A jogszabály mai napon ( 2021.09.19. ) hatályos állapota. Váltás a jogszabály következő időállapotára (határozatlan -)
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

345/2021. (VI. 18.) Korm. rendelet

a vállalkozások reorganizációjáról, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, továbbá a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény eltérő alkalmazásáról

A Kormány

az Alaptörvény 53. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, figyelemmel a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 51/A. §-ára,

a 36. § tekintetében az Alaptörvény 53. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti országgyűlési felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A vállalkozások reorganizációja

1. § (1) Ezen alcím szerinti reorganizációt folytathat le a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 3. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti gazdálkodó szervezet (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: vállalkozás), a (2) bekezdés szerinti kivétellel.

(2) Nem folytathat le reorganizációt a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt

a) biztosító, viszontbiztosító,

b) pénzügyi intézmény, vegyes pénzügyi holding társaság,

c) befektetési vállalkozás, kollektív befektetési forma,

d) központi szerződő fél,

e) központi értéktár,

f) pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény,

g) tőzsdei tevékenységet végző szervezet,

h) önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, magánnyugdíjpénztár, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, valamint

i) az a)-h) pontban nem említett olyan szervezet, amelyet a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank vagy a szanálási feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank által alkalmazható intézkedéseknek megfelelő intézkedés alkalmazására jogosult más hatóság szanálási eljárás alá vonhat.

(3) A reorganizáció gazdasági szempontok szerint lefolytatott eljárás, melynek célja a pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozás vagyoni, pénzügyi, fizetőképességi helyzetének javítása és ezzel továbbműködésének biztosítása.

2. § Ezen alcím alkalmazásában fenyegető fizetésképtelenség az olyan helyzet, amelyben a vállalkozás vezetői előre látják vagy az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondosság mellett látniuk kell, hogy a vállalkozás nem lesz képes esedékességkor kielégíteni a vele szemben fennálló követeléseket.

3. § (1) Reorganizációt a fenyegető fizetésképtelenségben lévő vállalkozás kezdeményezhet, kivéve, ha

a) végelszámolás alatt áll,

b) a jogerős bírósági határozatot közzétették

ba) a Cstv. szerinti csődeljárás, felszámolási eljárás,

bb) a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szerinti kényszertörlési eljárás vagy

bc) az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti kényszer-végelszámolás, egyszerűsített törlési eljárás

megindítása tárgyában,

c) a reorganizációs eljárás elhatározását megelőző egy évben reorganizációs eljárás alatt állt,

d) szerkezetátalakítás alatt áll, vagy a szerkezetátalakítás egy éven belül meghiúsult, a szerkezetátalakítási eljárásban kérelmet visszautasító vagy a szerkezetátalakítási eljárást megszüntető határozatot hoztak, és ennek jogerőssé válásától egy év még nem telt el,

e) a reorganizáció elhatározásának időpontjában vele szemben végrehajtás van folyamatban,

f) a vagyonára vagy annak egy részére büntetőeljárásban zár alá vételt vagy vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása érdekében lefoglalást rendeltek el, vagy a vagyonára elrendelt vagyonelkobzás végrehajtása van folyamatban,

g) *  a reorganizáció kezdő napját megelőző 3 üzleti évre vonatkozó, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Számv. tv.) szerinti bármelyik beszámolója nem került közzétételre és letétbe helyezésre, vagy

h) olyan hitelezői követelés bevonásával kezdeményezi a reorganizációs eljárás lefolytatását, amely követelés megfizetésére a Cstv. szerint csődegyezséget vagy felszámolási egyezséget kötött, és az egyezségben vállalt kötelezettségét még nem hajtotta végre.

(2) A vállalkozás azon szerződéses partnere, akivel a vállalkozásnak olyan tartós polgári jogi jogviszonya áll fenn, amely alapján a szerződéses partner a vállalkozás működéséhez folyamatos termékértékesítést végez vagy szolgáltatást nyújt - ide nem értve a reorganizáció elhatározását megelőzően kötött szerződés alapján nyitott hitelkeret alapján további kölcsönök folyósítását -, nem függesztheti fel a még nem teljesített szerződése teljesítését, a szerződést nem mondhatja fel, és semmilyen módon nem módosíthatja egyoldalúan a vállalkozás számára kedvezőtlenebb feltételekkel, kizárólag azzal az indokkal, hogy

a) a vállalkozás reorganizációt határozott el,

b) a bíróság elrendelte a vállalkozás reorganizációját, vagy

c) reorganizációs eljárásban a bíróság moratóriumot rendelt el.

(3) A szerződéses partner (2) bekezdésbe ütköző jognyilatkozata semmis.

(4) A (2) bekezdésben foglaltak alkalmazásának feltétele, hogy a vállalkozás vezető tisztségviselője a szerződéses partnernek írásban nyilatkozzon arról, hogy a vállalkozás előre láthatóan képes a (2) bekezdésben meghatározott termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás - reorganizációs eljárás időtartama alatt esedékessé vált - ellenértékének megfizetésére. A vezető tisztségviselő a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik azért, hogy a nyilatkozatot az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal tette-e meg.

(5) A (2) bekezdés nem érinti a vállalkozás partnerének a szerződésből eredő jogainak gyakorlását, ha a vállalkozás - az ezen alcím szerinti moratórium joghatásait leszámítva - egyéb szerződéses kötelezettségének nem tesz eleget.

(6) A szerződéses partner szabadul a (2) bekezdése szerinti korlátozások alól, ha a vállalkozás vezető tisztségviselője a (4) bekezdés szerinti jognyilatkozatát visszavonja, vagy ha a vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségével a reorganizációs eljárás időtartama alatt 30 napot meghaladó késedelembe esik.

4. § (1) A reorganizációs eljárás polgári nemperes eljárás, a bírósági ügyvitel során a gazdasági ügyszakon belül új ügycsoportként kell a lajstromba bejegyezni.

(2) A reorganizációs eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszék rendelkezik hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel.

(3) A reorganizációs eljárásra az ezen alcímben nem szabályozott kérdésekben a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A reorganizációs eljárásban a bíróság előtt a jogi képviselet kötelező.

(5) A reorganizációs eljárásban nincs helye félbeszakadásnak, szünetelésnek, felfüggesztésnek, beavatkozásnak és a Pp. szerinti költségkedvezmény engedélyezésének.

5. § (1) A reorganizációs eljárásban reorganizációs szakértő közreműködése kötelező.

(2) Reorganizációs szakértőként kizárólag a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság járhat el.

(3) A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ezen alcím szerinti egyes feladatai ellátásába közreműködőként a felszámolók névjegyzékébe bejegyzett felszámoló szervezetet is bevonhat, ha az az adott feladat ellátásához sajátos iparági tapasztalatok vagy szakismeretek miatt indokolt, vagy ha a reorganizációs feladatok rendkívüli kapacitásbővítés nélkül nem láthatók el. A közreműködő felszámoló szervezetre és az általa erre a feladatra kijelölt személyekre alkalmazni kell a Cstv.-ben a felszámoló szervezetre és a felszámolóbiztosra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat. A közreműködő felszámoló szervezet megbízásáról és a közreműködő felszámoló szervezet által erre a feladatra kijelölt személyekről a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság bejelentést tesz a bírósághoz, és tájékoztatja erről a vállalkozás vezető tisztségviselőjét is.

(4) A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a Cstv. 27/A. § (3) bekezdése alkalmazásával kijelöli a vállalkozás reorganizációjában közreműködő, a nevében eljáró természetes személy reorganizációs szakértőt.

(5) A természetes személy reorganizációs szakértőre alkalmazni kell a Cstv. felszámolóbiztosra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi okokat, a Cstv. 66. § (4) bekezdésében foglalt eltéréssel.

(6) A bíróság kötelezheti a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot, hogy az eljárásra másik természetes személy reorganizációs szakértőt jelöljön ki, ha megállapítja, hogy a természetes személy reorganizációs szakértő a jogszabályi kötelezettségeinek nem tesz eleget, jogszabálysértő intézkedéseket tesz, a feladatainak végrehajtását elmulasztja, vagy azzal indokolatlanul késlekedik, vagy ha a személyével összefüggésben kizáró vagy összeférhetetlenségi ok keletkezik, és a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság felhívás ellenére sem intézkedik a jogsértő állapot megszüntetése iránt. A bíróság intézkedését a vállalkozás vezető tisztségviselője vagy a reorganizációba bevont hitelező is kérelmezheti, amely esetben a bíróság a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül dönt. A végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés határideje a határozat közlésétől számított 5 nap. A fellebbezést az iratok másodfokú bírósághoz érkezését követő 8 napon belül kell elbírálni.

(7) A (6) bekezdés szerinti jogerős végzés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság az új reorganizációs szakértőt köteles kijelölni, és a bíróság részére személyét bejelenteni, a vállalkozás vezető tisztségviselőjét pedig tájékoztatni.

(8) A reorganizációs szakértő tevékenysége során az ilyen tisztséget betöltő személytől elvárható gondossággal, a reorganizációs eljárás alatt álló vállalkozás, valamint a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával köteles eljárni. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel.

(9) A Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:148. §-a szerint felelős a (3) bekezdés alapján közreműködőként igénybe vett felszámoló szervezet tevékenységéért.

6. § (1) Kizárólag a vállalkozás döntéshozó szerve határozhat a vállalkozás reorganizációjáról, a reorganizációs eljárás kezdeményezéséről.

(2) A vállalkozás döntéshozó szervének ülésére - ha a vállalkozás rendelkezik ilyen szervekkel - a felügyelőbizottság tagjait és a vállalkozás könyvvizsgálóját kötelező meghívni.

(3) A vállalkozás vezető tisztségviselője köteles a napirendi pont vonatkozásában előterjesztést készíteni, amely tartalmazza

a) a reorganizáció szükségességének okait,

b) a vállalkozás gazdasági helyzetének ismertetését, beleértve a vállalkozás fenyegető fizetésképtelenségét alátámasztó körülményeket is,

c) a 3 hónapnál nem régebbi, a Számv. tv. szerinti éves beszámolót vagy közbenső mérleget, - a Számv. tv. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén az eszközökről, a követelésekről és a kötelezettségekről készített tételes kimutatást -,

d) a cash-flow-kimutatást, likviditás- és cash-flow-kockázatot bemutató jelentést,

e) a c) pontban felsoroltak alapján vállalkozás működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására tervezett intézkedések bemutatását, valamint a továbbműködési prognózist (a továbbiakban együtt: előzetes reorganizációs terv),

f) a reorganizációba bevonni kívánt hitelezők megjelölését azzal, hogy kötelezően ilyennek kell feltüntetni

fa) azt is, akivel szemben a vállalkozásnak lejárt tartozása van,

fb) azt a hitelnyújtó pénzügyi intézményt, akivel a vállalkozás a hitel törlesztésének halasztásában, a hitel fizetési feltételeinek megváltoztatásában állapodott meg, ilyen megállapodást kezdeményezett, vagy ha a vállalkozás igénybe vette a jogszabályon alapuló hiteltörlesztési moratóriumot,

g) a vállalkozással szemben fennálló követelések és kötelezettségek részletes bemutatását, és azt, hogy ezen követelések miatt a hitelező az igényét jogi úton érvényesítette-e,

h) a reorganizáció javasolt kezdő napját - amely nem lehet korábbi, mint a határozathozatal napja és nem lehet későbbi, mint az azt követő 8. nap - , valamint

i) a nyilatkozatot arról, hogy a reorganizációs eljárás megindításának ezen alcím alapján nincs jogi akadálya.

(4) A (3) bekezdés szerinti előterjesztés alapján a vállalkozás döntéshozó szerve határoz a válságkezelési stratégia elfogadásáról és a fizetőképesség helyreállításáról vagy a reorganizációs eljárás kezdeményezéséről. A vállalkozás döntéshozó szerve a határozatában megállapítja a reorganizáció kezdő időpontját, amely nem lehet korábbi, mint a határozat kelte, és nem lehet későbbi, mint a határozat keltét követő 8. nap. A reorganizáció és a reorganizációs eljárás kezdeményezése a létesítő okirat módosítását nem igényli.

(5) A vállalkozás döntéshozó szerve határoz az előzetes reorganizációs tervben szereplő hitelezői követelések elismeréséről is.

(6) A reorganizációba nem vonhatók be

a) a vállalkozás által foglalkoztatott munkavállalók munkabér- és bérjellegű követelései,

b) a munkaerő-kölcsönzési szerződés bérbeadója, illetve az iskolaszövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet a munkavállalók, szövetkezeti tagok bérének, bérjellegű juttatásai tekintetében, amelyeket a kölcsönbeadó, illetve az iskolaszövetkezet, közérdekű nyugdíjas szövetkezet fizet ki munkadíjként,

c) az állami adó- és vámhatóság az a) és b) pontban meghatározott kifizetésekre tekintettel keletkező közterhekre tekintettel, valamint

d) a vállalkozással szemben kártérítésre jogosultak vállalkozással szemben fennálló követelései.

7. § A vállalkozás a 6. § szerinti határozata meghozatalának napjától számított 8 napon belül a bíróságnál kérelmet nyújt be a reorganizációs eljárás elrendelése iránt.

8. § (1) A vállalkozás vezető tisztségviselője a reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelemben feltünteti a reorganizáció megindításáról döntő határozat keltét, a reorganizáció kezdő időpontját, és csatolja a vállalkozás döntéshozó szervének a reorganizáció megindításáról szóló határozatát, a vezető tisztségviselő 6. § (3) bekezdése szerinti előterjesztését és annak igazolását, hogy az eljárási illetéket megfizette. A kérelemhez csatolni kell a vállalkozás vezető tisztségviselőjének nyilatkozatát, amely szerint büntető- és polgári jogi felelőssége ismeretében nyilatkozik, hogy a 6. § (3) bekezdésében meghatározott okiratokban tett tényállítások, nyilatkozatok, adatok a valóságnak megfelelően és teljeskörűen tartalmazzák a vállalkozás helyzetének bemutatását.

(2) Ha a vállalkozás vezető tisztségviselője az (1) bekezdésben meghatározott okiratokat vagy az eljárási illeték megfizetésének igazolását, valamint az előzetes reorganizációs tervet nem csatolja kérelméhez, akkor a bíróság felhívására köteles azt 8 napon belül csatolni. Ha ezt a bíróság felhívása ellenére elmulasztja, a kérelem visszautasításának van helye. A visszautasító végzés elleni fellebbezés határideje a közléstől számított 5 nap.

(3) A bíróság a kérelmet a Pp.-ben meghatározott okokon túl a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül visszautasítja akkor is, ha

a) a 3. § (1) bekezdésében felsorolt okok miatt reorganizációs eljárásnak nincs helye, vagy

b) a reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelem bírósághoz érkezésének napján már fennálló ok miatt a vállalkozás felszámolását a Cstv. szerint a bíróságnak hivatalból el kell rendelnie.

(4) Ha a kérelem visszautasításának nincs helye, a bíróság a reorganizációs eljárás elrendeléséről a kérelem beérkezésétől számított 10 munkanapon belül végzést hoz. A bíróság ügyintézési határidejébe nem számít be a hiánypótlásra történő felhívástól a hiánypótlás teljesítésére adott határidő.

(5) A végzésnek tartalmaznia kell

a) a vállalkozás székhelyét, adószámát, cégjegyzékszámát,

b) a reorganizáció kezdő időpontját,

c) a vállalkozás felhívását arra, hogy a reorganizációs szakértő előzetes szakértői vizsgálatának díját fizesse meg a bíróság gazdasági hivatalában vezetett bírósági letéti számlára,

d) a vállalkozás felhívását arra, hogy a vállalkozás a végzés kézhezvételét követően tájékoztassa a reorganizációs eljárásba bevont hitelezőit az eljárás megindulásáról,

e) a reorganizációs szakértő kirendelését és a reorganizációs szakértő felhívását arra vonatkozóan, hogy haladéktalanul jelölje ki a vállalkozás reorganizációjában közreműködő természetes személy reorganizációs szakértőt, és személyét jelentse be a vállalkozásnak és a bíróságnak, valamint

f) a reorganizációs szakértő felhívását arra, hogy a végzés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül végezze el a 9. § szerinti előzetes szakértői vizsgálatot.

(6) A végzés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezés határideje a végzés közlésétől számított 5 nap. A fellebbezést az iratok másodfokú bírósághoz érkezését követő 8 napon belül kell elbírálni.

(7) A reorganizációs eljárás elrendeléséről szóló jogerős végzést a Cégközlönyben nem kell közzétenni. A reorganizációval kapcsolatos adatok nem nyilvánosak. A reorganizációs eljárás iratainak megtekintését, az iratokba történő betekintést és az iratokhoz való hozzáférést a bíróság csak a vállalkozás tagjainak, vezető tisztségviselőjének, jogi képviselőjének, a reorganizációs szakértőnek és a reorganizációba bevont hitelezőnek teszi lehetővé, és az ügy adatairól is csak a részükre adható felvilágosítás.

9. § (1) A reorganizációs szakértő a bíróság reorganizációs eljárást elrendelő jogerős végzésének kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül elvégzi és a bíróságnak haladéktalanul benyújtja a vállalkozás vezető tisztségviselője 6. § (3) bekezdése szerinti előterjesztésének előzetes szakértői vizsgálatát.

(2) A reorganizációs szakértő a vizsgálat során a vállalkozás vezető tisztségviselőjétől, felügyelőbizottságától és könyvvizsgálójától felvilágosítást kérhet, a vállalkozás számviteli nyilvántartásaiba és irataiba betekinthet.

(3) A reorganizációs szakértő az előzetes szakértői véleményében állást foglal arról, hogy a vállalkozás fenyegető fizetésképtelenségben van-e, és alkalmas-e a reorganizációs eljárás eredményes lefolytatására.

(4) Az előzetes szakértői véleménynek tartalmaznia kell azt, hogy a reorganizációt kizáró körülmények fennállnak-e, a vállalkozás fenyegető fizetésképtelensége milyen adatok, körülmények alapján állapítható meg, az előzetes reorganizációs terv megfelel-e a jogszabályi követelményeknek, és az - az észszerű kilátások mellett - alkalmas-e a vállalkozás működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására. A reorganizációs szakértőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy az előzetes reorganizációs terv nem vonja el nyilvánvaló módon sem a reorganizációba bevont, sem a reorganizációba be nem vont hitelezők követelésének kielégítési alapját. Ha a vállalkozásnak lejárt tartozása van, a reorganizációs szakértőnek nyilatkoznia kell arról is, hogy az előzetes reorganizációs terv ennek az adósságnak a rendezésére is tartalmaz intézkedéseket, a hitelezői érdekek figyelembevételével.

10. § (1) Ha a reorganizációs szakértő az előzetes szakértői véleményében a vállalkozást alkalmasnak tartja az eredményes reorganizációs eljárásra, a szakértői vélemény bírósághoz történő érkezését követő napon a bíróság 90 napra moratóriumot rendel el. A moratóriumot elrendelő végzést a bíróság kézbesíti a vállalkozás, a reorganizációba bevont hitelezők, valamint a reorganizációs szakértő részére. A moratóriumot elrendelő végzéssel szemben fellebbezésnek nincs helye. A moratóriumra és annak joghatásaira a Cstv. 11. §-át kell alkalmazni azzal, hogy

a) a moratóriumról hozott végzés a Cégközlönyben nem kerül közzétételre, a moratórium a vállalkozást a végzés kézhezvételétől illeti meg, és a vállalkozás vezető tisztségviselője haladéktalanul köteles a végzésről és a moratóriummal érintett hitelezők és hitelezői követelések köréről írásban értesíteni a számláit vezető pénzügyi szervezeteket, továbbá

b) a fizetési haladék a vállalkozást a reorganizációba bevont hitelezőkkel szemben a moratóriumot elrendelő végzés kézhezvételétől illeti meg,

c) a Cstv. 11. § (2) bekezdés h) pontja helyett a 3. § (2)-(6) bekezdését kell alkalmazni,

d) a Cstv. 11. § (7) és (8) bekezdése helyett a (3) bekezdést, a 12. § (4) bekezdését és a 16. § (1) bekezdését kell alkalmazni, valamint

e) a Cstv. 11. § (2) bekezdés g) pontját a moratórium fennállása alatt úgy kell alkalmazni, hogy a vállalkozás pénzforgalmi számláját érintő valamennyi fizetési megbízást a vállalkozás köteles a reorganizációs szakértővel ellenjegyeztetni.

(2) A moratórium időtartama alatt a moratórium hatálya alá nem eső, a moratórium időszakában esedékessé váló tartozásait a vállalkozás köteles teljesíteni, ha pedig annak jogalapját vagy összegét vitatja, az erre vonatkozó jognyilatkozatát a tartozás esedékessé válásától számított 20 napon belül írásban köteles a jogosulttal közölni.

(3) Ha vállalkozás a moratórium időtartama alatt a hitelezői érdekeket súlyosan veszélyeztető magatartást tanúsít, a reorganizációs szakértő indítványára a bíróság a moratóriumot megszünteti. A reorganizációs szakértő indítványára a bíróság a moratóriumot megszünteti akkor is, ha reorganizációs szakértő megállapítása szerint a 6. § (3) bekezdése szerinti előterjesztés vagy melléklete valótlan adatot vagy tényállítást tartalmazott, vagy a vállalkozás nem működik együtt a reorganizációs szakértővel, annak felhívása ellenére nem kezdte meg a tárgyalásokat a hitelezőkkel, vagy a tárgyalások lefolytatásával felhagyott. A bíróság a kérelemről annak beérkezését követő 10 munkanapon belül határoz.

(4) A bíróság a moratóriumot a vállalkozás kérelmére legfeljebb 60 nappal meghosszabbíthatja, ha a vállalkozás valamennyi reorganizációba bevont hitelezőjével a moratórium időtartama alatt nem állapodott meg a reorganizációs tervről, azonban a vállalkozás csatolja a reorganizációs szakértő szakmai véleményét arról, hogy a meghosszabbított moratórium időtartama alatt az eljárásba bevont valamennyi hitelezővel a megállapodás megkötése valószínűsíthető. A moratórium meghosszabbítása iránti kérelemhez a vállalkozásnak csatolnia kell a vállalkozás vezető tisztségviselőjének a reorganizációs szakértő által ellenjegyzett jognyilatkozatát, amely szerint a moratórium meghosszabbítását reorganizációba bevont hitelezők - követelésarányosan számított - többsége nem ellenzi.

11. § (1) A reorganizációs szakértő a reorganizációs eljárás megindítása után haladéktalanul áttekinti a vállalkozás vagyoni, pénzügyi helyzetét, tájékozódik a tervezett reorganizációt érintő valamennyi körülményről. A reorganizációs szakértő részt vesz a reorganizációs terv hitelezőkkel történő egyeztetésében.

(2) A reorganizációs eljárás alatt a vállalkozás a gazdasági tevékenységét továbbra is folytatja.

(3) A moratórium kezdő időpontjától a vállalkozás vezető tisztségviselője a vállalkozás vagyonával kapcsolatosan, továbbá a vállalkozás gazdasági tevékenysége során csak a reorganizációs szakértő előzetes írásbeli jóváhagyása mellett tehet jognyilatkozatot, és tehet a mindennapi gazdálkodás körét meghaladó kötelezettségvállalást.

(4) A vállalkozás vezető tisztségviselője köteles a vállalkozás követeléseinek érvényesítéséhez, behajtásához szükséges intézkedéseket megtenni, és erről a reorganizációs szakértőt tájékoztatni.

(5) A reorganizációs eljárás kezdő időpontjától kezdődően a vállalkozás döntéshozó szerve nem hozhat olyan határozatot, amely a reorganizációs terv jóváhagyását, végrehajtását észszerűtlen módon akadályozza, nehezíti, vagy a vállalkozás pénzügyi helyzetéhez képest indokolatlan üzleti kockázattal járna.

12. § (1) A hitelező és a reorganizációs szakértő a vállalkozás üzleti titkot és egyéb magántitkot tartalmazó adatait, dokumentumait a feladatai ellátásához, jogai gyakorlásához és kötelezettségei teljesítéséhez szükséges célból ismerheti meg, és ezen titkok megőrzésére titoktartási kötelezettség terheli, ide nem értve azokat az információkat, amelyek a hitelezőkkel történő egyeztetéshez, valamint a bírósági eljáráshoz szükségesek.

(2) A reorganizáció során a vállalkozás vezető tisztségviselője köteles a reorganizációs szakértővel együttműködni, feladatainak ellátását elősegíteni és számára a feladatai ellátásához szükséges minden információt és dokumentumot rendelkezésre bocsátani.

(3) A vállalkozás vezető tisztségviselője a reorganizáció során köteles beszámolni a reorganizációs szakértőnek a 10. § (2) bekezdése és a 11. § (4) bekezdése szerinti kötelezettségei teljesítéséről, haladéktalanul jelezni köteles a 3. § (6) bekezdésében meghatározott körülményt, továbbá azt, ha a moratórium hatálya alá nem tartozó fizetési kötelezettségeivel 20 napot meghaladó késedelembe esik, ideértve azt is, ha ennek megfizetésére vonatkozóan a hitelezőtől a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti felszólítást kapott.

(4) A vállalkozás vezető tisztségviselője a reorganizációval összefüggő feladatok, illetve határidők elmulasztásából vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő károkért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik. A vezető tisztségviselő mulasztása esetén - a reorganizációs szakértő vagy a vállalkozás hitelezője kérelmére - a bíróság a vezető tisztségviselőt 100 000 forinttól 900 000 forintig terjedő, ismételten is kiszabható pénzbírsággal sújtja.

(5) Ha a vállalkozás vezető tisztségviselője a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségét megszegi, vagy ha a reorganizációs szakértő tudomására jut, hogy a vállalkozás a moratórium hatálya alá nem tartozó fizetési kötelezettségeivel 20 napot meghaladó késedelembe esik, haladéktalanul köteles erről a bíróságot és a reorganizációba bevont hitelezőket értesíteni, és csatolja azokat a dokumentumokat, amelyek ezeket igazolják.

(6) Ha a vállalkozás felszámolás alá kerül, és megállapítható, hogy a reorganizációs szakértő alapos ok nélkül késlekedett az (5) bekezdés szerinti értesítési kötelezettségével, vagy a vállalkozás jogügyletei, kötelezettségvállalásai előzetes jóváhagyásának megadásával közreműködött vagy közrehatott abban, hogy egyes hitelezők mások rovására előnyben részesüljenek, a vállalkozás felszámolásának elrendelését követően a felszámoló vagy a felszámolási eljárásban nyilvántartásba vett hitelezők keresetére indított perben a bíróság a reorganizációs szakértőt kártérítésre kötelezi, és a reorganizációs szakértőként kapott díjazás visszafizetésére is kötelezheti.

13. § (1) A vállalkozás a reorganizációs eljárás alatti működéséhez, illetve a reorganizációs terv végrehajtásához átmeneti vagy új finanszírozást vehet igénybe, amely finanszírozást biztosító hitelezők a reorganizációba bevonásra kerülnek. Az új vagy átmeneti finanszírozás minden olyan pénzügyi, vagyoni támogatás vagy a piaci feltételeknél kedvezőbb hitelkonstrukció lehet, amely szükséges ahhoz, hogy a vállalkozás a reorganizációs eljárás, illetve a reorganizációs terv végrehajtása során is folytathassa működését, vagy a reorganizáció célját szolgáló átszervezést hajtson végre.

(2) A reorganizációs szakértő jogosult arra, hogy az új vagy átmeneti finanszírozást nyújtó hitelező felé nyilatkozatot tegyen arról, hogy a vállalkozás helyzete, illetve a reorganizációs terv milyen befektetési kockázatot jelent.

(3) A reorganizációs tervet írásba kell foglalni. A reorganizációs terv bármely, a vállalkozás pénzügyi egyensúlyának helyreállítását célzó intézkedést tartalmazhat, beleértve a vállalkozás kötelezettségállománya rendezésének módját, a vállalkozás veszteségcsökkentő programját, valamint - ha ezt e rendelet lehetővé teszi, és a felek szándéka is erre irányul - a vállalkozás működése átszervezésével, tulajdonosi szerkezetének megváltoztatásával vagy a 27. §-ban szabályozott leválasztással történő szervezeti és működési átalakítását, valamint a 21. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével nyújtott állami finanszírozást is.

(4) A reorganizációs tervben a hitelező - ideértve az államot, önkormányzatot, valamint az adó és más köztartozás behajtását végző szervezetet is - a vállalkozás javára fizetési kedvezményt adhat, követeléséről részben lemondhat.

(5) A reorganizációs eljárás alatt a biztosítékul szolgáló vagyontárgyat a vállalkozás - ha e rendelet eltérően nem rendelkezik - nem idegenítheti el és nem terhelheti meg.

(6) A reorganizációs tervnek meg kell határoznia a végrehajtásának határidejét is, amely nem lehet hosszabb, mint két év. A reorganizációs terv részeként a hitelezők kiköthetik, hogy a reorganizációs szakértő ellenőrzi a reorganizációs terv végrehajtását, és erről beszámol a hitelezőknek, a vállalkozás pedig az ellenőrzés tűrésére és a reorganizációs szakértővel történő együttműködésre köteles.

(7) A vállalkozás a moratórium ideje alatt köteles a reorganizációs tervbe bevont valamennyi hitelező jóváhagyását és a reorganizációs szakértő 14. § (1) bekezdése szerinti szakértői véleményét beszerezni. A vállalkozás hitelezővel kötött megállapodását - a hitelezővel kötött megállapodás kifejezett rendelkezése hiányában is - úgy kell tekinteni, hogy a hitelező a vállalkozás végleges reorganizációs tervét a rá vonatkozó részben megismerte és jóváhagyta.

14. § (1) Ha a vállalkozás valamennyi reorganizációba bevont hitelezőjével megállapodott, a vállalkozás a hitelezők által jóváhagyott végleges reorganizációs tervet, a hitelezők jóváhagyó nyilatkozatait, a reorganizációs terv elkészítésével összefüggésben készített új - az összes hitelezői jóváhagyás beérkezését követő nap időpontjára vonatkozóan készített - közbenső mérleget és az azzal összefüggő üzleti jelentéseket a reorganizációs szakértő véleményével együtt - a reorganizációs szakértő véleményének kézhezvételétől számított 8 napon belül - benyújtja a bíróságnak. A reorganizációs szakértő a szakértői véleményét a reorganizációs terv utolsó hitelező általi jóváhagyását követő 5 napon belül köteles elkészíteni és átadni a vállalkozás részére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői véleményben a reorganizációs szakértő a hitelezők által elfogadott reorganizációs terv és a vállalkozás aktuális helyzete alapján a 9. §-ban előírtakra is kiterjedő vizsgálatot köteles elvégezni. A szakértői véleményben a reorganizációs szakértőnek arról kell állást foglalnia, hogy a reorganizációs terv végrehajtásával a vállalkozás az észszerű kilátások mellett alkalmas-e a működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására, és a reorganizációs terv megfelel-e a jogszabályoknak.

(3) A bíróság a reorganizációs tervről a vállalkozás kérelmének beérkezését követő 10 munkanapon belül határoz. A bíróság ügyintézési határidejébe nem számít be a hiánypótlásra történő felhívástól a hiánypótlás teljesítésére adott határidő. A bíróság a reorganizációs tervet jóváhagyja, és a reorganizációs eljárást befejezetté nyilvánítja, ha a reorganizációs szakértő a szakértői véleményében azt állapítja meg, hogy a reorganizációs terv végrehajtásával a vállalkozás az észszerű kilátások mellett alkalmas a működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására, és a reorganizációs terv megfelel a jogszabályoknak.

(4) A bíróság a reorganizációs terv jóváhagyását végzéssel megtagadja, és a reorganizációs eljárást hivatalból megszünteti, ha a reorganizációs szakértő a szakértői véleményében azt állapítja meg, hogy a reorganizációs terv végrehajtása észszerű kilátások mellett nem alkalmas a vállalkozás működőképességének és fizetőképességének megóvására, illetve helyreállítására, vagy nem felel meg a jogszabályoknak.

(5) A bíróság a reorganizációs terv jóváhagyása tárgyában hozott végzést a reorganizációba bevont hitelezők és a reorganizációs szakértő részére is kézbesíti.

15. § (1) A reorganizációs terv bírósági jóváhagyása esetén a tervben foglalt jogok és kötelezettségek a vállalkozásra és a reorganizációba bevont hitelezőre terjednek ki.

(2) A bíróság jogerős végzésével jóváhagyott reorganizációs terv a vállalkozás és a reorganizációba bevont hitelező között fennálló, a reorganizációs tervvel érintett szerződés közokiratba foglalt módosításának és egyben - a reorganizációba bevont hitelezők általi elfogadásának napján fennálló elismert és nem vitatott tartozások tekintetében - a vállalkozás tartozáselismerésnek is minősül.

(3) A reorganizációs tervben szereplő kötelezettség jogosultja - a teljesítési határidő elteltét követően - az őt megillető kötelezettség vonatkozásában, a jogerősen jóváhagyott reorganizációs terv alapján végrehajtási záradék kiállítását kérheti az első fokon eljárt bíróságtól. A lejárt teljesítési határidejű kötelezettség vonatkozásában végrehajtási záradékkal ellátott reorganizációs terv végrehajtható okirat.

(4) A reorganizációs terv jóváhagyása iránti kérelem elutasítása, a reorganizációs eljárás megszüntetése vagy a reorganizációs terv eredménytelen végrehajtása esetén a vállalkozás ellen indult csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban a hitelező az igényét - feltételeiben és összegszerűségében - a reorganizációs eljárás során a vállalkozással kötött megállapodásának figyelmen kívül hagyásával jogosult érvényesíteni.

16. § (1) A bíróság a reorganizációs eljárást megszünteti,

a) ha a reorganizációs szakértő az előzetes szakértői véleményében arról nyilatkozik, hogy a vállalkozást nem tartja alkalmasnak az eredményes reorganizációs eljárásra,

b) ha a vállalkozás ellen jogerősen a 3. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott eljárást rendeltek el, vagy a vállalkozás ellen, illetve a vállalkozás valamely vagyonelemére vonatkozóan a 3. § (1) bekezdés f) pontja szerinti eljárást, intézkedést rendeltek el,

c) ha a 13. § (7) bekezdése szerint a hitelezők által jóváhagyott végleges reorganizációs terv és reorganizációs szakértői vélemény a moratórium, illetve a meghosszabbított moratórium lejáratának napjáig nem került a bírósághoz benyújtásra,

d) a reorganizációs szakértő 12. § (5) bekezdése szerinti értesítése alapján,

e) ha a vállalkozás az eljárás megszüntetését kéri,

f) a 14. § (4) bekezdése szerinti esetekben,

g) ha a vállalkozással szemben végrehajtást rendeltek el, vagy

h) ha a vállalkozás a 18. § (4) bekezdése szerinti díját a bíróság felhívásában meghatározott határidőn belül nem fizeti meg.

(2) A megszüntető végzést

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a reorganizációs szakértő előzetes szakértői véleményének a bírósághoz történő beérkezését követő 5 napon belül,

b) az (1) bekezdés b) és g) pontja szerinti esetekben az eljárást elrendelő, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat közzétételétől számított 5 munkanapon belül - közzétételre nem kerülő bírósági határozat, bíróság, ügyészi intézkedés vagy a 3. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti körülmény vagy bírósági határozat esetén az erről történő tudomásszerzésről számított 10 napon belül -

kell meghozni.

(3) A megszüntető végzés ellen fellebbezésnek van helye.

(4) A reorganizációs eljárás megszüntetéséről hozott végzést a bíróság kézbesíti a vállalkozás, a reorganizációba bevont hitelezők, valamint a reorganizációs szakértő részére.

(5) A reorganizációs eljárás megszüntetésére tekintettel a bíróság nem állapítja meg a vállalkozás fizetésképtelenségét, és nem rendeli el a vállalkozás felszámolását.

(6) Ha a reorganizációs eljárás megszüntetésre kerül, és a reorganizációba bevont hitelező a vállalkozás ellen utóbb a felszámolás elrendelése iránt nyújt be kérelmet, kérelmében a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontja szerinti és a Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti fizetési felszólítás megküldését nem kell igazolnia arra a követelésére vonatkozóan, amely a reorganizációs eljárásnak is tárgya volt. Ebben az esetben az adós Cstv. 27. § (3) bekezdése szerinti végső teljesítési határidejének a reorganizációs eljárás megszüntetéséről rendelkező elsőfokú végzés hitelező általi kézhezvételének napját követő napot kell tekinteni.

17. § (1) A vállalkozás a reorganizációs terv végrehajtásának időtartama alatt félévente köteles tájékoztatni a reorganizációba bevont hitelezőket a vállalkozás gazdasági helyzetéről és a reorganizációs terv végrehajtásának állásáról.

(2) Ha a reorganizációs terv végrehajtása tekintetében lényeges körülményváltozás áll be, a vállalkozás vezető tisztségviselője haladéktalanul köteles erről tájékoztatni a reorganizációba bevont hitelezőket.

(3) Ha a reorganizációs terv szerint a reorganizációs szakértő köteles a terv végrehajtását ellenőrizni, akkor a reorganizációs szakértőnek beszámolási kötelezettsége áll fenn a vállalkozás döntéshozó szervével és a reorganizációs tervbe bevont hitelezőkkel szemben, folyamatosan köteles ellenőrizni a vállalkozás gazdasági helyzetét. Haladéktalanul köteles értesíteni a vállalkozás döntéshozó szervét, felügyelőbizottságát és könyvvizsgálóját, valamint az átmeneti vagy új finanszírozókat, ha a vállalkozás a fizetési kötelezettségeivel 30 napot meghaladó késedelembe esett, vagy ha a követelései érvényesítésére nem tesz intézkedéseket.

18. § (1) A reorganizációs szakértő díjának mértéke a vállalkozás reorganizációs szakértő által ellenőrzött és a 6. § (3) bekezdés c) pontja szerinti mérlegben szereplő eszközök könyv szerinti értékének - a Számv. tv. hatálya alá nem tartozó vállalkozás esetén az eszközök becsült forgalmi értékének - alapulvételével:

a) 50 000 000 forint alatti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a, de legkevesebb 200 000 forint,

b) 50 000 000 forint - 100 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a,

c) 100 000 001 forint - 500 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén a 100 000 000 forint 2%-a és az efeletti rész 1,25%-a,

d) 500 000 001 forint - 1 000 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén az 500 000 000 forint 1,25%-a és az efeletti rész 0,75%-a,

e) 1 000 000 001 forint feletti könyv szerinti érték esetén az 1 000 000 000 forint 0,75%-a és az efeletti rész 0,25%-a.

(2) A reorganizációs szakértőt a reorganizációs terv jóváhagyása és az eljárás befejezetté nyilvánítása esetén az (1) bekezdésben meghatározott összeg további 15%-a, de legalább 300 000 forint illeti meg.

(3) A bíróság a díj összegét az (1) és (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja, ha az eljárás körülményeire tekintettel indokolatlanul magas lenne a reorganizációs szakértőt megillető díj összege. A bíróság a díj megfizetésére a reorganizációs tervet jóváhagyó, a jóváhagyást megtagadó vagy az eljárást megszüntető végzésében a vállalkozást kötelezi. A díj megfizetéséért a vállalkozás vezető tisztségviselői és többségi befolyással rendelkező tagjai kezesként felelnek. A reorganizációs szakértő a díj összegén felül költségtérítésre nem jogosult. A reorganizációs szakértő az 5. § (3) bekezdés alapján közreműködőként igénybe vett vagy kijelölt személy számára kifizetett díj megtérítését a vállalkozással szemben nem érvényesítheti.

(4) A reorganizációs szakértő előzetes szakértői vizsgálatának díja az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti esetben 250 000 forint, az (1) bekezdés c)-e) pontja szerinti esetben 500 000 forint. A díj megfizetésére a bíróság határidő tűzésével a 8. § (5) bekezdése szerinti végzésében kötelezi a vállalkozást. A befizetés közleményében fel kell tüntetni a vállalkozás nevét, adószámát, az ügyszámot, és azt, hogy a befizetett összeg a reorganizációs eljárás előzetes szakértői vizsgálatának díja.

(5) Ha a reorganizációs terv szerint a reorganizációs szakértő köteles a reorganizációs terv végrehajtását is ellenőrizni, a reorganizációs terv végrehajtásának ellenőrzéséért járó díjat a vállalkozás és a reorganizációs szakértő közötti megállapodás alapján a reorganizációs tervben kell feltüntetni.

(6) Ha a reorganizációs terv végrehajtásának ellenőrzéséért járó díjról a vállalkozás és a reorganizációs szakértő nem állapodik meg a reorganizációs tervben, a reorganizációs szakértőt a reorganizációs terv végrehajtásának időtartama alatt havonta, a vállalkozás tárgyhavi nettó árbevételének 0,5%-a, de az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti esetben legalább 75 000 forint és legfeljebb 250 000 forint, az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetben legalább 500 000 forint és legfeljebb 1 500 000 forint díjazás illeti meg, amelyet a reorganizációs tervben szerepeltetni kell azzal, hogy az havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napján esedékes.

(7) Az e §-ban meghatározott díjak az általános forgalmi adó összegét nem tartalmazzák.

19. § A Cstv. 40. §-a szerinti, a vállalkozás jogügyleteinek bíróság előtti megtámadására vonatkozó határidők a reorganizációs eljárás időtartamával meghosszabbodnak.

20. § (1) Az átmeneti vagy új finanszírozást tartalmazó jogügylet, amelyet a reorganizációs szakértő jóváhagyott, és a bíróság által jóváhagyott reorganizációs tervben szerepel, a Cstv. 40. §-a alapján csak olyan körülmények alapján támadható meg, amelyekről a reorganizációs szakértőnek nem lehetett tudomása.

(2) Ha a vállalkozás felszámolását a reorganizációs eljárás jogerős befejezetté nyilvánításától vagy megszüntetésétől számított egy éven belül jogerősen elrendelik, a reorganizáció során átmeneti, illetve új finanszírozást nyújtó hitelező követelésének kielégítésére a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hitelezői kategóriában, az a) pont hatálya alá tartozó hitelezői követelések között elsőként kerül sor.

21. § (1) Az állam a reorganizációs eljáráshoz kapcsolódóan jogszabály alapján finanszírozási eszközöket nyújthat a vállalkozás átszervezéséhez és a veszteséges gazdálkodást okozó körülmények megszüntetéséhez.

(2) Az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 76. §-ában foglaltakat akként alkalmazza a reorganizációs eljárás alatt álló adózó vállalkozások esetében, hogy az adózó kérelmére mellőzi a visszatartási jogának gyakorlását akkor is, ha a költségvetési támogatás - visszaigénylés, visszatérítés - elmaradása az adózó reorganizációját veszélyezteti, és az előzetes reorganizációs terv alapján az Art. 76. § (2) bekezdése szerinti tartozás későbbi megfizetése valószínűsíthető. Az adózó a visszatartási jog mellőzésére irányuló kérelméhez csatolja az előzetes reorganizációs tervet. Az adóhatóság a visszatartási jog mellőzése iránti kérelem beérkezésétől számított 5 napon belül, 1 000 000 forint feletti kérelem esetén 8 napon belül dönt. A visszatartási jog mellőzése iránti kérelem benyújtásának napján a kiutalási határidő újrakezdődik.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti intézkedés, valamint - ha az adó- vagy köztartozást, továbbá államot, illetve önkormányzatot megillető követelést érint - a 13. § (4) bekezdése szerinti intézkedés az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási intézkedésekről szóló és az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes jogi kereteket meghatározó európai uniós jogi aktusokkal összhangban valósítható meg.

22. § (1) A vállalkozás döntéshozó szerve határozhat úgy is, hogy az e § szerinti nyilvános reorganizációs eljárás keretében hagyatja jóvá a hitelezőivel a reorganizációs tervet. Ebben az esetben a 8. § (1) bekezdése szerinti kérelemben a vállalkozásnak nyilatkoznia kell arról, hogy nyilvános reorganizációs eljárást kezdeményez. A bíróság reorganizációs eljárást elrendelő végzése tartalmazza, hogy az eljárás nyilvános reorganizációs eljárásként került megindításra.

(2) A nyilvános reorganizációs eljárás jogerős elrendelésével a bíróság intézkedik a nyilvános reorganizációs eljárásra vonatkozó adatoknak a vállalkozást nyilvántartó nyilvántartásba történő bejegyzése iránt. A nyilvános reorganizációs eljárás jogerős elrendelése napjától a vállalkozás cégneve a „reorganizáció alatt” („r. a.”) toldattal egészül ki.

(3) A nyilvános reorganizációs eljárásban a reorganizációs eljárás sajátosságainak megfelelően a Cstv. csődeljárásra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, az alábbi és a (4)-(9) bekezdésben foglalt kivételekkel:

a) az eljárásban a reorganizációs szakértő mellett vagyonfelügyelő nem kerül kirendelésre, a vagyonfelügyelő feladatait a reorganizációs szakértő látja el,

b) a reorganizációba - kivéve a 6. § (6) bekezdésében felsorolt jogosultakat - az eljárás lefolytatása iránt benyújtott kérelem alapján elrendelt ideiglenes fizetési haladék napján már lejárt követeléssel rendelkező hitelezőket kell bevonni,

c) a hitelezők a követeléseiket a nyilvános reorganizációs eljárás elrendeléséről szóló végzés közzétételétől számított 30 napon belül kötelesek bejelenteni a vállalkozásnak és a reorganizációs szakértőnek,

d) a követelések nyilvántartásba vételéért a hitelezőknek nem kell nyilvántartásba vételi díjat fizetniük,

e) a vállalkozást megillető moratórium hossza 170 nap, amely csak a reorganizációba bevont hitelezői követelésekre vonatkozóan illeti meg a vállalkozást; a moratórium nem hosszabbítható meg, a reorganizációs tervről történő szavazást a moratórium lejárata előtt meg kell tartani,

f) az egyezség részét képezi a reorganizációs terv is,

g) az egyezségről elektronikus úton és papír alapon is szavazhatnak a hitelezők, a hitelező nyilatkozatát mindkét esetben teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni,

h) a reorganizációs tervről csak a b) pontban meghatározott hitelezők szavaznak.

(4) A nyilvános reorganizációs eljárás során is alkalmazni kell az 1-8. §-t, a 10. § (2) és (3) bekezdését, a 11. §-t, a 12. §-t, a 13. § (1)-(6) bekezdését és a 15-21. §-t.

(5) A nyilvános reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelemre a Cstv. csődeljárás elrendelése iránti kérelemre előírt rendelkezéseket és a 8. § (1)-(6) bekezdésében foglaltakat kell együttesen alkalmazni.

(6) A nyilvános reorganizációs eljárásban hitelezői osztályok kialakítására nem kerül sor.

(7) A reorganizációs terv a hitelezők által jóváhagyottnak minősül, ha az a szavazati joggal rendelkező összes hitelezőt megillető szavazatszámhoz viszonyítva az igenlő szavazatok 75%-át megkapta, azzal, hogy a zálogjoggal, alzálogjoggal, óvadékkal, önálló zálogjoggal, biztosítéki célú vételi joggal, biztosítéki célú engedményezéssel rendelkező hitelezők (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: biztosítékkal rendelkező hitelező) egyike sem kaphat a tőkekövetelésének 75%-ánál alacsonyabb kielégítést, a többi hitelező pedig nem kaphat a tőkekövetelésének 60%-ánál alacsonyabb kielégítést. A jóváhagyáshoz szükséges szavazat számításánál a hitelező által az eljárás megindítása előtt legfeljebb 120 nappal vagy a reorganizációs eljárás alatt másik hitelezőre átruházott szerződést vagy követelést nem lehet figyelembe venni. A vállalkozás a Számv. tv. szerinti jelentős tulajdoni részesedéssel rendelkező tagjának, részvényesének, valamint annak a gazdasági társaságnak, amellyel a vállalkozás a Ptk. szerint vállalatcsoportban vesz részt, a szavazatát negyedakkora mértékben kell figyelembe venni a szavazatszám megállapításánál, mint ami a követelése összege alapján ezt a hitelezőt megilletné. A reorganizációs terv hatálya kiterjed az e bekezdés szerinti hitelezők körében a nemmel szavazó, a tartózkodó és a szavazásban részt nem vevő hitelezőkre is, azonban rájuk nézve nem tartalmazhat kirívóan hátrányos vagy méltánytalan feltételeket. Önmagában az a körülmény, hogy a reorganizációs terv az átmeneti vagy új finanszírozást nyújtó hitelezők vagy a biztosítékkal rendelkező hitelezők számára - a finanszírozási eszköz visszafizetése, illetve a biztosítékkal érintett vagyontárgy vonatkozásában vagy arra tekintettel - kedvezőbb feltételeket biztosít, e bekezdés alkalmazása szempontjából nem tekinthető kirívóan hátrányos vagy méltánytalan feltételnek.

(8) Nyilvános reorganizációs terv részeként - a 27. § alapján és az ott szabályozott eljárás szerint - sor kerülhet a vállalkozás vagyonának leválasztására is, amelynek során a vállalkozás gazdasági tevékenységének folytatására alkalmas része működő termelési egységként kerül működtetésre oly módon, hogy kiválással olyan gazdasági társaság jön létre, amelyben fennálló társasági részesedés - a reorganizációs terv részeként - a reorganizációs eljárás alatt kerül értékesítésre, és a reorganizációs terv részeként kerül sor az értékesítési bevétel felhasználására is. Leválasztásra akkor kerülhet sor, ha a vállalkozás olyan tevékenységet folytat, vagy olyan a tulajdonosi szerkezete, amely alapján csődeljárás vagy felszámolási eljárás esetén a Cstv. IV. Fejezetének alkalmazására kerülhetne sor.

(9) A (8) bekezdés szerinti eljárásra jogosult vállalkozások körét a Kormány rendeletben hirdeti ki.

23. § (1) A Cstv. felszámolási eljárással összefüggő rendelkezéseit a reorganizációs eljárással összefüggésben az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az adós csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránt nem nyújthat be kérelmet, ha

a) reorganizációs eljárás megindítása iránt nyújtott be kérelmet,

b) reorganizációs eljárás van folyamatban,

c) a csődeljárás elrendelése iránti kérelme benyújtását megelőzően olyan reorganizációs eljárás volt folyamatban, ahol a reorganizációs eljárást a bíróság megszüntette, és a megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számítva egy év még nem telt el, vagy

d) a csődeljárás elrendelése iránti kérelme benyújtását megelőzően olyan reorganizációs eljárás volt folyamatban, amelyben a bíróság által jóváhagyott reorganizációs terv végrehajtásának időtartama még nem zárult le.

(3) Ha a felszámolás elrendelését a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) vagy b) pontjára hivatkozással kérik, de az adós igazolja, hogy reorganizációs eljárás van folyamatban - ideértve azt is, ha a reorganizációs eljárás elrendelése iránti kérelmet még a felszámolási eljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően nyújtották be, de a reorganizációs eljárás elrendeléséről a bíróság még nem hozott határozatot -, a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását a reorganizációs szakértő indítványára felfüggeszti.

(4) A bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálását hivatalból folytatja, ha a reorganizációs eljárás a 16. §-ban foglaltak szerint jogerősen megszüntetésre került, kivéve, ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet olyan hitelező nyújtotta be, aki a reorganizációba nem bevont hitelező, és az adós kötelezettséget vállal arra, hogy ezzel a hitelezővel 45 napon belül megállapodik a lejárt tartozása megfizetéséről.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a bíróság a felszámolási eljárás iránti kérelem elbírálására irányuló eljárást hivatalból akkor is folytatja, ha a reorganizációs terv jóváhagyását jogerősen elutasították, vagy az adós nem igazolja, hogy a reorganizációba bevont hitelezővel megállapodott a lejárt tartozása megfizetéséről.

(6) A (4) vagy az (5) bekezdés szerinti esetben sem kell folytatni a felszámolási elrendelése iránti kérelem elbírálását, ha az eljárás szünetelésére vonatkozó, a Cstv. 6. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti kérelmet adtak be, vagy ha a felszámolási eljárás iránti kérelmet visszavonták.

24. § (1) A Ctv. és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Cnytv.) rendelkezéseit a reorganizációs eljárással összefüggésben az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A nyilvántartásban a Ctv. 26. § (1) bekezdése szerinti, a Cnytv. 93. § (1) bekezdése szerinti, a hitelezők védelme szempontjából jelentős adatok között fel kell tüntetni a nyilvános reorganizációs eljárás kezdő napját és befejezését.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a szervezet neve (rövidített neve) mellett a „reorganizáció alatt” („r. a.”) toldat bejegyzését - a nyilvános reorganizációs eljárást lefolytató Fővárosi Törvényszék végzése alapján - hivatalból kell rögzíteni a nyilvántartásban. Ha a nyilvános reorganizációs eljárás befejeződik vagy megszűnik, a Fővárosi Törvényszék végzése alapján e végzés jogerőre emelkedésének napjával a nyilvános reorganizációval összefüggésben bejegyzett adatokat - ideértve a szervezet nevéhez (rövidített nevéhez) kapcsolódó toldatot is - hivatalból kell törölni a nyilvántartásból.

2. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény eltérő alkalmazása

25. § (1) A Cstv. 6. § (1) bekezdésétől eltérően a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes a Kormány Cstv. 65. §-a alapján kihirdetett rendeletében stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősített szervezet csődeljárására és felszámolási eljárására (Cstv. IV. Fejezet), valamint arra a csődeljárásra és felszámolási eljárásra, amelyben az (5) bekezdés alapján kell a Cstv. IV. Fejezetének szabályait alkalmazni.

(2) A Cstv. 27. § (2b) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) és b) pontja esetében csak akkor nyújtható be az adós felszámolása iránti kérelem, ha a követelés összege (kamatok és járulékok nélkül számítva) meghaladja a 400 000 forintot.

(3) A Cstv. IV. Fejezetében foglalt szabályokat kell alkalmazni arra a gazdasági társaságra is, amelyben az államnak részesedése van. Ebben az esetben a Kormánynak nem kell a Cstv. 65. §-a szerinti rendeletet meghoznia. A bíróság az állami részesedésre vonatkozó adatokat a cégjegyzékből állapítja meg, szükség esetén az adós gazdálkodó szervezetet kiegészítő nyilatkozattételre hívja fel.

(3a) *  A (3) bekezdéstől eltérően, azon gazdasági társaság esetében, amelyben az állam tulajdonrésze az 1%-os mértéket nem haladja meg, a bíróság által kirendelt vagyonfelügyelő vagy felszámoló kirendelése megszűnik, amennyiben a kirendeléstől számított 45 napon belül az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter a kirendeléssel szemben - a tulajdonjog elhanyagolható mértékére hivatkozva - kifogással él a felszámolási eljárásban hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság felé. Ebben az esetben a bíróság a kirendelt vagyonfelügyelőt vagy felszámolót felmenti és a Cstv. 27/A. § (1) bekezdése alapján gondoskodik az új vagyonfelügyelő vagy felszámoló kijelöléséről, az eljárást a Cstv. III. Fejezetében foglaltak szerint kell lefolytatni.

(4) Ha a gazdálkodó szervezet végelszámolójaként - a 29. § (1) bekezdése alapján - a Cstv. 66. § (2) bekezdésében meghatározott állami felszámoló szervezet jár el, és a gazdálkodó szervezet felszámolását kezdeményezi a Ctv. 108. § (1) bekezdése és a Cstv. 22. § (1) bekezdés b) pontja alapján, a Cstv. 27/A. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bíróság a Cstv. 66. § (2) bekezdése szerinti állami felszámolót rendeli ki felszámolóként, és a Cstv. IV. Fejezetében foglalt szabályokat alkalmazza, kivéve, ha a gazdálkodó szervezet olyan pénzügyi szervezet, amelynek végelszámolója - külön törvényben foglaltak szerint - a Magyar Nemzeti Bank által kijelölt állami pénzügyi felszámoló szervezet volt.

(5) A Cstv. 65. § (3) bekezdés b) pontja szerint nemzetgazdasági szempontból jelentős projekt megvalósításában vesz részt az a gazdálkodó szervezet is, amely a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény hatálya alá eső beruházás megvalósításában vesz részt megrendelőként, fővállalkozóként vagy a beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásban, illetve védelmi, biztonsági beszerzési eljárásban bejelentett alvállalkozóként.

(6) A Cstv. 65. § (3) bekezdés c) pontja alkalmazásában a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítheti azt a szervezetet is, amely jogszabály alapján lát el közfeladatot.

(7) A Cstv. 65. § (3) bekezdés d) pontja alkalmazásában a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítheti azt a gazdálkodó szervezetet is, amely 500 000 000 forintot meghaladó európai uniós vagy más nemzetközi forrásból valósít meg beruházást vagy más fejlesztést.

(8) A Cstv. 68. § (1) bekezdésében foglaltak alapján nyilváníthatja a Kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté azt a szervezetet is, amely vagyona vagy gazdasági tevékenysége a nemzetgazdaság stabilitása szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.

(9) A Cstv. 67. § (9i) bekezdésében foglaltakat az adós gazdálkodó szervezet 25 000 000 forintot meghaladó egyedi forgalmi értékű vagyonelemeinek értékesítésekor kell alkalmazni. Az elővásárlási jogot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság gyakorolja.

26. § A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolási eljárásában a felszámoló az élet- és vagyonbiztonságot fenyegető helyzetek elhárításához és a hatósági határozattal elrendelt intézkedés végrehajtásához, továbbá a felszámolás alatti továbbműködéshez szükséges költségek kifizetése érdekében a Cstv. 58. § (1) bekezdésében foglaltakat akként alkalmazza, hogy az indokolt esetekben a Cstv. 57. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott felszámolási költségként kifizetendő követelések esetében az esedékesség sorrendjét figyelmen kívül hagyhatja. Ezeket a kifizetéseket a közbenső mérleg, valamint a zárómérleg szöveges jelentésében be kell mutatni.

27. § (1) A stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet felszámolása során az adós vagyonának a felszámolási eljárás alatti gazdasági tevékenység folytatására és egyben, önállóan működőképes egységként történő értékesítésére alkalmas részét a felszámoló e § szerinti leválasztással - az adós szétválása útján kiválással létrejövő gazdasági társaságként - működteti, feltéve, hogy az adósra vonatkozó anyagi jogi szabály lehetővé teszi, hogy az adós szétválásával gazdasági társaság jöjjön létre. A leválasztás a kiválás e § szerint szabályozott módja. A leválasztás során e rendelet felszámolási eljárásra vonatkozó rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A leválasztáshoz a hitelezői választmány jóváhagyására nincs szükség. A felszámoló a Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidő lejárta előtt a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett, jelzálogjoggal, önálló zálogjoggal, alzálogjoggal, végrehajtási joggal vagy a Cstv. 38. § (5a) bekezdésében meghatározott biztosítéki célú vételi joggal rendelkező hitelező követelések jogosultjait - a határidő lejárta után a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerint kielégítésre jogosultként nyilvántartásba vett hitelezőket - köteles a leválasztási szándékról írásban értesíteni. A Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidő lejárta előtt a felszámoló akkor dönthet a leválasztásról, ha a közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjoggal, önálló zálogjoggal, alzálogjoggal, végrehajtási joggal vagy a Cstv. 38. § (5a) bekezdésében felsorolt biztosítéki célú vételi joggal rendelkező hitelezői követelések legalább 75%-át képviselő hitelezői követelések jogosultjai az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül azt írásban jóváhagyják. A Cstv. 28. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott határidő lejártát követően a felszámoló akkor dönthet a leválasztásról, ha a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerint kielégítésre jogosultként nyilvántartásba vett követelések legalább 75%-át kitevő hitelező/hitelezők az értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül azt írásban jóváhagyja/jóváhagyják.

(3) A leválasztásra a Ptk. és az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény és a Ctv. kiválásra vonatkozó előírásait a (4)-(9) bekezdésben foglalt, valamint az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a Ptk. 3:40. § a) és c) pontját nem kell alkalmazni,

b) a leválasztás során az adós döntéshozó szerve, illetve az adós tagjai hatáskörébe tartozó kérdésekben a felszámoló dönt,

c) az adós tagjai a jogutódban való tagságukkal kapcsolatban jognyilatkozatot nem tesznek, és az adós tagjaival való elszámolásra nem kerül sor,

d) a kiválással létrejövő gazdasági társaság korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság lehet,

e) a kiválással létrejövő korlátolt felelősségű társaság vagy zártkörűen működő részvénytársaság egyetlen tagja az adós,

f) az adós mint továbbműködő jogi személy vagyonmérleg és vagyonleltár tervezetére a Számv. tv.-ben a jogutód jogi személy vagyonmérlegének saját tőkére és annak elemeire vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni,

g) a szétválási tervet, a szétválási szerződést, a kiválással létrejövő gazdasági társaság létesítő okiratát a felszámoló fogadja el és írja alá,

h) a továbbműködő adós létesítő okiratának módosítására a kiválással összefüggésben - kivéve a jegyzett tőke szüksége szerinti módosítását - nem kerül sor,

i) a kiválással összefüggésben a hitelezőket biztosíték követelésére vonatkozó jog nem illeti meg, és az adós a kiválásról a Cégközlönyben közleményt nem tesz közzé, és

j) az adós a leválasztással érintett vagyonelemeket a (7) bekezdésben meghatározott időpontban adja a kiválással létrejött gazdasági társaság tulajdonába.

(4) A felszámoló a szétválási tervben meghatározza az adós azon ingó és ingatlan vagyontárgyait, az adós által kötött szerződéseket - ideértve a polgári jogi és munkajogi szerződéseket is -, az adóst megillető vagyoni értékű jogokat, amelyek együttesen gazdasági tevékenység, illetve az adós valamely üzletágának további működtetését biztosítják, és ezen leválasztással érintett vagyonelemeket az adós vagyonán belül a leválasztás céljából elkülöníti. A szétválási tervet megküldi a Cstv. 49/D. §-a szerint kielégítésre jogosult hitelezőknek.

(5) Az adós tevékenységének folytatására alapított gazdasági társaság vagyonának a szétválási tervben való meghatározása során a felszámoló független iparági szakértő bevonásával dönt a tevékenység folytatásához szükséges találmányok, szabadalmak, védjegyek, know-how, szoftverek, egyéb szellemi termékek meghatározásáról és rendelkezésre bocsátásáról. Ennek során sem az adós létesítő okiratában szabályozott rendelkezések szerinti szerv, sem pedig a hitelezői választmány (hitelezői képviselő) jóváhagyása nem szükséges.

(6) A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás értékének meghatározása során a vagyontárgyakat könyv szerinti értéken kell figyelembe venni. A nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás teljesítését és az ellenében kapott részesedést a gazdasági társaságok alapítására vonatkozó számviteli szabályok szerint kell elszámolni. A felszámoló a vagyonmérleg-, illetve a vagyonleltár-tervezetben köteles feltüntetni a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott és zálogjoggal terhelt vagyontárgy esetén ennek tényét és a zálogjoggal terhelt nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott vagyontárgy értékének a jegyzett tőke azon részéhez viszonyított arányát, amely rész megfelel az összes zálogjoggal terhelt vagyontárgy rendelkezésre bocsátása során számított jegyzett tőkerésznek.

(7) A kiválás, illetve az üzletrész, részvény értékesítésével megvalósuló tagváltozás cégnyilvántartásba történő bejegyzésével összefüggő eljárásokban az adós képviselője a felszámoló. A kiválással létrejövő gazdasági társaság kizárólag nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás szolgáltatásával jön létre, és azt az adós nevében a felszámoló a cégbejegyzési kérelem benyújtásáig bocsátja a társaság rendelkezésére. A társaság ügyvezetője a felszámoló. A társaság alapításával és működésével összefüggésben az adósnál felmerült költségeket a felszámoló felszámolási költségként számolja el.

(8) Az elkülönített vagyonelemek rendelkezésre bocsátásával az adóst a vagyontárgyak, a vagyoni értékű jogok tekintetében megillető jogok, az adós által kötött - polgári jogi és munkajogi - szerződések körében szerzett jogok a kiválással létrejött gazdasági társaságot jogutódként illetik meg. Az adós tevékenységének folytatására létrehozott gazdasági társaság létesítő okiratában a felszámoló felsorolja az adóst jogosító azon engedélyeket, amelyek a tevékenységének folytatásához szükségesek. Az adós tevékenységének folytatására alapított gazdasági társaság a cégbejegyzésével a felsorolt engedélyek vonatkozásában az adós jogutódjává válik, kivéve, ha a hatósági engedély feltételeinek a társaság nem felel meg. Az adós teljesítését az alkalmasság igazolására referenciaként, illetve árbevételként az adós tevékenységének folytatására létrehozott gazdasági társaság - azzal a tevékenységgel összefüggésben, amelynek végzésére létrehozták - bemutathatja, akkor is, ha az adós időközben megszűnt.

(9) Az adós tevékenységének folytatása céljából kiválással létrejött gazdasági társaság kölcsön- vagy hitelfelvételéhez a Cstv. 49/D. § (1) és (3) bekezdése szerinti hitelezői követelések jogosultjainak - legalább 75%-os szavazattöbbséggel hozott - előzetes jóváhagyása szükséges.

(10) A felszámoló az adós tevékenységének folytatására kiválással létrejött gazdasági társaság gazdálkodásáról - annak értékesítéséig - köteles negyedévente írásban beszámolni a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerint kielégítésre jogosultként nyilvántartásba vett hitelezők felé.

(11) Az adósnak a kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló részesedése értékesítése során a felszámoló köteles a részesedés aktuális piaci értékének meghatározása céljából független szakértő véleményét beszerezni. A részesedés értékesítési felajánlása során meghatározott minimálár nem lehet alacsonyabb sem a független szakértői véleményben megállapított piaci értéknél, sem pedig a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerint kielégítésre jogosultként nyilvántartásba vett követelések legalább 75%-át kitevő hitelezők által jóváhagyott piaci értéknél.

(12) A kiválás bejegyzését követő 365 napon belül a felszámoló az adósnak a kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló részesedését értékesíti. A felszámolónak további 365 nap áll rendelkezésére az értékesítésre, ha a kiválás bejegyzését követő 365 napon belül a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerint kielégítésre jogosultként nyilvántartásba vett követelések legalább 75%-át kitevő hitelező(k) ahhoz írásban hozzájárul(nak).

(13) Az adós tevékenységének folytatására kiválással létrejött gazdasági társaság üzletrészének (részvényének) értékesítéséből befolyó vételárra a Cstv. 49/D. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a zálogjogosult a Cstv. 46. § (7) bekezdésében meghatározott befizetési kötelezettségét teljesítette − és követelése nem a Cstv. 3. § (1) bekezdés g) pontja szerinti függő követelés −, a felszámoló a (14) bekezdés szerint jár el.

(14) Ha a nem pénzbeli hozzájárulásként rendelkezésre bocsátott vagyontárgyat terhelő zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt jött létre, a felszámoló a társasági részesedés (üzletrész, részvény) értékesítése során befolyt vételár azon részéből, amely rész megfelel az összes zálogjoggal terhelt vagyontárgy apportálása során számított jegyzett tőkerésznek,

a) a nettó vételár legfeljebb 1%-ának megfelelő mértékű összeget a Cstv. 57. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott felszámolási költségként, valamint

b) a nettó vételár 7,5%-ának megfelelő összeget

vonhatja le, majd e levonásokat követően fennmaradó összegből akkora hányadot köteles a zálogjoggal biztosított követelés (tőke, szerződéses kamat, költségek) jogosultja hitelezői igényének kielégítésére fordítani - az említett sorrendben és több jogosult esetén a Ptk. 5:118-5:122. §-ában meghatározott kielégítési sorrend figyelembevételével -, amekkora hányadot az e § szerint készített apportlista a zálogjoggal biztosított követelés hitelezője vonatkozásában feltüntet.

(15) A vagyontárgyat terhelő zálogjog a kiválással létrejött gazdasági társaságban meglévő társasági részesedés (üzletrész, részvény) értékesítésével megszűnik.

(16) Ha a kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló adósi részesedés értékesítésére nem kerül sor, a kiválással létrejött gazdasági társaságot a felszámoló végelszámolással jogutód nélkül megszünteti.

(17) A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény alkalmazása szempontjából az adós tevékenységének folytatására kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló adósi részesedés értékesítéséig a felszámolás alatt álló adós és a kiválással létrejövő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság együttesen minősülnek felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetnek a visszatérítendő támogatás igénylése és igénybevétele során. E rendelkezés a kiválással létrejövő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság tekintetében csak azokra a munkavállalókra alkalmazható, akik a kiválás során munkáltatói jogutódlással váltak a kiválással létrejött gazdasági társaság munkavállalóivá. A bérgarancia-támogatás visszafizetésére a kiválással létrejött gazdasági társaság köteles.

(18) A Cstv. 59. § (1) bekezdése alkalmazásában az adós felszámolás alatti tevékenységéből eredő bevételnek minősül az olyan gazdasági társaság árbevétele is, amely e § szerinti kiválással, az adós gazdasági tevékenységének felszámolás alatti folytatása céljából jött létre.

(19) Ha az adós felszámolás alatti tevékenységének folytatása céljából kiválással létrejött korlátolt felelősségű társaságnak vagy részvénytársaságnak a kiválással megvalósult vagyonszerzése az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény szerint nem mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól (a továbbiakban: illeték), e vagyonszerzés utáni illetéket a kiválással létrejött korlátolt felelősségű társaságban, részvénytársaságban fennálló adósi részesedés megszerzőjének kell megfizetnie, a megszerzett részesedése arányában.

(20) A (19) bekezdés szerint meg nem fizetett illetéket az adósnak kell megfizetnie.

(21) A vagyonszerzésről a (19) bekezdés szerinti esetben a részesedés megszerzőjének a részesedés megszerzését, a (20) bekezdés szerinti esetben a felszámolónak a korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság értékesítésére nyitva álló határidőt, de legkésőbb a kiválással létrejött korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság végelszámolásáról szóló döntést követő 15. napig bejelentést kell tennie.

(22) Azt a vagyonjuttatást, amely során a felszámolás alatt álló adóalany az adós felszámolás alatti tevékenységének folytatása céljából kiválással létrejött korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság részére az alapításkor ad át terméket, vagyoni értékű jogot, úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (2) bekezdésében meghatározott, jogutódlással történő megszűnés keretében történő vagyonjuttatással esik egy tekintet alá.

(23) Az állami adó- és vámhatóság az adós felszámolás alatti tevékenységének folytatása céljából kiválással létrejövő korlátolt felelősségű társaság vagy részvénytársaság adószámának megállapításakor az Art. V. Fejezetében foglaltakat az adós mint tag tekintetében felmerülő, az adószám kiadásának akadályát képező feltételek figyelmen kívül hagyásával alkalmazza.

(24) Az 1. alcímben szabályozott reorganizációs eljárásban e § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) a hitelezői hozzájárulásra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazandók,

b) a felszámolót megillető jogosultságok a reorganizáció alatt álló adós vezető tisztségviselőjét illetik meg,

c) a vállalkozás bérgarancia-támogatásra nem jogosult, és

d) az adósnak a kiválással létrejött gazdasági társaságban fennálló társasági részesedését a reorganizációs tervben meghatározott határidőig, ennek hiányában a kiválással létrejövő társaság bejegyzésétől számított 365 napon belül kell értékesítenie, azzal, hogy az értékesítés időpontja így nem haladhatja meg a reorganizációs terv végrehajtásának a határidejét.

3. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazása

28. § A cég a Ctv. 24. § (1) bekezdés m) pontja szerinti adatának változását illeték és közzétételi költségtérítés nélkül jelentheti be, ha más adatának változását egyidejűleg nem jelenti be, és a cégadat változtatására a cégtől független külső ok miatt kerül sor, amely körülményt a cég hitelt érdemlően igazol a változásbejegyzési kérelmében.

29. § (1) A Ctv. 99. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az a cég, amelyben az államnak közvetlen többségi befolyása van [Ptk. 8:2. § (1) és (2) bekezdése], végelszámolóként kizárólag a Cstv. 66. § (2) bekezdésében meghatározott állami felszámoló szervezetet választhatja meg, kivéve, ha a gazdálkodó szervezet olyan pénzügyi szervezet, amelynek végelszámolója - külön törvényben foglaltak szerint - a Magyar Nemzeti Bank által kijelölt állami pénzügyi felszámoló szervezet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti végelszámoló díjazásáról a végelszámolás alatt álló cég és a végelszámoló szabadon állapodnak meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott megállapodás hiányában a végelszámoló díjazása a tevékenység zárómérlegben szereplő eszközök könyv szerinti értékének alapulvételével:

a) 100 000 000 forint alatti könyv szerinti érték esetén annak 2%-a, de legalább 250 000 forint,

b) 100 000 000 forint - 500 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén a 100 000 000 forint 2%-a és az efeletti rész 1,25%-a,

c) 500 000 001 forint - 1 000 000 000 forint közötti könyv szerinti érték esetén az 500 000 000 forint 1,25%-a és az efeletti rész 0,75%-a,

d) 1 000 000 001 forint feletti könyv szerinti érték esetén az 1 000 000 000 forint 0,75%-a és az efeletti rész 0,25%-a.

(4) A végelszámoló jogosult előleg felvételére a számviteli beszámoló legfőbb szerv általi elfogadását követő 15 napon belül.

(5) Ha az értékesítés bevételének és a végelszámolás alatti működés nettó árbevételének 2%-a a (3) bekezdés szerinti díjazás összegét meghaladja, ez utóbbi összeg illeti meg a végelszámolót, legkésőbb a vagyonfelosztási javaslat jóváhagyásával egyidejűleg.

(6) A végelszámoló a (3) és az (5) bekezdés szerinti díjazásra abban az esetben is jogosult, ha a cég legfőbb szerve a Ctv. 113. §-a szerint a végelszámolás megszüntetéséről és a cég működésének továbbfolytatásáról határozott.

4. Záró rendelkezések

30. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben kijelölje a 22. § (8) bekezdésében meghatározott eljárás kezdeményezésére jogosult vállalkozásokat.

31. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 36. § az e rendelet kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

32. § (1) Az 1. alcím rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Ha a vállalkozás a reorganizációs eljárás iránti kérelmet e rendelet hatálybalépése előtt nyújtotta be, a kérelem elbírálására és a reorganizációs eljárás lefolytatására az e rendeletben foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy

a) a reorganizációs eljárást akkor is elrendeli a bíróság, ha a kérelem a benyújtásának időpontjában hatályos jogszabályoknak megfelel, és

b) a nyilvános reorganizációs eljárásban a reorganizációs tervet akkor is jóváhagyja a bíróság, ha az a reorganizációs eljárás iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos jogszabályoknak megfelel.

(2) Az 1. alcím szerinti reorganizációs eljárás iránti kérelmet 2022. december 31-ig lehet benyújtani a bírósághoz. A határidő elmulasztása jogvesztő.

(3) A 2022. december 31-ig benyújtott kérelem alapján a reorganizációs eljárásokat az 1. alcím rendelkezései szerint kell lefolytatni, és a reorganizációs terv végrehajtására, annak ellenőrzésére is az 1. alcímben foglaltakat kell alkalmazni.

(4) A 2. alcím rendelkezéseit - az (5) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - a jelen alcím hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(5) A 25. § (1)-(4) bekezdését azokra az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő csődeljárásokra és felszámolási eljárásokra kell alkalmazni, amelyek esetében az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet 2021. április 17-én vagy azt követően nyújtották be, vagy a felszámolás hivatalból történő elrendelésére e rendelet hatálybalépését követően kerül sor.

(6) A Cstv. rendelkezéseit a 2. alcímben foglalt eltérésekkel 2022. december 31-ig benyújtott kérelmek alapján indult csődeljárásokban és felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.

(7) Ha 2022. december 31-ig legalább a 22. § (8) és (9) bekezdése, illetve a 27. § (2) bekezdése szerinti feltétel teljesült, a leválasztás e rendelet 2022. december 31-én alkalmazandó rendelkezései alapján 2022. december 31-ét követően is lefolytatható.

(8) A 3. alcím rendelkezéseit - a (9) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - az e rendelet hatálybalépése napján folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(9) A 29. §-t azokra a folyamatban lévő végelszámolásokra kell alkalmazni, amelyeket 2021. április 17-én vagy azt követően rendeltek el.

(10) A Ctv. rendelkezéseit 2022. december 31-ig kell a 3. alcímben foglalt eltérésekkel alkalmazni.

32/A. § *  E rendeletnek a vállalkozások reorganizációjáról, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, továbbá a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 345/2021. (VI. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 396/2021. (VII. 2.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 25. § (3a) bekezdését a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, azzal, hogy a 45 napos határidőt a Módr. hatálybalépésétől kell számítani.

32/B. § *  E rendeletnek a vállalkozások reorganizációjáról, valamint a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, továbbá a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény eltérő alkalmazásáról szóló 345/2021. (VI. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 517/2021. (IX. 6.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított 3. § (1) bekezdés g) pontját a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

33. § * 

34. § Nem lép hatályba a 2021. február 8. napjával kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő rendkívüli intézkedések hatályának újbóli meghosszabbításáról szóló 271/2021. (V. 21.) Korm. rendelet 8. § 99-101. pontja.

35. § (1) E rendelet 5. § (1) és (2) bekezdése és 18. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet 5. § (1) és (2) bekezdésének és 18. §-ának a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti bejelentése megtörtént.

36. § (1) A Kormány e rendelet hatályát a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztéséig meghosszabbítja.

(2) Ez a rendelet a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény hatályvesztésekor hatályát veszti.


  Vissza az oldal tetejére