A jogszabály mai napon ( 2022.09.26. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

 

763/2021. (XII. 23.) Korm. rendelet

a természetes személyek adósságrendezési eljárásának részletes szabályairól

A Kormány

a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím és a 12. § (2) bekezdése tekintetében a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés k) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 6. alcím tekintetében a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 106. § (1) bekezdés h) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adós vagyontárgyainak értékesítése

1. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. adós mellett kötelezettségvállalóként részt vevő egyéb kötelezett: a természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény (a továbbiakban: Are. tv.) 10. § (1) bekezdés a), b) vagy c) pontja szerint kötelezettséget vállaló természetes személy,

2. adósságrendezésbe tartozó vagyontárgy:

a) az Are. tv. 6. § (1) bekezdésében meghatározott vagyontárgy, részesedés gazdálkodó szervezetben, forgalomképes vagyoni értékű jog, továbbá pénzfizetésre vonatkozó olyan követelés, amely piaci forgalomban értékesíthető, valamint

b) a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adósságrendezésbe nem tartozó vagyonról és bevételekről szóló 230/2015. (VIII. 12.) Korm. rendelet 1. § (4) bekezdése szerinti olyan forgalomképes vagyontárgy, amelyet az adós az adósságrendezésbe vont, és amely felett korlátlan rendelkezési joggal rendelkezik,

3. adósságtörlesztési határozat: bírósági adósságrendezési eljárásban a vagyonértékesítés, vagyonfelosztás és adósságtörlesztés tárgyában hozott, az Are. tv. 76. és 82. §-a szerinti bírósági végzés,

4. adóstárs: az Are. tv. 5. § 5. pontjában meghatározott természetes személy,

5. aktuális forgalmi érték: az értékesítés megkezdésekor vagy az azt megelőző kilencven napon belül megállapított forgalmi érték, amelyet a természetes személyek adósságrendezési eljárásában az adós vagyona forgalmi értékének meghatározásáról szóló 231/2015. (VIII. 12.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 231/2015. (VIII. 12.) Korm. rendelet] meghatározott módon kell megállapítani, figyelembe véve azt is, hogy a vagyontárgy a piaci folyamatok figyelembe vételével rövid időszakon belül legyen értékesíthető,

6. egyéb kötelezett: az Are. tv. 5. § 18. pontjában meghatározott természetes személy,

7. értékesítésben közreműködő személy, illetve szervezet: aki vagy amely részt vesz az adós vagyontárgyai értékesítésének előkészítésében, lebonyolításában, ideértve azt is, aki a vevőket közvetíti, vagy pedig elkészíti az adásvételi szerződést,

8. forgalmi érték: az Are. tv. 5. § 23. pontja, valamint a 231/2015. (VIII. 12.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott forgalmi érték,

9. irányár: értékesítésre történő meghirdetés előtt megállapított összeg, amely nem lehet alacsonyabb, mint a vagyontárgy aktuális forgalmi értéke,

10. legalacsonyabb ár: értékesítésre történő meghirdetés előtt megállapított összeg, amely alatt nem tehető érvényes vételi ajánlat,

11. vagyontárgy: ingatlan, ingó vagyontárgy, értékpapír, részesedés gazdálkodó szervezetben, forgalomképes vagyoni értékű jog vagy pénzfizetésre irányuló követelés, amely piaci forgalomban értékesíthető.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) adós alatt az Are. tv. 104. § (2) bekezdése alapján adósságrendezési eljárást indító dologi kötelezettet és a kezest,

b) családi vagyonfelügyelő alatt az Are. tv. 31. § (6) bekezdése alapján kijelölt, teljes jogkörrel rendelkező helyettesét

is érteni kell.

2. § A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek értékesítésére vonatkozóan a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvényt, valamint - bírósági adósságrendezési eljárásban - a mező- és erdőgazdasági hasznosítású földek végrehajtási, felszámolási vagy önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében árverés útján történő értékesítésének szabályairól szóló 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendeletet [a továbbiakban: 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet] kell alkalmazni azzal, hogy ahol a 191/2014. (VII. 31.) Korm. rendelet

a) felszámolást említ, azon a természetes személyek bírósági adósságrendezési eljárását,

b) felszámolót említ, azon a családi vagyonfelügyelőt,

c) becsértéket említ, azon az e rendelet szerinti aktuális forgalmi értéket,

d) minimálárat említ, azon az e rendelet szerinti legalacsonyabb árat

kell érteni.

3. § (1) Ha a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, bírósági adósságrendezési egyezség vagy a bíróság adósságtörlesztési végzése kiterjed az adós adósságrendezésbe vont vagyontárgyainak vagy azok egy részének értékesítésére is, a megállapodás, az egyezség, illetve a végzés erre vonatkozóan tartalmazza

1. az értékesítésre kijelölt vagyontárgyak felsorolását - 300 000 forint vagy az alatti egyedi aktuális forgalmi érték esetén vagyontárgy típusonként összesítve, 300 000 forint feletti egyedi aktuális forgalmi érték esetén pedig egyedileg meghatározva -,

2. az értékesítés ütemezését,

3. az értékesítés módját, ha pedig a felek az értékesítésre közreműködőt is kijelölnek, a közreműködő kijelölésének módját,

4. az értékesítésre kijelölt vagyontárgyak felek által nem vitatott aktuális forgalmi értékét,

5. a 4. pontban foglaltakat is figyelembe véve az értékesítésre kijelölt vagyontárgyak irányárát, valamint a legalacsonyabb árat,

6. az eredménytelen értékesítésre történő meghirdetés esetén a megismételt értékesítésre történő meghirdetések ütemezését, többszöri eredménytelen értékesítés esetén az aktuális forgalmi érték felülvizsgálatának rendjét,

7. bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásban az arra vonatkozó rendelkezést, hogy a hitelezők milyen módon felügyelik az adós által lefolytatott értékesítést, továbbá, hogy az adós hogyan köteles az értékesítési cselekményeket dokumentálni és arról a hitelezőknek beszámolni,

8. az adós kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az értékesítésre meghirdetett vagyontárgyra vonatkozó részletes tájékoztatást a vevőként jelentkezők számára megadja, a vagyontárgy megtekintését lehetővé teszi, az értékesítésben közreműködő szervezettel együttműködik,

9. az adós kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy az adásvételi szerződésben foglaló megfizetését köti ki,

10. az értékesítésből származó bevétel hitelezők között történő felosztásának és a hitelezők részére történő kifizetésének szabályait,

11. közhiteles nyilvántartásba vagy a hitelbiztosítéki nyilvántartásba bejegyzett biztosítékkal rendelkező hitelező, illetve az elidegenítési tilalom jogosultjának kifejezett hozzájárulását a vagyontárgy értékesítéséhez,

12. az adós nyilatkozatát arról, hogy a vagyontárgy értékesítéséről tájékoztatta a jogszabályon vagy megállapodáson alapuló vételi jogi jog jogosultját,

13. az adós nyilatkozatát arról, hogy a vagyontárgy értékesítéséről értesítette a jogszabályon vagy megállapodáson alapuló üzembentartói jog, használati jog vagy haszonélvezeti jog jogosultját,

14. az adós nyilatkozatát arról, hogy a vagyontárgy értékesítésére vonatkozóan a rendelkezési jogát - a természetes személyek adósságrendezésére vonatkozó jogszabályokon túl - jogszabály vagy szerződés nem korlátozza, illetve ha korlátozza, abban az esetben milyen feltételekkel teszi lehetővé,

15. ha a vagyontárgy értékesítése hatósági engedélyhez kötött, az adós nyilatkozatát az engedély megszerzéséről,

16. az értékesítés során az adós együttműködési kötelezettségét a hitelezőkkel - bírósági adósságrendezési eljárás esetén a családi vagyonfelügyelővel -,

17. az értékesítési költségek előlegezésére és viselésére vonatkozó szabályokat,

18. az adós kötelezettségvállalását az értékesített vagyontárgy vevő részére történő átadására, illetve a birtokba adással összefüggő intézkedések megtételére.

(2) A bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, a bírósági adósságrendezési egyezség, illetve a bírósági adósságtörlesztési terv előkészítéséhez az adós csatolja

a) azoknak az (1) bekezdésben meghatározott nyilatkozatoknak a másolatát, amelyeket a megállapodás megkötésében szerződő félként részt nem vevő harmadik személyek állítottak ki,

b) az (1) bekezdés 15. pontjában meghatározott hatósági engedély másolatát,

c) az aktuális forgalmi érték, illetve az irányár megállapításának alapjául szolgáló dokumentumokat.

(3) A bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás alapján történő vagyonértékesítés során nem lehet vevő az Are. tv. 78. § a)-b), e), f), és g) pontjában, felsorolt személy vagy szervezet, a Családi Csődvédelmi Szolgálat által foglalkoztatott személy, valamint az értékesítésben közreműködő személy, illetve szervezet.

(4) A bírósági adósságrendezési egyezség alapján történő vagyonértékesítés során nem lehetnek vevők az Are. tv. 78. §-ában felsoroltak, valamint az értékesítésben közreműködő személy, illetve szervezet.

4. § Ha az értékesítésre kijelölt vagyontárgy az adós, adóstárs és más személy közös tulajdonában van, az értékesítést csak az adós és az adóstárs tulajdoni hányadára lehet lefolytatni, kivéve, ha a többi tulajdonos megbízást ad az adósnak a saját tulajdoni hányada értékesítésére vonatkozóan, amelyben meghatározza a tulajdoni hányadára eső legalacsonyabb árat és az irányárat, a vételár megfizetésének módját, valamint nyilatkozik arról, hogy a vevő számára az adóssal megegyező módon engedélyezi az értékesítésre kerülő vagyontárgy megtekintését, valamint a megvásárolt vagyontárgy birtokbavételét. A megbízást, illetve a nyilatkozatot a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás, illetve a bírósági adósságrendezési egyezség vagy az adósságtörlesztési terv előkészítésekor be kell mutatni.

5. § (1) A 300 000 forint aktuális forgalmi érték feletti vagyontárgyak értékesítését nyilvánosan - sajtótermékekben vagy a piaci forgalomban használatos elektronikus internetes értékesítési felületen - kell meghirdetni. Ugyanígy kell eljárni több vagyontárgy együttes értékesítése esetén is, ha a vagyontárgyak együttes aktuális forgalmi értéke eléri a 300 000 forintot.

(2) Az értékesítésre történő meghirdetést mindaddig folytatni kell, amíg nem érkezik olyan vételi ajánlat, amelyben a vételár eléri vagy meghaladja az irányárat, megismételt értékesítésre történő meghirdetések esetén pedig a legalacsonyabb árat.

(3) A legalacsonyabb ár nem lehet kevesebb

a) a második értékesítésre történő meghirdetéskor a vagyontárgy aktuális forgalmi értékének 90%-ánál,

b) a harmadik értékesítésre történő meghirdetéskor a vagyontárgy aktuális forgalmi értékének 80%-ánál,

c) minden további értékesítésre történő meghirdetéskor a vagyontárgy aktuális forgalmi értékének 70%-ánál.

(4) Több, a (2), illetve (3) bekezdés szerinti feltételnek megfelelő vételi ajánlat esetén a legmagasabb összeget tartalmazó vételi ajánlatot tevő személyt, illetve szervezetet kell vevőként kiválasztani. Ha az adásvételi szerződés megkötésére ezzel a kiválasztott vevővel nem kerül sor, nem kell az értékesítést ismételten meghirdetni abban az esetben, ha van olyan soron következő másik ajánlattevő, aki az irányárat - megismételt értékesítésre történő meghirdetés esetén pedig a legalacsonyabb árat - elérő összegű vételi ajánlatot tett.

(5) Ha az értékpapírt az adós befektetési szolgáltatások nyújtására jogosult szervezet bevonása útján értékesíti, erre vonatkozóan értékesítési limitárat, illetve értékesítési időtartamot kell az értékesítést végző szervezettel kötött megállapodásban meghatározni. Ebben az esetben nem kell nyilvános értékesítést meghirdetni, de az adósnak az értékesítéssel megbízott közreműködő szervezettel olyan szerződést kell kötnie, amely biztosítja a hitelezők által is megismerhető, átlátható és ellenőrizhető értékesítési eljárásrendet és a piaci forgalomban elérhető legmagasabb értékesítési bevételt.

(6) Ha a vagyontárgy értékesítése hatósági engedélyhez kötött vagy az értékesítés csak jogszabályban meghatározott eljárás szerint vagy jogszabályban meghatározott személy vagy szervezet részére lehetséges, az értékesítés lebonyolítása az engedélyben, illetve a jogszabályban foglaltaknak megfelelően történhet.

6. § Az értékesítés eredményének megállapítását követően a legmagasabb összegű vételi ajánlatot meg kell küldeni az elővásárlási joggal rendelkezők részére annak érdekében, hogy nyilatkozzanak arról, hogy kívánnak-e élni az elővásárlási jogukkal. A nyilatkozat megtételére mindegyikük részére legalább 15 napot kell biztosítani.

7. § Ha az első értékesítésre történő meghirdetéskor nem történt meg az ingatlan értékesítése, és az ingatlanra jelzálogjog van bejegyezve, második értékesítésre történő meghirdetés helyett a jelzáloghitelező a vagyontárgyat az aktuális forgalmi értéket elérő vételáron megvásárolhatja. A vételi ajánlat megtételére az adós - bírósági adósságrendezési eljárásban a családi vagyonfelügyelő - írásban felhívást küld. A vételi ajánlat megtételére írásban, a felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül van lehetőség. Több jelzáloghitelező esetén az a jelzáloghitelező jogosult az ingatlan megvenni, aki közülük a legmagasabb összeget tartalmazó vételi ajánlatot teszi.

8. § (1) Bírósági adósságrendezési eljárásban a 300 000 forint feletti aktuális forgalmi értéken meghirdetett vagyontárgy értékesítésére vonatkozó szerződéstervezetet a családi vagyonfelügyelő - ingatlan esetében az adós által megbízott közjegyző vagy ügyvéd - készíti elő és küldi meg a feleknek, mellékelve a szerződéskötésre és a feleknek a szerződés megkötése céljából történő személyes megjelenésére vonatkozó tudnivalókat.

(2) A szerződésben ki kell kötni, hogy a vevő a vételárat az adós adósságtörlesztési számlájára köteles átutalni, és a vevő a vagyontárgy tulajdonát a vételár teljes összegének megfizetését követően szerzi meg.

(3) Bírósági adósságrendezési eljárásban a vételár hitelezők közötti felosztásáról és az adósságtörlesztési számláról történő kifizetéséről a családi vagyonfelügyelő gondoskodik.

2. A bírósági adósságrendezési eljárásban az adós egyéni vállalkozása, illetve foglalkozása gyakorlásához szükséges eszközök értékesítés alóli mentesítése

9. § (1) Az adós az Are. tv. 73. § (1) bekezdése alapján benyújtott kérelmében felsorolja azokat a saját kizárólagos tulajdonában vagy az adóstárssal közös tulajdonában álló eszközöket, amelyek az adósságrendezésbe tartoznak, és amelyeket - mint az Are. tv. 5. § 19. pontja szerinti egyéni vállalkozó - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 5. melléklete szerinti részletező nyilvántartásban tárgyi eszközként tart nyilván, valamint a leltárában vásárolt és saját termelésű készletként szerepeltet. A kérelemben meg kell jelölni az általános forgalmi adót nem tartalmazó beszerzési árat, illetve az előállítási árat, valamint az eszköz, illetve készlet beszerzésének, illetve előállításának évét.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül az adós olyan ingatlanokat és gépjárműveket is felsorolhat az Are. tv. 73. § (1) bekezdése alapján benyújtott kérelmében, amelyeknek nem ő és az adóstárs a kizárólagos tulajdonosa, de a közös tulajdonban lévő vagyontárgyat a tulajdonostárssal kötött megállapodása alapján a vállalkozási tevékenységéhez használja.

(3) A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy az adós nem szünetelteti az Are. tv. 5. § 19. pontja szerinti egyéni vállalkozást, és nem áll fenn olyan jogszabályban meghatározott körülmény, amely alapján megszűnik az erre a vállalkozói tevékenységre vonatkozó jogosultsága.

(4) Ha az adós nem egyéni vállalkozó, az Are. tv. 73. § (1) bekezdése szerinti kérelmében a foglalkozása gyakorlásának érdekében olyan ingóságokat - így különösen informatikai és hírközlési eszközt, irodatechnikai felszerelést, szakkönyveket - jelölhet meg, amelyek rendszeres használata szükséges a foglalkoztatására irányuló jogviszony sajátosságai miatt.

10. § (1) Az adósságtörlesztési tervben a 9. § (1) bekezdése szerinti ingóságoknak az adósságrendezési eljárásban történő értékesítés alóli mentesítésére a családi vagyonfelügyelő legfeljebb a beszerzési ár, illetve az előállítási ár mértékékéig, de legfeljebb összesen 3 millió forint értékhatárig - ha pedig az adós az egyéni vállalkozás mellett legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonyban áll vagy társas vállalkozás tagja, akkor 1,5 millió forint értékhatárig - tehet javaslatot. Az értékhatár megállapításánál a családi vagyonfelügyelő különösen azt veszi figyelembe, hogy az eszközök, illetve a készletek az adósságrendezési eljárás kezdeményezését megelőzően kötött szerződések alapján a megrendelések teljesítéséhez szükségesek-e az adósságtörlesztési eljárás időtartama alatt.

(2) A 9. § (1) bekezdése alapján az egyéni vállalkozási tevékenység céljára használt ingatlanok esetében az adósságrendezési eljárásban történő értékesítés alóli mentesítésre akkor lehet az adósságtörlesztési tervben javaslatot tenni, ha az ingatlan az egyéni vállalkozó székhelyeként vagy telephelyeként van bejelentve, az egyéni vállalkozó nyilatkozik arról, hogy ténylegesen ott végzi a termelő vagy szolgáltató tevékenységét, továbbá az ingatlan hasznos alapterülete és forgalmi értéke nem haladja meg a településen - főváros esetében a fővárosi kerületben - a hasonló célt szolgáló, hasonló jellegű ingatlanok jellemzőit. Ezekre az adatokra vonatkozóan a családi vagyonfelügyelő megkeresheti a települési, illetve a fővárosi kerület jegyzőjét.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben az értékesítés alóli mentesítésre 20 millió forint feletti aktuális forgalmi érték felett akkor lehet az adósságtörlesztési tervben javaslatot tenni, ha az adós az egyéni vállalkozása mellett nem áll legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó jogviszonyban és nem tagja társas vállalkozásnak sem.

(4) Ha az adós egyéni vállalkozásához haszongépjármű vagy mezőgazdasági haszonjármű szükséges, vagy a személygépjárművet az adós személyfuvarozási vagy kiskereskedelmi tevékenységre irányuló egyéni vállalkozásához használja, a családi vagyonfelügyelő a járműnek az adósságrendezési eljárásban történő értékesítés alóli mentesítésére tesz javaslatot, haszonjármű esetén legfeljebb 5 millió forint, személygépjármű esetén legfeljebb 3 millió forint értékhatárig.

(5) Az adósságtörlesztési tervben a 9. § (4) bekezdése szerinti ingóságok értékesítés alól történő mentesítésére a családi vagyonfelügyelő legfeljebb 1 millió forint értékhatárig tehet javaslatot, figyelembe véve az adós foglalkozásának jellemzőit, valamint és az adós és a vele közös háztartásban élők mindennapi életviteléhez szükséges vagyontárgyak jellegét.

3. Záró rendelkezések

11. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő ötödik napon lép hatályba.

(2) A 9. §, a 10. §, a 12. § (2) bekezdése, a 13-15. § és a 20. § 2022. július 1-jén lép hatályba.

4. Átmeneti rendelkezések

12. § (1) Az 1. alcímet a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha még nem került sor bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodás megkötésére, bírósági adósságrendezési egyezség megkötésére, illetve bírósági adósságtörlesztési végzés meghozatalára.

(2) A 9. és 10. §-t a 2022. július 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ha még nem került sor bírósági adósságtörlesztési végzés meghozatalára.

5. Jogharmonizációs záradék

13. § Ez a rendelet a megelőző szerkezetátalakítási keretekről, az adósság alóli mentesítésről és az eltiltásokról, valamint a szerkezetátalakítási, fizetésképtelenségi és adósság alóli mentesítési eljárások hatékonyságának növelését célzó intézkedésekről, és az (EU) 2017/1132 irányelv módosításáról szóló (Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelv), 2019. június 20-i (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelv III. címének való megfelelést szolgálja.

6. Módosító rendelkezések

14-15. § * 

16-19. § * 

20. § * 

21-22. § * 


  Vissza az oldal tetejére