P9_TA(2021)0083
Európai szemeszter: 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia
Az Európai Parlament,
- tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre, különösen annak 121., 126. és 136. cikkére, valamint 12. jegyzőkönyvére,
- tekintettel a nemzeti parlamentek Európai Unióban betöltött szerepéről szóló 1. jegyzőkönyvre,
- tekintettel a szubszidiaritás és az arányosság elvének alkalmazásáról szóló 2. jegyzőkönyvre,
- tekintettel a gazdasági és monetáris unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésre,
- tekintettel a költségvetési egyenleg felügyeletének megerősítéséről és a gazdaságpolitikák felügyeletéről és összehangolásáról szóló 1466/97/EK tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2011. november 16-i 1175/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre * ,
- tekintettel a tagállamok költségvetési keretrendszerére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvre * ,
- tekintettel a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságoknak az euróövezeten belüli kiigazítására vonatkozó végrehajtási intézkedésekről szóló, 2011. november 16-i 1174/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre * ,
- tekintettel a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásának felgyorsításáról és pontosításáról szóló 1467/97/EK rendelet módosításáról szóló, 2011. november 8-i 1177/2011/EU tanácsi rendeletre * ,
- tekintettel a makrogazdasági egyensúlyhiányok megelőzéséréről és kiigazításáról szóló, 2011. november 16-i 1176/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre * ,
- tekintettel a költségvetési felügyelet euróövezetbeli eredményes érvényesítéséről szóló, 2011. november 16-i 1173/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre * ,
- tekintettel a költségvetésiterv-javaslatok monitoringjára és értékelésére, valamint az euróövezeti tagállamok túlzott hiánya kiigazításának biztosítására vonatkozó közös rendelkezésekről szóló, 2013. május 21-i 473/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre * ,
- tekintettel a pénzügyi stabilitásuk tekintetében súlyos nehézségekkel küzdő vagy súlyos nehézségek által fenyegetett euróövezeti tagállamok gazdasági és költségvetési felügyeletének megerősítéséről szóló, 2013. május 21-i 472/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre * ,
- tekintettel a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési záradékának alkalmazásáról szóló, 2020. március 20-i bizottsági közleményre (COM(2020)0123),
- tekintettel az „Európa nagy pillanata: Helyreállítás és felkészülés - a jövő generációért” című, 2020. május 27-i bizottsági közleményre (COM(2020)0456),
- tekintettel az „Uniós költségvetés - az európai helyreállítási terv motorja” című, 2020. május 27-i bizottsági közleményre (COM(2020)0442),
- tekintettel a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról szóló tanácsi rendeletre irányuló, 2020. május 28-i bizottsági javaslatra (COM(2020)0441),
- tekintettel a Bizottságnak a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégiáról szóló, 2020. szeptember 17-i közleményére (COM(2020)0575), és a Bizottságnak a riasztási mechanizmus keretében készült 2021. évi, 2020. november 18-i jelentésére (COM(2020)0745),
- tekintettel az Európai Költségvetési Tanács 2019. október 29-i éves jelentésére, az Európai Költségvetési Tanács Covid19-ről szóló, 2020. március 24-i nyilatkozatára és az Európai Költségvetési Tanácsnak az euróövezet számára 2021-ben megfelelő költségvetési irányvonalról szóló, 2020. július 1-jei értékelésére,
- tekintettel a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról, többek között az új saját források bevezetésére vonatkozó ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra * ,
- tekintettel a Bizottság európai gazdasági előrejelzésére (2021. tél) (144. sz. intézményi dokumentum) * ,
- tekintettel az Európai Tanács 2020. december 10-11-i, a többéves pénzügyi keretről és a Next Generation EU helyreállítási eszközről, a Covid19-ről, az éghajlatváltozásról, a biztonságról és a külkapcsolatokról szóló ajánlásaira (EUCO 22/20),
- tekintettel eljárási szabályzata 54. cikkére,
- tekintettel a Költségvetési Bizottság, valamint a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság véleményeire,
- tekintettel a Regionális Fejlesztési Bizottság levelére,
- tekintettel a Gazdasági és Monetáris Bizottság jelentésére (A9-0036/2021),
A. mivel az európai szemeszter alapvető szerepet játszik a tagállamok gazdasági, költségvetési és foglalkoztatási politikáinak összehangolásában, ami a rendezett államháztartás biztosítását, a túlzott makrogazdasági egyensúlytalanságok megelőzését, a strukturális reformok támogatását és a beruházások fellendítését szolgálja, és jelenleg az Unió és a tagállamok számára az uniós szakpolitikai prioritásokon alapuló helyreállítás kihívásainak kezeléséhez használt keretet jelenti; mivel a 2008-as államadósság-válság óta az Unió sokkal ellenállóbb a válságokkal szemben, azonban a makrogazdasági stabilitást veszélyeztető új kihívások jelennek meg;
B. mivel az Unió és tagállamai elkötelezték magukat a Szerződéseken alapuló alapvető értékek, valamint az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendje, a szociális jogok európai pillére és a Párizsi Megállapodás végrehajtása mellett;
C. mivel az uniós költségvetési keret lehetséges jövőjével kapcsolatos szempontokkal a makrogazdasági jogalkotási keret felülvizsgálata keretében az Európai Parlament e témával foglalkozó saját kezdeményezésű jelentése fog foglalkozni; megjegyzi, hogy a keretet felül fogják vizsgálni, és annak eredményéhez kell igazodni;
D. mivel az éves fenntartható növekedési stratégia foglalkoztatási és szociális vonatkozásaival „A gazdaságpolitikai koordináció európai szemesztere: a 2021. évi éves fenntartható növekedési stratégia foglalkoztatási és szociális vonatkozásai” című kettős jelentés foglalkozik;
E. mivel a magas államadósság komoly terhet róhat a jövő nemzedékeire, és hátráltathatja a helyreállítást;
F. mivel a világjárvány valamennyi tagállamot érintette, szimmetrikus sokkhatást okozva, de a hatás mértéke, a konkrét gazdasági kitettségek és a kezdeti feltételek, valamint a helyreállítás üteme és erőssége jelentősen el fog térni;
G. mivel a kedvező időszakokat fel kell használni a strukturális reformok végrehajtására, különösen a költségvetési hiányok, az államadósság és a nemteljesítő hitelek csökkentését célzó intézkedésekre, valamint egy újabb lehetséges gazdasági válságra vagy recesszióra való felkészülésre;
H. mivel a nőket aránytalanul nagy mértékben sújtja a válság, és a javasolt helyreállítási válasz nem foglalkozik a Covid19-válság kapcsán az ápolási-gondozási ágazatban felmerülő kihívásokkal, sem a nők előtt álló sajátos kihívásokkal;
I. mivel a tagállamok a világjárványra reagálva komoly költségvetési intézkedéseket hoztak (2020-ban a GDP 4,2%-ának, 2021-ben a GDP 2,4%-ának megfelelő összegben); mivel 2022-ben az európai gazdaság kibocsátása alig éri el a világjárvány előtti szintet;
J. mivel a tagállamok által elfogadott helyreállítási és rezilienciaépítési tervek magukban foglalják az uniós szakpolitikai célkitűzésekkel összhangban kialakított, többek között a zöld és a digitális átállásra összpontosító nemzeti reform- és beruházási menetrendet;
I. Covid-válság, Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a szemeszter ideiglenes kiigazítása
1. megállapítja, hogy az európai szemeszter és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz szorosan összefonódik; megjegyzi, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervek értékelésére 11, relevancia, hatékonyság, eredményesség és koherencia szerint csoportosított kritérium alapján kerül sor; felkéri a Bizottságot, hogy alaposan vizsgálja meg a terveket annak biztosítása érdekében, hogy a helyreállítás európai hozzáadott értéket teremtsen, javítsa a tagállamok hosszú távú versenyképességét és fenntartható növekedési kilátásait, és mutasson irányt az európai gazdaságoknak a zöld és a digitális átállásból, a szociális jogok európai pilléréből és az ENSZ fenntartható fejlődési céljaiból eredő kihívások kezelésére és ezek előnyeinek kiaknázására;
2. üdvözli továbbá a válságra adott gyors és erőteljes választ a monetáris és a költségvetési politika területén mind uniós, mind tagállami szinten, valamint a következő többéves pénzügyi keret és a Next Generation EU elfogadását; felhívja a Bizottságot és a Tanácsot, hogy gyorsítsák fel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtását a finanszírozás gyors folyósítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a siker érdekében az éghajlatvédelmi és a digitális átállás középpontjában a szociális és az egységes piaci dimenziónak kell állnia; kitart amellett, hogy a pénzeszközöket és forrásokat olyan projekteknek és kedvezményezetteknek juttassák, amelyek felelősségteljesen, hatékonyan és gazdaságilag életképes, fenntartható, a lehető legnagyobb hatást generáló projektekre költik el a forrásokat; emlékeztet arra, hogy az Európai Parlament szerepet fog játszani a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelettel létrehozott, a helyreállításról és a rezilienciaépítésről szóló párbeszédben, amelynek keretében az illetékes bizottságok is megvizsgálják az európai szemeszter és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz közötti kapcsolatot;
3. üdvözli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz célja, hogy a tagállamok gazdaságai és társadalmai reziliensebbé váljanak, miközben versenyképes fenntarthatóságra, konvergenciára és kohézióra törekszik az EU-n belül; hangsúlyozza, hogy a nemzeti felelősségvállalás és átláthatóság alapvető eleme lesz a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz és a helyreállítási tervek gyors és sikeres végrehajtásának; ezért elengedhetetlennek tartja, hogy a nemzeti parlamentekben vitákat tartsanak, hogy a Bizottság proaktívan együttműködjön a nemzeti hatóságokkal és az érintett érdekelt felekkel a nemzeti tervek tervezeteinek korai szakaszban történő megvitatása érdekében, lehetővé téve a testre szabott megoldásokat és konkrét reformokat;
4. üdvözli, hogy a Covid19 által okozott példátlan válság kezelése érdekében a tagállamok és az uniós intézmények a helyreállítás elősegítése érdekében létrehozták a Next Generation EU helyreállítási eszközt; megjegyzi ezért, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz egyedülálló lehetőséget teremt az ahhoz szükséges reformok és beruházások megvalósítására, hogy az EU képes legyen megbirkózni a jelenlegi kihívásokkal;
5. úgy véli, hogy a Covid19 szimmetrikus hatásai valójában tovább szélesítették az uniós tagállamok és régióik közötti társadalmi-gazdasági szakadékot;
6. megállapítja továbbá, hogy az európai szemeszter és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz határidői átfedésben vannak, ami miatt a szemeszter menetrendjét ideiglenesen ki kell igazítani, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt megfelelően el lehessen indítani; hangsúlyozza, hogy az EU helyreállítása egyedülálló lehetőséget kínál azzal, hogy útmutatást ad a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy hol van a legnagyobb szükség reformokra és beruházásokra az Unió fenntarthatóbbá, reziliensebbé és inkluzívabbá tételének felgyorsítása érdekében;
7. támogatja a Bizottság arra vonatkozó iránymutatását a tagállamok számára, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekbe belefoglalják az olyan kiemelt területekre irányuló beruházásokat és reformokat, amelyek összhangban vannak a méltányos éghajlatvédelmi és digitális átállásra vonatkozó uniós célkitűzéssel;
8. úgy véli, hogy a 2020. évi éves fenntartható növekedési stratégiában meghatározott négy dimenziót - a társadalmi és környezeti fenntarthatóságot, a termelékenységet, a méltányosságot és a stabilitást - figyelembe kell venni a tagállamok helyreállítási és rezilienciaépítési terveinek előkészítése során, amelyek a helyreállítási és rezilienciaépítési eszköz létrehozásáról szóló rendeletben meghatározott hat pillér köré épülnek; megismétli, hogy az átláthatóság biztosítása érdekében a Bizottság a tagállamok által kidolgozott nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveket egyidejűleg továbbítja a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek;
9. kiemeli, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendelet elismeri, hogy a nőket különösen sújtotta a Covid19-válság, lévén ők adják az egészségügyi dolgozók többségét EU-szerte, és egyensúlyra törekednek a nem fizetett gondozási tevékenység és alkalmazotti felelősségük vonatkozásában;
10. úgy véli, hogy az idei ciklus ideiglenes kiigazítása nem írhatja felül az európai szemeszter eredeti célját és funkcióját és nem akadályozhatja annak további fejlődését; emlékeztet arra, hogy az európai szemeszter ciklusa jól megalapozott keretet biztosít az uniós tagállamok számára költségvetési, gazdasági, szociális és foglalkoztatási politikáik összehangolásához, és a Covid19-válságot követően minden eddiginél nagyobb szükség lesz egy működő európai szemeszterre e szakpolitikák Unió-szerte történő összehangolásához, ugyanakkor megjegyzi, hogy a szemesztert a kezdetek óta kiterjesztették többek között a pénzügyi ágazathoz és az adózáshoz kapcsolódó kérdésekre, valamint az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak az európai szemeszterbeli célkitűzéseire, kellő figyelmet fordítva bolygónk lakóira gazdasági politikánkban; megjegyzi, hogy a gazdasági és társadalmi reziliencia további erősítése érdekében az EU-nak eredményeket kell felmutatnia a szociális jogok európai pillére elveinek területén; emlékeztet, hogy az erőteljesebb és fenntartható növekedés fenntartható módon történő előmozdítása egyet jelent a felelősségteljes költségvetési politikák, a strukturális reformok, a tényleges beruházások, a digitális transzformáció és a zöld és a méltányos átállás előmozdításával; felkéri a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a helyreállítási tervekben teremtsenek megfelelő egyensúlyt a fenntartható, növekedést elősegítő köz- és magánberuházások fellendítése és a strukturális reformok között;
11. úgy véli, hogy a 2021. évi európai szemeszter kiváló lehetőséget kínál a nemzeti felelősségvállalás javítására, tekintettel arra, hogy a tagállamok különböző szükségleteik kielégítésére testre szabott helyreállítási és rezilienciaépítési terveket dolgoznak ki; e tekintetben meggyőződése, hogy garantálni és adott esetben növelni kell a demokratikus legitimitást, többek között az Európai Parlamentnek az eszköz végrehajtásában játszott megfelelő szerepét, amint azt a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló rendelet is rögzíti; felhívja a tagállamokat, hogy - szükség esetén a technikai támogatási eszköz felhasználásával - építsék ki a szükséges igazgatási és ellenőrzési kapacitást annak érdekében, hogy szilárd garanciákat nyújtsanak a pénzeszközök megfelelő és hatékony felhasználására, valamint a magas szintű felvevőképességre; emlékeztet arra, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervekre a gondos gazdasági irányítás horizontális követelményei és az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános szabályok vonatkoznak;
II. Az EU gazdasági kilátásai
12. mély aggodalommal állapítja meg, hogy az uniós gazdaságok rendkívül nehéz helyzetben vannak, és hogy a Bizottság 2021. téli gazdasági előrejelzése szerint a GDP példátlan mértékben csökkent mind az euróövezetben, mind az EU egészében; megállapítja, hogy az EU GDP-je 2020-ban várhatóan 6,3%-kal csökken (az euróövezetben 6,8%-kal), míg 2021-ben az előrejelzések szerint 3,7%-os gazdasági fellendülés várható (az euróövezetben 3,8%-os);
13. hangsúlyozza, hogy a 2020. évi példátlan gazdasági recesszió és a világjárványra válaszul hozott intézkedések hatására az EU GDP-arányos adóssága 2020-ban várhatóan 93,9% körüli (az euróövezetben 101,7%), 2021-ben pedig 94,6% körüli (az euróövezetben 102,3%) új csúcsot ér el az előrejelzések szerint; kiemeli, hogy továbbra is nagyfokú a bizonytalanság, és hogy a gazdasági kilátások nagyban függnek attól, hogy milyen gyorsan sikerül leküzdeni a világjárványt; tudomásul veszi továbbá, hogy ezeket az adósságszinteket csak megfelelő gazdasági növekedéssel lehet fenntartani; ismételten hangsúlyozza az államadósság hosszú távú fenntarthatóságának fontosságát; megjegyzi, hogy sok tagállam gyenge költségvetési pozícióban került a jelenlegi válságba, amelyet a világjárvány tovább súlyosbít;
14. aggodalmának ad hangot amiatt, hogy a Covid19-világjárvány rendkívül negatív hatást gyakorol az EU gazdaságára, különösen a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k), az egységes piacra és annak versenyképességére, és hangsúlyozza az európai zöld megállapodás, a szociális jogok európai pillére és az ENSZ fenntartható fejlődési céljai végrehajtásának fontosságát; ezért úgy véli, hogy a tagállamok fellépéseinek összehangolása többek között az említett negatív hatások csökkentésének alapvető eszköze; úgy véli, hogy ha az EU nem tud megfelelő választ adni a jelenlegi válságra, akkor fennáll annak a kockázata, hogy mind az euróövezet, mind az EU egésze lemarad a környezeti fenntarthatóság, a versenyképesség, a termelékenység, a méltányosság és a makrogazdasági stabilitás céljainak megvalósítása terén;
15. ismételten hangsúlyozza az egyenlő versenyfeltételek megőrzésének fontosságát az egységes piacon, figyelembe véve ugyanakkor az EU szigeti, peremterületi és gyéren lakott régióinak fizikai jellemzőit és az EU legkevésbé fejlett régióinak helyzetét, ami elengedhetetlen előfeltétele többek között a digitális transzformációnak, a zöld és méltányos átállásnak, az innovációnak, valamint a helyreállítás és a versenyképesség felgyorsításának;
16. felelősségteljes államháztartás jobb végrehajtására szólít fel, továbbá társadalmilag kiegyensúlyozott strukturális reformokra, amelyek javítják a hosszú távú kilátásokat, valamint magas színvonalú és hatékony köz- és magánberuházásokra, többek között a zöld és digitális átállás megvalósítása érdekében;
17. aggodalmát fejezi ki a világjárvány megfékezésére irányuló intézkedéseknek az alacsony uniós termelékenységnövekedésére gyakorolt hatása és az euróövezetben a világjárvány előtti termelékenységnövekedés markáns visszaesése miatt; úgy véli, hogy a fenntartható növekedés és a beruházásbarát környezet előmozdítása érdekében kiegyensúlyozott stratégiát kell követni, miközben javítani kell a költségvetési fenntarthatóságot; hangsúlyozza, hogy külön hangsúlyt kell fektetni a jövőorientált beruházásokra és politikákra, különösen azon tagállamok esetében, amelyek költségvetési mozgástérrel rendelkeznek a fenntartható és inkluzív növekedés előmozdítása érdekében történő beruházásokhoz;
18. üdvözli az európai zöld megállapodást mint az EU új fenntartható növekedési stratégiáját, amely egyszerre négy dimenziót vesz figyelembe: a környezetet, a termelékenységet, a stabilitást és a méltányosságot, amelyeket a digitális és zöld technológiák, az innovatív ipari bázis és a stratégiai autonómia tesz lehetővé;
III. Felelős költségvetési és fenntartható politikák
19. megjegyzi, hogy bár a makrogazdasági stabilitás tekintetében vannak új kihívások, a gazdasági és monetáris unió sokkal jobb helyzetben van ahhoz, hogy szembenézzen a válságokkal, mint a 2008. évi pénzügyi és gazdasági válság idején; meggyőződése, hogy az ellenállóképes és fenntartható gazdasági helyreállításnak az uniós politikai célkitűzésekkel összhangban történő és a zöld, az igazságos és a digitális átállásra összpontosító előmozdítása az egyik legfontosabb azonnali prioritás; megjegyzi, hogy a jelenlegi válság leküzdésének eszközei olyan jellegűek, amelyek - amíg szükséges - expanzív költségvetési politikát igényelnek;
20. rámutat arra, hogy azok a tagállamok, amelyek költségvetési tartalékokkal rendelkeztek, sokkal gyorsabb ütemben és a kapcsolódó hitelfelvételi költségek nélkül tudták mozgósítani a költségvetési ösztönző csomagokat, ami hozzájárult a világjárvány negatív társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítéséhez; megismétli, hogy a költségvetési tartalékok társadalmi szempontból felelős módon való fokozatos feltöltése fontos lesz a jövőbeli válságokra való felkészülés szempontjából; sürgeti azonban a tagállamokat, a Bizottságot és a Tanácsot, hogy ne ismételjék meg a gazdasági válságra adott válaszlépések múltbeli hibáit; osztja az Európai Költségvetési Tanács azon véleményét, hogy a helyreállítás szempontjából nem tanácsos a költségvetési irányvonal gyors megfordítása;
21. megjegyzi, hogy a Bizottság a Stabilitási és Növekedési Paktumban előirányzottaknak megfelelően 2021-ben ajánlásokat kíván megfogalmazni a tagállamok költségvetési helyzetére vonatkozóan; rámutat arra, hogy a gazdaságirányítási keretnek a jelenlegi gazdasági realitásokat is figyelembe kell vennie, valamint összhangban kell állnia az Unió szakpolitikai prioritásaival, egyszersmind pedig javítania kell a költségvetési szabályoknak való megfelelést, amelyeket egyszerűsíteni, egyértelműsíteni és praktikussá kell tenni, valamint felül kell vizsgálni és az eredményeknek megfelelően ki kell igazítani; pragmatikusabb megközelítés alkalmazására szólít fel, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell, hogy ez a keret kedvező gazdasági időszakokban szigorúbb, kedvezőtlen gazdasági időszakokban viszont rugalmasabb legyen;
22. a Stabilitási és Növekedési Paktum reformjáról folytatott megbeszélések eredményének sérelme nélkül kiemeli, hogy a jelenlegi uniós költségvetési szabályok biztosítják a válság idején szükséges rugalmasságot a Stabilitási és Növekedési Paktum szerinti általános mentesítési rendelkezés aktiválása révén, és valamennyi tagállam számára lehetővé teszik a szükséges költségvetési irányvonal elfogadását az uniós gazdaságok védelmében, ezáltal bizonyítva rendkívüli anticiklikus hatásukat;
23. arra számít, hogy az általános mentesítési rendelkezés mindaddig aktív marad, amíg az aktiválás alapjául szolgáló indok fennáll, annak érdekében, hogy támogassa a tagállamok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy kilábaljanak a világjárvány okozta válságból, és megerősítsék versenyképességüket, valamint gazdasági és társadalmi rezilienciájukat; tudomásul veszi a Bizottság azon véleményét, hogy a jelenlegi előzetes jelzések szerint az általános mentesítési záradékot 2022-ben továbbra is alkalmazni kell, és alkalmazását 2023-ban kell megszüntetni; felkéri a Bizottságot, hogy 2021. tavaszi gazdasági előrejelzése alapján értékelje az általános mentesítési záradék hatályon kívül helyezését vagy alkalmazásának folytatását az európai szemeszter csomagjának részeként; megjegyzi, hogy a Bizottság az általános mentesítési záradék alkalmazásának megszüntetését követően továbbra is figyelembe fogja venni az országspecifikus helyzeteket;
24. tudomásul veszi a Covid19-re adott költségvetési politikai válaszról szóló bizottsági közleményt * , amely felvázolja a költségvetési politika irányításának uniós szintű összehangolásával kapcsolatos megfontolásait, a következő szakaszba emelve a világjárvány kezelésére, a gazdaság fenntartására, a fenntartható fellendülés támogatására és a költségvetés középtávú fenntarthatóságának megőrzésére irányuló összehangolt megközelítést; emlékeztet, hogy az általános mentesítési rendelkezés lehetővé teszi a tagállamok számára a középtávú költségvetési célhoz vezető kiigazítási pályától való átmeneti eltérést, ha ez középtávon nem veszélyezteti a költségvetés fenntarthatóságát és ha nem vezet a Paktum eljárásainak felfüggesztéséhez; tudomásul veszi a Bizottság értékelését, amely szerint a válság súlyos hatása következtében a fenntarthatósági kockázatok megnövekedtek, és ez középtávon valószínűleg kevésbé kedvező növekedéshez és költségvetési pályákhoz vezet; kiemeli a Bizottság arra irányuló felhívását, hogy a lehető legjobban használják ki az általános mentesítési záradékot és a Next Generation EU-t;
25. felkéri a Bizottságot, hogy lépjen fel határozottan az adócsalás, az adókikerülés és az adókijátszás, valamint a pénzmosási kérdések kezelése érdekében, amelyek potenciális forrásokat vonnak el a nemzeti költségvetésekből, és akadályozzák a kormányok azon képességét, hogy fellépjenek többek között a Covid19-világjárványból való kilábalás érdekében;
26. megjegyzi, hogy a Bizottság 2021. április végéig mélyreható felülvizsgálatokat szándékozik végezni, amelyekben értékeli a kiválasztott tagállamok egyensúlyhiányának helyzetét; megjegyzi továbbá, hogy a Covid19-válság számos fennálló makrogazdasági egyensúlyhiányt súlyosbít;
27. emlékeztet arra, hogy sürgősen ki kell teljesíteni és meg kell erősíteni a gazdasági és monetáris unió felépítését a bankunió és a tőkepiaci unió kiteljesítése révén, a polgárok védelme és a külső sokkhatások során az államháztartásra nehezedő nyomás csökkentése érdekében, a társadalmi és gazdasági egyensúlyhiányok leküzdése érdekében;
IV. Növekedésserkentő, kiegyensúlyozott és fenntartható strukturális reformok
28. tudatában van annak, hogy a Covid19-válságot nem lehet egymagában a jelenlegi költségvetési irányvonallal megoldani; hangsúlyozza ezért annak fontosságát, hogy mélyreható, a növekedést ösztönző, kiegyensúlyozott, fenntartható, társadalmilag igazságos és egyedi strukturális reformokat hajtsanak végre többek között a fenntartható és társadalmilag inkluzív növekedés és munkahelyteremtés érdekében, amelyek hatékonyan tudják támogatni a helyreállítást, valamint a digitális transzformációt és a zöld átállást, a minőségi foglalkoztatást, a szegénység csökkentését és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljait, továbbá fokozhatják a versenyképességet és az egységes piacot, a konvergenciát, valamint az erősebb és fenntartható növekedést az Unión és a tagállamokban; rámutat arra, hogy különösen a tagállamok gazdaságainak hosszú távú növekedési potenciálját csak strukturális fejlesztésekkel lehet növelni; megjegyzi azonban, hogy a tagállami szakpolitikai intézkedések összehangolásának hatékonysága és sikere a Stabilitási és Növekedési Paktum felülvizsgálatától - és annak eredményétől függően - annak kiigazításától, valamint a országspecifikus ajánlások végrehajtásával kapcsolatos tagállami felelősségvállalás növelésétől függ;
29. felszólítja a Bizottságot, hogy kezdjen el új éghajlati mutatót kidolgozni, hogy fel tudja mérni az ellentmondást a tagállami költségvetések és a Párizsi Megállapodás teljesítéséhez igazított, az egyes nemzeti költségvetésekre vonatkozó forgatókönyvek között; hangsúlyozza, hogy e mutatóra azért van szükség, hogy a tagállamok információkkal rendelkezzenek a Párizsi Megállapodás keretén belüli pályájukról annak biztosítása érdekében, hogy 2050-re Európa az első klímasemleges kontinenssé válhasson; elvárja, hogy az éghajlati mutató referenciaként szolgáljon az EU különböző szakpolitikáihoz, és így az európai szemeszter útmutatójaként is szolgáljon, anélkül, hogy gyengítené annak eredeti célját;
30. úgy véli, hogy a digitális készségek fejlesztése előfeltétele annak, hogy minden európai részt vehessen a társadalomban és kihasználhassa a digitális átállás előnyeit; rámutat, hogy ehhez az oktatás, a készségek, valamint az egész életen át tartó tanulás területén is reformokra van szükség az átalakulóban lévő munkaerőpiac irányítása és a kulcsfontosságú digitális technológiák kifejlesztése és lehetővé tétele, és így Európa digitális jövőjének építése érdekében; rámutat továbbá arra, hogy a digitális szakadék kialakulásának megelőzése érdekében támogatni kell az egyenlőséget a digitális infrastruktúrákhoz, eszközökhöz és készségekhez való átfogó hozzáférés terén;
31. felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy - a költségvetési fenntarthatóság és a megbízható költségvetési szabályok tiszteletben tartása mellett - hozzanak létre kiszámítható, a köz- és magánberuházásokat az Unió hosszú távú célkitűzéseivel összhangban támogató beruházási szabályokat vagy más megfelelő mechanizmusokat is tartalmazó szabályozási és kormányzási keretet, amely ugyanakkor a tagállamok jövőbeli válságokra való reagálási képességét is biztosítja;
32. megjegyzi, hogy a Bizottság arra ösztönzi a tagállamokat, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében egyetlen integrált dokumentumban nyújtsák be nemzeti reformprogramjaikat, valamint helyreállítási és rezilienciaépítési terveiket;
33. hangsúlyozza, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz pénzügyi támogatás nyújtásával egyedülálló lehetőséget jelenthet a tagállamok támogatására az európai szemeszter keretében azonosított kihívásaik kezelésében;
34. emlékeztet, hogy a növekedést elősegítő strukturális reformokhoz nem mindig költségvetési mozgástérre, hanem sokkal inkább politikai, jogalkotási és közigazgatási erőfeszítésekre van szükség;
35. hangsúlyozza, hogy folyamatos nyomon követésre és éberségre lesz szükség, és a tagállamoknak olyan reformok révén kell kezelniük a kialakuló egyensúlyhiányokat, amelyek fokozzák a gazdasági és társadalmi rezilienciát, valamint előmozdítják a digitális transzformációt és a zöld és a méltányos átállást; üdvözli, hogy a Bizottság továbbra is nyomon fogja követni az előző évek országspecifikus ajánlásaiban javasolt reformok tagállamok általi megvalósítását; úgy véli, hogy e folyamat során figyelembe kell venni a tagállamok gazdasági és társadalmi kilátásait;
V. Beruházás
36. hangsúlyozza, hogy az EU-nak azzal a példa nélküli kihívással kell szembenéznie, hogy figyelembe véve az uniós stratégiákat enyhítse a világjárvány gazdasági következményeit annak érdekében, hogy tartós hatást gyakoroljon a tagállamok ellenálló képességre, és úgy véli, hogy a gazdasági helyreállítást az egységes piac, a kutatás és az innováció megerősítésével, valamint az európai zöld megállapodással, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival, a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával és a versenyképességgel összhangban kell megvalósítani, a kkv-k helyzetének enyhítése és a magántőkéhez való hozzáférésük javítása mellett; meggyőződése, hogy ehhez hosszú távon gazdaságilag, társadalmilag, környezetileg és digitálisan életképes beruházásokra, valamint fokozott konvergenciára és kohézióra van szükség az EU-ban és a tagállamokban;
37. hangsúlyozza a beruházások hiányát, az előrejelzések szerint ugyanis szükség van a beruházások bővítésére; hangsúlyozza, hogy a közberuházások korlátozottak, mivel főként az adófizetők által finanszírozott szűkös forrásokat jelentenek; rámutat arra, hogy a beruházási hiány mértéke megfelelő szintű infrastruktúrát generáló, jelentős magán- és közberuházásokat, valamint kiszámítható és kedvező üzleti környezetet is szükségessé tesz, amely elősegíti ezeket a beruházásokat;
38. hangsúlyozza, hogy a tagállamoknak az időtálló infrastruktúrába és más területekre történő célzott, fenntartható köz- és magánberuházásokra kell összpontosítaniuk, amelyek tovább erősítik az egységes piacot, a tisztább, társadalmilag befogadó, fenntartható és digitális társadalomra való átállást, valamint növelik az EU versenyképességét és stratégiai autonómiáját; úgy véli ezért, hogy elsőbbséget kell biztosítani a határokon átnyúló és több országot érintő projekteknek;
39. hangsúlyozza, hogy beruházásbarát politikákat kell elfogadni, csökkenteni kell az adminisztratív terheket és egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítani, különösen a kkv-k számára, amelyek az uniós gazdaság és munkahelyteremtés gerincét képezik; úgy véli, hogy mindezek elősegítik a gazdasági fellendülést és megteremtik a hosszú távú növekedéshez vezető feltételeket;
VI. Demokratikusabb európai szemeszter
40. kiemeli a teljes körű vita, valamint a nemzeti parlamentek és az Európai Parlament európai szemeszter folyamatába való megfelelő bevonásának fontosságát; megismétli az Európai Parlament gazdasági kormányzási keretben betöltött demokratikus szerepének megerősítésére irányuló felhívását, valamint felkéri a Tanácsot és a Bizottságot, hogy kellő módon vegyék figyelembe a parlamentek által elfogadott állásfoglalásokat; felkéri a Bizottságot, hogy mind az Európai Parlamentet, mind a Tanácsot mint társjogalkotókat egyformán tájékoztassa az uniós gazdasági kormányzási keret alkalmazásával kapcsolatos valamennyi szempontról, beleértve az előkészítő szakaszokat is;
41. a demokratikus elszámoltathatóság és az átláthatóság megerősítése érdekében szorgalmazza, hogy nemzeti és európai szinten egyaránt alakítsanak ki szoros koordinációt a szociális partnerekkel és más érdekelt felekkel;
42. kiemeli, hogy a Gazdasági és Monetáris Bizottság fontos szerepet tölt be az Európai Parlament felé való elszámoltathatóság javítását célzó intézkedések megtételében, tekintve, hogy az európai szemeszter alkalmazása során szerzett eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy az elszámoltathatóság jelenlegi rendszerét tovább lehet erősíteni legitimitásának és hatékonyságának javítása érdekében;
43. emlékeztet arra, hogy az európai szemeszter vegyes gyakorlat, amely az év során az úgynevezett nemzeti és európai szemeszterekből áll; emlékeztet a szubszidiaritás és az arányosság elvének jelentőségére;
o
o o
44. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.
