AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre * és különösen annak 29. cikke (4) bekezdésének a) pontjára és 30. cikkének (2) bekezdésére,
mivel:
(1) A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (a továbbiakban: az eszköz) célja, hogy hatékony és jelentős pénzügyi támogatást nyújtson a fenntartható reformok és a kapcsolódó közberuházások végrehajtásának felgyorsításához a tagállamokban. Az eszköz az Unió célzott eszköze a Covid19-válság kedvezőtlen hatásainak és következményeinek kezelésére.
(2) Az (EU) 2021/241 rendelet 29. cikke értelmében az eszköz végrehajtását közös mutatók segítségével nyomon kell követni és értékelni kell. E közös mutatókat az előrehaladásról szóló jelentéstétel, valamint az az eszköz (EU) 2021/241 rendelet 4. cikkében említett általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósítására vonatkozó nyomon követés és értékelés céljából kell felhasználni. A tagállamoknak jelentést kell tenniük a Bizottságnak a közös mutatókról.
(3) Az (EU) 2021/241 rendelet 30. cikke értelmében az eszköz teljesítményjelentési rendszerének helyreállítási és rezilienciaépítési eredménytábla formáját kell öltenie (a továbbiakban: eredménytábla). Az eredménytábla az eszköznek az említett rendelet 3. cikkében említett alkalmazási körébe tartozó hat pillér mindegyike és a közös mutatók tekintetében is meg kell jelenítenie a tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása terén elért előrehaladást. Az eredménytáblát weboldal vagy internetes portál formájában nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni, és évente kétszer frissíteni kell.
(4) Az (EU) 2021/241 rendelet 29. és 30. cikke szorosan kapcsolódik egymáshoz, mivel a közös mutatók az (EU) 2021/241 rendelet 30. cikkének (3) bekezdése alapján az eredménytábla tartalmának jelentős részét adják majd. Az egyidejűleg hatályba léptetendő rendelkezések közötti koherencia biztosítása, a tagállamokra vonatkozó jelentéstételi követelmények átfogó áttekinthetőségének elősegítése és az említett rendelet alkalmazásának megkönnyítése érdekében az említett cikkeket kiegészítő rendelkezéseket egyetlen felhatalmazáson alapuló rendeletbe kell foglalni.
(5) Az eredménytábla célja, hogy átlátható módon összegzett tájékoztatást nyújtson az eszköz és a vonatkozó tanácsi végrehajtási határozatokkal jóváhagyott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása terén elért előrehaladásról. Alapul kell szolgálnia továbbá az (EU) 2021/241 rendelet 26. cikkében említett, Európai Parlamenttel folytatott helyreállítási és rezilienciaépítési párbeszédhez.
(6) Az (EU) 2021/241 rendelet 27. cikke értelmében a tagállamoknak az európai szemeszter keretében évente kétszer jelentést kell tenniük a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik megvalósítása terén tett előrehaladásról és a közös mutatókról. Annak érdekében, hogy az eredménytáblát a rendelkezésre álló legfrissebb adatokkal lehessen frissíteni, méghozzá az egyenlő bánásmód jegyében az összes tagállamra vonatkozó azonos ütemtervnek megfelelően, az ilyen jelentéstételt minden tagállamnak egyidejűleg, az európai szemeszter ütemtervével összhangban kell elvégeznie.
(7) A közös mutatók mellékletben szereplő listája minden helyreállítási és rezilienciaépítési tervre érvényes, de a tagállam számára egy adott konkrét közös mutatóra vonatkozó jelentéstétel csak akkor releváns, ha terve tartalmaz annak megfelelő intézkedéseket. A Bizottságnak és az érintett tagállamnak meg kell beszélnie, hogy a közös mutató releváns-e a helyreállítási és rezilienciaépítési terv szempontjából, vagy sem. Mivel a közös mutatók a tagállamok nagy többsége számára általánosan relevánsak, várhatóan minden tagállamnak jelentést kell tennie a legtöbb mutatóról.
(8) A közös mutatókat kellő részletességgel kell meghatározni annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok által gyűjtött adatok összehasonlíthatók és az eszköz uniós szintű végrehajtásának megjelenítése céljából összesíthetők legyenek. Az egyes tagállamok szintjén megjelenített közös mutatókat relatív értelemben, az Eurostat adatait is felhasználva kell bemutatni, ezzel elkerülve a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek eltérő mérete vagy jellege miatti félrevezető összehasonlításokat a tagállamok között.
(9) Az (EU) 2021/241 rendelet 28. cikke értelmében a Bizottságnak és az érintett tagállamnak elő kell mozdítania a szinergiákat, valamint biztosítania kell az eszköz és más uniós programok és eszközök közötti hatékony koordinációt. Ezért az eredménytáblában szereplő közös mutatóknak - amennyire lehetséges - konzisztensnek és koherensnek kell lenniük a többi uniós alapra alkalmazott mutatókkal.
(10) Az (EU) 2021/241 rendelet 29. cikke értelmében a végrehajtás nyomon követésének célzottnak és az eszköz keretében végzett tevékenységekkel arányosnak kell lennie. A Bizottság teljesítményjelentési rendszerének ezért biztosítania kell, hogy a tevékenységek végrehajtásának nyomon követésére szolgáló adatokat és az eredményeket hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. E célból az uniós finanszírozás címzettjeire vonatkozóan arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.
(11) Az eredménytábla többi elemét a Bizottságnak kell összeállítania a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek és az eszköz végrehajtásának nyomon követése során gyűjtött információk alapján. Ezáltal biztosítható az adatok összehasonlíthatósága.
(12) E rendeletnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon kell hatályba lépnie, ezzel lehetővé téve az eredménytábla 2021. december 31-ig megvalósítandó működőképességét és a rendeletben előírt intézkedések mielőbbi alkalmazását,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
Az eredménytábla az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillérrel kapcsolatban megjeleníti a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása terén elért előrehaladást, amelyet különösen a következőkkel kell mérni:
a) az elfogadott tanácsi végrehajtási határozatokban meghatározott reformok és beruházások végrehajtását tükröző mérföldkövek és célok teljesítése, felsorolva a kielégítően teljesített mérföldköveket és célokat, továbbá feltüntetve azok számát és e számnak az említett tanácsi végrehajtási határozatokban meghatározott mérföldkövek és célok teljes számához viszonyított százalékos arányát. Ezzel összefüggésben az is bemutatható, hogy a mérföldkövek és célok teljesítése hogyan járul hozzá a vonatkozó országspecifikus ajánlások végrehajtásához,
b) az eszköz által finanszírozott kiadások - az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett egyes pillérek szerint is -, amelyek magukban foglalják az (EU) 2021/2105 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben * meghatározott módszertanon alapuló szociális kiadásokat, a jóváhagyott helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben szereplő becsült kiadások bontása alapján,
c) az egyes helyreállítási és rezilienciaépítési tervek helyzete,
d) a pénzügyi hozzájárulás és a kölcsönök folyósításának előrehaladása,
e) a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben foglalt intézkedések tematikus elemzései és a hat pillér végrehajtása terén elért előrehaladást szemléltető példák,
f) az előrehaladásról szóló jelentéstétel, valamint az eszköz általános és egyedi célkitűzéseinek megvalósítására vonatkozó nyomon követés és értékelés céljából felhasználandó, a mellékletben meghatározott közös mutatók.
(1) Az eredménytábla és a közös mutatók évente kétszeri, konzisztens és egységes frissítése érdekében a tagállamok az európai szemeszter keretében évente kétszer jelentést tesznek a Bizottságnak a helyreállítási és rezilienciaépítési terveik megvalósítása terén tett előrehaladásról - ideértve az operatív szabályoknak való megfelelést is -, valamint a közös mutatókról.
(2) A helyreállítási és rezilienciaépítési tervek megvalósítása terén tett előrehaladásról szóló jelentést főszabályként minden évben április közepéig és október elejéig, illetve legkésőbb április 30-ig, illetve október 15-ig kell benyújtani. A jelentéstételi időszak a terv végrehajtásának teljes időszakát felöleli, adott esetben 2020. február 1-jétől kezdődően.
(3) A közös mutatók frissítésére vonatkozó jelentéstételt minden évben február 28-ig, illetve augusztus 31-ig kell elvégezni. A jelentéstételi időszak a terv végrehajtásának teljes időszakát felöleli, adott esetben 2020. február 1-jétől kezdődően, az adott évre vonatkozó december 31-i és június 30-i határidőig.
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2021. szeptember 28-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
A közös mutatók az eszköz helyreállítási és rezilienciaépítési tervekben foglalt reformokra és beruházásokra vonatkozó célkitűzéseinek megvalósítása terén elért előrehaladást tükrözik majd. Egy intézkedés több közös mutatóhoz is hozzájárulhat. Ha a tagállam helyreállítási és rezilienciaépítési tervében foglalt intézkedések nem járulnak hozzá egy adott közös mutatóhoz, a tagállamnak meg kell beszélnie a Bizottsággal, hogy a közös mutató a jelentés szempontjából „nem alkalmazandó”-e.
| Szám | RRF-támogatással kapcsolatos közös mutató | RRF-pillér | Magyarázat | Mértékegység | |
| 1. | Éves primerenergia-fogyasztási megtakarítás | 1. pillér 3. pillér | A támogatott szervezetek teljes éves primerenergia-fogyasztásának csökkenése az eszköz intézkedéseiből származó támogatásnak köszönhetően. A kiinduló érték a beavatkozás előtti éves primerenergia-fogyasztás, a megvalósított érték a beavatkozást követő év éves primerenergia-fogyasztása. Az épületek esetében a beavatkozásokat megfelelően dokumentálni kell ezen értékek kiszámításához, például energetikai tanúsítványok vagy az épületek energiahatékonyságáról szóló 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv * 10. cikkének (6) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelő egyéb nyomonkövetési rendszerek használatával. A vállalkozások folyamatai esetében az éves primerenergia-fogyasztást az energiahatékonysági 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv * 8. cikkével vagy más vonatkozó műszaki előírásoknak megfelelő energetikai auditok alapján kell dokumentálni. „Középület”: a közigazgatási szervek tulajdonában lévő épületek és az oktatással, egészségüggyel, környezetvédelemmel vagy közlekedéssel összefüggő általános érdekű célokat követő nonprofit szervezetek tulajdonában lévő épületek. Ilyenek például a közigazgatási épületek, az iskolák, a kórházak stb. | MWh/év | |
| 2. | Megújuló energia céljából létesített addicionális működési kapacitás | 1. pillér 3. pillér | Az eszköz intézkedéseiből származó támogatásnak köszönhetően, megújuló energia céljából létesített működőképes (vagyis adott esetben a hálózathoz csatlakoztatott, energiatermelésre teljes mértékben képes vagy már energiát termelő) addicionális működési kapacitás. „Termelési kapacitás”: az Eurostat meghatározása szerinti „maximális nettó elektromos kapacitás” * . „Megújuló energia”: a nem fosszilis megújuló forrásokból származó energia, nevezetesen a szélenergia, a napenergia (a naphőenergia és a fotovoltaikus energia) és a geotermikus energia, a környezeti energia, az árapály-energia, a hullámenergia és az óceánból nyert egyéb energia, a vízenergia, a biomassza, a hulladéklerakó helyeken és a szennyvíztisztító telepeken keletkező gázokból, továbbá a biogázból nyert energia (lásd az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvet * ). A mutatóban | MW | |
| figyelembe kell venni az eszköz intézkedéseiből származó támogatásnak köszönhetően kiépített, hidrogéntermeléshez szükséges elektrolizáló kapacitást is. A mutatót i. megújulóenergia-termelési kapacitás és ii. hidrogéntermelési elektrolizáló kapacitás szerinti bontásban kell összeállítani és jelenteni. | |||||
| 3. | Alternatív üzemanyagok infrastruktúrája (hagyományos/elektromos töltőállomások) | 1. pillér 3. pillér | Az eszköz intézkedéseiből támogatott, tiszta üzemű járműveket ellátó (új vagy korszerűsített) töltőállomások/elektromos töltőállomások száma. „Elektromos töltőállomás”: olyan interfész, amely egyidejűleg egy elektromos jármű feltöltésére vagy egy elektromos jármű akkumulátorának a cseréjére alkalmas. „Töltőállomás”: alternatív üzemanyag töltésére szolgáló, rögzített vagy mobil egység. | Töltőállomás/elektromos töltőállomás | |
| „Alternatív üzemanyag”: a közlekedés energiaellátásában a fosszilis üzemanyagokat legalább részben helyettesítő olyan üzemanyag vagy energiaforrás, amelyek potenciálisan hozzájárul a közlekedési ágazat dekarbonizációjához és javítja annak környezeti teljesítményét, és amely megfelel az (EU) 2018/ 2001 irányelvnek * . | |||||
| A mutatót i. elektromos töltőállomás és ii. töltőállomás szerinti bontásban kell összeállítani és jelenteni. A töltőállomások között külön kell jelenteni iii. a hidrogéntöltő állomásokat. | |||||
| 4. | Árvízzel, erdőtűzzel és az éghajlattal kapcsolatos egyéb természeti katasztrófákkal szembeni védintézkedésekkel érintett lakosság | 1. pillér 4. pillér | Olyan területeken élő lakosság, ahol az árvíznek, az erdőtüzeknek és az éghajlattal kapcsolatos egyéb természeti kockázatoknak (viharoknak, aszályoknak, hőhullámoknak) való kiszolgáltatottság csökkentése érdekében az eszköz intézkedéseiből származó támogatásnak köszönhetően védelmi infrastruktúra épül (beleértve a környezetbarát infrastruktúrát és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra irányuló természetalapú megoldásokat). A mutatóban a magas kockázatú területek konkrét kockázatait helyben, közvetlenül kezelő védelmi intézkedéseket kell figyelembe venni, szemben a nemzeti vagy regionális szinten végrehajtott általánosabb intézkedésekkel. Árvizek esetében a mutatóban figyelembe kell venni a kockázatnak kitett lakosok számát. | Személy | |
| 5. | Nagyon nagy kapacitású hálózatokon keresztül biztosított internethozzáféréssel rendelkező további lakások | 2. pillér 4. pillér | Azon, nagyon nagy kapacitású hálózatokhoz hozzáférő lakások teljes száma (a nagyon nagy kapacitású hálózatokról szóló BoR (20) 165 BEREC-iránymutatás meghatározása szerint * ), amelyek az eszköz intézkedéseiből származó támogatás előtt csak lassabb kapcsolatokhoz fértek hozzá, vagy egyáltalán | Lakás | |
| nem rendelkeztek internet-hozzáféréssel. A mutatóban figyelembe kell venni az 5G hálózat lefedettségét és a gigabites sebességre történő korszerűsítést is. Az eszköz intézkedéseiből származó támogatásnak közvetlenül kell előidéznie az internet-hozzáférés javulását. A mutatóban a hozzáférés lehetőségével rendelkező lakásokat kell figyelembe venni, nem a tényleges igénybevételt. | |||||
| „Lakás”: állandó épületben található helyiség vagy helyiségegyüttes, vagy egy épület szerkezetileg elkülönített része, amelynek kialakítása egy magánháztartás egész éves lakhatását szolgálja * (lásd: Bizottság (Eurostat)). | |||||
| A mutató nem veszi figyelembe a kollektív lakásokat, például kórházakat, idősotthonokat, lakóotthonokat, börtönöket, katonai laktanyákat, vallási intézményeket, panziókat, munkásszállókat stb. | |||||
| 6. | Digitális termékek, szolgáltatások és folyamatok kifejlesztésében vagy bevezetésében támogatott vállalkozások | 2. pillér 3. pillér | Az eszköz intézkedéseiből származó támogatásnak köszönhetően digitális technológiákon alapuló új vagy jelentősen korszerűsített szolgáltatásokat, termékeket és folyamatokat kifejlesztő vagy bevezető vállalkozások száma. Ez olyan fejlett digitális technológiákat foglal magában, mint az automatizálás, a mesterséges intelligencia, a kiberbiztonság, a blokklánc, a felhő- és pereminfrastruktúrák és adatterek, a kvantum- és nagy teljesítményű számítástechnika. Jelentős korszerűsítésként csak új funkciók vehetők figyelembe. A mutatót ezért i. a digitális technológiák és megoldások kifejlesztésében támogatott vállalkozások és ii. a szolgáltatásaik, termékeik vagy folyamataik átalakítását célzó digitális megoldások bevezetésében támogatott vállalkozások szerinti bontásban kell összeállítani. A mutatót vállalkozásméret szerinti bontásban is össze kell állítani. Egy adott vállalkozás csak egyszer vehető számba, függetlenül attól, hogy hány alkalommal kap digitalizálási támogatást az eszköz intézkedéseiből. A vállalkozás és a vállalkozásméret szerinti bontás tekintetében a 9. mutató szerinti fogalommeghatározás alkalmazandó. | Vállalkozás | |
| 7. | Új és korszerűsített közcélú digitális szolgáltatások, termékek és eljárások felhasználói | 2. pillér 5. pillér | Az eszköz intézkedéseiből származó támogatásnak köszönhetően újonnan kifejlesztett vagy jelentősen korszerűsített digitális közszolgáltatások, termékek és folyamatok felhasználóinak száma. Jelentős korszerűsítésként csak új funkciók vehetők figyelembe. A mutató kiinduló értéke csak új digitális szolgáltatás, termék vagy folyamat esetében lehet 0. „Felhasználók”: az eszköz keretében nyújtott támogatásnak köszönhetően újonnan kifejlesztett vagy korszerűsített közszolgáltatások és termékek ügyfelei, valamint a közszektorbeli intézmények azon személyzete, akik az eszköz keretében nyújtott támogatásnak köszönhetően újonnan kifejlesztett vagy jelentősen korszerűsített digitális folyamatokat használják. Ha az egyes felhasználók nem azonosíthatók, az online szolgáltatást többször igénybe vevő ügyfél többszöri figyelembevétele nem tekinthető kétszeres beszámításnak. | Felhasználó/ év | |
| 8. | Támogatott kutatási létesítményekben dolgozó kutatók | 3. pillér | Azon kutatók száma, akik tevékenységi területükön közvetlenül használják az eszköz intézkedéseiből származó támogatásban részesülő állami vagy magán kutatási létesítményt vagy berendezést. A mutatót éves teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell mérni, amelyet az OECD 2015-ös Frascati kézikönyvében megadott módszertan szerint kell kiszámítani. A támogatásnak javítania kell a kutatási létesítményt vagy a kutatási berendezések minőségét. Minőségjavulás nélküli pótló beruházások és karbantartási tevékenységek nem vehetők figyelembe. A betöltetlen K+F álláshelyek és a K+F támogató személyzet (vagyis a K+F tevékenységekben közvetlenül nem érintett álláshelyek) nem vehetők figyelembe. „K+F személyzet éves teljes munkaidős egyenértéke”: a naptári évben az adott személy vagy csoport által a K+F területén ténylegesen ledolgozott összes munkaóra száma és az azonos időszakra eső szokásos teljes munkaóraszám hányadosa. Egy személy féléves alapon hagyományosan legfeljebb egy teljes munkaidős egyenértéket teljesíthet a K+F területén. A szokásos teljes munkaóraszámot a normatív/törvényes munkaóraszám alapján kell meghatározni. A teljes munkaidőben foglalkoztatott személyt foglalkoztatási státusza, szerződésének típusa (teljes vagy részmunkaidős) és K+F-területen való foglalkoztatásának szintje alapján kell azonosítani (lásd az OECD 2015-ös Frascati-kézikönyvének 5.3. fejezetét). A mutatót nem * szerinti bontásban kell megadni. | Éves teljes munkaidős egyenérték | |
| 9. | Támogatott vállalkozások (ebből: kisvállalkozás - ideértve a mikrovállalkozásokat is -, középvállalkozás és nagyvállalkozás) | 3. pillér | A mutatóban az összes olyan vállalkozást figyelembe kell venni, amely az eszköz intézkedéseiből származó pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesül. „Vállalkozás” (gazdasági egység): jogi egységek olyan legkisebb kombinációja, amely árutermelő és szolgáltató szervezeti egység, és amely döntéshozatalkor bizonyos fokú függetlenséggel bír, különösen felhasznált forrásainak elosztásában, és egy vagy több helyszínen egy vagy több tevékenységet végez. A vállalkozás egyetlen jogi egységből is állhat. A jogi egységek azok a jogi személyek, amelyek létét a jog azon magánszemélyektől vagy intézményektől függetlenül ismeri el, akik/amelyek azoknak tulajdonosai vagy tagjai lehetnek, ilyenek például a közkereseti társaságok, a betéti társaságok, a korlátolt felelősségű társaságok, a részvénytársaságok stb. Jogi egységek továbbá azok a természetes személyek is, aki saját jogon gazdasági tevékenységet végeznek, ilyenek például az üzlet- vagy szerelőműhely-tulajdonosok és -üzemeltetők, az ügyvédek vagy az önálló kisiparosok (Bizottság (Eurostat), az 1993.3.15.-i 696/93/EGK tanácsi rendelet III. A. szakasza alapján). A mutatót vállalkozásméret szerinti bontásban kell összeállítani és jelenteni. E mutató alkalmazásában a vállalkozások olyan nyereségorientált szervezetek, amelyek piaci igények kielégítésére termelnek árukat és szolgáltatásokat. | Vállalkozás | |
| A vállalkozások besorolása: | |||||
| Kisvállalkozás, beleértve a mikrovállalkozást (0-49 alkalmazott és önfoglalkoztató, legfeljebb 10 millió EUR éves árbevétel vagy legfeljebb 10 millió EUR mérlegfőösszeg) | |||||
| Középvállalkozás (50-249 alkalmazott és önfoglalkoztató, 10 millió EUR-nál nagyobb, de legfeljebb 50 millió EUR éves árbevétel vagy 10 millió EUR-nál nagyobb, de legfeljebb 43 millió EUR mérlegfőösszeg) | |||||
| Nagyvállalkozás (250-nél több alkalmazott és önfoglalkoztató, 50 millió EUR-nál nagyobb éves árbevétel vagy 43 millió EUR-nál nagyobb mérlegfőösszeg) | |||||
| A vállalkozásokat a két küszöbérték (munkavállalók és önfoglalkoztatók, valamint éves árbevétel/ mérlegfőösszeg) bármelyikének túllépése esetén a következő nagyobb méretkategóriába kell besorolni. | |||||
| (Bizottság (Eurostat), a 2003/361/EK bizottsági ajánlás * mellékletének 2-3. cikke alapján) | |||||
| A támogatott vállalkozás méretét a támogatás kezdetén kell meghatározni. | |||||
| 10. | Oktatásban vagy képzésben részt vevők száma | 2. pillér 4. pillér 6. pillér | A mutatóban az eszköz intézkedéseiből származó támogatásban részesülő oktatási (ISCED 0-8, felnőttoktatás) és képzési (munkahelyen kívüli/belüli képzés, folyamatos szakmai továbbképzés stb.) tevékenységek résztvevőinek számát kell figyelembe venni, beleértve a digitális készségfejlesztő képzések résztvevőit is * . A mutatót ezért i. oktatásban vagy képzésben résztvevők, valamint ii. digitális készségfejlesztő képzésben résztvevők szerinti bontásban kell összeállítani és jelenteni. Nem * és életkor * szerinti bontásban is meg kell adni. A résztvevőket az oktatási vagy képzési tevékenység megkezdésekor kell számba venni. | Személy | |
| 11. | Foglalkoztatottak vagy munkát keresők száma | 3. pillér 4. pillér | A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz intézkedéseiből származó támogatás igénybevételekor munkanélküli * vagy inaktív * személyek száma, akik közvetlenül a támogatás folyósítása után munkába álltak, beleértve az önfoglalkoztatást is, vagy - korábbi inaktívak esetében - elkezdtek munkát keresni. | Személy | |
| A mutatót nem * és életkor * szerinti bontásban kell megadni. „Munkát kereső”: a „munkanélküliek” fogalommeghatározása szerinti, általában nem dolgozó, munkaképes és aktívan munkát kereső személyek. Az állami foglalkoztatási szolgálatoknál álláskeresőként újonnan regisztrált személyeket minden esetben figyelembe kell venni, még akkor is, ha nem azonnal munkaképesek. | |||||
| 12. | Az új vagy korszerűsített egészségügyi ellátó létesítmények kapacitása | 4. pillér 5. pillér | Azon személyek teljes éves száma, akiket az eszköz intézkedéseiből származó támogatásnak köszönhetően egy éven belül legalább egyszer új vagy korszerűsített egészségügyi létesítményben lehet ellátni. Energetikai felújítás, továbbá karbantartás és javítás nem vehető figyelembe korszerűsítésként. „Egészségügyi létesítmények”: kórházak, klinikák, járóbeteg-ellátó központok, szakellátási központok stb. | Személy/év | |
| 13. | Az új vagy korszerűsített gyermekgondozási és oktatási létesítmények tantermi kapacitása | 4. pillér 6. pillér | Az új vagy korszerűsített koragyermekkori nevelési és gondozási és oktatási létesítmények (ISCED 0-8) tantermi kapacitása (a férőhelyek maximális száma) az eszköz intézkedéseiből származó támogatásnak köszönhetően. * A tantermi kapacitást a nemzeti jogszabályoknak megfelelően kell kiszámítani, de nem veheti figyelembe a tanárokat, a szülőket, a kisegítő személyzetet vagy a létesítmény használatára szintén jogosult bármely más személyeket. „Koragyermekkori nevelési és gondozási létesítmények”: a gyermekeket a születéstől az alapfokú oktatás kezdetéig kiszolgáló létesítmények (például bölcsődék és óvodák) (ISCED 0). „Oktatási létesítmények”: iskolák (ISCED 1-3, ISCED 4) és felsőoktatási intézmények (ISCED 5-8). * A mutatóban az újonnan épített vagy (például a higiéniai és biztonsági előírások javítása céljából) korszerűsített gyermekgondozási vagy oktatási létesítményeket kell figyelembe venni; energetikai felújítás, továbbá karbantartás és javítás nem vehető figyelembe korszerűsítésként. | ||
| 14. | Támogatásban részesülő 15-29 éves fiatalok száma | 6. pillér | Az eszköz intézkedéseiből származó pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesülő 15-29 éves résztvevők száma. A mutatót nem * szerinti bontásban kell megadni. |
