleti díj összegét meghaladják, az autóbuszos hatóság a különbözetet 2022. július 31-ig a szolgáltató részére visszatéríti.

74. * 

162-163. § * 

75. A pénzügyőrök egészségügyi szabadságára vonatkozó eltérő rendelkezés

164. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 119. §-ától eltérően, ha a pénzügyőr szolgálatképtelensége igazolhatóan az egészségügyi ellátás SARS-CoV2 járványhelyzethez kapcsolódó felfüggesztése okán egy éven túl is fennáll, az egészségügyi szabadság méltányosságból a 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet megszűnését követő legfeljebb hatodik hónap végéig meghosszabbítható. Az egészségügyi szabadság időtartamára az egészségügyi szabadság 365. napján folyósítható ellátást kell folyósítani.

(2) Felhatalmazást kap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal irányítására kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a SARS-CoV2 járványhelyzethez kapcsolódóan, méltányosságból meghosszabbított egészségügyi szabadság megállapításának eljárásrendjét.

III. FEJEZET

EGYES TÖRVÉNYEKET MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

76-129. * 

165-309. § * 

130. A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény módosítása

310. § * 

311. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény

a)-f) * 

g) * 

h)-j) * 

131. * 

312-318. § * 

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

132. * 

319. § * 

133. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

320. § E törvény

a) 8. és 9. §-a az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján,

b) 10. és 11. §-a az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

c) 12. és 13. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,

d) 85. §-a, 86. §-a, 87. §-a és 257. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján,

e) 149. § (1) bekezdése, 152. §-a és 177. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

f) 159. § (1) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése és 31. cikk (3) bekezdése alapján,

g) 159. § (2) és (3) bekezdése az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése, 2. cikk (1) bekezdése és 35. cikk (1) bekezdése alapján,

h) 184-186. §-a és 251. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,

i) 253. és 254. §-a az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján,

j) 27. alcíme és 256. §-a az Alaptörvény XXIX. cikk (3) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

134. Az Európai Unió jogának való megfelelés

321. § E törvény 52. § (1) és (2) bekezdése és 65. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

322. § E törvény 52. § (1) és (2) bekezdésének és 65. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.

1. melléklet a 2021. évi XCIX. törvényhez * 


  Vissza az oldal tetejére