A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2021, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2021/C 155/01) ÁLLÁSFOGLALÁSA

a szervezett civil társadalom bevonása a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe - Mi működik és mi nem? * 

(a 27 tagállamban folytatott konzultációk alapján)

Előadók: Gonçalo LOBO XAVIER
Javier DOZ ORRIT
Luca JAHIER

A 2021. február 24-25-i plenáris ülésén (a február 25-i ülésnapon) az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság 268 szavazattal, 5 tartózkodás mellett fogadta az alábbi állásfoglalást.

1. Bevezető

1.1. Az EGSZB már számos véleményt, állásfoglalást és nyilatkozatot elfogadott a Next Generation EU helyreállítási tervről és annak különböző elemeiről, különösen a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről. Az EGSZB egyetértését fejezte ki a reformjavaslatok tartalmával és irányával kapcsolatban, melyeknek célja a gazdasági és társadalmi helyreállítás fellendítése és a termelési modell megváltoztatásának ösztönzése.

1.2. Az EGSZB úgy véli, hogy a szerkezetátalakítási folyamatban valamennyi reformnak az EU alapelvein: az emberi és szociális jogok védelmén, a demokratikus értékeken és a jogállamiságon kell alapulnia. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében végrehajtott beruházásoknak a következőket kell célozniuk: az egységes piacban rejlő lehetőségek teljes körű kiaknázása, az EU gazdasági rezilienciájának erősítése, az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak teljesítése, körforgásos gazdaság létrehozása, a klímasemlegesség legkésőbb 2050-ig történő elérése az EU-ban, a gazdaság és a társadalom digitalizációjához kapcsolódó innováció és korszerűsítés ösztönzése, valamint az, hogy a társadalmi kohézió biztosítása, a szegénység felszámolása és az egyenlőtlenségek csökkentése érdekében szavatolja a szociális jogok európai pillérének eredményes végrehajtását. Reagálniuk kell a világjárvány okozta gazdasági és társadalmi válságra, figyelembe véve, hogy a hatások a vártnál nagyobbak, súlyosabbak és messzemenőbbek lesznek, és biztosítaniuk kell a gyors helyreállítást. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz használatának teljes mértékben összhangban kell állnia azokkal a nemzetközi egyezményekkel és szerződésekkel is, amelyeknek az EU és a tagállamok részes felei, ilyen például a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény. Az EGSZB szerint mindenképpen biztosítani kell a felelősségteljes kormányzást, a korrupcióval kapcsolatos éberséget az alapok kezelése során, valamint a demokratikus elszámoltathatóságot.

1.3. Az EGSZB nagyon fontosnak tartja továbbá, hogy a reformok egyszerre célozzák a gazdaság termelékenységének javítását és az innovatív ipari struktúrának a kkv-k és a szociális gazdasági vállalkozások támogatása révén történő megerősítését. Hangsúlyozza az európai szintű kutatás szerepét és a termelési folyamattal való kapcsolatát. Úgy véli továbbá, hogy mechanizmusokat kell bevezetni a munkaerőpiacról kiszorultak gazdasági visszailleszkedésének támogatása és annak biztosítása érdekében, hogy a méltányos zöld és digitális átállás az EU-ban és valamennyi tagállamban megvalósuljon. E tekintetben az EGSZB ismételten aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretben a méltányos átállásra elkülönített források nem elegendőek.

1.4. Az uniós intézmények most egészen másképpen reagáltak, mint a 2008-as válságra. A helyreállítási terv közös európai hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kibocsátásán keresztül történő finanszírozása mérföldkő az EU történetében. Az EGSZB kiemelten fontosnak tartja a gazdasági és monetáris unió (GMU) elmélyítésének támogatását. Ezt a kérdést napirendre kell tűzni az Európa jövőjéről szóló közelgő konferencián, ugyanakkor szem előtt kell tartani a portugál elnökség által a szociális jogok európai pillérének eredményes végrehajtása tárgyában összehívandó portói csúcs fontosságát is. Az EGSZB úgy véli, hogy a civil társadalom bevonásának túl kell mutatnia a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi témákon, és olyan fontos kérdésekben is meg kell valósulnia, mint Európa jövője vagy az EU-hoz csatlakozni kívánó országokkal folytatott csatlakozási és előcsatlakozási tárgyalások.

1.5. Az Európai Bizottságnak a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésekor figyelembe kell vennie a világjárvány különböző tagállamokra és azok kapacitásaira gyakorolt hatását.

1.6. Ebben az állásfoglalásban elégedettségünket szeretnénk kifejezni az Európai Parlament és a Tanács között a háromoldalú egyeztetés keretében tavaly decemberben elért megállapodással kapcsolatban is. Ennek keretében egy olyan rendeletet is jóváhagytak, amely (a 18. cikkben) megállapítja, hogy a szociális partnereknek és a civil társadalmi szervezeteknek konzultáció útján részt kell venniük a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek (nhrt-k) kidolgozásában és végrehajtásában.

1.7. Ez az állásfoglalás éppen a civil társadalom e tervekben való részvételéről szól. Az „Európai szemeszter” csoport nemzeti delegációi által készített jelentések alapján előzetes értékelést szeretnénk készíteni e részvétel alakulásáról, hogy tájékoztatni tudjuk az uniós intézményeket és a nemzeti kormányokat a feltárt hiányosságokról. Az EGSZB így segíthet biztosítani, hogy a nemzeti kormányok és az uniós intézmények még az nhrt-k nemzeti kormányok általi véglegesítésére és Európai Bizottság általi jóváhagyására vonatkozó határidő előtt meghozzák a megfelelő korrekciós intézkedéseket. Ez az értékelés várhatóan nemcsak azt tárja fel, hogy a civil társadalom milyen mértékben vesz részt a tervek kidolgozásában, hanem e részvétel minőségét, valamint azt is, hogy a különböző tagállamokban milyen az átláthatóság, azaz hozzáférhetővé teszik-e az nhrt-k tervezetét a nyilvánosság számára.

1.8. Az összeurópai szociális partnerek és civil társadalmi szervezetek a Next Generation EU helyreállítási tervbe való bevonásukat illetően elismerték, hogy előrelépés történt az európai szemeszter szokásos eljárásaihoz képest. Azt is elismerik, hogy az Európai Bizottság pozitív szerepet játszik a civil társadalom nemzeti szintű részvételének előmozdításában. Többségük azonban úgy véli, hogy a tényleges részvétel szintje általában véve még mindig nem kielégítő, és hogy a folyamatok nem teszik lehetővé, hogy a civil társadalmi szervezetek véleménye kellően érvényesüljön. A szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek kérik, hogy ezeket a hiányosságokat az nhrt-k végrehajtási és értékelési szakaszában a valódi egyeztetéseket elősegítő, formálisabb eljárások bevezetésével orvosolják.

2. Háttér

2.1. Az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament 2020. december 18-án megállapodásra jutott a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről. A finanszírozáshoz való hozzáférés érdekében a tagállamok nhrt-ket dolgoznak ki, amelyek a konzultációs folyamattal kapcsolatos európai uniós iránymutatással összhangban lévő beruházási és reformcsomagot határoznak meg. Már a szeptemberben közzétett első iránymutató feljegyzés is arra kéri a tagállamokat, hogy „ismertessék a szociális partnerekkel, a civil társadalommal és más érdekelt felekkel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kidolgozása és végrehajtása során folytatott konzultációkat, valamint az érdekelt felek hozzájárulásait” * .

2.2. Az Európai Parlament és a Tanács által decemberben elért megállapodás tartalmaz egy, többek között a szociális partnerek és a civil társadalom bevonásáról szóló bekezdést. A 18. cikk (4) bekezdésének q) pontja előírja, hogy az nhrt-kben szerepeljen „a helyreállítási és rezilienciaépítési terv előkészítése és - amennyiben rendelkezésre állnak - végrehajtása céljából, a nemzeti jogi kerettel összhangban a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más releváns érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamat összefoglalása, valamint annak ismertetése, hogy az érdekelt felek észrevételei hogyan jelennek meg a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben” * .

2.3. Az „Európai szemeszter” csoport 2020 és 2023 közötti munkaprogramját a csoport első ülésén, 2020. december 16-án fogadták el. A munkaprogram egyik fontos új eleme az, hogy az EGSZB tagjai 2021 januárjában virtuális konzultációkat szerveznek a tagállamokban. Ennek célja az volt, hogy információkat gyűjtsenek a szervezett civil társadalomnak az nhrt-kbe való bevonásáról annak érdekében, hogy az EGSZB februári plenáris ülésen állásfoglalást lehessen elfogadni.

3. Módszertan

3.1. Az említett jelentéshez szükséges adatokat és információkat 2021 januárjában gyűjtötték össze.

Összesen 26 hozzászólás érkezett a tagállamokból. A konzultációkra a tagok saját ismeretei alapján, valamint szociális partnerek és civil társadalmi szervezetek bevonásával került sor. Egyes országokban gazdasági és szociális tanácsokat vagy hasonló testületeket is megkérdeztek, máshol pedig kormányképviselőkkel is konzultáltak.

3.2. A konzultációk alapját a következő öt kérdés képezte:

1) Vannak-e érvényben konzultációs mechanizmusok a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kapcsán az Önök országában? Önök szerint elegendőek és megfelelőek-e ezek?

2) A szociális partnerekkel és a civil társadalom többi alkotóelemével folytatandó konzultációs mechanizmusok eltérőek-e az Önök országában?

3) Országuknak legkésőbb április 30-ig kell benyújtania nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. Hol tart az ország ebben a folyamatban?

4) Mennyiben tér el a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel kapcsolatos folyamat a normális európai szemeszteri folyamat során a szervezett civil társadalommal folytatott konzultációtól?

5) Országuk nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terve mennyiben felel meg a szervezett civil társadalom szakpolitikai célkitűzéseinek?

4. A konzultációk eredményei alapján tett észrevételek

4.1. 1. kérdés: Vannak-e érvényben konzultációs mechanizmusok a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kapcsán az Önök országában?

4.1.1. A válaszadók túlnyomó többsége arról számolt be, hogy az adott nemzeti kormány létrehozott valamilyen konzultációs mechanizmust a szervezett civil társadalomnak a helyreállítási és rezilienciaépítési terv (hrt) kidolgozásába való bevonására. Egyes tagállamokban már sor került a civil társadalommal folytatott konzultációra, más tagállamokban ez még folyamatban van vagy egy későbbi szakaszban van tervbe véve.

4.1.2. Az alkalmazott mechanizmusok változatosak, találunk példát a javaslatok írásbeli benyújtására, az illetékes miniszterekkel tartott magas szintű találkozókra, a célnak megfelelően összeállított, visszaküldött kérdőívek értékelésére, valamint a kormány és a civil társadalmi szervezetek képviselői közötti kerekasztal-beszélgetésekre. Egyes tagállamok a rendes európai szemeszter keretében tartott konzultációkhoz kialakított mechanizmusokat is alkalmaztak, illetve alapul vettek, értelemszerűen a 2021. évi szemeszter új rendkívüli ütemtervéhez és a Covid19-világjárvány korlátozó körülményeihez igazítva azokat.

4.1.3. Ennek ellenére több válaszadó is hiányolta a civil társadalom érdemi részvételét. Ennek egyik okaként azt említették, hogy egyes nemzeti kormányok láthatóan nem hajlandók bevonni tervük kidolgozásába a civil társadalmat. Ahelyett, hogy a kormány törekedett volna a civil társadalom bevonására, a konzultációkra gyakran a szociális partnerek és más civil társadalmi szervezetek kezdeményezésére, illetve azok felhívásait követően került sor.

4.1.4. Volt, hogy a civil társadalmat hivatalosan bevonták ugyan a folyamatba, viszont a konzultációra szánt kevés idő a válaszok szerint a tényleges részvétel akadályát képezte. Egyes válaszadók bírálták a kormány által szabott szoros ütemtervet, mivel az akadályozhatja a tervvel kapcsolatos érdemi vitát és a civil társadalom észrevételeinek figyelembevételét. Ezért, bár számos tagállam rendelkezik valamilyen mechanizmussal arra, hogy a hrt-k kidolgozási folyamatának részeként konzultáljanak a szervezett civil társadalommal, jóval kevesebb az olyan kormány, amely ténylegesen lehetővé teszi, hogy a civil társadalom érdemben részt vegyen, és az ebből eredő javaslatok valódi hatást érjenek el.

4.1.5. Sajnálatos módon több résztvevő is arról számolt be, hogy a nemzeti terv kidolgozási szakaszában nem került sor konzultációra, illetve nem is terveznek ilyet. Emellett néhány válaszadó arról számolt be, hogy konzultációkra sor került, de eddig csak a szociális partnereket vonták be, a szervezett civil társadalom szélesebb körét nem.

4.1.6. A hozzánk beérkezett információk alapján *  a tagállamokat ezen állásfoglalás tárgyának megfelelően három kategóriába soroltuk: azok, amelyekben legalábbis mostanáig gyakorlatilag semmilyen konzultáció nem történt (Dánia, Szlovákia), azok, amelyekben már sor került valamiféle formális vagy informális részvételre, de ennek semmilyen kézzelfogható hatása nem volt (Ausztria, Belgium, Csehország, Észtország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovénia), végül azok, amelyekben a részvétel strukturáltabb volt és egyes esetekben hatással is volt a terv egyes aspektusaira (Bulgária, Ciprus, Finnország, Málta, Olaszország).

4.1.7. A válaszok összességében azt mutatják, hogy a szervezett civil társadalom határozottan részt kíván venni az nhrt-k kidolgozásában. Voltak olyan, szociális partnereket és civil társadalmi szervezeteket képviselő válaszadók, akik arról számoltak be, hogy többek között javaslatok kidolgozása és a kormány képviselőivel való kapcsolatfelvétel révén maguk szorgalmazták a részvételt. Egyes tagállamokban ezek a kezdeményezések eredményre vezettek, azaz a civil társadalmat jobban bevonták a tervek kidolgozásába, más tagállamokban azonban sajnos úgy tűnik, süket fülekre találtak.

4.2. 2. kérdés: A szociális partnerekkel és a szervezett civil társadalom többi alkotóelemével folytatandó konzultációs mechanizmusok eltérőek-e az Önök országában?

4.2.1. A tagállamok többsége eltérő eljárásokat alkalmaz a szociális partnerekkel és a szervezett civil társadalom többi részével való konzultációhoz. A válaszadók arról számoltak be, hogy a szociális partnereket strukturáltabb, intézményesítettebb és állandóbb jelleggel vonják be, míg a többi civil társadalmi szervezettel ad hoc és informális módon konzultálnak. Mint már említettük, több tagállam a hrt kidolgozási folyamatának részeként csak a szociális partnerekkel konzultált, a szélesebb értelemben vett civil társadalommal nem. Egy tagállam ennek egy változatát alkalmazza, itt a kormány csak a szociális partnereket is magában foglaló, szélesebb értelemben vett civil társadalommal konzultál, a csak a szociális partnereket magában foglaló szűkebb csoporttal nem. Csak néhány tagállam döntött úgy, hogy valamennyi érdekelt felet bevonva, közös eljárást alkalmaz.

4.3. 3. kérdés: Országuknak legkésőbb április 30-ig kell benyújtania nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. Hol tart az ország ebben a folyamatban?

4.3.1. A kapott válaszok alapvetően vegyes képet mutatnak. Minden résztvevő arról számolt be, hogy a kormány már megkezdte a hrt kidolgozását, a tagállamok azonban a folyamat különböző szakaszainál tartanak.

4.3.2. A legtöbb tagállamban az illetékes minisztérium, leggyakrabban a pénzügyminisztérium most készíti az nhrt első változatát. Van, ahol már konzultáltak a civil társadalommal, máshol viszont még csak ezután kérdezik meg a külső érdekelt feleket. Több válaszadó arról is beszámolt, hogy kormányuk rendszeresen egyeztet az Európai Bizottsággal, vagy ezt a tervek szerint rövidesen megkezdi.

4.3.3. A válaszok szerint néhány tagállam - miután egy korábbi szakaszban már konzultált az Európai Bizottsággal - nemzeti tervének második változatán dolgozik.

4.4. 4. kérdés: Mennyiben tér el a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel kapcsolatos folyamat a normális európai szemeszteri folyamat során a szervezett civil társadalommal folytatott konzultációtól?

4.4.1. A válaszok itt is vegyesek, és nehéz egyértelmű következtetést levonni belőlük. Ennek ellenére vannak olyan tendenciák, amelyek az előző kérdésekhez hasonlóan itt is felfedezhetők: egyes válaszadók szerint még túl korai lenne erre válaszolni, van, ahol keveslik az érdemi konzultációra szánt időt, és vannak, akik szerint a szociális partnereket nagyobb mértékben bevonják, mint a civil társadalom többi részét. Néhányan arról számoltak be, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel kapcsolatos eljárás nyitottabb volt a civil társadalom felé vagy jobban igazodott ahhoz, mint a szemeszter rendes eljárása, de még többen állították, hogy az európai szemeszter során a szervezett civil társadalommal való konzultációra létrehozott keretet nem használják a hrt-eljárás során.

4.5. 5. kérdés: Országuk nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terve mennyiben felel meg a szervezett civil társadalom szakpolitikai célkitűzéseinek?

4.5.1. Az e kérdésre adott válaszok alapvetően három, nagyjából egyforma méretű kategóriába sorolhatók. Az egyik csoport úgy véli, hogy a célkitűzések általában megjelennek, akár a konzultációs eljárás eredményeként, akár azért, mert az érdekek eleve megegyeztek. A második csoport nehezményezi, hogy a kormányok a tervek kidolgozása során figyelmen kívül hagyták a szervezett civil társadalom nyilvánosan deklarált és jól ismert érdekeit, a harmadik és egyben utolsó csoport pedig nem tud válaszolni, akár a megbízható ismeretek hiánya miatt, akár azért, mert még a folyamat túl korai szakaszában vannak.

5. Következtetések

5.1. Bár az nhrt keretében a szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel folytatott konzultációs folyamatok általában javultak a rendes európai szemeszter keretében az előző években folytatottakhoz képest, az EGSZB úgy véli, hogy ha a civil társadalom jogos elvárásait, vagy akár a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben meghatározott feltételeket nézzük, a legtöbb tagállamban közel sem kielégítőek. Míg a szociális partnereknek általában több lehetőségük van a részvételre, akár a szociális párbeszéd, akár a közvetlenül az nhrt-khez kapcsolódó folyamatok révén, a többi civil társadalmi szervezetnek korlátozottabbak a lehetőségei.

5.2. A jelen állásfoglalás alapjául szolgáló felmérés eredményei összhangban vannak a páneurópai civil szervezetek által a tagállami civil társadalmi szervezetek nhrt-kben való részvételéről készített egyéb tanulmányok *  eredményeivel. E tanulmányok szerint az országok többségében a civil társadalmi szervezetek valódi részvételéről alig vagy egyáltalán nem beszélhetünk. A saját tanulmányunkhoz januárban összegyűjtött adatok e tekintetben csak kis mértékű javulást mutatnak. A Régiók Bizottsága által a regionális és helyi politikai intézmények nhrt-kbe való bevonásáról folytatott konzultáció *  is hasonló mértékű elégedetlenségről tanúskodik.

5.3. Az EGSZB úgy véli, hogy valódi részvételről akkor beszélhetünk, ha jogi szabályokon, valamint nyilvános és átlátható eljárásokon alapuló hivatalos konzultációs folyamatok során a civil társadalmi szervezetek írásos dokumentáció formájában megfelelő tájékoztatást kapnak, elegendő idő áll rendelkezésükre a kormány javaslatainak elemzésére és saját javaslataik kidolgozására, amelyeket a kormány vagy figyelembe vesz, vagy indokoltan elutasít, és erről minden esetben jegyzőkönyvek vagy nyilvános dokumentumok készülnek. Új keretfeltételek bevezetése esetén ezt a konzultációt meg kell ismételni. A civil társadalom részvételének semmiképpen sem célja, hogy helyettesítse a parlamentáris demokrácia intézményeit vagy megkérdőjelezze azok elsőbbségét, csak az, hogy velük együttműködve kiegészítse azokat.

5.4. Az EGSZB felkéri azon tagállamok kormányait, amelyek nem alakítottak ki megfelelő eljárásokat a szociális partnerekkel és a civil társadalmi szervezetekkel való konzultációra, hogy sürgősen vezessenek be ilyen eljárásokat, és tartsák be a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletet. Az EGSZB arra kéri az uniós intézményeket, különösen az Európai Bizottságot, hogy hatásköreiket kihasználva kérjék számon a mostanáig ezt elmulasztó nemzeti kormányokon az idevonatkozó kötelezettségeik teljesítését. Még most sem késő, hogy ezt az nhrt-k elfogadására kitűzött határidők előtt megtegyék. Az EGSZB egyetért a többi politikai és társadalmi szereplővel abban, hogy a tagállamoknak és társadalmaiknak minél előbb hozzá kell jutniuk az európai gazdasági és társadalmi helyreállításra és átalakításra irányuló beruházások finanszírozására szolgáló forrásokhoz.

5.5. A civil társadalomnak az nhrt-k kidolgozási szakaszában való részvételével kapcsolatos tapasztalatokat, valamint a különféle hiányosságok értékelését fel kell használni annak biztosítására, hogy a jövőben, az nhrt-k végrehajtási szakaszában és a 2022. évi nhrt-k kidolgozása során ezek a hiányosságok már ne forduljanak elő. A szociális partnerek és általában a civil társadalmi szervezetek nagymértékű bevonása garantálja az alulról kezdeményezett, fenntartható és eredményes változásokat. A civil társadalmi szervezeteket a tervek végrehajtása során is szem előtt kell tartani, mivel számos szociális szolgáltatást ők nyújtanak.

5.6. Az, hogy a szociális és közszereplőknek rövid időn belül jelentős pénzügyi forrásokat kell beruházniuk, kockázatokat rejt. Ilyen például az, hogy a forrásokat nem tudják a tervezett időkereten belül lehívni és felhasználni, illetve hogy a forrásokat nem hatékonyan használják fel. A korrupció még nagyobb kockázatot jelent. Az EGSZB arra kéri a nemzeti kormányokat, hogy e kockázatok kezelése érdekében hozzák meg az irányítási kapacitás javításához, valamint az átláthatóság és az adminisztratív és parlamenti ellenőrzés előmozdításához szükséges intézkedéseket. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy ha a reprezentatív civil társadalmi szervezeteket bevonják az nhrt-k végrehajtásának nyomon követésébe, az hatékony eszközt jelent a korrupció és a hatékonyság hiánya elleni küzdelemben.

5.7. Az EGSZB aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az állásfoglalás alapját képező nemzeti jelentések elkészítésekor a legtöbb tagállamban nem eléggé egyértelmű az nhrt irányítási rendszere és a végrehajtással kapcsolatos felelősségi körök megosztása a központi, regionális és helyi szintek között. Természetesen az sem egyértelmű, hogy melyek a megfelelő mechanizmusok a szervezett civil társadalomnak és a szociális partnereknek az nhrt-k végrehajtásába, nyomon követésébe és kiigazításába történő bevonására.

5.8. Ez az állásfoglalás a szociális partnereknek és a civil társadalmi szervezeteknek az nhrt-kbe való bevonására összpontosít, egy olyan időszakban, amikor az nhrt-k kidolgozási folyamata még nem zárult le. Célunk, hogy javítani lehessen ezeket a folyamatokat, és hogy szorgalmazzuk a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek megfelelő bevonását a nhrt-k végrehajtásába, nyomon követésébe és kiigazításába. A keretprogramok és néhány tagállam előzetes nhrt-tervezetei alapján tisztában vagyunk a tervek tartalmával. A kérdőív 5. kérdésére adott válaszokból azonban arra lehet következtetni, hogy azok közül, akik a folyamat e szakaszában megszólaltak, a legtöbb - tizenhatból tíz - országban a civil társadalmi szervezetek célkitűzései, valamint a keretprogramokban és az nhrt-tervezetekben foglaltak nagymértékben vagy részben fedik egymást, összhangban az Európai Bizottság és az Európai Parlament által a NextGenerationEU és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz tekintetében meghatározott célkitűzésekkel és iránymutatásokkal. A többi hat országban a civil társadalmi szervezetek kritikusak, tíz országban pedig nem válaszolnak a kérdésre, főként azért, mert korainak tartják azt.

5.9. Az EGSZB azonban szeretné megismételni a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek által az nhrt-k tartalmával kapcsolatban megfogalmazott néhány aggályt és elvárást:

- A zöld megállapodás és a digitális átállás célkitűzéseivel és a kapcsolódó méltányos átállásokkal, valamint a tagállamok sajátos szociális problémáival, a foglalkoztatással, az egészségüggyel és a szociális védelemmel összefüggő beruházásoknak, továbbá a 2019. és 2020. évi országspecifikus ajánlásokban megnevezett szükséges strukturális reformoknak a termelékenységet jobban fokozó, környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatóbb gazdasági modellre való áttéréshez kell vezetniük.

- Az nhrt-knek egyértelműen ismertetniük kell a beruházási projektek és az egyes országok reformprogramjai közötti kapcsolatot, meghatározva a megfelelő mutatókat, az ütemterveket és a nyomonkövetési módszertant.

- A Next Generation EU program keretében az EU eddig soha nem látott mértékű pénzügyi támogatást nyújt a nemzeti költségvetések számára. A nemzeti tervek értékelésekor az Európai Bizottságnak meg kellene követelnie, hogy az európai alapokat valódi európai értéktöbblet teremtésére is használják azzal, hogy határon átnyúló infrastrukturális beruházásokat és projekteket támogatnak belőlük. A határon átnyúló beruházásoknak egyértelműen pozitív továbbgyűrűző hatásaik vannak gazdasági és társadalmi téren, amelyeket erőteljesebben kell ösztönözni.

- Az nhrt-k keretében végrehajtott beruházásoknak ösztönzőként kell szolgálniuk az e tervekben kiemeltként megnevezett ágazatokba történő egyéb magánberuházások számára. A beruházási programokban megfelelően figyelembe kell venni a kkv-k és a szociális gazdaság vállalkozások feltételeknek megfelelő projektjeit.

- Amint Olivier De Schutter, az ENSZ mélyszegénységgel és emberi jogokkal foglalkozó különleges előadója az EGSZB 2021. január 28-i plenáris ülésén elhangzott beszédében egyértelműen kifejtette, fennáll a veszélye, hogy a szociális kérdések, köztük a szegénység és az egyenlőtlenség elleni küzdelem eszközei nem kapnak kellő súlyt az nhrt-kben. Hangsúlyozni kell, milyen nagy a kockázata annak, hogy a digitális szakadék nem fog csökkenni, tekintettel arra, hogy a gazdaság és a társadalom digitalizációja a Next Generation EU egyik fő fókuszpontja.

- A magas színvonalú oktatásba, az egész életen át tartó tanulásba és a K+F-be történő beruházások elengedhetetlenek a Next Generation EU által előmozdított gazdasági és társadalmi változások ösztönzéséhez és kiegészítéséhez, ahogy azok a beruházások is, amelyek megerősítik a Covid19-világjárvány által súlyosan érintett társadalmak egészségügyi rendszereit és népegészségügyi politikáit.

5.10. Az EGSZB arra kéri a nemzeti kormányokat és az uniós intézményeket, hogy az nhrt-k elfogadása során vegyék figyelembe az európai civil társadalomnak a tervek tartalmával kapcsolatos fenti aggályait.

Kelt Brüsszelben, 2021. február 25-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG