A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2021, https://eur-lex.europa.eu/

A TANÁCS 2021. július 13-i (2021/C 283/01) AJÁNLÁSA

az euróövezet gazdaságpolitikájáról * 

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 136. cikkére, összefüggésben annak 121. cikke (2) bekezdésével,

tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló, 1997. július 7-i 1466/97/EK tanácsi rendeletre *  és különösen annak 5. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre *  és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság ajánlására,

tekintettel az Európai Tanács következtetéseire,

tekintettel a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság véleményére,

tekintettel a Gazdaságpolitikai Bizottság véleményére,

mivel:

(1) A Covid19-világjárvány okozta válság következtében az euróövezet gazdasága 2020 első felében hirtelen és mély recesszióba süllyedt. A 2020 harmadik negyedévében bekövetkezett erős gazdasági fellendülés ellenére, amely a járvány megfékezésére irányuló intézkedések feloldását kísérte, 2020 negyedik negyedévében a Covid19 terjedésének növekedése és a járvány megfékezésére irányuló, új intézkedések tovább növelték a bizonytalanságot, és megmutatták, hogy az euróövezet továbbra is sérülékeny a tartós egészségügyi válsággal szemben. A Covid19-válság egy sor jelentős keresleti és kínálati oldali sokkot eredményezett, ami - a bizottsági szolgálatok 2020. őszi gazdasági előrejelzése szerint - 2020-ban a bruttó hazai termék (GDP) 7,8%-os várható csökkenését okozza. Ennek megfelelően 2021-ben a fellendülés az előrejelzések szerint a korábban vártnál lassúbb lesz, és a 2020. évi potenciális euróövezeti GDP közel -7,0%-ának megfelelő, számottevő kibocsátási rés az előrejelzések szerint nem fog bezárulni 2021 végére. Jelentős bizonytalanság uralkodik a gazdasági kilátásokat illetően a Covid19-világjárványnak és a gazdasági szereplők változó magatartásának az alakulásával összefüggésben. A nemzeti és uniós szintű azonnali intézkedések - többek között az Európai Tanács által a Next Generation EU helyreállítási eszközről elért megállapodás - jelentősen segítettek a keresleti és kínálati oldali sokkok negatív következményeinek egy részét ellensúlyozni és a piacokat stabilizálni. Mind a lakossági fogyasztás, mind a befektetés komoly csapást szenvedett, ami viszont negatív hatást gyakorolt az árakra és a bérekre. A munkaerőpiaci kilátások is rosszabbra fordultak, hét éve tartó javuló tendenciát szakítva meg. A munkanélküliség növekedését eddig ellensúlyozta az ambiciózus szakpolitikai intézkedések valamennyi tagállamban történt sikeres végrehajtása - így például a csökkentett munkaidős foglalkoztatás, valamint a tömeges elbocsátások és a nagy jövedelemkiesések elkerülését célzó egyéb támogatási politikák -, továbbá az összes ledolgozott munkaórában bekövetkezett csökkenés és az aktivitási ráták visszaesése.

(2) A Covid19-válság növeli az euróövezeti tagállamok közötti gazdasági divergenciát. Ezen divergenciát több tényező okozza, beleértve a következőket: a Covid19-sokk intenzitása és időtartama; a kapcsolatintenzív ágazatok - mint például turizmus, üzleti utazás és vendéglátás - relatív mérete és gazdasági jelentősége; és a költségvetési mozgástérben meglévő különbségek. Az említett különbségek hatással vannak a bizalomra, a befektetésre és a növekedési kilátásokra, valamint azon regionális különbségekre, amelyek a Covid19-válság előtt is léteztek, de amelyek most súlyosbodhatnak. Hosszabb távon a jelenlegi válság tartósan negatív hatást gyakorolhat a potenciális növekedésre és a jövedelmi résekre a lecsökkent humán- és fizikai - mind tárgyi, mind immateriális - tőke miatt. Az említett potenciális negatív hatások a munkatermelékenység és a jövedelmek még alacsonyabb mértékű növekedését és nagyobb egyenlőtlenséget eredményezhetnek.

(3) Az Unió gyors és erőteljes reakciója - beleértve az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelet *  által létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt magában foglaló Next Generation EU-t - fokozta a piaci bizalmat, és megmutatta a tagállamok szolidaritását és egyöntetű szándékát a gazdasági növekedés újraindítását, valamint a gazdasági és társadalmi reziliencia megerősítését célzó erőfeszítéseik koordinálása terén. Az Unió és az euróövezet számára több új eszközről született megállapodás nagyon rövid időn belül. Az említett eszközök már most biztonsági hálót nyújtanak a munkavállalók számára az (EU) 2020/672 tanácsi rendelettel *  létrehozott szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) révén, a vállalkozások számára az Európai Beruházási Bank páneurópai garanciarendszere révén, és a tagállamok számára az egészségügyi ellátás, kezelés és megelőzés Covid19-válságból fakadó közvetlen és közvetett költségei belföldi finanszírozásának támogatása érdekében, az Európai Stabilitási Mechanizmus Kormányzótanácsa által 2020. május 15-én elfogadott, az európai stabilizációs mechanizmusnak a járvány okozta válság során támogatást nyújtó eszköze révén. Az uniós szakpolitikai válasz szintén magában foglalta a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének aktiválását és a rugalmasságnak az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályok alapján történő igénybevételét biztosító ideiglenes keretet. A kohéziós politika pénzeszközeit az (EU) 2020/460 európai parlamenti és tanácsi rendelet *  alapján a koronavírusra való reagálást célzó beruházási kezdeményezés révén és az (EU) 2020/558 európai parlamenti és tanácsi rendelet *  alapján a koronavírusra való reagálást célzó, kiterjesztett beruházási kezdeményezés révén átcsoportosították az e pénzeszközökre leginkább rászoruló területekre.

(4) A jól megtervezett szakpolitikáknak a Next Generation EU és fő eszköze, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz összefüggésében történő végrehajtása új lendületet fog adni a tagállamoknak a növekedést ösztönző reformok beindításához, valamint a befektetés szintjének és minőségének fokozásához, összhangban a reziliencia, valamint a zöld és a digitális átállás célkitűzéseivel. Az említett végrehajtásnak segítenie kell a humán tőke fejlesztését, támogatnia a munkavállalók sikeres pályamódosításait, ami a kohéziós politikai pénzeszközök mellett elengedhetetlen lesz a kohézió biztosításához, a foglalkoztatás és a termelékenység ösztönzéséhez, valamint a gazdasági és társadalmi reziliencia fokozásához. Kulcsfontosságúak e tekintetben az uniós növekedési célkitűzések és a nemzeti strukturális kihívások, beleértve a 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlásokban azonosítottakat is. Az említett növekedési célkitűzéseket előmozdító, a 2020. szeptember 17-i bizottsági közleményben meghatározott 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia hét kiemelt kezdeményezést terjeszt elő: 1. megújulás; 2. korszerűsítés; 3. töltés; 4. kapcsolódás; 5. modernizálás; 6. kapacitásbővítés; és 7. átképzés és továbbképzés. Az említett kiemelt területek olyan közös kihívásokat jelentenek, amelyek koordinált befektetést és reformot tesznek szükségessé. A Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy irányítsanak befektetést, hajtsanak végre reformot, és integrálják tovább értékláncaikat ezen kiemelt területeken. Az (EU) 2021/241 rendelet úgy rendelkezik, hogy az euróövezeti tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek konzisztensnek kell lenniük az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló tanácsi ajánlásban azonosított kihívásokkal és prioritásokkal. Az ilyen következetességet figyelembe kell venni a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésekor.

(5) A Covid19-világjárvány hatásának enyhítése érdekében az euróövezet olyan gazdaságpolitikai keveréket igényel, amely támogató, koordinált, átfogó és következetes, teljes mértékben megfelelve a Szerződés egyes intézményekre vonatkozó biztosítékainak. A cél korlátozni bármely, a munkaerőpiacot sújtó, hosszú távú negatív hatást, csökkenteni a jelentős gazdasági és társadalmi különbségeket, kezelni az egyensúlyhiányokat és más makrojelentőségű kockázatokat, és tágabb értelemben elkerülni a negatív következményeket a potenciális növekedésre és az árstabilitásra nézve, valamint középtávon biztosítani a fenntartható államháztartást. Az euróövezeti szakpolitikai keverék három fő - monetáris, költségvetési és strukturális - dimenziójának kölcsönös következetessége, a pénzügyi stabilitással együtt, elengedhetetlen az euróövezet számára egy összességében támogató politikai irányvonal biztosításához.

(6) Az Európai Központi Bank (EKB) időben végrehajtott monetáris politikai beavatkozásainak célja érintetlenül tartani a monetáris transzmissziós csatornákat és megőrizni a középtávú árstabilitást. Az EKB köz- és magánszektorbeli eszközök jelentős vásárlását jelentette be az (EU) 2020/440 európai központi banki határozattal *  létrehozott pandémiás vészhelyzeti vásárlási programja keretében, amelynek összege 1 850 milliárd EUR lesz legalább 2022. március végéig, valamint az (EU) 2016/948 európai központi banki határozattal *  létrehozott vállalati szektort érintő vásárlási program keretében, havonta 20 milliárd EUR értékű nettó vásárlással és 2020 végéig további 120 milliárd EUR összegű kiegészítő kerettel. Emellett az EKB nagyon kedvező feltételek mellett kínál célzott, hosszabb lejáratú refinanszírozási műveleteket, támogatva a vállalatoknak és a háztartásoknak történő banki hitelezést.

(7) A költségvetési irányvonal 2020-ban erősen expanzív volt, és az előrejelzés szerint 2021-ben is támogató marad mind euróövezeti, mind nemzeti szinten, a szükséghelyzeti intézkedéseket nem számítva, és néhány, már bejelentett helyreállítási intézkedésnek köszönhetően is. A nemzeti költségvetési politikák koordinációja - a Stabilitási és Növekedési Paktum maradéktalan tiszteletben tartása mellett - döntő fontosságú a Covid19-válságra való hatékony válaszadás, a fenntartható fellendülés, valamint a gazdasági és monetáris unió (GMU) megfelelő működése szempontjából. A Bizottság 2020. március 20-án arra a következtetésre jutott, hogy az Unió gazdasága súlyos gazdasági visszaesést tapasztalt, és teljesültek a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésének aktiválásához szükséges feltételek. Ezen következtetést jóváhagyták a tagállamok pénzügyminiszterei 2020. március 23-án. A tagállamok nagyszabású költségvetési intézkedéseket vezettek be a Covid19-válság megfékezésére és a különösen érintett egyének és vállalkozások támogatására, valamint rendkívüli likviditási támogatást vezettek be elsősorban vállalatoknak és bankoknak a hiteláramlás biztosítása érdekében nyújtott garanciák útján. További koordinált költségvetési támogatás nyújtására fog sor kerülni uniós szinten - különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközön keresztül -, és az általános mentesítési rendelkezés 2021-ben is érvényben fog maradni. Az aktualizált makrogazdasági előrejelzések figyelembevételével a Bizottság 2021 tavaszán újra fogja értékelni a helyzetet, és mérlegelni fogja az általános mentesítési rendelkezés alkalmazását.

(8) A Covid19-válság gazdasági következményei jelentős negatív hatást gyakorolnak az államháztartásra. Amennyiben az egészségügyi és a gazdasági feltételek lehetővé teszik, a költségvetési politikáknak a prudens középtávú költségvetési pozíciók elérésére való összpontosítása - többek között a szükséghelyzeti intézkedések fokozatos kivezetése révén - hozzá fog járulni a költségvetési fenntarthatóság középtávú biztosításához. Az ilyen összpontosítást oly módon kell megvalósítani, amely enyhíti a válság szociális hatását és a munkaerőpiacra gyakorolt hatását, és hozzájárul a társadalmi fenntarthatósághoz. Különösen relevánsnak tűnnek a nemzeti költségvetések összetételének javítását és a költségvetési fenntarthatóság hosszabb távú biztosítását célzó reformok, többek között az éghajlatváltozással és az egészségüggyel kapcsolatos kihívások fényében. A nemzeti költségvetések összetételének javítása - különösen a kiadások felülvizsgálata és a hatékony közbeszerzési keretek révén - megteremtheti az olyannyira szükséges költségvetési mozgásteret. A környezetbarát költségvetés-tervezés segíthet kezelni az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos kihívásokat is. A megfelelő, hatékony és inkluzív egészségügyi és szociális védelmi rendszerek biztosítják az olyannyira szükséges védelmet a rászorulóknak, automatikus stabilizátorként kulcsszerepet játszanak, és meg kell őrizniük a költségvetési fenntarthatóságot. Hasonlóképpen, a munkaerő-, tőke-, termék- és szolgáltatási piacok működését - megfelelő végrehajtás és ütemezés révén - erősítő reformok növelik a potenciális kibocsátást, elkerülve ugyanakkor a negatív rövid távú hatást az aggregált keresletre nézve.

(9) A Covid19-válság megerősíti a hatékonyabb és méltányosabb állami bevételi rendszereket célzó reformok fontosságát. Mivel az euróövezeti tagállamok többségében továbbra is magas a munkát terhelő adóék, az említett reformok közé tartozik az adóteher olyan adóalapokra való áthelyezése, amelyek kevésbé károsak a munkaerő-kínálatra és -keresletre, a termelékenységre, a befektetésre és a növekedésre nézve, figyelembe véve ugyanakkor a kapcsolódó elosztási hatást is. A környezetvédelmi adózás és/vagy az externáliák egyéb árazási formáinak fokozott alkalmazása - a „zöldebb” magatartás ösztönzése révén - hozzájárulhat a fenntartható növekedéshez. Az agresszív adótervezéssel és adókikerüléssel foglalkozó intézkedések, mind nemzetközileg, mind az Unióban, hatékonyabbá és méltányosabbá tehetik az adórendszereket. Emellett a globalizáció szükségessé tette az adózási keret kiigazítását - mind uniós, mind globális szinten -, hogy illeszkedjen a modern és fokozottan digitalizált gazdasághoz. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) keretében zajlik a munka a gazdaság digitalizációjából eredő adózási kihívások kezelését célzó, globális konszenzusalapú megoldás elérése érdekében.

(10) Tekintve a Covid19-válság által előidézett nagy fokú bizonytalanságot és annak a befektetésre gyakorolt káros hatását, különös relevanciával bír a befektetési szűk keresztmetszetek és a kínálati oldali korlátok kezelését célzó reformok előreütemezése. Alapvető fontosságúak azon intézkedések, amelyek felgyorsítják az uniós pénzeszközök lehívását és a források hatékony és eredményes felhasználását, különösen azon tagállamokban, ahol az említett területeken lemaradás tapasztalható, és ahol uniós alapok finanszírozzák a befektetések jelentős részét. A vállalkozások adminisztratív terheit csökkentő reformok - így például a közigazgatás digitalizálása, ideértve az elektronikus azonosítást is - vagy az igazságügyi reformok és a pénzeszközökkel való visszaélést - például korrupció, csalás vagy pénzmosás révén - megelőző reformok, javíthatják az üzleti környezetet, és segíthetik ösztönözni a magánbefektetést, valamint a munkahelyteremtést és a cégalapítást.

(11) A Covid19-válság számos vállalkozás számára jelentős bevételkiesést okozott, és az egész euróövezetben kockázatot jelent a társaságok fizetőképességére nézve. A hatékony fizetésképtelenségi keretek létfontosságú szerepet játszanak az átmeneti problémákkal küzdő életképes vállalkozások támogatásában és a nem életképes vállalkozások rendezett megszűnésének biztosításában. A fizetésképtelenségi keretek javítása segíthet a nemteljesítő hitelek valószínűsíthető növekedésének kezelésében és a gazdaság hitelezésének fenntartásában is azáltal, hogy elősegíti a banki mérlegek megtisztítását, és hosszú távon ösztönzi a határon átnyúló befektetést. Ezzel összefüggésben elfogadták az (EU) 2019/1023 európai parlamenti és tanácsi irányelvet * , hogy a fizetőképességre vonatkozó nemzeti jogszabályaikban minimumkövetelményeket vezessenek be a tagállamokban annak biztosítása érdekében, hogy megelőző szerkezetátalakítási keretek álljanak a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósok rendelkezésére, hogy a túlzottan eladósodott vállalkozók adósságainak elengedését lehetővé tevő eljárásokat biztosítsanak, továbbá hogy növeljék a fizetésképtelenségi eljárások valamennyi típusának hatékonyságát. Fontos folytatni az (EU) 2019/1023 irányelv átültetését és végrehajtását. A Bizottság a „Tőkepiaci unió a polgárok és a vállalkozások számára - új cselekvési terv” című, 2020. szeptember 24-i közleményében meghatározott, tőkepiaci unióról szóló cselekvési tervben bejelentette a nem banki fizetésképtelenség fő területeit érintő minimális harmonizációra vagy fokozott konvergenciára irányuló munkát is. Ezen túlmenően a tagállamoknak lehetőségük van a legjobb nemzetközi gyakorlatokkal összhangban folytatni fizetésképtelenségi keretrendszerük hatékonyságának és eredményességének értékelését, és kezelni a fennmaradó hiányosságokat.

(12) Az áruk és a szolgáltatások egységes piacának további elmélyítése, valamint az euróövezetnek a digitális korhoz való igazítása a növekedés, a konvergencia és a reziliencia fő motorja lehet. A közös valuta és az egységes piac tandemben dolgozik a gazdasági stabilizáció és a hosszú távú növekedés jobb feltételeinek megteremtéséért. A Covid19-válság ösztönözte a digitális eszközök használatát, rávilágított a digitális egységes piac fontosságára, valamint felgyorsította a digitális és készpénzmentes fizetési módszerek elterjedését. Az egységes piac azonban továbbra sem teljes, különösen nem az a szolgáltatások, illetve konkrétabban a kiskereskedelem és a szakmai szolgáltatások területén. Az egységes piac rendelkezik az ármerevségeket korlátozó potenciállal, elősegítve ezáltal a monetáris politikai transzmissziót és a gazdasági rezilienciát. Az egységes piac a termelési tényezők mobilitásán keresztül is segít, ami lehetővé teszi az ágazatok, a régiók és a tagállamok számára, hogy a sokkhatásokra válaszul minimalizálják a gazdasági költségeket, így például a munkanélküliséget. Az áruk és a szolgáltatások egységes piaca további integrációjának eléréséhez szükséges megszüntetni valamennyi fennmaradó szükségtelen korlátozást, fokozni a piacfelügyeleti mechanizmusokat, és intézkedéseket hozni az ilyen célkitűzések elérése érdekében szükséges igazgatási kapacitás biztosítására.

(13) A munkaerőpiaci integrációt és átmeneteket javító reformok és befektetés - különös figyelemmel a digitális és zöld munkahelyekre - elengedhetetlenek a gazdasági és társadalmi reziliencia növeléséhez és a fellendülés támogatásához. Az azonnal meghozott nemzeti és uniós válságintézkedések korlátozták a munkavállalókra gyakorolt negatív gazdasági és szociális hatásokat. Ugyanakkor több, régóta tartó reform most még sürgetőbbé vált, így: a hatékony aktív munkaerőpiaci intézkedések, beleértve az egyénre szabott támogatást; az oktatási és képzési rendszerek minőségének és befogadó jellegének javítása az oktatási eredmények korai életkortól kezdődő erősítése érdekében; erőteljes át- és továbbképzési intézkedések, valamint befektetés a felnőttoktatásba és -képzésbe és az online tanulási platformokba; a készséghiányok kezelése; és a munkaképes népesség legsérülékenyebb szegmensei - többek között a fiatalok és a tartósan munkanélküliek - foglalkoztatási kilátásainak javítása, valamint a nemek közötti rések bezárása. A minőségi munkahelyek teremtésének előmozdítása és a munkakörülmények javítása - különösen megfelelő minimálbérek biztosítása, valamint a munkaerőpiaci szegmentáció és a munkaerőmobilitási akadályok kezelése révén - kulcsfontosságú a fenntartható és inkluzív fellendülés támogatásához. A szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások fontos szerepet játszanak a szakpolitikák sikeres kialakításában és végrehajtásában.

(14) A megfelelő, inkluzív és fenntartható egészségügyi és szociális védelmi rendszerekhez való hozzáférés - amelyek automatikus stabilizátorokként működnek a Covid19-válság során - fontos a gazdasági és társadalmi reziliencia szempontjából. Az említett rendszerekhez való hozzáférés segít fenntartani a társadalmi kohéziót, a tisztességes életszínvonalat és a lakosság jó egészségi állapotát - ami egy produktív munkaerővel rendelkező gazdaság számára alapvető fontosságú - a teljes gazdasági ciklusban, valamint kezelni a szegénységet és a társadalmi kirekesztést. Az egészségügyi reformokat és a reziliens egészségügyi rendszereket támogató befektetések továbbra is prioritást kell, hogy jelentsenek a tagállamok számára. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által 2017-ben kihirdetett szociális jogok európai pillérének végrehajtása kulcsfontosságú a szakpolitikák irányítása szempontjából. A Covid19-válsággal szembesülve, még fontosabbá vált annak szükségessége, hogy mindenki számára megfelelő szociális védelmet biztosítsanak, mind a minőségi egészségügyi ellátás, mind a hosszú távú ápolási-gondozási ellátás tekintetében, és valamennyi munkavállaló - köztük az atipikus szerződéssel rendelkezők és az önfoglalkoztatók - jövedelempótlása tekintetében. Számos tagállam ideiglenes jövedelemtámogatási és szociális támogatási intézkedéseket fogadott el a nagyon alacsony jövedelmű kiszolgáltatott csoportok és a munkanélküli ellátásra nem jogosult munkavállalók javára. Intézkedéseket hoztak az ellátások, a jogosultsági feltételek és a kiegészítő természetbeni szolgáltatások tekintetében. A szociális védelmi rendszerek megfelelőségét és hatókörét oly módon szükséges megerősíteni, hogy az biztosítsa az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát és a generációk közötti méltányosságot.

(15) Az elmúlt években jelentős haladás történt, de a Covid19-válság gazdasági következményei megújult nyomást gyakorolnak a pénzügyi ágazatra. Az euróövezeti bankok a globális pénzügyi válság bekövetkeztét megelőző időszakhoz képest erősebb veszteségviselő képességekkel felvértezve léptek a jelenlegi válságba. Monetáris és költségvetési intézkedésekkel kombinálva, ez lehetővé tette a piaci finanszírozási feltételek szigorításának elkerülését a válság kezdeti szakaszán túlmenően, és biztosította a magánszektor számára történő folyamatos hitelnyújtás. A válság valószínűleg további nyomást gyakorol a bankok már amúgy is alacsony jövedelmezőségi szintjére és a nemteljesítő hitelek arányára. E fejlemények hátráltathatják a gazdaságnak történő hitelnyújtást, amely elengedhetetlen a fellendüléshez. Az e területen történő haladás megtételéhez különösen fontos a nemteljesítő hitelek másodlagos piacának fejlesztése, adott esetben a nemzeti eszközkezelő társaságok hatékony bevezetése és a fizetésképtelenségi keretek reformja, az alacsony jövedelmezőség strukturális kérdéseinek kezelésével együtt. A gyors és nagyszabású szakpolitikai beavatkozások erősítették a bizalmat, és segítették megőrizni a makroszintű pénzügyi stabilitást. A kormányzati hitelgarancia-programok segítenek fenntartani a gazdaságnak történő hitelnyújtást, védeni a vállalkozásokat és enyhíteni a bankszektorhoz kapcsolódó visszacsatolási spirált, de függő kötelezettségeket is képeznek a tagállamok költségvetése számára. A fizetésképtelenségi moratóriumok meghosszabbítása és a nemteljesítő hitelek átstrukturálása nehéz egyensúly megteremtéséhez vezet egyrészről az életképes vállalkozásoknak való folyamatos támogatás biztosítása, másrészről a pénzeszközök nem megfelelő elosztásának, egy potenciális csőd esetén a megnövekedett veszteségeknek és a mögöttes hitelminőséget illető csökkentett tisztánlátásnak a kockázatai között.

(16) A GMU-szerkezet kiteljesítése továbbra is alapvető fontosságú. A fennmaradó hiányosságok megszüntetése tovább fokozhatja az euróövezet stabilitását és rezilienciáját, és következésképpen megerősítené az euro nemzetközi szerepét, amely az elmúlt években nagyjából stabil maradt. A további lépéseknek tekintetbe kell venniük Európának a Covid19-válságra adott átfogó gazdaságpolitikai válaszából levont tanulságokat. A rövid távú stabilizáló hatásán és a fellendülés támogatásában betöltött szerepén túl, a Next Generation EU rendelkezik azon potenciállal, hogy hosszú távon is hatást gyakoroljon a GMU-ra a növekedést fokozó befektetések és strukturális reformok ösztönzése, valamint az euróövezet jövőbeli sokkhatásokkal szembeni rezilienciájának növelése révén. Az euróban denominált adósság - többek között zöld és szociális beruházási kötvények - nagyvolumenű kibocsátása mélységét és likviditását fog biztosítani a kiváló minőségű, euróban denominált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok piacának, és hozzájárulhat az euro nemzetközi szerepének megerősítéséhez. Mindazonáltal fontos elemek továbbra is hiányoznak a GMU-ban, így például a teljes bankunió és az elmélyített tőkepiaci unió. A bankunió megerősítése továbbra is kulcsfontosságú. Ez igényli valamennyi elem - köztük az európai betétbiztosítási rendszerrel foglalkozó magas szintű munkacsoport által tárgyalt elemek - tekintetében a munka folytatását haladéktalanul és változatlan ambíciószint mellett, konszenzusos alapon. Az európai felügyeleti mechanizmus reformcsomag folytatása, valamint - tekintettel a kockázatcsökkentés terén elért haladásra és az eurócsoport 2020. november 30-i nyilatkozatában körvonalazott további intézkedésekre - a 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott *  Egységes Szanálási Alap közös védőhálója hatálybalépésének 2022 elejére történő előrehozatala újabb fontos lépést jelent a bankunió kiteljesítésének és a GMU megerősítésének irányába. További munkára van szükség a szanálás során történő likviditásnyújtás jelenlegi formáját érintő korlátozások megszüntetésére irányuló megoldásokat illetően. A 2020. szeptemberi új cselekvési terv által jelzetteknek megfelelően a tőkepiaci unió elmélyítése kulcsfontosságú prioritás. Egy erős és reziliens GMU fontos lesz az euro nemzetközi szerepének megerősítése és az Uniónak „Az európai gazdasági és pénzügyi rendszer: a nyitottság, az erő és a reziliencia előmozdítása” című, 2021. január 19-i bizottsági közleményben meghatározottak szerinti gazdasági és pénzügyi autonómiájának biztosítása szempontjából is, ugyanakkor teljes mértékben tiszteletben tartja az Unió belső piacát, és az euróövezeten kívüli tagállamok felé nyitott és átlátható módon folyik a megvalósítása,

AJÁNLJA, hogy az euróövezeti tagállamok a 2021-2022-es időszakban- többek között helyreállítási és rezilienciaépítési terveik révén - egyénileg, illetve az eurócsoporton belül kollektíven tegyenek intézkedést a következők érdekében:

1. A gazdaság Covid19-válságból történő helyreállítását támogató szakpolitikai irányvonal biztosítása. Mivel az egészségügyi szükséghelyzet továbbra is fennáll, olyan költségvetési politikákat fogadjanak el, amelyek 2021-ben mindvégig támogató jellegűek maradnak valamennyi euróövezeti tagállamban. Fogadjanak el olyan szakpolitikai intézkedéseket, amelyek az országspecifikus körülményekhez szabottak, valamint időszerűek, átmenetiek és célzottak. Folytassák a Covid19-világjárvány eredményes kezelésére, a gazdaság működésének fenntartására és a fenntartható fellendülés támogatására irányuló intézkedések koordinálását. Amennyiben a járványügyi és gazdasági feltételek lehetővé teszik, fokozatosan vezessék ki a szükséghelyzeti intézkedéseket, ugyanakkor küzdjenek a válság társadalmi és munkaerőpiaci hatásai ellen. Folytassanak olyan költségvetési politikákat, amelyek prudens középtávú költségvetési pozíció elérésére és az adósság fenntarthatóságának biztosítására törekednek, a befektetés fokozása mellett. Folytassanak olyan reformokat, amelyek megerősítik az egészségügyi és szociális védelmi rendszerek mindenki számára garantált hatókörét, megfelelőségét és fenntarthatóságát. Fordítsanak különös figyelmet a költségvetési intézkedések minőségére. Javítsák a közbeszerzési kereteket és az államháztartási gazdálkodást, ideértve különösen a befektetési kereteket és a zöld költségvetés-tervezési eszközök alkalmazását. Vegyék igénybe a kiadások felülvizsgálatát, hogy a közkiadásokat jobban összpontosítsák a helyreállítási és a rezilienciával kapcsolatos szükségletekre.

2. A konvergencia, a reziliencia, valamint a fenntartható és inkluzív növekedés további javítása. Enyhítsék a további divergencia kockázatát, és fokozzák az euróövezetben a gazdasági és társadalmi rezilienciát a strukturális kihívások kezelésének folytatásával, olyan reformok végrehajtásával, amelyek erősítik a termelékenységet és a foglalkoztatást, biztosítják a források zökkenőmentes újraelosztását, valamint javítják a piacok és a közigazgatás működését, a közbefektetés szintjének növelésével, továbbá a magánbefektetés ösztönzésével a zöld és a digitális átállással összhangban lévő méltányos és inkluzív fellendülés támogatása érdekében. Folytassák az áruk és a szolgáltatások egységes piacának - köztük a digitális egységes piac -integrálását a szükségtelen korlátozások megszüntetése, a piacfelügyelet fokozása és az elegendő igazgatási kapacitás biztosítása révén. Biztosítsanak hatékony aktív munkaerőpiaci szakpolitikákat és támogatást a foglalkozásváltásokhoz, különösen a zöld és a digitális gazdaság irányába. Mozdítsák elő a méltányos munkafeltételeket, kezeljék a munkaerőpiaci szegmentációt, és erősítsék a befogadó megközelítést. Biztosítsák a szociális partnerek érdemi bevonását a szakpolitikai döntéshozatalba, valamint erősítsék a szociális párbeszédet és a kollektív tárgyalások rendszerét. Erősítsék az inkluzív oktatási és képzési rendszereket és a készségfejlesztésbe irányuló befektetést, kezelve a szakemberhiányt. A Tanács keretében folytassák a gazdaság digitalizációjából eredő adóügyi kihívásoknak az OECD-nek az adóalap-erózióval és nyereségátcsoportosítással foglalkozó inkluzív keretében történő kezelését célzó, globális konszenzusalapú megoldásra irányuló munkát azzal a várakozással, hogy 2021 közepére megállapodás fog születni az említett fórumon. Vegyenek részt az annak céljából folyó releváns előkészítő munkában a digitális gazdaságból fakadó említett adóügyi kihívások kezelése érdekében akkor is, ha 2021 közepéig nincs nemzetközi konszenzus. Érjenek el további haladást az agresszív adótervezés elleni küzdelem terén, csökkentsék az adóék mértékét, valamint támogassák a szén-dioxid-árazás és a környezetvédelmi adóztatás felé történő elmozdulást.

3. A nemzeti intézményi keretek megerősítése. Folytassák és ütemezzék előre a befektetést akadályozó szűk keresztmetszetek kezelését, valamint az uniós pénzeszközök hatékony és időben történő felhasználását célzó reformokat, többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén. Erősítsék a közigazgatás - ideértve az igazságszolgáltatást és az egészségügyi rendszereket, valamint az állami foglalkoztatási szolgálatokat - hatékonyságát és digitalizációját. Csökkentsék a vállalkozások adminisztratív terheit, és javítsák az üzleti környezetet. Folytassák a csalás és a korrupció felszámolására, valamint a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzésére vonatkozó keretek javítását. Mozdítsanak elő konkrét intézkedéseket a fizetésképtelenségi keretek hatékonyságának, eredményességének és arányosságának növelése, a nemteljesítő kitettségek kezelése és a hatékony tőkeallokáció biztosítása érdekében.

4. A makroszintű pénzügyi stabilitás biztosítása. Mindaddig tartsák fenn a gazdaságba irányuló hitelcsatornákat és az életképes vállalkozások támogatását célzó intézkedéseket, amíg ez a precedens nélküli Covid19-válság okozta szükséghelyzet során szükséges. Tartsanak fenn rendezett bankszektorbeli mérlegeket, beleértve oly módon is, hogy folytatják a nemteljesítő hitelek kezelését többek között a nemteljesítő hitelek másodlagos piacainak fejlesztése révén.

5. A GMU kiteljesítése és az euró nemzetközi szerepének megerősítése. Érjenek el haladást a GMU elmélyítése terén az euróövezet rezilienciájának növelése érdekében a bankunió kiteljesítésével, a munka folytatásával haladéktalanul és ugyanazon ambíciószinttel valamennyi elem - köztük az európai betétbiztosítási rendszerrel foglalkozó magas szintű munkacsoport által tárgyalt elemek - tekintetében, továbbá a tőkepiaci unió elmélyítésével, valamint a digitális pénzügyeket, a lakossági pénzügyeket és a fenntartható pénzügypolitikákat végrehajtó kezdeményezések támogatása révén. Dolgozzanak tovább a szanálás során történő likviditásnyújtás jelenlegi formáját érintő korlátozások megszüntetésére irányuló megoldásokon, valamint az Unió szabályozási és felügyeleti keretének megerősítésén, többek között a következetes és hatékony felügyeletnek és a pénzmosás elleni szabályok érvényesítésének a biztosítása révén.

A GMU elmélyítését célzó további lépéseknek tekintetbe kell venniük az Uniónak a Covid19-válságra adott átfogó gazdaságpolitikai válaszából levont tanulságokat. A GMU elmélyítése terén az Unió belső piacának teljes mértékű tiszteletben tartásával, és az euróövezeten kívüli tagállamok felé nyitott és átlátható módon folytatott haladás hozzá fog járulni az euro nemzetközi szerepének fokozásához, és elő fogja mozdítani az Unió gazdasági érdekeit globális szinten.

Kelt Brüsszelben, 2021 július 13-án.

a Tanács részéről

pénzügyminiszter

Andrej ŠIRCELJ