A jogszabály mai napon ( 2024.03.28. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2021, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI PARLAMENT 2020. június 19-i (2021/C 362/07) ÁLLÁSFOGLALÁSA

a közlekedésről és az idegenforgalomról 2020-ban és azon túl (2020/2649(RSP)) * 

P9_TA(2020)0169

Idegenforgalom és közlekedés 2020-ban és azt követően

Az Európai Parlament,

- tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) és (4) bekezdésére,

A. mivel az idegenforgalom olyan átfogó gazdasági tevékenység, amely széles körű hatást gyakorol a gazdasági növekedésre, a foglalkoztatásra, valamint a társadalmi és a fenntartható fejlődésre;

B. mivel az idegenforgalmi ágazat 22,6 millió embert foglalkoztat - ami a teljes uniós foglalkoztatás 11,2%-ának felel meg -, 2019-ben 9,5%-kal járult hozzá az EU GDP-jéhez, elősegíti a kiegyensúlyozott regionális struktúrát, és pozitív hatást gyakorol a regionális fejlődésre; megjegyzi, hogy az EU-ban legalább 6,4 millió munkahely van veszélyben;

C. mivel mint minden emberi tevékenység, az idegenforgalom - és különösen a túlzott mértékű idegenforgalom - is hatással van az éghajlatváltozásra, olyan környezeti és gazdasági hatásokkal jár, mint például a fokozott szennyezés, a biológiai sokféleség csökkenése, a forgalmi torlódások, az infrastruktúra-karbantartási költségek és az emelkedő árak; mivel azonban az ágazat elkötelezett amellett, hogy felgyorsítsa az előrelépést a fenntartható turizmus fejlesztése felé, és hogy a kibocsátások csökkentését célzó kezdeményezések révén hozzájáruljon az európai és nemzetközi éghajlat-politikai célok eléréséhez;

D. mivel az idegenforgalom számos érdekelt fél összetett értékláncából áll, amely közvetlenül kapcsolódik a személyszállítási tevékenységekhez;

E. mivel a Covid19 a fő gazdasági ágazatok közül a közlekedés, a kultúra és az idegenforgalom ágazatát érintette a leghátrányosabb módon, és a nagy arányú munkanélküliség különösen az idénymunkásokat és a kiszolgáltatott helyzetben lévőket érinti;

F. mivel a kulturális helyszíneket és intézményeket, fesztiválokat és múzeumokat különösen súlyosan sújtotta az egészségügyi válság, míg tíz turistából négy a kulturális kínálat alapján választja ki úti célját;

G. mivel a „Turizmus és közlekedés 2020-ban és azon túl” című közlemény (COM(2020)0550), valamint a turizmusra és közlekedésre vonatkozó csomag 2020. május 13-i elfogadásával a Bizottság megtette az első szükséges lépést, hogy előmozdítsa értékes közlekedési és turisztikai ágazataink talpra állását a Covid19-világjárványból;

H. mivel tíz év telt el azóta, hogy a Bizottság 2010 júniusában elfogadta az „Európa, a világ első számú turisztikai célpontja - az európai turizmus új politikai kerete” című közleményt (COM(2010)0352), amely stratégiát és cselekvési tervet határozott meg az uniós turizmusra vonatkozóan;

I. mivel a Lisszaboni Szerződés 2009. évi hatálybalépése óta az EU-t olyan támogató hatáskörökkel ruházták fel, amelyek célja ezen a területen a tagállami fellépések koordinálása és kiegészítése * ;

Az európai idegenforgalmi és közlekedési ágazatra vonatkozó helyreállítási tervek a Covid19-járványt követően

1. úgy véli, hogy a közlekedési ágazat és a turizmus fennmaradásának és versenyképességének biztosításához mind az ezen ágazatoknak szóló gyors, rövid távú támogatásokra, mind a hosszú távú támogatásokra szükség van, továbbá hogy az ágazaton belüli további veszteségek lehető legkisebbre csökkentése és az ágazat hosszú távú fenntarthatósága érdekében elengedhetetlen azon intézkedések végrehajtása, amelyekkel visszanyerhető a turisták bizalma az Európába irányuló és az Európán belüli utazások tekintetében; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi válság történelmi lehetőséget is jelent az EU-n belüli idegenforgalom modernizálására, hogy fenntarthatóbbá és a fogyatékossággal élő személyek számára hozzáférhetőbbé tegyük, valamint arra, hogy azt ipari ökoszisztémaként kezdjük vizsgálni, amely beruházási célokkal, humán tőkével, technológiai innovációs igényekkel és teljesítménymutatókkal, valamint egy olyan jelentős ágazattal rendelkezik, amely hozzájárulhat a 2050-ig megvalósítandó klímasemlegességi célok eléréséhez;

2. kiemeli, hogy a jelenlegi válsághelyzetben, amikor számos közlekedési vállalat küzd a túlélésért, rendkívül fontos uniós szinten a stratégiai fontosságú közlekedési infrastruktúrába való beruházás folytatása; hangsúlyozza továbbá, hogy a közlekedésre vonatkozó helyreállítási tervekben a meglévő gazdasági ágazatok megmentésére irányuló támogatás mellett az innovatív növekedési lehetőségekre is figyelmet kell fordítani;

3. üdvözli a Bizottság által a csomag részeként elfogadott „Út a szabad mozgás helyreállítására és a belső határellenőrzések megszüntetésére vonatkozó, fokozatos és összehangolt megközelítés kialakítása felé - Covid19” című közleményt, valamint a személyek korlátlan szabad mozgásához való visszatérést célzó fokozatos és összehangolt megközelítésre irányuló javaslatot; kéri, hogy hozzanak létre egy uniós szintű mechanizmust a megfelelően alacsony fertőzési arány meghatározására, és hogy biztosítsák ezen arány egységes alkalmazását az egész EU-ban; felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a „turizmus újraindítását” egy ajánlással, amely kiemeli a „fenntartható turizmust”, és hitelesen tanúsított vállalkozásokat és úti célokat részesít előnyben a környezetbarát, társadalmilag felelős és gazdaságos utazás és turizmus élvonalában; üdvözli a Bizottságnak az áruk, különösen az élelmiszerek és az orvostechnikai eszközök Unión belüli folyamatos forgalmát biztosítani hivatott kezdeményezését és valamennyi olyan kezdeményezést, amelynek célja az uniós belső piac indokolatlan ellenőrzések és késedelem nélküli, teljes körű működésének biztosítása;

4. ismételten hangsúlyozza a megkülönböztetésmentesség elvének fontosságát a belföldi és a határokon átnyúló korlátozások fokozatos megszüntetése, valamint az uniós szinten elfogadott intézkedések kölcsönös elismerése tekintetében, és hangsúlyozza, hogy el kell kerülni az egyes tagállamok közötti megállapodásokat (az úgynevezett turisztikai folyosókat), amelyek további hatást gyakorolnának az egészségügyi válság által különösen sújtott tagállamok gazdaságára, ezen belül különösen azok idegenforgalmi ágazatára; aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy számos tagállam a közelmúltban olyan egyoldalú intézkedéseket vezetett be, amelyek nemcsak alááshatják az egységes piac működését és negatív hatást gyakorolhatnak az uniós polgárok millióinak életére, hanem további csapást is mérnek a turizmusra és a bizalomra; ezért sürgeti a Bizottságot, hogy akadályozza meg bármiféle olyan diszkriminatív és nem járványügyi jellegű intézkedés tagállamok általi végrehajtását, amelyek megkérdőjelezik a schengeni térség integritását és gátolják az európai utazási és turisztikai ágazat gyors talpra állását;

5. hangsúlyozza, hogy támogatni és népszerűsíteni kell az idegenforgalmi területeket az EU-ban, többek között a látogatóknak szóló vonzó ajánlatok révén, feltéve, hogy az adott területek járványügyi és társadalmi-egészségügyi feltételei ezt lehetővé teszik; alapvető fontosságúnak tartja, hogy a látogatók biztonságos körülményeinek garantálása érdekében a vállalkozások és ügyfeleik teljes körűen betartsák és végrehajtsák az összes egészségügyi, higiéniai és tisztasági követelményt, például a közösségi távolságtartási intézkedéseket; Unió-szerte egységes értékelési kritériumok kidolgozására szólít fel annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet azokra a területekre, amelyek biztonságos környezetet biztosítanak a bejövő és kimenő turizmus számára; elismeri, hogy az interoperábilis digitális technológiák alkalmazása tekintetében (például egy erre a célra létrehozott bizottsági információs honlap vagy a digitális innovációs központok igénybevétele révén) a legmagasabb szintű biztonságot és védelmet kell érvényesíteni és fenntartani az utazási és idegenforgalmi ágazat, valamint a turisták támogatása érdekében, tiszteletben tartva az egyének magánélethez és adatvédelemhez fűződő jogait; hangsúlyozza, hogy ki kell dolgozni egy korai figyelmeztető rendszert, amely hatékonyan figyelmezteti a turistákat a célállomásukon jelentkező esetleges egészségügyi veszélyekre, hogy a karantén- és evakuálási protokollok azonnaliak és hatékonyak lehessenek;

6. elismeri a nemzetközi utazók idegenforgalmi ágazatunkban betöltött fontos szerepét; felhívja ezért a Bizottságot és a tagállamokat annak értékelésére, hogy az EU külső határain megszüntethetőek-e a nem alapvető utazásokra vonatkozó korlátozások, anélkül, hogy veszélyeztetnék a közegészségügyet és a közbiztonságot, figyelembe véve az egyes harmadik országok járványügyi helyzetét, és törekedve a Covid19-cel kapcsolatos védelmi intézkedések kölcsönös elismerésére, különösen a légi közlekedésben, követve a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) szabványait és az Európai Unió Repülésbiztonsági Ügynöksége (EASA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) „Covid19: Repülésbiztonsági egészségügyi protokoll: üzemeltetési iránymutatások a légi utasok és a légi közlekedésben dolgozók irányítására a Covid19-járvány kapcsán” című közös dokumentumát az európai légi közlekedés biztonságos újrakezdése érdekében, és sürgeti azok gyors végrehajtását;

7. hangsúlyozza a határ menti ingázók és az idénymunkások fontosságát az idegenforgalmi ágazaton belüli szolgáltatásnyújtásban, ami a gazdaság fellendítésére irányuló erőfeszítések egyik kulcsfontosságú eleme, és felszólít olyan intézkedések meghozatalára, amelyek célja mobilitásuk ösztönzése és jogaik védelme, ideértve a meglévő jogszabályok jobb végrehajtását is;

8. üdvözli a „Covid19: Iránymutatások a közlekedési szolgáltatások és az összekapcsoltság fokozatos helyreállításáról” című bizottsági közleményt, valamint egy elvi kereten és egy közös eszköztáron alapuló iránymutatást, amely összehangolt, megkülönböztetésmentes és arányos intézkedések meghozatalával segít mindenfajta közlekedési szolgáltatás újraindításában az egész Unióban;

9. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tudományos bizonyítékok és alapos kockázatértékelés alapján, olyan szervezetek, mint például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vagy az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által meghatározott nemzetközi normáknak megfelelően állapodjanak meg ideiglenes, arányos és megkülönböztetéstől mentes intézkedésekről a biztonságos átutazások és az egyik országból a másikba történő utazások megkönnyítése érdekében; hangsúlyozza, hogy fontos biztosítani az uniós és nemzetközi utazások újraindítása céljából uniós szinten elfogadott intézkedések kölcsönös elismerését; ezen túlmenően hangsúlyozza, hogy a járvány megfékezésére irányuló intézkedések végrehajtása, illetve azok enyhítése soha nem eredményezheti a közlekedés területén alkalmazott szigorú uniós biztonsági és védelmi normák csökkenését;

10. hangsúlyozza, hogy a vírus terjedésének megakadályozása és a bizalom kiépítése szempontjából hatékony eszköz lehet a szűrés azokban az esetekben, amikor a közösségi távolságtartás nem lehetséges, feltéve, hogy gyors, megbízható és megfizethető szűrési módszerek állnak rendelkezésre; felhívja a Bizottságot, hogy az ECDC-vel és a tagállamokkal együttműködve rendszeresen vizsgálja meg, hogy léteznek-e a fent említett feltételeknek megfelelő tesztek, és lehetőség szerint szervezzen összehangolt beszerzést a lehető legjobb feltételek és ár biztosítása érdekében; sürgeti a Bizottságot és a tagállamokat, hogy használjanak fel minden rendelkezésükre álló finanszírozási eszközt a polgárok ingyenes tesztelésének biztosítása érdekében;

11. hangsúlyozza, hogy az utazási korlátozásokat és a határellenőrzéseket meg kell szüntetni azon régiók, térségek és tagállamok esetében, amelyek járványügyi helyzete javul és kellően hasonló egymáshoz, amint közös kritériumokat állapítanak meg annak értékelésére; hangsúlyozza, hogy az epidemiológiai helyzet javulása kulcsfontosságú a biztonságos utazás és közlekedés helyreállítása, valamint az idegenforgalmi szolgáltatások újraindítása szempontjából; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a tagállamokkal együttműködve vizsgálja meg az olyan egészségügyi szűrőintézkedések megvalósíthatóságát és hozzáadott értékét, mint a diagnosztikai vizsgálatok (pl. szerológiai vagy tamponvizsgálatok) és a közlekedési csomópontokról induló utasok hőmérsékletének ellenőrzése; felszólít a különböző közlekedési módokra vonatkozó közös higiéniai intézkedések szabványainak és részletes protokolljainak kidolgozására; úgy véli, hogy a kiszámíthatóság és az egyértelműség biztosítása érdekében minden fuvarozónak harmonizált módon egységes intézkedéseket kell alkalmaznia; úgy véli, hogy a műszaki üzemeltetési protokollokat a biztonságos utazás előfeltételévé kell tenni;

12. üdvözli a Bizottság „Uniós iránymutatás a turisztikai szolgáltatások fokozatos újraindításáról, valamint a szálláshelyek és vendéglátóipari létesítmények egészségügyi protokolljáról - Covid19” című közleményét, és sürgeti a tagállamokat, hogy regionális és helyi szinten osszák meg ezt az iránymutatást az illetékes hatóságokkal; e tekintetben felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy pénzügyileg támogassák az utazási és idegenforgalmi ágazatot ezen intézkedések végrehajtásában, teljes mértékben együttműködve az utazási és idegenforgalmi ágazattal, és összhangban az európai zöld megállapodás törekvéseivel és a digitalizációval;

13. felhívja a Bizottságot, hogy a tagállami hatóságokkal, az idegenforgalomban érdekelt felekkel és nemzetközi szervezetekkel együttműködve hozzon létre egy uniós biztonsági tanúsítási rendszert és egyértelmű és hatékony egészségügyi protokollokat az uniós idegenforgalmi és utazási létesítmények és üzemeltetők számára azzal a céllal, hogy megfeleljenek a legszigorúbb higiéniai és biztonsági előírásoknak és ösztönözze az uniós iránymutatásokon alapuló konkrét intézkedések végrehajtását, növelje a tagállamainkba látogató utazók bizalmát és biztonságát és megerősítse az ágazat talpra állását;

14. felhívja a Bizottságot, hogy a magas szintű fogyasztóvédelem fenntartása mellett tegyen javaslatot közös uniós szabályokra a Covid19-cel kapcsolatban kibocsátott utalványok szerződéses feltételeire vonatkozóan, amely utalványok fogyasztók általi elfogadásának minden esetben önkéntesnek kell lennie és amelyek nem érinthetik a vállalatok azon kötelezettségét, hogy az utazók számára visszatérítést nyújtsanak az uniós jog által előírt időkereten belül, mindezt abból a célból, hogy ezen utalványok rugalmasabbá és ezáltal vonzóbbá és életképesebbé váljanak, és a különféle módokon történő végrehajtás ne eredményezhessen a fogyasztókkal szembeni eltérő bánásmódot, valamint a verseny torzulását a közlekedési és idegenforgalmi piacon; sürgeti továbbá a Bizottságot, hogy minden rendelkezésére álló eszközzel biztosítsa az uniós jog megfelelő érvényesítését és egységes alkalmazását, és mozdítsa elő az önkéntes utalványokra vonatkozó harmonizált szabályok alkalmazását;

15. felhívja a Bizottságot, hogy a Covid19-válság tapasztalataira építve és a tagállamok hasonló rendszerei alapján vizsgálja meg egy, a vállalatok számára kidolgozandó európai utazási garanciarendszer lehetőségét a pénzügyi likviditás biztosítására, hogy garantálni tudják az utazóknak járó visszatérítéseket és a hazaszállítás költségeit, valamint a csőd esetén felmerülő károk méltányos megtérítését; továbbá véleménye szerint az utazókat ösztönözni kell arra, hogy utazási biztosítást kössenek;

16. felhívja a Bizottságot, hogy indítson célzott uniós kommunikációs kampányt, többek között egy uniós szintű információs alkalmazáson keresztül, az utazásról és az idegenforgalomról, amelynek célja az EU-n belüli utazás előmozdítása, a polgárok utazásba és turizmusba vetett bizalmának helyreállítása a Covid19-járvány során, a turisták hatályos egészségügyi és biztonsági intézkedésekről való tájékoztatása, valamint fenntartható és kohézióra épülő értékek teremtése egy „uniós idegenforgalmi márka” révén; kéri, hogy a „biztonságos és intelligens úti cél” fogalma kapjon központi szerepet a fenntartható, felelős és elérhető turizmus fejlesztésének biztosítása során;

17. kéri, hogy vezessenek be uniós szintű mechanizmust egy tudományos bizonyítékokon és megbízható és egységes adatokon alapuló biztonsági és védelmi küszöbérték meghatározására az utazási korlátozások feloldása vagy bevezetése esetén, valamint hogy biztosítsanak megfelelő szintű nyomon követést és cselekvési tervet a járványügyi helyzet kedvezőtlen alakulása esetére; hangsúlyozza, hogy e tekintetben konkrétabb és részletesebb cselekvési tervre van szükség a Covid19-válságból való kilábalás érdekében javasolt fokozatos nyitási stratégia nyomon követésére és értékelésére;

18. felhívja a Bizottságot, a tagállami hatóságokat és az érdekelt feleket, hogy működjenek együtt annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb egyértelmű iránymutatásokat és felkészültségi terveket dolgozzanak ki a járvány lehetséges második hullámára, és foglalkozzanak az utazási és idegenforgalmi ágazatra vonatkozó fertőzésmegelőzési és -ellenőrzési intézkedésekkel, tekintettel arra, hogy az előrejelzések szerint a korlátozó intézkedések meghosszabbítása miatt a GDP idei visszaesése akár a 16%-ot is elérheti;

19. üdvözli a SURE programot, amely segíti a tagállamokat a csökkentett munkaidőben való foglalkoztatás és a hasonló intézkedések költségeinek fedezésében, lehetővé téve a vállalatok számára a munkahelyek megőrzését az idegenforgalmi ágazatban; kiemeli továbbá az átképzésbe, a digitális készségekkel kapcsolatos képzésbe és a munkahelyteremtést támogató kezdeményezésekbe való beruházás fontosságát, amellyel megelőzhető a munkahelyek világjárvány okozta folyamatos megszűnése és a társadalmi egyenlőtlenségek;

Fokozott szolidaritás és koordináció az uniós idegenforgalmi ágazatban

20. hangsúlyozza egy olyan valódi európai idegenforgalmi politika kialakítása felé történő elmozdulás fontosságát, amely jelentős mértékben hozzájárul majd az Unió versenyképességének fokozásához ebben az ágazatban, előmozdítva a tagállamok és a régiók közötti együttműködést és lehetőségeket teremtve további beruházásokra és innovációkra az ágazatban; emlékeztet arra, hogy az idegenforgalmi szolgáltatások egységes piacára vonatkozó jogszabályokban el kell kerülni a túlszabályozást, hogy az idegenforgalmi ágazatot érintő politikák és jogszabályok jobb összehangolásának biztosítása révén megszűnjenek és megelőzhetőek legyenek a szabályozási ellentmondások és párhuzamosságok;

21. üdvözli a Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy szervezzenek európai idegenforgalmi csúcstalálkozót az uniós intézmények, az iparág, a régiók, a városok és az érdekelt felek részvételével, hogy elgondolkodjanak az európai turizmus jövőjéről, és támogatja a fenntartható, innovatív és ellenállóképes európai idegenforgalmi ökoszisztéma 2050-ig történő megvalósítási menetrendjének (a továbbiakban: a 2050-ig tartó európai idegenforgalmi menetrend) kidolgozását; felhívja ezért a Bizottságot, hogy e párbeszéd eredményei alapján fogadjon el egy 2021-re szóló új stratégiát és cselekvési tervet az uniós turizmusra vonatkozóan annak érdekében, hogy Európa az „uniós idegenforgalmi márka” révén megőrizze vezető úti célként betöltött szerepét; hangsúlyozza, hogy e hosszú távú stratégiának tartalmaznia kell egy, az ágazat digitalizálására irányuló tervet, valamint a turisztikai térségek rehabilitálását célzó rendszereket; hangsúlyozza, hogy a stratégiának támogatnia kell az ágazat zöld átmenetét a folyamatok kiigazítása, valamint az infrastruktúrák és létesítmények megújítása révén; hangsúlyozza, hogy a Bizottságnak szorosan nyomon kell követnie ennek végrehajtását;

22. üdvözli a Bizottság kezdeményezését, amely rugalmasságot biztosít az állami támogatásokra vonatkozó szabályok keretében; ragaszkodik azonban ahhoz, hogy életképes projektekre, versenyképességre és szociális és ökológiai normákra, valamint egyértelmű és ágazatspecifikus iránymutatásra van szükség a közlekedési és idegenforgalmi ágazatban a tagállamok közötti hatékony koordináció lehetővé tétele, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a nemzeti kompenzációs rendszereket tisztességesen, időben, arányosan és korlátozott ideig alkalmazzák a Covid19 kitörése által okozott veszteségeknek a verseny indokolatlan torzítása nélküli kezelése céljából;

23. kiemeli az uniós, nemzeti, regionális és helyi hatóságok és valamennyi érdekelt fél közötti megerősített együttműködés fontosságát a turizmussal kapcsolatos horizontális kérdések kezelése érdekében; e tekintetben felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy uniós idegenforgalmi stratégiát, amely rövid, közép- és hosszú távú célkitűzéseket - ezen belül az ENSZ fenntartható fejlesztési céljait - magában foglaló konkrétabb és részletesebb cselekvési tervet tartalmaz, és amely szerint a tagállamoknak egyértelmű stratégiai és eredményorientált célokat kellene kitűzniük; szorgalmazza, hogy a Parlamenttel és a tagállamokkal együttműködésben fogadjanak el egy megfelelő stratégiát a fenntartható idegenforgalomra vonatkozóan, amely magában foglalja az összes tagállam, az ágazati szereplők és a turisták által alkalmazandó és betartandó intézkedéseket;

24. hangsúlyozza, hogy a Bizottság által 2020. május 27-én előterjesztett, az európai helyreállítási tervre irányuló javaslat, amely megerősített hosszú távú uniós költségvetést (a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret) és egy új, 750 milliárd eurós gazdaságélénkítő eszközt tartalmaz, amelynek feltétele kell legyen a strukturális reformok végrehajtása és az ökológiai és szociális normák tiszteletben tartása, jó alapul szolgál a további tárgyalásokhoz; üdvözli annak elismerését, hogy az idegenforgalom a COVID19-válság által leginkább sújtott gazdasági tevékenységek egyike; megjegyzi, hogy az új uniós gazdaságélénkítő eszköz, a Next Generation EU hangsúlyozza, hogy a turizmus árbevétele 2020 második negyedévében több mint 70%-kal csökkenhet, miközben a turizmushoz kapcsolódó alapvető beruházási igény, amely 161 milliárd eurót tesz ki, az első helyen áll a különböző ökoszisztémák között; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy a helyreállítási csomagban tulajdonítson kellő jelentőséget az idegenforgalmi ágazatnak, és adjon ki iránymutatást a folyamatban lévő és a soron következő programok keretében a finanszírozáshoz való gyors és méltányos, továbbá aránytalan adminisztratív terhek nélküli hozzáférés biztosítása érdekében; ezzel összefüggésben kiemeli a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz révén ebbe az ágazatba történő beruházások fontosságát, amelyek lehetővé teszik egy fenntartható, rugalmas és versenyképes idegenforgalmi ágazatra irányuló stratégia kidolgozását az egész EU-ban; úgy véli, hogy az uniós gazdaságélénkítési tervnek tartalmaznia kell annak lehetőségét, hogy további pénzügyi támogatást nyújtsanak az idegenforgalmi ágazatnak azon az alapon, hogy az utazási és idegenforgalmi ágazat milyen mértékben járul hozzá az adott tagállam GDP-jéhez;

25. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a következő (a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó) többéves pénzügyi keretben nem szerepel külön költségvetési sor a fenntartható turizmus számára, és sajnálja, hogy jelenleg nem létezik konkrét és célzott pénzügyi eszköz az ágazat rövid távú fellendítésének támogatására; hangsúlyozza, hogy a legkülső és a szigeti régiókat különleges bánásmódban kell részesíteni, és ezekre vonatkozóan egyedi intézkedéseket kell fontolóra venni;

26. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy sürgősen támogassák a szállítási, kulturális és idegenforgalmi ágazatokban működő vállalkozásokat és munkavállalókat, köztük az önálló vállalkozókat, különösen a kkv-kat, a makrovállalkozásokat és a családi vállalkozásokat likviditásuk kezelésében, segítve őket a munkahelyek megőrzésében és a szükségtelen adminisztratív terhek csökkentésében; felszólít továbbá egy európai keret kidolgozására a munkavállalók számára az idegenforgalmi ágazat teljes értékláncában, szoros párbeszédet folytatva a szociális partnerekkel és szem előtt tartva a munkavállalók valamennyi típusát;

27. felszólít egy felülvizsgált európai kkv-stratégia kidolgozására, amely figyelembe venné a Covid19 kkv-kra gyakorolt hatását, és a bürokrácia csökkentése, a finanszírozáshoz való hozzáférés költségeinek csökkentése és a stratégiai értékláncokba történő beruházások ösztönzése révén konkrét kezdeményezéseket terjesztene elő talpra állásuk elősegítésére, az ökoszisztémákon, a zöld megállapodáson és a digitális átálláson alapuló európai iparpolitikával összhangban; emlékeztet arra, hogy meg kell tenni a szükséges kiigazításokat az új egészségvédelmi és biztonsági intézkedéseknek való megfelelés érdekében, jelentős beruházásokat eszközölve a fogyasztók biztonsága és a közösségi távolságtartás, valamint egyéb vonatkozó óvintézkedések tiszteletben tartása érdekében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy EU-szerte hálózatokat és klasztereket hozzanak létre, amelyek alkalmasak arra, hogy a kkv-szektoron belül a bevált gyakorlatok, stratégiák és szinergiák harmonizációjához vezessenek;

28. hangsúlyozza, hogy vállalkozások ezrei, különösen kkv-k a túlélésért küzdenek, és sokukat fizetésképtelenség fenyeget; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy a már bejelentett eszközökkel kapcsolatban világítsák át a fejleményeket és vizsgálják meg a sürgősségi támogatás fokozásának lehetőségét, megfelelő intézkedéseket téve a vállalkozásokat fenyegető csőd elhárítása érdekében;

Egy időtálló uniós idegenforgalmi ágazat felé

29. hangsúlyozza, hogy az idegenforgalmi ágazat nagymértékben függ a közlekedési ágazattól, és hogy ezért az összes közlekedési mód hozzáférhetőségének, fenntarthatóságának és összekapcsoltságának javítása az összes közlekedési ágazatban (beleértve a közutakat, a vasutat a tengeri és belvízi közlekedést) a legmagasabb szintű biztonság fenntartása mellett jelentős hatást gyakorolna az uniós idegenforgalmi ágazat fejlődésére; e tekintetben hangsúlyozza, hogy mivel 2021 a vasút európai éve lesz és csökkenteni kell a közlekedésből származó kibocsátásokat, a Bizottságnak elő kell mozdítania az összes fenntartható alternatív közlekedési módot;

30. hangsúlyozza, hogy elő kell mozdítani a fenntartható utazási módokat, például a turistákat szolgáló kerékpár-infrastruktúra és az éjszakai vonatok fokozott támogatása révén; hangsúlyozza azokat a gazdasági és környezeti előnyöket, amelyeket a fenntartható közlekedési módok - például a kerékpározás - nyújthatnak az idegenforgalom számára, és felhívja a Bizottságot, hogy támogassa a kerékpáros infrastruktúrát és ruházzon be abba az ilyen jellegű idegenforgalom elősegítésére;

31. kiemeli, hogy minden tagállamnak fejlett, korszerű, biztonságos és fenntartható infrastruktúra-hálózattal kell rendelkeznie az EU-n belüli utazás megkönnyítése, valamint a peremterületeken elhelyezkedő tagállamok Európán belüli és nemzetközi turizmus számára való hozzáférhetőbbé tétele érdekében; felhívja ezért a Bizottságot, hogy támogassa a határokon átnyúló hiányzó regionális vasúti összeköttetések visszaállítását, végezze el a meglévő infrastruktúra-hálózat megfelelőségének vizsgálatát, és javasoljon azonnali kiegészítő intézkedéseket a legfejletlenebb és legtávolabbi területeken, amelyek gyakran a legkevésbé fejlett hálózatokkal rendelkeznek és különös figyelmet igényelnek; megjegyzi, hogy a határ menti régiók az EU területének 40%-át teszik ki és lakosságának egyharmadát adják; felhívja ezért a Bizottságot, hogy biztosítsa, hogy a tagállamok megfelelően tervezzék meg a TEN-T törzshálózata és átfogó hálózatai egészének 2030-ig, illetve 2050-ig történő befejezését, ismertetve az ütemtervet és a rendelkezésre álló költségvetési forrásokat, és hogy összpontosítson különösen a határokon átnyúló szakaszokra, elsősorban azokban a tagállamokban, ahol nem történik előrelépés ezeken a területeken; rámutat arra, hogy ez magában foglalja az égetően szükséges egységes európai égbolt projektet, amely - bár uniós szinten már évek óta holtpontra jutott - egyben biztonságot, hatékonyságot és fenntarthatóságot is nyújtana az európai légi közlekedés számára;

32. felhívja a Bizottságot annak megvizsgálására, hogy megvalósítható-e és milyen lehetséges előnyökkel járna az EU idegenforgalmi ágazata számára egy válságkezelési mechanizmus létrehozása, nem csupán a jelenlegi Covid19-járvány megfelelő és gyors kezelése, hanem ugyanilyen természetű és nagyságrendű jövőbeli kihívásokra való felkészülés érdekében is; hangsúlyozza a rövid távú pénzügyi zavarok átvészelésére irányuló finanszírozási megoldások fontosságát, ugyanakkor azonban biztosítani kell a közép- és hosszú távú keretek és stratégiák aktiválását is; felhívja a Bizottságot, hogy adjon ki iránymutatásokat az idegenforgalmi ágazat bevált gyakorlatai alapján a jelenlegi világjárványhoz hasonló nagyságrendű válságok esetére, biztosítson megfelelő pénzügyi támogatást, és segítse elő olyan megfelelő online platformok kialakítását és koordinálását, ahol az érdekelt felek megoszthatják egymással bevált gyakorlataikat és információikat;

33. nyomatékosan kéri a Bizottságot, hogy a „Calypso” modelljét követve terjesszen elő új inkluzív európai idegenforgalmi rendszerre vonatkozó javaslatot annak lehetővé tétele érdekében, hogy kiszolgáltatott társadalmi csoportok tagjai felhasználhassák nemzeti turistautalványaikat más tagállamokban található társlétesítményekben is, ahol a polgárok számára szintén rendelkezésre áll szociális turizmus program; megjegyzi, hogy számos tagállam kiváló eredményekkel hajtja végre ezeket a programokat, és rendkívül jónak tartaná, ha e rendszerek uniós szinten interoperábilisakká válnának;

34. hangsúlyozza, hogy a polgárokkal való kommunikáció stratégiájának javításával az ágazat versenyképességének megőrzésére irányuló közös uniós megközelítésre van szükség; hangsúlyozza továbbá, hogy az EU koordinációs szerepet tölt be az idegenforgalmi ágazatban, amelyet uniós hozzáadott értéket képviselő intézkedések meghozatalával és a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének további megkönnyítésével kell javítani; kéri az indokolatlan adminisztratív és adóterhek csökkentését, a vállalkozások létrehozásának támogatását, valamint a határokon átnyúló értékesítés és szolgáltatásnyújtás előmozdítását;

35. kiemeli az utazási és idegenforgalmi ágazatban folytatott nemzetközi együttműködés fontosságát, és arra ösztönzi az uniós intézményeket, hogy továbbra is mozdítsák elő az ENSZ Turisztikai Világszervezetével (UNWTO) folytatott párbeszédet és együttműködést;

36. úgy véli, hogy az új technológiák megjelenése és a további digitalizáció jelentősen növelné az utazási és idegenforgalmi ágazat vonzerejét, a felhasználóbarát platformok és az új üzleti modellek pedig fokoznák az ágazat növekedését, versenyképességét és fellendítését; ezért úgy véli, hogy rendkívül fontos az ágazatban alkalmazott munkaerő rendszeres képzése és átképzése, különös tekintettel a digitális készségekre és az innovatív technológiákra;

37. felkéri a Bizottságot, hogy értékelje egy online vízumkérelmezési eljárás létrehozásának lehetőségét - megőrizve ugyanakkor az európai határok erős védelmét - több nemzetközi turista Európába vonzása érdekében; megjegyzi, hogy a Covid19 kitörése rávilágított az innováció felkarolásának és a szolgáltatásnyújtás újragondolásának szükségességére, beleértve azokat is, amelyek átfogóbbá teszik az emberek közötti kapcsolatokat; felkéri ezért a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az európai turisztikai célpontokhoz való távoli, alacsony költségű és időtakarékos e-vízum-hozzáférés lehetőségeit azon jóhiszemű harmadik országbeli állampolgárok számára, akiknek vízumot kell kérniük, és akiknek biometrikus adatait minden esetben nyilvántartásba vennék, amint a határregisztrációs rendszer teljes mértékben működőképessé válik;

38. hangsúlyozza a fenntartható turizmus támogatásának fontosságát, amely hozzájárul a munkahelyteremtéshez, a természetes ökoszisztémák és a biológiai sokféleség védelméhez és helyreállításához, valamint a növekedéshez és a versenyképességhez, új üzleti modellekre építve; felhívja a Bizottságot, hogy a piac minden szegmensében könnyítse meg az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a turizmusban érdekelt felek, különösen a kis vendéglátóipari szolgáltatók számára, amelyeknek különös figyelemben és támogatásban kell részesülniük; megerősíti, hogy az ilyen finanszírozásnak támogatnia kell a fenntarthatóbb, innovatív, ellenállóképes és magas színvonalú turisztikai termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulást, és még inkább hozzá kell járulnia a fenntarthatósághoz, a szezonalitás csökkentéséhez és a turisták egyenletesebb földrajzi eloszlásához; úgy véli, hogy uniós szintű támogatást és koordinációt kell biztosítani a nemzeti, regionális és helyi szintű idegenforgalmi igazgatás javítása érdekében, többek között egy idegenforgalmi fenntarthatósági tanúsítás bevezetése révén; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy támogatni kell a túlzott mértékű idegenforgalom felől a kulturális és fenntartható turizmus egyéb formái felé való elmozdulást, amelyek tiszteletben tartják környezetünket és kulturális örökségünket;

39. hangsúlyozza az idegenforgalom fontosságát az EU bizonyos tagállamai és földrajzi térségei számára, ahol a turizmussal kapcsolatos szolgáltatások gyakran a foglalkoztatottság biztosításának fontos tényezői, és a helyi lakosság egyik fő bevételi forrását jelentik; felhívja a Bizottságot testreszabott intézkedések kidolgozására a legkülső régiók és szigetek, valamint az EU szárazföldi területei közötti szabad mozgás és közlekedési kapcsolatok helyreállítása érdekében; rámutat, hogy az egyedi összekapcsoltság, valamint a kiegészítő pénzügyi és adminisztratív támogatás létfontosságú e régiók számára; hangsúlyozza, hogy az uniós idegenforgalmi stratégiában és kezdeményezésekben a part menti és tengeri turizmusra összpontosító szemléletet kell kialakítani, többek között reklám- és kommunikációs eszközök felhasználásával, valamint a megfelelő piacok működésének javításával is, az úti cél tekintetében érintett felekkel és hatóságokkal közösen kialakított, személyre szabott politikák keretében; emlékeztet a családi vállalkozások támogatásának fontosságára, amelyek fejlesztik a helyi vagy regionális piacokat és előmozdítják a helyi turizmust, mivel ezek az európai magánszektor foglalkoztatásának jelentős hányadát teszik ki, és a vállalkozói kultúra természetes inkubátoraiként működnek;

40. emlékeztet arra, hogy a kulturális turizmus az egész európai idegenforgalom 40%-át teszi ki, valamint arra, hogy az európaiak 68%-ának állítása szerint a kulturális örökség (többek között a Szent Jakab-út („Camino de Santiago”), amely 2021-ben jubileumi évet, Szent Jakab Évet ünnepel) jelenléte befolyásolja üdülési célállomásuk megválasztását * ; felhívja a Bizottságot, hogy javasolja a tagállamoknak, hogy a következő kulturális munkatervben tűzzenek ki egyértelmű stratégiai, és operatív, eredményorientált célkitűzéseket, és javítsák a kultúra jelenlegi stratégiai keretét; hangsúlyozza, hogy a kulturális helyszínekbe történő beruházásokat olyan erőforrásként kell tekinteni és kezelni, amely helyi szinten javítja a versenyképességet és növekedést, anélkül, hogy elfeledkeznénk a kulturális örökségünk részét képező, különösen az éghajlatváltozástól és a túlzott mértékű idegenforgalomtól védendő magában vett értékről; felhívja a Bizottságot, hogy erősítse meg az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) által finanszírozott kulturális helyszínek pénzügyi fenntarthatóságát, és ösztönözze a magánforrásokra épülő finanszírozási rendszerek fejlesztését; kéri továbbá, hogy növeljék a Discover EU program költségvetését, amely jelentős mértékben fellendítheti az ifjúsági turizmust; kiemeli az állami támogatásban részesülő kulturális intézmények sajátos szükségleteit a fellendülés időszakában, mivel biztosítaniuk kell a látogatók biztonságát és fenn kell tartaniuk gazdasági modelljüket; kéri a Bizottságot, hogy találjon alternatív támogatási mechanizmusokat a kulturális ágazat azon munkavállalói számára, akik nagymértékben függenek a funkcionális turizmustól;

41. hangsúlyozza a vidéki és az agroökológiai turizmus előnyeit, és felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is mozdítsa elő és támogassa azokat a kezdeményezéseket, amelyek pótlólagos bevételi forrásokat és munkalehetőségeket teremtenek a vidéki területeken, megelőzik az elnéptelenedést és növelik a társadalmi előnyöket; hangsúlyozza, hogy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) - különösen a LEADER program - fontos szerepet játszhat a helyi és vidéki turisztikai kezdeményezések támogatásában, és kéri, hogy e program részesüljön megfelelő finanszírozásban a 2021-2027-es programozási időszakban; úgy véli, hogy meg kell erősíteni a falusi turizmust a vidéki területeken annak érdekében, hogy diverzifikálni lehessen a mezőgazdasági termelők - különösen a mezőgazdasági kisüzemek - bevételi forrásait, és ezáltal meg lehessen akadályozni a földterületek termelésből való kivonását, az elnéptelenedést és támogatni lehessen a vidéki gazdaságot; hangsúlyozza e tekintetben, hogy külön előirányzatokat kell elkülöníteni a falusi turizmusra, amely alapvető szerepet játszik a mezőgazdasági termelők bevételeinek diverzifikálásában és a vidéki területek fejlesztésében;

42. rámutat az egészségügyi turizmus fontosságára, amely magában foglalja az orvosi, a wellness- és a gyógyfürdőturizmust; felhívja a Bizottságot, hogy adott esetben mozdítsa elő az európai egészségügyi megelőzést, a balneológiát, valamint a fenntartható és a hegyvidéki egészségturizmust; hangsúlyozza, hogy további beruházásokra van szükség a fenntartható idegenforgalmi infrastruktúra javítása érdekében, valamint hogy növelni kell a gyógyfürdő- és wellness-turizmussal foglalkozó európai üdülőhelyek láthatóságát; felhívja a Bizottságot, hogy irányozzon elő további, tudományos alapokon nyugvó finanszírozási lehetőségeket, mivel az egészségturizmus a megelőző intézkedések és az alacsonyabb gyógyszerfogyasztás révén hozzájárulhat az egészségügyi kiadások csökkentéséhez, és tovább javítaná a fenntarthatóságot és a munkaerő minőségét;

43. hangsúlyozza az utazási és idegenforgalmi szolgáltatások hozzáférhetőségének fontosságát az idősödő népesség, valamint a fogyatékossággal élő és a funkcióképességükben korlátozott személyek számára; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy tevőlegesen mozdítsák elő a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet akadálymentes turisztikai szolgáltatásokra vonatkozó szabványának folyamatban lévő kidolgozását, valamint gondoskodjanak arról, hogy elfogadását követően a szabvány gyorsan és megfelelő módon végrehajtásra kerüljön, a már meglévő vagy végrehajtás alatt álló alkalmazandó akadálymentesítési szabványokat pedig a szolgáltatók tiszteletben tartsák; felhívja továbbá a Bizottságot, hogy tegyen erőfeszítéseket az európai fogyatékossági igazolvány esetleges szélesebb körű bevezetésének és elismerésének megkönnyítésére;

44. hangsúlyozza a sport jelentős szerepét a turizmusban, és emlékeztet, hogy a sportesemények és a sporttevékenységek fontos szerepet töltenek be abban, hogy Európa régióit vonzóvá tegyék a turisták számára; kiemeli a sportolók és nézők sporteseményekre történő utazásában rejlő lehetőségeket, amelyek még a legeldugottabb területekre is elcsalogathatják a turistákat; kiemeli az európai gasztronómia, a gasztronómiai útvonalak és a vendéglátóipari ágazat jelentőségét az idegenforgalmi ágazat és a gazdaság egésze szempontjából; hangsúlyozza, hogy a fentieket ezért bele kell foglalni az átfogó idegenforgalmi stratégiába;

o

o o

45. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Bizottság elnökének, az Európai Tanács elnökének és a Tanács soros elnökségének.