P9_TA(2021)0106
A 2022. évi költségvetésre vonatkozó iránymutatások - III. szakasz
Az Európai Parlament,
- tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 314. cikkére,
- tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés 106a. cikkére,
- tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. július 18-i 2018/1046 EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre * (a továbbiakban: a költségvetési rendelet),
- tekintettel a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletre * (a továbbiakban: az MFF rendelet), valamint a Parlament, a Tanács és a Bizottság által ezzel összefüggésben elfogadott együttes nyilatkozatokra * , továbbá a kapcsolódó egyoldalú nyilatkozatokra * ,
- tekintettel az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra * ,
- tekintettel az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2020. december 14-i (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozatra * ,
- tekintettel a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról szóló, 2020. december 14-i (EU) 2020/2094 tanácsi rendeletre * ,
- tekintettel az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, 2020. december 16-i (EU, Euratom) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendeletre * ,
- tekintettel az Európai Unió 2021. évi pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetésére * és az ehhez csatolt, a Parlament, a Tanács és a Bizottság által elfogadott együttes nyilatkozatokra,
- tekintettel az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) az 1,5 C-os globális felmelegedésről szóló, 2018. október 8-i különjelentésére,
- tekintettel az Egyesült Nemzetek biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi tudománypolitikai platformjának a biológiai sokféleséggel és ökoszisztéma-szolgáltatásokkal kapcsolatos globális értékelő jelentésére,
- tekintettel a Tanács „Demográfiai kihívások - az előttünk álló út” című, 2020. június 8-i következtetéseire,
- tekintettel az ENSZ Közgyűlésének 2015. szeptember 25-i 70/1. sz. határozatára, amely „A 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrend” címmel 2016. január 1-jén lépett hatályba,
- tekintettel a szociális jogok európai pillérére és az arról szóló, 2017. január 19-i állásfoglalására * ,
- tekintettel az európai zöld megállapodásról szóló, 2020. január 15-i állásfoglalására * ,
- tekintettel a 2022. évi költségvetési iránymutatásokról szóló, 2021. február 16-i tanácsi következtetésekre,
- tekintettel „A schengeni vívmányok rendelkezéseinek Bulgáriában és Romániában történő teljes körű alkalmazása: a belső szárazföldi, tengeri és légi határokon végzett ellenőrzések megszüntetése” című, 2018. december 11-i állásfoglalására * ,
- tekintettel az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-jár-vánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című, 2020. március 19-i bizottsági közleményre (C(2020)1863),
- tekintettel eljárási szabályzata 93. cikkére,
- tekintettel az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság és a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére,
- tekintettel a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság módosítások formájában benyújtott álláspontjára,
- tekintettel a Külügyi Bizottság, a Fejlesztési Bizottság, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottság, a Belső Piaci és Fogyasztóvédelmi Bizottság, a Regionális Fejlesztési Bizottság, az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság, az Alkotmányügyi Bizottság és a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság leveleire,
- tekintettel a Költségvetési Bizottság jelentésére (A9-0046/2021),
Helyreállítás: a Covid19-válság utáni helyreállítás a 2022. évi költségvetésből
1. úgy véli, hogy tekintettel a gazdasági kilátásokkal kapcsolatos fokozott bizonytalanságra, és arra, hogy a gazdaság 2022-ben várhatóan nem fog visszaállni a világjárvány előtti szintre, valamint a Covid19-világjárvány okozta gazdasági, társadalmi és foglalkoztatási károkból való gyors, méltányos és inkluzív helyreállítás sürgető szükségességére, a 2022. évi uniós költségvetésnek még fontosabb szerepet kell játszania a polgárok életére gyakorolt pozitív és kézzelfogható hatás biztosításában, valamint az európai gazdaság felvirágoztatásában, a fenntartható beruházások ösztönzésében, a munkahelyek megtartásában és minőségi munkahelyek teremtésében az egész Unióban, az éghajlatváltozással és a digitalizációval kapcsolatos kihívásoknak - így az éghajlati semlegesség 2050-re való elérését kitűző, 2030-ig megvalósítandó megerősített uniós éghajlati ambícióknak - való megfelelésben, illetve a gazdasági, társadalmi, területi, oktatásbeli, generációs és nemek közötti különbségek csökkentésének megkönnyítésében;
2. ezért olyan előretekintő költségvetést kíván létrehozni, amely döntő szerepet játszik majd a helyreállítási folyamatban, és lehetővé teszi az Unió számára a beruházások fellendítését és a munkanélküliség kezelését, a digitális és zöld átállás előmozdítását, az erős európai egészségügyi unióra való összpontosítást, a fiatalokra összpontosító inkluzív fellendülés előmozdítását, valamint biztonságos és virágzó környezet biztosítását az uniós polgárok számára; úgy véli, hogy ezek a prioritások elengedhetetlenek a helyreállítás fenntartásához és a reziliensebb Unió alapjainak a Párizsi Megállapodással összhangban történő megteremtéséhez;
Virágzó gazdaság a beruházások fellendítése és a munkanélküliség kezelése érdekében
3. emlékeztet arra, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-k) alkotják az európai gazdaság gerincét, és a tagállamokban működő összes vállalkozás csaknem 99%-át, továbbá hogy az összes munkahely mintegy háromnegyedét biztosítják; hangsúlyozza a kkv-k jelentős hozzájárulását a munkahelyteremtéshez, a gazdasági növekedéshez és a stabilitáshoz; aggodalmát fejezi ki a válság kkv-kra gyakorolt súlyos és tartós következményei miatt, és különböző uniós programokon keresztül megfelelő finanszírozást kíván biztosítani számukra;
4. ezzel összefüggésben hangsúlyozza egy megfelelően finanszírozott egységes piaci program fontosságát a versenyképesség fokozása, a vállalkozói készség előmozdítása, a piacokhoz való hozzáférés javítása és a kisvállalkozások hatékony támogatása érdekében, többek között a digitális és vállalkozói készségek fejlesztése révén; hangsúlyozza továbbá az InvestEU program potenciálját a fenntartható, innovatív és szociális beruházások mozgósításában, valamint a válság által negatívan érintett kkv-k tőketámogatásában; elismeri, hogy sürgősen létre kell hozni a kkv-barát üzleti környezetet, támogatni kell a kkv-k klasztereit és hálózatait, valamint csökkenteni kell a vállalkozások adminisztratív terheit; különösen hangsúlyozza, hogy támogatni kell az olyan uniós szintű kezdeményezéseket, amelyek célja az új induló vállalkozások létrehozásának megkönnyítése és a finanszírozáshoz való hozzáférésük javítása az innováció, a munkahelyteremtés és a fiatalok vállalkozói készségének előmozdítása érdekében;
5. hangsúlyozza, hogy továbbra is jelentős mértékben növelni kell a kutatásba, fejlesztésbe és innovációba történő beruházásokat annak érdekében, hogy az EU vezető szerepet tölthessen be az európai zöld megállapodás és a digitális átállás megvalósításában; e tekintetben hangsúlyozza a Horizont Európa különleges érdemeit, beleértve az Európai Kutatási Tanács tevékenységét is; alapvető fontosságúnak tartja, hogy a kkv-k, az induló innovatív vállalkozások és az egyetemek megfelelő, testre szabott támogatást kapjanak a kutatás és az innováció terén, hogy aktívan részt vehessenek az e hatalmas kihívásoknak való megfelelésben; rámutat a tudományos élet és az ipar közötti együttműködés előmozdításának fontosságára; hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány egyértelműen megmutatta a gyógyszeripari termékekkel és oltóanyagokkal kapcsolatos európai kutatás jelentőségét az EU egészségügyi válság esetén való ellenálló képességének erősítésében;
6. hangsúlyozza, hogy a Covid19-világjárvány kihívásaira adott uniós választ gyors és célzott költségvetési döntések révén kell lehetővé tenni; ezzel összefüggésben kéri, hogy a visszavont kutatási kötelezettségvállalások váratlanul magas mennyiségét teljes egészében bocsássák rendelkezésre a Horizont Európa keretében, teljes mértékben összhangban a költségvetési rendelet 15. cikkének (3) bekezdésével, mivel a jövőbeli fenyegetések előrejelzése mellett ez az egyik kulcsfontosságú eszköz a vírus új változatainak semlegesítésére, a közegészségügy és az életmentés érdekében; hangsúlyozza, hogy a kötelezettségvállalások visszavonásának ilyen magas szintje nem volt előre látható, és következésképpen nem került bele a többéves pénzügyi keretről szóló megállapodásba;
7. hangsúlyozza az uniós kohéziós politikának az Unió elsődleges beruházási politikájaként és a fenntartható és inkluzív fellendülés egyik sarokköveként betöltött központi szerepét, és rámutat annak egyedülálló európai hozzáadott értékére és az EU, valamint tagállamai és régiói átfogó harmonikus fejlődéséhez való hozzájárulására; hangsúlyozza különösen a gazdasági növekedés ösztönzésében és a minőségi munkahelyek teremtésében rejlő lehetőségeket, amelyek központi szerepet játszanak a fellendülés folyamatában; kiemeli kulcsfontosságú szerepét az olyan uniós stratégiai célkitűzések elérésében, mint a gazdasági, társadalmi és területi kohézió, valamint a tagállamok közötti és azokon belüli konvergencia, a méltányos átmenet, a minőségi foglalkoztatás, a versenyképes, szociális, zöld és körforgásos gazdaság és innováció, valamint a tisztességes, inkluzív és fenntartható Unió;
8. rámutat, hogy az állami támogatásokra vonatkozó szabályoktól való eltérés kiterjesztésének milyen hosszú távú következményei vannak az egységes piacon a jelenlegi válság idején a korlátozott állami forrásokkal és korlátozott költségvetési kapacitással rendelkező tagállamok számára; hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetésnek kulcsszerepe van annak biztosításában, hogy a tagállamok és az EU szorosan együttműködjenek a világjárvány társadalmi-gazdasági hatásainak enyhítésében, miközben konkrét megoldásokat találnak az egyenlő versenyfeltételek megőrzésére az egységes piacon, és megerősítik a gazdasági és társadalmi kohéziót az EU régiói között;
9. hangsúlyozza, hogy a közös agrárpolitika (KAP) és a közös halászati politika (KHP) az európai integráció sarokkövei, amelyek célja, hogy biztonságos, megfizethető és jó minőségű élelmiszer-ellátást és élelmiszer-önrendelkezést biztosítsanak az európaiak számára, valamint hogy elősegítsék a mezőgazdasági piacok megfelelő működését, a vidéki régiók fenntartható fejlődését és a mezőgazdasági termelők generációs megújulását; emlékeztet, hogy e politikák kulcsfontosságú szerepet játszanak a mezőgazdasági termelők és a halászok stabil és elfogadható jövedelméhez való hozzájárulásban, különösen a jelenlegi nehéz helyzetben; kéri, hogy fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a kisüzemi mezőgazdaságra, a fiatal mezőgazdasági termelőkre és a halászati kisvállalkozásokra, és tartsák fenn a stabil és biztonságos élelmiszerláncot az európai polgárok számára; rámutat arra, hogy számos mezőgazdasági ágazatot súlyosan érintett a Covid19-járvány és más válságok, és adott esetben támogatja a piactámogatási intézkedésekre vonatkozó költségvetési sorok célzott megerősítését; emlékeztet arra, hogy ezeket a kihívásokat kezelni kell, miközben fel kell készülni a KAP reformjára, amely várhatóan nagyobb szerepet fog játszani az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek megvalósításában;
10. hangsúlyozza, hogy nagyobb lendületet kell adni az idegenforgalmi ágazatnak, különösen a vendéglátóiparnak, amely a Covid19-világjárvány következtében igen súlyos visszaesést szenvedett, és ez pusztító hatást gyakorolt különösen azokra a régiókra, amelyek nagymértékben függenek az idegenforgalomtól; kiemeli, hogy az idegenforgalmi ágazat az uniós gazdaság fontos pillére, és munkaerejének jelentős részét foglalkoztatja, különösen a kkv-kban és a családi vállalkozásokban; elvárja, hogy a vonatkozó uniós programok, többek között a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, a regionális politika, a Digitális Európa és az InvestEU döntő mértékben hozzájáruljanak az ágazat hosszú távú versenyképességéhez és fenntarthatóságához, és hogy a szükséges forrásokat 2022-ben bocsássák rendelkezésre az uniós költségvetésből; ismételten csalódottságának ad hangot amiatt, hogy az idegenforgalomra vonatkozó célzott uniós programra irányuló parlamenti kérésnek nem tettek eleget;
11. hangsúlyozza, hogy átfogó európai űrstratégiára van szükség, és elismeri az uniós űrprogram hozzáadott értékét; különösen hangsúlyozza, hogy az Uniónak elő kell mozdítania az innovatív és versenyképes upstream (űr-nehézipar) és downstream (űradatokon alapuló alkalmazások) ágazatok fejlesztését; rámutat az Európai Unió Űrprogramügynöksége (EUSPA) fontos szerepére, valamint arra, hogy biztosítani kell a szükséges szintű finanszírozást és személyzetet;
A digitális és zöld átállás kihívásainak való megfelelés
12. hangsúlyozza, hogy különösen az európai oktatási térség kiteljesítése és a digitális oktatási cselekvési terv végrehajtása révén a digitális készségekkel kapcsolatos célkitűzések megvalósítása és az inkluzív tanulás előmozdítása, valamint Európa digitális átalakulásának előmozdítása érdekében sürgősen meg kell szüntetni a digitális szakadékot, és hogy ennek szükségességére a Covid19-válság is rávilágított; rámutat annak fontosságára, hogy megfelelő finanszírozást és szinergiákat biztosítsanak az uniós programok között az áttörést jelentő technológiák és innovációk piaci elterjedésének felgyorsítását elősegítő feltételek megteremtése, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy az európai gazdaság és a közszféra élen járjon a digitális átállásban; úgy véli, hogy a Digitális Európa program elengedhetetlen Európa versenyképességének a globális digitális gazdaságban való javításához és a technológiai szuverenitás megvalósításához; elvárja, hogy ez a program fellendítse a nagy teljesítményű uniós számítástechnika, az etikus mesterséges intelligencia, az 5G technológia és a kiberbiztonság terén eszközölt beruházásokat, valamint a fejlett digitális készségek előmozdítását a gazdaságban és a társadalomban; felhívja a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tartsák tiszteletben azokat a kritériumokat, amelyek szerint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó finanszírozás legalább 20%-át a digitális átállásra kell fordítani;
13. hangsúlyozza, hogy az uniós költségvetés központi szerepet játszik az európai zöld megállapodás - többek között a biológiai sokféleséggel kapcsolatos stratégia - sikerének biztosításában és a „ne árts” elv alkalmazásában, fellendítve a tagállamok koronavírus-válságból való gazdasági és társadalmi kilábalását azáltal, hogy a zöld kihívásokat beruházási és strukturális reformlehetőségekké alakítja, és elősegíti a fenntarthatóbb, inkluzívabb és reziliensebb gazdaságra való méltányos átállást; emlékeztet arra, hogy ez az átállás jelentős strukturális változást igényel, és hogy nem minden tagállam, régió és város kezdi az átállást azonos szintről, vagy rendelkezik ugyanolyan kapacitással annak lebonyolítására; különösen hangsúlyozza, hogy megfelelő forrásokat - ideértve a helyreállítási alapokat és a Méltányos Átállást Támogató Alapot - kell biztosítani az új növekedési stratégia alátámasztására annak érdekében, hogy az Unió teljesíteni tudja kötelezettségvállalásait, biztosítva, hogy senki se maradjon le, és hogy szorosan nyomon kívánja követni a stratégia végrehajtását a 2022. évi költségvetésben; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy az energiahatékonyságba, a körforgásos gazdaságba, a fenntartható és megfizethető intelligens mobilitásba, valamint a modern és reziliens uniós infrastruktúrába való beruházás kulcsfontosságú tényező a versenyképesség helyreállításában, hozzájárulva az uniós éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez és az EU stratégiai autonómiájának kiépítéséhez, valamint a fenntartható iparágak előmozdításához; elismeri továbbá az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) kulcsfontosságú szerepét az Unió és valamennyi régiója - köztük a legkülső régiók, a szigetek és a gyéren lakott régiók - összekapcsolásában a közlekedési, a digitális és az energiaágazatban;
14. hangsúlyozza az éghajlat-politika és a környezetvédelem támogatásának fontosságát azáltal, hogy további forrásokat biztosítanak az uniós költségvetés vonatkozó programjaihoz és eszközeihez, és különösen a LIFE programhoz; hangsúlyozza továbbá, hogy az éghajlati szempontok érvényesítése szellemében valamennyi szakpolitikai területen fokozni kell az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret egészében elérhető legyen az uniós költségvetés és az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz kiadásainak legalább 30%-át kitevő általános éghajlat-politikai kiadási cél; hangsúlyozza továbbá, hogy folyamatos munkára van szükség annak érdekében, hogy 2024-ben a többéves pénzügyi keret éves kiadásainak 7,5%-át, 2026-tól pedig 10%-át a biológiai sokféleséggel kapcsolatos célkitűzésekre fordítsák; kéri, hogy a Parlamentet teljes mértékben vonják be az ilyen kiadások végrehajtására és nyomon követésére szolgáló szilárdabb, átláthatóbb és átfogóbb módszerek kidolgozásába, és várakozással tekint a Bizottsággal és a Tanáccsal folytatott, az intézményközi megállapodásban meghatározott éves konzultációk elé;
15. felhívja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy biztosítsanak elegendő finanszírozást az EU vegyi anyagokra vonatkozó fenntarthatósági stratégiájának végrehajtásához, ideértve a biztonságos és fenntartható tervezésű vegyi anyagok, anyagok és termékek felé való átmenethez szükséges kutatás és innováció fellendítését, valamint megfelelő és fenntartható erőforrások biztosítását az ECHA, a nem mérgező anyagciklusokon alapuló körforgásos gazdaságra vonatkozó uniós cselekvési terv számára és a levegőre, a vízre és a talajra vonatkozó szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv elkészítéséhez;
Erős európai egészségügyi unió
16. megerősíti az EU az egészségügyért program jelentőségét és potenciálját, amely az új többéves pénzügyi keret (TPK) keretében az uniós költségvetésből finanszírozandó legnagyobb egészségügyi program lesz; elvárja, hogy erősítsék meg a szinergiákat az uniós egészségügyi rendszerek kapacitásának megerősítésében részt vevő valamennyi uniós program, valamint válságok esetén a felkészültségi és megelőzési kapacitásaik, illetve az egészségügyi ágazatban további beruházásokat biztosító programok, például az ESZA+, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), az Európai horizont és a Digitális Európa között; úgy véli, hogy a tartalékok készletezésének továbbra is prioritásnak kell maradnia az uniós költségvetésben a RescEU és az EU az egészségügyért programokon keresztül; kiemeli az uniós polgári védelmi mechanizmus fontosságát annak biztosításában, hogy az EU jobban fel legyen készülve a természeti katasztrófákra, világjárványokra és vészhelyzetekre, és képes legyen reagálni azokra;
17. emlékeztet arra, hogy a Covid19-válság példátlan nyomás alá helyezte a tagállamok egészségügyi rendszereit, és felszínre hozta a védőoltások és más alapvető gyógyászati termékek uniós termelési kapacitásainak hiányosságait; hangsúlyozza ezért, hogy az Uniónak szolidaritásra és kollektív felelősségvállalásra, azaz kiterjedtebb uniós egészségügyi hatáskörre és konkrétabb lépésekre van szüksége az erősebb európai egészségügyi unió felé való elmozdulás érdekében; hangsúlyozza, hogy a jelenlegi válság rávilágított arra, hogy erőteljesebben kell beruházni az egészségügyi infrastruktúrába és készségekbe, és hogy ki kell lábalni a korábbi alulfinanszírozottságból; ezzel összefüggésben üdvözli a HERA inkubátorról szóló bizottsági közleményt (COM(2021)0078), amely a Covid19 variánsainak felderítésére, az oltóanyagok módosítására, a klinikai vizsgálatok hatékonyságának javítására, a hatósági jóváhagyás felgyorsítására és az oltóanyaggyártás fejlesztésére irányuló erőfeszítések fokozására szolgál; rámutat arra, hogy a termelési kapacitás nagy része az Unión kívül található, ami megnehezíti a gyógyszerek szükség esetén történő szállítását, és akadályt jelent az európai egészségügyi unió kiépítése során; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy elegendő forrást biztosítsanak az oltóanyagok, ellenanyagok és más alapvető gyógyszerek gyártási kapacitásának növeléséhez a tagállamokban, és lehetővé tegyék, hogy a 2022. évi uniós költségvetés vészhelyzet esetén gyorsan reagáljon;
18. sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az Unióban 2,7 millió embernél diagnosztizáltak rákot 2020-ban, és mintegy 1,3 millió ember veszítette életét ennek következtében; üdvözli az európai rákellenes tervet, amely az erősebb európai egészségügyi unió fontos pillére; elismeri, hogy a tervvel összhangban megerősített és jobban érvényesített uniós megközelítésre van szükség a rák megelőzése, kezelése és gondozása terén; kéri, hogy az Unió rákellenes küzdelmének részeként 2022-ben megfelelő költségvetést különítsenek el a vonatkozó uniós programokra, nevezetesen az EU az egészségügyért programra, a Horizont Európa II. pillérébe tartozó egészségügyi klaszterre és a Digitális Európa programra az új technológiák, a kutatás és az innováció finanszírozására;
19. rámutat különösen az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) által a jelenlegi Covid19-világjárványban betöltött kritikus szerepre; megfelelő finanszírozást kér a 2022. évi költségvetésben annak érdekében, hogy ezek a kulcsfontosságú ügynökségek folytathassák munkájukat; várakozással tekint az Európai Unió Egészségügyi Szükséghelyzet-reagálási Hatósága (HERA) létrehozására irányuló javaslat elé, hogy jövőbeli egészségügyi válságok esetén hatékony és összehangolt uniós felkészültségi és reagálási képesség álljon rendelkezésre; emlékeztet arra, hogy új forrásokat kell biztosítani a HERA számára annak biztosítása érdekében, hogy az ne befolyásolja hátrányosan a meglévő programokat, szakpolitikákat és ügynökségeket, valamint hogy hatékony szinergiákat lehessen biztosítani az EMA-val és az ECDC-vel;
Inkluzív fellendülés, különös tekintettel a fiatal generációra
20. hangsúlyozza, hogy a 2008-as pénzügyi válság után a Covid19-válság következményei ismételten a fiatalokat sújtják különösképpen, a fiatalok fokozódó munkanélkülisége, valamint az oktatásra és a mentális egészségre gyakorolt negatív hatások révén, és különösen azokat, akik most lépnek be a munkaerőpiacra; hangsúlyozza ezért, hogy a munkaerőpiaci integráció sikeres javítása érdekében minden finanszírozási lehetőséget teljes körűen fel kell tárni, különösen a szakképzés, a társadalmi befogadás, a munkakörülmények és a szociális védelem javítását célzó intézkedések révén, többek között a fogyatékossággal élő személyek esetében, valamint a fiatalok családi és életkilátásai tekintetében, figyelembe véve a munka és a magánélet közötti egyensúlyról szóló irányelvet;
21. úgy véli, hogy az Unió fiatal generációra irányuló strukturált stratégia nélkül nem találhat fenntartható pályát a fellendüléshez; e tekintetben rámutat, hogy rendkívül fontos az olyan uniós programok pénzügyi forrásainak növelése, mint az Erasmus+, amelyek sikere vitathatatlan az oktatási, képzési és munkalehetőségek Unió-szerte történő bővítése terén; hangsúlyozza, hogy az Erasmus+ az Unió egyik kiemelt, a polgárok széles körében ismert programja, amely kézzelfogható eredményeket tud felmutatni; kiemeli a programban rejlő lehetőségeket a kiválóság előmozdítása, valamint a fiatalok innovációhoz és vállalkozói szellemhez való hozzáférésének inkluzív módon történő biztosítása terén, valamint hogy a felnőttoktatásban képzési és mobilitási intézkedésekre van szükség; sajnálatát fejezi ki a Covid19-válságnak az Erasmus+ programra gyakorolt negatív hatása miatt, amelynek következtében jelentősen csökkent az ebből a tapasztalatból profitálni képes résztvevők száma; ezzel összefüggésben hangsúlyozza, hogy a 2022. évi költségvetés fontos szerepet játszik az elmulasztott lehetőségek pótlásában; felhívja a Bizottságot, hogy továbbra is mozdítsa elő az európai polgársággal kapcsolatos oktatást és a polgári szerepvállalást; megismétli a tagállamokhoz intézett felhívását, hogy helyreállítási és rezilienciaépítési terveik keretében a finanszírozás legalább 10%-át fordítsák minőségi és inkluzív oktatásra;
22. hangsúlyozza, hogy fenntartható és hosszú távú megoldásokat kell találni a strukturális demográfiai kihívások sikeres leküzdésére, valamint az agyelszívás csökkentésére az EU vidéki, szigeti, távoli és kevésbé fejlett területein és régióiban; hangsúlyozza, hogy pénzügyi forrásokra van szükség a csökkenő népességű régiók szociális és demográfiai politikába és a családok támogatásába történő befektetések révén való fellendítéséhez és ahhoz, hogy Európában az idősödő népesség számára megfelelő támogatást lehessen nyújtani a mobilitáshoz, az egészségügyi ellátáshoz és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében; hangsúlyozza, hogy megfelelő struktúrákat kell létrehozni a tendenciák tanulmányozására, és intézkedéseket kell javasolni a demográfiai változások megfelelő kezelésére, például a strukturális alapok jövőbeli elosztásának módszerét kiegészítő különleges kritériumok alkalmazásával;
23. hangsúlyozza, hogy a nőket aránytalanul nagy mértékben sújtották a Covid19-válság következményei; hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezés végrehajtásának fontosságát annak biztosítása érdekében, hogy a nők és a férfiak egyaránt részesüljenek a közkiadásokból; ezzel összefüggésben felhívja a Bizottságot, hogy az intézményközi megállapodásban foglaltaknak megfelelően a Parlamenttel szoros együttműködésben gyorsítsa fel egy hatékony, átlátható és átfogó módszertan bevezetését a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos releváns kiadások mérésére, hogy kézzelfogható eredményeket lehessen felmutatni a 2022-es költségvetés tekintetében, a jövőben kiterjesztve a módszertant a többéves pénzügyi keret valamennyi programjára; kéri emellett az uniós nemi esélyegyenlőségi stratégia gyors végrehajtását; hangsúlyozza a nemek közötti egyenlőség és a nők jogai elleni aggasztó és erősödő ellenreakciót, valamint az összes uniós eszköz mobilizálásának fontosságát e helyzet leküzdése érdekében; további forrásokért emel szót a szexuális és reproduktív egészség és jogok védelmének, promóciójának és egyetemes hozzáférésének, valamint a női emberi jogvédők támogatására;
24. hangsúlyozza, hogy a helyreállítási folyamatnak senkit sem szabad hátrahagynia, és ezért az Uniónak és a tagállamoknak kezelniük kell a szegénység és a társadalmi kirekesztés kockázatát; hangsúlyozza, hogy az Unió 2022. évi költségvetésének és az Európai Uniós Helyreállítási Eszköznek (EURI) hozzá kell járulnia az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához, és az egész életen át tartó tanulás támogatása, a szociális párbeszéd megerősítése és az olyan létfontosságú szolgáltatásokhoz való általános hozzáférés biztosítása révén kell megvalósítania a szociális jogok európai pillérét, mint az egészségügy, a mobilitás, a megfelelő táplálkozás és a tisztességes lakhatás; hangsúlyozza e tekintetben az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) hozzáadott értékét, és úgy véli, hogy megosztott irányítás keretében megfelelő finanszírozást kell biztosítani az ifjúsági garancia és a jövőbeli gyermekgarancia végrehajtásához; üdvözli, hogy a következő portói szociális csúcstalálkozón Európa szociális dimenziójára helyezik a hangsúlyt;
25. hangsúlyozza, hogy a kulturális és kreatív ágazatok, valamint a kulturális turizmus továbbra is az egész EU-ra kiterjedő válság terhét viselő fő ágazatok közé tartoznak; további intézkedésekre szólít fel ezen ágazatok esetében, és további finanszírozást kér a kapcsolódó uniós programokhoz, többek között a Kreatív Európa programhoz; üdvözli az új európai Bauhaus kreatív és interdiszciplináris kezdeményezést;
Biztonságos és virágzó környezet biztosítása az európai polgárok számára
26. úgy véli, hogy a gazdasági növekedés és a jólét, a belső biztonság, az EU külső határainak védelme, az alapvető jogok, a schengeni térség megfelelő működése és az Unión belüli szabad mozgás elválaszthatatlanul összekapcsolódnak és kölcsönös hasznokkal járnak; hangsúlyozza, hogy a schengeni térség további, szakértői értékeléseken alapuló integrációja jobb pénzügyi lehetőségeket biztosítana az Unió külső határai mentén fekvő tagállamok számára a határigazgatáshoz; emlékeztet, hogy a schengeni térség gazdasági előnyökkel jár az abban részt vevő államok számára; hangsúlyozza, hogy az EU gazdaságát fellendíthetné azon tagjelölt országok csatlakozása a schengeni térséghez, amelyek már minden technikai követelménynek megfelelnek; hangsúlyozza, hogy e tagállamok schengeni térséghez való csatlakozása felerősítené az uniós költségvetés és a helyreállítási alapok hatását, és közvetlen hatással lenne a gyorsabb gazdasági fellendülésre; ismételten felszólít Románia, Bulgária és Horvátország gyors integrációjára a schengeni térségbe; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Unióban erőteljes beruházásokat hajtsanak végre a belső biztonság terén az uniós bűnüldözés és a határokon átnyúló bűnügyi fenyegetésekre adott igazságügyi válaszok javítása, valamint az információcsere előmozdítása céljából;
27. tudomásul veszi, hogy a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret a korábbi évekhez képest magasabb összegeket irányoz elő a migrációs, menekültügyi és integrációs politikák végrehajtására; arra számít, hogy a menekültügy és a migráció továbbra is kiemelt helyen szerepel az EU napirendjén; hangsúlyozza, hogy az áthelyezési programokhoz, az áttelepítéshez vagy a humanitárius befogadáshoz hasonló szolidaritási intézkedések a közös európai menekültügyi rendszer érdemi reformjának elfogadásáig döntő fontosságúak; e tekintetben kiemeli, hogy a tagállamok továbbra is pénzügyi támogatást fognak igényelni a menedékjog iránti kérelmek fogadásához, nyilvántartásba vételéhez és elbírálásához, valamint visszaküldéséhez és áthelyezéséhez; kéri, hogy az emberkereskedelem és az embercsempészet ellenőrzése és felszámolása érdekében fordítsanak több forrást a tranzitországokkal és az irreguláris migráció származási országaival való koordinációra; mély aggodalmát fejezi ki a Földközi-tengeren folyamatosan bekövetkező halálesetek miatt, és úgy véli, hogy a kutatás és a mentés olyan felelősség, amelyet nem lehet kizárólag nem állami szereplőkre hagyni; hozzáteszi, hogy az EU külső határain fekvő, az Unióba irányuló migrációs áramlatokkal szembesülő nem uniós országok továbbra is pénzügyi támogatást fognak igényelni; hangsúlyozza az Európai Határ- és Parti Őrség (Frontex) e tekintetben betöltött fontos szerepét és nemrégiben megerősített megbízatását, és megfelelő finanszírozást kér a Frontex számára annak érdekében, hogy az új megbízatása alá tartozó valamennyi felelősségi területen teljesíthesse feladatát; kitart amellett, hogy a külső határok hatékony igazgatásának meg kell felelnie az uniós és a nemzetközi jognak, tiszteletben tartva különösen a menedékjogot és a visszaküldés tilalmának elvét, elsősorban a visszafordításokban való esetleges részvételre vonatkozó friss állítások kontextusában; emlékeztet ezért, hogy az (EU) 2019/1896 rendelet * 110. cikkével összhangban alapjogi tisztviselőket kell felvenni annak érdekében, hogy az európai integrált határigazgatás részeként hozzájáruljanak az alapvető jogok előmozdításához; hangsúlyozza, hogy a Frontex költségvetési előirányzatainak növelését az elszámoltathatóság és az átláthatóság megfelelő növelésének kell kísérnie, és hogy azt az uniós jognak az ügynökség által való betartásától kell függővé tenni;
28. hangsúlyozza, hogy a biztonság, az igazságszolgáltatás, a jogérvényesítés, az alapvető jogok, a menekültügy és migráció és a határigazgatás területén működő valamennyi ügynökség számára megfelelő finanszírozásra, személyzetre és személyzeti képzésre van szükség annak érdekében, hogy eleget tudjanak tenni megnövekedett feladataiknak, és felhívja a figyelmet a köztük lévő együttműködés fontosságára, a technológiai innováció és alkalmazkodás szükségességére, valamint a tagállamok közötti együttműködés és koordináció erősítésében betöltött alapvető szerepükre; hangsúlyozza a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű uniós IT-rendszerei megfelelő végrehajtásának és üzemeltetési igazgatásának fontosságát;
29. határozottan támogatja az EU-nak a növekvő biztonsági fenyegetettség, például az Európán és a szomszédos országokon belüli terrorizmus, radikalizálódás és erőszakos szélsőségesség, csempészet, emberkereskedelem, drogkereskedelem, számítógépes bűnözés és hibrid fenyegetések, valamint az Európa demokráciái ellen harmadik országok által indított dezinformációs kampányok kezelésére, illetve az ilyen programok uniós szinten való jobb összehangolására irányuló fokozott erőfeszítéseit; emlékeztet, hogy a közelmúltbeli terrortámadások mind azt bizonyítják, hogy az Unió belső biztonságának megerősítése érdekében az igazságügyi és belügy területén fejleszteni kell az információs rendszerek átjárhatóságát; megjegyzi, hogy a világjárvány új bűnügyi kihívásokhoz vezetett; üdvözli ezért a biztonsági unióra vonatkozó, a Bizottság által 2020. július 24-én előterjesztett stratégiát, és felszólít az abban szereplő cselekvési tervek megfelelő finanszírozására;
30. emlékeztet, hogy a jogállamiság tiszteletben tartása az(EUMSZ 317. cikkében foglalt hatékony és eredményes pénzgazdálkodási elveknek való megfelelés elengedhetetlen előfeltétele; üdvözli a jogállamiságról szóló rendelet 2021. január 1-jei hatálybalépését, amely általános feltételrendszert határoz meg az uniós költségvetés védelme érdekében, és határozottan elkötelezett amellett, hogy biztosítsa annak teljes, azonnali és helyes végrehajtását; felszólít az ezen alapelvek védelmének biztosítására szánt finanszírozás jelentős megerősítésére; hangsúlyozza ezért a jól felszerelt, megfelelő létszámú és megfelelően finanszírozott Európai Ügyészség fontosságát az uniós költségvetés elleni bűncselekményekkel szembeni küzdelemben, és ragaszkodik ahhoz, hogy annak el kell tudnia járni a folyamatban lévő nyitott ügyekben, és képes kell legyen áttekinteni és kivizsgálni az összes új ügyet is;
31. hangsúlyozza, hogy az európai értékek és kultúrák előmozdítása aktív szerepet játszik a demokrácia, a megkülönböztetésmentesség és a nemek közötti egyenlőség támogatásában, valamint a félretájékoztatás és az álhírek visz-szaszorításában; aggodalmát fejezi ki a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok helyzetének egyes tagállamokban tapasztalható romlása miatt, és hangsúlyozza, hogy pénzügyi forrásokra van szükség a sajtó, a média és a művészi szabadság támogatására az Unióban; hangsúlyozza, hogy az új Polgárok, egyenlőség, jogok és értékek program stratégiai jelentőséggel bír az európai polgárság és demokrácia, az egyenlőség és a jogállamiság megerősítése szempontjából az EU-n belül, valamint a nemi alapú erőszak áldozatainak támogatásában; emlékeztet továbbá, hogy a Jogérvényesülés program konkrét célkitűzést tartalmaz az igazságügyi képzés támogatására és előmozdítására a közös jogi, igazságügyi és jogállamisági kultúra előmozdítása érdekében; kéri e programok finanszírozásának egyenletes elköltését a többéves pénzügyi keret időszaka során, és sürgeti a kiemelt egyedi célkitűzésekre szánt éves források teljes körű elköltését. üdvözli továbbá az Alapjogi Ügynökség által e területeken a tagállamok joga és gyakorlata vonatkozásában végzett folyamatos átfogó munkát; úgy véli, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia a számos demokratikus és alapjogi kihívás kezelésének egyik eszköze, és rendkívül fontosnak tartja, hogy a következő konferencia létrehozásában és irányításában részt vevő valamennyi uniós intézmény megfelelő igazgatási költségvetéssel rendelkezzen;
32. emlékeztet a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) kulcsfontosságú hozzájárulására a migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezeléséhez, valamint a fenntartható fejlődés, a demokrácia, a politikai és gazdasági reformok, a jogállamiság és az emberi jogok előmozdításához, továbbá a választási eljárások támogatásához; hangsúlyozza továbbá a nyugat-balkáni bővítési politika stratégiai jelentőségét; e tekintetben további finanszírozást kér a Nyugat-Balkán és a keleti és déli szomszédság országai, valamint az ENSZ közel-keleti palesztin menekülteket segélyező hivatala (UNRWA) és a humanitárius segítségnyújtás számára; hangsúlyozza, hogy az EU felelőssége annak biztosítása, hogy megfelelő források álljanak rendelkezésre a Covid19-válság geopolitikai következményeinek kezelésére, biztonságos és stabil globális környezet biztosítására és a súlyosan érintett harmadik országokkal való szolidaritásra azáltal, hogy mozgósítja az EU külső finanszírozási eszközeit annak érdekében, hogy segítse ezeket az országokat egészségügyi rendszereik kapacitásainak megerősítésében, például az oltóanyagokhoz való hozzáférésük javításában, valamint a válság társadalmi-gazdasági hatásának enyhítésében; hangsúlyozza annak fontosságát, hogy megfeleljenek a Covid19-oltóanyag forgalmazási rendszerének, a COVAX-nak, annak érdekében, hogy a legsebezhetőbb országok számára is egyenlő hozzáférést biztosítsanak az oltásokhoz; üdvözli továbbá, hogy közvetlen támogatást nyújtanak az EU szomszédságának, különösen közvetlen szomszédságának;
33. emlékeztet annak fontosságára, hogy az uniós költségvetés nómenklatúrája megfelelően részletes legyen, hogy a költségvetési hatóság hatékonyan tudja betölteni döntéshozatali szerepét, és hogy a Parlament valamennyi fejezet vonatkozásában elláthassa demokratikus felügyeleti és ellenőrzési szerepét; ezért kitart amellett, hogy a költségvetési nómenklatúrának teljes mértékben és mihamarabb tükröznie kell az NDICI-rendelettel kapcsolatos megállapodást; ebben az értelemben felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be költségvetés-módosítási tervezetet a 2021. évi uniós költségvetéshez, amely az NDICI-rendeletről folytatott tárgyalások során elért megállapodást hajtja végre az ázsiai földrajzi programok, nevezetesen a Közel-Keletre, Dél-Ázsiára, Közép-Ázsiára, Észak- és Délkelet-Ázsiára és a csendes-óceáni térségre vonatkozó öt külön keretösszeg tekintetében, a megfelelő külön költségvetési sorok létrehozása révén; úgy véli, hogy ezt a harmonizációt a 2022. évi költségvetési eljárás előtt el lehetne és el is kellene elvégezni;
34. kiemeli az európai védelem megfelelő finanszírozásának fontosságát úgy a tagállamok, mint az Európai Védelmi Alap részéről az EU közös védelmi politikájának fokozatos kialakítása, valamint az EU biztonságának és stratégiai autonómiájának növelése érdekében; hangsúlyozza továbbá, hogy javítani kell a versenyképességet és az innovációt az európai védelmi iparban, ami hozzájárulhat a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez, valamint hogy a közös katonai és polgári képességfejlesztésre irányuló fokozott erőfeszítések révén fokozni kell a bevethetőséget és az operatív hatékonyságot;
A 2022. évi költségvetés konkrét és több területet érintő kérdései
35. arra számít, hogy a 2022. évi költségvetés elfogadását megelőzően a többéves pénzügyi keretre vonatkozó csomagban rejlő összes lehetőséget a gyakorlatban is megvalósítják, és szándékában áll szorosan nyomon követni az elért megállapodás valamennyi elemének végrehajtását; emlékeztet, hogy 2022 lesz a többéves pénzügyi keretről szóló rendelet 5. cikke szerinti programspecifikus kiigazítások alkalmazásának első éve, többek között az új, bírságokon alapuló mechanizmusból finanszírozandó kiemelt uniós programok keretösszegei tekintetében;
36. rámutat az EU programjainak és alapjainak késedelmes végrehajtására - különösen a közös irányítású ügyek tekintetében - a 2014-2020-as időszak során; felhívja a tagállamokat, hogy gyorsítsák fel e programok végrehajtását annak érdekében, hogy ne veszélyeztessék az új uniós programok időben történő elindítását a 2021-2027 közötti többéves pénzügyi keret alapján, valamint az Európai Helyreállítási Eszköz által finanszírozott programokat; aggodalmának ad hangot az új többéves pénzügyi keret programjainak végrehajtása során tapasztalt további késedelmek kockázata miatt, amely azért állhat elő, mert a tagállamoknak először a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtására vonatkozó nagyon szoros ütemtervet kell betartaniuk;
37. sajnálja továbbá a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret késői elfogadását, és úgy véli, hogy e késedelem következményei a jelenlegi többéves pénzügyi keret teljes időtartama alatt érezhetők lesznek; hangsúlyozza, hogy következésképpen valamennyi kiemelt uniós program elindítása, valamint az európai zöld megállapodás és a digitalizációs stratégia finanszírozása jelentős késedelmet szenvedett; ezért elvárja, hogy minden erőfeszítést megtegyenek annak biztosítása érdekében, hogy 2022-ben valamennyi új uniós program teljes mértékben működőképes legyen; e tekintetben emlékeztet a Parlament, a Tanács és a Bizottság által a Covid19-válság hatásának kezeléséről a 2021. évi költségvetésről szóló közös következtetésekben tett közös nyilatkozatra, amely kimondja, hogy különös figyelmet kell fordítani a válság által leginkább sújtott gazdasági ágazatokra, például a kkv-kra, valamint a válság által leginkább érintett emberekre;
38. elvárja továbbá, hogy a 2022. évi költségvetésbe megfelelő szintű kifizetési előirányzatokat állítsanak be mindkét új program és a korábbi programok befejezése tekintetében, különös tekintettel a kohézió és a vidékfejlesztés területén várható magasabb kifizetési igényekre, valamint annak biztosítására, hogy az uniós költségvetés megadja a szükséges gazdasági ösztönzést; elkötelezett amellett, hogy megelőzze az olyan jövőbeni fizetési válságokat, mint amilyen az előző többéves pénzügyi keret időszakának elején tapasztalt válság, és e célból nagyon szorosan figyelemmel kívánja kísérni a fennálló kötelezettségvállalások szintjét; felhívja a Bizottságot, hogy haladéktalanul terjesszen elő minden olyan költségvetés-módosítási tervezetet, amelyet szükségesnek tart az uniós programok további felgyorsításához kapcsolódó kifizetések növeléséhez;
39. hangsúlyozza, hogy az Európai Uniós Helyreállítási Eszköz (EURI) 2022-ben jelentősen meg fogja erősíteni az uniós költségvetést, és hogy az eszköz teljes előirányzatainak legalább 60%-át az év végéig a különböző programok keretében le kell kötni; hangsúlyozza, hogy az EURI végrehajtását a Parlament szorosan nyomon fogja követni, miközben különös figyelmet fog fordítani a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ellenőrzésére; aggodalmát fejezi ki azonban az ezen eszköz keretében végrehajtott hitelfelvételi és hitelnyújtási műveletek késedelmes megkezdése miatt, mivel az e műveleteket engedélyező, saját forrásokról szóló új határozat még nem lépett hatályba; hangsúlyozza ezért, hogy a tagállamoknak sürgősen ratifikálniuk kell az új sajátforrás-határozatot annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek kárára ne veszélyeztessék az időben történő helyreállítást;
40. rámutat az új saját forrásoknak a jelenlegi többéves pénzügyi keret folyamán történő bevezetésére vonatkozó ütemterv jogilag kötelező jellegére, amelyet az intézményközi megállapodás rögzít, és megerősíti e folyamat iránti határozott elkötelezettségét; hangsúlyozza, hogy a 2022. évi uniós költségvetés áthidaló szerepet fog betölteni ezen ütemterv első és második lépése között; felhívja különösen a Tanácsot, hogy haladéktalanul kezdje meg a tárgyalásokat, amint a Bizottság előterjeszti az importált fogyasztási cikkek karbonintenzitását ellensúlyozó mechanizmuson, a digitális illetéken és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeren (EU ETS) alapuló új saját forrásokra vonatkozó jogalkotási javaslatokat annak érdekében, hogy 2022. július 1-jéig döntést hozhasson; elvárja továbbá, hogy a megerősített együttműködés keretében zajló, a pénzügyi tranzakciós adóról folytatott megbeszélések 2022 végéig pozitívan záruljanak le, lehetővé téve a Bizottság számára, hogy javaslatot terjesszen elő egy új saját forrásra; e tekintetben rámutat a zökkenőmentes végrehajtás szükségességére annak érdekében, hogy az új saját források legalább az EURI tőke- és kamatfizetéséhez kapcsolódó kiadásokat fedezzék;
41. kiemeli továbbá, hogy az adócsalás, az adókijátszás és az adókikerülés negatívan érinti az uniós költségvetést és a nemzeti költségvetéseket; fokozottabb koordinációt szorgalmaz az adózás területén az uniós és a nemzeti bevételi források védelme érdekében;
42. hangsúlyozza, hogy az Unió decentralizált ügynökségei kulcsszerepet játszanak az uniós szakpolitikai célkitűzések hatékony végrehajtásához szükséges operatív támogatás és szakértelem biztosításában; emlékeztet, hogy az ügynökségeknek megfelelő személyzettel és megfelelő erőforrásokkal kell rendelkezniük ahhoz, hogy teljes mértékben el tudják látni feladataikat és a lehető legjobb eredményeket érhessék el; hangsúlyozza, hogy az ügynökségek feladatai a politikai prioritásokkal összhangban alakulnak, és hangsúlyozza, hogy az új felelősségi köröket új forrásoknak kell kísérniük;
43. hangsúlyozza a kísérleti projektek és előkészítő intézkedések értékét az új szakpolitikai kezdeményezések kipróbálásában és a jövőbeli uniós fellépések alapjainak megteremtésében; ezért politikai prioritásaival összhangban javaslatot kíván tenni egy kísérleti projektekből és előkészítő intézkedésekből álló csomagra; felhívja a Bizottságot annak biztosítására, hogy a költségvetésben elfogadott kísérleti projekteket és előkészítő intézkedéseket teljes körűen, időben és a Parlamenttel együttműködésben hajtsák végre, és hatásuk maximalizálása érdekében nagyobb láthatóságot kapjanak;
44. felhívja a Bizottságot, hogy a 2022. évi költségvetési tervezet elkészítésekor kellően vegye figyelembe a Parlament ezen állásfoglalásban meghatározott politikai és költségvetési prioritásait; készen áll azonban a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben és a költségvetési rendeletben meghatározott rugalmasság és egyéb rendelkezések optimális kihasználására annak érdekében, hogy megerősítse a 2022. évi költségvetésben szereplő kulcsfontosságú uniós programokat, és megfelelően reagáljon többek között a Covid19-járvány okozta egészségügyi válsággal és a helyreállítási folyamattal kapcsolatban felmerülő sürgős szükségletekre; ezzel összefüggésben ragaszkodik a Szükséghelyzeti Támogatási Eszköz időben történő aktiválásához, valamint a többéves pénzügyi keret speciális eszközeinek - mint például az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap - mozgósításához, hogy szükség esetén pénzügyi támogatást lehessen nyújtani;
o o o
45. utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak, a Bizottságnak és a Számvevőszéknek.
