A jogszabály mai napon ( 2021.05.06. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (2021.V.23. -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

180/2021. (IV. 16.) Korm. rendelet

a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 10. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A veszélyhelyzet kihirdetéséről és a veszélyhelyzeti intézkedések hatálybalépéséről szóló 27/2021. (I. 29.) Korm. rendelet szerinti veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) ideje alatt

a) a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.),

b) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.), valamint

c) a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Vmtv.) 157. §-a

rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. § A Cstv. 6. § (1) bekezdésétől eltérően a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes a Kormány Cstv. 65. §-a alapján kihirdetett rendeletében stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősített szervezet csődeljárására és felszámolási eljárására (Cstv. IV. Fejezet), valamint arra a csődeljárásra és felszámolási eljárásra, amelyben e rendelet 4. §-a alapján kell a Cstv. IV. Fejezetének szabályait alkalmazni.

3. § A Cstv. 27. § (2b) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja esetében csak akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 400 000 forintot.

4. § (1) A Cstv. IV. Fejezetében foglalt szabályokat kell alkalmazni arra a gazdasági társaságra is, amelyben az államnak részesedése van. Ebben az esetben a Kormánynak nem kell a Cstv. 65. §-a szerinti rendeletet meghoznia. A bíróság az állami részesedésre vonatkozó adatokat a cégjegyzékből állapítja meg, szükség esetén az adós gazdálkodó szervezetet kiegészítő nyilatkozattételre hívja fel.

(2) Ha a gazdálkodó szervezet végelszámolójaként - az e rendelet 7. §-a alapján - a Cstv. 66. § (2) bekezdésében meghatározott állami felszámoló szervezet jár el, és a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdeményezi a Ctv. 108. § (1) bekezdése és a Cstv. 22. § (1) bekezdés b) pontja alapján, a Cstv. 27/A. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság a Cstv. 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót rendeli ki felszámolóként, és a Cstv. IV. Fejezetében foglalt szabályokat alkalmazza, kivéve, ha a gazdálkodó szervezet olyan pénzügyi szervezet, amelynek végelszámolója - külön törvényben foglaltak szerint - a Magyar Nemzeti Bank által kijelölt állami pénzügyi felszámoló szervezet volt.

5. § (1) A Cstv. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerint nemzetgazdasági szempontból jelentős projekt megvalósításában vesz részt az a gazdálkodó szervezet is, amely a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá eső beruházás megvalósításában vesz részt megrendelőként, fővállalkozóként vagy a beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásban, illetve védelmi, biztonsági beszerzési eljárásban bejelentett alvállalkozóként.

(2) A Cstv. 65. § (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítheti azt a szervezetet is, amely jogszabály alapján lát el közfeladatot.

(3) A Cstv. 65. § (3) bekezdés d) pontja alkalmazásában a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítheti azt a gazdálkodó szervezetet is, amely 500 millió forintot meghaladó európai uniós vagy más nemzetközi forrásból valósít meg beruházást vagy más fejlesztést.

(4) A Cstv. 68. § (1) bekezdésében foglaltak alapján nyilváníthatja a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté azt a szervezetet is, amely vagyona vagy gazdasági tevékenysége a nemzetgazdaság stabilitása szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.

(5) A Cstv. 67. § (9i) bekezdésében foglaltakat az adós gazdálkodó szervezet 25 millió forintot meghaladó egyedi forgalmi értékű vagyonelemeinek értékesítésekor kell alkalmazni. Az elővásárlási jogot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság gyakorolja.

(6) A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolási eljárásában a felszámoló az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető helyzetek elhárításához és a hatósági határozattal elrendelt intézkedés végrehajtásához, továbbá a felszámolás alatti továbbműködéshez szükséges költségek kifizetése érdekében a Cstv. 58. § (1) bekezdésében foglaltakat akként alkalmazza, hogy az indokolt esetekben a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felszámolási költségként kifizetendő követelések esetében az esedékesség sorrendjét figyelmen kívül hagyhatja. Ezeket a kifizetéseket a közbenső mérleg, valamint a zárómérleg szöveges jelentésében be kell mutatni.

6. § A cég a Ctv. 24. § (1) bekezdés m) pontja szerinti adatának változását illeték és közzétételi költségtérítés nélkül jelentheti be, ha más adatának változását egyidejűleg nem jelenti be és a cégadat változtatására a cégtől független külső ok miatt kerül sor, amely körülményt a cég hitelt érdemlően igazol a változásbejegyzési kérelmében.

7. § (1) A Ctv. 99. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az a cég, amelyben az államnak közvetlen többségi befolyása van [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:2. § (1) és (2) bekezdése], végelszámolóként kizárólag a Cstv. 66. § (2) bekezdésében meghatározott állami felszámoló szervezetet választhatja meg, kivéve, ha a gazdálkodó szervezet olyan pénzügyi szervezet, amelynek végelszámolója - külön törvényben foglaltak szerint - a Magyar Nemzeti Bank által kijelölt állami pénzügyi felszámoló szervezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végelszámoló díjazásáról a végelszámolás alatt álló cég és a végelszámoló szabadon állapodnak meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában a végelszámoló díjazása a tevékenység zárómérlegben szereplő eszközök könyv szerinti értékének alapulvételével:

a) 100 000 000 forint alatti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a, de legalább 250 000 forint,

b) 100 000 000 forint - 500 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén a 100 000 000 forint 2%-a és az efeletti rész 1,25%-a,

c) 500 000 001 forint - 1 000 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén az 500 000 000 forint 1,25%-a és az efeletti rész 0,75%-a,

d) 1 000 000 001 forint feletti könyv szerinti érték esetén az 1 000 000 000 forint 0,75%-a és az efeletti rész 0,25%-a.

(4) A végelszámoló jogosult előleg felvételére a számviteli beszámoló legfőbb szerv általi elfogadását követő 15 napon belül.

(5) Ha az értékesítés bevételének és a végelszámolás alatti működés nettó árbevételének 2%-a a (3) bekezdés szerinti díjazás összegét meghaladja, úgy ez utóbbi összeg illeti meg a végelszámolót, legkésőbb a vagyonfelosztási javaslat jóváhagyásával egyidejűleg.

(6) A végelszámoló a (3) és (5) bekezdés szerinti díjazásra abban az esetben is jogosult, ha a cég legfőbb szerve a Ctv. 113. §-a szerint a végelszámolás megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról határozott.

8. § A Vmtv. 157. §-a hatálya alá tartozó, felfüggesztett kényszertörlési eljárásokban a felfüggesztés ideje alatt a Bérgarancia biztos a Ctv. 117/A. § (4) bekezdésében foglaltak szerint kijelölhető és a törvényben előírt feladatait elláthatja.

9. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 10. § az e rendelet kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

10. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet 2021. május 23-án hatályát veszti.

11. § (1) A 2-3. §-ban és a 4. § (2) bekezdésében foglaltakat azokra a csődeljárásokra és felszámolási eljárásokra kell alkalmazni, amelyekben a csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelem e rendelet hatálybalépését követően került benyújtásra, vagy a felszámolás hivatalból történő elrendelésére hivatalból e rendelet hatálybalépését követően kerül sor.

(2) A 4. § (1) bekezdésében foglaltakat a 2021. május 22. napján folyamatban lévő eljárásokra vonatkozóan is alkalmazni kell. A bíróság az e rendelet hatálybalépésétől számított 15 napon belül hozza meg a Cstv. 66. § (3a) bekezdése szerinti végzését.

(3) Az 5. §-ban foglaltakat a 2021. május 22. napján folyamatban lévő eljárásokra vonatkozóan is alkalmazni kell.

(4) A 6. §-ban foglaltakat e rendelet hatálybalépését követően benyújtott változásbejegyzési kérelmekre kell alkalmazni.

(5) A 7. §-ban foglaltakat az e rendelet hatálybalépését követően elhatározott végelszámolásokra kell alkalmazni.


  Vissza az oldal tetejére