A jogszabály mai napon ( 2021.05.06. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2021.V.8. - 2021.V.22.)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

176/2021. (IV. 15.) Korm. rendelet

egyes veszélyhelyzeti intézkedésekről

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 47. § (1) bekezdésére,

a 9. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § E rendelet alkalmazásában

a) közterület: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja szerinti közterület,

b) vendéglátó üzlet: a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 30. pontja szerinti tevékenységek folytatására alkalmas helyiség,

c) sajtótermék: a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 1. § 6. pontja szerinti sajtótermék, az internetes újság vagy hírportál kivételével.

2. § (1) A közterület e rendelet szerinti használatára a veszélyhelyzet idején alkalmazandó védelmi intézkedések második üteméről szóló 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendelet] hatálybalépésének napjától 2021. december 31. napjáig a közterülethez közvetlenül csatlakozó vendéglátó üzletnek az üzemeltetője, bérlője vagy tulajdonosa (a továbbiakban együtt: használó) közterület-használati hozzájárulás megfizetése nélkül ingyenesen jogosult.

(2) A használó a közterületnek a közterülethez közvetlenül csatlakozó vendéglátó üzlet előtti részét - a vendéglátó üzlet közterületen működő terasza működtetése céljából - a vendéglátó üzlet közterülethez csatlakozó épülethatára szélességében használhatja.

(3) Az e rendelet hatálybalépésekor érvényes közterület-használati engedéllyel vagy szerződéssel rendelkező használó a közterületet az engedély vagy szerződés szerinti mértékben használhatja.

(4) A (2) bekezdés szerinti használati jogot

a) az azonos épületben lévő vendéglátó üzletek - eltérő megállapodás hiányában - vendéglátó üzletenként azonos mértékben,

b) a közúti forgalomtól elzárt terület (tér vagy sétálóutca) esetében a szemben lévő vendéglátó üzletek a terület felezővonaláig

gyakorolhatják.

(5) A (2) bekezdés nem alkalmazható

a) a kiemelt nemzeti emlékhely területén,

b) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK) szerinti közparkban, zöldterületen,

c) a járművek forgalmát biztosító úttesten vagy a várakozásukra kijelölt területen,

d) a tömegközlekedési járműre történő várakozás céljára közterületen elkülönített területen,

e) lakó- vagy társasházba, egyéb építménybe történő ki- és bejutást, tűzcsap, forgalomirányító készülék vezérlőegysége megközelítését akadályozó módon, valamint a járdán a gyalogosok közlekedését zavaró, biztonságát veszélyeztető, a járművezetők kilátását gátoló, a közúti forgalmi jelzések felismerését akadályozó, a közút forgalmát veszélyeztető, a közművek elhelyezését, üzemeltetését, karbantartását akadályozó módon és

f) tűzoltó felvonulási területen.

3. § (1) A használó felelős azért, hogy a közterület közlekedésre szánt területén - a települési önkormányzat által alkotott 2020. december 31. napján hatályos szabályozás szerint, annak hiányában az OTÉK 41. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - biztosított legyen a zavartalan közúti és gyalogos közlekedés. Az OTÉK 39. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltakat akként kell alkalmazni, hogy a járda hasznos szélessége (gyalogossáv) 1,50 méter.

(2) A vendéglátó üzlet nyitvatartására vonatkozóan a 2020. december 31. napján hatályos, a települési önkormányzat által alkotott szabályok az irányadóak, azzal, hogy a vendéglátó üzlet számára előnyösebb működési feltételeket biztosító szabályok megállapíthatóak, azzal, hogy az ilyen rendelkezésnek a 484/2020. (XI. 10.) Korm. rendeletben megállapított kijárási korlátozás időpontjával kapcsolatos szabályhoz igazodnia kell.

4. § (1) A 3. § (1) bekezdésében foglaltak ellenőrzésére és intézkedés megtételére a rendőrség jogosult. A rendőr felszólítására a használó köteles a közúti és gyalogos közlekedés akadályozását haladéktalanul megszüntetni.

(2) A 3. § (1) bekezdésében foglaltakat első alkalommal megszegő használót - ha felszólításra a közúti és a gyalogos közlekedés akadályoztatását megszünteti - a rendőr figyelmezteti a kötelezettségének betartására. Ha a használó az akadályt a rendőr felszólítására nem szüntette meg, vagy a közúti és gyalogos közlekedés akadályozása jelentős, a rendőrség az üzemeltetővel szemben a 3. § (1) bekezdése szerinti kötelezettség megszegése miatt

a) a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki, valamint

b) a kötelezettség ismételt megszegése esetén a vendéglátó üzletet legfeljebb hat hónap időtartamra ideiglenesen bezárathatja.

(3) A rendőrség a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket együtt is alkalmazhatja.

(4) A kiszabott bírság megfizetése a rendőrség hivatalos honlapján közzétett számlaszámra történő befizetéssel történik.

(5) A bírságot kiszabó határozat a közléssel véglegessé válik. A bírságot a határozat véglegessé válását követő 15 napon belül kell megfizetni.

(6) A bírságot kiszabó határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A használó a véglegessé vált határozat ellen az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 114. § (1) bekezdése alapján közigazgatási pert indíthat.

(7) A (2) és (3) bekezdés szerinti intézkedések megtételére az ellenőrzés helye szerint illetékes rendőrkapitányság jogosult.

5. § Ha a vendéglátó üzletet a rendőrség ideiglenesen bezáratta, a vendéglátó üzlet

a) használójának a vendéglátó tevékenység végzésére kiadott engedélye vagy ilyen célú bejelentése a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának az időtartamára érvényét veszti,

b) használója részére a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának az időtartamára vendéglátó tevékenység végzésére engedély nem adható, illetve ilyen célú bejelentése nem érvényes,

c) használója a vendéglátó üzlet ideiglenes bezáratásának időtartama alatt vendéglátó tevékenységet nem végezhet.

6. § (1) A sajtótermék árusítására e rendelet hatálybalépésekor jogosult, az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület, üzlet tulajdonosa, bérlője nem köteles közterület-használati hozzájárulást beszerezni, ha kizárólag olyan sajtóterméket árusít, amely a járványhelyzettel kapcsolatos közérdekű közleményt, tájékoztatást tartalmaz.

(2) E rendelet alkalmazásában sajtótermék árusításának minősül az alkalmi és mozgóárusítás is.

(3) Nem kell közterület-használati hozzájárulást beszerezni az (1) bekezdés szerinti sajtótermék közterületen történő osztásához sem.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti közterület-használat nem gyakorolható a 2. § (5) bekezdésében megjelölt területeken.

(5) A közterület-használat gyakorlására a 3. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

7. § (1) A 6. §-ban foglaltak ellenőrzésére és intézkedés megtételére a rendőrség jogosult.

(2) Ha az árusítással kapcsolatos fülke, pavilon, épület, üzlet tulajdonosa, bérlője a közterületet közterület-használati hozzájárulás nélkül a 6. §-tól eltérően használja, a rendőrség vele szemben a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 38/B. §-ától eltérően 100 000 forinttól 500 000 forintig terjedő bírságot szabhat ki. A rendőrség eljárására a 4. § (4)-(7) bekezdését kell alkalmazni.

8. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a hárommillió-ötszázezredik COVID-19 elleni oltóanyaggal történő védőoltás első dózisa beadásának napját követő napon lép hatályba. * 

(2) A 9. § az e rendelet hatálybalépését követő 14. napon lép hatályba.

(3) E rendelet hatálybalépésének naptári napját az élet és vagyonbiztonság védelméért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

9. § * 


  Vissza az oldal tetejére