A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.
A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2021, https://eur-lex.europa.eu/

A BIZOTTSÁG 2021. szeptember 13-i (EU) 2021/2027 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE

az (EU) 2020/884 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a borágazatban a Covid19-világjárvány okozta válság kezelése érdekében az (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló rendelettől való eltérések tekintetében történő módosításáról, valamint az (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításáról * 

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról és a 352/78/EGK, a 165/94/EK, a 2799/98/EK, a 814/2000/EK, az 1290/2005/EK és a 485/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre *  és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésére és 64. cikke (6) bekezdésére,

tekintettel a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 17-i 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre *  és különösen annak 53. cikke b) és h) pontjára,

mivel:

(1) Az (EU) 2020/884 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet *  számos átmeneti eltérést vezetett be a borágazatot illetően a meglévő szabályoktól, többek között az (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettől * , azzal a céllal, hogy segítséget nyújtson a gazdasági szereplőknek a Covid19-világjárvány hatásainak kezeléséhez. Ezen intézkedések hasznossága ellenére azonban a borpiacon nem állt helyre a kereslet és kínálat egyensúlya.

(2) A Covid19-világjárványt nem sikerül féken tartani. Az oltási programok az Unió egyes régióiban és világszerte elégtelenek, és a legtöbb országban továbbra is alkalmaznak kijárási korlátozásokat és közösségi távolságtartási intézkedéseket. Ezek az intézkedések továbbra is magukban foglalják az utazásra, a társadalmi összejövetelek méretére, a privát partikra, a nyilvános rendezvényekre, valamint az otthonon kívüli étel- és italfogyasztás lehetőségére vonatkozó korlátozásokat. Ezek a korlátozások az Unióban a borfogyasztás további csökkenését, a készletek felhalmozódását és általánosabban piaci zavarokat eredményeznek. Egyes tagállamokban a borfogyasztás egyharmada az idegenforgalomhoz kapcsolódik. Ezért a borfogyasztás tovább csökkent, a készletek pedig továbbra is jelentősek. A világjárványnak az Egyesült Államok által kivetett vámtarifákkal és a 2021 áprilisában Európában tapasztalt faggyal párosuló következményei súlyos negatív hatást gyakoroltak az uniós bortermelők jövedelmére. Becslések szerint mindezen tényezők kombinációja átlagosan 15-20%-kal csökkentette az uniós borágazat forgalmát, és egyes vállalatok akár 40%-os veszteségről is beszámoltak.

(3) Emellett a válság időtartamát övező bizonytalanság, amelyet a vírus gyors mutációs képessége miatt nehéz előre jelezni, tovább mélyíti az uniós borpiac jelenlegi jelentős zavarait. Ez azt jelenti, hogy az ágazat talpra állása hosszabb időt fog igényelni, mint ami 2021 elején várható volt. Következésképpen helyénvaló továbbra is ideiglenes és kivételes támogatást nyújtani az uniós borágazatnak a csődök várható növekedésének elkerülése érdekében.

(4) mivel a Covid19-világjárvány és annak a borpiacra gyakorolt hatásai várhatóan a 2021-es évet követően - és így a 2022-es pénzügyi év jelentős részében - is folytatódni fog, az (EU) 2020/884 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének (1), (3), (4) és (6) bekezdésében meghatározott intézkedések alkalmazását ki kell terjeszteni a 2022-es pénzügyi évre is.

(5) Az (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló rendelet 25. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az 1308/2013/EU rendelet 48. cikkében említett kölcsönös kockázatkezelési alapok számára nyújtott támogatás mértéke nem haladhatja meg a termelők által a kölcsönös kockázatkezelési alap működéséhez való hozzájárulás 10%-át, 8%-át, illetve 4%-át a végrehajtás első, második és harmadik évében. Az eddigi tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ezek a támogatási arányok nem ösztönzik a tagállamokat arra, hogy ezt az intézkedést belefoglalják a borágazatra vonatkozó támogatási programjaikba, sem pedig a piaci szereplőket arra, hogy támogatást igényeljenek. Tekintettel arra, hogy a kölcsönös kockázatkezelési alapok a kockázatok kezelésének fontos eszközei, ideértve az olyan kedvezőtlen éghajlati jelenségekhez kapcsolódó kockázatokat, mint a 2021. áprilisában tapasztalt késői és különösen hosszú fagyok, valamint a Covid19-világjárványból eredő piaci zavarokhoz kapcsolódó kockázatokat, helyénvaló megkétszerezni az (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló rendelet 25. cikkének (1) bekezdésében előírt támogatási arányokat a borágazati szereplők arra való ösztönzésének növelésére, hogy kölcsönös kockázatkezelési alapokat hozzanak létre, és hogy biztosítható legyen számukra a jövőbeli kockázatokkal szembeni védelmükhöz szükséges eszköz és támogatás.

(6) Helyénvaló továbbá, hogy ez a megemelt ösztönző több mint egy gazdasági évet fedjen le, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásához nyújtott támogatás igénybevétele a múltban nagyon korlátozott volt. Ezért alapvető fontosságú, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a tagállamoknak és a borágazat szereplőinek a tájékoztatására és ösztönzésére, hogy éljenek ezzel a kivételes mértékű támogatással. Ezenkívül a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozása több mint egy évet is igénybe vehet. Ezért a megnövelt támogatásnak legalább két évre kell kiterjednie. Mindezen okokból a 2019-2023-as programozási időszak végéig ki kell terjeszteni a kölcsönös kockázatkezelési alapok támogatásához nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást.

(7) Az (EU) 2020/884 és az (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(8) A 2021-es és 2022-es pénzügyi évek közötti folytonosság biztosítása érdekében e rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon hatályba kell lépnie, és a rendeletet 2021. október 16-tól kell alkalmazni.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az (EU) 2020/884 felhatalmazáson alapuló rendelet módosításai

Az (EU) 2020/884 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikke a következőképpen módosul:

1. Az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló rendelet 22. cikkétől eltérve a 2020., 2021. és 2022. évben engedélyezhető, hogy ugyanazon a parcellán két vagy több egymást követő évben is sor kerüljön zöldszüret végrehajtására.”

2. A (3), (4) és (6) bekezdésben a „2021. október 15-ig” szövegrész helyébe a „2022. október 15-ig” szövegrész lép.

2. cikk

Az (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló rendelet módosítása

Az (EU) 2016/1149 felhatalmazáson alapuló rendelet 25. cikke (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Ha az 1308/2013/EU rendelet 48. cikkében említett támogatás a kölcsönös kockázatkezelési alap létrehozásához kapcsolódó adminisztratív költségek fedezésére kerül felhasználásra, a támogatás mértéke nem haladhatja meg a termelők által a kölcsönös kockázatkezelési alap működéséhez az alap fennállásának első, második és harmadik évében fizetett hozzájárulások következő hányadát: 20%, 16% és 8%.”

3. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. október 16-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. szeptember 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN