Hatály: 2023.II.1. - 2023.II.1. Váltás a jogszabály mai napon hatályos állapotára
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

2021. évi CXLVI. törvény

az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról * 

I. FEJEZET

AZ ELEKTRONIKUS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS BEVEZETÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ÁTMENETI SZABÁLYOK

1. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) első, második, harmadik és negyedik részének rendelkezéseit a 2023. február 1-jén és az azt követően indult ingatlan-nyilvántartási eljárásokban kell alkalmazni.

(2) A megismételt eljárásban az Inytv. első és második részének rendelkezéseit 2023. február 1-jétől az ingatlanügyi hatóság eljárási cselekményeire kell alkalmazni.

(3) *  A 2023. február 1-jén folyamatban lévő, 2023. február 1-jét megelőzően több fővárosi és vármegyei kormányhivatal illetékességébe tartozó eljárásokat a 2023. február 1-jén hatályos illetékességi szabályok szerint kell lefolytatni.

2. § (1) Az Inytv. alkalmazásában, ahol jogszabály tény feljegyzéséről vagy adat átvezetéséről rendelkezik, azon tény vagy adat bejegyzését kell érteni.

(2) Az Inytv. alkalmazásában, ahol jogszabály ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy törlés iránti megkeresésről rendelkezik, azon bírósági elrendelést, illetve hatósági felhívást kell érteni.

3. § Az Inytv. 64. § (1) bekezdésétől eltérően a föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló azon szerződések esetében, amelyeknél

a) a hatósági jóváhagyás iránti eljárás 2023. február 1-jét megelőzően megindult, vagy

b) az adásvételi szerződés közzététele a hatósági jóváhagyás iránti eljárás megindítását megelőzi, és a közzétételére 2023. február 1-jét megelőzően került sor,

a közokiratba foglalt, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, jogszabályban meghatározott biztonsági kellékekkel rendelkező okmányon elkészített és hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés bejegyzés alapjául szolgál, ha annak eredeti példányán szerepel a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásáról szóló záradék.

II. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1. Hatályba léptető rendelkezések

4. § (1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 10. alcím, a 16. alcím, a 48. § (1) és (2) bekezdése, a 49. §, az 55. §, a 72. § és a 73. § d) pontja 2022. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 112-114. §, a 117. § (2) bekezdése és a 118. § 2022. március 1-jén lép hatályba.

(4) A 106. §, a 108. § és a 109. § 2022. április 1-jén lép hatályba.

(5) Az I. Fejezet, a 3-9. alcím, a 12-14. alcím, a 44. § 15., 17., 19., 20. és 28. pontja, az 52. §, az 56. §, az 58. § 9., 11., 12., 15. és 16. pontja, a 19-25. alcím, a 73. § a)-c) és e)-j) pontja, a 74. § (1)-(3) bekezdése, a 75. §, a 28-31. alcím, a 33-35. alcím, a 37-41. alcím, a 43-45. alcím, a 104. §, a 105. §, a 107. §, a 47., 49. és 51. alcím, valamint az 1. melléklet 2023. február 1-jén lép hatályba.

2. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

5. § A 122. § a) pontja az Alaptörvény P) cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

3. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása

6. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A közforgalom elől elzárt magánút közforgalom számára történő megnyitását, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánút közforgalom elől történő elzárását az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletben meghatározott módon, a magánút tulajdonosának vagy kezelőjének kérelmére, a közlekedési hatóság engedélyezheti. A magánút közforgalom számára történő elzárása tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A közlekedési hatóság véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzés teljesítésére, valamint a közforgalom elől elzárt magánút közforgalom számára történő megnyitása esetén a magánút közforgalom számára történő elzárása tényének a törlésére. Ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiányában a magánút közforgalom elől el nem zárt magánútnak minősül.”

(2) A Kkt. 29. §-a a következő (15a) bekezdéssel egészül ki:

„(15a) Az építtető az építtetői feladataival összefüggő területszerzési eljárások lefolytatása céljából jogosulti adatokkal kiegészített földkönyvet igényelhet. A földkönyvi adatszolgáltatás alapján átvett, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 82. § (4) bekezdésében meghatározott adatokat az építtető az átvétel időpontjától számított 5 évig kezeli.”

7. § A Kkt.

a) * 

b) 29. § (4b) és (4h) bekezdésében az „ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésre is” szövegrész helyébe az „ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre” szöveg,

c) 32. § (3a) bekezdésében az „ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére” szövegrészek helyébe az „ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre” szöveg,

d) 32. § (3c) bekezdésében az „ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére” szövegrész helyébe az „ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre” szöveg,

e) 35/B. § (2) bekezdésében az „ingatlan-nyilvántartásban fel” szövegrész helyébe az „ingatlan-nyilvántartásba be” szöveg, a „feljegyzés” szövegrész helyébe a „bejegyzés” szöveg

lép.

4. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása

8. § (1) A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) a következő 174/A. §-sal egészül ki:

„174/A. § Ha a közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szükséges, a jog vagy tény bejegyzésével közvetlenül érintett valamennyi személy egybehangzóan nyilatkozik arról, hogy a közjegyző jogosult a 175. § (1) bekezdése szerinti képviselet ellátására. E felhatalmazást az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal és módon, elektronikus űrlapon kell megszerkeszteni és hitelesíteni.”

(2) A Kjtv. 175. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a közjegyzői okirat elkészítéséhez vagy a közjegyző által közokiratba foglalt jognyilatkozat joghatásának kiváltásához vagy a jognyilatkozat alapján történő nyilvántartási bejegyzéshez bíróság vagy más hatóság eljárása szükséges, a közjegyző azt az eljárás lefolytatása végett hivatalból megkeresi. Az ingatlanügyi hatóság a nyilvántartásba való bejegyzést a közjegyző kérelmére teljesíti, amelyhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló közokiratot. A közjegyző megkeresésére vagy kérelmére indult eljárásban a közjegyzőt a közokiratban szereplő fél vagy felek képviselőjének jogállása illeti meg.”

5. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása

9. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 29. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adós tulajdonában álló ingatlanon és egyéb vagyontárgyain fennálló elidegenítési és terhelési tilalom és végrehajtási jog a felszámolás kezdő időpontjában megszűnik. A felszámolás elrendelésekor a bíróság elrendeli, hogy az ingatlanügyi hatóság a felszámolási eljárásra vonatkozó adatot az ingatlan-nyilvántartásba jegyezze be, az ingatlanra vonatkozó elidegenítési és terhelési tilalmat és végrehajtási jogot törölje, valamint a civil szervezetek nyilvántartásába bejegyzett adós esetén az adós nevére vonatkozó adatváltozást vezesse át.”

(2) A Cstv. 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adós ellen a felszámolás kezdő időpontjában folyamatban lévő - a felszámolás körébe tartozó vagyonnal kapcsolatos - végrehajtási eljárásokat a végrehajtást foganatosító bíróságnak (hatóságnak) haladéktalanul meg kell szüntetnie, a lefoglalt vagyontárgyakat és a befolyt, a végrehajtás költségeinek levonása után fennmaradó, de még ki nem fizetett pénzeszközöket a kijelölt felszámolónak kell átadnia. A felszámoló a végrehajtói díjjegyzékben foglalt díjfelszámítás ellen a végrehajtási eljárás szabályai szerint végrehajtási kifogást terjeszthet elő. A bíróság a felszámolást elrendelő jogerős végzést megküldi a végrehajtást elrendelő, vagy - ha azt ismeri - közvetlenül a foganatosító bíróságnak (hatóságnak); a végrehajtást elrendelő bíróság (hatóság) a felszámolás elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja a végrehajtást foganatosító bíróságot (hatóságot).”

(3) A Cstv. 38. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az adós ingatlanán és egyéb vagyontárgyain fennálló visszavásárlási és vételi jog, valamint a zálogjog a vagyontárgy értékesítésével megszűnik. Az elővásárlási jog megszűnik, ha az elővásárlásra jogosult nem él vagy e törvény rendelkezései szerint nem élhet az elővásárlási jogával. Ha a visszavásárlási vagy a vételi jog jogosultja a felszámolás kezdő időpontja után a vagyontárgyat egyoldalú nyilatkozattal megvásárolja, az adóssal szemben beszámítással nem élhet. A szükségessé vált törlést az ingatlan-nyilvántartásban - a felszámoló kérelmére az értékesítési jegyzőkönyv vagy adásvételi szerződés alapján - az ingatlanügyi hatóság, illetve a jelzálogjogot nyilvántartó más szervezet végzi.”

(4) A Cstv. 45. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A felszámolás egyezséggel történő befejezetté nyilvánítása esetén a bíróság elrendeli, hogy az ingatlanügyi hatóság a felszámolási eljárásra vonatkozó adatot az ingatlan-nyilvántartásból törölje, valamint a civil szervezetek nyilvántartásába bejegyzett adós esetén az adós nevére vonatkozó adatváltozást vezesse át.”

(5) A Cstv. 45/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A felszámolás megszüntetése esetén a bíróság elrendeli, hogy az ingatlanügyi hatóság a felszámolási eljárásra vonatkozó adatot az ingatlan-nyilvántartásból törölje, valamint a civil szervezetek nyilvántartásába bejegyzett adós esetén az adós nevére vonatkozó adatváltozást vezesse át.”

(6) A Cstv. 52. § (3) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A felszámolási zárómérleg tartalmazza:)

g) azoknak az ingatlanoknak és egyéb vagyontárgyaknak az adatait, ahol az adós jogosultként vagy kötelezettként van bejegyezve, valamint a nyilvántartást vezető bíróság (hatóság) megnevezését.”

(7) A Cstv. 60. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A bíróság elrendeli, hogy az ingatlanügyi hatóság törölje az ingatlan-nyilvántartásból azokat a jogokat és tényeket, amelyeknél az adós jogosultként van feltüntetve.”

(8) A Cstv. 60. § (3) és (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A bíróság elrendeli az (1) és (2) bekezdés szerinti jogerős végzéseknek a Cégközlönyben való közzétételét, és azokat megküldi a 29. §-ban felsorolt szerveknek, továbbá a jóváhagyott vagyonfelosztási javaslatnak megfelelően és az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályokban meghatározott módon és feltételekkel rendeli el jog vagy adat keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzését.

(3a) A felszámoló az (1) bekezdés szerinti jogerős végzés közzétételétől számított 15 napon belül köteles a közhiteles járműnyilvántartásnál eljárni annak érdekében, hogy törlésre kerüljenek azok a jogok és adatok, amelyeknél az adós jogosultként van feltüntetve.”

(9) A Cstv. 63/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Cstv. 63/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A bíróság elrendeli a (4) bekezdés szerinti jogerős végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét, és azt megküldi a 29. §-ban foglalt szerveknek. A felszámoló a közzétételtől számított 15 napon belül köteles a közhiteles járműnyilvántartásnál eljárni annak érdekében, hogy abból törlésre kerüljenek azok az adatok, amelyeknél az adós tulajdonosként vagy más jogosultként van feltüntetve.

(5a) A bíróság a (4) bekezdés szerinti végzésben elrendeli, hogy az ingatlanügyi hatóság törölje az ingatlan-nyilvántartásból azokat a jogokat és adatokat, amelyeknél az adós jogosultként van feltüntetve.”

(10) A Cstv. 83/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A vagyontárgy tulajdonosa kérelmére, a (2)-(5) bekezdés szerinti nemperes eljárásban a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet felszámolási eljárását lefolytató törvényszék végzést hoz arról, hogy a jogutód nélküli megszűnéssel összefüggő jóváhagyott vagyonfelosztási javaslatban nem volt rendelkezés a jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezetet megillető jog vagy adat más javára történő átengedéséről vagy a jog vagy adat megszűnéséről.”

(11) A Cstv. 83/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a (4) bekezdés szerinti határidőn belül bejelentés nem érkezett, vagy az abban foglaltak nem nyertek bizonyítást, a bíróság végzésben megállapítja, hogy a jog mást nem illet meg, illetve az adat más javára vagy érdekében történő bejegyzéséhez jogszerű érdek nem fűződik. Ha a jog vagy adat közhiteles nyilvántartásba van bejegyezve, a bíróság elrendeli annak törlését is.”

6. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása

10. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 38. § (6a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6a) Megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó vagy az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője kérelmére a kisajátítási hatóság állapítja meg. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátításról szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az ügyfél kérelmére tárgyalást kell kitűzni. Ebben az esetben azon kérelmeket és nyilatkozatokat, amelyek megtételének határidejét a kisajátításról szóló törvény a tárgyalás időpontjához kapcsoltan határozza meg, a kisajátítási hatóság által meghatározott időpontig kell megtenni.”

11. § A Bt.

a) 26. § (4) bekezdésében a „határozatot megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a bányatelek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése végett” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére” szöveg,

b) 26/B. § (4) és (5) bekezdésében a „határozattal megkeresi” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja” szöveg,

c) 38/A. § (5f) bekezdésében a „jogerős határozatával megkeresi” szövegrész helyébe a „véglegessé vált határozata alapján felhívja” szöveg,

d) 38/C. § (2) bekezdésében a „megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt” szövegrész helyébe a „felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére” szöveg,

e) 38/C. § (7) bekezdésében a „határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlésére” szöveg,

f) 48. § (2) bekezdésében a „bejegyzése érdekében” szövegrész helyébe a „bejegyzésére” szöveg, a „megkeresi” szövegrész helyébe a „felhívja” szöveg

lép.

7. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

12. § (1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 138. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A végrehajtó az ingatlan lefoglalása végett felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy a végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A lefoglalás a végrehajtási jog bejegyzésével valósul meg.”

(2) A Vht. 191. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ingatlan lefoglalása végett a végrehajtó haladéktalanul felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy a pénzkövetelés biztosítására irányuló végrehajtási jogot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A további eljárásra a 138. § megfelelően irányadó.”

(3) A Vht. 195. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„195. § Az ingatlan zárlatát elrendelő végzés átvétele után a végrehajtó haladéktalanul felhívja az ingatlanügyi hatóságot, hogy a zárlatot jegyezze be az ingatlan-nyilvántartásba. A további eljárásra a 138. § megfelelően irányadó.”

13. § A Vht.

a) 136. § (1) bekezdésében a „feljegyzett” szövegrész helyébe a „bejegyzett” szöveg,

b) 138/B. §-ában a „feljegyezve” szövegrész helyébe a „bejegyezve” szöveg,

c) 153. § (3) bekezdésében a „bejegyzési eljárás megindítása iránti megkeresésében” szövegrész helyébe a „bejegyzése iránti felhívásában” szöveg

lép.

8. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

14. § A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 102/B. § (2) bekezdésében a „megkeresi” szövegrész helyébe a „felhívja” szöveg, a „feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg, a „feljegyzés” szövegrész helyébe a „bejegyzés” szöveg lép.

9. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

15. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27. § A 20. § (1) és (2) bekezdése alapján megállapított vízvezetési és vízhasználati szolgalmi jogot, továbbá a 21. § szerinti vízkárelhárítási célú tározóban, a 25. § (3) bekezdése szerinti védőterületen, a nagyvízi mederben, illetve a parti sávban való elhelyezkedést mint jogi jelleget a vízügyi hatóságnak az érintett ingatlanra vonatkozó végleges határozatán alapuló felhívása alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.”

10. * 

16-29. § * 

11. * 

30. § * 

12. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása

31. § (1) A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerint közzétett természeti terület kijelölésének tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a bejegyzést törölni kell. A bejegyzés megtételére, illetve annak törlésére a természetvédelmi hatóság hívja fel az ingatlanügyi hatóságot.”

(2) A Tvt. 26. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Terület védetté, fokozottan védetté nyilvánításának tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a védettség feloldását követően a védettség tényét pedig törölni kell. A bejegyzés megtételére, illetve annak törlésére a természetvédelmi hatóság hívja fel az ingatlanügyi hatóságot.

(3) A 23. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozó védett természeti terület kiterjedését a természetvédelmi hatóság ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas módon, hatósági határozatban állapítja meg.”

(3) A Tvt. 41/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kijelölés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a bejegyzést törölni kell. A bejegyzés megtételére, illetve annak törlésére a természetvédelmi hatóság hívja fel az ingatlanügyi hatóságot.”

(4) A Tvt. 49. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A barlangokat és a 48. § (5) bekezdése szerinti védőövezetet az ingatlan-nyilvántartásba, jogszabályban meghatározottak szerint - a természetvédelmi hatóság felhívására - az ingatlanügyi hatóság jegyzi be.”

(5) A Tvt. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdésben foglaltak biztosítására az igazgatóságot szolgalmi jog illeti meg, illetve azt az ingatlant, amelyről a barlang nyílik, szolgalmi jog terheli (szolgáló telek). Ennek tényét az ingatlan-nyilvántartásba - az igazgatóság felhívására - az ingatlanügyi hatóság jegyzi be.”

(6) A Tvt. 53. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ökológiai (zöld) folyosóvá történő kijelölés tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, a kijelölés feloldását követően a bejegyzést törölni kell. A bejegyzés megtételére, illetve annak törlésére a természetvédelmi hatóság hívja fel az ingatlanügyi hatóságot.”

13. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása

32. § Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 35. § (1) bekezdésében a „fel” szövegrész helyébe a „be” szöveg lép.

14. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

33. § A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

a) 26/B. § (5) bekezdés a) pontjában a „tényének feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg,

b) 26/C. § (2) bekezdésében a „tilalom tényét jegyezteti fel” szövegrész helyébe a „tilalmat jegyeztet be” szöveg,

c) 26/C. § (3) bekezdésében a „feljegyeztetett” szövegrész helyébe a „bejegyeztetett” szöveg, a „tilalom tényét” szövegrész helyébe a „tilalmat” szöveg,

d) 26/C. § (4) bekezdésében a „tilalom tényét feljegyezteti” szövegrész helyébe a „tilalmat bejegyezteti” szöveg

lép.

15. Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása

34-43. § * 

44. § Az Étv.

1-14. * 

15. 20. § (6) bekezdésében, 30/A. § (5) bekezdésében, valamint 47. § (3) bekezdésében a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „felhívására” szöveg,

16. * 

17. 29. § (5) bekezdésében a „megkeresi” szövegrészek helyébe a „felhívja” szöveg, a „feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg,

18. * 

19. 30/A. § (5) bekezdésében a „fel kell jegyeztetni” szövegrész helyébe a „be kell jegyeztetni” szöveg, a „megkeresi” szövegrész helyébe a „felhívja” szöveg,

20. 30/A. § (5a) bekezdésében a „feljegyezni” szövegrész helyébe a „bejegyezni” szöveg,

21-27. * 

28. 57. § (5) bekezdésében az „ingatlan-nyilvántartásban fel kell jegyezni” szövegrész helyébe az „ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni” szöveg,

29-33. * 

lép.

45. § * 

16. * 

46-47. § * 

17. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

48. § (1)-(2) * 

(3)-(5) * 

49. § * 

18. A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása

50-51. § * 

52. § A Kötv. 67. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Abban az esetben, ha a (4) bekezdés szerinti jelzálogjogot és a terhelési tilalmat olyan ingatlanra kell bejegyezni, amelyre a 74. § (1) bekezdése szerinti jogi jelleg az ingatlan-nyilvántartásban ezt megelőzően még nem került bejegyzésre, az eljáró hatóság köteles a jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetéséről gondoskodni. A jelzálogjog és a terhelési tilalom bejegyzése csak a jogi jelleg bejegyzését követően kezdeményezhető.”

53-54. § * 

55. § * 

56. § A Kötv. 84. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1) bekezdésben meghatározott jelzálogjog és a terhelési tilalom bejegyzése iránt a 67. § (8) bekezdésének alkalmazásával kell intézkedni.”

57. § * 

58. § A Kötv.

1-8. * 

9. 61/D. § (3) bekezdés e) pontjában a „feljegyzéséről” szövegrész helyébe a „bejegyzéséről” szöveg,

10. * 

11. 67. § (6) bekezdés a) pontjában és 84. § (2) bekezdés a) pontjában a „bejegyzése és a terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzése” szövegrész helyébe az „és a terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése” szöveg,

12. 67. § (7) bekezdésében és 84. § (3) bekezdésében a „feljegyzett” szövegrész helyébe a „bejegyzett” szöveg,

13-14. * 

15. 72. § (6) bekezdésében és 74. § (2) bekezdésében a „feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg,

16. 74. § (3) bekezdésében a „feljegyzés” szövegrész helyébe a „bejegyzés” szöveg,

17-18. * 

lép.

59. § * 

19. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása

60. § Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény

a) 96/A. § (1) bekezdésében a „jogerőre emelkedését” szövegrész helyébe a „véglegessé válását” szöveg,

b) 96/A. § (2) bekezdésében a „határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt” szövegrész helyébe a „határozat alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére” szöveg,

c) 96/A. § (5) bekezdésében a „határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt” szövegrész helyébe a „határozat alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlésére” szöveg

lép.

20. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása

61. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„15. § A közösség - a 14. §-ban meghatározottak szerint - a szervezeti-működési szabályzatot bármikor módosíthatja. A szervezeti-működési szabályzatot, illetve annak módosítását a közösség 15 napon belül az ingatlanügyi hatóságnak annak okirattárba helyezése céljából benyújtja.”

62. § A Ttv.

a) 6. §-ában a „társasháztulajdon földrészletre való feljegyzésének vagy meglevő épületre való bejegyzésének” szövegrész helyébe a „társasháztulajdon földrészletre vagy meglevő épületre való bejegyzésének” szöveg,

b) 7. § (1) bekezdésében a „feljegyzik” szövegrész helyébe a „bejegyzik” szöveg,

c) 7. § (2) bekezdésében a „feljegyzett” szövegrész helyébe a „bejegyzett” szöveg,

d) 55/A. § (2) bekezdésében a „feljegyezte” szövegrész helyébe a „bejegyezte” szöveg,

e) 55/B. § (2) bekezdésében a „feljegyzi” szövegrész helyébe a „bejegyzi” szöveg

lép.

21. A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény módosítása

63. § A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 29. § (3) bekezdésében az „a használati jog megszűnésével egyidejűleg köteles kérni az ingatlan-nyilvántartásból történő törlést” szövegrész helyébe a „kéri a használati jog ingatlan-nyilvántartásból történő törlését” szöveg lép.

22. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása

64. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.)

a) 43/A. § (7) bekezdésében a „határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére” szöveg,

b) 43/A. § (11) bekezdésében a „határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásból való törlésére” szöveg,

c) 44. § (5) bekezdésében a „jog ingatlan-nyilvántartásban történő bejegyzésére, törlésére, egyéb módon történő átvezetésére irányuló” szövegrész helyébe a „joggal kapcsolatos ingatlan-nyilvántartási” szöveg

lép.

65. § Hatályát veszti a Vtv.

a) 42. § b) pontjában és 42/C. § (2) bekezdésében a „feljegyzett” szövegrész,

b) 42/C. § (2) és (3) bekezdésében a „vagy feljegyzésre” szövegrész.

23. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

66. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A cégbíróság jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel elrendeli és intézkedik az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése (a továbbiakban együtt: ingatlan-nyilvántartási bejegyzés) iránt, ha az e törvény szerinti eljárásában az ügy érdemében hozott jogerős végzése, vagy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban hozott bejegyzést elrendelő végzése alapján ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek van helye.

(1b) Ingatlan nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a cég a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmében - jogszabályban előírt okiratok csatolása mellett - kérelmezi az (1a) bekezdés szerinti döntés meghozatalát is. Ingatlannak mint nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásnak a cégbejegyzést vagy a változásbejegyzést követően való szolgáltatása esetén a szolgáltatás teljesítését jogi képviselő útján kell bejelenteni, és ezzel egyidejűleg kérelmezni kell az (1a) bekezdés szerinti döntés meghozatalát is.

(1c) Ingatlan nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén csak olyan ingatlan jelölhető meg, amelynek tulajdoni lapjából az ingatlannal való rendelkezés jogcíme legalább széljegy formájában megállapítható.”

(2) A Ctv. 111. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A vagyonfelosztási javaslatban a vagyonelemet az azonosításához szükséges adatokkal kell megjelölni, és a vagyonelem természetbeni felosztása esetén egyértelműen kell megjelölni azt a személyt, aki a vagyonelem tulajdonjogát a cég törlésével megszerzi. Pénzösszeg esetén az összegét, a pénznemét és azt a tagot kell megjelölni, aki a pénzösszegre jogosult lesz.”

(3) A Ctv. 112. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A végelszámoló által benyújtott, a cég törlésére irányuló kérelem illetékmentes, és a cég törlését tartalmazó végzés közzétételéért közzétételi költségtérítést nem kell fizetni. A kérelemhez az arra vonatkozó határozatot, a 111. § (1) bekezdés b) és c) pontjában felsorolt iratokat, valamint a 111. § (3) bekezdésében megjelölt határozatot kell csatolni. Ingatlant érintő vagyonfelosztási határozat esetén a törlési kérelmet az 1. § (1b) bekezdésének alkalmazásával kell előterjeszteni. A cég törlésére irányuló kérelemnek helyt adó végzés esetén a cégbíróság szükség szerint az 1. § (1a) bekezdése szerint jár el.”

(4) A Ctv. 123. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a bíróság (2) vagy (3) bekezdés szerinti jogerős végzése alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy tény keletkezését, változását vagy megszűnését kell átvezetni, a bíróság jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel intézkedik az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése iránt.”

(5) A Ctv. a következő 131/R. §-sal egészül ki:

„131/R. § E törvénynek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit azokban a 2023. február 1-jén folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése iránti intézkedés 2023. február 1-jén vagy azt követően válik szükségessé.”

67. § A Ctv.

a) 117. § (1) bekezdés c) pontjában * , 117. § (3) bekezdésében, 124/B. § (1) bekezdésében és 130. § (2) bekezdésében a „feljegyezve” szövegrész helyébe a „bejegyezve” szöveg,

b) 118. § (6a) bekezdésében a „tulajdonjog bejegyzéséről” szövegrész helyébe a „tulajdonjog bejegyzéséről, valamint szükség szerint az 1. § (1a) bekezdése szerint jár el” szöveg,

c) 118. § (6a) bekezdésében a „feljegyzett” szövegrész helyébe a „bejegyzett” szöveg,

d) 118. § (6b) bekezdésében a „feljegyzett tények törlésére a cég törlését elrendelő, a céget megillető vagyoni értékű jog - ide nem értve a tulajdonjogot -, illetve a cég javára vagy érdekében feljegyzett tény törléséről is rendelkező végzés csatolásával kerül sor” szövegrész helyébe a „bejegyzett tények törlésére a cég törlését elrendelő, a céget megillető vagyoni értékű jog - ide nem értve a tulajdonjogot -, illetve a cég javára vagy érdekében bejegyzett tény törléséről is rendelkező végzés csatolásával kerül sor, és a cégbíróság szükség szerint az 1. § (1a) bekezdése szerint jár el” szöveg,

e) 124/B. § (6) bekezdésében a „feljegyzéséhez” szövegrész helyébe a „bejegyzéséhez” szöveg,

f) 124/B. § (8) bekezdésében a „feljegyzett tény törlésére - az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben - a (6) bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor” szövegrész helyébe a „bejegyzett tény törlésére - az adott nyilvántartásra vonatkozó szabályoktól eltérően minden esetben - a (6) bekezdés szerinti végzés csatolásával kerülhet sor, és a bíróság szükség szerint a 123. § (4a) bekezdése szerint jár el” szöveg,

g) 124/C. § (4) bekezdésében a „jóváhagyja” szövegrész helyébe a „jóváhagyja, és a bíróság szükség szerint a 123. § (4a) bekezdése szerint jár el” szöveg,

h) 130. § (7) bekezdésében a „feljegyzéséhez érdek nem fűződik” szövegrész helyébe a „bejegyzéséhez érdek nem fűződik, és a cégbíróság szükség szerint az 1. § (1a) bekezdése szerint jár el” szöveg

lép.

68. § Hatályát veszti a Ctv. 1. számú melléklet I. pont 9. alpontja.

24. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása

69. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 122. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Hatóság a véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot az előmunkálati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére.”

(2) A Vet. „Előmunkálati jog” alcíme a következő 122/A. §-sal egészül ki:

„122/A. § (1) Az előmunkálati jog megszűnését a Hatóság az engedélyes bejelentésére, a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzés esetén hivatalból állapítja meg. Az engedélyes a megszűnést követő 30 napon belül az előmunkálati jog megszűnését bejelenti a Hatóságnak.

(2) Az előmunkálati jog megszűnése esetén a Hatóság az előmunkálati jog megszűnését megállapító véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot az előmunkálati jog ingatlan-nyilvántartásból történő törlésére.”

(3) A Vet. 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 116. § (3) bekezdés d) és f) pontja szerinti villamosmű az építésére szolgáló és a biztonsági övezetével érintett ingatlan tulajdonosának hozzájárulása alapján is építhető. Ha az ingatlan közös tulajdonban áll, a hozzájáruláshoz az érintett személyek tulajdoni hányad alapján számított többségi döntése szükséges. Ha az építés termőföldet érint, ahhoz a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat szükséges. A vezetékjog létrejöttét a Hatóság állapítja meg.”

(4) A Vet. 123. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (2) bekezdés szerinti hozzájáruláson alapuló vezetékjog a 124-126. §-ban meghatározott jogokat és kötelezettségeket foglalja magában. A tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.”

(5) A Vet. 125. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A Hatóság a véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére. Ha a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, a Hatóság a határozathoz mellékeli az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. A vezetékjog a véglegessé vált határozat alapján, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés előtt is gyakorolható.

(2) Ha a vezetékjog a 123. § (2) bekezdése szerinti hozzájárulás alapján jön létre, a Hatóság a vezetékjog létrejöttét megállapító véglegessé vált határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére. Ha a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, a Hatóság a határozathoz mellékeli az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.”

(6) A Vet. 131. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az építtető idegen ingatlanon erőmű építésére a Hatóságtól építési engedélyt kérhet, ha az erőmű idegen ingatlanon történő elhelyezését biztosító az idegen ingatlan tulajdonosával a Ptk. szerint megkötött megállapodáson alapuló használati szolgalom fennáll.”

70. § A Vet.

a) 114/F. § (6) bekezdésében az „1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „2021. évi C. törvény 73. § (4) bekezdése” szöveg,

b) 126. § (3) bekezdésében a „határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlésére” szöveg,

c) 127. § (2) bekezdésében a „megállapodás alapján” szövegrész helyébe a „megállapodás és annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzése alapján” szöveg,

d) 128. § (1) bekezdésében a „határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére” szöveg,

e) 129. § (3) bekezdésében a „határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a használati jog törlése iránt” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a használati jog ingatlan-nyilvántartásból történő törlésére” szöveg,

f) 131. § (2) bekezdésében a „szolgalmi jog” szövegrész helyébe a „vezetékszolgalom és használati szolgalom” szöveg,

g) 132. § (2) bekezdésében és 132/A. §-ában a „megállapodás birtokában” szövegrész helyébe a „megállapodáson alapuló vezetékszolgalom alapján” szöveg

lép.

25. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása

71. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény

a) 26. § (2) bekezdésében a „jogot az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 17. § (1) bekezdés 10. pontjában meghatározott ingatlan” szövegrész helyébe a „jogot az ingatlan” szöveg,

b) 28/A. § (9) bekezdés a) pontjában az „az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 11-13. §-a” szövegrész helyébe, az „az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. C. törvény 4-6. §-a” szöveg

lép.

26. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása

72. § * 

73. § A Kstv.

a) 3. § (2) bekezdés a) pontjában az „átvezetésére” szövegrész helyébe a „bejegyzésére” szöveg,

b) 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „feljegyezték, feljegyzés alatt áll” szövegrész helyébe a „bejegyezték, bejegyzés alatt áll” szöveg,

c) 4. § (1) bekezdés m) pont ma) alpontjában, 8. § (2) és (3) bekezdésében, 10. § (1) bekezdés a) pontjában és 40/D. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „feljegyzett” szövegrész helyébe a „bejegyzett” szöveg,

d) * 

e) 6. § (6) bekezdésében a „jegyeztet fel” szövegrész helyébe a „jegyeztet be” szöveg,

f) 6. § (7) bekezdésében és 40/D. § (1) bekezdés a) pontjában a „feljegyzését” szövegrész helyébe a „bejegyzését” szöveg,

g) 25. § (1) bekezdésében a „feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg, a „feljegyzésre” szövegrész helyébe a „bejegyzésre” szöveg,

h) 25. § (1) bekezdésében és 40/B. § (5) bekezdésében a „megkeresi” szövegrész helyébe a „felhívja” szöveg,

i) 37. § (3) bekezdésében a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „felhívására” szöveg, a „feljegyzést” szövegrész helyébe a „bejegyzést” szöveg,

j) 40/B. § (5) bekezdésében a „fel kell jegyezni” szövegrész helyébe a „be kell jegyezni” szöveg

lép.

27. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

74. § (1) A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) 2. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„1. átlagos minőségű termőföld: az adott település azonos művelési ágú termőföldjei 1 hektárra vetített aranykorona-értékeinek területtel súlyozott átlagának megfelelő termőföld;”

(2) A Tfvt. 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az ingatlanügyi hatóság az (1)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek elmulasztása miatt a földvédelmi bírság megfizetésére kötelező véglegessé vált határozatának megküldésével értesíti a mezőgazdasági igazgatási szervet.”

(3) A Tfvt. 5/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az ingatlanügyi hatóság a zártkerti ingatlant érintően az 5. §-ban meghatározott hasznosítási kötelezettség, illetve ideiglenes hasznosítási vagy mellékhasznosítási kötelezettség elmulasztása miatt földvédelmi bírság megfizetésére kötelező határozatot hoz, a határozatot - annak véglegessé válását követően - közli a zárkerti ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzattal, a fővárosban a fővárosi kerületi önkormányzattal (a továbbiakban együtt: önkormányzat).”

(4) * 

75. § A Tfvt.

a) 6. § (4) bekezdés b) pontjában a „d) pontjában” szövegrész helyébe az „e) pontjában” szöveg,

b) 6. § (4) bekezdés c) pontjában a „nyomtatott” szövegrész helyébe a „szolgáltatott” szöveg,

c) 6/A. § (1) bekezdésében a „nyomtatott” szövegrész helyébe a „szolgáltatott” szöveg

lép.

28. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása

76. § A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 61/G. § (6) bekezdésében az „1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „2021. évi C. törvény 73. § (4) bekezdése” szöveg lép.

29. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása

77. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény II. Fejezete a 36/P. §-t követően a következő alcímekkel egészül ki:

Ingatlan-nyilvántartási hatósági felhívásra irányuló eljárás

36/Q. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási hatósági felhívásra irányuló eljárásban a közjegyző a választottbírósági határozat alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzés teljesítésére.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási hatósági felhívásra irányuló eljárás lefolytatására az a közjegyző illetékes, amelynek az illetékességi területén a bejegyzéssel érintett ingatlan fekszik. Ha az ingatlan fekvése alapján több közjegyző illetékessége is fennáll, az eljáró közjegyzőt az országos kamara elnöke a közjegyzők székhelye szerinti sorrendben jelöli ki. Az országos kamara elnökének döntése ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(3) Ha a hatósági felhívás nem végrehajtható, az ingatlanügyi hatóság döntéséről a közjegyző tájékoztatja az eljáró választottbíróságot.

(4) Az ingatlan-nyilvántartási hatósági felhívásra irányuló eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a választottbírósági határozattal érintett felek valamelyike a közjegyző munkadíját, költségátalányát és készkiadását megelőlegezze.

Ingatlan-nyilvántartási eljárásban felhasználandó, külföldön kiállított ügyleti meghatalmazás rögzítése

36/R. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban felhasználandó, külföldön kiállított ügyleti meghatalmazás rögzítésére irányuló kérelemhez csatolni kell az ügyleti meghatalmazás eredeti példányát vagy annak közjegyző által hitelesített másolatát.

(2) Az eljárásra az a közjegyző illetékes, amelynek az illetékességi területén a meghatalmazott lakóhelye vagy tartózkodási helye van.

(3) A külföldön kiállított ügyleti meghatalmazást a közjegyző akkor rögzíti az ingatlanügyi hatóság informatikai rendszerében, ha az okirat megfelel az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény külföldön kiállított okiratokra vonatkozó követelményeinek.”

30. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

78. § (1) Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 38. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az erdészeti hatóság az ingatlan-nyilvántartásban - az ingatlan-nyilvántartásról szóló jogszabályok előírásai alapján - nem a megfelelő művelési ágban nyilvántartott erdő, szabad rendelkezésű erdő, valamint erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterület vonatkozásában hatósági felhívást intéz az ingatlanügyi hatósághoz a művelési ág módosításának bejegyzésére.”

(2) Az Evt. 114. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„114. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattárból a 113. § (24) vagy (27) bekezdése szerinti kivezetést vagy átminősítést át kell vezetni az ingatlan-nyilvántartás szerinti művelési ágban, továbbá a településrendezési eszközökön is.

(2) Az erdészeti hatóság a határozat véglegessé válásától számított 8 napon belül

a) köteles hatósági felhívást intézni az ingatlanügyi hatósághoz az ingatlan-nyilvántartásnak, valamint

b) a települési önkormányzatot megkeresni a településrendezési eszközöknek

az Országos Erdőállomány Adattárral történő összhangba hozatala érdekében.”

31. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

79. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 38. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a biztosítási intézkedéssel érintett vagyontárgyon fennálló rendelkezési, birtok- vagy használati jogot közhiteles vagy pénzforgalmi szolgáltató által vezetett nyilvántartás tartalmazza, és az intézkedés nyilvántartásba vételére jogszabály lehetőséget biztosít, az intézkedés nyilvántartásba vétele iránt a nyilvántartást vezető hatóságot vagy pénzforgalmi szolgáltatót meg kell keresni. A megkeresett a biztosítási intézkedést haladéktalanul nyilvántartásba veszi, és ennek megtörténtéről a megkeresőt tájékoztatja. Ingatlant érintő bejegyzés esetén a közjegyző felhívja az ingatlanügyi hatóságot a nyilvántartásba való bejegyzésre és a felhíváshoz csatolja a biztosítási intézkedést elrendelő végzést.”

(2) A Hetv. 81. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a leltárba felvett vagyonra, vagyonrészre vagy vagyontárgyra az örökhagyó túlélő házastársa (volt házastársa) házastársi vagyonközösség jogcímén, vagy az örökhagyót túlélő élettársa (volt élettársa) az együttélés alatt keletkezett vagyonközösségből őt megillető részesedés jogcímén igényt tart és

a) az igényt tartó az egyetlen örökösként érdekelt, valamint az igény jogossága egyéb körülményekből valószínűnek mutatkozik,

b) igényét az örökösként érdekelt egyéb személy elismeri, vagy

c) arra az örökösként érdekelt felhívás ellenére sem nyilatkozik,

azt a hagyatékból ki kell hagyni, egyben - az a) és b) pontban foglalt esetek kivételével - külön végzésben meg kell állapítani, hogy az a házastársat (volt házastársat) vagy az élettársat (volt élettársát) illeti; e végzés jogerőre emelkedéséig a hagyatéki eljárást a vagyontárgy tekintetében fel kell függeszteni. Ha a vagyontárgy rendelkezési jogát közhiteles nyilvántartás tartalmazza, a tulajdonjognak a házastárs (volt házastárs) vagy az élettárs (volt élettárs) javára történő bejegyzése iránt a hagyatékátadó végzés megküldésével nyilvántartó hatóságot meg kell keresni. Ingatlant érintő bejegyzés esetén a közjegyző a bejegyzésre felhívja az ingatlan-nyilvántartást, és a felhíváshoz csatolja a hagyatékátadó végzést.”

(3) A Hetv. 91. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a hagyatékot teljes hatállyal átadó végzés vagy a teljes hatályúvá vált ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés jogkövetkezményeinek foganatosításához közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés szükséges, annak foganatosítása iránt a közjegyző a nyilvántartást vezető belföldi hatóságot a végzés egy példányának megküldésével megkeresi. Ingatlant érintő bejegyzés esetén a közjegyző felhívja az ingatlanügyi hatóságot a nyilvántartásba való bejegyzésre és a hagyatékátadó végzést csatolja.”

80. § A Hetv.

a) 75. § (4) bekezdésében a „megkeresésben” szövegrész helyébe a „felhívásban” szöveg, a „megkeresésére” szövegrész helyébe a „felhívására” szöveg,

b) 75. § (5) bekezdésében a „megkeresése” szövegrész helyébe a „felhívása” szöveg,

c) 83. § (2) bekezdésében a „megkeresi” szövegrészek helyébe a „felhívja” szöveg,

d) 108. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és (3) bekezdésében a „megkeresi” szövegrész helyébe a „felhívja” szöveg, a „feljegyzését” szövegrész helyébe a „bejegyzését” szöveg,

e) 108. § (2) bekezdés b) és c) pontjában a „feljegyzése” szövegrész helyébe a „bejegyzése” szöveg,

f) 108. § (4) bekezdésében a „megkeresi” szövegrész helyébe a „felhívja” szöveg, a „feljegyzését” szövegrész helyébe a „bejegyzését” szöveg, a „megkeresés” szövegrész helyébe a „felhívás” szöveg, a „feljegyzésének” szövegrész helyébe a „bejegyzésének” szöveg, a „feljegyzésre” szövegrész helyébe a „bejegyzésre” szöveg,

g) 108. § (5) bekezdésében a „feljegyzésének” szövegrész helyébe a „bejegyzésének” szöveg, a „feljegyzés” szövegrészek helyébe a „bejegyzés” szöveg

lép.

32. * 

81. § * 

33. A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítása

82. § (1) A civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) 2. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § Ha bíróság e törvény szerinti eljárásában az ügy érdemében hozott jogerős végzése alapján az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy tény keletkezését, változását vagy megszűnését kell átvezetni, a bíróság jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel intézkedik az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése iránt.”

(2) A Cnytv. 46. alcíme a következő 111/A. §-sal egészül ki:

„111/A. § E törvénynek az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseit azokban a 2023. február 1-jén folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett jog vagy tény keletkezésének, változásának vagy megszűnésének bejegyzése iránti intézkedés 2023. február 1-jén vagy azt követően válik szükségessé.”

34. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása

83. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az ingatlan-nyilvántartásban az idegen ingatlanon lévő víziközmű vonatkozásában vízvezetési szolgalmi jog jogosultjaként nem települési önkormányzat, vagy az állam van bejegyezve, vagy a szolgalom bejegyzése korábban elmaradt, az ellátásért felelős kérheti a vízvezetési szolgalmi jog részére történő megállapítását és a vízvezetési szolgalmi jog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását a vízügyi hatóságtól. A vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére a vízügyi hatóság véglegessé vált határozata alapján kerül sor.”

84. § A Vksztv.

a) 55/A. § (2) bekezdésében a „kérelem ingatlanügyi hatóság által érkeztetett másolatát” szövegrész helyébe az „eljárás megindítása tényének ingatlanügyi hatóság általi igazolását” szöveg,

b) 55/C. § (2) bekezdés c) pontjában a „hatályos” szövegrész helyébe az „érvényes” szöveg,

c) 55/F. § (1) bekezdésében a „határozatot a kormányhivatal az ingatlanügyi hatóság részére megküldi” szövegrész helyébe a „határozatban foglaltak bejegyzésére a kormányhivatal felhívja az ingatlanügyi hatóságot” szöveg,

d) 80. § (2) bekezdésében a „határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt” szövegrész helyébe a „határozata alapján felhívja az ingatlanügyi hatóságot a vízvezetési szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére” szöveg,

e) 81. § (2) bekezdés b) pontjában a „hatályos” szövegrész helyébe az „érvényes” szöveg

lép.

85. § Hatályát veszti a Vksztv.

a) 13/A. § (1) és (3) bekezdésében a „közhiteles” szövegrész,

b) 13/A. § (2) bekezdésében és 74. § (1) bekezdés 24. pontjában a „közhiteles” szövegrészek,

c) 55/F. § (2) bekezdése,

d) 81. § (3) bekezdése,

e) 81. § (5) bekezdésében az „az ingatlanügyi hatóság, valamint” szövegrész.

35. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

86. § A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény

a) 14. § (3) bekezdésében az „átvezetésére” szövegrész helyébe a „bejegyzésére” szöveg, az „átvezetéshez” szövegrész helyébe a „bejegyzéshez” szöveg,

b) 14. § (4) bekezdésében az „átvezetéséről” szövegrész helyébe a „bejegyzéséről” szöveg,

c) 14. § (6) bekezdésében az „átvezetés” szövegrész helyébe a „bejegyzés” szöveg,

d) 23. § (1) bekezdés h) pontjában az „ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez, valamint tények feljegyzéséhez” szövegrész helyébe az „és tények ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez” szöveg,

e) 23. § (2a) bekezdésében az „átvezetéssel” szövegrész helyébe a „bejegyzéssel” szöveg,

f) 28. § (2a) bekezdés nyitó szövegrészében és 28. § (2a) bekezdés d) pontjában a „perfeljegyzés” szövegrész helyébe a „perbejegyzés” szöveg,

g) 38. § (1) bekezdés d) pontjában az „átvezetésének” szövegrész helyébe a „bejegyzésének” szöveg

lép.

36. * 

87. § * 

37. A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény módosítása

88. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 61. § (24) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(24) A (3) bekezdésben foglaltak esetén a hulladékgazdálkodási hatóság a magyar állam javára a követelés és kamatai összegéig jelzáloggal terheli meg a (3) bekezdésben meghatározott ingatlant, és az ingatlanügyi hatóság a hulladékgazdálkodási hatóság felhívására a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi. Az eljárás soron kívüli ügyintézési határideje az eljárás ügyintézési határidejének a fele.”

38. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása

89. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)

a) 5:18. § (2) bekezdésében, 5:20. §-ában és 5:145. § (1) bekezdésében a „rajta álló” szövegrész helyébe a „földön létesített” szöveg,

b) 5:19. § (1) bekezdésében az „azt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték” szövegrész helyébe az „e tényt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték” szöveg,

c) 5:164. § (1) bekezdésében a „határozatával - szolgalmat” szövegrész helyébe a „határozatával vagy az érintett feleknek a határozatot pótló megállapodásával - szolgalmat” szöveg,

d) 6:216. § (3) bekezdésében a „feljegyeztetni” szövegrész helyébe a „bejegyeztetni” szöveg

lép.

90. § Hatályát veszti a Ptk.

a) 5:124. § (1) bekezdésében az „, illetve feljegyzése” szövegrész,

b) 5:125. § (1) bekezdésében a „feljegyeztetheti, illetve” szövegrész,

c) 5:125. § (2) bekezdésében a „feljegyzés iránti kérelemben, illetve a” szövegrész,

d) 5:125. § (3) bekezdésében az „a feljegyzés, illetve” szövegrész.

39. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása

91. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 53/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az ügyészi keresettel érintett vagyontárgy ingatlan, az ügyész a (2) és (3) bekezdés szerinti szerződésekkel kapcsolatos széljegyzett beadványok alapján indult bejegyzési eljárások felfüggesztése érdekében a bíróság intézkedését kérheti. A bíróság az ügyészi kérelem tárgyában előzetesen végrehajtható végzéssel dönt. A bíróság végzése alapján az ingatlanügyi hatóság az érintett beadványok intézésére irányuló eljárását a bíróság jogerős döntéséig felfüggeszti.”

92. § A Ptké. VI. fejezete a következő 22/D. alcímmel egészül ki:

22/D. Az elővásárlási, a visszavásárlási, a vételi és az eladási jog közös szabályai

(A Ptk. 6:226. §-ához)

53/D. § (1) Ha ugyanarra a dologra nézve több jogszabály más javára állapít meg elővásárlási jogot és a jogszabály az ilyen jog gyakorlásának rangsoráról nem rendelkezik vagy e jogok gyakorlásának rangsora az elővásárlási jogot alapító jogszabályokból nem állapítható meg,

a) az állam (ideértve annak szerveit is), a helyi önkormányzat (ideértve annak szerveit is), illetve más személy az őt megillető elővásárlási jogot ebben a sorrendben gyakorolhatja, egyebekben

b) a korábban hatályba lépett jogszabályi rendelkezés alapján fennálló elővásárlási jog megelőzi a későbbi időpontban hatályba lépett jogszabályon alapuló elővásárlási jogot.

(2) Az (1) bekezdést a jogszabályon alapuló visszavásárlási jog, vételi jog és eladási jog esetében is alkalmazni kell.”

93. § A Ptké. 44. §-ában a „szabályozásának az ingatlan-nyilvántartásba való feljegyzését” szövegrész helyébe a „szabályozása tényének az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését” szöveg lép.

40. A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény módosítása

94. § A termőföld tulajdonjogának megszerzését vagy használatát korlátozó jogszabályi rendelkezések kijátszására irányuló jogügyletek feltárásáról és megakadályozásáról szóló 2014. évi VII. törvény 4. § (2) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az ügyész részére - az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 26. § (2) bekezdése alapján folytatott vizsgálat során - megkeresésre át kell adni:]

i) az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény 7. §-ában, 8. § (1) bekezdésében, valamint 9. §-ában foglalt adatokat,”

41. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

95. § (1) A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 26. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Családi Csődvédelmi Szolgálat a 25. § (4) bekezdése szerinti hirdetmény közzétételével egyidejűleg hatósági felhívással elrendeli az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba és kezdeményezi az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat bejegyzését a közhiteles járműnyilvántartásokba. A bejegyzés hatálya azonos az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzés hatályával.”

(2) Az Are. tv. 35. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A bírósági adósságrendezés jogerős elrendelését követően a családi vagyonfelügyelő - jogszabályban meghatározott módon - értesíti azon közhiteles állami nyilvántartást vezető szerveket, ahol az adós, adóstárs vagyonára vonatkozóan adatokat, jogokat tartanak nyilván, és ha ez a bíróságon kívüli adósságrendezés során nem történt meg, a Családi Csődvédelmi Szolgálat hatósági felhívással elrendeli az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, és kezdeményezi az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat bejegyzését a közhiteles járműnyilvántartásba. A bejegyzés hatálya azonos az elidegenítési és terhelési tilalomra vonatkozó bejegyzés hatályával.”

(3) Az Are. tv. 83. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adósságrendezési eljárást megszüntető végzésnek tartalmaznia kell)

e) a Családi Csődvédelmi Szolgálat felhívását arra, hogy az adósságrendezési eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül a bírósági adósságrendezési eljárásra utaló adat törlését kezdeményezze azokból a hatósági nyilvántartásokból, ahová e törvény alapján bejegyzésre került, hatósági felhívással rendelje el az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat törlését az ingatlan-nyilvántartásból, továbbá az adósságrendezési eljárás megszüntetéséről értesítse az állami és az önkormányzati adóhatóságot, és az adós, adóstárs lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjét,”

(4) Az Are. tv. 87. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adósságrendezés záró időpontját követő 15 napon belül a Családi Csődvédelmi Szolgálat megkeresi azokat a nyilvántartásokat vezető hatóságokat, amelyek nyilvántartásaiban az adósságrendezéssel kapcsolatban adat került bejegyzésre, hogy jegyezzék be az adósságrendezés befejezésére, illetve az adósságrendezési eljárás megszüntetésére vonatkozó adatot. Az ingatlan-nyilvántartásban a Családi Csődvédelmi Szolgálat hatósági felhívással rendeli el az adósságrendezési eljárásra vonatkozó adat törlését. Az e bekezdés szerinti adatváltozások bejegyzése díjmentes.”

42. * 

96-98. § * 

43. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása

99. § (1) A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) a következő 347/A. §-sal egészül ki:

„347/A. § [Az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése tárgyában hozott ítélet biztosítékadás mellett]

(1) A bíróság kizárólag biztosítékadás mellett hozhat olyan ítéletet, amellyel az ingatlanon fennálló közös tulajdont úgy szünteti meg, hogy az ingatlant megfelelő ellenérték fejében egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adja.

(2) A biztosíték mértéke az ingatlan megfelelő ellenértékének fedezésére előreláthatóan szükséges összeg.

(3) Biztosítékként különösen pénz, értékpapír, pénzhelyettesítő eszköz vagy bankgarancia esetén garanciavállaló nyilatkozat bírósági letétbe helyezése határozható meg.

(4) A bíróság - tulajdonba adás esetén - az ítéletében rendelkezik a biztosíték kiadásáról az ellenérték jogosultja részére. Ha a biztosíték összege

a) kisebb, mint az ingatlan ellenértékének az ítéletben meghatározott összege, a bíróság az ítéletben az ellenérték fennmaradó részének megfizetésére kötelezi a biztosítékot adó felet,

b) nagyobb, mint az ingatlan ellenértékének az ítéletben meghatározott összege, a bíróság az ítéletben a fennmaradó biztosíték kiadásáról rendelkezik a biztosítékot adó fél részére.

(5) A tulajdonba adás meghiúsulása esetén a bíróság ítéletében a biztosíték visszaadásáról rendelkezik.”

(2) A Pp. 414. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fél kérelmére az elsőfokú bíróság elrendeli a felülvizsgálati kérelem benyújtása tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba, és a felülvizsgálati eljárás befejezését követően - az iratoknak az elsőfokú bírósághoz való visszaérkezésétől számított tizenöt napon belül - elrendeli a felülvizsgálati kérelem benyújtása tényének törlését az ingatlan-nyilvántartásból.”

(3) A Pp. 446. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a bíróság az alperes cselekvőképességét teljesen vagy az ingatlannal való rendelkezés tekintetében részlegesen korlátozta, és az alperesnek ingatlana van vagy ingatlanon haszonélvezeti joga áll fenn, továbbá ingatlanra az alperest érintő egyéb jog vagy tény van bejegyezve, az elsőfokú bíróság hivatalból elrendeli a gondnokság alá helyezésnek az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését.”

(4) A Pp. 543. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bíróság a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítésével egyidejűleg a halasztó hatályú igényperről haladéktalanul értesíti a végrehajtót, továbbá ha a halasztó hatályú igényper ingatlanra vonatkozik, haladéktalanul elrendeli a halasztó hatályú ingatlanigényper indítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését is.”

(5) A Pp. 544. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a bíróság a halasztó hatályú ingatlanigényper indítása tényének az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését elrendelte, az eljárást befejező határozatában elrendeli e tény törlését az ingatlan-nyilvántartásból.”

100. § Hatályát veszti a Pp. 544. § (3) bekezdésében az „ingatlanigényper esetén pedig az ingatlanügyi hatóság részére is” szövegrész.

44. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

101. § Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 35. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha törvény vagy kormányrendelet későbbi időpontot nem állapít meg, az ügyfél kérelmével addig az időpontig rendelkezhet, amíg a tárgyában hozott döntés közlése iránt a hatóság nem intézkedik.”

102. § Hatályát veszti az Ákr. 43. § (1) bekezdés b) pontjában az „a beadvány elintézését függőben tartja, vagy” szövegrész.

45. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény módosítása

103. § A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény XI. Fejezete a következő 40/A. alcímmel egészül ki:

40/A. Ingatlan-nyilvántartási hatósági felhívás kezdeményezése

58/A. § A választottbíróság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra, tényre, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változásokra vonatkozó, feltételt nem tartalmazó, végrehajtható határozatát hatósági felhívásra irányuló eljárás lefolytatására illetékes közjegyző kijelölése végett megküldi a Magyar Országos Közjegyzői Kamara részére.”

46. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása

104. § (1) Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ügyvédi megbízás csak olyan ügyben vállalható el, amelynek az esetében a 2. § (1) bekezdése szerinti ügyvédi tevékenység ellátásához szükséges, jogszabályban előírt jogi és technikai feltételekkel

a) az ügyvédi iroda tagja, illetve az ügyvéd,

b) az ügyvédi iroda, illetve az ügyvéd alkalmazottja, vagy

c) az ügyvédi iroda, illetve az ügyvéd részvételével működő társulás tagja

- almegbízott igénybevétele nélkül - legkésőbb a teljesítéskor rendelkezik. Az e bekezdésbe ütköző megállapodás semmis.”

(2) Az Üttv. 21. alcíme a következő 39/A. §-sal egészül ki:

„39/A. § (1) Ingatlanra vonatkozó vagy ingatlannal kapcsolatos jog vagy tény közhiteles nyilvántartásba való bejegyzésére irányuló eljárásban (a továbbiakban: ingatlan-nyilvántartási ügy) jogi képviselet ellátására az az ügyvéd és kamarai jogtanácsos jogosult, akinek a jogosultságát az ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyezték (a továbbiakban: ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosult).

(2) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való jogi képviselet ellátására vonatkozó, valamennyi a jog vagy tény bejegyzésével közvetlenül érintett személy által egybehangzóan adott meghatalmazást az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal és módon, elektronikus űrlapon kell megszerkeszteni és hitelesíteni.”

(3) Az Üttv. 24. alcíme a következő 42/A. §-sal egészül ki:

„42/A. § Ingatlan-nyilvántartási ügyben a bejegyzés alapjául szolgáló okirat tekintetében okiratszerkesztésre

a) az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosult,

b) az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosult alkalmazott ügyvédet foglalkoztató ügyvéd,

c) az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosult taggal vagy alkalmazottal rendelkező ügyvédi iroda ügyvéd tagja,

d) az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosultat foglalkoztató munkáltatóval rendelkező kamarai jogtanácsos,

e) az a)-c) pont szerinti ügyvédi tevékenység gyakorlójának irányítása mellett a helyettesítésére jogosult, valamint

f) az ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárásra jogosult kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója

jogosult.”

(4) Az Üttv. 108. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„108. § A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések - a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével - a következők:

a) írásbeli megrovás,

b) pénzbírság,

c) kamarai közügyektől való eltiltás,

d) ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás,

e) ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás, valamint

f) kizárás.”

(5) Az Üttv. 109. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás legrövidebb időtartama egy év, leghosszabb időtartama öt év. Az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás hatálya alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem jogosult ingatlan-nyilvántartási ügyben jogi képviselet ellátására, illetve az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat tekintetében okiratszerkesztésre és ellenjegyzésre.”

(6) Az Üttv. 109. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás tartamába a kizárás fegyelmi büntetés végrehajtásának az időtartama nem számít bele.”

(7) Az Üttv. 130. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha az ügy tárgya legalább részben az eljárás alá vont személy ingatlan-nyilvántartásban való eljárási jogosultságán alapuló tevékenységével függ össze és az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásának nincs helye, az elsőfokú fegyelmi tanács az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságot függesztheti fel, ha az eljárás alá vont személynek az ingatlan-nyilvántartásban való eljárása az ügyfelek jogai, jogos érdekei vagy az ügyvédségbe vetett közbizalom olyan mértékű sérelmével vagy veszélyeztetésével járna, amely meghaladja az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság felfüggesztéséből fakadó egyéni érdeksérelmet.”

(8) Az Üttv. 130. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha az elsőfokú fegyelmi tanács ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltást alkalmazott, akkor az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságot, ha kizárást alkalmazott, és annak végrehajtását nem függesztette fel, akkor az ügyvédi tevékenységet a fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig a határozatban fel kell függeszteni. E rendelkezés ellen külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya.

(3) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság és az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének időtartama hat hónap, amely egy alkalommal, legfeljebb hat hónappal meghosszabbítható.”

(9) Az Üttv. 130. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság felfüggesztésének tartama alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem jogosult ingatlan-nyilvántartási ügyben jogi képviselet ellátására, illetve az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat tekintetében okiratszerkesztésre és ellenjegyzésre.

(6) Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésének tartama alatt az eljárás alá vont személlyel szemben folytatott eljárásbeli jogok és kötelezettségek kivételével az ügyvédi kamarai tagságból, illetve az ügyvédi kamarai nyilvántartásba vételből fakadó jogok és kötelezettségek szünetelnek.”

(10) Az Üttv. 130. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az ügyvédi tevékenység felfüggesztésére egyebekben a szüneteltetés szabályait kell alkalmazni.”

(11) Az Üttv. 143. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fegyelmi tanács

a) a kizárás, a kamarai közügyektől való eltiltás, az ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás fegyelmi büntetés hatálya legalább felének elteltét követően,

b) a pénzbírság legalább felének megfizetését követően

az adott fegyelmi büntetés hatálya alatt álló, arra érdemes személyt méltányosságból mentesítheti a fegyelmi büntetés további joghatásai alól.”

105. § Az Üttv. a 183. §-t követően a következő 85/A. alcímmel egészül ki:

85/A. Ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárásra jogosultság nyilvántartásba vétele és törlése az ügyvédi kamarai nyilvántartásból

183/A. § (1) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságot az ügyvédi kamarai nyilvántartásba be kell jegyezni, ha a kérelmező ügyvéd vagy alkalmazott ügyvéd

a) az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság megszerzéséhez a kamarai szabályzatban előírt továbbképzésen részt vett és a számonkérést teljesítette,

b) rendelkezik az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljáráshoz szükséges feltételekkel,

c) az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárással összefüggő ügyvédi tevékenységével okozott károk megtérítésének, illetve a sérelemdíj megfizetésének a fedezetét, olyan kiegészítő felelősségbiztosítás biztosítja, amelynek káreseményenként számított legalacsonyabb összege ötvenmillió forint és

d) nem áll ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás fegyelmi büntetés vagy ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság felfüggesztésének a hatálya alatt.

(2) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságot az ügyvédi kamarai nyilvántartásba be kell jegyezni, ha a kérelmező kamarai jogtanácsos

a) az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság megszerzéséhez a kamarai szabályzatban előírt továbbképzésen részt vett és a számonkérést teljesítette,

b) munkáltatója nyilatkozik arról, hogy az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljáráshoz szükséges feltételek biztosítottak és

c) nem áll ingatlan-nyilvántartási ügyektől való eltiltás fegyelmi büntetés vagy ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság felfüggesztésének a hatálya alatt.

(3) Az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultság bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező igazolja a nyilvántartásba vétel feltételeinek a fennállását.

(4) A területi kamara hivatalból, azonnal végrehajtható határozattal törli annak az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságát, aki az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek nem felel meg.

(5) Törölni kell az ingatlan-nyilvántartási ügyben való eljárási jogosultságát annak, aki ezt kéri.”

106. § * 

107. § Az Üttv. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

108-109. § * 

47. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

110. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

a) 83. § (1) bekezdésében a „feljegyzését” szövegrész helyébe a „bejegyzését” szöveg,

b) 83. § (2) bekezdés a) pontjában az „az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény” szövegrész helyébe az „az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet” szöveg,

c) 83. § (2) bekezdés c) pontjában a „feljegyzett” szövegrész helyébe a „bejegyzett” szöveg

lép.

48. Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről szóló 2018. évi CXXXIX. törvény módosítása

111. § * 

112-114. § * 

115-116. § * 

117. § (1) * 

(2) * 

118. § * 

119-120. § * 

49. A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény módosítása

121. § (1) A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény (a továbbiakban: Foktftv.) 4. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kérelmet vissza kell utasítani, ha)

a) az ingatlan tulajdoni lapján

aa) kisajátítási eljárás megindítása,

ab) telekalakítási eljárás megindítása,

ac) felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása,

ad) földminősítési eljárás megindítása,

ae) az ingatlanügyi hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem, ügyészi felhívás, ügyészi fellépés benyújtása, felügyeleti eljárás megindítása,

af) a bejegyzés alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati, illetve perújítási kérelem benyújtása,

ag) bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás,

ah) bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építésügyi kötelezés, valamit önkormányzati hatósági döntésen, vagy hatósági szerződésen alapuló településrendezési kötelezettség ténye,

ai) az Inytv.-ben meghatározott perek vagy büntetőeljárás megindítása,

aj) a zárlat, a zár alá vétel, a zárlat az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására,

ak) a tulajdonjog-fenntartással történt eladás,

al) a megismételt hagyatéki eljárás megindítása,

am) a föld tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés benyújtása

tény szerepel.”

(2) A Foktftv. 4. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A ténybejegyzés során az Inytv. 48. §-a alapján az eljárás felfüggesztésének nincs helye, kivéve a 4. § (3a) bekezdése, valamint az Inytv. 48. § (1) bekezdés c) pontja szerinti függőben tartás esetét.”

122. § A Foktftv.

a) 2. §-ában az „1997. évi CXLI. törvény” szövegrész helyébe a „2021. évi C. törvény” szöveg,

b) 6/B. §-ában és 16. § (7) bekezdésében a „32. §” szövegrész helyébe a „35. §” szöveg

lép.

50. * 

123. § * 

51. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény módosítása

124. § (1) Az Inytv. 16. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„16. § (1) Az ingatlan-nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás, a benne foglaltak helyességét vélelmezni kell.

(2) A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 5:167. §-ában foglaltak irányadók az ingatlan-nyilvántartásban széljegyzett kérelmek kapcsán a folyamatban lévő eljárás tényére és tárgyára is.

(3) Az ingatlan-nyilvántartás közhitelességének az anyagi jogi joghatásaira az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogok és tények tekintetében - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a Ptk.-t kell alkalmazni.

(4) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jog vagy tény helyességéhez fűződő vélelem megdöntése történhet

a) az e törvényben meghatározott bejegyzés helyesbítése iránti eljárásban,

b) törlési és kiigazítási perben.

(5) Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az fennáll, az ingatlan-nyilvántartásból törölt ingatlanadatról vélelmezni kell, hogy az nem áll fenn.

(6) Ha az ingatlan-nyilvántartás és más közhiteles nyilvántartás között eltérés van az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott ingatlanadat tekintetében, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett adatot kell irányadónak tekinteni.

(7) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis − az ellenkező bizonyításáig − hitelesen tanúsítja a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvény szerint meghatározott állami alapadat-tartalmat.

(8) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban rögzített földrészletről, továbbá az ott rögzített egyéb önálló ingatlanról az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy az fennáll, határvonalainak ábrázolása helyes és teljes.

(9) Az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázisban nem rögzített, továbbá törölt (érvénytelenített) földrészletről, egyéb önálló ingatlanról azt kell vélelmezni, hogy az nem áll fenn.

(10) Ha az ingatlannak az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonala alapján számított, jogszabály szerint meghatározható területnagysága eltér egymástól, akkor ez utóbbi az irányadó.

(11) Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett ingatlanadat esetében a bejegyzés helyességéhez fűződő vélelem megdöntése történhet:

a) hivatalból, a hatóság észlelése alapján,

b) az e törvényben meghatározott bejegyzés helyesbítése iránti eljárásban,

c) törlési és kiigazítási perben.”

(2) Az Inytv. 18. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) A bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontnak - az azonos időpontban érkezett beadványokra vonatkozó eltéréssel - a bejegyzés iránt benyújtott kérelem, bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás ingatlanügyi hatóság általi iktatásának az időpontját kell tekinteni feltéve, hogy a bíróság a bírósági elrendelésben ennél korábbi időpontot nem határoz meg.”

(3) Az Inytv. 36. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, a meghatalmazást az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal és módon, elektronikus űrlapon kell megszerkeszteni és hitelesíteni, ha

a) az ügyleti meghatalmazás korlátozást nem tartalmaz,

b) az ügyleti meghatalmazás az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott valamely korlátozást tartalmazza.”

(4) Az Inytv. 40. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(5) Ingatlanra bejegyezhető jogot vagy tényt érintően külföldön kiállított ügyleti meghatalmazás az ingatlan-nyilvántartási eljárásban akkor használható fel, ha azt magyar közjegyző az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalommal és módon, elektronikus űrlapon rögzítette.”

(5) Az Inytv. 21. alcíme a következő 47/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

„47/A. § Ha a beadványt a rangsorban előrébb álló beadvány előzi, az ügyintézési határidő a rangsorban előrébb álló beadvány elintézését követő munkanapon kezdődik.”

(6) Az Inytv. 48. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„48. § (1) Az ingatlanra vonatkozó jogok, tények bejegyzése iránti eljárást az ingatlanügyi hatóság felfüggeszti:

a) ha a kérelem, bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás beérkezését megelőzően tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jogot jegyeztek be a tulajdoni lapra, a tulajdonjog-fenntartáshoz kapcsolódó vevői jog bejegyzése iránti kérelem ingatlanügyi hatósági benyújtásától számított legfeljebb hat hónapos határidő elteltéig;

b) a felmérési, térképezési vagy területszámítási hiba kijavítására irányuló eljárás megindítása tényének bejegyzésétől a kijavítás tárgyában hozott döntésben foglaltak ingatlan-nyilvántartási átvezetéséig.

(2) Az ingatlanügyi hatóság a közös tulajdonban álló ingatlanok esetében felfüggeszti a tulajdonostársak egy részével kötött kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés alapján történő tulajdonjog bejegyzésére irányuló eljárást, míg az ingatlan valamennyi tulajdonostársának vonatkozásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződés, a kisajátításról szóló végleges határozat vagy a kisajátítási eljárás más módon történő végleges lezárásáról szóló döntés benyújtásra nem kerül. E törvény alkalmazásában kisajátítást pótló adásvételi vagy csereszerződésnek az a szerződés minősül, amelyhez mellékletként benyújtásra került a szerződő felek által aláírt - a kisajátításról szóló jogszabályok szerinti - kisajátítási terv is.

(3) Közös tulajdonban álló ingatlanok esetében a tulajdonostársak egy részével kötött - bányaszolgalmi jogot alapító - szerződés alapján történő bányaszolgalmi jog bejegyzésére irányuló eljárást fel kell függeszteni mindaddig, míg a megállapodásban nem részes tulajdonostársak vonatkozásában a bányaszolgalmi jog alapítását elrendelő végleges hatósági határozat, vagy a bányaszolgalmi jog alapítására irányuló hatósági eljárás más módon történő lezárásáról szóló végleges döntés benyújtásra nem kerül.

(4) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlanra vonatkozó jogok, tények bejegyzése iránti eljárást - legfeljebb hat hónapra - akkor is felfüggeszti,

a) ha a bejegyzés alapjául szolgáló okirat valódiságát, jogszerűségét az aláíró felek, illetve a hitelesítő vagy ellenjegyző személyek valamelyike vitatja,

b) ha a bejegyezni kért jog, tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki,

c) ha a kérelem érdemi elbírálása a gyámhatóság hatáskörébe tartozó kérdés előzetes elbírálásától függ, vagy,

d) ha a kérelem érdemi elbírálása külföldi jogi vagy természetes személy mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanszerzésének előzetes engedélyezésétől függ.

(5) A (4) bekezdés a) és b) pontjában foglalt esetben, ha az eljárás felfüggesztése iránti kérelmet benyújtó ügyfél a hiánypótlási felhívásban meghatározott határidő alatt a bejegyzés alapjául szolgáló okirat érvénytelensége vagy hatálytalansága iránti per megindítását nem igazolja, az ingatlanügyi hatóság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja le.

(6) A (4) bekezdés c) és d) pontjában foglalt esetben az ingatlanügyi hatóság az eljárást megszünteti, ha a szükséges előzetes eljárás megindítását hiánypótlási felhívás ellenére nem igazolják.

(7) A bejegyzés alapjául szolgáló okiratban félként szereplő érdekelteknek az eljárás folytatása iránti együttes kérelmét közokiratban, illetve ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratban kell benyújtania.”

(7) Az Inytv. 52. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Ha a kérelem benyújtása olyan időpontra esik, amelyben az ingatlanügyi hatóságnál a munka szünetel, az automatikus döntéshozatali eljárás ügyintézési határidejének kezdő időpontja

a) a kérelem benyújtását követő első munkanap,

b) a 47/A. §-ban meghatározott időpont, ha a beadványt a rangsorban beadvány előzi.”

(8) Az Inytv. 64. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(1) A föld tulajdonjogának megszerzésére irányuló, közokiratba foglalt vagy ügyvéd, illetve kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett, jogszabályban meghatározottak szerint regisztrált és hatósági jóváhagyáshoz kötött szerződés bejegyzés alapjául akkor szolgálhat, ha rendelkezik a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyásáról szóló záradékkal.”

(9) Az Inytv. 68. §-a és 69. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

„68. § (1) A bíróság hivatalból, a keresetlevél alperesnek történő kézbesítésével egyidejűleg, előzetesen végrehajtható végzéssel elrendeli

a) a törlési és kiigazítási,

b) az ingatlan tulajdonjoga iránti,

c) az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránti,

d) az ingatlanra vonatkozó házassági vagyonjogi,

e) a jelzálogjoggal biztosított követelés vagy az önálló zálogjog - ideértve az átalakításos önálló zálogjogot is - alapján fennálló kielégítési jog érvényesítésére irányuló,

f) az ingatlan határvonalával és területével kapcsolatos kiigazítási, valamint

g) az ingatlan művelési ágával és minőségi osztályával kapcsolatos kiigazítási

per megindítása tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.

(2) A büntetőeljárásról szóló törvény alapján a bíróságnak megküldött polgári jogi igény esetén, ha az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt feltételek fennállnak, a bíróság az (1) bekezdés szerinti végzést szintén hivatalból hozza meg.

(3) A bejegyzéssel vagy az alapjául szolgáló okirattal kapcsolatban elkövetett bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban a bíróság hivatalból, előzetesen végrehajtható végzésével elrendeli a büntetőeljárás megindítása tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.

(4) A nem ingatlan-nyilvántartási döntés felülvizsgálata iránt indult közigazgatási perben eljáró bíróság az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogot, tényt vagy adatot érintő perben hivatalból, előzetesen végrehajtható végzésével elrendeli az ingatlant érintő közigazgatási per megindítása tényének bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba.

(5) A perbejegyzés alapjául szolgáló végzés ellen külön fellebbezésnek van helye.

(6) A perbejegyzés alapjául szolgáló végzés hatályon kívül helyezéséről szóló jogerős végzést a bíróság haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül megküldi az ingatlanügyi hatóságnak a bejegyzés törlése céljából.

(7) A bejegyzett perben hozott határozaton alapuló változás bejegyzésével egyidejűleg törölni kell a perbejegyzést és a függő hatállyal történt bejegyzéseket.

(8) A perbejegyzést törölni kell akkor is, ha az érdekelt igazolja, hogy a bíróság jogerős határozattal az eljárást megszüntette, vagy a keresetet elutasította, illetve felmentő ítéletet hozott. A perbejegyzés törléséről szóló bejegyzésben utalni kell az időközi bejegyzések függő hatályának megszűnésére.

69. § (1) Polgári perben a felperes kérelmére, a jogainak megóvása érdekében, ha a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti ideiglenes intézkedés elrendelésének valamely feltétele fennáll, a bíróság - a perbejegyzés elrendelésével egyidejűleg - előzetesen végrehajtható végzéssel elrendeli, hogy a perbejegyzés teljesítését követően érkezett beadványok intézésére irányuló eljárását az ingatlanügyi hatóság a perbejegyzés alapjául szolgáló per jogerős befejezéséig függessze fel. A bíróság a kérelemmel összefüggésben az ideiglenes intézkedésre vonatkozó szabályok szerint jár el.

(2) Büntetőeljárásban a perbejegyzést követően érkezett beadványok intézésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárások felfüggesztését az eljárás jogerős befejeződéséig az ügyész, a magánvádló, a pótmagánvádló vagy a sértett jogosult kezdeményezni. A bíróság az (1) bekezdésben meghatározottak szerint jár el.

(3) Ha az ingatlanügyi hatóság a 48. § (4) bekezdés a) vagy b) pontja szerint az eljárását felfüggesztette, a bíróság az (1) bekezdés szerinti végzésében a felfüggesztés időtartamát a per jogerős befejezéséig meghosszabbíthatja.

(4) A felperes azonnali jogvédelem iránti kérelmére a bíróság ideiglenes intézkedésként elrendelheti az ingatlant érintő közigazgatási per megindítása tényének bejegyzését követően érkezett beadványok intézésének felfüggesztését

a) a fennálló állapot megváltozásának megakadályozása érdekében, ha az eredeti állapot utóbb helyreállíthatatlan lenne,

b) a kérelmező későbbi joggyakorlása meghiúsulásának megakadályozása érdekében,

c) a kérelmezőt közvetlenül fenyegető hátrány bekövetkezésének elhárítása érdekében, vagy

d) egyéb, különös méltánylást érdemlő okból.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti ingatlan-nyilvántartási eljárások felfüggesztésének tényét az ingatlanügyi hatóság bejegyzi a tulajdoni lapra.

(6) A bíróság (1)-(4) bekezdés szerinti határozata ellen külön fellebbezésnek van helye. A fellebbezésről a másodfokon eljáró bíróság haladéktalanul, de legfeljebb nyolc napon belül dönt.

(7) A bíróság fellebbezhető végzésben a per vagy a büntetőeljárás jogerős befejezését megelőzően is rendelkezhet a felfüggesztett ingatlan-nyilvántartási eljárások folytatásának elrendeléséről, ha megítélése szerint a felfüggesztés fenntartása már nem indokolt. A felfüggesztés megszüntetését polgári és közigazgatási perben a felek, büntetőeljárásban a (2) bekezdésben meghatározott személyek kezdeményezhetik.

(8) A per félbeszakadása esetén a felfüggesztett ingatlan-nyilvántartási eljárások felfüggesztését a bíróság megszünteti.”

125. § Az Inytv. XI. Fejezete a 72. §-t követően a következő 40/A. alcímmel kiegészülve lép hatályba:

40/A. A magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló kérelme alapján induló eljárás

72/A. § (1) A magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló kérelme alapján a magyar állam tulajdonjogát kell bejegyezni az olyan ingatlanra, amelynél valamennyi alábbi feltétel együttesen teljesül:

a) a magyar állam, a nevében eljáró tulajdonosi joggyakorló vagy valamely központi költségvetési szerv, illetve annak jogelődje az ingatlanra vonatkozóan 2000. január 1-jét megelőzően tulajdonjog bejegyzés iránti kérelmet nyújtott be, amelyet a tulajdonjogot szerzőként megjelölt költségvetési szerv jogszerzési képességének a hiánya okán elutasítottak,

b) az ingatlan legalább tizenöt éve szakadatlanul a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló vagy valamely központi költségvetési szerv vagy más vagyonkezelő birtokában áll,

c) a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló olyan okiratot mutat fel, amely a szerződést kötő felek tulajdonátruházásra irányuló megállapodását, az ingatlan megjelölését, továbbá az ellenértéket, illetve a szerzés ingyenességét tartalmazza, és

d) a magyar állam képviseletében eljáró tulajdonosi joggyakorló bemutatja a tulajdonjogot átruházó fél hozzájárulását a tulajdonátruházásra vonatkozó szerződés szerint szerző fél tulajdonjogának bejegyzésére vonatkozóan.

(2) A kérelmező tulajdonosi joggyakorló az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltétel fennállását az elutasított kérelem ügyszámának megjelölésével, az (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel fennállását pedig az ingatlan birtokosának közjegyzői okiratba foglalt nyilatkozatával köteles igazolni.

(3) Amennyiben az ingatlannal kapcsolatosan vagyonrendezési eljárás lefolytatásának is lenne helye, úgy azt csak a jelen § szerinti eljárásban hozott elutasító döntést követően - ha a döntés miatt közigazgatási per indul, annak jogerős lezárását követően - lehet lefolytatni.”

126. § (1) Az Inytv. 88. § (5) bekezdés 3. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Tárgyánál fogva díjmentes:)

„3. a lakáscélú állami támogatást biztosító jelzálogjog, valamint ezzel összefüggően a Magyar Állam mint a jelzálogjog jogosultja javára a jelzálogjog megszűnéséig fennálló elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, illetve törlése iránti eljárás;”

(2) Az Inytv. 91. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

a) az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok kijelölését,

b) az ingatlanügyi hatóság vagy hatóságok illetékességi területét,

c) az ingatlan-nyilvántartási rendszer működéséhez szükséges külső informatikai rendszerek kötelező kiépítését és az ingatlan-nyilvántartási rendszerrel való összekapcsolását.”

127. § Az Inytv.

a) 2. § (2) bekezdés b) pontja a „megkeresésére” szövegrész helyett a „felhívására” szöveggel,

b) 59. § (1) bekezdése a „határozata alapján” szövegrész helyett a „határozata vagy jogszabály rendelkezése alapján” szöveggel,

c) 73. § (5) bekezdés a) pontja a „hatóság törvényben” szövegrész helyett a „hatóság, a terrorizmust elhárító szerv vagy a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv törvényben” szöveggel

lép hatályba.

128. § Nem lép hatályba az Inytv. 97. § (3) bekezdése.

1. melléklet a 2021. évi CXLVI. törvényhez

Az Üttv. 1. mellékletében foglalt táblázat a következő 11a. sorral egészül ki:

(A B C D E F G H I J

1

ügyvéd

alkalmazott ügyvéd

kamarai jogtanácsos

ügyvédjelölt

jogi előadó
európai közösségi jogász alkalmazott európai közösségi jogász
külföldi jogi tanácsadó

ügyvéd-
asszisztens
2 I. Az ügyvédi kamarai nyilvántartásban kötelezően nyilvántartandó, nyilvános adatok)
11a ingatlan-nyilvántartási ügyben eljárni jogosult K K K - - - - - -

  Vissza az oldal tetejére