AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,
mivel:
(1) A Covid19-járvány kitörése nyomán példátlan nemzeti és uniós szintű fellépésekre került sor az EU gazdaságának támogatása és a talpraállás elősegítése érdekében. A rövid távú válságkezelési intézkedések többsége azt kívánja biztosítani, hogy a vállalkozások megfelelő pénzforgalommal rendelkezzenek.
(2) A népegészségügyi intézkedések különösen a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) * érintik súlyosan, mivel gyakran kevésbé képesek a veszteségeket elviselni vagy finanszírozni, mint a nagyobb vállalatok. A kkv-k emellett nagyobb valószínűséggel tevékenykednek olyan üzleti ágazatokban, amelyeknek be kellett zárniuk a népegészségügyi intézkedések miatt (például szállodák, éttermek, kávéházak és bárok).
(3) Számos joghatóság gyors lépéseket tett annak érdekében, hogy csökkentse a vállalkozások közvetlen adóterheit olyan, megfelelő támogatási intézkedésekkel, amelyek jelentős része az uniós állami támogatási szabályok, különösen az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó új, ideiglenes keret * hatálya alá tartozik. Míg a vállalkozások pénzforgalmának növelését célzó adóintézkedések leggyakoribb típusa az adófizetések elhalasztására irányul, a veszteséglevonásra vonatkozó rendelkezések módosítása szintén fontos adópolitikai eszköz.
(4) A tagállamok általában három fő módszert engedélyeznek a veszteségek adózási szempontból történő kezelésére. A veszteségeket rendszerint fel lehet használni a) abban a beszámolási időszakban, amelyben keletkeztek, így az érintett időszakban nem kell adót fizetni. Ezenkívül a többletveszteségek kezelésére a következő lehetőségek állnak rendelkezésre: b) a többletveszteségek elhatárolhatók, és leírhatók a következő jövőbeni nyereségből a kapcsolódó adókötelezettség csökkentésére; vagy egyes tagállamokban c) a többletveszteségek visszamenőlegesen elhatárolhatók, és leírhatók az előző adóévben vagy bizonyos számú korábbi évben elért összes nyereségből a már megfizetett adó visszatérítése céljából.
(5) A veszteség elhatárolásának lehetővé tétele - mint szakpolitikai intézkedés - kevésbé hasznos a nehézségekkel küzdő vállalkozások azonnali megsegítése szempontjából, mivel az adófizetők csak akkor jutnak likviditási támogatáshoz, ha újra nyereségesek és adófizetésre kötelezettek. Az előző évek veszteségeit fel lehet használni az aktuális beszámolási időszakban, de ez nem szabadít fel likviditást, hacsak az adózó nem termel nyereséget. A veszteségek visszamenőleges elhatárolása sokkal hasznosabb a válság által érintett vállalkozások számára, mivel a korábbi adóévekben befizetett adók visszatérítését eredményezi, így további likviditást biztosít a vállalkozásoknak. Ez különösen a kkv-k javát szolgálná.
(6) A veszteségek visszamenőleges elhatárolása azzal az előnnyel jár, hogy csak olyan vállalkozásoknak kedvez, melyek a világjárványt megelőző években nyereségesek voltak, ami azt jelenti, hogy alapvetően az egészséges vállalkozásokat támogatná. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy csak azok a vállalkozások számolhatják el a 2020. és a 2021. évi veszteségeiket a 2020 előtti években fizetett adókkal szemben, amelyek a 2020 előtti években nyereségesek voltak és adót fizettek. Ez biztosítja, hogy az intézkedés a világjárvány közvetlen következményeként küszködő vállalkozásokat célozza meg, és a közpénzeket nem a válságtól független okok miatt veszteséges magánvállalkozások megsegítésére fordítják.
(7) A célzott fellépés érdekében ezért azoknak a tagállamoknak, amelyek úgy döntenek, hogy engedélyezik a veszteségeknek az egy évnél hosszabb időszakra vonatkozó visszamenőleges elhatárolását, az intézkedést azokra a vállalkozásokra kell korlátozniuk, amelyek az előző években nem voltak veszteségesek. Ennek megfelelően, ha a veszteségek visszamenőleges elhatárolása a két vagy három megelőző évre engedélyezett, ez a lehetőség csak azon vállalkozások előtt lehet nyitott, amelyek 2019-ben, 2018-ban vagy 2017-ben nem minősültek veszteségesnek.
(8) Az ilyen intézkedések költségeke elsősorban az időzítésben mutatkozik meg: a vállalkozások most jutnak pénzhez, amikor a legsürgetőbb szükségük van rá, és nem kell megvárniuk, amíg a veszteségeiket a jövőbeli adókötelezettségük csökkentésére felhasználhatják. A tagállamok most lemondanak az adóbevételekről, de a jövőben adóbevételhez jutnak az olyan vállalkozásoktól, amelyek megmenekülnek a csődtől és újra jövedelmezővé válnak. Emellett a veszteségek visszamenőleges elhatárolása csökkenteni fogja a jövőbeli időszakokra elhatárolt veszteségeknek, ami tovább csökkenti az adóbevételekre gyakorolt hatást.
(9) Egyes tagállamok már bevezettek vagy bejelentettek olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a 2020-as adóévre vonatkozó veszteségek visszamenőleges elhatárolását, ami lehetővé teszi az adózók számára, hogy 2020. évi adóveszteségüket visszamenőlegesen elhatárolják, és leírják a korábbi költségvetési években elért nyereségeikből.
(10) A tagállamok azonban általában eltérő szabályokat alkalmaznak a veszteségek kezelésére, ami gyakran egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt.
(11) Ez a tagállamokhoz intézett, a veszteségek belföldi kezelésére vonatkozó, bevált gyakorlatokra támaszkodó ajánlás segíthetne egyenlő versenyfeltételeket teremteni a vállalatok számára az Unió egész területén.
(12) Ezt az ajánlást a 2020-as és 2021-es pénzügyi évre kell alkalmazni azzal a céllal, hogy a vállalkozások támogatáshoz jussanak a Covid19-válság idején.
(13) A tagállamoknak lehetővé kell tenniük, hogy a vállalkozások legalább az előző pénzügyi évre, azaz 2019-re vonatkozóan visszamenőlegesen elhatárolják a veszteségeiket. Annak érdekében azonban, hogy az adózók a veszteségük teljes összegét felhasználhassák a korábban befizetett adók visszatérítésére, a tagállamok az előző három évre - azaz 2017-ig - kiterjeszthetik a visszamenőleges elhatárolást. Az alacsonyabb nyereséggel rendelkező kisebb vállalkozások számára különösen előnyös lehet a visszamenőleges elhatárolásra rendelkezésre álló időszaknak a legfeljebb három évre történő kiterjesztése.
(14) Az intézkedést a nemzeti költségvetésekre gyakorolt túlzott hatások elkerülése érdekében korlátozni kell. Az intézkedés a veszteséges költségvetési évenként visszamenőlegesen elhatárolható összeg 3 millió EUR-ra való korlátozása mellett is értékes támogatást jelentene különösen a kisebb vállalkozások számára, miközben bizonyos mértékben valamennyi adófizető részesülne az előnyeiből.
(15) A Bizottság emlékeztet arra, hogy amennyiben a tagállamok olyan intézkedéseket vezetnek be, amelyek a vonatkozó feltételek értelmében a bejelentési kötelezettség alól nem mentesített állami támogatásnak minősülőnek, ezeket az intézkedéseket az állami támogatásokra általánosan alkalmazandó eljárásoknak megfelelően be kell jelenteniük a Bizottságnak,
ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:
Ez az ajánlás - a vállalkozásokat támogatása céljából a Covid19-világjárvány okozta gazdasági helyzetben - összehangolt megközelítést határoz meg a vállalkozások által a 2020-as és a 2021-es pénzügyi években elszenvedett veszteségek kezelésére.
Tekintettel a Covid19-világjárvány következtében 2020-ban és 2021-ben fennálló rendkívüli gazdasági körülményekre, a tagállamoknak lehetővé kell tenniük a vállalkozások számára legalább az előző pénzügyi évre, azaz legalább 2019-re vonatkozóan a veszteségek visszamenőleges elhatárolását.
A tagállamok kiterjeszthetik ezt az időszakot annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a veszteség visszamenőleges elhatárolását az előző három évre, és így lehetővé tegyék a társaságok számára, hogy a 2020-as és 2021-es pénzügyi évben felmerült veszteségeiket leírják a 2019-es, 2018-as és 2017-es pénzügyi évek nyeresége után már befizetett adóból.
A tagállamoknak lehetővé kell tenniük a vállalkozások számára, hogy azonnal adóvisszatérítéshez jussanak a 2021-es pénzügyi évben várható, visszamenőleges elhatárolható veszteségek után anélkül, hogy erre az év végéig várnának.
A nemzeti költségvetésekre gyakorolt hatás korlátozása érdekében a tagállamoknak korlátozniuk kell a visszamenőlegesen elhatárolható veszteségek összegét. A veszteséges költségvetési évenként visszamenőlegesen elhatárolható maximális összeget 3 millió EUR-ban kell meghatározni.
Ha a tagállamok engedélyezik a veszteségek 2017-ig történő visszamenőleges elhatárolását, erre azok a vállalkozások lehetnek jogosultak, amelyek a 2019-es, a 2018-as és a 2017-es pénzügyi évben nem minősültek veszteségesnek.
A tagállamok kötelesek tájékoztatni a Bizottságot az ezen ajánlás alapján hozott intézkedésekről, valamint az ilyen intézkedések minden módosításáról.
A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy vitassák meg a Bizottsággal azon terveiket, amelyek keretében lehetővé tennék a vállalkozások számára a veszteségek visszamenőleges elhatárolását.
Ennek az ajánlásnak a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, 2021. május 18-án.
a Bizottság részéről
Paolo GENTILONI
a Bizottság tagja
