A jogszabály mai napon ( 2021.05.05. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2021.V.23. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

179/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet

a veszélyhelyzet során a vállalkozások reorganizációjáról

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 26. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Általános rendelkezések

1. § (1) E rendelet szerinti reorganizációt folytathat le a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. év XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: vállalkozás).

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 39. §-ában meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó pénzügyi szervezetekre.

(3) A reorganizáció gazdasági szempontok szerint lefolytatott eljárás, melynek célja a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozás vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének javítása és ezzel továbbműködésének biztosítása.

2. § E rendelet alkalmazásában fenyegető fizetésképtelenség az olyan helyzet, amelyben a vállalkozás vezetői előre látják vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kell, hogy a vállalkozás nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

3. § (1) Reorganizációt a fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozás kezdeményezhet, kivéve, ha

a) végelszámolás alatt áll,

b) a jogerős bírósági határozatot közzétették

ba) a Cstv. szerinti csődeljárás, felszámolási eljárás,

bb) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény szerinti kényszertörlési eljárás vagy

bc) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti kényszer-végelszámolás, egyszerűsített törlési eljárás

megindítása tárgyában,

c) a reorganizációs eljárás elhatározását megelőző egy évben reorganizációs eljárás alatt állt,

d) olyan hitelezői követelés vonatkozásában kezdeményezi a reorganizációs eljárás lefolytatását, amivel összefüggésben büntetőeljárás keretében vagy nemzetközi bűnügyi együttműködés alapján a vállalkozás valamely vagyoneleme zár alá vételre vagy lefoglalásra került, vagy a vállalkozás ellen vagyonelkobzást rendeltek el,

e) a vezető tisztségviselője büntetőjogi felelősségét a reorganizáció elhatározását megelőző 5 éven belül gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmény vagy pénzmosás miatt jogerősen megállapították, vagy

f) a vállalkozásnak a reorganizáció kezdő napját megelőzően a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti bármelyik beszámolója a jogszabályban meghatározott határidőn belül nem került közzétételre és letétbe helyezésre.

(2) A vállalkozás azon szerződéses partnere, akivel a vállalkozásnak olyan tartós polgári jogi jogviszonya áll fenn, amely alapján a szerződéses partner a vállalkozás működéséhez folyamatos termékértékesítést végez vagy szolgáltatást nyújt, nem függesztheti fel a még nem teljesített szerződése teljesítését, a szerződést nem mondhatja fel, és semmilyen módon nem módosíthatja egyoldalúan a vállalkozás számára kedvezőtlenebb feltételekkel, kizárólag azzal az indokkal, hogy

a) a vállalkozás reorganizációt határozott el,

b) a bíróság elrendelte a vállalkozás reorganizációját, vagy

c) reorganizációs eljárásban a bíróság moratóriumot rendelt el.

(3) A szerződéses partner (2) bekezdésbe ütköző jognyilatkozata semmis.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a vállalkozás vezető tisztségviselője a szerződéses partnernek írásban nyilatkozzon arról, hogy a vállalkozás képes a (2) bekezdésben meghatározott termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás - reorganizációs eljárás időtartama alatt esedékessé vált - ellenértékének megfizetésére.

(5) A (2) bekezdés nem érinti a vállalkozás partnerének a szerződésből eredő jogainak gyakorlását, ha az adós - az e rendelet szerinti moratórium joghatásait leszámítva - egyéb szerződéses kötelezettségének nem tesz eleget.

(6) A szerződéses partner szabadul a (2) bekezdése szerinti korlátozások alól, ha a vállalkozás vezető tisztségviselője a (4) bekezdés szerinti jognyilatkozatát visszavonja, vagy ha a vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségével a reorganizációs eljárás időtartama alatt 30 napot meghaladó késedelembe esik.

4. § (1) A reorganizációs eljárás polgári nemperes eljárás, a bírósági ügyvitel során a gazdasági ügyszakon belül új ügycsoportként kell a lajstromba bejegyezni.

(2) A reorganizációs eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.

(3) A reorganizációs eljárásra az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A reorganizációs eljárásban a bíróság előtt a jogi képviselet kötelező.

5. § (1) A reorganizációs eljárásban reorganizációs szakértő közreműködése kötelező.

(2) Reorganizációs szakértőként kizárólag a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság járhat el.

(3) A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság e rendelet szerinti egyes feladatai ellátásába közreműködőként a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett felszámoló szervezetet is bevonhat, ha az az adott feladat ellátásához sajátos iparági tapasztalatok vagy szakismeretek miatt indokolt, vagy ha a reorganizációs feladatok rendkívüli kapacitásbővítés nélkül nem láthatók el. A közreműködő felszámoló szervezetre és az általa erre a feladatra kijelölt személyekre alkalmazni kell a Cstv.-ben a felszámoló szervezetre és a felszámolóbiztosra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat. A közreműködő felszámoló szervezet megbízásáról és a közreműködő felszámoló szervezet által erre a feladatra kijelölt személyekről a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság bejelentést tesz a bírósághoz, és tájékoztatja erről a vállalkozást is.

(4) A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a Cstv. 27/A. § (3) bekezdése alkalmazásával kijelöli a vállalkozás reorganizációjában közreműködő, a nevében eljáró természetes személy reorganizációs szakértőt.

(5) A természetes személy reorganizációs szakértőre alkalmazni kell a Cstv. felszámolóbiztosra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi okokat, a Cstv. 66. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel.

(6) A bíróság kötelezheti a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot, hogy az eljárásra másik természetes személy reorganizációs szakértőt jelöljön ki, ha megállapítja, hogy a természetes személy reorganizációs szakértő a jogszabályi kötelezettségeinek nem tesz eleget, jogszabálysértő intézkedéseket tesz, a feladatainak végrehajtását elmulasztja, vagy azzal indokolatlanul késlekedik. A bíróság intézkedését a vállalkozás vezető tisztségviselője vagy a reorganizációba bevont hitelező is kérelmezheti, amely esetben a bíróság a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül dönt.

(7) A (6) bekezdés szerinti esetben a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 5 munkanapon belül köteles új reorganizációs szakértőt kijelölni, és a bíróság részére személyét bejelenteni, a vállalkozás vezető tisztségviselőjét pedig tájékoztatni.

(8) A reorganizációs szakértő működése során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a reorganizációs eljárás alatt álló vállalkozás, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel.

(9) A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:148. §-a szerint felelős a (3) bekezdés alapján közreműködőként igénybe vett felszámolószervezet tevékenységéért.

2. A reorganizáció elhatározása

6. § (1) Kizárólag a vállalkozás döntéshozó szerve határozhat a vállalkozás reorganizációjáról, a reorganizációs eljárás kezdeményezéséről.

(2) A vállalkozás döntéshozó szervének ülésére - ha a vállalkozás rendelkezik ilyen szervekkel - a felügyelőbizottság tagjait és a vállalkozás könyvvizsgálóját kötelező meghívni.

(3) A vállalkozás vezető tisztségviselője köteles a napirendi pont vonatkozásában előterjesztést készíteni, amely tartalmazza

a) a reorganizáció szükségességének okait,

b) a vállalkozás gazdasági helyzetének ismertetését, beleértve a vállalkozás fenyegető fizetésképtelenségét alátámasztó körülményeket is,

c) 3 hónapnál nem régebbi számviteli törvény szerinti éves beszámolót vagy közbenső mérleget, - a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaság esetén az eszközökről, a követelésekről és a kötelezettségekről készített tételes kimutatást -,

d) cash-flow kimutatást, likviditás- és cash-flow-kockázatot bemutató jelentést,

e) a c) pontban felsoroltak alapján vállalkozás működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására tervezett intézkedések bemutatását valamint a továbbműködési prognózist (a továbbiakban együtt: előzetes reorganizációs terv),

f) a reorganizációba bevonni kívánt hitelezők megjelölését azzal, hogy ha a vállalkozásnak lejárt esedékességű tartozása van, a jogosultat a reorganizációba bevonásra kerülő hitelezőként kell feltüntetni,

g) a vállalkozással szemben fennálló követelések és kötelezettségek részletes bemutatását, és azt, hogy ezen követelések miatt a hitelező az igényét jogi úton érvényesítette-e,

h) a reorganizáció javasolt kezdő napját, valamint

i) nyilatkozatot arról, hogy a reorganizációs eljárás megindításának e rendelet alapján nincs jogi akadálya.

(4) A (3) bekezdés szerinti előterjesztés alapján a vállalkozás döntéshozó szerve dönt válságkezelési stratégia elfogadásáról és a fizetőképesség helyreállításáról vagy a reorganizációs eljárás kezdeményezéséről. A vállalkozás döntéshozó szerve a határozatában megállapítja a reorganizáció kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte, és nem lehet későbbi, mint a határozat keltét követő 8. nap. A reorganizáció és a reorganizációs eljárás kezdeményezése a létesítő okirat módosítását nem igényli.

(5) A vállalkozás döntéshozó szerve határoz az előzetes reorganizációs tervben szereplő hitelezői követelések elismeréséről is.

3. A reorganizációs eljárás megindítása

7. § A vállalkozás a 6. § szerinti határozata meghozatalának napjától számított 8 napon belül a bíróságnál kérelmet nyújt be a reorganizációs eljárás elrendelése iránt.

8. § (1) A vállalkozás vezető tisztségviselője a reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelemben feltünteti a reorganizáció megindításáról döntő határozat keltét, a reorganizáció kezdő időpontját is, és csatolja a vállalkozás döntéshozó szervének a reorganizáció megindításáról szóló határozatát, a vezető tisztségviselő 6. § (3) bekezdése szerinti előterjesztését és annak igazolását, hogy az előzetes szakértői vizsgálat jelen rendeletben meghatározott díját a bíróság gazdasági hivatalában vezetett bírósági letéti számlára megfizette. A kérelemhez csatolni kell a vállalkozás vezető tisztségviselőjének nyilatkozatát, amely szerint büntető- és polgári jogi felelőssége ismeretében nyilatkozik, hogy a 6. § (3) bekezdésében meghatározott okiratokban tett tényállítások, nyilatkozatok, adatok a valóságnak megfelelően és teljeskörűen tartalmazzák a vállalkozás helyzetének bemutatását.

(2) Ha a vállalkozás vezető tisztségviselője az (1) bekezdésben meghatározott okiratokat, vagy az előzetes szakértői vizsgálat díja megfizetésének igazolását és az előzetes reorganizációs tervet nem csatolja kérelméhez, akkor a bíróság felhívására köteles azt 8 napon belül csatolni. Ha ezt a bíróság felhívása ellenére elmulasztja, a kérelem visszautasításának van helye, ami ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(3) A bíróság a kérelmet a Pp.-ben meghatározott okokon túl a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül visszautasítja akkor is, ha

a) a 3. § (1) bekezdésében felsorolt okok miatt reorganizációs eljárásnak nincs helye, vagy

b) a reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelem bírósághoz érkezdésének napján már fennálló ok miatt a vállalkozás felszámolását a Cstv. szerinti bíróságnak hivatalból el kell rendelnie.

(4) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság a reorganizációs eljárás elrendeléséről a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül végzést hoz. A végzésnek tartalmaznia kell:

a) a vállalkozás székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát,

b) a reorganizáció kezdő időpontját,

c) az adós felhívását arra, hogy a vállalkozás a végzés kézhezvételét követően tájékoztassa a reorganizációs eljárásba bevont hitelezőit az eljárás megindulásáról,

d) a reorganizációs szakértő kirendelését és a reorganizációs szakértő felhívását arra vonatkozóan, hogy haladéktalanul jelölje ki a vállalkozás reorganizációjában közreműködő természetes személy reorganizációs szakértőt, és személyét jelentse be a vállalkozásnak és a bíróságnak, valamint

e) a reorganizációs szakértő felhívását arra, hogy a végzés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül végezze el a 9. § szerinti előzetes szakértői vizsgálatot.

(5) A reorganizáció elrendeléséről szóló végzést nem kell közzétenni a Cégközlönyben, a reorganizációval kapcsolatos adatok nem nyilvánosak. A reorganizációs eljárás iratainak megtekintését, az iratokba elektronikus úton történő betekintést és az iratokhoz való hozzáférést a bíróság csak a vállalkozás tagjainak, vezető tisztségviselőjének, jogi képviselőjének, a reorganizációs szakértőnek és a reorganizációba bevont hitelezőnek teszi lehetővé, és az ügy adatairól is csak a részükre adható felvilágosítás.

4. A reorganizációs szakértő előzetes szakértői vizsgálata, a moratórium

9. § (1) A reorganizációs szakértő a bíróság reorganizációs eljárást elrendelő végzésének kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül elvégzi a vállalkozás vezető tisztségviselője 6. § (3) bekezdése szerinti előterjesztésének előzetes szakértői vizsgálatát.

(2) A reorganizációs szakértő a vizsgálat során a vállalkozás vezető tisztségviselőjétől, felügyelőbizottságától és könyvvizsgálójától felvilágosítást kérhet, a vállalkozás számviteli nyilvántartásaiba és irataiba betekinthet.

(3) A reorganizációs szakértő az előzetes szakértői véleményében állást foglal arról, hogy a vállalkozás alkalmas-e a reorganizációs eljárás lefolytatására.

(4) Az előzetes szakértői véleménynek tartalmaznia kell azt, hogy a reorganizációt kizáró körülmények fennállnak-e, a vállalkozás fenyegető fizetésképtelensége fennáll-e, az előzetes reorganizációs terv megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, és az - az észszerű kilátások mellett - alkalmas-e a vállalkozás működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására. A reorganizációs szakértőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy az előzetes reorganizációs terv nem vonja el nyilvánvaló módon sem a reorganizációba bevont, sem a reorganizációba be nem vont hitelezők követelésének kielégítési alapját. Ha a vállalkozásnak lejárt esedékességű tartozása van, a reorganizációs szakértőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy az előzetes reorganizációs terv ennek az adósságnak a rendezésére is tartalmaz intézkedéseket, a hitelezői érdekek figyelembevételével.

10. § (1) Ha a reorganizációs szakértő az előzetes szakértői véleményében a vállalkozást alkalmasnak tartja a reorganizációs eljárásra, a szakértői vélemény bírósághoz való érkezését követő napon a bíróság 90 napra moratóriumot rendel el. A moratóriumot elrendelő végzést a bíróság kézbesíti a vállalkozás, a reorganizációba bevont hitelezők, valamint a reorganizációs szakértő részére. A moratóriumot elrendelő végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye. A moratóriumra és annak joghatásaira a Cstv. 11. §-át kell alkalmazni azzal, hogy

a) a moratóriumról hozott végzés a Cégközlönyben nem kerül közzétételre, a moratórium a vállalkozást a végzés kézhezvételétől illeti meg, és a vállalkozás köteles a végzésről értesíteni a számláit vezető pénzügyi szervezeteket, továbbá

b) a fizetési haladék a vállalkozást a reorganizációba bevont hitelezőkkel szemben a moratóriumot elrendelő végzés kézhezvételétől illeti meg,

c) a Cstv. 11. § (2) bekezdés h) pontja helyett az e rendelet 3. § (2)-(6) bekezdését kell alkalmazni,

d) a Cstv. 11. § (7) és (8) bekezdése helyett az e § (2) bekezdését és e rendelet 16. § (1) bekezdését kell alkalmazni.

(2) A moratórium időtartama alatt a moratórium hatálya alá nem eső, a moratórium időszakában esedékessé váló tartozásait az adós köteles teljesíteni, ha pedig annak jogalapját vagy összegét vitatja, az erre vonatkozó jognyilatkozatát a tartozás esedékessé válásától számított 20 napon belül írásban köteles a jogosulttal közölni.

(3) Ha vállalkozás a moratórium időtartama alatt a hitelezői érdekeket súlyos veszélyeztető magatartást tanúsít, a reorganizációs szakértő indítványára a bíróság a moratóriumot megszünteti. A reorganizációs szakértő indítványára a bíróság a moratóriumot megszünteti akkor is, ha reorganizációs szakértő megállapítása szerint a 6. § (3) bekezdésében meghatározott okirat valótlan adatot vagy tényállítást tartalmazott, vagy a vállalkozás nem működik együtt a szakértővel, a reorganizációs szakértő felhívása ellenére nem kezdte meg a tárgyalásokat a hitelezőkkel, vagy a tárgyalások lefolytatásával felhagyott. A bíróság a kérelemről annak beérkezését követő 10 munkanapon belül határoz.

(4) A bíróság a moratóriumot a vállalkozás kérelmére legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja, ha a vállalkozás valamennyi reorganizációba bevont hitelezőjével a moratórium időtartama alatt nem állapodott meg a reorganizációs tervről, azonban a vállalkozás csatolja a reorganizációs szakértő szakmai véleményét arról, hogy a meghosszabbított moratórium időtartama alatt az eljárásba bevont valamennyi hitelezővel a megállapodás megkötése valószínűsíthető.

5. A reorganizációs eljárás lefolytatása

11. § (1) A reorganizációs szakértő a reorganizációs eljárás megindítása után haladéktalanul áttekinti a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetét, tájékozódik a tervezett reorganizációt érintő valamennyi körülményről. A reorganizációs szakértő részt vesz a reorganizációs terv hitelezőkkel történő egyeztetésében.

(2) A reorganizációs eljárás alatt a vállalkozás a gazdasági tevékenységét továbbra is folytatja.

(3) A moratórium kezdő időpontjától a vállalkozás vezető tisztségviselője a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan, továbbá a vállalkozás gazdasági tevékenysége során csak a reorganizációs szakértő előzetes írásbeli jóváhagyása mellett tehet jognyilatkozatot, és tehet a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó kötelezettségvállalást.

(4) A vállalkozás vezető tisztségviselője köteles a vállalkozás követeléseinek érvényesítéséhez, behajtásához szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a reorganizációs szakértőt tájékoztatni.

(5) A reorganizációs eljárás kezdő időpontjától kezdődően a vállalkozás döntéshozó szerve nem hozhat olyan döntést, amely a reorganizációs terv jóváhagyását, végrehajtását észszerűtlen módon akadályozza, nehezíti, vagy az adós pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázattal járna.

12. § (1) A reorganizációs szakértő a vállalkozás üzleti titkot és egyéb magántitkot tartalmazó adatait, dokumentumait a feladatai ellátásához, jogai gyakorlásához és kötelezettségei teljesítéséhez szükséges célból ismerheti meg, és ezen titkok megőrzésére titoktartási kötelezettség terheli, ide nem értve azokat az információkat, amelyek a hitelezőkkel történő egyeztetéshez, valamint a bírósági eljáráshoz szükségesek.

(2) A reorganizáció során a vállalkozás vezető tisztségviselője köteles a reorganizációs szakértővel együttműködni, feladatainak ellátását elősegíteni és számára a feladatai ellátásához szükséges minden információt és dokumentumot rendelkezésre bocsátani.

(3) A vállalkozás vezető tisztségviselője a reorganizáció során köteles beszámolni a reorganizációs szakértőnek a 10. § (2) bekezdése és a 11. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségei teljesítéséről, és haladéktalanul jelezni köteles a 3. § (6) bekezdésében meghatározott körülményt, továbbá azt, ha a moratórium hatálya alá nem tartozó fizetési kötelezettségeivel 20 napot meghaladó késedelembe esik, ideértve azt is, ha ennek megfizetésére vonatkozóan a hitelezőtől a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti felszólítást kapott.

(4) A vállalkozás vezető tisztségviselője a reorganizációval összefüggő feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. A vezető tisztségviselő mulasztása esetén - a reorganizációs szakértő vagy a vállalkozás hitelezője kérelmére - a bíróság a vezető tisztségviselőt 100 000 forinttól 900 000 forintig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújtja.

(5) Ha a vállalkozás vezető tisztségviselője a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségét megszegi, vagy ha a reorganizációs szakértő tudomására jut, hogy a vállalkozás a moratórium hatálya alá nem tartozó fizetési kötelezettségeivel 20 napot meghaladó késedelembe esik, haladéktalanul köteles erről a bíróságot és a reorganizációba bevont hitelezőket értesíteni, és csatolja azokat a dokumentumokat, amelyek ezeket igazolják.

(6) Ha a vállalkozás felszámolás alá kerül, és megállapítható, hogy a reorganizációs szakértő alapos ok nélkül késlekedett az (5) bekezdés szerinti értesítési kötelezettségével, vagy a vállalkozás jogügyleteinek, kötelezettségvállalásainak előzetes jóváhagyásának megadásával közreműködött abban, hogy egyes hitelezők mások rovására előnyben részesüljenek, a vállalkozás felszámolása esetén a felszámoló vagy a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett hitelezők keresetére indított perben a bíróság a reorganizációs szakértőt kártérítésre kötelezi, és a reorganizációs szakértőként kapott díjazás visszafizetésére kötelezheti.

13. § (1) A vállalkozás a reorganizációs eljárás alatti működéséhez, illetve a reorganizációs terv végrehajtásához átmeneti vagy új finanszírozást vehet igénybe, amely finanszírozást biztosító hitelezők a reorganizációba bevonásra kerülnek. Az új vagy átmeneti finanszírozás minden olyan pénzügyi, vagyoni támogatás vagy a piaci feltételeknél kedvezőbb hitelkonstrukció lehet, amely szükséges ahhoz, hogy a vállalkozás a reorganizációs eljárás, illetve a reorganizációs terv végrehajtása során is folytathassa működését, vagy a reorganizáció célját szolgáló átszervezést hajtson végre.

(2) A reorganizációs szakértő jogosult arra, hogy az új vagy átmeneti finanszírozást nyújtó hitelező felé nyilatkozatot tegyen arról, hogy a vállalkozás helyzete, illetve a reorganizációs terv milyen befektetési kockázatot jelent.

(3) A reorganizációs terv bármely, a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedést tartalmazhat, beleértve a működése átszervezésével, tulajdonosi szerkezetének megváltoztatásával vagy a külön jogszabály szerinti leválasztással történő szervezeti és működési átalakítását, valamint a 21. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével nyújtott állami finanszírozást is.

(4) A reorganizációs tervben a hitelező - ideértve az államot, önkormányzatot, valamint az adó és más köztartozás behajtását végző szervezetet is - a vállalkozás javára fizetési kedvezményt adhat, követeléséről részben lemondhat.

(5) A reorganizációs tervnek meg kell határoznia a végrehajtásának határidejét is, amely nem lehet hosszabb, mint két év. A reorganizációs terv részeként a hitelezők kiköthetik, hogy a reorganizációs szakértő ellenőrzi a reorganizációs terv végrehajtását, és erről beszámol a hitelezőknek, a vállalkozás pedig az ellenőrzés tűrésére és a reorganizációs szakértővel történő együttműködésre köteles.

(6) A vállalkozás a moratórium ideje alatt köteles a reorganizációs tervbe bevont valamennyi hitelező jóváhagyását és a reorganizációs szakértő 14. § (1) bekezdése szerinti szakértői véleményét beszerezni. A vállalkozás hitelezővel kötött megállapodását - a hitelezővel kötött megállapodás kifejezett rendelkezése hiányában is - úgy kell tekinteni, hogy a hitelező a vállalkozás végleges reorganizációs tervét a rá vonatkozó részben megismerte és jóváhagyta.

6. A reorganizációs eljárás befejezése, a reorganizációs terv joghatása

14. § (1) Ha a vállalkozás valamennyi reorganizációba bevont hitelezőjével megállapodott, a vállalkozás a hitelezők által jóváhagyott végleges reorganizációs tervet, a hitelezők jóváhagyó nyilatkozatait, a reorganizációs terv elkészítésével összefüggésben készített új - az összes hitelezői jóváhagyás beérkezését követő nap időpontjára vonatkozóan készített - közbenső mérleget és az azzal összefüggő üzleti jelentéseket a reorganizációs szakértő véleményével együtt - a reorganizációs szakértő véleményének kézhezvételétől számított 8 napon belül - benyújtja a bíróságnak. A bíróság a reorganizációs tervről a vállalkozás kérelmének beérkezését követő 10 munkanapon belül határoz. A reorganizációs szakértő a szakértői véleményét a reorganizációs terv utolsó hitelező általi jóváhagyását követő 5 napon belül köteles elkészíteni és átadni a vállalkozás részére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői véleményben a reorganizációs szakértő a hitelezők által elfogadott reorganizációs terv és a vállalkozás aktuális helyzete alapján a 9. §-ban előírtakra kiterjedő vizsgálatot köteles elvégezni. A szakértői véleményben reorganizációs szakértőnek arról kell állást foglalnia, hogy a reorganizációs terv végrehajtásával a vállalkozás az észszerű kilátások mellett alkalmas-e a működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására, és a reorganizációs terv megfelel a jogszabályoknak.

(3) A bíróság a reorganizációs tervet jóváhagyja, és a reorganizációs eljárást befejezetté nyilvánítja, ha a reorganizációs szakértő a szakértői véleményében azt állapítja meg, hogy a reorganizációs terv végrehajtásával a vállalkozás az észszerű kilátások mellett alkalmas a működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására, és a reorganizációs terv megfelel a jogszabályoknak.

(4) A bíróság a reorganizációs terv jóváhagyását végzéssel megtagadja, ha a reorganizációs szakértő a szakértői véleményében azt állapítja meg, hogy a reorganizációs terv végrehajtása észszerű kilátások mellett nem alkalmas a vállalkozás a működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására, vagy az más okból nem felel meg a jogszabályoknak.

(5) A bíróság a határozat kiadmányát a reorganizációba bevont hitelezők és a reorganizációs szakértő részére is kézbesíti.

15. § (1) A reorganizációs terv bírósági jóváhagyása esetén a tervben foglalt jogok és kötelezettségek a vállalkozásra és a reorganizációba bevont hitelezőre terjednek ki.

(2) A bíróság jogerős végzésével jóváhagyott reorganizációs terv a vállalkozás és a reorganizációba bevont hitelező között fennálló, a reorganizációs tervvel érintett szerződés közokiratba foglalt módosításának és egyben a reorganizációba bevont hitelezők általi elfogadásának napján fennálló elismert és nem vitatott tartozások tekintetében adósi tartozáselismerésnek is minősül.

(3) A reorganizációs tervben szereplő kötelezettség jogosultja - a teljesítési határidő elteltét követően - az őt megillető kötelezettség vonatkozásában, a jogerősen jóváhagyott reorganizációs terv alapján végrehajtási záradék kiállítását kérheti az első fokon eljárt bíróságtól. A lejárt teljesítési határidejű kötelezettség vonatkozásában végrehajtási záradékkal ellátott reorganizációs terv végrehajtható okirat.

(4) A reorganizációs terv jóváhagyása iránti kérelem elutasítása, vagy a reorganizáció eredménytelen végrehajtása esetén a vállalkozás ellen indult csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban a hitelező az igényét - feltételeiben és összegszerűségében - a reorganizációs eljárás során a vállalkozással kötött megállapodásának figyelmen kívül hagyásával érvényesítheti.

7. A reorganizációs eljárás megszüntetése

16. § (1) A bíróság a reorganizációs eljárást megszünteti,

a) ha a vállalkozás ellen jogerősen a 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott eljárást rendeltek el, vagy a vállalkozás ellen, illetve a vállalkozás valamely vagyonelemére vonatkozóan a 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti eljárást, intézkedést rendeltek el,

b) ha a végleges reorganizációs terv határidőben nem került a bírósághoz benyújtásra, és a bíróság a kérelmet az érdemi vizsgálatot megelőzően erre tekintettel nem utasította vissza,

c) a reorganizációs szakértő 12. § (5) bekezdése szerinti értesítése alapján.

(2) A megszüntető végzést az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetekben határozat közzétételétől számított 5 munkanapon belül - közzétételre nem kerülő bírósági határozat, bírósági vagy ügyészi intézkedés esetén az erről történő tudomásszerzésről számított 10 napon belül - kell meghozni.

(3) A reorganizációs eljárás megszüntetéséről hozott határozatot a bíróság kézbesíti a vállalkozás, a reorganizációba bevont hitelezők, valamint a reorganizációs szakértő részére.

(4) A reorganizációs eljárás megszüntetésére tekintettel a bíróság nem állapítja meg a vállalkozás fizetésképtelenségét, és nem rendeli el a vállalkozás felszámolását.

(5) Ha a reorganizációs eljárás reorganizációs terv bírósági jóváhagyása nélkül kerül megszüntetésre, és a reorganizációba bevont hitelező a vállalkozás ellen utóbb a felszámolás elrendelése iránt nyújt be kérelmet, kérelmében a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti és a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti fizetési felszólítás megküldését nem kell igazolnia arra a követelésére vonatkozóan, amely a reorganizációs eljárásnak is tárgya volt, és az adós végső teljesítési határidejének a reorganizációs eljárás megszüntetéséről rendelkező elsőfokú végzés hitelező általi kézhezvételének napját követő napot kell tekinteni.

8. A reorganizációs terv végrehajtása

17. § (1) A vállalkozás a reorganizációs terv végrehajtásának időtartama alatt félévente köteles tájékoztatni a reorganizációba bevont hitelezőket a vállalkozás gazdasági helyzetéről és a reorganizációs terv végrehajtásának állásáról.

(2) Ha a reorganizációs terv végrehajtása tekintetében lényeges körülményváltozás áll be, a vállalkozás vezető tisztségviselője haladéktalanul köteles erről tájékoztatni a reorganizációba bevont hitelezőket.

(3) Ha a reorganizációs terv szerint a reorganizációs szakértő köteles a terv végrehajtását ellenőrizni, akkor a reorganizációs szakértőnek beszámolási kötelezettsége áll fenn a vállalkozás döntéshozó szervével és a reorganizációs tervbe bevont hitelezőkkel szemben, folyamatosan köteles ellenőrizni a vállalkozás gazdasági helyzetét. Haladéktalanul köteles értesíteni a vállalkozás döntéshozó szervét, felügyelő bizottságát és könyvvizsgálóját, valamint az átmeneti vagy új finanszírozókat, ha a vállalkozás a fizetési kötelezettségeivel 30 napot meghaladó késedelembe esett, vagy ha a követelései érvényesítésére nem tesz intézkedéseket.

9. A reorganizációs szakértő díjazása

18. § (1) A reorganizációs szakértő díjának mértéke a vállalkozás reorganizációs szakértő által ellenőrzött és a 6. § (3) bekezdés c) pontja szerinti mérlegben szereplő eszközök könyv szerinti értékének - a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó gazdasági társaság esetén az eszközök becsült forgalmi értékének - alapulvételével:

a) 50 000 000 forint alatti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a, de legkevesebb 200 000 forint,

b) 50 000 000 forint - 100 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a,

c) 100 000 001 forint - 500 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén a 100 000 000 forint 2%-a és az efeletti rész 1,25%-a,

d) 500 000 001 forint - 1 000 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén az 500 000 000 forint 1,25%-a és az efeletti rész 0,75%-a,

e) 1 000 000 001 forint feletti könyv szerinti érték esetén az 1 000 000 000 forint 0,75%-a és az efeletti rész 0,25%-a.

(2) A reorganizációs szakértőt a reorganizációs terv jóváhagyása és az eljárás befejezetté nyilvánítása esetén az (1) bekezdésben meghatározott összeg további 15%-a, de legalább 300 000 forint illeti meg.

(3) A bíróság a díj összegét az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja, ha az eljárás körülményeire tekintettel indokolatlanul magas lenne a reorganizációs szakértőt megillető díj összege. A bíróság a díj megfizetésére a reorganizációs tervet jóváhagyó, a jóváhagyást megtagadó vagy az eljárást megszüntető végzésében a vállalkozást kötelezi. A díj megfizetésért a vállalkozás vezető tisztségviselői és többségi befolyással rendelkező tagjai kezesként felelnek. A reorganizációs szakértő a díj összegén felül költségtérítésre nem jogosult. A reorganizációs szakértő az 5. § alapján közreműködőként igénybe vett vagy kijelölt személy számára kifizetett díj megtérítését a vállalkozással szemben nem érvényesítheti.

(4) A reorganizációs szakértő előzetes szakértői véleményére irányuló eljárás díja az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti díjazás hatálya alá tartozó vállalkozások esetében 250 000 forint, az (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti díjazás hatálya alá tartozó vállalkozások esetén 500 000 forint. A díj megfizetésére a bíróság a 8. § (4) bekezdése szerinti végzésében kötelezi a vállalkozást.

(5) Ha a reorganizációs terv szerint a reorganizációs szakértő köteles a reorganizációs terv végrehajtását is ellenőrizni, a reorganizációs terv végrehajtásának ellenőrzéséért járó díjat a vállalkozás és a reorganizációs szakértő közötti megállapodás alapján a reorganizációs tervben kell feltüntetni.

(6) Ha a reorganizációs terv végrehajtásának ellenőrzéséért járó díjról a vállalkozás és a reorganizációs szakértő nem állapodik meg a reorganizációs tervben, a reorganizációs szakértőt a reorganizációs terv végrehajtásának időtartama alatt havonta, a vállalkozás tárgyhavi nettó árbevételének 0,5%-a, de az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti díjazás hatálya alá tartozó vállalkozások esetében legalább 75 000 forint és legfeljebb 250 000 forint, az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti díjazás hatálya alá tartozó vállalkozás esetében legalább 500 000 forint és legfeljebb 1 500 000 forint díjazás illeti meg, amelyet a reorganizációs tervben szerepeltetni kell azzal, hogy az havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napján esedékes.

(7) Az e §-ban meghatározott díjak az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák.

10. Megtámadási határidők

19. § A Cstv. 40. §-a szerinti, a vállalkozás jogügyleteinek bíróság előtti megtámadására vonatkozó határidők a reorganizációs eljárás időtartamával meghosszabbodnak.

11. Az átmeneti és új finanszírozás védelme

20. § (1) Az az átmeneti vagy új finanszírozást tartalmazó jogügylet, amelyet a reorganizációs szakértő jóváhagyott, és a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben szerepel, a Cstv. 40. §-a alapján csak olyan körülmények alapján támadható meg, amelyekről a reorganizációs szakértőnek nem lehetett tudomása.

(2) Ha a vállalkozás felszámolását a reorganizációs eljárás jogerős befejezésétől vagy megszüntetésétől számított egy éven belül jogerősen elrendelik, a reorganizáció során átmeneti, illetve új finanszírozást nyújtó hitelező követelésének kielégítésére a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelezői kategóriában, az a) pont hatálya alá tartozó hitelezői követelések között elsőként kerül sor.

12. A reorganizációs tervhez kapcsolódó állami intézkedések

21. § (1) Az állam a reorganizációs eljáráshoz kapcsolódóan külön jogszabály alapján finanszírozási eszközöket nyújthat a vállalkozás átszervezéséhez és a veszteséges gazdálkodást okozó körülmények megszüntetéséhez, összhangban az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási intézkedésekről szóló jogszabályokkal és az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes jogi kereteket meghatározó európai uniós jogi aktusokkal.

(2) Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 76. §-ában foglaltakat akként alkalmazza a reorganizációs eljárás alatt álló adózók esetében, hogy az adózó kérelmére mellőzi a visszatartási jogának gyakorlását akkor is, ha a költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) elmaradása az adózó reorganizációját veszélyezteti, és az előzetes reorganizációs terv alapján az Art. 76. § (2) bekezdése szerinti tartozás későbbi megfizetése valószínűsíthető. Az adózó a visszatartási jog mellőzésére irányuló kérelméhez csatolja az előzetes reorganizációs tervet. Az adóhatóság a visszatartási jog mellőzése iránti kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül, egymillió forint feletti kérelem esetén 8 napon belül dönt. A visszatartási jog mellőzése iránti kérelem benyújtásának napján a kiutalási határidő újrakezdődik.

13. Nyilvános reorganizációs eljárás

22. § (1) A vállalkozás döntéshozó szerve határozhat úgy is, hogy ezen alcím szerinti nyilvános reorganizációs eljárás keretében hagyatja jóvá a hitelezőivel a reorganizációs tervet. Ebben az esetben a 8. § szerinti kérelemben a vállalkozásnak nyilatkoznia kell arról, hogy nyilvános reorganizációs eljárást kezdeményez. A bíróság reorganizációs eljárást elrendelő végzése tartalmazza, hogy az eljárás nyilvános reorganizációs eljárásként került megindításra.

(2) A nyilvános reorganizációs eljárás jogerős elrendelésével a bíróság intézkedik a nyilvános reorganizációs eljárásra vonatkozó adatoknak a vállalkozást nyilvántartó nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. A nyilvános reorganizációs eljárás jogerős elrendelése napjától a vállalkozás cégneve a „reorganizáció alatt” („r. a.”) toldattal egészül ki.

(3) A nyilvános reorganizációs eljárásban a reorganizációs eljárás sajátosságainak megfelelően a Cstv. csődeljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, a (4)-(8) bekezdésben foglalt kivételekkel.

(4) A nyilvános reorganizációs eljárás során is alkalmazni kell e rendelet 1-7. §-át, 13. § (1)-(5) bekezdését, 15-21. §-át.

(5) A nyilvános reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelemre a Cstv. csődeljárás iránti kérelemre előírt rendelkezéseket és a 8. § (1)-(4) bekezdésben foglaltakat kell együttesen alkalmazni.

(6) A nyilvános reorganizációs eljárásban hitelezői osztályok kialakítására nem kerül sor, és a reorganizációs terv a hitelezők által jóváhagyottnak minősül, ha a vállalkozás a reorganizációs tervhez a szavazati joggal rendelkező összes hitelezőt megillető szavazatszámhoz viszonyítva a szavazatok 60%-át megkapta, azzal, hogy egyetlen hitelező sem kaphat a tőkekövetelésének 60%-ánál alacsonyabb kielégítést.

(7) Nyilvános reorganizációs terv részeként külön jogszabály rendelkezései alapján és az ott szabályozott eljárás szerint sor kerülhet a vállalkozás vagyonának leválasztására is, amelynek során a vállalkozás gazdasági tevékenységének folytatására alkalmas része működő termelési egységként kerül működtetésre oly módon, hogy kiválással olyan gazdasági társaság jön létre, amelyben fennálló társasági részesedés - a reorganizációs terv részeként - a reorganizációs eljárás alatt kerül értékesítésre, és a reorganizációs terv részeként kerül sor az értékesítési bevétel felhasználására is. Leválasztásra akkor kerülhet sor, ha a vállalkozás olyan tevékenységet folytat, vagy olyan a tulajdonosi szerkezete, amely alapján csődeljárás vagy felszámolási eljárás esetén a Cstv. IV. Fejezetének alkalmazására kerülhetne sor.

(8) A Kormány rendeletben jelöli ki a (7) bekezdés szerinti eljárásra jogosult vállalkozásokat.

23. § (1) A Cstv. felszámolási eljárással összefüggő rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a felszámolás elrendelését a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjára hivatkozással kérik, de az adós vállalkozás igazolja, hogy reorganizációs eljárás van folyamatban - ideértve azt is, ha a reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelmet még a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően nyújtották be, de arról a bíróság még nem hozott határozatot -, a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását - a reorganizációs szakértő indítványára - felfüggeszti.

(3) A bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását hivatalból folytatja, ha a reorganizációs eljárás a 16. §-ban foglaltak szerint jogerősen megszüntetésre került, kivéve, ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet olyan hitelező nyújtotta be, aki a reorganizációba nem bevont hitelező, és az adós kötelezettséget vállal arra, hogy ezzel a hitelezővel 45 napon belül megállapodik a lejárt esedékességű tartozása megfizetéséről.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálására irányuló eljárást hivatalból akkor is folytatja, ha a reorganizációs terv jóváhagyását jogerősen elutasították vagy az adós nem igazolja, hogy a szerkezetátalakítással nem érintett hitelezővel megállapodott a lejárt esedékességű tartozása megfizetéséről.

(5) A (3) vagy a (4) bekezdés szerinti esetben sem kell folytatni a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását, ha az eljárás szünetelésére vonatkozó kérelmet adtak be, vagy ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet visszavonták.

24. § (1) A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) rendelékezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A nyilvántartásban a Ctv. 26. § (1) bekezdése szerinti, a Cnytv. 93. § (1) bekezdése szerinti, a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatok között fel kell tüntetni a nyilvános reorganizációs eljárás kezdő napját és befejezését.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a szervezet neve (rövidített neve) mellett a „reorganizáció alatt” („r. a.”) toldat bejegyzését - a nyilvános reorganizációs eljárást lefolytató Fővárosi Törvényszék végzése alapján - hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban. Ha a nyilvános reorganizációs eljárás befejeződik vagy megszűnik, a Fővárosi Törvényszék végzése alapján e végzés jogerőre emelkedésének napjával a nyilvános reorganizációval összefüggésben bejegyzett adatokat, ideértve a szervezet nevéhez (rövidített nevéhez) kapcsolódó toldatot is, hivatalból kell törölni a nyilvántartásból.

14. Záró rendelkezések

25. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 26. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

26. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet 2021. május 23-án hatályát veszti.

27. § Ha e rendelet hatályvesztésének napjáig a reorganizációs eljárás megindítása iránti kérelem a bírósághoz benyújtásra került, e rendelet 2021. május 22. napján hatályos rendelkezései alkalmazásával a reorganizáció e rendelet hatályvesztését követően is lefolytatható.


  Vissza az oldal tetejére