A jogszabály mai napon ( 2021.12.02. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2023.VII.1. - 2023.VII.1.)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2021. évi CXXI. törvény

egyes belügyi tárgyú törvényeknek az Alaptörvény kilencedik módosításával, valamint a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvénnyel összefüggő módosításáról * 

1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

1. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 1. § (2) bekezdés 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség az Alaptörvényben, az e törvényben és törvény felhatalmazása alapján más jogszabályban meghatározott bűnmegelőzési, bűnüldözési, államigazgatási és rendészeti feladatkörében:)

„9. ellátja különleges jogrendben a hatáskörébe utalt rendvédelmi feladatokat, illetve hadiállapot idején közreműködik az államhatárt fegyveresen vagy felfegyverkezve átlépő személyek kiszorításában, valamint elfogásában és lefegyverzésében,”

2. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

2. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az árvíz- és belvízvédekezés országos irányítása

a) a rendkívüli védekezési készültség beálltáig a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter,

b) a rendkívüli védekezési készültség tartama alatt, ha veszélyhelyzet kihirdetésére nem kerül sor, a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter,

c) összehangolt védelmi tevékenység esetén a Kormány kijelölt tagja

hatáskörébe tartozik.”

3. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása

3. § A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 8/A. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ vizsgálja Magyarország biztonsági és bűnügyi helyzetét, amelynek keretében)

„d) összehangolt védelmi tevékenység, valamint különleges jogrend kihirdetését megalapozó helyzet vagy esemény kezelésével összefüggésben, a nemzetbiztonságot érintően kiemelt kockázatot jelentő biztonsági fenyegetésekkel kapcsolatos kérdések vonatkozásában a hatáskörébe és illetékességébe tartozó szakmai koordinációs tevékenységet lát el az érintett szervezetek bevonásával, továbbá kockázatelemzést végez;”

4. A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény módosítása

4. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 4. § (1) bekezdés p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Feladat- és hatáskörében minősítésre jogosult)

„p) a rendvédelmi szerv központi szerve, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat vezetője, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti, a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének vezetője,”

5. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

5. § (1) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 11. és 12. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában:)

„11. Kiterjedt káresemény: olyan védelmi és biztonsági esemény, amelynek kezelése során elengedhetetlen az élet- és vagyonbiztonság megóvása érdekében a katasztrófavédelem, mint elsődleges beavatkozó irányításával az eseménykezelésben érintett szervezetek azonnali, összehangolt reagálása a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervének koordinációs tevékenysége megkezdéséig.

12. Kockázat: egy adott területen adott időtartamon belül vagy meghatározott körülmények között jelentkező egészség-, illetve környezetkárosító hatás valószínűsége.”

(2) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„25. Veszélyelhárítási terv: kiterjedt káresemény időszakában végrehajtandó katasztrófavédelmi feladatokat tartalmazó, központi, területi (fővárosi), járási, települési (a fővárosban kerületi) és munkahelyi okmányrendszer.”

(3) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„30. Veszélyes anyagokkal kapcsolatos esemény: veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemben, küszöbérték alatti üzemben a rendeltetésszerű működés során vagy a technológiai folyamatokban bekövetkező olyan nem várt esemény, amely nem minősül veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetnek, de azonnali beavatkozást igényel és az alábbi következmények egyikével jár:

a) veszélyes anyaggal kapcsolatos tűz,

b) veszélyes anyaggal kapcsolatos robbanás,

c) mérgező, rákkeltő tulajdonságú veszélyes anyag kibocsátása,

d) oxidáló, tűz- vagy környezetre veszélyes tulajdonságú folyadék halmazállapotú veszélyes anyag kikerülése legalább 1000 kg mennyiségben,

e) egyéb veszélyes anyag kikerülése legalább a felső küszöbérték 0,1%-át elérő mennyiségben.”

(4) A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. §-a a következő 34. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„34. Katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség: azon képességek, válaszadási kapacitások összessége, amelyek a személyek, a környezet, a tulajdon védelmét, valamint a kormányzati, gazdasági, társadalmi funkciók folytonosságának megőrzését szolgálják a természeti és az ember okozta katasztrófák közvetlen, közvetett hatásaival szemben.”

6. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvényt kell alkalmazni Magyarország területén végzett katasztrófaveszélyes tevékenységre, kiterjedt káresemény megelőzése érdekében, valamint annak bekövetkezése esetén, továbbá akkor, ha a katasztrófa károsító hatása ellen Magyarország területén védekezés szükséges (beleértve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezést is).”

7. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 5. §-a a következő k) és l) ponttal egészül ki:

(A Kormány a katasztrófavédelem megszervezése és irányítása körében:)

„k) összehangolja a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség fejlesztésével kapcsolatos feladatokat,

l) koordinálja a katasztrófák miatti veszteségekre vonatkozó adatok gyűjtését.”

8. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 19. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester a katasztrófavédelmi feladatok e törvényben meghatározott végrehajtása során államigazgatási jogkörben jár el.”

9. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A honvédségi erők igénybevétele a szükséges létszámnak megfelelően a Magyar Honvédség irányítására vonatkozó szabályok alapján erre jogosult személy döntése alapján történik.”

10. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 25. alcíme a következő 52/A. §-sal egészül ki:

„52/A. § A polgári védelmi szolgálatot teljesítő személy ruházatát, továbbá a polgári védelmi célra használt járművet és egyéb technikai eszközt, valamint létesítményt a polgári védelem nemzetközi megkülönböztető jelével kell ellátni.”

11. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 71. § (7) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (6) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség a következő adatokra terjed ki:]

„d) a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott polgári védelmi kötelezettség alóli mentességi ok, illetve azon tény, hogy polgári védelmi kötelezettségét munkaköre ellátásával, közmegbízatásával teljesíti.”

12. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 80. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„j) a katasztrófákkal szembeni ellenálló képesség fejlesztésével, valamint a katasztrófák miatti veszteségekre vonatkozó adatok gyűjtésével kapcsolatos feladatokat,”

13. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 41. alcíme a következő 87/A. §-sal egészül ki:

„87/A. § E törvény az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló, 2013. december 17-i 1313/2013/EU európai parlamenti és tanácsi határozat, valamint az uniós polgári védelmi mechanizmusról szóló 1313/2013/EU határozat módosításáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/836 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását szolgálja.”

14. § A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

1. 1. § (2) bekezdésében a „katasztrófaveszélyt” szövegrész helyébe a „kockázatokat” szöveg,

2. 3. § 29. pontjában az „üzemzavar” szövegrész helyébe az „esemény” szöveg,

3. 5. alcím címében a „Kormányzati” szövegrész helyébe az „Ágazati” szöveg,

4. 7. §-ában a „kormányzati” szövegrészek helyébe az „ágazati” szöveg,

5. 34. § (1) bekezdésében a „megyei” szövegrész helyébe a „területi” szöveg,

6. 35. § (4) bekezdésében az „üzemzavarral” szövegrész helyébe az „eseménnyel” szöveg,

7. 35. § (5) bekezdés c) pontjában az „üzemzavarral” szövegrész helyébe az „eseménnyel” szöveg,

8. 35. § (10) bekezdés e) pontjában az „üzemzavar” szövegrész helyébe az „esemény” szöveg,

9. 35. § (10) bekezdés f) pontjában az „üzemzavarról” szövegrész helyébe az „eseményről” szöveg,

10. 36. §-ában az „üzemzavarok” szövegrész helyébe az „események” szöveg,

11. 42. § a) pontjában az „üzemzavar” szövegrész helyébe az „esemény” szöveg,

12. 42. § b) pontjában az „üzemzavarban” szövegrész helyébe az „eseményben” szöveg,

13. V. Fejezet címében a „KATASZTRÓFAVESZÉLY ÉS A VESZÉLYHELYZET” szövegrész helyébe a „KITERJEDT KÁRESEMÉNY” szöveg,

14. 19. alcím címében a „katasztrófaveszély” szövegrész helyébe a „kiterjedt káresemény” szöveg,

15. 43. § (1) bekezdésében a „9. pontjában meghatározott katasztrófaveszély” szövegrész helyébe a „11. pontjában meghatározott kiterjedt káresemény” szöveg és az „ellátása keretében” szövegrész helyébe az „ellátása, koordinálása keretében” szöveg,

16. 43. § (4) bekezdésében a „katasztrófaveszély” szövegrész helyébe a „kiterjedt káresemény” szöveg,

17. 71. § (7a) bekezdésében a „megyei, fővárosi” szövegrész helyébe a „területi” szöveg,

18. 71. § (7a) bekezdésében a „közbiztonsági” szövegrész helyébe a „védekezéssel összefüggő feladatokban közreműködő önkormányzati” szöveg,

19. 71. § (8) bekezdésében a „megyei, fővárosi” szövegrész helyébe a „területi” szöveg,

20. 72. § (10) bekezdés nyitó szövegrészében a „Katasztrófaveszély” szövegrész helyébe a „Kiterjedt káresemény” szöveg

lép.

15. § Hatályát veszti a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény

a) 60. § (2) bekezdése,

b) 60. § (7)-(9) bekezdése,

c) 66. § (5) bekezdése,

d) 71. § (2) bekezdése,

e) 71. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az „és (2)” szövegrész,

f) 71. § (3) bekezdés d) pontja.

6. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

16. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 78. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja)

„a) csak veszélyhelyzet, hadiállapot, szükségállapot vagy a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti összehangolt védelmi tevékenység (a továbbiakban: összehangolt védelmi tevékenység) idején hívható szolgálatba,”

17. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 322. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Veszélyhelyzet, hadiállapot, szükségállapot vagy összehangolt védelmi tevékenység idején a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a szenior állományban foglalkoztatott részére túlszolgálat elrendelhető, illetve éjszakai szolgálatteljesítés beleegyezése nélkül elrendelhető. Ebben az esetben a 139. §-t, a 140. §-t, a 350. § (3)-(4a) bekezdését, illetve a 161. § (1) bekezdés c) pontját alkalmazni kell.”

18. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 84. § (1) bekezdésében a „rendkívüli állapot idejét, valamint a váratlan támadás időszakát” szövegrész helyébe az „a hadiállapot idejét” szöveg lép.

7. Záró rendelkezések

19. § Ez a törvény 2023. július 1-jén lép hatályba.

20. § E törvény

a) 1. §-a és 3. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,

b) 11. §-a, 14. § 17-20. pontja, valamint 15. § d)-f) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (5) és (6) bekezdése alapján,

c) 15. § a)-c) pontja az Alaptörvény XXXI. cikk (5) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.


  Vissza az oldal tetejére