P9_TA(2020)0158
Versenypolitika - 2019. évi éves jelentés
Az Európai Parlament,
- tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre (EUMSZ) és különösen annak 101-109. cikkére,
- tekintettel a versenyről szóló vonatkozó bizottsági szabályokra, iránymutatásokra, nyilvános konzultációkra, állásfoglalásokra, közleményekre és dokumentumokra,
- tekintettel a „2018. évi jelentés a versenypolitikáról” című, 2019. július 15-i bizottsági jelentésre (COM(2019)0339) és a hozzá csatolt, ugyanaznap kelt bizottsági szolgálati munkadokumentumra,
- tekintettel az EU versenypolitikájáról szóló éves jelentésről szóló, 2019. január 31-i állásfoglalására * ,
- tekintettel Ursula von der Leyen elnök Margrethe Vestagernek címzett, 2019. szeptember 10-i küldetésnyilatkozatára,
- tekintettel Margrethe Vestager biztosjelölt írásbeli és az Európai Parlament 2019. október 8-i meghallgatásán adott szóbeli válaszaira,
- tekintettel a jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások visszafizettetéséről szóló bizottsági közleményre * ,
- tekintettel a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogérvényesítés céljából történő megerősítéséről és a belső piac megfelelő működésének biztosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2019/1 európai parlamenti és tanácsi irányelve * ,
- tekintettel az online közvetítő szolgáltatások üzleti felhasználói tekintetében alkalmazandó tisztességes és átlátható feltételek előmozdításáról szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendeletre * ;
- tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a 2018. évi versenypolitikáról szóló, 2019. július 15-i bizottsági jelentésről szóló, 2019. december 11-i véleményére;
- tekintettel a Régiók Bizottságának a 2018. évi versenypolitikáról szóló, 2019. július 15-i bizottsági jelentésről szóló, 2019. december 5-i véleményére;
- tekintettel a Bizottság magas szintű szakértőinek 2019. április 4-i, „Versenypolitika a digitális korszakban” című jelentésére,
- tekintettel az európai adatvédelmi biztos „Az adatvédelem és a versenyképesség az óriás méretű adathalmazok korában: Az adatvédelem, a versenyjog és a fogyasztóvédelem közötti kölcsönhatás a digitális gazdaságban” című, 2014. március 26-i előzetes véleményére, valamint „Az alapvető jogok nagy adathalmazok korában történő következetes érvényesítése” című, 8/2016 számú, 2016. szeptember 23-i véleményére,
- tekintettel az Európai Adatvédelmi Testület a gazdasági koncentráció adatvédelmi következményeiről szóló, 2018. augusztus 29-i nyilatkozatára,
- tekintettel a Franciaország, Németország, Olaszország és Lengyelország gazdasági és pénzügyminiszterei által Margrethe Vestager biztosnak küldött, 2020. február 4-i levélre, valamint Ausztria, Csehország, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország együttes hozzájárulására, amelyet az Európai Tanács 2020. márciusi ülésének előkészítéseként dolgoztak ki,
- tekintettel Franciaország, Németország és Lengyelország „A korszerűsített európai versenypolitika” című, 2019. július 4-i javaslatára,
- tekintettel az Európai Fogyasztók Szervezetének (BEUC) „A versenypolitika szerepe a fogyasztók jólétének védelmében a digitális korszakban” című, 2019. évi jelentésére,
- tekintettel a Bizottság 2019. január 7-i határozatára, amely 2022 végéig meghosszabbít hét, állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályt (az állami támogatási szabályozás korszerűsítésére irányuló kezdeményezés a 2014-2020 közötti időszakra), és addig is elkezdi az értékeléseket,
- tekintettel a Tanács 2019. március 22-i és május 27-i következtetéseire,
- tekintettel az „ipar barátai” csoport 6. miniszteri találkozóján 2018. december 18-án 18 tagállam által tett nyilatkozatra,
- tekintettel a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekről szóló stratégiai fórum „A stratégiai értékláncok megerősítése a jövő kihívásaira készen álló uniós ipar érdekében” című jelentésére,
- tekintettel a horizontális együttműködésre vonatkozó iránymutatások folyamatban lévő felülvizsgálatára,
- tekintettel a horizontális csoportmentességi rendeletekről szóló nyilvános konzultációra,
- tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak „A szociális gazdasági vállalkozásokra vonatkozó megfelelő európai jogi keret felé” című, 2019. június 19-i véleményére,
- tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,
- tekintettel a Nemzetközi Kereskedelmi Bizottság és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság véleményére,
- tekintettel a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság levelére,
- tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0022/2020),
A. mivel a versenynek és a versenypolitika hatékony végrehajtásának valamennyi uniós polgár - különösen a gyenge fogyasztói helyzetben lévők - javát kell szolgálnia, ugyanakkor elő kell mozdítania az innovációt és a tisztességes versenyt az egységes piacon működő vállalkozások között, különösen annak biztosítása révén, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) méltányos feltételek mellett versenyezhessenek;
B. mivel a versenypolitikát ki kell igazítani, hogy kezelni tudja a digitális, ökológiai, geopolitikai, ipari és társadalmi kihívásokat, és összhangban kell lennie az európai zöld megállapodásban felvázolt prioritásokkal és a Párizsi Megállapodás célkitűzéseivel annak érdekében, hogy az EU szociális piacgazdaságának sarokkövét képező valamennyi ágazatban egyenlő versenyfeltételeket lehessen biztosítani, figyelembe véve a szociális vállalkozásokat is;
C. mivel a versenyjog végrehajtására irányuló globális együttműködés hozzájárul a jogorvoslatok és a végrehajtási intézkedések eredményei terén tapasztalt következetlenségek elkerüléséhez, valamint segíti a vállalkozásokat a versenyjog betartásából fakadó költségeik csökkentésében;
D. mivel a gyorsan változó digitális piacokon a versenypolitika egyes esetekben túlságosan lassú lehet, ezért a rendszerszintű piaci hiányosságok orvoslása és a verseny visszaállítása tekintetében fennáll a kockázata annak, hogy nem lesz hatékony; mivel a kiegészítő előzetes szabályozás és ellenőrzés hasznosnak bizonyulhat a hatékonyabb felügyelet biztosítása szempontjából;
E. mivel az európai versenyhatóságoknak figyelmet kell fordítaniuk arra, hogy elkerüljék a digitális piacokra vonatkozó szabályok elégtelen érvényesítését, ugyanakkor túlzásba se vigyék azok betartatását;
F. mivel az uniós versenypolitika elsődleges célja a verseny torzulásának megelőzése a belső piac integritásának megőrzése és a fogyasztók védelme érdekében;
G. mivel a közelmúltbeli adatbotrányok, vizsgálatok és bizonyítékok megmutatták, hogy a platformok hogyan gyűjtik, használják fel és értékesítik a személyes adatokat harmadik feleknek, valamint hogy a domináns technológiai szereplők és platformok rendszeresen nyomon követik a fogyasztókat az interneten;
A versenypolitika szerepe a globalizált piacokon
1. rámutat arra, hogy a globalizált világban a versenyszabályok hatékony érvényesítésének biztosításához elengedhetetlen a nemzetközi együttműködés; felhívja a Bizottságot, hogy fejlessze tovább az uniós versenypolitika befolyását a világban, különösen az USA-val, Kínával, Japánnal és más harmadik országokkal folytatott releváns párbeszéd folytatása és az együttműködés fokozása révén, ahol lehetséges második generációs együttműködési megállapodások révén, amelyek lehetővé teszik a versenyhatóságok közötti hatékonyabb információcserét; támogatja a Bizottság és a nemzeti versenyhatóságok Nemzetközi Versenyügyi Hálózatban való aktív részvételét; ösztönzi a Bizottságot, hogy a tisztességes verseny kölcsönös tiszteletben tartásának biztosítása érdekében mindenkor törekedjen (az állami támogatásokra is kiterjedő) versenyszabályok beépítésére az uniós szabadkereskedelmi megállapodásokban és a Kereskedelmi Világszervezetben (WTO); sajnálattal veszi tudomásul a WTO Vitarendezési Testületén belüli patthelyzet Bizottságra gyakorolt negatív hatást;
2. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki eszközöket a közvetlen külföldi befektetések jobb nyomon követésére valamennyi tagállamban, biztosítsa a közvetlen külföldi befektetések átvilágítási mechanizmusának gyors végrehajtását, és tegyen javaslatot a jelenlegi mechanizmus megerősítésére, biztosítva ugyanakkor, hogy az Európai Unió továbbra is nyitott és vonzó maradjon a közvetlen külföldi befektetések számára; felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy a harmadik országbeli vállalatok kedvező elbánásban részesülnek a hazai piacon, ami torzíthatja a versenyt az egységes piacba való befektetés során;
3. felhívja a Bizottságot, hogy biztosítsa a kölcsönösséget a harmadik országokkal a közbeszerzés, az állami támogatások és a beruházási politika terén, többek között a szociális és környezeti dömping figyelembevételével; emlékeztet arra, hogy meg kell nyitni a közbeszerzési piacokat azokban a harmadik országokban, amelyekhez még nincs hozzáférés; sürgeti a Bizottságot, hogy munkálkodjon a kulcsfontosságú harmadik országoknak, például Kínának a WTO Kormányzati Beszerzési Megállapodásához való csatlakozásán egy elfogadható kezdeti ajánlattal; hangsúlyozza, hogy a nemzetközi piacnyitás javítását célzó bármely eszköznek, mint például az EU - 2021-ig véglegesítendő -nemzetközi közbeszerzési eszközének, el kell kerülnie a további bürokráciát és az új piaci torzulásokat, amelyek kedvezőtlen hatást gyakorolnak az uniós vállalatokra;
4. felhívja a Bizottságot, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és a dömping elkerülése érdekében garantálja a tisztességes versenyt az Európai Unió és az Egyesült Királyság között annak EU-ból való kilépését követően;
5. teljes mértékben támogatja a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek, például az Európai Akkumulátorszövetség megvalósítását; felhívja a Bizottságot, hogy ösztönözze jobban a forradalmi technológiákkal kapcsolatos, közös európai érdeket szolgáló fontos projekteket, egyszerűsítse a vonatkozó rendelkezéseket és észszerűsítse a követelményeket annak érdekében, hogy kisebb ipari kutatási projektek is jóváhagyásra kerüljenek;
6. emlékeztet arra, hogy a Bizottságnak az állami támogatások ellenőrzését egyenlően kell alkalmaznia az uniós és a nem uniós gazdasági szereplőkre a külföldi versenytársakkal való aszimmetriák elkerülése érdekében, és fokozott figyelmet kell fordítania a külföldi székhelyű állami tulajdonú vállalatokra, amelyeket kormányaik oly módokon támogatnak, amelyeket az uniós egységes piaci szabályok tiltanak az uniós szervezetek számára; felkéri a Bizottságot, hogy vegye fontolóra a holland kormány közelmúltbeli javaslatát és vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy az uniós versenyjogot kiegészítsék egy olyan pillérrel, amely megfelelő vizsgálati eszközöket biztosít a Bizottság számára azokban az esetekben, amikor úgy ítélik meg, hogy egy vállalat a kormányzati támogatások miatt torzító magatartást folytatott, vagy ha saját országában fennálló piaci erőfölénye miatt túlzott nyereséget ért el (például azáltal, hogy az uniós közbeszerzési szabályokban bevezetik a harmadik országbeli vállalatok állami támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzését);
7. megismétli a Bizottsághoz intézett azon kérését, hogy vizsgálja meg, torzulhat-e a verseny különösen a kkv-k és a multinacionális vállalatok között a vállalati szektort támogató vásárlási program miatt;
8. felhívja a Bizottságot, hogy a globális piacokon a magas versenyképesség biztosítása és fenntartása érdekében fogadjon el kedvezőbb megközelítést az erős uniós iparpolitikára vonatkozóan; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak és a tagállamoknak elő kell mozdítaniuk és támogatniuk kell a stratégiai érdekű uniós projekteket, és meg kell szüntetniük azokat az akadályokat, amelyek lehetővé teszik az innovatív uniós vezetők megjelenését az EU számára kiemelt ágazatokban, tiszteletben tartva ugyanakkor az egyenlő versenyfeltételeket biztosító versenyszabályok független alkalmazását; egyértelművé teszi, hogy ez a megközelítés nem érintheti hátrányosan a kkv-kat és a fogyasztói érdekeket, és a fenntarthatóbb gazdaságra és a versenyképes uniós adatiparra és digitális infrastruktúrára való átállásra, például az 5G fejlesztésére kell összpontosítania;
9. felhívja a Bizottságot, hogy ragadja meg a horizontális együttműködési megállapodásokra vonatkozó iránymutatások felülvizsgálatának lehetőségét egy rugalmasabb keret létrehozása és a vállalkozások jogbiztonságának növelése érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy időben és hatékonyabban tájékoztassa a bizonyos nagyságrendű együttműködési projektek kedvezményezettjeit, és tegye lehetővé, hogy egy önkéntes gyorsított értesítési eljárás keretében új kérdéseket tegyenek fel;
10. üdvözli a Bizottság 1997. december 9-i közleményében * foglalt azon kötelezettségvállalását, hogy felülvizsgálja az érintett piac meghatározását annak érdekében, hogy figyelembe vegye a globális dimenziót, a digitalizációt és a potenciális jövőbeli versenyt magában foglaló hosszabb távú jövőképet; felkéri a Bizottságot, hogy vizsgálatai során továbbra is támaszkodjon szilárd gazdasági és jogi elvekre, követve az arányosság elvét és a jogszerű eljárást az új típusú piacok vizsgálatakor;
11. hangsúlyozza, hogy a szabályokon alapuló, ugyanakkor az államok politikai mozgásterét is megőrző multilaterális kereskedelmi rendszer tekintetében kulcsfontosságú szerepet játszik a nemzetközi szinten egyenlő versenyfeltételek biztosítása Európa, többek között az európai vállalatok, és különösen a kkv-k, valamint a munkavállalók és fogyasztók számára; úgy véli, hogy ez hozzájárul a fenntartható gazdasági fejlődés fellendítéséhez, a biztonságos és kiszámítható környezet biztosításához, a fokozott versenyképességre és viszonosságra való törekvéshez, tisztességes munkahelyek biztosításához és létrehozásához az EU-ban és a harmadik országokban, valamint magas szintű munkaügyi és környezetvédelmi normák biztosításához, mivel egyre több munkahely függ a globális értékláncoktól; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az egyenlő versenyfeltételekhez való hozzájárulás és a normák magas szinten történő egységesítésének megkönnyítése érdekében a globális értékláncokban fokozni kell az átláthatóságot, a fenntarthatóságot és a vállalatok elszámoltathatóságát, és felszólítja az EU-t annak megfontolására, hogy ennek érdekében - egyéb intézkedések mellett - hozza létre a globális értékláncokban a kötelező kellő gondosság jogi keretét;
12. felkéri a Bizottságot, hogy az egyre növekvő vita fényében hangolja össze az uniós versenyszabályokat, az iparpolitikát és a nemzetközi kereskedelmet, amelyeknek együtt kell járniuk a fenntarthatósággal és a környezet tiszteletben tartásával; hangsúlyozza, hogy a kutatásfinanszírozás egyrészt az innováció és a fejlesztés alapja az európai vállalkozások számára, másrészt a kereskedelem és a versenyképesség fokozásának egyik kulcseleme, ezért különösen nagy szükség van rá;
13. hangsúlyozza, hogy a kkv-k alapvető szerepet játszanak a nemzetközi kereskedelemben, és a becslések szerint a világ többi részébe irányuló uniós árukivitel 30%-át teszik ki * ; úgy véli, hogy a belső piac továbbra is messze a legfontosabb piac a kkv-k számára; emlékeztet arra, hogy az EU kereskedelem- és versenypolitikájának hozzá kell járulnia a gazdasági sokféleséghez és egy kkv-barát kereskedelmi környezet megteremtéséhez annak érdekében, hogy segítse a kkv-kat az új piacokra való belépéssel járó nagyobb kihívások leküzdésében, és lehetővé tegye számukra, hogy saját érdemeik alapján versenyezzenek, és ennek magában kell foglalnia annak mérlegelését, hogy korszerűsítsék a kkv-k uniós fogalommeghatározását, különösen minőségi kritériumok beillesztésével;
14. teljes mértékben támogatja a Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy egyes harmadik országok nem piacorientált politikái és gyakorlatai elleni fellépés érdekében a WTO, többek között Fellebbezési Testülete folyamatban lévő reformja keretében aktualizálják és tegyék ténylegesen végrehajthatóvá a támogatásnyújtásra vagy ágazati kezdeményezésekre vonatkozó többoldalú szabályokat a támogatások kérdésének nemzetközi szintű megfelelő kezelése érdekében, különös tekintettel az ipari támogatásokra, az állami tulajdonú vállalatokra és a kényszerített technológiatranszferekre; felhívja a Bizottságot, hogy e területen teljes mértékben vonja be a Parlamentet és a tagállamokat;
15. hangsúlyozza, hogy a tisztességes verseny, valamint a környezetvédelmi és szociális normák biztosítása érdekében gondoskodni kell a kereskedelmi megállapodások fenntartható fejlődésre vonatkozó rendelkezéseinek hatékony érvényre juttatásáról; üdvözli ezzel összefüggésben, hogy a szubvencióellenes és dömpingellenes intézkedések reformja során környezetvédelmi és szociális kritériumok is bevezetésre kerülnek; úgy véli, hogy a WTO folyamatban lévő reformja keretében érdemes megvizsgálni azt is, hogy a Nemzetközi Jogi Szervezet (ILO) alapvető normái belefoglalhatók-e a WTO-jogba, e tekintetben is hozzájárulva a globálisan egyenlő versenyfeltételekhez;
16. ezzel összefüggésben üdvözli a folyamatban lévő, az e-kereskedelemről szóló többoldalú WTO-tárgyalásokat, valamint átfogó és ambiciózus szabályok kidolgozására szólít fel annak biztosítása érdekében, hogy a vállalatok egyenlő versenyfeltételekkel versenyezhessenek világszerte, és növekedjen a fogyasztók online környezetbe vetett bizalma, az európai adatvédelmi normák sérelme nélkül; hangsúlyozza, hogy az EU-nak az élen kell járnia e nemzetközi tárgyalásokon, az Európai Parlament, a tagállamok és az érdekelt felek, köztük a civil társadalom bevonásával folytatott szoros konzultációk révén;
17. úgy véli, hogy az EU belső piacához való hozzáférésnek az egészségügyi, növényegészségügyi és környezetvédelmi normák tiszteletben tartásától kell függenie; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az uniós kereskedelem- és versenypolitika ne ássa alá az uniós szociális és ökológiai normák tiszteletben tartását, és ne veszélyeztesse ambiciózusabb normák kidolgozását;
18. felhívja a Bizottságot, hogy megfelelően elemezze és tanulmányozza azon harmadik országok közbeszerzési piacait, amelyekkel szabadkereskedelmi megállapodást kötött vagy ilyenről tárgyal, hogy az európai vállalatok számára a piaci hozzáférés feltételei a legjobbak legyenek;
19. felhívja a Bizottságot, hogy hangolja össze a bevont főigazgatóságok - a Kereskedelmi Főigazgatóság és a Versenypolitikai Főigazgatóság - által teendő fellépéseket annak biztosítása érdekében, hogy a versenyszabályok és azok végrehajtása tisztességes versenyt szavatoljon az európai vállalatok számára a harmadik országok piacain, és viszont;
20. felhívja a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet a versenyre vonatkozó nemzetközi normák megteremtésére; kitart amellett, hogy az EU-nak meg kell erősítenie a szabványosítással kapcsolatos többoldalú megközelítését, különösen a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) és a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) keretében; óva int a szabványalkotási megközelítések államosításától, különösen Kína „Egy övezet, egy út” kezdeményezésével és az összeköttetést fokozó egyéb stratégiákkal összefüggésben; felhívja a Bizottságot, hogy ezzel összefüggésben nevezzen ki a standardalkotásra vonatkozó politikával foglalkozó magas szintű koordinátort;
21. hangsúlyozza, hogy a verseny fellendítése és az inkluzív gazdasági növekedés előmozdítása érdekében mind többoldalú, mind kétoldalú szinten be kell építeni a nemek közötti egyenlőség szempontját, többek között a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó fejezeteket beillesztve a kereskedelmi megállapodásokba, valamint a nemek közötti egyenlőséget figyelembe vevő intézkedések révén (pl. annak biztosítása, hogy mind az előzetes, mind az utólagos hatásvizsgálat tartalmazza az uniós kereskedelempolitika és kereskedelmi megállapodások által a nemek közötti egyenlőség érvényre juttatására gyakorolt hatás elemzését is);
A verseny hozzáigazítása a digitális korhoz
22. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az összefonódásokra és a beszerzésre vonatkozó szabályokat, erősítse meg a trösztellenes fellépést, valamint vegye figyelembe a személyes és pénzügyi adatokhoz kapcsolódó piaci és hálózati erő hatásait; felhívja különösen a Bizottságot, hogy az ilyen adatok feletti ellenőrzést az EUMSZ 102. cikkére vonatkozó iránymutatása szerint tekintse a piaci erő megléte bizonyítékának; felkéri a Bizottságot, hogy tanuljon a Facebook és a WhatsApp összeolvadásából, és ennek megfelelően igazítsa ki kritériumait; javasolja ezért, hogy az ilyen adatok piacán valamennyi összefonódást előzetes informális nyilatkozathoz kössék;
23. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül az „erőfölénnyel való visszaélés” fogalmát és a „nélkülözhetetlen eszközök” elméletét annak biztosítása érdekében, hogy a digitális korban megfeleljenek a célnak; javasolja a konglomerátum és a kapuőri szerep hatásaival kapcsolatos piaci erő szélesebb körű elemzését a nagy üzemeltetők erőfölénnyel való visszaélése és az interoperabilitás hiánya elleni küzdelem érdekében; felhívja a Bizottságot, hogy a digitális gazdaság fejlődésének figyelembe vétele érdekében - ideértve többoldalú jellegét is - folytasson konzultációt az érdekelt felekkel;
24. felhívja a Bizottságot, hogy vegye fontolóra az összefonódások felülvizsgálatára vonatkozó küszöbértékek felülvizsgálatát annak érdekében, hogy az összefonódás-ellenőrzési rendelet * folyamatban lévő értékelésének részeként olyan tényezőket is figyelembe vegyen, mint az érintett fogyasztók száma és a kapcsolódó ügyletek értéke;
25. felhívja a Bizottságot, hogy az összefonódás-ellenőrzési rendelet folyamatban lévő értékelése során értékelje a nagy eszközkezelő társaságok horizontális tulajdonlása miatti magasabb szintű koncentrációt, és mérlegelje iránymutatások nyújtását az EUMSZ 101. és 102. cikkének e tekintetben történő alkalmazására vonatkozóan;
26. megjegyzi, hogy a pénzügyi adatok számos konkrét piacán (pl. a részvénykereskedelem, a minősítések, a referenciaértékek terén) az oligopolisztikus koncentráció ahhoz vezethet, hogy a szolgáltatók visszaélnek a befektetőkkel és a pénzügyi adatok fogyasztóival szembeni erőfölényükkel; felhívja a Bizottságot, hogy határozottan lépjen fel az erőfölénnyel való olyan visszaélésekkel szemben, amelyek károsak a pénzügyi piacok rugalmasságára és ellentétesek a fenntartható fejlődés érdekeivel;
27. hangsúlyozza, hogy míg számos induló vállalkozást egy nagyobb vállalkozás általi felvásárlás reményében hoznak létre, az induló vállalkozások domináns szereplők - köztük a nagy technológiai vállalatok és platformok - általi felvásárlása elfojthatja az innovációt és veszélyeztetheti a szuverenitást; felhívja a Bizottságot és a nemzeti versenyhatóságokat, hogy vizsgálják meg az ilyen felvásárlások gyakorlatait és azok versenyre gyakorolt hatásait, különös tekintettel a 2019. április 4-i, „Versenypolitika a digitális korszakban” című magas szintű szakértői jelentésben meghatározott „gyilkos felvásárlásokra”; felhívja a Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt a bizonyítási teher megfordulásáról a német versenyjog digitalizálásáról szóló, 2019 októberében közzétett törvény („GWB-Digitalisierungsgesetz”) alapján;
28. kéri a Bizottságot annak értékelésére, hogy az adathozzáférés, köztük az adatok interoperabilitása tekintetében miként írhatók elő szigorúbb rendszerek, különösen akkor, ha az adathozzáférés másodlagos piacokat nyit meg a kiegészítő szolgáltatások számára, vagy ha az adatok az erőfölényben lévő cégekre korlátozódnak;
29. hangsúlyozza, hogy egyes szervezetek, amelyek platformként és beszállítóként kettős jogállással rendelkeznek, visszaélnek helyzetükkel és tisztességtelen feltételeket írnak elő a versenytársak számára, függetlenül attól, hogy online vagy offline tevékenységet folytatnak-e; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az önmagát előnyben részesítés kérdését, juttassa érvényre a szükséges jogszabályokat és használja fel az önmagát előnyben részesítést gyakorló jogalanyok esetében előírt eszközöket; felhívja a Bizottságot, hogy mérje fel az előzetes szabályozási kötelezettségek megállapításának lehetőségét azokban az esetekben, amikor a versenyjog nem elegendő a versenyképesség biztosításához a digitális piacokon, ezáltal elkerülve a versenytársak kizárását és biztosítva, hogy a jövőbeli innováció monopolizálásával ne állandósuljanak a felmerülő szűk keresztmetszetek;
30. megjegyzi, hogy a Bizottság mérlegeli a digitális piacokon esetlegesen felmerülő konkrét rendszerszintű kérdésekre vonatkozó célzott előzetes szabályozás szükségességét; felhívja ezért a Bizottságot, hogy vezessen be egy központosított előzetes piacfigyelő rendszert (figyelembe véve a hatásvizsgálat eredményeit) és biztosítsa az uniós és nemzeti verseny- és szabályozó hatóságok számára a szükséges eszközöket az anonim adatgyűjtéshez annak érdekében, hogy kellő időben jobban fel lehessen deríteni a piaci hiányosságokat, és adott esetben vezessen be célzott szabályozást, amikor a gyakorlatok rendszerszintűvé válnak;
31. ezért felkéri a Bizottságot, hogy határozza meg a kulcsfontosságú digitális szereplőket és dolgozzon ki mutatókat rendszerszintű jellegük meghatározására; hangsúlyozza, hogy az alábbi mutatókat lehetne figyelembe venni: bizonyos kiterjedt hálózatok gyakorlataival való visszaélés, jelentős mennyiségű, nem megismételhető adat ellenőrzése, elkerülhetetlen helyzet egy sokrétű piacon vagy a szereplő képessége arra, hogy maga határozza meg a piaci szabályokat;
32. felhívja a Bizottság figyelmét a digitálisadat-szolgáltatók külföldi monopóliumai által végrehajtott beszerzésekre, beleértve az egészségügyi, pénzügyi és oktatási adatokat, valamint a magánélet védelmével kapcsolatos kockázatokra, amelyek messze túlmutatnak az ilyen típusú ügyletek versenyre gyakorolt, már így is káros hatásain; felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe ezeket a szempontokat a küszöbön álló európai adatstratégiával kapcsolatban, és vizsgálja meg az adatok keresztfelhasználásának kérdését, amikor az egyik szolgáltatásból származó adatokat a platformok új szolgáltatásokra való kiterjesztésére használják fel;
33. üdvözli a Bizottság 2020. február 19-én előterjesztett európai adatstratégiáját, amelynek célja az adatok felhasználásának javítása a fogyasztók és a vállalkozások javára; támogatja a Bizottság azon szándékát, hogy az adatok felhasználását és az azokhoz való hozzáférést jogilag szabályozza; a fogyasztók biztonságának és bizalmának növelése érdekében hangsúlyozza a fogyasztók személyes adatai védelmének és megosztásának fontosságát; hangsúlyozza, hogy a fogyasztókat biztosítani kell arról, hogy tárolt adataik biztonságosak maradnak, és hogy ezért kiemelten kell kezelni az adatbiztonsági bizottságon belüli átfogó együttműködést; hangsúlyozza, hogy a stratégia kulcsfontosságú elemét kell képeznie annak a záradéknak is, amely szerint tilos az érintett hozzájárulása nélkül személyes adatokat értékesíteni harmadik felek számára;
34. hangsúlyozza, hogy bár a közvetítő platformok jelentős szerepet játszanak a fogyasztók online szolgáltatásokhoz való hozzáférésének biztosításában, azonban néhányan visszaélnek privilegizált helyzetükkel azáltal, hogy „kapuőrként” járnak el, többek között zárt ökoszisztémákban és online piactereken; felhívja a Bizottságot, hogy versenypolitikájában szenteljen kiemelt figyelmet e kapuőröknek, és a lehető leghamarabb zárja le folyamatban lévő vizsgálatait;
35. sürgeti a Bizottságot, hogy növelje a fogyasztók választási szabadságát, erősítse meg az Európai Fogyasztói Központok Hálózatának (ECC-Net) szerepét és készítsen tanulmányt arról, hogy szükség van-e egy uniós fogyasztóvédelmi hatóságra; ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a versenypolitika nem csupán arról szól, hogy tisztességes árakat biztosítsanak a fogyasztók számára, hanem a minőség, a választék és az innováció biztosításáról is;
36. hangsúlyozza, hogy az Európai Unió érdekében áll, hogy páneurópai fizetési rendszerekkel rendelkezzen; felhívja a Bizottságot, hogy támogasson olyan kezdeményezéseket, amelyek megfelelnek ennek a célkitűzésnek és ismerje el, hogy sikerük egyaránt függ attól, hogy a rendszer innovatív-e a fogyasztók és a vállalkozások számára, valamint attól, hogy gazdasági modellje életképes-e;
A versenypolitikai eszközök hatékonysága
37. hangsúlyozza, hogy a bírságok hatással lehetnek a szankcionált vállalatok jó hírnevére; rámutat azonban, hogy még ha súlyos bírságok kiszabására kerül is sor, azok gyakran nem elegendőek az elrettentő hatáshoz, és végső soron átháríthatók a fogyasztókra; felhívja a Bizottságot, hogy az uniós versenypolitika hatékonyságának teljes körű biztosítása érdekében alkalmazzon alternatív magatartásbeli és - szükség esetén - strukturális korrekciós intézkedéseket is; hangsúlyozza, hogy a soron következő intézkedések esetében a megszűntetésre kötelezést elrendelő határozatnak sokkal normatívabbnak kell lennie;
38. emlékeztet arra, hogy a piaci erőfölénnyel való visszaélésre akkor is sor kerülhet, ha a termékeket vagy szolgáltatásokat ingyenesen nyújtják; úgy véli, hogy a személyes adatok harmadik felek részére történő, marketing vagy kereskedelmi célból történő átadására gyakran a fogyasztó megfelelő hozzájárulása nélkül kerül sor, mivel gyakran nem biztosítanak alternatívát az adatok megosztására; úgy véli, hogy a digitális gazdaságban az adatok nagyon kevés vállalatnál történő koncentrációja piaci hiányosságokhoz, a nyereség túlzott kivonásához és az új belépők akadályozásához vezet;
39. emlékeztet arra, hogy az online keresőpiac különös fontossággal bír a digitális egységes piacon belüli versenyfeltételek biztosítása szempontjából; sajnálattal állapítja meg, hogy az online keresési piacon a legtöbb európai tagállamban több mint 92%-os piaci részesedéssel az internet kapuőrévé egyetlen keresőmotor vált; felszólít arra, hogy az elmúlt kilenc év trösztellenes időszaka valamennyi érdekelt felének véleményét használják fel annak sürgős értékelésére, hogy a javasolt jogorvoslatok hosszú távon valóban a fogyasztók, az internethasználók és az online vállalkozások javát szolgálják-e; felhívja a Bizottságot, hogy vegyen fontolóra egy olyan javaslatot, amelynek célja - a Parlament 2014. november 27-i, a fogyasztók jogainak a digitális egységes piacon történő támogatásáról szóló állásfoglalásában * foglaltaknak megfelelően - a keresőmotorok kereskedelmi szolgáltatásaiktól való szétválasztása annak érdekében, hogy megszűnjön a jelenlegi helyzet, ami hosszú távú eszköz lehet a tisztességes és hatékony verseny eléréséhez az európai digitális piacon;
40. hangsúlyozza az antitrösztvizsgálatok lassúságát, például a Google Shopping ügyben a gyorsan változó digitális piacokhoz képest; hangsúlyozza e helyzet káros hatását, valamint azokat a pénzügyi és strukturális kockázatokat, amelyeknek egyes szereplők ki vannak téve, ha hosszadalmas és költséges eljárásokat indítanak; hangsúlyozza, hogy tiszteletben kell tartani a megfelelő eljárást, de felhívja a Bizottságot, hogy használja ki a gyorsított antitröszteljárásokat és találjon új ösztönzőket - például az engedékenységi programot - annak érdekében, hogy a vállalatok együttműködőbbek legyenek az EU-n belüli kartellek nyomon követése során;
41. hangsúlyozza, hogy rendszeresen meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy átmeneti intézkedéseket alkalmazzanak minden olyan gyakorlat megállítására, amely súlyosan károsítaná a versenyt; felhívja a Bizottságot, hogy - a jogállamiság tiszteletben tartása mellett - a visszafordíthatatlan károk elkerülése érdekében enyhítse ezen intézkedések kritériumait; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja felül a korrekciós intézkedésekről szóló közleményt * , figyelembe véve a digitális ágazatban elmúlt években végbement fejlődést és változást;
42. üdvözli a Bizottság arra irányuló folyamatos erőfeszítéseit, hogy fellépjen a nagy platformok visszaélésszerű magatartásával szemben; felhívja a Bizottságot, hogy újra vizsgálja meg azokat az eseteket, amikor a felkínált korrekciós intézkedések nyilvánvalóan hatástalanok voltak a piaci verseny helyreállítása terén, mint például a Google Shopping ügyében; hangsúlyozza, hogy az érintett vállalattal szembeni célzott, hatékony és előzetesen tesztelt magatartásbeli korrekciós intézkedések hiányában szükség lehet az általános és szakosodott - többek között helyi - kutatási szolgáltatások teljes strukturális szétválasztására; hangsúlyozza, hogy a strukturális korrekciós intézkedésekkel összehasonlítva a magatartásbeli korrekciós intézkedések időhatékony megoldást kínálhatnak, ami enyhíti annak eshetőségét, hogy a versenytársak az elidegenítésről folytatott hosszas megbeszélések során kiszoruljanak a piacról;
43. rámutat arra, hogy a Bizottságnak megfelelő forrásokat kell rendelkezésre bocsátania ahhoz, hogy hatékonyan érvényesíthesse az uniós versenyszabályokat; megjegyzi, hogy speciális szakértelmet kell biztosítani, különösen az olyan egyre komolyabb kérdésekben, mint az online platformok erőfölénye vagy a mesterséges intelligencia;
44. felhívja a Bizottságot, hogy adjon ki iránymutatást az összefonódási rendelet szerinti „hatékony verseny jelentős akadályozása” fogalma értelmezésével kapcsolatban annak érdekében, hogy összefonódások esetén a Bizottság ne csak az árakat, az eredményt és az innovációt vizsgálja, hanem az ilyen ügyletek társadalmi és környezeti költségeit is figyelembe vegye az EUMSZ elveinek fényében és fordítson különös figyelmet a környezetvédelemre;
45. felhívja a Bizottságot, hogy tájékozódjon erről az új folyószámla-szolgáltatásról, amelyet a világ néhány legnagyobb technológiai vállalata fog nyújtani a fogyasztóknak a következő években; sürgeti a Bizottságot, hogy fordítson különös figyelmet az új digitális pénzügyi piacra való belépésükre, valamint a fogyasztóiktól begyűjtendő hatalmas mennyiségű adatra és azok lehetséges felhasználására;
Az európai zöld megállapodást támogató versenyszabályok
46. üdvözli az európai zöld megállapodásról szóló bizottsági közleményt és az abban meghatározott, az éghajlat-semlegességre való költséghatékony, 2050-ig történő átállás támogatására és a fosszilis tüzelőanyagok fokozatos megszüntetésére irányuló célkitűzéseket; támogatja azt a kötelezettségvállalást, hogy 2021-ig felülvizsgálják az állami támogatásokra vonatkozó uniós iránymutatásokat annak érdekében, hogy azok tükrözzék e célkitűzéseket;
47. támogatja az állami támogatásokra vonatkozó iránymutatások Bizottság általi felülvizsgálatát valamennyi érintett ágazatban, például a közlekedés területén, beleértve a légi és a tengeri közlekedést is, az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel összhangban, az igazságos átmenet elvének alkalmazásával, valamint elismerve a tagállamok kormányainak kiegészítő szerepét a dekarbonizációba és a tiszta energiába történő beruházások támogatásában, biztosítva ugyanakkor az egyenlő versenyfeltételeket és azt, hogy ne legyen piaci torzulást; felhívja a Bizottságot, hogy az energiaadó-irányelv * felülvizsgálatával összefüggésben vizsgálja meg, hogy a jelenlegi adómentességek nem vezetnek-e tisztességtelen ágazatközi versenyfeltételekhez; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, hogy a kerozin adómentessége a verseny torzulását eredményezi-e, ami előnyös a légi közlekedési ágazat számára;
48. felhívja a Bizottságot, hogy az uniós éghajlat-politikai kötelezettségvállalásokkal összhangban biztosítson nagyobb rugalmasságot a polgárok által előállított megújuló energiára nyújtott támogatások tekintetében;
49. hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak meg kell akadályoznia az esetleges negatív mellékhatásokat abban az esetben, ha a nagyobb vállalatok az üzleti modelljük „kizöldítése” céljából nyújtott állami támogatást más célokra használják fel, mint például erőfölényük megerősítésére egy adott ágazatban;
50. felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson további iránymutatást és támogató keretet az energiahatékonysággal és az épületfelújítással, valamint az energiaátalakítással, a hibrid projektekkel és a villamosenergia-tárolással kapcsolatos további beruházásokhoz;
51. e tekintetben hangsúlyozza, hogy az európai zöld megállapodás sikeréhez arra van szükség, hogy a fenntartható termékek és szolgáltatások európai gyártói és szolgáltatói lássák annak előnyeit, és ne kerüljenek emiatt tisztességtelen versenybe a harmadik országokbeli vállalkozásokkal;
52. megjegyzi, hogy az európai zöld megállapodásnak biztosítania kell a mezőgazdaság, az éghajlat, a környezetvédelem és a kereskedelem közötti szakpolitikai következetességet;
Ágazati politikák
53. felhívja a Bizottságot, hogy a digitális korban módszeresebben használja fel a vizsgálatokat a polgárok mindennapi élete szempontjából alapvető ágazatokban, például az egészségügyben, a mobilitásban, az online hirdetésekben, az energetikában, az idegenforgalomban, beleértve az online szálláshely-platformokra vonatkozó árplafonok nyomon követését, a kultúrát, a pénzügyi és fizetési szolgáltatásokat és a médiát, ugyanakkor tartsa fenn az EU magas szintű normáit;
54. felhívja a Bizottságot, hogy vegye figyelembe a nemzeti monopóliumok és oligopóliumok jelenlétét mint az egységes piac hiányosságainak vagy a tisztességes verseny akadályainak lehetséges jelét;
55. kéri a Bizottságot, hogy készítsen előzetes tanulmányt a médiatulajdon koncentrációjáról Európában, az európai médiaszolgáltatók multinacionális vállalatok általi felvásárlásával összefüggésben is;
56. megismétli, hogy az adózást néha közvetett állami támogatás nyújtására használják, ami egyenlőtlen versenyfeltételeket teremt a belső piacon; felhívja a Bizottságot, hogy aktualizálja az állami támogatás fogalmára vonatkozó meglévő iránymutatásait annak biztosítása érdekében, hogy a tagállamok ne nyújtsanak adókedvezmény formájában állami támogatást; helyteleníti a feltételes adómegállapításokkal való visszaélést, és üdvözli a Törvényszék közelmúltbeli ítéleteit, amelyek megerősítik, hogy egy feltételes adómegállapítás állami támogatás szempontjából történő bizottsági vizsgálata nem minősül adóharmonizációnak; megállapítja, hogy a Bizottság határozatait gyakran bíróság előtt támadják meg, ezért azokat alaposan elő kell készíteni; ragaszkodik ahhoz, hogy a versenyszabályok megsértésének jobb felderítése érdekében a Bizottság hozzáférjen a tagállamok adóhatóságai közötti információcseréhez; felszólít a közös konszolidált társaságiadó-alapról (KKTA) szóló javaslat és a nyilvános országonkénti jelentéstétel elfogadására;
57. felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy bírságot szabjon ki az állami támogatási szabályokat megsértő országokra;
58. felhívja a Bizottságot, hogy sürgősen vizsgálja meg a felszámolási támogatás területén nyújtott állami támogatásra vonatkozó szabályok és a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv * (BRR irányelv) szerinti szanálási rendszer közötti eltéréseket, és ennek megfelelően vizsgálja felül a bankokról szóló, 2013. július 30-i közleményét * , többek között a közelmúltbeli esetek fényében, figyelembe véve az adófizetők védelmének szükségességét;
59. felhívja a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a bankszektor azon eseteit, amelyek a verseny szempontjából potenciálisan relevánsak lehetnek egyes tagállamokban, ahol a fogyasztók jelenleg magas kamatlábakkal * és az átláthatóság hiányával szembesülnek a hiteleket illetően, potenciálisan a bankszektorban koncentrálódó tulajdonviszonyoknak miatt, ami a jelzáloghitelek megtévesztő értékesítési gyakorlatához vezethet;
60. felhívja a Bizottságot, hogy évente vizsgálja meg újra, hogy továbbra is eleget tesznek-e a pénzügyi szektorban az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának alkalmazására vonatkozó követelményeknek;
61. felhívja továbbá a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a tőzsdén jegyzett legnagyobb vállalatok könyvvizsgálatát végző négy nagy számviteli cég kvázi monopolhelyzetét, és javasoljon további intézkedéseket a helyzet kezelésére, például a tanácsadási szolgáltatások szétválasztását, valamint a kötelező „közös könyvvizsgálat” bevezetését annak érdekében, hogy a „négy nagyon” kívül más cégek számára is lehetővé tegyék a legnagyobb vállalatok felülvizsgálatához szükséges kapacitás fejlesztését;
62. felhívja a Bizottságot, hogy garantáljon tisztességes versenyt és a nagyobb átláthatóságot az offline platformok kereskedelmi gyakorlatában, beleértve a szuper- és hipermarketeket is, annak biztosítása érdekében, hogy az uniós termelőkre tisztességes feltételek legyenek érvényesek és termékeikért tisztességes árat kapjanak; felhívja a Bizottságot, hogy az árképzési és nem árazási jellegű stratégiákkal kapcsolatosan folytassa mélyreható elemzését arról, hogy a beszerzési szövetségek mennyiben és milyen hatással vannak a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc gazdasági működésére, különösen figyelembe véve a kisebb beszállítókra gyakorolt hatásokat; sajnálja, hogy a veszteséges értékesítés nem szerepel az uniós szinten tiltott gyakorlatok listáján; kiemeli, hogy a „Termelőtől a fogyasztóig” stratégiának és az uniós versenyjognak el kell ismernie az elsődleges termelők jelentős hozzájárulását a jó minőségű élelmiszerek biztosításához és a társadalom közjavakkal való ellátásához;
63. a jogbiztonság növelése érdekében a versenyszabályok termelőkre és termelői szervezetekre való egyértelműbb, rugalmasabb és kiszámíthatóbb alkalmazására szólít fel; felhívja ezért a Bizottságot, hogy értékelje a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet * végrehajtását, és pontosítsa annak rendelkezéseit, különös tekintettel a versenyszabályok alóli kivételekre, amelyeket a társulásokhoz tartozó mezőgazdasági termelők bizonyos megállapodásai és gyakorlatai esetében biztosítanak; ösztönzi több termelői szervezet létrehozását annak érdekében, hogy a mezőgazdasági termelők megerősíthessék pozíciójukat, hatékonyan tárgyalhassanak az árakról, és kezelni tudják az élelmiszer-ellátási láncon belüli erőviszonyok egyenlőtlenségeit;
64. felhívja a Bizottságot, hogy vegye ki az állami támogatások köréből a tagállamok által bevezetett azon egyedi adószabályokat, amelyek a mezőgazdasági termelőket önkéntes megtakarításokra kívánják ösztönözni annak érdekében, hogy jobban tudják kezelni az éghajlattal és az egészséggel kapcsolatos kockázatok növekedését és a gazdasági válságokat; üdvözli a mezőgazdasági de minimis rendelet * felülvizsgálatának befejezését, amely segíteni fogja a mezőgazdasági termelőket abban, hogy megbirkózzanak az éghajlati kihívásokkal, ugyanakkor megakadályozza a piac torzulását; kiemeli, hogy a környezetvédelmi és fenntarthatósági követelmények miatt különösen szükség van a mezőgazdasági ágazatra vonatkozó egyértelmű iránymutatásokra; üdvözli az állami támogatások 2012. évi modernizációs csomagjának folyamatban lévő célravezetőségi vizsgálatát és a mezőgazdasági csoportmentességi rendelet * folyamatban lévő felülvizsgálatát;
65. felhívja a Bizottságot, hogy értékelje a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet 209. cikkének végrehajtását és pontosítsa annak hatályát - különös tekintettel a társulásokhoz tartozó mezőgazdasági termelők bizonyos megállapodásai és gyakorlatai számára a versenyszabályok alól engedélyezett kivételekre - annak érdekében, hogy e cikk végrehajtása tekintetében nagyobb egyértelműséget és jogbiztonságot nyújtson az érintettek számára, valamint nagyobb rugalmasságot biztosítson a Bizottság számára e cikk végrehajtása során;
66. elismeri a szakmaközi szervezetek szerepét a láncban, amelyek a párbeszéd, a kutatás és fejlesztés, a bevált gyakorlatok és a piaci átláthatóság platformjaként szolgálnak;
67. felszólít a szakmaközi szervezetek szerepének megerősítésére az élelmiszerláncon belüli kiegyensúlyozottabb kapcsolatok előmozdítása érdekében, és támogatja az értékmegosztási záradék kiterjesztését az első felvásárló helyett valamennyi szereplőre, összhangban a Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottsága által a mezőgazdasági termékek piacainak új közös szervezéséről a közös agrárpolitika (KAP) következő reformjának részeként 2019 áprilisában elfogadott jelentéstervezettel;
68. felszólít arra, hogy a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet 210. cikke alapján - a szükségesség és az arányosság elveinek tiszteletben tartása mellett - az EUMSZ 101. cikke alóli automatikus, kifejezett mentesség álljon a mezőgazdasági szakmaközi szervezetek rendelkezésére annak érdekében, hogy az EUMSZ 39. cikkében kitűzött célok megvalósítására törekedve elvégezhessék a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet értelmében rájuk háruló feladatokat;
69. felhívja a Bizottságot, hogy ügyeljen a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet 222. cikkében foglalt rendelkezések gyors alkalmazására a súlyos piaci egyensúlyzavarok kezelése céljából;
70. üdvözli a minőségi sajtra és sonkára vonatkozóan a termelői szervezetek, a szakmaközi szervezetek és a gazdasági szereplők csoportjainak kérésére bevezetett kínálatszabályozási intézkedések sikerét; felszólít arra, hogy a kínálat és a kereslet jobb egyensúlyának elérése érdekében terjesszék ki a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet kínálatellenőrzési szabályok bevezetését megengedő rendelkezéseinek hatályát minden, oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés előnyeiben részesülő termékre;
71. kéri a Bizottságot, hogy folytasson párbeszédet valamennyi érdekelt féllel a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási lánc működéséről, és az uniós versenypolitikát igazítsa hozzá a kereskedelmi környezet legújabb fejleményeihez;
72. üdvözli a mezőgazdasági és élelmiszer-ellátási láncban a vállalkozások közötti kapcsolatokban előforduló tisztességtelen piaci gyakorlatokról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/633 irányelv * elfogadását, amely fontos első lépést jelent a gazdasági szereplők közötti méltányosság biztosítása és az élelmiszer-ellátási láncon belüli alkupozíciók kiegyensúlyozatlanságának kezelése terén; sürgeti a tagállamokat, hogy késedelem nélkül ültessék át az irányelvet, és felszólítja a Bizottságot, hogy szorosan kövesse nyomon az irányelv átültetésének előrehaladását, és mozdítsa elő a bevált gyakorlatok tagállamok közötti megosztását; ösztönzi a tagállamokat, hogy vegyenek fel további tisztességtelen gyakorlatokat a tiltott gyakorlatok listájára, és határozzanak meg szigorúbb normákat;
73. emlékeztet arra, hogy jelentős horizontális és vertikális szerkezetátalakításra került sor, ami a már koncentrált vetőmag-, agrokémiai, műtrágya-, állatgenetikai és mezőgazdasági gépipari ágazatokban, valamint a feldolgozás és a kiskereskedelem terén további konszolidációt eredményezett; felszólítja a Bizottságot, hogy az ezen ágazatokon belüli egyesülések értékelésekor vegye figyelembe a fogyasztói árakon túlmutató hatásokat; hangsúlyozza, hogy az uniós mezőgazdasági termelők, a polgárok és a környezet érdekeit védeni kell a mezőgazdasági inputanyagok beszállítói - köztük a növényvédő szerek gyártói - közötti egyesülések és felvásárlások mezőgazdasági üzemekre gyakorolt hatásának átfogó és holisztikus értékelése révén;
74. alapvető fontosságúnak tartja, hogy a Bizottság folytassa a peszticidek, vetőmagok és tulajdonságok uniós piacának részletes nyomon követését, valamint a digitalizáció mezőgazdasági ágazatra gyakorolt hatásának nyomon követését;
75. sürgeti a Bizottságot, hogy - amint azt az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövőjéről szóló, 2017 novemberi közleményében is rögzítette - hozzon létre egy állandó, a kockázatkezelési eszközökkel foglalkozó uniós szintű információs platformot, hogy segítsen a mezőgazdasági termelőknek megbirkózni az éghajlat bizonytalanságával, a piaci volatilitással és egyéb kockázatokkal, ahol az érdekelt felek megoszthatják egymással a bevált gyakorlataikat;
76. rámutat arra, hogy a közvetlen kifizetések közötti nagy különbségek akadályozzák a fenntartható mezőgazdasági termelők éghajlattal és környezetvédelemmel kapcsolatos kezdeményezéseit, és torzítják a versenyt az EU-ban; emlékeztet az Európai Tanács 2013. február 7-8-án tett azon vállalására, hogy 2020-ra az egész EU-ban harmonizálja a kifizetéseket;
77. felhívja a figyelmet a mezőgazdasági termelők által szervezett egyre több tiltakozásra, és megjegyzi, hogy egyik aggályuk a szabadkereskedelmi megállapodásoknak az EU agrár-élelmiszeripari ágazatára gyakorolt halmozott hatása; felveti a kérdést, hogy a szabadkereskedelmi megállapodások versenyhátrányba hozzák-e az uniós agrár-élelmiszeripari termelőket a harmadik országok szociális, egészségügyi, munkaügyi, környezetvédelmi és állatjóléti normái közötti különbségek miatt; felhívja ezért a Bizottságot, hogy a lehető leghamarabb nyújtsa be a folyamatban lévő és a jövőbeli kereskedelmi megállapodások kumulatív hatásáról szóló legutóbbi jelentését, és felszólít a mezőgazdasági termékekre vonatkozó kölcsönösség és megfelelés elvének alkalmazására, valamint a sérülékeny ágazatok védelmére a jövőbeli és a folyamatban lévő kereskedelmi tárgyalások során, biztosítva valamennyi szükséges ellenőrzés elvégzését;
78. üdvözli az Egységes piac programról szóló rendeletjavaslatot, és különösen az annak keretében támogatott, élelmiszerlánccal kapcsolatos fellépéseket, például az állat- és növény-egészségügyi válságok kezelésére irányuló állat- és növény-egészségügyi intézkedéseket; sürgeti a Tanácsot és a Parlamentet, hogy mielőbb zárják le a tárgyalásokat és fogadják el a rendeletet;
79. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy időben következtetéseket lehessen levonni a Bizottság által előterjesztett, átmeneti szabályozásra irányuló két javaslattal kapcsolatban annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek az esetleg piaci instabilitáshoz vezető késedelmek és a bonyodalmak;
80. alapvető fontosságúnak tartja, hogy a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságon belül maradjon a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendelet 209. és 210. cikkének alkalmazásával, továbbá a mezőgazdasági és erdészeti ágazatok, valamint a vidéki területek fejlődésének előmozdítására szánt állami támogatásokkal kapcsolatos valamennyi hatáskör, ezáltal biztosítva az ezen területek sajátos jellegéből fakadóan az ügyek kezeléséhez és koordinálásához szükséges, és a KAP szerinti célkitűzéseknek és az annak alapján nyújtott támogatásoknak teljes mértékben megfelelő szakértelmet;
81. felhívja a Bizottságot, hogy az állami támogatási szabályok alkalmazásakor továbbra is szenteljen különös figyelmet az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásának, különösen az Unió elszigetelt, távoli vagy peremterületeinek és szigeteinek összefüggésében; megjegyzi, hogy bizonyos nehézségekbe ütközik az Almunia-csomag szabályainak alkalmazása egyes általános gazdasági érdekű szolgáltatások, például a postai ágazat esetében, amelynek közszolgáltatási feladatait - az uniós joggal összhangban - jogszabály útján nemzeti szinten lehet meghatározni és megszervezni;
82. emlékeztet arra, hogy ütemtervre van szükség a célzottabb állami támogatások tekintetében, különösen az általános gazdasági érdekű szolgáltatások - többek között az energia, a közlekedés és a távközlés - nyújtása esetén;
83. emlékeztet arra irányuló kérésére, hogy a széntermelő régiókat tekintsék támogatott területnek annak érdekében, hogy az uniós támogatási szabályokat ki lehessen igazítani a szükséges strukturális változásokra irányuló intézkedések elfogadásának lehetővé tétele érdekében, amíg az e régiókban működő vállalatok egyértelmű kötelezettséget nem vállalnak arra, hogy konkrét lépéseket tesznek a szén-dioxid-semlegesség és az uniós éghajlat-politikai célkitűzések teljesítése érdekében; emlékeztet arra, hogy e tevékenységek hagyományosan a vállalati társadalmi felelősségvállalás részét képezik, és nem részesülhetnek privilegizált állami támogatásban;
84. üdvözli, hogy a Bizottság az általános csoportmentességi rendelet * célzott felülvizsgálatába belefoglalta e rendszer kiterjesztését az európai területi együttműködési projektekre (más néven Interreg);
85. aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy az uniós finanszírozású műveleteket aszimmetrikusan kezelik attól függően, hogy azokat az EU részéről, kohéziós politikai forrásokból vagy más uniós alapokból vagy programokból - például a Horizont 2020/Európai horizontból vagy az ESBA2.0/InvestEU-ból - támogatják-e, amint azt a Bizottság az általános csoportmentességi rendelet felülvizsgálatában javasolta; úgy véli, hogy egyenlő versenyfeltételeket kell fenntartani a hasonló jellegű, de a finanszírozási források tekintetében eltérő projektek számára, mivel ez egyes finanszírozási rendszereket előnyben részesítene, míg másokat kiszorítana;
Nagyobb összpontosítás a polgárokra a Parlamenten keresztül
86. a versenypolitikában a rendes jogalkotási eljárás folyamatos alkalmazására szólít fel, az antitröszt kártérítési keresetekről szóló irányelv * és az ECN+ irányelv mintájára, a szerződések módosítása nélkül;
87. felhívja a Bizottságot, hogy rendszeresen tegyen jelentést a Parlamentnek a versenyjogi együttműködési megállapodások végrehajtásáról és nyomon követésérő és a közvetlen külföldi befektetések átvilágításáról; felhívja a Bizottságot, hogy tartson fenn magas szintű átláthatósági normákat;
88. hangsúlyozza, hogy nagyobb szerepet kíván játszani a versenypolitika általános keretrendszerének meghatározásában és fejlesztésében; megjegyzi, hogy a Parlamentet megfigyelőként jobban be kell vonni az olyan munkacsoportok és szakértői csoportok tevékenységébe, mint a Nemzetközi Versenyügyi Hálózat (ICN), hogy jobban megismerje a témát, és folyamatosan tájékozódjon a fejleményekről annak érdekében, hogy felkészültebb legyen társjogalkotói szerepére; felhívja a Bizottságot, hogy a Parlamentet különösen vonja be az olyan nem kötelező erejű jogi eszközök kidolgozásába, mint a közlemények és iránymutatások;
89. felhívja a Bizottságot, hogy szervezzen multiszektorális és intézményközi fórumokat az ipar, a nemzeti szabályozók, - többek között az adatvédelmi hatóságok - és a fogyasztói csoportok és más érdekelt felek bevonásával, és biztosítsa az átjárhatóságot a versenypolitikában;
90. hangsúlyozza, hogy az állami támogatási ügyekre vonatkozó jelenlegi panaszbejelentő űrlap számos konkrét részletet kér arra vonatkozóan, hogy mikor ítélték oda az állami támogatást, amit az átlagpolgárok nem tudhatnak; ezért felhívja a Bizottságot, hogy egyszerűsítse a panaszbejelentő űrlapot annak érdekében, hogy az átlagpolgárok lehetőséget kapjanak panaszaik benyújtására;
91. sajnálattal jegyzi meg, hogy a Bizottság nem nyújtott tájékoztatást a benyújtott panaszok kivizsgálása során; felhívja a Bizottságot, hogy a vizsgálat megindításakor adjon visszaigazolást a panaszosnak a kézhezvételről, valamint értesítse őt a vizsgálat várható időtartamáról;
92. emlékeztet a nemzeti versenyhatóságokkal való koordináció fontosságára, és felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be értékelést az Európai Parlamentnek az ECN+ irányelv végrehajtásáról; emlékeztet arra, hogy az ECN+ irányelv mellékletében a Bizottság kijelentette, hogy az ideiglenes intézkedések kulcsfontosságú eszközök lehetnek a versenyhatóságok kezében, amelyekkel biztosítható, hogy a folyamatban lévő vizsgálat közben nem sérül a verseny; emlékeztet arra, hogy értékelni kell, hogy vannak-e eszközök arra, hogy ezen irányelv átültetésétől számított két éven belül egyszerűsítsék az ideiglenes intézkedések elfogadását az ECN-en belül annak érdekében, hogy a versenyhatóságok hatékonyabban tudják kezelni a gyorsan változó piacok fejleményeit;
93. rámutat, hogy a versenyhatóságok politikai függetlensége rendkívül fontos a versenypolitika pártatlanságának és hitelességének biztosításához; elismeri, hogy a verseny torzulásának megakadályozásához a lobbitevékenységek nyilvános ellenőrzésére van szükség az összes uniós intézményben; megismétli ezért a megerősített uniós átláthatósági nyilvántartásra irányuló felhívásait; ragaszkodik ahhoz, hogy a Parlamenttel kötött intézményközi megállapodással összhangban rendszeresebb eszmecserére kerüljön sor a Bizottsággal; felhívja a versenypolitikáért felelős ügyvezető alelnököt, hogy tartson fenn szoros kapcsolatot az ECON bizottsággal és annak versenyjogi kérdésekkel foglalkozó munkacsoportjával, amely megfelelő hely a rendszeresebb párbeszéd kialakításához;
94. emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnöke 2019. október 8-i megerősítő meghallgatásán kötelezettséget vállalt digitális politikával foglalkozó portfóliója és versenyportfóliója szigorú elkülönítésére;
Versenypolitikai válaszok a Covid19-re
95. üdvözli, hogy a Bizottság haladéktalanul elfogadta az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keretet és annak két módosítását, valamint azokat a feltételeket, amelyeket a válság által érintett vállalkozások megsegítésére biztosít; támogatja a Bizottságot és a tagállamokat abban, hogy a Covid19-válság idején alkalmazzák az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret által biztosított teljes rugalmasságot;
96. a szükséges ideig támogatja az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret alkalmazását a helyreállítási időszak alatt; felhívja a Bizottságot, hogy kellő időben értékelje, hogy szükség esetén ki kell-e terjeszteni ezt az ideiglenes keretet 2020 végén túlra;
97. üdvözli a vállalkozásoknak nyújtott támogatások feltőkésítéséről szóló ideiglenes keret második módosításában meghatározott feltételeket, különös tekintettel az osztalékfizetések, a részvény-visszavásárlások és a bónuszok bankok és más vállalkozások számára történő kifizetésének tilalmára, valamint azon biztosítékokra, amelyek megakadályozzák a más uniós vállalkozások által az állami támogatásban részesülő vállalkozások ellen indított bekebelező műveleteket;
98. üdvözli, hogy az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes kereten belül a bankoknak nyújtott állami támogatás biztosítja a gazdaság finanszírozását és hozzájárul a pénzügyi stabilitás garantálásához, miközben a bankok helyreállításáról és szanálásáról szóló irányelv és a szanálási szabályok által biztosított meglévő szilárd jogszabályi kereten belül működik;
99. hangsúlyozza a piaci torzulások és az egyenlőtlen versenyfeltételek kialakulásának kockázatát a tagállamok által nyújtott állami támogatások szintjei közötti növekvő eltérések miatt; tudomásul veszi a következő generációs uniós európai helyreállítási terv részét képező Fizetőképesség-támogatási Eszközt azon kockázatok kezelése érdekében, amelyeket e különbségek jelentenek az egységes piac integritására nézve;
100. üdvözli azokat a rendkívüli pénzügyi eszközöket és állami támogatásokat, amelyeket a vállalkozásoknak és a munkavállalóknak nyújtanak a pandémia gazdasági következményeinek leküzdéséhez; felhívja a Bizottságot, hogy határozzon meg közös minimumszabályokat azon követelmények érdekében, hogy a pénzügyi támogatásban részesülő vállalkozásoknak összhangban kell lenniük a környezetvédelmi, társadalmi és irányítási (ESG) kritériumokkal és az adózás átláthatóságával annak elkerülése érdekében, hogy a különböző nemzeti kritériumok további eltéréseket eredményezzenek, valamint annak bizonyítása érdekében, hogy a kapott állami támogatást hogyan használják fel műveleteiknek az EU éghajlat- és környezetvédelmi célkitűzéseivel és a Párizsi Megállapodással való összehangolására; emlékeztet arra, hogy a támogatást csak a Covid19 okozta veszteségek fedezésére szabad nyújtani; hangsúlyozza, hogy állami támogatást csak azoknak a vállalatoknak szabad nyújtani, amelyek a Covid19 azonnali hatásaival szembesülnek, nem pedig azoknak, amelyek már a válság előtt pénzügyi nehézségekkel küzdöttek; sürgeti, hogy az adóparadicsomokban bejegyzett vállalatok számára tiltsák meg az állami támogatásokhoz vagy pénzügyi támogatási csomagokhoz való hozzáférést, amennyiben nem vállalnak kötelezettséget magatartásuk megváltoztatására;
101. üdvözli a jelenlegi Covid19-járvány miatt kialakuló sürgős helyzetekre válaszul az üzleti együttműködéssel kapcsolatos antitrösztkérdések vizsgálatára irányuló ideiglenes keretről szóló bizottsági közleményt; hangsúlyozza, hogy a Bizottság 2003 óta most adta ki első megerősítő levelét; kiemeli, hogy ez a válság hangsúlyozta, hogy gyors és hatékony válaszokra van szükség egy gyorsan alakuló környezetben, és kiemeli a részvételen alapuló antitrösztintézkedések előnyeit, valamint azt, hogy jogbiztonságot kell nyújtani a vállalatok számára a kulcsfontosságú stratégiai ágazatokban való üzleti együttműködés megkezdésekor;
102. hangsúlyozza, hogy - tekintettel a pandémia hatására - meg kell erősíteni a kulcsfontosságú európai ágazatok gazdasági ellenálló képességét, és a kutatás és az innováció révén fel kell lendíteni a gazdasági helyreállítást; felhívja a Bizottságot, hogy a piac meghatározásáról szóló 1997. évi közlemény felülvizsgálata során alkalmazzon dinamikusabb megközelítést, és az európai összefonódás-ellenőrzés tekintetében az innovációs kritériumokat tegye a vonatkozó piacelemzés központi elemévé; felhívja a Bizottságot, hogy a célravezetőségi felülvizsgálat részeként értékelje az együttműködési és kutatási-fejlesztési megállapodásokkal kapcsolatos kedvezőbb megközelítés elfogadásának lehetőségét;
103. hangsúlyozza, hogy a világjárvány a vállalatokat kiszolgáltatottá tette a külföldi felvásárlásokkal szemben; megjegyzi, hogy a Covid19-válság rámutatott az uniós ellátási láncok hiányosságaira és az EU stratégiai szuverenitásának hiányára olyan területeken, mint a gyógyászati termékek vagy az élelmiszerek, valamint arra, hogy meg kell védeni a kritikus uniós vállalatokat és eszközöket a nagy domináns szereplők általvégrehajtott ellenséges felvásárlásokkal szemben;
104. hangsúlyozza, hogy kiemelt fontosságú az EU arra irányuló erőfeszítéseinek fokozása, hogy határozottan fellépjen a külföldi állami tulajdonban lévő szervezetek vagy kormányhoz kapcsolódó vállalatok által azon kiszolgáltatott európai vállalatokkal szemben tanúsított tisztességtelen versennyel és ellenséges magatartással szemben, amelyek a Covid19-világjárvány okozta gazdasági visszaesésen miatt a túléléséért küzdenek, mivel az ilyen magatartás célja a kulcsfontosságú európai technológiák, infrastruktúra és szakértelem ellenőrzés alá vonása; felhívja ezért a Bizottságot, hogy haladéktalanul tegyen javaslatot az európai vállalatok harmadik országokból származó állami tulajdonú vállalatok vagy kormányzati vállalatok általi külföldi felvásárlásának ideiglenes tilalmára;
105. üdvözli a közösségimédia-platformoknak az álhírek elleni küzdelemre és a WHO Covid19-re vonatkozó hivatalos információinak platformjaikon keresztül történő terjesztésére irányuló kezdeményezéseit; arra figyelmeztet azonban, hogy ezek a platformok már a válság előtt is jelentős piaci erővel rendelkeztek; támogatja a Bizottság azon felhívását, hogy tanulmányozni kell a jelentős hálózati hatásokkal járó platformok kapuőrként való működésének lehetőségét a közelgő előzetes szabályozási keretre irányuló javaslat részeként, feltéve, hogy ez nem vezet további késedelmekhez; felhívja a Bizottságot, hogy tiltsa meg a platformokon a személyre szabott reklámokat, és növelje az átláthatóságot a felhasználók számára; támogatja az együttműködést az okostelefonok operációs rendszereinek piacán jelen lévő jelentős nem európai szereplők kontaktkövető alkalmazásainak fejlesztése terén; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy az adatgyűjtés ne erősítse tovább néhány domináns szereplő piaci erejét;
106. hangsúlyozza, hogy a Covid19-válság egzisztenciális kockázatot jelent EU-szerte a példátlan számú vállalkozás számára, és a munkanélküliségi ráta hatalmas megugrását okozta; felhívja a Bizottságot, hogy értékelje, hogy a jelenlegi válságban a leépülő vállalkozásnak az összefonódás nélkül a piacról való eltűnésének jelenleg alkalmazott koncepciója megfelel-e a célnak; határozottan úgy véli, hogy a versenypolitika és az iparpolitika együttesen hozzájárulhat az európai szuverenitás fenntartható módon történő kialakításához; üdvözli a Bizottság iparpolitikai stratégiáját;
107. elismeri a Bizottság által a Covid19-válság során végzett hatékony és eredményes munkát; hangsúlyozza, hogy a rendkívüli körülmények miatt jelentős mennyiségű emberi erőforrást kellett átcsoportosítani az állami támogatások nyomon követésére; további tájékoztatást kér a Versenypolitikai Főigazgatóság személyzeti erőforrásainak helyzetéről és azok alakulásáról a jelenlegi mandátumidőszak során;
108. sürgeti a Bizottságot, hogy jobban tájékoztassa a Parlamentet folyamatban lévő munkájáról, különösen az érintett piac meghatározásának felülvizsgálatáról és az állami támogatásokról szóló iránymutatások felülvizsgálatáról; felhívja a Bizottságot, hogy nyújtson be a Parlamentnek egy részletes értékelést, amely bemutatja az ideiglenes állami támogatási keretrendszerben engedélyezett állami támogatás teljes összegének tagállamok, ágazatok és engedélyezett támogatástípusok (támogatások, garanciák stb.) szerinti megoszlását, valamint a tagállamok által alkalmazott esetleges további feltételeket; úgy véli, hogy egy átfogó és részletes értékelés áttekintést nyújtana az Európai Parlament képviselői számára a nemzeti szinten hozott gazdasági intézkedésekről, valamint konkrét részletekkel szolgálna a támogatás típusáról, a kedvezményezettek típusáról és adott esetben a jóváhagyás módszeréről; hangsúlyozza, hogy az állami támogatások eredménytábláját, amely számos táblázatot és ábrát tartalmaz az állami támogatásokról és azok belső piacra gyakorolt hatásáról, időben frissíteni kell;
109. felhívja a Bizottságot, hogy a válságot követően nyújtson be közleményt a Parlamentnek és a Tanácsnak a Covid19-világjárványnak a piaci versenyre és a versenyjog végrehajtására, az egységes piac integritására és a versenypolitika jövőjére gyakorolt hatásairól;
110. felhívja a Bizottságot, hogy az állami támogatásban részesülő bankok számára tegye kötelezővé a teljes lakossági banki/fogyasztói banki szolgáltatásaik megtartását, és biztosítsa, hogy a bankok ne használhassák fel ürügyként a Covid19-válságot az ilyen szolgáltatások tartós csökkentésére;
o
o o
111. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak, a nemzeti parlamenteknek és a nemzeti versenyhatóságoknak.
