Hatály: 2022.I.31. - 2022.I.31. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2021. évi CI. törvény

egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról * 

Annak érdekében, hogy a 2020–2021. évi koronavírus-járvány során hozott és sikeresen alkalmazott intézkedések és bevezetett jogintézmények a járvány megszűnését követően az általános jogrendi keretek között is megfelelően érvényesülhessenek, továbbá egyes vagyontárgyaknak önkormányzatok és civil szervezetek részére történő átadásával azok kulturális, szociális, köznevelési, oktatási és egyéb közfeladataik magasabb színvonalú ellátása biztosított legyen, valamint a jogrendszer koherenciájának fenntartása és erősítése, illetve annak hosszú távú biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

VAGYONJUTTATÁSSAL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK ÉS A MAGYAR RÉGIZENEI KÖZPONT ALAPÍTVÁNY MEGALAPÍTÁSA

1. Egyes állami tulajdonú ingatlanok ingyenes tulajdonba adása a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány részére

1. § *  (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, az 1. melléklet 1–12. sora szerinti ingatlanok (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ingatlanok) ingyenesen a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Alapítvány (a továbbiakban: Alapítvány) tulajdonába kerülnek az Alapítvány nevelési, oktatási és felsőoktatási feladatai ellátásának elősegítése céljából, azzal, hogy az 1. melléklet 11. sora szerinti ingatlan tekintetében az Alapítvány részére történő tulajdonba adást megelőzően a termőföld más célú hasznosítására vonatkozó eljárást a Nemzeti Földügyi Központ útján le kell folytatni.

(2) Az Alapítvány az ingatlanokat – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Alapítvány az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a 2. § szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja.

(3) Az ingatlanokon fennálló vagyonkezelői jog az Alapítvány részére történő tulajdonba adással együtt megszűnik külön elszámolás, a beruházások vagyonnyilvántartási átvezetése, rendezése nélkül, azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és a vagyonkezelő a tulajdonba adással érintett ingatlanok tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az 1. mellékletben foglalt táblázat 2. sorában meghatározott ingatlanban elhelyezett, Gobbi Hilda hagyatékából származó ingóságok, valamint az 1. mellékletben foglalt táblázat 12. sorában meghatározott ingatlanban elhelyezett ingóságok e törvény erejénél fogva, a fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszűnésével az Alapítvány tulajdonába kerülnek. Az átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az ingóságokra vonatkozó, átadó vagyonkezelő könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

2. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlanok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(2) Az 1. § (1) bekezdése szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa. tv.) 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

2/A. § *  (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban lévő 1. melléklet 13. és 14. sora szerinti ingatlanok ingyenesen az Alapítvány tulajdonába kerülnek az Alapítvány nevelési, oktatási és felsőoktatási feladatai ellátásának elősegítése céljából.

(2) Az Alapítvány az 1. melléklet 13. és 14. sora szerinti ingatlanokat a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Alapítvány az ingatlanokat terhelő kötelezettségeket a (4) bekezdés szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja.

(3) Az 1. melléklet 14. sora szerinti ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog az Alapítvány tulajdonszerzésével egyidejűleg megszűnik.

(4) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az 1. melléklet 13. és 14. sora szerinti ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásról szóló szerződésben rögzíteni kell, hogy az 1. melléklet 14. sora szerinti ingatlan mindenkori tulajdonosa a működési területileg illetékes vízügyi igazgatási szerv feladatainak ellátása érdekében a Velence belterület 4475/2 helyrajzi számú ingatlan, mint uralkodó telek megközelítése céljából, az illetékes vízügyi igazgatási szervvel együttműködve, legkésőbb az egyes kulturális tárgyú és egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVIII. törvény hatálybalépését követő hat hónapon belül a Velence belterület 4477/1 helyrajzi számú ingatlant, mint szolgáló telket terhelő átjárási szolgalmat alapít, valamint, hogy az Alapítvány az 1. melléklet 13. és 14. sora szerinti ingatlanok tekintetében a magyar állammal és az annak képviseletét ellátó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársasággal szemben semmilyen követelést nem támaszthat.

(6) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

2. Ingatlan ingyenes tulajdonba adása Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata részére

3. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, Zalaegerszeg belterület 4815/1 helyrajzi számú ingatlan (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen, az ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog egyidejű megszüntetésével, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) tulajdonába kerül az Önkormányzat településfejlesztési feladatai ellátásának elősegítése céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vagyonjuttatásra nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) és (5) bekezdését, valamint (7) és (8) bekezdését.

(3) A vagyonkezelő és a tulajdonosi joggyakorló között elszámolási és megtérítési kötelezettség nem keletkezik.

(4) Az Önkormányzat az ingatlant a fennálló terhekkel együtt szerzi meg. Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Önkormányzat az ingatlant terhelő kötelezettségeket az (5) bekezdés szerinti szerződésben teljeskörűen átvállalja.

(5) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(6) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás során a sportról szóló 2004. évi I. törvény 64. § (3) és (4) bekezdését nem kell alkalmazni.

3. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap részére történő vagyonjuttatásról

4. § (1) *  Az Nvtv. 13. § (3) bekezdésében és a Vtv. 36. § (1) bekezdésében foglaltak alapján, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (a továbbiakban: MTVA) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 136. § (1) bekezdésében meghatározott közfeladata ellátásának elősegítése érdekében a 2. mellékletben meghatározott ingatlanok ingyenesen, nyilvántartási értéken történő átvezetéssel az MTVA tulajdonába kerül.

(2) *  A 2. melléklet szerinti ingatlanok tekintetében a tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlanok forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(3) *  A 2. mellékletben meghatározott ingatlanok tulajdonjogát az MTVA per-, teher- és igénymentesen szerzi meg.

(4) *  Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott közfeladatok ellátására rendelkezésre álló a 2. melléklet szerinti ingatlanokban található állami tulajdonú ingó vagyontárgyak (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: ingóságok) e törvény erejénél fogva az MTVA tulajdonába kerülnek.

(5) Az átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(6) *  Az (1) bekezdés alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanok, valamint a (4) bekezdés alapján átszálló ingóságok tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdés b) pontjában, valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.

(7) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

4. Ingatlanok ingyenes vagyonkezelésbe adása Rácalmás Város Önkormányzat részére

5. § (1) A Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti, Rácalmás külterület 053/2 és 053/8 helyrajzi számú ingatlanok ingyenesen, 100 évre Rácalmás Város Önkormányzata (e § alkalmazásában a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelésébe kerülnek.

(2) Az ingatlanügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti vagyonkezelői jogot a vagyonkezelő kérelme alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetésére és a vagyonkezelői jog gyakorlására a vagyonkezelő vagyonkezelési szerződés kötése nélkül jogosult.

(3) A vagyonkezelő vagyonkezelői jogának fennállása alatt az (1) bekezdés szerinti ingatlanokat a tulajdonos települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg.

4/A. *  Ingatlanok ingyenes vagyonkezelésbe adása a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye részére

5/A. § *  (1) A Kalocsa Város Önkormányzata tulajdonában álló, az ingatlan-nyilvántartás szerinti Kalocsa belterület 1019/3 és 1019/4 helyrajzi számú ingatlanok 2021. december 31-ével ingyenesen 100 évre a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: vagyonkezelő) vagyonkezelésébe kerülnek.

(2) A vagyonkezelő vagyonkezelői jogának fennállása alatt az (1) bekezdés szerinti ingatlanokat a tulajdonos települési önkormányzat nem idegenítheti el, nem terhelheti meg.

5/B. § *  Az ingatlanügyi hatóság az 5/A. § (1) bekezdése szerinti vagyonkezelői jogot a vagyonkezelő kérelme alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetésére és a vagyonkezelői jog gyakorlására a vagyonkezelő vagyonkezelési szerződés kötése nélkül jogosult.

5. Az OMSZI Intézményfenntartó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság állami tulajdonban álló ingatlanok vagyonkezelőjeként történő kijelöléséről

6. § (1) Az Nvtv. 11. § (5) bekezdése alapján az állami tulajdonban álló, a 3. mellékletben felsorolt ingatlanok, valamint az azokhoz kapcsolódó ingóságok vagyonkezelője az OMSZI Intézményfenntartó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: OMSZI) a szociális, valamint köznevelési, oktatási feladatainak elősegítése céljából.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott vagyonkezelői jog létesítése és gyakorlása ingyenesen történik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerint keletkező vagyonkezelői jogviszonyra egyebekben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.) kötött vagyonkezelési szerződésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket – a (4) és (5) bekezdésben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni azzal, hogy a vagyonkezelési szerződés felmondása csak jogszabályban meghatározott rendkívüli felmondási ok bekövetkezése esetén lehetséges bármelyik fél részéről.

(4) Az OMSZI főtevékenysége, valamint általa a vagyonkezelői joggyakorlás keretében kezelt vagyonnal végzett valamennyi tevékenység – ideértve a vagyonelemek hasznosítását is – közfeladatnak minősül.

(5) Az OMSZI által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozásával vagy beszerzésével összefüggésben a (3) bekezdés szerinti feleknek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik. A vagyonkezelői jogviszony tárgyát képező állami vagyon növekedésével kapcsolatos nyilvántartási kötelezettségeinek az OMSZI – a tulajdonosi joggyakorlóval történő külön elszámolás nélkül – a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartásban részére történő, az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendeletben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével tesz eleget.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott ingatlanokra vonatkozó vagyonkezelői jogot – a (3) bekezdés szerinti vagyonkezelési szerződés megkötését követően – az OMSZI kérelme alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

7. § Az Országgyűlés e törvény hatálybalépésével egyidejűleg lemond az államnak az OMSZI-val szemben, az OMSZI jogcím nélküli használatában álló, a 3. melléklet 7–10. pontjában megjelölt állami vagyonra vonatkozó, a tulajdonosi joggyakorló által kezelt nettó 817.651.380 forint összegű használati díj követeléséről azzal, hogy az OMSZI vállalja, hogy a jogcím nélküli használat időtartama alatt az állami ingatlanokon saját forrásból megvalósított beruházás, valamint egyéb felmerült költségek tekintetében megtérítést nem érvényesít az állammal szemben.

5/A. *  A Dunamelléki Református Egyházkerület részére történő vagyonjuttatás

7/A. § *  (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban lévő, az ingatlan- nyilvántartás szerint Budapest XII. kerület belterület 6886/2 helyrajzi számú, természetben az 1122 Budapest, XII. kerület Bíró utca 3. szám alatt található ingatlan ingyenesen – köznevelési feladatok ellátása érdekében – a Dunamelléki Református Egyházkerület (a továbbiakban: Egyházkerület) tulajdonába kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Egyházkerület mint jogi személy az (1) bekezdés szerinti ingatlant terhelő kötelezettségeket a (4) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog – külön elszámolás nélkül – az Egyházkerület tulajdonszerzésével egyidejűleg megszűnik azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és az OMSZI a tulajdonba adással érintett ingatlan tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.

(4) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított értéket kell megjelölni.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására rendelkezésre álló, az ingatlanban található és az OMSZI vagyonkezelésében lévő állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva a vagyonkezelői jog – külön elszámolás nélküli – egyidejű megszűnésével az Egyházkerület tulajdonába kerülnek.

(6) Az (5) bekezdés alapján átszálló ingó vagyontárgyakról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, az átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(7) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

7/B. § *  (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban álló Budapest V. kerület belterület 24849 helyrajzi számú, természetben a 1054 Budapest, V. kerület Alkotmány u. 25. szám alatt található ingatlan (e § alkalmazásában a továbbiakban: ingatlan) ingyenesen – az egyházkerületi szolgálat hivatali feladatainak ellátása és konferenciaközpont kialakítása érdekében – az Egyházkerület tulajdonába kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az Egyházkerület mint jogi személy az ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló MNV Zrt. készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) Az Egyházkerület az ingatlan tekintetében az ingatlanban elhelyezett központi költségvetési szerv kiköltözéséig – ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyezhető – térítésmentes használati jogot biztosít az ingatlanban elhelyezett központi költségvetési szerv részére, amelynek feltételeit az Egyházkerület és az MNV Zrt. megállapodásban rögzíti.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására rendelkezésre álló, az ingatlanban található állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva az Egyházkerület tulajdonába kerülnek.

(6) Az (5) bekezdés alapján átszálló ingó vagyontárgyakról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, az átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(7) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

5/B. *  A Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat részére történő vagyonjuttatás

7/C. § *  (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állami tulajdonban lévő, az ingatlan- nyilvántartás szerint Budapest XII. kerület, belterület 9328 helyrajzi számon nyilvántartott, természetben a Budapest XII. kerület, Művész út 7. szám alatt található ingatlan a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonába kerül óvodai ellátás, valamint szociális és gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások biztosításának elősegítése céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanon fennálló vagyonkezelői jog – külön elszámolás nélkül – Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonszerzésével egyidejűleg megszűnik azzal, hogy a tulajdonosi joggyakorló és az OMSZI a tulajdonba adással érintett ingatlan tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében az MNV Zrt. köti meg a Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzattal. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként az MNV Zrt. által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) Az (1) bekezdés szerinti ingatlan tulajdonjogát Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat per-, teher- és igénymentesen szerzi meg.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására rendelkezésre álló, az (1) bekezdés szerinti ingatlanban található, az OMSZI vagyonkezelésében lévő, állami tulajdonú ingó vagyontárgyak e törvény erejénél fogva a vagyonkezelői jog – külön elszámolás nélküli – egyidejű megszűnésével Budapest Főváros XII. Kerület Hegyvidéki Önkormányzat tulajdonába kerülnek.

(6) Az (5) bekezdés alapján átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(7) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

6. Ingatlan ingyenes tulajdonba adása a Szír Ortodox Vallási Egyesület részére

8. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján a magyar állam 1/1 arányú tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Budapest belterület 15138 helyrajzi számú, természetben az 1025 Budapest, II. kerület Józsefhegyi lépcső 12. szám alatt található ingatlan ingyenesen – hitéleti, egészségügyi és szociális feladatok ellátása érdekében – a Szír Ortodox Vallási Egyesület tulajdonába kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az átvevő vallási egyesület mint jogi személy az érintett ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést a magyar állam nevében a tulajdonosi joggyakorló, az MNV Zrt. készíti el és köti meg. A szerződésben az ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) Az (1) bekezdés alapján ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon az Nvtv. 13. § (4) bekezdés a) pontjától és (5) bekezdésétől eltérően határozatlan időre szóló elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az elidegenítési és terhelési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a tulajdonosi joggyakorló kérelmezi.

(5) Az (1) bekezdés szerinti ingatlanjuttatással egyidejűleg az ingatlanban található állami tulajdonú ingó vagyontárgyak (a továbbiakban: ingóságok) e törvény erejénél fogva a Szír Ortodox Vallási Egyesület tulajdonába kerülnek.

(6) Az átszálló ingóságokról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó és az átvevő képviseletére jogosult személy ír alá. Az átszálló ingóságok bekerülési értéke megegyezik az adott vagyonelemre vonatkozó, átadó szervezet könyveiben szereplő nyilvántartási értékkel.

(7) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az Áfa. tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

7. A HAYDNEUM – Magyar Régizenei Központ Alapítvány megalapítása

9. § (1) A magyar régizenei élet színvonalának és nemzetközi elismertségének növelése – különös tekintettel a Magyarországhoz köthető régizenei kincs gondozására, valamint belföldi és nemzetközi kulturális kapcsolatok fejlesztésére és magas szintre emelésére – , valamint Joseph Haydn és az Esterházy hercegi család zenei-szellemi hagyatékának gondozása érdekében az Országgyűlés felhívja a Kormányt a HAYDNEUM – Magyar Régizenei Központ Alapítvány (a továbbiakban: HAYDNEUM Alapítvány) létrehozására.

(2) A HAYDNEUM Alapítvány feladatai:

a) a magyarországi és nemzetközi régizenei koncertélet népszerűsítése, szervezése és támogatása;

b) a történelmi Magyarországon található, illetve a történelmi Magyarországhoz köthető régizenei hagyaték kutatása, feldolgozása, kiadása, előadása, szélesebb körben elérhetővé tétele;

c) a historikus zenei előadói gyakorlat népszerűsítése, fejlesztése, terjesztése, széleskörű régizenei tehetséggondozás;

d) a magyar és magyar vonatkozású zenei hagyaték beemelése az oktatásba;

e) Joseph Haydn és az Esterházy hercegi család zenei-szellemi hagyatékának gondozása.

(3) A HAYDNEUM Alapítvány Magyarország régizenei örökségének, valamint Joseph Haydn és az Esterházy hercegi család zenei-szellemi örökségének gondozásával kapcsolatos feladatokat közfeladatként látja el. A HAYDNEUM Alapítvány közfeladatai ellátásához szükséges pénzügyi forrás biztosításáról a központi költségvetésről szóló törvény rendelkezik.

(4) A HAYDNEUM Alapítvány alapítója az alapító okiratban az alapítói jogok gyakorlására a HAYDNEUM Alapítvány kuratóriumát is kijelölheti. Az alapító az alapítói jogok gyakorlására vonatkozó kijelölését, illetve e jogainak átruházását nem vonhatja vissza, a HAYDNEUM Alapítvány kuratóriuma a rá vonatkozó kijelölésről nem mondhat le, az alapítói jog gyakorlására mást nem jelölhet ki, valamint a rá átruházott alapítói jogokat nem ruházhatja át.

(5) Az alapítói jogokat a kuratórium az alapító okiratban meghatározott módon gyakorolja.

(6) Az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában a HAYDNEUM Alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének kijelöléséről – e tisztségek bármely okból bekövetkező megüresedése esetén – a kuratórium a felügyelőbizottsággal együttesen határoz. A döntéshez a megüresedő tisztség által érintett testületi szerv tagjai többségének szavazata is szükséges, az alapító okirat azonban az e kérdésben való döntéshozatalhoz további minősített többséget is előírhat.

(7) A HAYDNEUM Alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének visszahívásáról a kijelölésükkel azonos módon hozható döntés azzal, hogy a visszahívás joga az alapító okiratban feltételekhez köthető, illetve korlátozható.

(8) A HAYDNEUM Alapítvány közhasznú jogállással rendelkezik.

(9) A HAYDNEUM Alapítvány alapítása során a Kormány képviseletében a Miniszterelnökséget vezető miniszter jár el.

(10) A HAYDNEUM Alapítvány működésének részletes szabályairól az alapító az alapító okiratban dönt.

(11) A HAYDNEUM Alapítvány induló vagyonát az alapító a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény szerint biztosítja.

II. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

8. Hatályba léptető rendelkezések

10. § (1) Ez a törvény – a (2)–(16) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 48. és az 56. alcím 2021. június 29-én lép hatályba.

(3) A 72. alcím 2021. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 42–44. § és a 41. alcím 2021. július 2-án lép hatályba.

(5) A 86–92. §, a 94. § és a 95. § az e törvény kihirdetését követő 10. napon lép hatályba.

(6) A 14–18. §, a 16–17. alcím és a 4. melléklet az e törvény kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

(7) Az 58–60. alcím, a 63–70. alcím, valamint a 12. és 13. melléklet 2021. augusztus 1-jén lép hatályba.

(8) A 150. § 2021. augusztus 2-án lép hatályba.

(9) A 61. alcím 2021. szeptember 1-jén lép hatályba.

(10) A 138. § f) pontja 2021. szeptember 2-án lép hatályba.

(11) A 32. alcím és a 71. alcím 2021. október 1-jén lép hatályba.

(12) A 47. § 2022. január 1-jén lép hatályba.

(13) A 190. § és 192. § b) pontja a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény hatálybalépésekor lép hatályba. * 

(14) A 93. § és a 6. melléklet a Budapest XIII. kerület belterület 26085/1114, 26085/1115, 26085/1116, 26085/1118 és 26085/1123 helyrajzi számú ingatlanokra vonatkozó, az MNV Zrt. kérelmére a Budapest Főváros Kormányhivatala Földhivatali Főosztályán 651634/2021 számon indított telekalakítási eljárás eredményének ingatlannyilvántartásban történő átvezetésének napján lép hatályba. * 

(15) A 14. alcím, a 66. § b) és c) pontja, a 96–99. §, a 103. §, a 105–108. §, a 109. § 2., 3., 8., 10., 11., 13., 15. 18. és 22. pontja, a 110. § b) és c) pontja, a 122. §, a 130. § g) pontja, a 144. § és a 7. melléklet az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 82. cikk (3) bekezdése szerinti közleménynek az Európai Unió hivatalos lapjában történő közzétételét követő hat hónap elteltével lép hatályba. * 

(16) A 181. § és a 11. melléklet a Gödöllő belterület 5880 helyrajzi számon felépített uszodára vonatkozóan a Nemzeti Sportközpontok kérelmére a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály Építésügyi Osztályán 202100028259 ÉTDR számon indított eljárásban hozott használatbavételi engedély véglegessé válásának napján lép hatályba. * 

(17) A (14) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját a sportpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. * 

(18) A (15) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének naptári napját az egészségügyért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. * 

(19) A (16) bekezdés szerinti rendelkezések hatálybalépésének napját a sportpolitikáért felelős miniszter ennek ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg. * 

9. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

11. § (1) *  A 3. § (2), (3) és (6) bekezdése, a 4. § (6) bekezdése, az 5. § (2) bekezdése, az 5/B. §, a 8. § (4) bekezdése, a 153. §, a 155. §, a 156. § b–g) pontja, a 160. §, a 167. §, a 170. § (1) bekezdése, a 172. § b) pontja, a 173. §, a 175. §, a 176. §, a 178. § d) és g) pontja, a és a 10. melléklet az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 153. §, a 155. § b) pontja, a 156. § f) pontja, a 160. §, a 163. §, a 164. § a) pontja, a 167. §, a 170. §, a 172. § b) pontja, a 173. §, a 175. §, a 178. § g) pontja, a 180. §, a 181. §, a 183. § a) pontja, a 184. §, a 186. §, a 187. §, a 190–192. §, 193. § (2) bekezdése, a 194. § (1) bekezdése, a 195. §, a 197. §, a 199. § a) pontja, a 200–202. §, a 205. § a) és c pontja, a 207. §, a 208. §, a 210. §, a 212. §, a 213. §, a 216. §, a 218. §, a 220. § és a 8–13. melléklete az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

10. Az Európai Unió jogának való megfelelés

12. § (1) Ez a törvény

a) a határon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló, 2011. március 9-i 2011/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a tagállamoknak a dohánytermékek és kapcsolódó termékek gyártására, kiszerelésére és értékesítésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezései közelítéséről és a 2001/37/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i európai parlamenti és tanácsi 2014/40/EU irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény

a) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

c) az orvostechnikai eszközökről szóló (EU) 2017/745 rendeletnek a benne foglalt bizonyos rendelkezések alkalmazási időpontja tekintetében történő módosításáról szóló, 2020. április 23-i (EU) 2020/561 európai parlamenti és tanácsi rendelet [a továbbiakban: (EU) 2017/745 rendelet],

d) az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/746 parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) E törvény 70. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) E törvény 70. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

11. * 

13. § * 

12–13. * 

14–18. § * 

14. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

19. § A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény 33/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „vizsgálati készítmény” szövegrész helyébe a „vizsgálati gyógyszer” szöveg lép.

15. * 

20–21. § * 

16–17. * 

22–27. § * 

18–19. * 

28–41. § * 

20. * 

42–44. § * 

21. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

45–46. § * 

47. § * 

48–50. § * 

22–23. * 

51–52. § * 

24. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

53–65. § * 

66. § Az Eütv.

a) * 

b) 164. § (2) bekezdésében a „készítménnyel” szövegrész helyébe a „gyógyszerrel” szöveg, * 

c) 164/A. § (3) és (4) bekezdésében az „Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló törvény szerinti beavatkozással nem járó vizsgálatok” szövegrész helyébe az „Az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés 4. pontja szerinti beavatkozással nem járó kutatásnak minősülő beavatkozással nem járó vizsgálat” szöveg,

d)–e) * 

lép.

67. § * 

25–26. * 

68–85. § * 

27. A sportról szóló 2004. évi I. törvény módosítása

86–92. § * 

93. § * 

94–95. § * 

28. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény módosítása

96. § Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 1. § 6–8. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

„6. vizsgálati gyógyszer: az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) 2. cikk (2) bekezdés 5. pontjában meghatározott fogalom;

7. klinikai vizsgálat: az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés 2. pontjában meghatározott fogalom;

8. nem kereskedelmi vizsgálat: olyan klinikai vizsgálat,

a) amelynek megbízója a gyógyszeripartól független jogi személy, így különösen felsőoktatási intézmény, fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, nonprofit gazdasági társaság, azzal, hogy a gyógyszeripartól való függetlenséget nem zárja ki a vizsgálati készítmény megbízó részére történő, térítésmentes rendelkezésre bocsátása, illetve a vizsgálat igazolt költségeinek a vizsgáló részére történő megtérítése,

b) amelynek eredményéből keletkező adatok tulajdonosa a megbízó, és

c) amelynek eredményeit illetően nem áll fenn a megbízó és harmadik személy között olyan jogviszony, amely az eredmények forgalombahozatali engedélyezés, illetve forgalomba hozatal érdekében történő felhasználásának lehetővé tételére irányul;”

97. § A Gytv. „A törvény hatálya” alcímet megelőzően a következő 1/A. §-sal egészül ki:

„1/A. § E törvény alkalmazásában az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkében meghatározott fogalmak irányadók.”

98. § A Gytv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A klinikai vizsgálat engedélyezése, illetve folytatása során az egészségügyről szóló törvény emberen végzett orvostudományi kutatásokra vonatkozó rendelkezéseit az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A klinikai vizsgálatokkal kapcsolatos, az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó hatósági ügyekben az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényt az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben, az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A vizsgálati gyógyszer Magyarország területén végzendő klinikai vizsgálatához, valamint az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés 13. pontja szerinti lényeges módosításhoz a gyógyszerészeti államigazgatási szerv engedélye szükséges. Az engedélyezési eljárás során az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés 11. pontja szerinti etikai bizottságként az Egészségügyi Tudományos Tanács bizottsága jár el, melynek működésére az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szakhatóságokra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

(4) A megbízó a klinikai vizsgálattal összefüggésben keletkezett károk megtérítésére, illetve a klinikai vizsgálattal összefüggésben megsértett személyiségi jogokért követelhető sérelemdíj megfizetésére – a kockázatoknak megfelelő – felelősségbiztosítási szerződést köt az Európai Gazdasági Térségben (a továbbiakban: EGT), illetve az Európai Közösséggel vagy az EGT-vel megkötött nemzetközi szerződés alapján az EGT tagállamával azonos jogállást élvező államban (a továbbiakban: EGT-megállapodásban részes állam) székhellyel, illetve telephellyel rendelkező biztosítóval. A felelősségbiztosításnak megfelelő fedezetet kell nyújtania a klinikai vizsgálattal kapcsolatosan esetlegesen érvényesítendő kártérítési és sérelemdíj követelésekre.

(5) A klinikai vizsgálatokkal, valamint a gyógyszerekkel, kábítószerekkel, pszichotróp anyagokkal, vizsgálati gyógyszerekkel kapcsolatos hatósági ügyekben hozott döntést a közigazgatási ügyben eljáró bíróság nem változtathatja meg.

(6) A megbízó a vizsgálóhellyel, illetve a vizsgálatvezetővel a klinikai vizsgálat végzésére írásban szerződést köt. A szerződés az engedélyezési eljárás előtt is megköthető, azonban érvényességének feltétele a klinikai vizsgálat hatósági engedélyezése.

(7) A klinikai vizsgálat megbízója illetve az általa erre írásban feljogosított személy jogosult – gyógyszernagykereskedelmi engedély nélkül – beszerezni, majd a vizsgálóhelyre kiszállítani a vizsgálati tervben előírt vizsgálati illetve kiegészítő gyógyszereket.”

99. § A Gytv. 4/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Nem szükséges gyógyszergyártási vagy nagykereskedelmi engedély az 536/2014/EU parlamenti és tanácsi rendelet 59. cikk (2) bekezdése szerinti esetben a klinikai vizsgálat megbízója, illetve az általa erre írásban feljogosított személy által a vizsgálati tervben előírt kiegészítő gyógyszerek harmadik országból történő importjához.”

100–102. § * 

103. § A Gytv. 25/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A díjat a kérelem benyújtásakor, az évenkénti fenntartási díjat a tárgyév január hó 31-ig kell az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott módon a gyógyszerészeti államigazgatási szerv részére megfizetni. Az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó eljárásokra vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjak megfizetésének határidejére és módjára az egészségügyért felelő miniszter rendeletében további részletes szabályokat állapíthat meg.”

104. § * 

105. § A Gytv. a következő 27/A. §-sal egészül ki:

„27/A. § Az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott esetekben az elektronikus kapcsolattartás az 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 80. cikke szerinti portál használatával valósul meg.”

106. § A Gytv. a következő 32/C. §-sal egészül ki:

„32/C. § (1) E törvénynek az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) módosított 3. §-át és 1. számú mellékletét – a (2) bekezdésen meghatározottak figyelembevételével – azon klinikai vizsgálatok esetében kell alkalmazni, amelyek engedélyezése iránt a kérelmet a Módtv. 10. § (18) bekezdése szerinti naptári napon, vagy azt követően nyújtották be.

(2) A Módtv. 10. § (18) bekezdése szerinti naptári naptól számított egy évig benyújtott, klinikai vizsgálat engedélyezés iránti kérelmek az 536/2014/EU rendelet 98. cikk (2) bekezdésére figyelemmel e törvénynek a Módtv. 10. § (18) bekezdése szerinti naptári napot megelőző napon hatályos 3. §-a és 1. számú melléklete szerinti is benyújthatók és elbírálhatók azzal, hogy Módtv. 10. § (18) bekezdése szerinti naptári naptól számított három év leteltével az e bekezdés szerint engedélyezett és megkezdett vizsgálatokra is a 3. § és a 1. számú melléklet Módtv.-vel módosított szövegét kell alkalmazni.

(3) E törvénynek a Módtv. 10. § (18) bekezdése szerinti naptári napot megelőző napon hatályos 3. §-át és 1. számú mellékletét kell alkalmazni azon klinikai vizsgálatok esetében, amelyek engedélyezése iránt a kérelmet a Módtv. 10. § (18) bekezdése szerinti naptári napot megelőzően nyújtották be, azzal, hogy Módtv. 10. § (18) bekezdése szerinti naptári naptól számított három év leteltével ezen vizsgálatokra is a 3. § és a 1. számú melléklet Módtv.-vel módosított szövegét kell alkalmazni.”

107. § A Gytv. 34. §-a a következő m) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„m) az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

108. § A Gytv. 1. számú melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

109. § A Gytv.

1. * 

2. 2. § (1) bekezdésében a „készítmények” szövegrész helyébe a „gyógyszerek” szöveg,

3. 4. § (2) bekezdésében az „a külön jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe az „európai uniós jogi aktusban vagy jogszabályban meghatározott” szöveg,

4–7. * 

8. 20. § (1) bekezdésében a „készítmények” szövegrész helyébe a „gyógyszerek” szöveg,

9. * 

10. 21. §-t megelőző alcím címében a „készítmény” szövegrész helyébe a „gyógyszer” szöveg,

11. 21. § (1) bekezdésében a „készítmény” szövegrész helyébe a „gyógyszer” szöveg,

12. * 

13. 21. § (1) bekezdés d) pontjában a „klinikai vizsgálatot végző intézmény” szövegrész helyébe a „vizsgálóhely” szöveg,

14. * 

15. 25/B. § (1) bekezdésében a „készítmények” szövegrész helyébe a „gyógyszerek” szöveg,

16–17. * 

18. 25/C. § (1) bekezdésében a „készítményt” szövegrész helyébe a „gyógyszert” szöveg,

19–21. * 

22. 1. melléklet III. J. sorában a „készítmények” szövegrész helyébe a „gyógyszerek” szöveg

lép.

110. § Hatályát veszti a Gytv.

a) * 

b) 27. §-ában a „vizsgálati készítményekkel” szövegrész

c) 33. § a) és f) pontja.

29. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

111–121. § * 

122. § A Gyftv. 36. § (11) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az engedmény összegének meghatározásakor figyelembe vett kutatási és fejlesztési ráfordításokat csökkenteni kell)

„a) a IV. fázisú klinikai vizsgálatok költségével, valamint az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek klinikai vizsgálatairól és a 2001/20/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 536/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (2) bekezdés 4. pontja szerinti beavatkozással nem járó kutatás költségével,”

123–129. § * 

130. § A Gyftv.

a)–f) * 

g) 17. § (6) bekezdés c) pontjában a „készítményt” szövegrész helyébe a „gyógyszert” szöveg,

h)–k) * 

lép.

30–31. * 

131–133. § * 

32. * 

134. § * 

33. * 

135. § * 

34. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

136–137. § * 

138. § Az Nftv.

a)–e) * 

f) * 

lép.

139. § * 

35–37. * 

140–143. § * 

38. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

144. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 186. § (5) bekezdés a) pontjában a „vizsgálati készítmény” szövegrész helyébe a „vizsgálati gyógyszer” szöveg lép.

39. * 

145–147. § * 

40. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

148–149. § * 

150. § * 

151. § * 

41. * 

152. § * 

42–51. * 

153–178. § * 

52. * 

179. § * 

53. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány létrehozásáról, valamint a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem működéséhez szükséges feltételek és forrás biztosításáról szóló 2020. évi CXLII. törvény módosítása

180. § * 

181. § * 

182–183. § * 

54–56. * 

184–189. § * 

57. A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény módosítása

190. § * 

191. § * 

192. § A KEKVA tv.

a) * 

b) * 

lép.

58–60. * 

193–198. § * 

61. * 

199–200. § * 

62. * 

201–203. § * 

63–70. * 

204–221. § * 

71. * 

222–223. § * 

72. * 

224. § * 

1. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez

Az Alapítvány részére átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlanok

A B C
1. Település Fekvés Helyrajzi szám
2. Visegrád belterület 1619
3. Békéscsaba belterület 3240/2/A/1
4. Nagykanizsa belterület 3674
5. Miskolc belterület 6642/1
6. Tapolca belterület 1610
7. Kiskunhalas belterület 5749/18
8. Bodajk külterület 044
9. Budapest belterület 5367
10. Budapest belterület 5085
11. Kápolnásnyék belterület 57
12. Szombathely belterület 5941/7
13. *  Gárdony belterület 5437
14. *  Velence belterület 4477/1

2. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez

Az MTVA részére átadásra kerülő állami tulajdonú ingatlanok * 

A B C D
1. Település, fekvés Helyrajzi szám magyar állam tulajdoni hányada Megnevezés
2. Budapest VI. kerület
belterület, 1066 Budapest, Jókai u. 4.
29038/3/A/5 1/1 egyéb helyiség
3. *  Budapest VI. kerület belterület, 1066 Budapest, Jókai u. 2. 29038/2/A/4 1/1 színház

3. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez

Az OMSZI vagyonkezelésébe kerülő állami tulajdonú ingatlanok

A B C D
1. TELEPÜLÉS HELYRAJZI SZÁM KIJELÖLÉSSEL ÉRINTETT ÁLLAMI
TULAJDONI HÁNYAD
MEGNEVEZÉS
2. *  Budapest VIII. kerület 38721 magyar állam 655/10000 tulajdonában álló ingatlan
2. emelete és 2 db parkolóhely
kivett üzem
3. Budapest VI. kerület 28317 1/1 kivett szociális otthon,
művészotthon
4. Budapest V. kerület 24141 1/1 kivett szociális otthon
5. Budapest II. kerület 51584/1 1/1 kivett idősek otthon
6. Sopron 7087/1 1/1 kivett szociális intézmény
7-8. * 
9. Budapest II. kerület 12248 1/1 kivett lakóház, udvar, egyéb
épület
10. Budapest II. kerület 12239/2 1/1 kivett lakóház, udvar

4. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez * 

5. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez * 

6. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez * 

7. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez

A Gytv. 1. számú mellékletében foglalt táblázat III. G. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

III.G. Vizsgálati gyógyszerrel végzendő klinikai vizsgálat az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati gyógyszerek a nem kereskedelmi vizsgálat kivételével
III.G.1. Klinikai vizsgálat engedélyezése, ha a vizsgálatot csak Magyarországon tervezik folytatni 580 000
III.G.2. Kismértékű beavatkozással járó klinikai vizsgálat engedélyezése 580 000
III.G.3. Klinikai vizsgálat engedélyezése, ha a vizsgálatot több tagállamban tervezik folytatni 750 000
III.G.4. A III.G.1. és a III.G.2. sor szerinti engedélyezési eljárás, ha a kérelmező csak az értékelő jelentés
I. részére nézve kér értékelést
435 000
III.G.5. A III.G.1. és a III.G.2. sor szerinti engedélyezési eljárás, ha a kérelmező csak az értékelő jelentés
II. részére nézve kér értékelést
145 000
III.G.6. A III.G.3. sor szerinti engedélyezési eljárás, ha a kérelmező csak az értékelő jelentés
I. részére nézve kér értékelést
562 500
III.G.7. A III.G.3. sor szerinti engedélyezési eljárás, ha a kérelmező csak az értékelő jelentés
II. részére nézve kér értékelést
187 500
III.G.8. A III.G.2., III.G.3., a III.G.4. és a III.G.6. sor szerinti engedélyezési eljárás díja mellett fizetendő kiegészítő díj, ha Magyarország a jelentéskészítő tagállam 500 000
III.G.9. A klinikai vizsgálat lényeges módosítása az értékelő jelentés I. részében szereplő szempont tekintetében 110 000
III.G.10. A klinikai vizsgálat lényeges módosítása az értékelő jelentés II. részében szereplő szempont tekintetében 110 000
III.G.11. A klinikai vizsgálat lényeges módosítása az értékelő jelentés I. és II. részében szereplő szempont tekintetében 220 000
III.G.12. A III.G.9. és a III.G.11. sor szerinti engedélyezési eljárás díja mellett fizetendő kiegészítő díj, ha Magyarország a jelentéskészítő tagállam 90 000
III.G.13. Érintett tagállam utólagos bevonására irányuló eljárás, ha Magyarország a jelentéskészítő tagállam 200 000
III.G.14. Az 536/2014/EU parlamenti és tanácsi rendelet 44. cikke szerinti tagállami együttműködésben végzett értékelési eljárás díja, ha Magyarország a biztonsági értékelést végző tagállam 500 000

8–10. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez * 

11. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez * 

12–13. melléklet a 2021. évi CI. törvényhez *