A jogszabály mai napon ( 2024.03.28. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2021, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI PARLAMENT 2020. július 10-i (2021/C 371/13) ÁLLÁSFOGLALÁSA

a Covid19-járvány utáni uniós népegészségügyi stratégiáról (2020/2691(RSP)) * 

P9_TA(2020)0205

Az EU Covid19 utáni időszakra szóló közegészségügyi stratégiája

Az Európai Parlament,

- tekintettel az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikkére,

- tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 4., 6., 9., 114., 153., 169. és 191., valamint különösen 168. cikkére,

- tekintettel az Európai Unió Alapjogi Chartájára, különösen annak 35. cikkére,

- tekintettel a Covid19-világjárvány és annak következményei elleni küzdelemre irányuló összehangolt uniós fellépésről szóló, 2020. április 17-i állásfoglalására * ,

- tekintettel az Egészségügyi Világszervezetnek (WHO) a Covid19-válságból való egészséges és zöld kilábalásról szóló kiáltványára * ,

- tekintettel eljárási szabályzata 132. cikkének (2) bekezdésére,

A. mivel a Covid19 rámutatott az emberi egészség és bolygónk egészsége közötti kölcsönös függőségre és sérülékenységeinkre; mivel az állatokról emberre terjedő zoonózisok megjelenését súlyosbítja az antropogén éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség pusztulása és a környezetkárosodás;

B. mivel a Covid19-válságból való egészséges és zöld kilábalásról szóló WHO-kiáltvány hat előírást határoz meg az egészséges és zöld kilábalás érdekében:

a. az emberi egészség forrásának, azaz a természetnek a védelme és megőrzése;

b. beruházás az alapvető szolgáltatásokba, a víztől és a megfelelő higiénés körülményektől kezdve az egészségügyi létesítmények tiszta energiájáig;

c. gyors, egészséges energetikai átállás biztosítása;

d. egészséges, fenntartható élelmiszerrendszerek előmozdítása;

e. egészséges, élhető városok építése;

f. az adófizetők pénzének a szennyezés finanszírozására való felhasználásának beszüntetése;

C. mivel ez az állásfoglalás az EUMSZ 168. és 114. cikkében említett népegészségügyi politikák szűkebb körére összpontosít;

D. mivel a Covid19-járvány során világossá vált, hogy az Európai Unió nem rendelkezik elegendő eszközzel egy olyan egészségügyi vészhelyzet kezeléséhez, amit egy új fertőző betegség megjelenése jelent, amely természeténél fogva nem ismer határokat;

E. mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint „az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegségek vagy fogyatékosságok hiánya”;

F. mivel a testi és lelki egészséghez való jog alapvető emberi jog; mivel megkülönböztetés nélkül mindenkinek joga van a modern és mindenre kiterjedő egészségügyi ellátáshoz; mivel az egyetemes egészségügyi ellátás olyan fenntartható fejlesztési cél, amelynek 2030-ig történő elérésére valamennyi aláíró fél kötelezettséget vállalt;

G. mivel az EUMSZ 168. cikke kimondja, hogy „valamennyi közösségi politika és tevékenység meghatározása és végrehajtása során biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét”, és mivel az Európai Unió Bírósága számos alkalommal kimondta, hogy az EU belső piaci intézkedések révén is megvalósíthatja népegészségügyi célkitűzéseit;

H. mivel az EUMSZ 168. cikke értelmében a tagállamok felelőssége az egészségügyi politikájuk meghatározása, valamint az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezése és biztosítása, ami kiterjed az egészségügyi szolgáltatások és az orvosi ellátás megszervezésére és a hozzájuk rendelt források elosztására is;

I. mivel az Európai Uniónak a Szerződések meglévő paraméterein belül még mindig van mozgástere arra, hogy több eredményt mutasson fel a népegészségügyi politika terén; mivel a Szerződések népegészségügyi rendelkezései még mindig nagyrészt kihasználatlanok az azok alapján teljesíthető vállalások mértékéhez képest * 

J. mivel az állami egészségügyi rendszerekre nagy nyomás nehezedik a tekintetben, hogy valamennyi beteg számára megfelelő ellátást biztosítsanak; mivel az államháztartási hiány csökkentésére irányuló intézkedéseknek nem szabadna az egészségügyi rendszer alulfinanszírozottságához vagy a betegek szenvedéséhez vezetnie;

K. mivel elismert, hogy a határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, valamint a bevált gyakorlatok tagállamok közötti jobb összehangolása és előmozdítása jelentős közegészségügyi előnyökkel járhat * ;

L. mivel a jelenlegi demográfiai tendenciák, a kezeléshez való hozzáférés mindenki számára, a krónikus betegségek magas előfordulása, az e-egészségügy/digitalizáció és az egészségügyi rendszerek fenntarthatósága egyre hangsúlyosabbá tették az Európai Unió közegészségügyi politikáját;

M. mivel a Bizottság 2009. október 20-i, „Szolidaritás az egészségügyben: Az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek csökkentése az Európai Unióban” című közleménye (COM(2009)0567) kiemeli, hogy valamennyi uniós tagállamban szociális gradiens figyelhető meg az egészségi állapotban; mivel a WHO ezt a szociális gradienst a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek, valamint az egészségügyi egyenlőtlenségek és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés közötti kapcsolatként határozza meg; mivel az egészség terén mutatkozó egyenlőtlenségek okai az életkörülmények, a nemekhez kapcsolódó társadalmi magatartásminták, a faji hovatartozás, a képzettségi szint, a foglalkoztatás miatti társadalmi különbségekben, a jövedelmekben, valamint az orvosi ellátás, a betegségmegelőzés és egészségjavító szolgáltatások egyenlőtlen eloszlásában keresendők;

N. mivel az EU jelenleg szabályozza az egészségre és az egészségügyi eredményekre hatást gyakorló termékeket, többek között a dohányt, az élelmiszereket, az alkoholt, az élelmiszereket és a vegyi anyagokat, valamint a gyógyszereket és az orvostechnikai eszközöket;

O. mivel az antimikrobiális rezisztencia (AMR) súlyos globális egészségügyi kockázatot jelent az emberek és állatok egészségére nézve;

P. mivel a klinikai vizsgálatokra és az egészségügyi rendszerek koordinálására vonatkozóan létezik uniós szabályozás a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelv *  révén, és mivel folyamatban vannak az egészségügyi technológiaértékelésről szóló rendeletjavaslattal kapcsolatos megbeszélések;

Q. mivel az egészségügyi kutatást a Horizont 2020 és a jövőbeni Európai horizont program, az uniós egészségügyi program és a jövőbeni „az EU az egészségügyért” program, valamint más európai uniós alapok révén finanszírozzák; mivel a 9 milliárd eurós javasolt költségvetéssel rendelkező „az EU az egészségügyért” program határozottan jelzi, hogy az EU egyre nagyobb szerepet játszik a népegészségügyi politikában;

R. mivel az Európai Gyógyszerügynökség, az Európai Vegyianyag-ügynökség, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság, az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ és az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség mind fontos közegészségügyi feladatokat ellátó európai ügynökség;

S. mivel a jelenlegi veszélyhelyzet-reagálási infrastruktúrát, többek között az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központot, a határokon átnyúló egészségügyi veszélyekről szóló határozatot és az uniós polgári védelmi mechanizmust a jelenlegi egészségügyi válság teljesítőképessége határáig igénybe vette;

T. mivel az egészségügyi és ápolási ágazatban dolgozók elfogadhatatlanul magas kockázatnak voltak kitéve, és egyes esetekben arra kényszerültek, hogy döntsenek arról, hogy ki részesülhet sürgősségi egészségügyi ellátásban, és ki nem; mivel az alapvető feladatokat ellátó ingázók és idénymunkások, valamint az olyan iparágakban dolgozók, mint a vágóhidak és az élelmiszer-termelés, különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak;

U. mivel a Covid19-válság számos európai munkavállaló munkakörülményeit változtatta meg, rávilágítva néhány már meglévő problémára, és új kérdéseket vetve fel a munkahelyi egészséggel és biztonsággal kapcsolatban;

V. mivel a Covid19 aránytalan mértékben érintette a kiszolgáltatott csoportokat, az etnikai kisebbségeket, a gondozó- és idősotthonok lakóit, valamint a fogyatékossággal élő személyeket;

W. mivel az egészségügyi válság negatívan érintette a szexuális és reproduktív egészséggel és a szexuális és reproduktív jogokkal összefüggő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, és a nők, a gyermekek és az LMBT+ személyek nagyobb mértékben voltak kitéve az erőszak és a megkülönböztetés kockázatának;

X. mivel a Covid19 hosszú távú egészségügyi hatásai, beleértve a mentális egészségre gyakorolt hatásokat, még nem ismertek;

Y. mivel a Covid19-hez kapcsolódó egészségügyi válság és annak Európa-szerte való elterjedése rávilágított a tagállamok egészségügyi rendszerei közötti kapacitásbeli különbségekre, és megmutatta, hogy váratlan egészségügyi fenyegetés esetén bizonyos tagállamok rászorulhatnak a kellően ellenálló rendszerekkel rendelkező szomszédos országokra;

Z. mivel a Covid19-re vonatkozó adatok gyűjtésének EU-szerte különböző megközelítése megnehezítette az adatok uniós szintű összehasonlítását;

AA. mivel a Covid19-válság bebizonyította a tényeken alapuló egészségügyi politikák fontosságát, beleértve a megelőzésre és kezelésre irányuló kezdeményezéseket is; mivel a megelőző intézkedéseknek arányosaknak kell lenniük;

AB. mivel az egyéni védőeszközök, a tesztek, a ventilátorok és egyes gyógyszerek esetében sikeresen alkalmazták az uniós közös beszerzést, bár a mechanizmus a szükségesnél lassabbnak és kevésbé hatékonynak bizonyult; mivel megerősítették az EU kapacitását annak érdekében, hogy készleteket tudjon felhalmozni az olyan kulcsfontosságú eszközökből, mint a maszkok, a ventilátorok és a laboratóriumi felszerelések, amelyeket ott kell bevetni, ahol a legnagyobb szükség van rájuk;

AC. mivel a Covid19-hez kapcsolódó egészségügyi válság során különböző ad hoc intézkedéseket vezettek be, többek között a Bizottság szakértői testületet hozott létre, valamint a betegek kezelésére és az egészségügyi dolgozók más tagállamokba való küldésére vonatkozó iránymutatásokat dolgozott ki;

AD. mivel a gyógyszerellátási láncok olyan gyógyszerhatóanyagoktól vagy generikus gyógyszerektől függnek, amelyeket harmadik országokban gyártanak, néha világszerte csak egy gyárban; mivel a Covid19-egészségügyi válság során bevezetett exporttilalmak rávilágítottak annak veszélyére, hogy kizárólag ezekre az ellátási láncokra támaszkodunk;

AE. mivel a Covid19 pszichés következményeit számos jelentés és tanulmány hangsúlyozza, és a vírus terjedésének megállítása érdekében hosszú időre elrendelt társadalmi elszigetelés szükségessége minden korosztályra kihat;

AF. mivel sürgős fellépésre van szükség az idősek egészségügyi és gondozási szükségleteinek kezelése érdekében;

AG. mivel egyes tagállamok jelentős mértékben szenvednek az agyelszívástól, mivel a magasan képzett egészségügyi szakemberek a sajátjuknál jobb fizetéssel és munkakörülményekkel rendelkező tagállamokba költöznek;

AH. mivel a védőoltásokkal szembeni bizalmatlanság és annak a közegészségügyi hatása egyre nagyobb aggodalomra ad okot; mivel egyértelműbbé kell tenni az immunizáció előnyeit és kockázatait az oltási programok szervezése és végrehajtása során a tagállamokban;

AI. mivel a Bizottság által 2020. május 4-én a Covid19-cel kapcsolatban rendezett, a globális közkincsnek minősülő vakcinák, kezelések és eszközök fejlesztésére irányuló kötelezettségvállalási konferencia 2020. június 27-én 15,9 milliárd eurót gyűjtött össze; mivel a Bizottság „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés a jövő generációért” című, 2020. május 27-i közleménye (COM(2020)0456) megállapítja, hogy „bármely jövőbeli oltóanyag előállítása a világ közös részvételével, az egész világ javára kell, hogy történjen, és az oltóanyagnak mindenki számára megfizethetőnek és hozzáférhetőnek kell lennie”;

AJ. mivel a védőoltásokra vonatkozó uniós stratégia az előzetes piaci kötelezettségvállalásokra támaszkodik, ugyanakkor meg sem említi a bekerülési értéken való rendelkezésre bocsátást;

AK. mivel a szellemitulajdon-jogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodásban (TRIPS) biztosított, a dohai nyilatkozat által tovább megerősített rugalmassági mechanizmusok felhasználhatók a kényszerengedélyek közegészségügyi válságok során történő kiadására;

AL. mivel a határokon átnyúló fenyegetések csak együttesen kezelhetők, és ezért az egész nemzetközi közösség együttműködését és szolidaritását igénylik;

1. felszólítja az európai intézményeket és a tagállamokat, hogy vonják le a megfelelő tanulságokat a Covid19-válságból, és folytassanak sokkal szorosabb együttműködést az egészségügy területén; ezért számos intézkedést szorgalmaz az európai egészségügyi unió létrehozása érdekében;

2. hangsúlyozza, hogy a Szerződés az eddiginél sokkal több európai fellépést tesz lehetővé; felhívja a Bizottságot, hogy vizsgálja meg az összes lehetőséget, és felhívja a tagállamokat, hogy a korábbiaknál pozitívabb szellemben vizsgálják meg a lehetőségeket;

3. határozottan támogatja az egészségügyi szempontok valamennyi politikába való beépítésére vonatkozó megközelítést, és felszólít annak teljes körű végrehajtására, az egészségügyi szempontoknak az összes vonatkozó szakpolitikába - például a mezőgazdaságba, a közlekedésbe, a nemzetközi kereskedelembe, a kutatásba, a környezetvédelembe és a klímavédelembe - való integrálásával és módszeres egészségügyi hatásvizsgálatával;

4. felhívja a figyelmet arra, hogy a Covid19-válság még nem ért véget, és további fertőzések és halálesetek fognak bekövetkezni, ha nem alkalmazunk körültekintő megközelítést; határozottan támogatja a fertőzések megelőzésére és ellenőrzésére irányuló hatékony intézkedéseket;

5. felszólítja a Bizottságot, a tagállamokat és a globális partnereket, hogy világszerte mindenki számára biztosítsák a jövőbeli Covid19-vakcinákhoz és -kezelésekhez való gyors, méltányos, egyenlő és megfizethető hozzáférést, amint azok rendelkezésre állnak;

6. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hivatalosan támogassák a Covid19 technológia-hozzáférési eszköztárat (C-TAP), lehetővé téve a Covid19-hez kapcsolódó egészségügyi technológiákkal összefüggő ismeretek, szellemi tulajdon és az adatok maximális megosztását valamennyi ország és polgár javára;

7. felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy minden jelenlegi és jövőbeli finanszírozási és beruházási pályázatba építsenek be a nyilvánosság javát szolgáló kollektív biztosítékokat, mint például az állami hozzájárulások átláthatósága, hozzáférhetőségi és megfizethetőségi záradékok, valamint a végtermékek hasznosítására vonatkozó nem kizárólagos engedélyek;

8. felszólít a harmadik országokkal való párbeszédre és együttműködésre; sürgeti a tagállamokat, hogy állítsanak ki kötelező engedélyeket abban az esetben, ha harmadik országok nem osztják meg a vakcinát és/vagy a kezelést vagy a vonatkozó ismereteket;

9. felhívja a tagállamokat, hogy sürgősen végezzenek stresszteszteket egészségügyi rendszereiken a gyenge pontok azonosítása és annak ellenőrzése érdekében, hogy azok felkészültek-e a Covid19 esetleges újbóli megjelenésére és bármely jövőbeli egészségügyi válságra; felhívja a Bizottságot, hogy hangolja össze ezt a munkát, és határozzon meg közös paramétereket;

10. felhívja a Bizottságot, hogy a stressztesztek eredményei alapján tegyen javaslatot a minőségi egészségügyi ellátás minimumkövetelményeiről szóló irányelvre, fenntartva a tagállamok hatáskörét egészségügyi rendszereik irányítása, szervezése és finanszírozása terén, ugyanakkor garantálva a betegek biztonságát, az egészségügyi dolgozók tisztességes munkakörülményeit és foglalkoztatási normáit, valamint Európa ellenálló képességét a járványokkal és más közegészségügyi válságokkal szemben;

11. felhívja a Bizottságot, hogy az európai szemeszter országspecifikus ajánlásaiba emelje be az egészségügy megfelelő finanszírozását, valamint egészségügyi és jóléti mutatókat és célokat;

12. felhívja a Bizottságot, hogy fogadja el az egészséget befolyásoló tényezők közös készletét az egészségi egyenlőtlenségek kor, nem, társadalmi-gazdasági helyzet és földrajzi elhelyezkedés szerinti nyomon követése érdekében, és dolgozzon ki módszertant a tagállamok egészségügyi helyzetének ellenőrzésére annak érdekében, hogy azonosítsa és rangsorolja azokat a területeket, ahol fejlesztésekre és a finanszírozás növelésére van szükség; úgy véli, hogy a Bizottságnak értékelnie kell az intézkedések hatékonyságát a társadalmi, gazdasági és környezeti kockázati tényezőkre vonatkozó politikákból eredő egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében;

13. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy európai egészségügyi reagálási mechanizmus (EHRM) létrehozására az egészségügyi válságok valamennyi típusára való reagálás, az uniós szintű operatív koordináció megerősítése, valamint a gyógyszerek és orvostechnikai eszközök stratégiai tartaléka létrehozásának és aktiválásának nyomon követése és megfelelő működésének biztosítása érdekében; úgy véli, hogy az EHRM-nek hivatalossá kell tennie a Covid19-hez kapcsolódó egészségügyi válság idején kialakított munkamódszereket, a határokon átnyúló egészségügyi ellátásról szóló irányelvben, a határokon átnyúló egészségügyi veszélyekről szóló határozatban *  és az uniós polgári védelmi mechanizmusban rögzített intézkedésekre építve;

14. kéri, hogy az egészségügyért és a válságkezelésért felelős biztos, valamint az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és a szakértői testület vezetésével és az ECDE támogatásával hozzák létre az európai egészségügyi válságkezelő mechanizmust működtető egészségügyi válságkezelő egységet; kéri, hogy az összehangolt reagálás érdekében ez az egység dolgozzon ki egy pandémiás vészhelyzeti tervet;

15. kéri egy, a Covid19-adatportálhoz hasonló digitális adatcsereplatform létrehozását, amely megkönnyíthetné az epidemiológiai adatok, az egészségügyi szakembereknek és kórházaknak szóló ajánlások, valamint a mobilizálható kapacitások és a gyógyszerkészletek pontos helyzetéről szóló adatok cseréjét;

16. úgy véli, hogy az Uniónak képesnek kell lennie arra, hogy mozgósítsa az egészségügyi szakembereket az Európai Orvosi Hadtest révén, amelyet azért hoztak létre, hogy valamennyi tagállam számára gyors orvosi segítségnyújtást és közegészségügyi szakértelmet biztosítson;

17. felszólít a Covid19-oltóanyagok és -kezelések beszerzésére szolgáló közös uniós beszerzés alkalmazására, valamint arra, hogy azt rutinszerűen alkalmazzák annak elkerülése érdekében, hogy a tagállamok versengjenek egymással, és hogy egyenlő és megfizethető hozzáférést biztosítsanak a fontos gyógyszerekhez és orvostechnikai eszközökhöz, különösen az új, innovatív antibiotikumokhoz, az új vakcinákhoz és gyógyszerekhez, valamint a ritka betegségek gyógyszereihez;

18. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot egy, a határokon átnyúló egészségügyi veszélyekről szóló határozat helyébe lépő, a határokon átnyúló egészségügyi veszélyekről szóló új rendeletre, amelynek célja többek között a közös uniós közbeszerzés gyorsabbá és hatékonyabbá tétele egészségügyi válságok esetén, a folyamat hatékonyságának és átláthatóságának garantálása, valamint az új kezelésekhez való egyenlő és megfizethető hozzáférés biztosítása;

19. sürgeti a Tanácsot, hogy a lehető leghamarabb fogadja el az egészségügyi technológiaértékelésről szóló javaslatra vonatkozó megbízatását, hogy a háromoldalú tárgyalásokat az év végéig le lehessen zárni;

20. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy nyújtsanak be egy új javaslatot az árak átláthatóságáról szóló 89/105/EGK határozat felülvizsgálatára vonatkozóan, amely biztosítja a K+F-hez kapcsolódó költségek átláthatóságát, és a tagállamoknak egyenlő esélyeket biztosít a gyógyszeripari vállalatokkal a nem közösen beszerzett kezelésekről folytatott tárgyalások során;

21. ragaszkodik a klinikai vizsgálatokról szóló rendelet gyors végrehajtásához, hogy az eredménytől függetlenül biztosítani lehessen a klinikai vizsgálatok eredményeinek átláthatóságát, és meg lehessen könnyíteni a nagyobb, határokon átnyúló klinikai vizsgálatokat; hangsúlyozza, hogy még a klinikai vizsgálatok negatív vagy nem meggyőző eredményei olyan fontos tudást jelentenek, amelyek segíthetnek a jövőbeli kutatás során;

22. egy szilárd uniós gyógyszerstratégiát szorgalmaz az uniós és globális gyógyszerellátási láncok problémáinak kezelése érdekében, amelynek jogalkotási intézkedéseket, szakpolitikákat és ösztönzőket kell tartalmaznia az alapvető gyógyszerhatóanyagok (API-k) és gyógyszerek Európában történő előállításának növelésére és az ellátási láncok diverzifikálkására az ellátás és a mindenkor megfizethető hozzáférés biztosítása érdekében; úgy véli, hogy az uniós gyógyszerstratégia nem sértheti a környezetbe kerülő gyógyszerekkel kapcsolatos stratégiai megközelítés keretében meghozandó intézkedéseket;

23. arra ösztönzi valamennyi országot, hogy csatlakozzon a WTO gyógyszerészeti vámlebontási megállapodásához, és szorgalmazza, hogy annak hatályát terjesszék ki valamennyi gyógyszerészeti és gyógyászati termékre;

24. célzott iránymutatásokat kér a Bizottságtól a közbeszerzési irányelvről az ajánlatok gyógyszeripari ágazat számára történő odaítélése tekintetében; kéri, hogy ezek az iránymutatások a „gazdaságilag legelőnyösebb ajánlatra” (MEAT) épüljenek, lehetővé téve az ajánlatkérő számára, hogy figyelembe vegye az ajánlat benyújtásának minőségi, műszaki és fenntartható szempontjait, valamint az árat tükröző szempontokat, és támogatja, hogy az EU tartson fenn egy szilárd európai szellemitulajdon-jogi rendszert az európai kutatás, fejlesztés és gyártás ösztönzése, valamint annak biztosítása érdekében, hogy Európa innovátor és világelső maradjon;

25. felhívja a tagállamokat, hogy mozdítsák elő és biztosítsák a szexuális és reproduktív jogokkal kapcsolatos szolgáltatásokhoz való hozzáférést, beleértve a fogamzásgátláshoz való hozzáférést és a biztonságos terhességmegszakításhoz való jogot; felhívja a tagállamokat, hogy a fogamzásgátláshoz - beleértve a sürgősségi fogamzásgátlást is - és a biztonságos terhességmegszakításhoz való hozzáférést - amennyiben ez jogilag lehetséges - tekintsék a válságok idején is fenntartandó alapvető egészségügyi szolgáltatásnak;

26. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy egyes tagállamok a Covid19-világjárvány során nem garantálták hatékonyan a szexuális és reprodukciós egészséghez és jogokhoz való biztonságos és időben történő hozzáférést; újból megerősíti, hogy a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal kapcsolatos szolgáltatások, köztük a biztonságos és legális abortusz megtagadása a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak formájának minősül; megismétli, hogy az LMBTI-személyek jogai szerves részét képezik a szexuális és reprodukciós egészség és jogok maradéktalan tiszteletben tartására irányuló tevékenységnek; sürget minden tagállamot, hogy elemezzék a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal kapcsolatos szolgáltatásaik világjárvány alatti teljesítményét, valamint működjenek együtt a jövőre vonatkozó bevált gyakorlatok megtalálásában, figyelembe véve a szexuális és reprodukciós egészséggel és jogokkal kapcsolatos szolgáltatások - többek között a távorvoslás, az online konzultációk és a korai otthoni gyógyszeres terhességmegszakítás - jó és innovatív módjainak egyes tagállamok nyújtotta példáit; felhív minden tagállamot, hogy válsághelyzetekben is garantálják az átfogó szexuális nevelést, valamint a nők családtervezéshez és a reproduktív és szexuális egészséggel kapcsolatos szolgáltatások teljes köréhez való gyors hozzáférését, beleértve a korszerű fogamzásgátlási módszereket és a biztonságos és legális abortuszt;

27. felhívja a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot az ECDC megbízatásának felülvizsgálatára annak érdekében, hogy növelni lehessen annak költségvetését, személyzetét és hatásköreit, ami többek között lehetővé tenné az ECDC számára, hogy hatáskörét a nem fertőző betegségekre is kiterjessze, hogy kötelező iránymutatást dolgozzon ki a tagállamok számára, és hogy egészségügyi válságok idején képes legyen koordinálni a laboratóriumi kutatásokat;

28. kéri, hogy az EMA kapjon nagyobb szerepet a gyógyszerek hiányának nyomon követésében és elkerülésében, valamint az uniós klinikai vizsgálatok tervezésének és jóváhagyásának válságok idején történő összehangolásában;

29. úgy véli, hogy fontolóra kell venni az USA Biomedical Advanced Research and Development Authority (BARDA) hatóságának megfelelő szervezet létrehozását Európában, amelynek feladata a beszerzés és az ellenintézkedések kidolgozása a bioterrorizmussal, a vegyi, nukleáris és radiológiai fenyegetésekkel, valamint a világméretű influenzajárvánnyal és az egyéb új betegségekkel szemben;

30. kéri az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség szerepének megerősítését annak biztosítása érdekében, hogy az egészségügyi dolgozók ne kerüljenek veszélybe;

31. emlékeztet arra, hogy a Covid19 különösen tragikus hatást gyakorolt a hosszú távú bentlakásos ápolást nyújtó intézményekre Európában, ahol a társadalom legsérülékenyebb tagjait sújtotta a járvány, és néhány tagállamban a koronavírushoz köthető halálesetek több mint 50%-a idősek otthonában élők közül került ki; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy vizsgálják ki az események e tragikus fordulatának okait, és dolgozzanak ki megfelelő jogalkotási megoldásokat;

32. felszólítja a Bizottságot, hogy sürgősen nyújtson be egy, az uniós egészségügyi dolgozókra vonatkozó új cselekvési tervet, amely figyelembe veszi a világjárvány tapasztalatait annak érdekében, hogy az egészségügyi szakemberek számára új, megfelelő stratégiai és operatív keretet biztosítson;

33. kéri, hogy az antimikrobiális rezisztenciára vonatkozó uniós cselekvési terveket jogilag kötelező erejű intézkedésekkel erősítsék meg annak érdekében, hogy az antimikrobiális szerek használata csak a legszükségesebb esetekre korlátozódjon, és ösztönözzék az új antibiotikumokkal kapcsolatos innovációt;

34. felszólít egy uniós oltási kártya elfogadására;

35. szorgalmazza egy nyilvános kommunikációs portál létrehozását, amely lehetővé tenné az Unió számára, hogy megossza a validált információkat, riasztásokat küldjön a polgároknak, és küzdjön a félretájékoztatás ellen; megjegyzi, hogy ez a portál a tájékoztatás, a megelőzési kampányok és a fiatalok oktatására irányuló programok széles körét foglalhatja magában, és hogy a portált az ECDC-vel együttműködésben az erős immunizációs lefedettség európai szintű előmozdítására is fel lehetne használni;

36. felhívja a Bizottságot, hogy a szabványosítás, az interoperabilitás és az adatok megosztásának javítása, valamint az egészségügyi adatokra vonatkozó nemzetközi szabványok elfogadása és előmozdítása érdekében a civil társadalommal konzultálva tegyen javaslatot egy olyan európai egészségügyi adattér létrehozására, amely teljes mértékben tiszteletben tartja az európai adatvédelmi keretet;

37. szorgalmazza az egészségügyi információk átláthatóságára és a félretájékoztatás elleni küzdelemre vonatkozó uniós cselekvési terv elfogadását;

38. szilárdan hisz az egységes egészségügyi megközelítés elvében, amely összekapcsolja az emberi egészséget, az állati egészséget és a környezetvédelmet; úgy véli, hogy az éghajlatváltozás, a környezetkárosodás, a biológiai sokféleség csökkenése és a nem fenntartható élelmiszer-termelési módszerek elleni fellépés kritikus fontosságú az embereknek az újonnan megjelenő kórokozókkal szembeni védelme szempontjából; felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy fokozzák az egységes egészségügyi megközelítés elvének megvalósítására irányuló erőfeszítéseket;

39. hangsúlyozza, hogy prioritásként kell kezelni a megelőzést, ami mind a polgárok egészsége, mind a nemzeti egészségügyi költségvetések szempontjából előnyös; felszólítja a Bizottságot, hogy az egészségügyi eredmények javítása érdekében tegyen meg minden szükséges intézkedést az olyan, egészséget meghatározó tényezők kezelésére, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a helytelen táplálkozás, a légszennyezés, a veszélyes vegyi anyagoknak való kitettség és az egészségügyi egyenlőtlenségek;

40. kéri, hogy az európai referenciahálózatokat (ERN) terjesszék ki a fertőző betegségekre (például az egészségügyi válságok kezelésével összefüggő ERN létrehozásával) és a nem fertőző betegségekre is;

41. felszólítja a Bizottságot, hogy ösztönözze és felhívja a tagállamokat az egészséges termékekre, például az idényjellegű gyümölcsökre és zöldségekre vonatkozó alacsonyabb héakulcsok célzottabb alkalmazására;

42. felhívja a Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy „reziliens Európára” vonatkozó stratégiát, amely egy kockázatértékelési térképet és az egészségügyi rendszerek hatékony kezelése és az azokba való beruházás, valamint a világjárványokra adott reakció - így az ellenállóképes uniós ellátási láncok - európai szintű lehetőségeit tartalmazza; kitart amellett, hogy e „reziliens Európa” összefüggésében meg kell erősíteni az európai termelést egy erős egészségügyi ágazat áthelyezése és kiépítése érdekében;

43. összehangolt, együttműködésen alapuló és nyitott megközelítésre szólít fel a kutatás és az innováció területén, amelyben a Bizottság és a tagállamok nagyobb szerepet kapnak az egészségügyi és epidemiológiai kutatások összehangolásában a párhuzamosságok elkerülése és annak érdekében, hogy a kutatás egyebek mellett a szükséges gyógyszerekre, oltóanyagokra, orvostechnikai eszközökre és berendezésekre összpontosítson;

44. felszólítja a Bizottságot, hogy értékelje a szellemi tulajdonnal kapcsolatos ösztönzők általában az orvosbiológiai innovációra kifejtett hatását, és tárjon fel hiteles és hatékony alternatívákat az orvosi K+F finanszírozás kizárólagos oltalmaira, amilyen például a szétválasztási mechanizmusokon alapuló számos eszköz;

45. határozottan üdvözli az uniós egészségügyi cselekvési program javasolt költségvetésének jelentős növelését; hangsúlyozza azonban, hogy az EU egészségügyi költségvetésének növelése nem korlátozódhat a következő többéves pénzügyi keretre, és hosszú távú beruházásokra és kötelezettségvállalásokra van szükség; kéri egy külön uniós alap létrehozását a kórházi infrastruktúrák és egészségügyi szolgáltatások egyértelmű kritériumok alapján történő megerősítéséhez;

46. rámutat az egészségügyi kutatás alapvető szerepére, és több szinergiát kér a tagállamokban végzett kutatásokkal, valamint egy globális egészségügyi terv részeként szorgalmazza egy uniós egészségügyi akadémiai hálózat létrehozását;

47. hangsúlyozza, hogy az európai ipar fontos szerepet tölt be a gyógyszeriparban és az egészségüggyel kapcsolatos egyéb területeken; egyértelmű szabályozási keretet kér az európai vállalkozások, valamint a tudományos és egészségügyi kutatás számára elkülönített források számára, mivel a virágzó és technikailag fejlett európai egészségügyi ágazat és a versenyképes kutatóközösség létfontosságú;

48. üdvözli a Bizottság arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy előterjeszt egy rákellenes uniós cselekvési tervet;

49. felszólít a 2021-2027-es időszakra szóló uniós cselekvési terv kidolgozására a mentális egészséggel kapcsolatban, egyenlő figyelmet fordítva a mentális egészség orvosbiológiai és pszichoszociális tényezőire;

50. kéri egy egészséges időskorra vonatkozó cselekvési terv kidolgozását az idősek életminőségének javítása érdekében;

51. kéri a ritka és elhanyagolt betegségekre vonatkozó cselekvési terv naprakésszé tételét;

52. kéri a Bizottságot, hogy nyújtson be egy javaslatot az európai betegcsoportok független finanszírozásának javítására;

53. felhívja a Bizottságot, hogy további késedelem nélkül tegyen javaslatot egy, az egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatos új stratégiai keretre;

54. úgy véli, hogy a Covid19-válság tanulságaival is foglalkozni kellene az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében, amely egyértelmű javaslatokat terjeszthetne elő arra vonatkozóan, hogy miként lehetne megerősíteni az uniós egészségügyi politikát;

55. hangsúlyozza az egészségügy nemzetközi dimenzióját; úgy véli, hogy meg kell erősíteni a harmadik országokkal az egészségügyi rendszerek felkészültségével és reagálásával kapcsolatos ismeretek és bevált gyakorlatok cseréje terén folytatott együttműködést; felszólítja az EU-t, hogy teljes mértékben működjön együtt a WHO-val és más nemzetközi szervekkel a fertőző betegségek elleni küzdelem, a mindenkire kiterjedő egyetemes egészségügyi ellátás elérése és az egészségügyi rendszerek globális megerősítése érdekében;

56. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.