A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2021, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURONEST PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS (2021/C 361/01) ÁLLÁSFOGLALÁSA

a demokratikus folyamatok megerősítéséről: a politikai pártok, a civil társadalom, a tisztességes választási környezet és a szabad és plurális média szerepe * 

AZ EURONEST PARLAMENTI KÖZGYŰLÉS,

- tekintettel az Euronest Parlamenti Közgyűlés 2011. május 3-i alapító okiratára,

- tekintettel a 2017. november 24-én Brüsszelben tartott keleti partnerségi csúcstalálkozó együttes nyilatkozatára, valamint korábbi nyilatkozataira,

- tekintettel az Euronest Parlamenti Közgyűlés 2012. április 3-i, a keleti partnerséghez tartozó országok civil társadalmának megerősítéséről szóló állásfoglalására, amely foglalkozott a kormány és a civil társadalom közötti együttműködéssel, valamint a civil társadalom szerepvállalásának erősítésére irányuló reformok kérdésével is,

- tekintettel az Euronest Parlamenti Közgyűlés 2017. november 1-jei, a tömegtájékoztatás szabadságának és integritásának EU-n és kelet-európai partnerországokon belüli biztosításáról szóló állásfoglalására,

- tekintettel az Euronest Parlamenti Közgyűlés 2019. december 19-i, a parlamenti felügyeletről mint a keleti partnerség országaiban a demokrácia, az elszámoltathatóság és az állami intézmények hatékonyságának megerősítésére szolgáló eszközről szóló állásfoglalására,

- tekintettel az európai politikai pártokról szóló 2006. március 23-i európai parlamenti állásfoglalásra,

- tekintettel az európai szintű politikai pártokra irányadó előírásokról és finanszírozásuk szabályairól szóló 2004/2003/ EK rendelet alkalmazásáról szóló, 2011. április 6-i európai parlamenti állásfoglalásra,

- tekintettel a 2014. évi európai parlamenti választások megszervezésének javításáról szóló, 2013. július 4-i európai parlamenti állásfoglalására,

- tekintettel az európai uniós választójog reformjáról szóló, 2015. november 11-i európai parlamenti állásfoglalásra,

- tekintettel a demokráciával, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó uniós mechanizmus létrehozásáról szóló, a Bizottságnak szóló ajánlásokat tartalmazó, 2016. október 25-i európai parlamenti állásfoglalásra,

- tekintettel az „EU Alapjogi Chartája: a tömegtájékoztatás szabadságára vonatkozó irányadó szabályozás az EU-ban” című, 2013. május 21-i európai parlamenti állásfoglalásra,

- tekintettel az Európai Parlament 2018. május 3-i állásfoglalására a tömegtájékoztatás szabadságáról és sokszínűségéről az Európai Unióban,

- tekintettel a választásokba való külföldi beavatkozásról és a nemzeti és európai demokratikus folyamatokban megjelenő dezinformációról szóló 2019. október 10-i európai parlamenti állásfoglalásra,

- tekintettel az Európai Parlament 2018. április 19-i állásfoglalására az Európai Értékek Eszköze létrehozásának szükségességéről az olyan civil társadalmi szervezetek támogatására, amelyek az Európai Unióban helyi és nemzeti szinten előmozdítják az alapvető értékeket,

- tekintettel az Európai Parlamentnek a Tanácshoz, a Bizottsághoz és a Bizottság alelnökéhez/az Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez intézett, a keleti partnerségre vonatkozó, 2020. június 19-i ajánlására, amelyet a 2020. júniusi csúcstalálkozó előkészítéseként adott ki,

- tekintettel az Európai Bizottság és a főképviselő, a „Keleti partnerség - 20 megvalósítandó célkitűzés 2020-ig: összpontosítás a legfontosabb kiemelt kérdésekre és a kézzelfogható eredményekre” című, 2017. június 9-i közös szolgálati munkadokumentumára, valamint „A reziliencia erősítése - a mindenki számára előnyös keleti partnerség” című, 2020. március 18-i közös közleményére,

- tekintettel a Tanács 2020. május 11-i, a keleti partnerségre vonatkozó, 2020 utáni szakpolitikáról szóló következtetéseire,

- tekintettel az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással - többek között a félretájékoztatással - foglalkozó különbizottság létrehozásáról, valamint feladatainak, létszámának és megbízatásának meghatározásáról szóló, 2020. június 18-i európai parlamenti határozatra,

- tekintettel az egyrészről az EU, másrészről Grúzia, Moldova és Ukrajna között létrejött társulási megállapodásokra,

- tekintettel az egyrészről az EU, másrészről az Örmény Köztársaság közötti átfogó és megerősített partnerségi megállapodásra, amely 2021. március 1-jén teljeskörűen hatályba lépett,

- tekintettel a kapcsolódó PACE-állásfoglalásokra, beleértve a politikai pártok jó eljárásáról szóló kódexről (2007), a tömegtájékoztatás szabadságának és az újságírók biztonságának fenyegetéseiről (2020), valamint - a szabad és tisztességes választások alapját biztosítandó - a választási rendszerek minimumkövetelményeinek meghatározásáról szóló (2020) állásfoglalásokat,

A. mivel a demokratikus folyamatok megerősítése továbbra is az EU és a keleti partnerség országai közötti együttműködés kulcsfontosságú célkitűzése;

B. mivel a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok rendkívül fontos szerepet játszanak abban, hogy a nemzeti és transznacionális szinten megfelelően működjenek az állami intézmények, a politikai pártok, a civil társadalom, a média;

C. mivel - a demokratikus intézményeket érintő nehézségeket enyhítendő - mindenképpen olyan megoldásokat kell kidolgozni, amelyek a Covid19-világjárvány okozta válságból eredő jövőbeli kihívásokat kezelik; hangsúlyozza, hogy minden elfogadott intézkedésnek egyértelműnek, szükségesnek és szigorúan arányosnak kell lennie, különösen az alapvető szabadságok korlátozása és megszorítása tekintetében, amely komolyan hátráltathatja a politikai életet, a választásokat, a civil társadalmat és a médiát;

D. mivel az egyenlő jogok elősegítése és védelme, valamint a politikában való részvétel mindenkit megillető joga megköveteli olyan inkluzív és reziliens társadalmak építését, amelyekben mindenki hallathatja a hangját;

E. mivel az ellenzék, a civil társadalmi szervezetek és a média szabad és független munkája a jogállamiságon alapuló demokratikus társadalom sarokköve; mivel a politikai pártok, a civil társadalom, a tisztességes választási környezet, valamint a szabad és pluralisztikus média elengedhetetlen szerepet játszik a demokratikus folyamatban;

F. mivel a demokratikus értékek és elvek láthatóbbá tétele, valamint az elszámoltathatóság, az átláthatóság és az információkhoz való hozzáférhetőség erősítése megfelelő intézkedéseket igényel az uniós tagállamok és a keleti partnerség országai részéről, beleértve a nemzeti, regionális és helyi szintű hatóságaikat, illetve intézményeiket és hivatalait;

G. mivel elengedhetetlen megerősíteni a keleti partnerség országainak jogalkotási hatáskörét, hogy politikai pártokra vonatkozó hatékony pénzügyi átláthatósági modellt és szilárd választásikampány-szabályokat, hozhassanak létre, továbbá elengedhetetlen elmélyíteni a független közmédia kiépítését és a civil társadalom bevonását a demokratikus folyamatokba, és mindezt támogatnia kell az Európai Uniónak, tagállamainak pedig tiszteletben kell tartaniuk;

H. mivel a keleti partnerség országai és az uniós tagállamok politikai rendszerei közötti egyensúlynak a különböző intézmények közötti megfelelő fékek és ellensúlyok általi megtartása megerősítheti az államok fellépésének hatékonyságát - a megerősített nemzetközi és európai együttműködés által, beleértve a legjobb gyakorlatok és módszertanok megosztását -, ugyanis egyik társadalmunk sem ellenálló a jelenlegi közös kihívásokkal, például járványokkal, migrációs válságokkal, a dezinformációval vagy illiberális tendenciákkal szemben;

I. mivel a regionális és nemzetközi szervezetek, például az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az Egyesült Nemzetek Szervezete közötti együttműködést tovább kell mélyíteni új szinergiák megteremtése, az esetleges demokratikus hiányosságok megelőzése, valamint a jelenlegi és jövőbeli kihívásokkal - például a Covid19-világjárvánnyal - való megküzdés érdekében;

J. mivel a fokozott demokratikus részvétel - amely a széles körű tagságon és egyértelmű politikai programokon alapuló politikai pártok, a civil társadalom bevonására szolgáló intézményi mechanizmusok, valamint a független és felelős média és a stabil választási keretek által valósul meg - elősegíti még inkább alulról felfelé építkező kormányzási modellek kiépítését, és a minőségüket is javítja, megerősítve a demokratikus intézmények és folyamatok ellenálló képességét, többek között külső beavatkozással szemben is;

K. mivel az ellenzéki képviselők elleni, politikai indíttatású perek - amelyek sajnos hosszú ideje bevett gyakorlat részét képezik a keleti partnerség bizonyos országaiban - kétségbe vonják az igazságszolgáltatás politikai befolyástól való függetlenségét, ezáltal pedig gyengítik a demokratikus folyamatokat;

L. mivel a keleti partnerség országaiban bizonyos politikai pártoknak a nagy ipari csoportosulásoktól vagy oligarcháktól való erős pénzügyi függetlensége rámutat arra, hogy részletesebb jogszabályok szükségesek a tagsági díjak, a közfinanszírozáshoz való hozzáférés és a kampányfinanszírozás terén, hogy korrupt bűnözői tevékenységből származó pénz ne befolyásolhassa a demokratikus folyamatokat;

M. mivel bizonyos uniós tagállamokban a hatalom monopolizációjával kapcsolatban negatív tendenciák figyelhetők meg, amelyek aggodalomra adnak okot a demokratikus intézmények megőrzését és megerősítését, a hatalmi ágak elkülönülését, a fékek és egyensúlyok elvének alkalmazását, az igazságszolgáltatás és a média függetlenségét, valamint a civil társadalom fejlődését illetően;

N. mivel a dezinformáció elleni küzdelem megköveteli a naprakész és hiteles információforrásokhoz való hozzáférést és a megbízható források népszerűsítését, hogy csökkenjen a hamis vagy félrevezető tartalmak láthatósága, és eltűnjenek a káros és illegális tartalmak;

O. mivel az Oroszországi Föderáció közvetlenül vagy üzleti, médiapiaci és politikai körökből származó feleken keresztül beleavatkozik az uniós tagállamok és a keleti partnerség országainak demokratikus folyamataiba, ezáltal fenyegetve ezen államok szuverenitását, függetlenségét és biztonságát;

P. mivel az Oroszországi Föderáció továbbra is súlyosan sérti Ukrajna és Grúzia szuverenitását és területi integritását, aláássa a biztonsági, humanitárius és emberi jogi helyzetet, valamint megsérti a nemzetközi jog alapvető elveit és normáit Grúzia megszállt területein, tehát Abháziában és Csinvali régióban/Dél-Oszétiában, illetve az illegálisan megszállt Krími Autonóm Köztársaságban, Szevasztopol városában és Ukrajna Donyeck és Luhanszk régióiban;

Q. elítélve Grúzia Abházia és Csinvali régió/Dél-Oszétia régióinak folyamatos megszállását és a de facto annektálásuk felé tett lépéseket, valamint a Krími Autonóm Köztársaság megkísérelt annektálását és az Oroszországi Föderáció folyamatban lévő fegyveres támadásait Kelet-Ukrajnában, és felszólítva a nemzetközi közösséget, hogy fokozza erőfeszítéseit Grúzia és Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának a nemzetközileg elismert határok szerinti visszaállítása érdekében;

R. mivel a hazai szabadság védelme és az olyan külpolitika népszerűsítése, amely az alapvető értékeket és jogokat védelmezi külföldön, elengedhetetlen ahhoz, hogy az emberek, de különösen a fiatalok jobban megértsék a demokratikus elveket;

S. mivel a 2020. augusztus 9-i fehéroroszországi választásokat számos fehérorosz polgár és fehérorosz civil társadalmi képviselő, valamint nemzetközi szereplők egyaránt „lopott választásnak” tekintik;

T. mivel a fehérorosz választások hivatalos eredményei ellen országszerte tüntetések szerveződnek;

A politikai pártok szerepe

1. megjegyzi, hogy a politikai pártok fontos szerepet játszanak a társadalom minden szintjén, mivel érdekeket és véleményeket gyűjtenek össze, és politikai problémákra és társadalmi kihívásokra politikai válaszokat formálnak, amelyeket a politikai rendszerbe ültetnek át választott képviselők által, ezáltal pedig elősegítik az országban életvitelszerűen élő valamennyi polgár és nemzetiség valós részvételét, nem csak a választási időszakban, hanem a politikai élet egyéb területein is; hangsúlyozza, hogy a keleti partnerség országaiban a politikai környezet volatilitását a politikai pártok szerepének erősítésével kell kezelni, hogy megszilárduljanak a demokratikus normák, és a polgárok jobban megbízhassanak az állami intézményekben és a demokratikus folyamatokban;

2. felhívja a nemzeti parlamenteket, hogy erősítsék meg a független és pártatlan igazságszolgáltatást, illetve fogadjanak el olyan jogszabályokat, amelyek az átlátható pártfinanszírozást támogatják, főként azáltal, hogy a politikai pártokat jogilag felelőssé teszik ismeretlen, bűnözői vagy olyan forrásokból származó adományok elfogadásáért, amelyek célja a demokrácia eltorzitása és aláásása, a terrorizmus támogatása vagy háború és polgári konfliktus szítása, illetve azáltal, hogy megkönnyítik a fizetett politikai hirdetések és a mögöttük álló szervezetek beazonosítását; hangsúlyozza, hogy a politikai korrupció lerombolja a polgárok állami intézményekbe, választott képviselőkbe és politikai szereplőkbe vetett hitét, és végezetül csorbítja a demokratikus fékeket és ellensúlyokat;

3. sürgeti a politikai pártokat, hogy továbbra is fokozzák a párton belüli demokráciát, és hogy kövessék a nemek közötti egyenlőség elvét, és arra ösztönzi őket, hogy - az általuk szolgált társadalmat jobban tükrözendő - legyenek sokszínűbbek, például a választási listáikon és választott tagjaik között a nők és a kisebbségek jobb képviseletének biztosítása által;

4. felhívja a nemzeti hatóságokat, hogy büntessék a szavazatvásárlás valamennyi formáját, valamint az adminisztratív források kampánycélra való felhasználását; megfelelő visszatartó erejű szankciókat kell bevezetni, beleértve a bűnös kampány állami finanszírozáshoz való hozzáférésének korlátozását; megfelelő intézkedéseket kell hozni a gyűlöletbeszéd, az erőszakra való felbujtás, az álhírek és a politikai haszonszerzést szolgáló félretájékoztatás valamennyi formájának megelőzésére;

5. felhívja a nemzeti parlamenteket, hogy fogadjanak el olyan jogszabályokat, amelyek biztosítják az ellenzéki pártok és a parlamentben általuk képviselt politikai csoportok jogait, hogy nyomon követhetők legyenek a kifejezett szándékaik és a vezetők tevékenységei; úgy véli, hogy ez hozzájárulna a meghozott döntések átláthatóságához, valamint javítaná a jogállamiságnak való megfelelőség és az állami források elköltésének ellenőrzését, ami fontos a politikai viták és a kormány által nyújtott közszolgáltatások minőségének garantálásához, továbbá támogatni fogja az ellenzék megfelelő szerepének biztosítását is, beleértve a nézetei és álláspontjai politikai kifejezésére való jogát;

6. komoly aggodalmát fejezi ki a politikai indíttatású bírósági eljárások miatt, amelyek az ellenzéki pártok vezetői és tagjai, illetve azok ellen folynak, akik nem értenek egyet a keleti partnerség országait vezető kormányok álláspontjaival; felhívja a kormányokat, hogy ne használják a hierarchikus struktúrájukat vagy hasonló, politikai indíttatású bírósági eljárásokat, és hogy a legszigorúbb jogállamisági követelményeket alkalmazzák, különösen a bírói függetlenséget és a tisztességes eljáráshoz való jogot illetően;

7. felhívja a politikai pártok valamennyi képviselőjét, hogy biztosítsák a politikai szereplők nyugalmát azáltal, hogy méltányos és tisztelettejes módon bánnak egymással, az ellenfeleket beleértve, és hogy védelmezzék a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságát, beleértve a békés tüntetéshez való jogot, a problémákon alapuló politikai viták elősegítése és a polgárok demokratikus folyamatokba vetett hitének erősítése érdekében;

8. felhívja az Európai Bizottságot, hogy nyújtson technikai segítséget az parlamenti felügyelet erősítéséhez a keleti partnerség valamennyi országában és az uniós tagállamokban, hogy mérséklődjenek a hatékony válaszmechanizmusok meglévő hiányosságai;

9. felhívja a keleti partnerség országainak hatóságait, hogy teremtsenek megfelelő feltételeket a civil társadalom, a középosztály és a kis- és középvállalkozások számára, hogy jobban részt tudjanak venni a politikai ügyekben; elismeri a civil felügyelet fontos szerepét a demokratikus elvek és értékek betartása és megvalósítása terén, valamint a korrupt gyakorlatok, csalások és összeférhetetlenségek megtalálását és jelentését illetően, hogy csökkenjen az oligarchák szerepe a politikai életben; felhívja a politikai pártokat, hogy a munkájukat összpontosítsák átfogó politikai programok alkotására, valamint az egész társadalom érdekeinek képviseletére;

10. ösztönöz valamennyi politikai pártot, hogy vegyen részt a többpártiság és az együttműködés új formáinak megalkotásában, hogy stratégiai célokat határozhassanak meg az országuk és a régiójuk számára; hangsúlyozza, hogy a politikai ideológiák és vélemények sokfélesége elengedhetetlen egy olyan parlament megfelelő működéséhez, amely minden polgárt képvisel és szolgál;

11. felhívja a politikai pártokat, hogy egyértelmű programokat dolgozzanak ki, konkrét szakpolitikai célokkal; hangsúlyozza, hogy a politikai kultúra megerősítése a társadalomban csak átlátható politikai döntések meghozatalával, iskolai és egyetemi politikai neveléssel és a populizmus és radikalizáció elleni küzdelemmel valósítható meg;

12. ösztönzi a politikai pártokat, hogy a digitalizáció révén kommunikáljanak közvetlenül a társadalommal, és kezeljék a csökkenő tagság problémáját, mivel sürgősen szükség van az új digitális innovációk felvételére, amelyek segíthetik a pártokat céljaik elérésében;

13. hangsúlyozza, hogy a karanténkorlátozások miatt nagy kihívássá válhat kampányolni a szavazókhoz és (a tájékoztatás és a kommunikáció fő csatornájaként működő) médiához való egyenlőtlen hozzáférés mellett, valamint közösségi médián keresztül;

14. elítéli, amikor a politikai pártok visszaélnek a média feletti befolyásukkal a saját politikai haszonszerzésük érdekében, és ösztönzi őket, hogy támogassák a szabad és független médiakörnyezetet az EU-ban és a keleti partnerség országaiban; elítéli, amikor az adófizetők pénzével finanszírozott közmédiát a kormányzó politikai pártok politikai haszonszerzésre használják, és szorgalmazza, hogy médiafelügyeleti hatóságok megfelelő független felügyeletet gyakoroljanak;

15. elítéli a politikai pártok visszaélését a közösségi médiával, amikor hamis felhasználói fiókokat hoznak létre, és megpróbálnak politikai riválisokat, véleményvezéreket, aktivista csoportokat és médiaszervezeteket megszemélyesíteni, valamint megtámadni a politikai ellenfeleiket és a civil társadalmi szervezeteket;

A civil társadalom szerepe

16. hangsúlyozza, hogy a demokrácia állapotának mércéjeként fontos szerepe van az élénk civil társadalomnak; felszólít olyan mechanizmusok megalkotására, amelyek biztosítják a civil társadalom megfelelő részvételét a demokratikus folyamatokban, például nyilvános konzultációk, parlamenti szakértői meghallgatások stb. által; felhívja a politikai pártokat, hogy nyíltan támogassák és működjenek együtt a civil társadalommal a polgárok érdekében végzett munkájuk minden területén, hogy figyelembe vegyék a különböző véleményeket, megerősítsék a demokratikus reformok feletti belföldi felügyeletet, és hozzájáruljanak az átláthatósághoz és a fenntarthatósághoz;

17. hangsúlyozza, hogy a keleti partnerség bizonyos országaiban a civil társadalmi szervezetek továbbra is kihívásokkal állnak szemben, főként a finanszírozáshoz való hozzáférés, az állami beavatkozás és a digitalizáció hiánya terén;

18. ismét hangsúlyozza, hogy az életteli demokráciához élénk civil társadalomra és független médiára van szükség, amely biztonságos környezetben tud működni, és biztosítja a közintézmények alapos ellenőrzését, amely a demokratikus társadalomban megteremti a szükséges fékeket és ellensúlyokat; felhívja az EU-t és a keleti partnereket, hogy lépjenek fel a civil társadalom és a független média mozgásterének szűkülése ellen, és biztosítsák, hogy bármilyen korlátozás nélkül dolgozhassanak, valamint vállaljanak felelősséget a civil társadalmi szervezetek munkájához szükséges kedvező feltételek megteremtéséért;

19. elítéli, amikor tisztviselők és politikusok nyilvánosan támadnak civil társadalmi szervezeteket, aktivistákat és emberijog-védőket hazugságok terjesztésével, összeesküvés-elméletekkel, forrásmegvonással vagy az ellehetetlenítés egyéb eszközeivel; bármilyen kísérlet a civil társadalmi csoportosulások tevékenységének jogalkotás általi korlátozására az alapvető demokratikus szabadságjogokat támadja;

20. felhívja az EU-t, hogy a nem kormányzati szervezetek finanszírozásához fogadjon el és kommunikáljon egyértelmű és strukturált rendszert, beleértve egy megújult mechanizmust az uniós delegációk és szakértői csoportok általi elbíráláshoz, valamint egy mechanizmust a különböző szervezetek széles körű részvételéhez, kiemelt figyelmet szentelve azoknak a nem kormányzati szervezeteknek, amelyek a demokratikus normákért dolgoznak (ezáltal megelőzve, hogy kormányzati szervezésű nem kormányzati szervezetek kapjanak finanszírozást), illetve a Covid19-világjárvány negatív következményei ellen küzdenek;

21. sürgeti a kormányokat, hogy ne éljenek vissza a Covid19-világjárvánnyal és a válaszintézkedéseikkel, hogy elhallgattassák a kritikus hangokat, elnyomják az ellenzéket vagy kikerüljék a demokratikus normákat;

22. felhívja az EU-t és a keleti partnereket, hogy hozzanak létre konkrét inkluzív mechanizmusokat a civil társadalommal való együttműködéshez és konzultációhoz, amely magában foglalja a kisebbségek és a nők jogait védő szervezeteket és az emberijog-védőket, akik az intézményeik munkájában alapvető szerepet játszanak;

23. felhívja a donorokat, hogy ne függesszék fel a keleti partnerség országaiban működő nem kormányzati szervezetek támogatását a Covid19-világjárvány után várható gazdasági válság miatt, hanem hosszú távon fektessenek be a civil társadalmi szervezetek támogatásába; ösztönzi az alkalmazási módszerek és pályázati feltételek egyszerűsítését, hogy nem csak nagy és tapasztalt szervezetek, hanem kisebb, regionális nem kormányzati szervezetek is kaphassanak pénzügyi támogatást;

24. bátorítja pénzügyi források mozgósítását a nem kormányzati szervezetek helyi, regionális és nemzetközi hálózatai számára, hogy könnyebben működhessenek együtt, aminek köszönhetően hatékonyabban tudnának olyan jó jogalkotási példákat találni, amelyek jogbiztonságot adnak a polgároknak szociális, gazdasági és politikai vonatkozásban; hangsúlyozza, hogy a nem kormányzati szervezetek kulcsszerepet játszanak azon problémák meghatározásában, amelyek közvetlenül kapcsolódnak a jogállamiság megtagadásához, a véleménynyilvánítás szabadságának megsértéséhez, a dezinformációhoz és a csaláshoz;

25. hangsúlyozza, hogy az államnak átlátható módon segítséget kell nyújtania az alulról szerveződő mozgalmak és szervezetek beazonosításához és támogatásához, hogy elősegítse a társadalmi változást, az általános jóllét javulását és a befogadóbb, egyenlőbb és fenntarthatóbb társadalmakat;

26. ösztönzi az EU és a keleti partnerség országait, hogy erősítsék meg támogatásukat a helyi hatóságok felé, hogy a karanténkorlátozások között is biztosítsák a polgárok fenntartható részvételét és képviseletét a döntéshozatali folyamatokban, különösen online felületek és virtuális konzultációs módszerek használatával, a kapcsolatépítési stratégia megtervezésével és a párbeszéd megfelelő módszereivel, továbbá valamennyi érdekelt fél és szociális csoport megkérdezésével, főleg a véleményük, meglátásaik és innovatív ötleteik meghallgatásával; ugyanakkor hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a helyi hatóságokat és a forrásaikat ne használjak arra a választások előtt és alatt, hogy a nyomást helyezzenek a polgárokra az éppen kormányzó párt érdekében;

27. ösztönzi az európai intézményeket, hogy az európai értékekkel foglalkozó meglévő és a jövőbeli uniós programokat, például a Jogok és értékek programot, ne csak az uniós tagállamokban alkalmazzák, hanem terjesszék ki a keleti partnerség országaira és a nem kormányzati szervezeteire, lehetséges együttműködési módszereket létrehozva az EU-ban és a környező országokban működő felek között;

28. hangsúlyozza a média szabadságának fontosságát, így biztosítva valamennyi politikai szereplő egyenlő hozzáférését a médiához, a szerkesztői függetlenséget, a magán- és különösen az állami műsorszolgáltatók programjaiban a politikai nézetek plurális módon való megjelenését, valamint az átlátható médiatulajdont;

A szabad és plurális média szerepe

29. hangsúlyozza, hogy növelni kell a tudatosságot, valamint média- és információkritikus gondolkodást kell kialakítani, amely - a nemzeti kisebbségek tagjait beleértve - valamennyi polgár számára szükséges, hogy ne tévedjenek el az egyre összetettebb médiakörnyezetben, és kevesebb lehetőség legyen a tények és események értelmezésének manipulációjára, valamint hogy tudják, milyen forrásból származnak a hírek, amelyekre hagyatkoznak, hogyan születnek meg, milyen érdekek húzódhatnak a születésük mögött, és milyen szerkesztői, technológiai és egyéb befolyás határozza meg az információszűrést;

30. felszólítja a nemzeti kormányokat és parlamenteket, hogy hozzanak létre és tartsanak fenn biztos és biztonságos környezetet az újságírók és egyéb médiaszereplők számára - a külföldi újságírókat beleértve -, kerülve a különböző, például rágalmazással, terrorizmus elleni fellépéssel, nemzetbiztonsággal, közrenddel, gyűlöletbeszéddel, istenkáromlással vagy emlékezettel kapcsolatos jogszabályokkal vagy rendelkezésekkel való visszaélést, amelyek hatással lehetnek a médiaszabadságra, és amelyeket túl gyakran használnak újságírók megfélemlítésére és elhallgattatására; hangsúlyozza a nemi szempontokat is szem előtt tartó megközelítés alkalmazásának fontosságát az újságírók biztonságát célzó intézkedések mérlegelésekor;

31. szigorúan elítéli a kritikus hangvételű média vagy független újságírók elhallgattatására irányuló, politikai célú nyomásgyakorlást, különösen az erőszakot, a büntetőeljárásokat és a megfélemlítés minden más formáját; aggodalmát fejezi ki azokkal a médiaszabadsággal és -pluralizmussal szembeni fenyegetésekkel kapcsolatban, amelyek abból erednek, hogy bizonyos politikusok, oligarchák és hozzájuk közel álló személyek kereskedelmi médiaorgánumokat vásárolnak fel, és a közszolgálati médiát saját céljaikra használják;

32. felhívja a kormányokat, hogy fokozzák az átláthatóságot, és biztosítsák a közérdekű információkhoz való megfelelő hozzáférést, különösen a média és a jogérvényesülést ellenőrző szervezetek számára, többek között a közérdekű információk nyilvánosságra hozatalával; elítéli, hogy a kormányok szükségtelen adminisztratív akadályokkal igyekeznek korlátozni a hozzáférést a közérdek szempontjából fontos ügyekkel kapcsolatos információkhoz;

33. sürgeti a keleti partnerség országait, hogy alaposan és átláthatóan vizsgálják ki az újságírók és médiamunkások elleni fizikai támadásokat, fenyegetéseket és online zaklatásokat, és hogy nyújtsanak biztos és biztonságos munkakörnyezetet olyan újságírók és médiamunkások számára, akik konfliktus sújtotta övezetekben, nyilvános tüntetéseken és választások időszakában tudósítanak;

34. a lehető leghatározottabban elítéli az újságírók és médiamunkások politikai indíttatású elrablásait és bebörtönzéseit, és felszólít minden igazságtalanul bebörtönzött újságíró és médiamunkás feltétel nélküli szabadon bocsátására a keleti partnerség országaiban;

35. felhívja az EU-t és a keleti partnereit, hogy a fokozódó kihívások és finanszírozási problémák fényében növeljék a szabad és független médiának nyújtott - részben pénzügyi - támogatásukat mint a tájékozott közbeszéd és pluralisztikus társadalmak alapja;

36. felhívja a nemzeti szabályozókat, hogy biztosítsák a magán-és állami vállalatok teljes átláthatóságát az algoritmusok, a mesterséges intelligencia és az automatizált döntéshozatal terén, amelyeket nem szabadna a közvélemény manipulálására használni, továbbá biztosítsanak teljes átláthatóságot a kereskedelmi médiaorgánumok tulajdonosi körét illetően, és szigorítsák a külföldi állami tulajdonú médiaorgánumokra vonatkozó átláthatósági követelményeket;

37. ajánlja, hogy az Európai Bizottság hozzon létre és támogasson egy innováción és fenntarthatóságon alapuló médiacsoportosulást a keleti partnerség országaiban; úgy véli, hogy egy ilyen csoportosulás megerősítené a transznacionális információs teret, és elősegítené az EU-ban és a keleti partnerség országaiban működő médiaszereplők közötti koprodukciókat, hogy felhívhassák a figyelmet a sokszínűségükre, és támogassák a minőséget, különösen az állami műsorszolgáltatók terén;

38. megjegyzi, hogy az országoknak saját digitális politikát és stratégiát kell meghatározniuk egy olyan emberi jogokon alapuló megközelítésnek megfelelően, amely teljesen összhangban van az Európai Unió Alapjogi Chartájában és az emberi jogok európai egyezményében található rendelkezésekkel;

A tisztességes választási környezet szerepe

39. megerősíti, hogy az igazságos, egyenlő és átlátható választások, amelyek titkos szavazással valósulnak meg és demokratikus elveken alapulnak, továbbra is a demokratikus képviselet, valamint a jó és hatékony kormányzás fő feltételei; sürgeti a politikai szereplőket, hogy pártközi támogatottságú és a civil társadalommal való konzultációkon alapuló választási reformokat vitassanak meg és fogadjanak el, hogy meglegyen a lehető legszélesebb körű támogatottság; sürgeti az EU és a keleti partnerség tagállamait, hogy fejlesszék tovább a szavazó- és szavazatszámlázási rendszereiket;

40. hangsúlyozza - különösen a konszolidáción átmenő demokráciák esetében - az erős parlamentek fontosságát, hogy megakadályozhassák a túlzottan centralizált elnöki hatalom által érzett kísértést, amely végezetül autoriter tendenciák felé vezet;

41. felhívja a keleti partnerség országait, hogy az EBESZ, a Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala és a Velencei Bizottság függőben lévő ajánlásait, és hogy orvosolják a választási keretrendszerükben vagy a választások előkészítésében és megszervezésében észlelt hiányosságokat, többek között a kampányfinanszírozást, az ellenzék választási adminisztrációban való képviseletét, valamint a vitarendezést illetően;

42. üdvözli Charles Michel európai tanácsi elnök személyes megbízottja, Christian Danielsson megválasztását az EU által közvetített grúziai párbeszédhez, és sürgeti az összes grúziai politikai erőt, hogy tegyék félre a pártérdekeiket Grúzia jövője érdekében, dolgozzanak építő jelleggel a válság rendezésén a kompromisszumkészség és kibékülés szellemében, valamint tartózkodjanak a túlfűtött politikai közhangulat további felkorbácsolásától;

43. erősen elítéli a 2020. évi hibás fehérorosz választásokat, különösen a hatóságok által alkalmazott elnyomást a saját polgáraikkal szemben, akik a békés tüntetéshez való jogukat gyakorolták;

44. elismétli az EU Moldova szuverenitásának és területi integritásának tiszteletére irányuló követelését, hangsúlyozva, hogy a konfliktus békés rendezését csak az orosz hadsereg, harcjárművek és lőszerek Moldovai Köztársaság területéről való feltétel nélküli kivonása tudná garantálni; hangsúlyozza, hogy az 5 + 2 közvetítő és megfigyelő által kérelmezett egyoldalú koncessziók nem valósíthatók meg a moldovai polgárok alkotmányos szabadságjogainak és függetlenségének rovására; elismeri, hogy a moldovai polgároknak meg kell adni azt a jogot, hogy mélyen gyökerező biztonsági, védelmi és hibrid fenyegetésektől védett országban élhessenek, szabadon mozoghassanak Moldova területén, védelmet élvezzenek a Tiraspolban található el nem ismert szeparatista elemek általi törvénytelen átkutatásokkal vagy diszkrecionális letartóztatásokkal szemben, aminek prioritásnak kell lennie a konfliktus rendezésének egyéb összetevőivel szemben;

45. támogatja az EU és sok európai állam döntését, amely szerint nem ismerik el a fehérorosz központi választási bizottság által kihirdetett választási eredményeket, valamint nem ismerik el Aljakszandr Lukasenkát az ország legitim elnökeként, miután letelt a mandátuma;

46. felhívja az Európai Bizottságot, az Európai Unió Tanácsát és az Európai Tanácsot, hogy a keleti partnerség jövőjével kapcsolatban ambiciózus elképzeléseket népszerűsítsen, számba véve a kapcsolódó partnerek arra irányuló hajlandóságát, hogy tovább fejlesszék az EU-val való elmélyült együttműködésüket az európai integrációs törekvéseikkel összhangban;

47. hangsúlyozza, hogy az átláthatóság és az adatvédelem biztosítása érdekében javítani kell a közösségi médiában folytatott digitális és adatalapú, a felhasználói csoportosításra és profilalkotásra - különösen a potenciális szavazókat célzó, platformokon megjelenő sötét hirdetésekre - építő választási kampányokat;

48. mély aggodalmát fejezi ki a szuverén választási folyamatokba való folyamatos külső beavatkozás miatt, amelynek célja a nyilvános viták és a szavazók preferenciáinak befolyásolása; úgy véli, hogy emiatt megfelelő megelőző intézkedések bevezetése szükséges; ezért felszólítja az európai intézményeket, az uniós tagállamokat és a keleti partnerség országait, hogy tegyenek fokozott erőfeszítéseket az olyan tudatosan szervezett dezinformációs kampányok és kibertámadások elleni küzdelem érdekében, amelyeket gyakran közvetlenül harmadik országok hajtanak végre, vagy közvetetten harmadik országok hatóságai támogatnak; e tekintetben rámutat az Oroszország és Kína által támogatott támogatott közelmúltbeli dezinformációs kampányokra a Covid19-világjárvány eredetéről és hatásairól;

49. felhívja a nemzeti parlamenteket, hogy a választások előtt kevesebb mint egy évvel tartózkodjanak a választási jogszabályok módosításától, vagy csak kritikus helyzetekben vezessenek be hasonló változtatásokat, az összes politikai szereplő közötti és a társadalmon belüli széles körű konszenzus alapján;

50. a fejlesztési politikáról szóló európai konszenzusban és a 2015. évi Változtatási programban jelzettek szerint, a fejlesztési együttműködésre vonatkozó uniós célkitűzéssel összhangban, valamint feltételezve, hogy Moldovának az uniós programokhoz, szakpolitikákhoz és normákhoz való közelítése hatással lesz a részvételi demokrácia és a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok, a jó kormányzás, a működő piacgazdaság és a fenntartható fejlődés minőségére, az Európai Unió fontolóra veszi Moldovának olyan újabb szakpolitikai területekhez és prioritásokhoz való csatlakozásra való felkérését, mint az EU vidékfejlesztési politikája és a LEADER finanszírozási program;

51. felhívja a kormányokat és a hatóságokat, hogy a szabad, tisztességes, versenyen alapuló és átlátható választások biztosítása érdekében mozdítsák elő a választási reformokat, nevezetesen a választási törvényekre és a pártok finanszírozására vonatkozó jogalkotási módosítások elfogadása által, és ösztönözzék a választási folyamatok teljeskörű megfelelését a nemzetközi szabványoknak, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ajánlásainak és a Velencei Bizottság véleményeinek;

52. üdvözli a rendszeres, független és nemzetközi választási megfigyelő missziók küldését a keleti partnerség országaiba, hogy támogassák az intézmények megerősítésének folyamatát, a választási eljárásokat és a demokratikus elszámoltathatóságot;

53. megjegyzi, hogy pandémiás helyzetben a választások vagy népszavazások lebonyolítására vagy elhalasztására vonatkozó döntéseket csak mindkét forgatókönyv előnyeinek és hátrányainak alapos értékelése után, valamint a választási folyamat különböző érdekelt feleivel, valamint a közegészség, a biztonság és a védelem biztosításáért felelős hatóságokkal folytatott konzultációt követően szabad meghozni;

54. határozottan elítéli Ukrajna, Grúzia és Moldova ideiglenesen megszállt területein az Oroszországi Föderáció által szervezett illegális szavazásokat és úgynevezett választásokat, és felszólítja az összes nemzetközi és európai uniós intézményt és tagállamait, hogy tartózkodjanak a Krím, a Luhanszk és a Donyeck régió, valamint a grúziai Abházia, Csinvali régió/Dél-Oszétia területén tartott szavazások, népszavazások és „választott” személyek legitimitásának bármilyen formában történő elismerésétől; elismeri, hogy a moldovai polgároknak meg kell adni azt a jogot, hogy szabadon, illegális korlátozások nélkül mozoghassanak országuk területén, az életük fenyegetettsége nélkül élhessenek, és védelmet élvezzenek a Tiraspolban található el nem ismert szeparatista elemek általi törvénytelen átkutatásokkal vagy diszkrecionális letartóztatásokkal szemben, aminek prioritásnak kell lennie a konfliktus rendezésének egyéb összetevőivel szemben;

55. utasítja társelnökeit, hogy továbbítsák ezt az állásfoglalást az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottság alelnökének/az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének, a szomszédságpolitikáért és a bővítésért felelős biztosnak, valamint az uniós tagállamok és a keleti partnerséghez tartozó országok kormányainak és parlamentjeinek.