A jogszabály mai napon ( 2022.05.25. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2021, https://eur-lex.europa.eu/

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (2021/C 37/01) ÁLLÁSFOGLALÁSA

az Európai Bizottság 2021. évi munkaprogramjáról * 

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (RB) tekintettel:

- az Európai Bizottság 2021. évi munkaprogramjára *  ,

- az Európai Bizottság és az RB közötti, 2012. februári együttműködési jegyzőkönyvre,

- a Régiók Európai Bizottsága 2020-2025 közötti időszakra vonatkozó prioritásairól szóló állásfoglalására *  ,

- az RB állásfoglalására a Régiók Európai Bizottságának az Európai Bizottság 2021. évi munkaprogramjára vonatkozó javaslatairól *  ,

1. hangsúlyozza, hogy haladéktalanul enyhíteni kell a világjárvány hatásait, a koronavírus-válság ugyanis tovább mélyíti a meglévő társadalmi, gazdasági és területi egyenlőtlenségeket, amint azt az RB első éves helyi és regionális barométere is mutatja;

2. megismétli, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak központi szerepet kell betölteniük a Covid19-járvány utáni társadalmi-gazdasági helyreállítás menetrendjének kialakításában és végrehajtásában. Támogatja azt az uniós célt, hogy az EU vezető szerepet vállaljon az ökológiai és digitális átállásban. Az RB vállalja, hogy szorosan együttműködik az érdekelt felekkel, hogy számba vegye a Covid19-válság kezelése során eddig levont tanulságokat és előkészítse a jövőre való felkészülést;

3. sürgeti az Európai Bizottságot, hogy vezessen be gyors eljárást, amelynek célja, hogy kielégítő és tartós megoldást találjon a földközi-tengeri térségben kialakult humanitárius válság problémájára, elsősorban a migránsok életének védelmére, de az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben tartásának biztosítására is összpontosítva. Az RB és a helyi és regionális önkormányzatok ehhez a lehető legszorosabb együttműködésüket kínálják fel;

4. támogatja ezért az Európai Bizottságnak azt a megközelítését, hogy az EU politikai prioritásait az éves stratégiai előrejelzési jelentésben vázolja fel. Az RB az uniós helyi és regionális önkormányzatoktól származó adatokkal fogja segíteni e jelentések összeállítását;

5. osztja azt a nézetet, hogy az Európa jövőjéről szóló konferenciának a lehető leghamarabb meg kell kezdődnie. Az RB-nek mint a helyi és regionális önkormányzatok szószólójának a konferencia valamennyi testületébe történő teljes körű bevonása lehetővé tenné, hogy a projektet közelebb hozzák az európai polgárokhoz, és mélyrehatóbban átgondolják az uniós politikák, folyamatok és intézményi keret szükséges változtatásait. Az RB kitart amellett, hogy az Európa jövőjéről szóló konferenciával kapcsolatos valamennyi nyilvános konzultáció során maximális pluralizmust kell biztosítani;

6. arra kéri a többi európai intézményt, hogy működjenek együtt az RB-vel abban, hogy kidolgozzák a polgárokkal a helyi és regionális önkormányzatokon keresztül folytatandó állandó és strukturált párbeszéd egy kísérleti modelljét, amely az uniós döntéshozatali folyamat javítását is szolgálhatná;

7. megismétli, hogy - különösen az aktív szubszidiaritás megfelelő alkalmazása és a többszintű kormányzás elveinek érvényesítése révén - be kell vonni a helyi és regionális önkormányzatokat az uniós szakpolitikák kialakításába és végrehajtásába, éspedig mindenekelőtt azokon a területeken, ahol a helyi és regionális önkormányzatokra vezető szerep hárul. Az RB üdvözli az Európai Bizottság azon döntését, hogy bővítse az RB részvételét a jövőállósági platformban. Vállalja, hogy a kormányzati csoporton és az erre a célra létrehozott RegHub alcsoporton keresztül előmozdítja a platform célkitűzéseit. Rámutat, hogy a REFIT-felülvizsgálat során nagyobb hangsúlyt kell helyezni a helyi és regionális szempontokra;

8. ismételten arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a 2021-2027-es időszakra szóló partnerségi megállapodások és programok előkészítése során szorosan kövesse nyomon a partnerségi magatartási kódex alkalmazását, és biztosítsa, hogy a helyi és regionális önkormányzatok bevonása teljes körű partnerséget jelentsen. Az európai szemeszter irányítása során nagyobb mértékben kell támaszkodni a partnerség és a többszintű kormányzás elveire, különösen mivel a szemeszter iránymutatást nyújt a 2021-2027-es kohéziós politikai programokhoz, valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz;

9. gondosan értékelni fogja az új saját forrásokra vonatkozó jogalkotási javaslatokat, különös tekintettel azoknak a helyi és regionális pénzügyekre és a polgárokra gyakorolt lehetséges hatásaira;

10. hangsúlyozza, hogy tisztázni kell a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (HRE) és a kohéziós politika által helyi és regionális szinten biztosított finanszírozás közötti kölcsönhatásokat, és - különösen a HRE és a tagállamok kapcsán - kéri, hogy a jövőbeli nemzeti reform- és beruházási tervek kidolgozása történjen egyszerre horizontális és alulról felfelé építkező módon. Ösztönzi továbbá az uniós intézmények és érdekelt felek képviselőinek széles körét, hogy vegyenek részt a 2021. októberi HRE-fórumon;

11. üdvözli az Európai Bizottság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy az EU fenntartható helyreállítását célzó szakpolitikai keret kiépítése során az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrendjét és fenntartható fejlődési céljait, valamint a 2015-ös Párizsi Megállapodást vegye alapul;

12. üdvözli az Európai Bizottság „Irány az 55%!” intézkedéscsomagját, de úgy véli, hogy szükséges és megvalósítható egy, az Európai Parlament álláspontjával összhangban álló, ambiciózusabb 2030-as kibocsátási célkitűzés. Arra kéri ennek fényében az Európai Bizottságot, hogy az „Irány az 55%!” intézkedéscsomagban terjesszen elő egy ambiciózus uniós alkalmazkodási stratégiát, amely egyértelműen előtérbe helyezi a helyi és regionális önkormányzatoknak az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban betöltött központi szerepét;

13. készen áll arra, hogy az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye Feleinek Glasgow-ban megrendezendő, 26. Konferenciája (UNFCCC COP26) előtt elkészítsen egy közös COP26-ütemtervet, amelynek célja az EU kötelezettségvállalásának bemutatása minden szinten, valamint a szubnacionális kormányzatok által a Párizsi Megállapodásban és az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményében betöltött szerep és az azokhoz nyújtott hozzájárulás népszerűsítése. A kötelezettségvállalás bemutatása során az RB hangsúlyozni fogja a városok és régiók szerepét az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseknek az iparral, az egyetemekkel, a polgárokkal és a különböző közösségekkel való gyakorlati együttműködés révén történő végrehajtásában és felgyorsításában;

14. rámutat, hogy az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmusra vonatkozóan bejelentett javaslat szorosan kapcsolódik a kibocsátáskereskedelmi rendszer felülvizsgálatához. A harmadik országokbeli és az uniós vállalkozások közötti megkülönböztetés elkerülése érdekében kéri annak alapos értékelését, hogy az ingyenes kibocsátási egységek fokozatos megszüntetése milyen hatással lesz az EU energiaigényes ágazataira;

15. gondosan nyomon fogja követni a méltányos átállást támogató mechanizmus végrehajtását, és javasolja, hogy 2021 második felében rendezzenek meg egy a méltányos átmenettel foglalkozó fórumot, hogy levonják a végrehajtás kezdeti politikai következtetéseit;

16. úgy véli, hogy a többszintű éghajlat- és energiapolitikai párbeszédeket tovább kell népszerűsíteni és ki kell terjeszteni a zöld megállapodás valamennyi területére. Sürgeti, hogy teljes mértékben ismerjék el a városok és régiók szerepét az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó politikák végrehajtásában, és kéri, hogy az európai éghajlati paktum révén hozzanak létre egy hatékony többszintű irányítási keretrendszert. Ennek fényében az RB üdvözli az Európai Bizottság azon vállalását, hogy közös cselekvési tervet terjeszt elő a zöld megállapodás végrehajtására vonatkozóan, amelynek része lehetne egy a zöld megállapodás szubnacionális szintű végrehajtása terén elért eredményeket nyomon követő európai regionális eredménytábla;

17. hangsúlyozza, hogy sürgősen végre kell hajtani az épületkorszerűsítési programra vonatkozó stratégiát, és mechanizmusokat kell bevezetni az átállás helyi sajátosságokhoz és körülményekhez való igazítására, valamint a pénzügyi források és a technikai kapacitás tekintetében fennálló hiányosságok pótlására; valamint kéri, hogy az épületkorszerűsítési program és más intézkedések is kínáljanak széles körű lehetőségeket arra, hogy a régiók, városok és települések közvetlenül hozzáférhessenek az uniós alapokhoz;

18. üdvözli az Európai Bizottság azon törekvését, hogy a zöld gazdaságélénkítési terv alapvető részeként szennyezőanyag-mentességi cselekvési tervet készítsen a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozóan. A tervnek és az azt követő jogalkotási aktusoknak az elővigyázatossági megközelítésen, illetve a szennyezés forrásnál történő kezelése és „a szennyező fizet” elvén kell alapulniuk. A cselekvési tervet a helyi és regionális önkormányzatokkal együttműködésben kell kidolgozni és végrehajtani olyan kezdeményezések révén, mint a Zöld város megállapodás, és annak ambiciózus keretet kell meghatároznia, figyelembe véve ugyanakkor az egyes uniós tagállamok közötti eltéréseket és különböző körülményeiket, és lehetőséget adva az országos és helyi szintű adaptációhoz. A terv középpontjában a kockázatalapú megközelítésnek kell állnia annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedéseket ott hajtsák végre, ahol azok a legnagyobb eredménnyel járnak;

19. olyan konkrét célok kitűzését kéri a körforgásos gazdaságra vonatkozó új cselekvési terv végrehajtása kapcsán, amelyek figyelembe veszik a regionális különbségeket, különösen a hulladékkeletkezés megelőzése és a közbeszerzés, valamint a köz-magán társulások terén, mivel ezek ösztönöznék az innovációs technológiákat és azok piaci elterjedését. Szorgalmazza továbbá, hogy ismerjék el a helyi és regionális önkormányzatok által a körforgásos társadalomban betöltött fontos szerepet;

20. elkötelezi magát a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégia végrehajtásának támogatása mellett, és vállalja, hogy megvizsgálja a helyi és regionális önkormányzatok hozzájárulását a beporzók pusztulása által jelentett probléma és a tengeri környezetünkre nehezedő veszélyes nyomás kezeléséhez. Az RB hangsúlyozza a földhasználati és mezőgazdasági gyakorlatok, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás szerepét az élőhelyek helyreállításában, valamint valamennyi európai ökoszisztéma és természeti terület ellenálló képességének és tartósságának növelésében. Az RB támogatja az Európai Parlamentnek az Európai Bizottsághoz intézett azon felhívását, hogy tegyen javaslatot egy jogszabályi keretre, amely biztosítja a kellő gondosság kötelező érvényesülését az uniós piacon forgalomba hozott erdészeti és mezőgazdasági termékek és az ökoszisztémákra kockázatot jelentő termékek ellátási láncán belül, ugyanakkor a szintetikus és fosszilis alapú termékekhez képest nem helyez indokolatlan adminisztratív terhet a bioeljárással előállított termékeket kínálókra;

21. kéri, hogy az európai régiókat teljes mértékben vonják be „a termelőtől a fogyasztóig” elnevezésű uniós stratégia végrehajtásába és nyomon követésébe. Kéri az Európai Bizottságot, hogy hatékonyan építse be a zöld megállapodás, valamint különösen a biodiverzitási stratégia és „a termelőtől a fogyasztóig” stratégia célkitűzéseit a jövőbeli közös agrárpolitikába (KAP) és annak végrehajtásába;

22. sürgeti az uniós intézményeket, hogy a vidéki térségekre vonatkozó új, hosszú távú jövőképet egy uniós vidékstratégiában öntsék formába. Ennek garantálnia kell, hogy a területi kohéziós célkitűzésekkel összhangban valamennyi uniós politikában szerepeljen a vidéki és a városi térségek közötti egyensúly elve, és nagyobb szerepet kell biztosítania a helyi és regionális szintek számára a vidékfejlesztési politikák irányításában;

23. sajnálattal látja, hogy a munkaprogram nem elég ambiciózus a tengerpolitika terén, és hangsúlyozza az élvonalbeli tengerhasznosítási ágazatok és az erős part menti és tengeri régiók stratégiai geopolitikai jelentőségét. Ennek kapcsán arra kéri az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki átfogó menetrendet a kék iparágak és a tengeri régiók támogatására;

24. vállalja, hogy segíti az uniós zöldkötvény-standardra vonatkozó jogalkotási kezdeményezés kidolgozását, mivel ez rendkívül fontos lenne ahhoz, hogy a fenntartható magán- és állami beruházások elérjék a helyi és regionális szintet;

25. hangsúlyozza, hogy a transzeurópai közlekedési hálózatról (TEN-T) szóló rendelet felülvizsgálata keretében foglalkozni kell a határokon átnyúló közlekedési infrastruktúra hiányzó összeköttetéseivel, valamint a legkülső régiókkal való összeköttetések javításával;

26. üdvözli, hogy az Európai Bizottság vállalta, hogy jogalkotási javaslatot terjeszt elő a platform-munkavállalók munkafeltételeinek javításáról. Az RB azt várja továbbá, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály foglalkozzon a tisztességes távmunkára és a munkahelyi digitális jogokra vonatkozó minimumszabályokkal;

27. sajnálja, hogy 2021-ben nem terveznek a közelmúltban elfogadott fehér könyv nyomon követéseként javaslatot előterjeszteni a mesterséges intelligencia szabályozására;

28. helyi és regionális szinten mutatókat fog kidolgozni a digitális transzformációra vonatkozóan ahhoz, hogy az egyenlőtlenségek kezelése és a digitális szakadék elmélyülésének megelőzése érdekében célokat határozhassanak meg, és felgyorsítsák a digitális platformok és egy nyomonkövetési mechanizmus létrehozását a 2030-as digitális évtizedre vonatkozóan;

29. átfogó uniós megközelítést szorgalmaz az 5G hálózatok biztonságával és ellenálló képességével kapcsolatban, mivel egyre inkább kulcsfontosságú a széles sávú kapcsolat és az 5G helyi és regionális szintű kiépítése a városi, a vidéki, a hegyvidéki és a távoli területeken, valamint a kevésbé fejlett régiókban;

30. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy erősítse meg az uniós iparstratégia helyi adottságokat figyelembe vevő dimenzióját - kiterjesztve annak ágazati hatályát és megerősítve az uniós szintű politikai koordinációját - nevezetesen azáltal, hogy bevonja az RB-t és a regionális kormányokat az ipari fórumba és az Európai Nyersanyagszövetségbe, hogy a régiók és városok felelősséget vállalhassanak az iparágaik előtt álló kettős feladat - a zöld átállás és a digitális transzformáció - teljesítéséért, kiaknázva az e stratégiában a gazdaság diverzifikációja szempontjából rejlő lehetőségeket, továbbá azáltal, hogy az ipart bekapcsolja a szakoktatási rendszerekbe, hogy az új foglalkozások betöltéséhez megfelelő készségprofilokat lehessen kifejleszteni;

31. az erre készen álló városokkal és régiókkal együtt be fogja mutatni, hogy az EKT-központok hogyan segíthetnek a helyi alapú regionális innovációs ökoszisztémák kialakításában, és egész Európára kiterjedő együttműködésük révén hogyan járulhatnak hozzá az intelligens fenntartható növekedés felgyorsításához és az innovációs szakadék megszüntetéséhez Európában;

32. tekintettel arra, hogy a Covid19-világjárvány gazdasági következményei erősen sújtják a kkv-kat az uniós régiókban, és súlyosbítják az olyan krónikus problémákat, mint a finanszírozáshoz való elégtelen hozzáférés és a késedelmes kifizetések, továbbá figyelembe véve a kkv-k eltérő struktúráit és szükségleteit, valamint az Európa-szerte eltérő gazdasági és intézményi feltételeket, azt javasolja, hogy az Európai Bizottság erősítse meg a kkv-stratégia helyi és regionális irányítását. Az RB a maga részéről vállalja, hogy - elsősorban az európai vállalkozói régiók (EVR) hálózatán keresztül - együttműködik az Európai Bizottsággal és az üzleti szférával egy célravezető kkv-teszt továbbfejlesztésében és alkalmazásában;

33. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy vegye figyelembe a helyi és regionális érdekelt feleknek azokat a nehézségeit, amelyek megakadályozzák őket abban, hogy teljes mértékben kihasználják az egységes piac előnyeit. Ennek kapcsán várakozással tekint az egységes piac akadályairól szóló frissített jelentés elé, illetve azok elé az intézkedések elé, amelyeket az Európai Bizottság kíván meghozni a szolgáltatási irányelv teljes körű végrehajtásának biztosítása érdekében. Az RB azt is kéri az Európai Bizottságtól, hogy terjesszen elő egy új, továbbfejlesztett javaslatot a szolgáltatási útlevélre vonatkozóan;

34. üdvözli, hogy az Európai Bizottság hangsúlyt fektet a méltányos gazdaságról szóló csomagra, és várakozással tekint a szociális jogok európai pillérére vonatkozó cselekvési terv elé, amelyhez az adatok és a szakpolitikai megközelítés szempontjából nagyobb mértékben kellene használni a szociális eredménytábla eszközét. Az RB támogatni fogja a pillér helyi és regionális dimenzióját, és ennek érdekében aktív szerepet vállal a 2021. évi portói szociális csúcstalálkozót megelőző konferencián. Ezenkívül az RB együtt fog működni az Európai Bizottsággal a helyi állásbörzékre vonatkozó kezdeményezés kidolgozásában;

35. várakozással tekint az új munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keret elé. Ezzel összefüggésben arra kéri az Európai Bizottságot, hogy 2021-ben gyorsítsa fel az ezzel kapcsolatos munkát, hogy végre megvalósuljon az 50 foglalkozási expozíciós határérték meghatározására irányuló célkitűzés, amit eredetileg 2020-ra tűztek ki;

36. hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat be kell vonni a szociális gazdaságra vonatkozó, erős regionális és helyi dimenzióval rendelkező cselekvési terv kidolgozásába;

37. üdvözli, hogy az Európai Bizottság is kiáll az eredetileg az RB által szorgalmazott gyermekgarancia mellett, amely megerősítené a gyermekek társadalmi befogadását és jólétét, valamint előmozdítaná a gyermekek jogainak érvényesülését;

38. azt kéri, hogy a fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos stratégia ambiciózus és mérhető célokat fogalmazzon meg és minden politikaterületre terjedjen ki. Egyetért a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény céljaival, és azt kéri, hogy az Európai Bizottság nyújtson támogatást az egyezmény helyi és regionális szintű, gyakorlati megvalósításához;

39. megjegyzi, hogy a 2021. évi munkaprogram kilenc olyan különböző területen rendelkezik az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatáról, amely rendkívül fontos a helyi és regionális önkormányzatok számára. Ezért vállalja, hogy aktívan részt vesz a felülvizsgálatban. Ehhez az RB fel fogja használni az uniós szakpolitikák végrehajtásának felülvizsgálatát célzó regionális központok hálózatával (RegHub) folytatott konzultációt. A RegHub ugyanis már elemzi az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokra és a regionális támogatásokra vonatkozó keretet;

40. üdvözli, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési záradékának aktiválásával olyan rugalmasságot biztosítanak, amely gyorsan és határozottan alkalmazható szakpolitikai koordinációs intézkedéseket tesz lehetővé. Hangsúlyozza, hogy ez a fajta mentesítés mindaddig fontos, amíg a világjárvány kezelése miatt a hatóságoknak rendkívüli költségekkel kell szembenézniük, és amíg nem vonhatók le a tanulságok a jelenlegi Covid19-válságból, és nem vagyunk alaposan felkészülve jövőbeli válságokra;

41. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a munkaprogram nem tartalmaz olyan intézkedéseket, amelyek támogatnák a fenntartható fellendülést az idegenforgalmi ágazatban, amely Európa-szerte jelentős gazdasági ágazatnak számít a régiók és a helyi megélhetés szempontjából, és amelyet súlyosan érintett a válság. Ismét hangsúlyozza, hogy elegendő pénzügyi forrást kell biztosítani és egy koordinált regionális megközelítést kell meghatározni az ágazat megmentésére és egy hosszú távú európai idegenforgalmi politika kidolgozására;

42. egyértelmű köztes célokat és ezekkel arányos eszközöket szorgalmaz ahhoz, hogy 2025-ig meg lehessen valósítani az európai oktatási térséget. Támogatja az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy megteremtse az egész életen át tartó tanulás kultúráját és megkönnyítse a pályamódosítást az EU-ban, és kéri, hogy a jövőbeli egyéni tanulási számlák és a mikrotanúsítványokra vonatkozó európai megközelítése keretében (figyelembe véve, hogy a felsőoktatás alapvető vezérelve továbbra is a szakképzés) vezessék be a fiatalok számára a „minimális képesítések és készségek garanciáját”, amelyet valamennyi tagállamban el kell ismerni;

43. várakozással tekint az elé, hogy az intelligens és fenntartható szakosodás előmozdítása, valamint a társadalmi innováció és befogadás, az innovációs ökoszisztémák helyi és regionális szintű támogatása érdekében az Európai Bizottsággal közösen teljes mértékben kiaknázzák a tudáscsereplatform által kínált lehetőségeket; A tudáscsereplatformmal, valamint „A tudomány és a régiók találkozása” kezdeményezéssel kapcsolatos kísérleti tevékenységek megvalósítását javasolja az Európai Bizottsággal együtt a makrorégiók szintjén, valamint az innovációs politika és az intelligens szakosodás előmozdítása érdekében;

44. hangsúlyozza, hogy támogatni kell a helyi és regionális önkormányzatokat az uniós tagjelölt országokban és az EU szomszédságában lévő partnerországokban, segíteni kell őket az EU stratégiai prioritásainak megvalósításában, és el kell kerülni, hogy tovább növekedjenek a már meglévő különbségek. Az a végső cél, hogy a Covid19-világjárványt követően hatékonyabb legyen az újjáépítés, és közösségi szinten megerősödjön az ellenálló képesség;

45. üdvözli az Európai Bizottság azon szándékát, hogy közleményt tesz közzé a déli szomszédsággal való megújított partnerségről, és a barcelonai folyamat 25. évfordulója fényében hangsúlyozza, hogy meg kell erősíteni a Földközi-tenger északi és déli partvidékei közötti szövetségeket. Ezzel összefüggésben emlékeztet arra, hogy az európai szomszédságpolitika kulcsfontosságú eszköz a közös kihívások kezelése szempontjából, és hangsúlyozza, hogy annak sikere a regionális és helyi szervek megfelelő szerepvállalásától függ;

46. határozottan támogatja az Európai Bizottságot abban, hogy fenntartsa vezető szerepét a szabályokra épülő multilateralizmus megerősítésében, és hogy a fenntartható fejlődési célokat a WTO reformjának hangsúlyos elemévé tegye. Úgy véli, hogy ez a kezdeményezés, valamint vele együtt a kereskedelemről és a fenntartható fejlődésről szóló fejezetekben foglaltak hatékonyabb érvényesítése segíteni fog abban, hogy a harmadik országokban javuljanak a szociális, a környezeti és az éghajlatvédelmi normák;

47. megérti, hogy bizonytalanságok övezik az Egyesült Királysággal jelenleg folyó tárgyalásokat, de mélységes csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy a 2021. évi munkaprogram egyáltalán nem utal az EU és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kapcsolatokra, annál is inkább, mivel a brexitnek közvetlen és drámai hatása van számos uniós helyi és regionális önkormányzatra. Ezért várakozással tekint a brexit miatti kiigazításokra képzett tartalékra vonatkozó európai bizottsági javaslat elé, és úgy véli, hogy ezt a tartalékalapot úgy kell kialakítani, hogy az ne csak a tagállami szintű gazdasági visszaeséseket kezelje, hanem figyelembe vegye a brexit területi dimenzióját is;

48. üdvözli, hogy az Európai Bizottság szerint is fontos, hogy - elsősorban az egyenlő versenyfeltételek megteremtésével, a közbeszerzéssel és a fenntartható vállalatirányítással kapcsolatban bejelentett jogalkotási kezdeményezések révén - megvédjék az uniós vállalatokat és az egységes piacot a tisztességtelen kereskedelmi és versenygyakorlatokkal szemben. Az RB arra kéri az Európai Parlamentet és a Tanácsot, hogy folytassák a tárgyalásokat a kereskedelmi szabályérvényesítésről szóló rendeletről, a kettős felhasználású termékek kiviteléről szóló javaslatról és a WTO kormánybeszerzésekről szóló többoldalú megállapodásához kapcsolódó nemzetközi közbeszerzési eszközről;

49. javasolja, hogy a jogi kritériumok szempontjából az Európai Bizottság javítsa és erősítse meg a kohéziós politika és a versenypolitika állami támogatásokra vonatkozó kerete közötti kapcsolatot annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a technikai akadályok és a szűk keresztmetszetek, amelyek gátolják ezek elemeinek megfelelő végrehajtását, különös tekintettel az Európai Szociális Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap által társfinanszírozott, az állami támogatásokra vonatkozó szabályok által érintett intézkedésekre;

50. megismétli, hogy az egészségügyi unió kialakításába be kell vonni a helyi és regionális önkormányzatokat is, mivel ezek a legtöbb tagállamban komoly feladatokat látnak el a közegészségügy területén. Ezzel összefüggésben üdvözli, hogy az Európai Bizottság meg akarja erősíteni a határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek felderítésére és az azokra való reagálásra szolgáló uniós keretet - ennek mentén megerősítve a meglévő ügynökségek szerepét és létrehozva az Európai Orvosbiológiai Kutatási és Fejlesztési Ügynökséget. Ennek kapcsán üdvözli az európai egészségügyi unióra vonatkozó csomagot, amelynek célja a nemzeti koordináció megerősítése az EU-n belül, valamint az emberi egészséget fenyegető veszélyekkel szembeni jobb uniós szintű védelemre, megelőzésre, felkészültségre és válaszra irányuló meglévő struktúrák és mechanizmusok megerősítése. Az RB ismételten hangsúlyozza, hogy ezekbe az új mechanizmusokba be kell vonni a regionális és helyi egészségügyi szolgáltatókat, és a mechanizmusoknak segíteniük kell a gyógyszerek, valamint az orvosi és kórházi felszerelések biztosítását is. Az RB határozottan támogatja azt a javaslatot is, amely szerint - az RB európai egészségügyi vészhelyzeti mechanizmusra vonatkozó javaslatához hasonlóan - lehetőséget kell teremteni az EU számára arra, hogy olyan uniós vészhelyzetet jelentsen be, amely fokozott koordinációt eredményezne, és lehetővé tenné a válsággal kapcsolatos termékek kifejlesztését, felhalmozását és beszerzését;

51. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy ellenőrizze a tisztességtelen állami támogatási gyakorlatokat, melyeket számos olyan szereplő alkalmaz, akik kihasználják az állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes európai keretrendszert, miközben valós kockázata van annak, hogy negatívan befolyásolják az egységes piac megfelelő működését, és hozzon korrekciós intézkedéseket;

52. üdvözli az európai egészségügyi adattér létrehozására irányuló európai bizottsági javaslatot, de kéri, hogy a rendszerek interoperabilitásának biztosítása, valamint az adminisztratív és pénzügyi terhek minimalizálása érdekében végezzék el a javaslat alapos helyi és regionális szintű hatásvizsgálatát;

53. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy kezdjen párbeszédet az RB-vel, illetve azokkal a régiókkal, amelyek érdeklődést mutatnak a határokon átnyúló egészségügyi ellátásra vonatkozó betegjogok érvényesítéséről szóló irányelv közelgő értékelése iránt;

54. megismétli, hogy az új migrációs és menekültügyi paktum szerinti jövőbeli javaslatoknak tiszteletben kell tartaniuk a szubszidiaritás elvét, és a szolidaritásra kell épülniük - különösen a migrációs nyomás frontvonalában lévő régiók vonatkozásában. A paktumnak el kell ismernie azt az alapvető szerepet is, amelyet a helyi és regionális önkormányzatok játszanak a migránsok fogadásában és integrációjában, és közvetlen európai támogatást kell rendelkezésre bocsátania ezekre a feladatokra. Hangsúlyozza továbbá, hogy mindenképpen kezelni kell a migráció kiváltó okait, valamint a származási és tranzitországokkal együttműködve küzdeni kell az emberkereskedelem ellen. Készen áll az együttműködésre: helyi és regionális önkormányzatoktól származó adatokkal tud szolgálni, valamint állandó csatornákat tud kialakítani a helyi és regionális önkormányzatok és az Európai Bizottság közötti politikai párbeszédhez;

55. megismétli, hogy együtt kíván működni az Európai Bizottsággal egy olyan közös projekten, amelynek célja, hogy regionális és helyi szintű oktatás és kultúra révén előmozdítsa Európa elkötelezettségét az uniós értékek, identitások és polgárság védelme iránt; megismétli az Európai Bizottsághoz intézett, az RB 2020-2025 közötti időszakra vonatkozó prioritásain alapuló felhívását, hogy hajtsa végre az EU-ban élő kisebbségek fokozottabb védelmét célzó sikeres európai polgári kezdeményezésben szereplő javaslatokat;

56. kéri, hogy a határigazgatásban részt vevő valamennyi tagállam és régió közötti koordináció megerősítése révén szavatolják a schengeni térségen belüli szabad mozgást. Az uniós polgárok nagyra értékelik azt, hogy szabadon mozoghatnak - különösen a Covid19-válság kapcsán a közelmúltban tapasztalt korlátozások, valamint annak fényében, hogy ez a szabadság az európai polgárság szerves része és az európai identitás kiépítésének kulcsfontosságú eleme;

57. határozottan kiáll a Covid19-válság által súlyosan érintett kulturális és kreatív ágazatok mellett, illetve szorgalmazza, hogy a helyreállítás során legyen természetes a szolidaritás. Azt kéri, hogy az Ursula von der Leyen elnök által bejelentett, az épületkorszerűsítési program részét képező új európai Bauhausnak legyen erős, kulturális örökséggel kapcsolatos dimenziója, amely ötvözi a teljesítményt a találékonysággal;

58. továbbra is elvárja, hogy az Európai Bizottság terjesszen elő egy irányelvjavaslatot a nők és férfiak egyenlő díjazása elvének a bérek átláthatósága révén történő megerősítéséről, és ismét arra kéri az Európai Bizottságot, hogy javasolja egy tanácsi határozat elfogadását, amely - a 2020-2025 közötti időszakra szóló uniós nemi esélyegyenlőségi stratégia nyomán - az Európai Unió működéséről szóló szerződés 83. cikkének (1) bekezdése értelmében a nemi alapú erőszak minden formáját különösen súlyos bűncselekménynek nyilvánítja. Arra kéri emellett az Európai Bizottságot, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az EU csatlakozzon a nőkkel szembeni erőszak és a kapcsolati erőszak elleni küzdelemről és azok megelőzéséről szóló európa tanácsi Egyezményhez (azaz a 2011-es isztambuli egyezményhez), és üdvözli, hogy 2021-es munkaprogramjában erre utalást is tesz az Európai Bizottság;

59. örömmel fogadja továbbá, hogy az Európai Bizottság kezdeményezi, hogy az uniós bűncselekmények listáját kiterjesszék a kiszolgáltatott csoportok elleni gyűlölet-bűncselekményekre és gyűlöletbeszédre, mindenekelőtt a rasszizmus, az antiszemitizmus és az LMBTI+-személyek elleni diszkrimináció megelőzése és az ezekkel szembeni küzdelem érdekében;

60. arra kéri az uniós intézményeket, hogy zárják le a tárgyalásokat, és fogadják el a határokon átnyúló összefüggésben jogi és közigazgatási akadályok felszámolására irányuló mechanizmusról szóló rendeletjavaslatot, amelynek hosszú távú, jelentős és pozitív hatása lesz a határokon átnyúló együttműködés jövőjére. Hangsúlyozza továbbá, hogy a határon átnyúló közszolgáltatások hatékony létrehozásához és kezeléséhez megfelelő uniós jogi keretre van szükség, amire a jelenlegi válság is jól rávilágított. A jelenlegi keretek gyakran óriási adminisztratív terhekkel és költségekkel járnak, ami arra késztet sok helyi és regionális önkormányzatot, hogy felhagyjon az ilyen szolgáltatásokra vonatkozó terveivel, így viszont az ezekben a régiókban élő európai polgárok hátrányos helyzetbe kerülnek;

61. mivel az Európai Unió politikai és jogi szinten már felismerte a legkülső régiók egyedi helyzetét, arra kéri az Európai Bizottságot, hogy jövőbeli éves munkaprogramjaihoz jó gyakorlatként csatoljon egy mellékletet, amely tartalmazza azokat a konkrét javaslatokat, amelyeket abban az évben a legkülső régiókra irányulóan elő kíván terjeszteni, és amely azonosítja azokat a jogalkotási javaslatokat, amelyek a legkülső régiókra irányuló specifikus intézkedéseket tartalmaznak. Akár az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkén, akár a Szerződés kettős jogalapján alapulnak ezek a jogalkotási javaslatok, vagy csak a Szerződés egy általános ágazati jogalapján, amelynek kapcsán azonban a jogalkotási javaslat de facto megkülönbözteti a legkülső régiókat, ez a melléklet olyan egyéb jogi aktusokat (közleményeket, jelentéseket) is megemlítene, amelyekkel az Európai Bizottság az év során a legkülső régiókat kívánja célozni;

62. ismételten kijelenti, hogy a Covid19-járvány által az Európai Unió legkülső régióiban okozott nagyfokú instabilitásra tekintettel az Európai Bizottságnak 2021 elején frissítenie kell 2017-es, Szorosabb és megújított stratégiai partnerség az EU legkülső régióival című stratégiai közleményét (COM(2017) 623 final, 2017.10.24.), új, hatékony támogatási intézkedéseket terjesztve elő a legkülső régiókra irányulóan szociális, gazdasági, területi és kulturális téren;

63. arra kéri elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottságnak, az Európai Parlamentnek, az Európai Unió Tanácsa német, portugál és szlovén elnökségének, valamint az Európai Tanács elnökének.

Kelt Brüsszelben, 2020. december 10-én.

a Régiók Európai Bizottsága

elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS


  Vissza az oldal tetejére