1. BEVEZETÉS
1. A Bizottság 2020. március 19-én elfogadta az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című közleményt * (a továbbiakban: ideiglenes keret). 2020. április 3-án elfogadta a keret első módosítását azzal a céllal, hogy támogatást lehessen nyújtani a Covid19-járvány szempontjából releváns termékek kutatásának, tesztelésének és gyártásának felgyorsításához, a munkahelyek védelméhez és a gazdaság további támogatásához a jelenlegi válság közepette. * A Bizottság 2020. május 8-án elfogadta a második módosítást annak érdekében, hogy a válság által sújtott vállalkozások még könnyebben jussanak tőkéhez és likviditáshoz * . 2020. június 29-én elfogadta a harmadik módosítást, hogy további támogatást nyújtson a mikro-, kis- és induló vállalkozásoknak és ösztönözze a magánberuházásokat * . 2020. október 13-án elfogadta a negyedik módosítást, hogy meghosszabbítsa az ideiglenes keretet és lehetővé tegye a tagállamoknak, hogy a válság által érintett vállalatok fedezetlen állandó költségeinek egy részét átvállalják * .
2. Az ideiglenes keret megfelelő egyensúlyra törekszik a hatálya alá tartozó támogatási intézkedéseknek a vállalkozások segítése terén kifejtett pozitív hatásai és a belső piaci versenyre és kereskedelemre gyakorolt esetleges negatív hatások között. Az állami támogatások uniós ellenőrzésének célzott és arányos alkalmazása biztosítja, hogy a nemzeti támogatási intézkedések hatékonyan, ugyanakkor a belső piac indokolatlan torzulásainak korlátozása, integritásának megőrzése és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett segítsék az érintett vállalkozásokat a Covid19-járvány idején. A Covid19-járvány közepette ez hozzájárul majd a gazdasági tevékenység folytonosságához, és szilárd alapot biztosít a gazdaság válságból való kilábaláshoz, szem előtt tartva, hogy mennyire fontos a zöld és digitális átállás uniós jognak és célkitűzéseknek megfelelő megvalósítása.
3. E közlemény célja az ideiglenes keret szerinti intézkedések 2021. december 31-ig történő meghosszabbítása, bizonyos intézkedések maximális támogatási intenzitásának kiigazítása a jelenlegi válság elhúzódó gazdasági hatásainak kezelése érdekében; valamint egyes olyan ideiglenes állami támogatási intézkedések egyértelműsítése és feltételeinek módosítása, amelyeket a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében - a Covid19-járványra tekintettel - a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekint. E közlemény célja továbbá az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény (a továbbiakban: rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény) mellékletében szereplő piacképes kockázatú országok jegyzékének módosítása * .
4. Először is a Bizottság emlékeztet arra, hogy az ideiglenes keret 2021. június 30-án járt volna le, kivéve a 3.11. szakaszt, amely 2021. szeptember 30-án. Az ideiglenes keret azt is előirányozta, hogy a Bizottság fontos versenyjogi vagy gazdasági megfontolások alapján 2021. június 30. előtt is felülvizsgálhatja ezt a keretet.
5. Ennek megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy továbbra is fennáll-e az ideiglenes keret alapján nyújtott támogatások szükségessége, annak eldöntése érdekében, hogy az ideiglenes keretet 2021. június 30-át követően is fenn kell-e tartani. A Bizottság különösen a következő tényezőket vizsgálta: egyrészt a gazdasági helyzet alakulása a Covid19-járvány által előidézett rendkívüli körülmények között; másrészt, hogy az ideiglenes keret megfelelő eszköz-e annak biztosítására, hogy a nemzeti támogatási intézkedések hatékonyan segítsék az érintett vállalkozásokat a járvány idején, és egyidejűleg korlátozzák-e a belső piac indokolatlan torzulásait, valamint egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak-e.
6. A 2020. őszi gazdasági előrejelzés szerint * a vírus terjedésének megfékezésére hozott új korlátozó intézkedések bevezetése és/vagy a meglévő intézkedések szigorítása („második hullám”) várhatóan lassítja a gazdasági tevékenységet, és számos kisvállalkozást fenyeget a leginkább érintett ágazatokban. Az előrejelzések szerint az EU GDP-je 2020-ban 7,5%-kal fog zsugorodni, majd 2021-ben 4%-kal bővül, ami elmarad a korábbi gazdasági előrejelzésben foglaltaktól, 2022-ben pedig 3%-kal növekszik. Ez azt jelenti, hogy a várt kilábalás megszakadt, mivel az európai gazdaság teljesítménye 2022-ben pusztán a világjárvány előtti szintre fog visszaállni.
7. A tagállamok alaposabban kihasználták az ideiglenes keret nyújtotta lehetőségeket a Covid19-járvány gazdasági következményeinek kezelésére. 2020. december 7-én a Bizottság kérdőívet küldött a tagállamoknak, amely az ideiglenes keret hatására és hatékonyságára összpontosított. A Bizottság által összegyűjtött bizonyítékok azt mutatják, hogy az ideiglenes keret a válság idején hasznos kiegészítő eszköz a gazdaság támogatására.
8. Tekintve, hogy az ideiglenes keret hasznos eszköznek bizonyult a járvány gazdasági következményeinek kezelésében, a Bizottság szerint az ideiglenes keretben meghatározott intézkedések korlátozott, 2021. december 31-ig történő meghosszabbítása helyénvaló lépés annak biztosításához, hogy a járvány idején a nemzeti támogatási intézkedések hatékonyan, ugyanakkor a belső piac integritásának megőrzése és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett segítsék az érintett vállalkozásokat. A jogbiztonság érdekében a Bizottság 2021. december 31. előtt értékelni fogja, hogy a keret érvényességét szükséges-e újra meghosszabbítani és/vagy kiigazítani.
9. Másodsorban, figyelembe véve a Covid19-járvány tartós hatását és az ideiglenes keret elfogadása óta eltelt időt, a Bizottság úgy véli, hogy növelni kell az említett keret 3.1. és 3.12. szakaszában meghatározott maximális támogatási intenzitást. Ezt azok az adatok is megerősítik, amelyeket a tagállamok az ideiglenes keretszabály alkalmazásáról szóló bizottsági kérdőívre adott válaszként nyújtottak be: ezek ugyanis azt mutatják, hogy bizonyos ágazatokban számos vállalkozás tekintetében elérték vagy hamarosan elérik a vonatkozó maximális támogatási intenzitást, amely a jelek szerint nem elegendő a járvány második hullámának megfékezésére hozott tagállami intézkedések hatásának kezeléséhez.
10. Harmadrészt, a Bizottság szerint annak ösztönzése érdekében, hogy a tagállamok kezdetben visszafizetendő támogatási formákat válasszanak, biztosítani kell számukra annak lehetőségét, hogy az ideiglenes keret lejárta előtt a Bizottságnak küldött értesítést követően az említett keret alapján nyújtott visszafizetendő támogatási formákat -például a visszafizetendő előlegeket, garanciákat és kölcsönöket - más támogatási formákká, például vissza nem térítendő támogatásokká alakítsák át. Az említett átalakítás során tiszteletben kell tartani a 3.1. szakaszban meghatározott feltételeket, és az átalakítást legkésőbb 2022. december 31-ig meg kell valósítani. A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy átlátható és megkülönböztetésmentes feltételek alapján rendelkezzenek az ilyen átalakításról. Ezen túlmenően, az ideiglenes keret lejárta előtt küldött értesítést követően a tagállamok az említett keret alapján nyújtott támogatások bizonyos formáit átalakíthatják, feltéve hogy teljesülnek az említett keret vonatkozó szakaszaiban meghatározott feltételek.
11. Negyedrészt, az ideiglenes keret alkalmazása rámutatott arra, hogy egyes rendelkezések tekintetében további pontosításokra és módosításokra van szükség, különösen az 1.3., a 3.1., a 3.2., a 3.3., a 3.10. a 3.12. és a 4. szakaszban.
12. A fentiekre tekintettel tagállamok fontolóra vehetik az ideiglenes keretbe tartozó, a Bizottság által jóváhagyott meglévő támogatási intézkedések módosítását annak érdekében, hogy azok alkalmazási időszakát 2021. december 31-éig meghosszabbítsák. A tagállamok továbbá a meglévő intézkedések költségvetésének növelését vagy más módosítások bevezetését is mérlegelhetik, hogy ezeket az intézkedéseket összhangba hozzák az ezzel a közleménnyel módosított ideiglenes kerettel. Az ilyen módosítást tervező tagállamokat a Bizottság felkéri, hogy egy listán jelentsék be a módosítani kívánt valamennyi támogatási intézkedést az e közlemény mellékletében felsorolt szükséges információkkal együtt. Ez lehetővé teszi a Bizottságnak, hogy a bejelentett intézkedéseket tartalmazó listára vonatkozóan egyetlen határozatot fogadjon el.
13. Végezetül ez a közlemény rendelkezik a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény mellékletében szereplő piacképes kockázatú országok listájának módosításáról, valamint módosítja az ideiglenes keretnek a rövid lejáratú exporthitel-biztosításra vonatkozó rendelkezéseit.
14. A rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény úgy rendelkezik, hogy a piacképes kockázatok nem fedezhetők a tagállamok által támogatott exporthitel-biztosítással. A Covid19-járvány következményeként a Bizottság 2020 márciusában megállapította, hogy általában véve nincs elegendő magánbiztosítási kapacitás a rövid lejáratú exporthitelekre, és úgy ítélte meg, hogy a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény mellékletében felsorolt országokba irányuló kivitelhez kapcsolódó valamennyi kereskedelmi és politikai kockázat 2020. december 31-ig ideiglenesen nem piacképes. * 2020. október 13-i közleményében a Bizottság 2021. június 30-ig meghosszabbította ezt az ideiglenes kivételt.
15. A Covid19-járvány miatti folyamatos nehézségek összefüggésében és a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény 35. és 36. pontjával összhangban a Bizottság nyilvános konzultációt folytatott a rövid lejáratú exporthitelbiztosítás rendelkezésre állásának értékelése céljából annak megállapítása érdekében, hogy a jelenlegi piaci helyzet indokolhatja-e valamennyi ország levételét a piacképes kockázatú országoknak a rövid lejáratú exporthitelbiztosításról szóló közlemény mellékletében szereplő listájáról 2021. június 30-át meghaladóan is. A Bizottság számos választ kapott a tagállamoktól, magánbiztosítóktól, exportőröktől és szakmai szövetségektől, amelyek általánosságban az exportra vonatkozó magán-hitelbiztosítási kapacitás folyamatos és gyors szűkülésére mutatnak rá. A legtöbb állami biztosítónál jelentősen megnőtt a piacképes kockázatú országokba irányuló exportra vonatkozó hitelbiztosítási szerződések iránti kérelmek száma. A válaszadók többsége arra számít, hogy a rendelkezésre álló biztosítási fedezet továbbra is szűkös lesz, aminek következtében 2021-ben nem lesz elegendő elérhető magánbiztosítás ezen országok tekintetében.
16. Figyelembe véve a nyilvános konzultáció eredményét, valamint a Covid19 által az Unió egészének gazdaságában okozott, továbbra is fennálló zavar globális jeleit, a Bizottság úgy véli, hogy általánosságban továbbra sincs elegendő magánkapacitás a piacképes kockázatú országoknak a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény mellékletében szereplő listáján található országokba irányuló export valamennyi gazdaságilag indokolható kockázatának fedezésére. E körülmények miatt a Bizottság úgy döntött, hogy 2021. december 31-ig - az ideiglenes keret időtartamával összhangban - ideiglenesen nem piacképesnek fogja tekinteni a rövid lejáratú exporthitelbiztosításról szóló közlemény mellékletében felsorolt országokba irányuló exporthoz kapcsolódó összes kereskedelmi és politikai kockázatot. A rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény 36. pontjával összhangban a Bizottság értékelni fogja, hogy meg kell-e hosszabbítani az ideiglenes kivételt annak lejárta előtt.
2. AZ IDEIGLENES KERET MÓDOSÍTÁSA
17. A gazdaságnak a jelenlegi COVID-19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából bevezetett, az állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret alábbi módosítása 2021. január 28-án lép hatályba.
18. A 15a. pont helyébe a következő szöveg lép:
„15a. Mindazonáltal az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján nyújtott támogatásnak ellentételeznie kell a közvetlenül a Covid19-járvány által okozott károkat, például azokat a károkat, amelyek közvetlenül a kedvezményezett gazdasági tevékenységének vagy tevékenysége konkrét és elkülöníthető részének folytatását de jure vagy de facto megakadályozó korlátozó intézkedések nyomán következtek be * .
Ez olyan intézkedéseket takarhat, amelyek a gazdasági tevékenység teljes beszüntetését (pl. bárok, éttermek vagy nem alapvető fontosságú üzletek bezárását) vagy bizonyos területeken történő beszüntetését (pl. légi járatok vagy egyéb közlekedési formák korlátozása bizonyos származási vagy rendeltetési helyekre vagy helyekről) írják elő. * . Egyes rendkívül fontos ügyfélkategóriák kizárása (pl. a szállodák esetében a szabadidős céllal utazók, a fiatalok számára fenntartott szálláshelyek esetében pedig az iskolai kirándulások) szintén olyan intézkedésnek minősül, amely közvetlen kapcsolatot teremt a rendkívüli esemény és az említett ügyfélkategóriák kizárásából eredő kár között. Az EUMSZ 107. cikke (2) bekezdésének b) pontján alapuló, a károk helyreállítására nyújtott támogatást lehetővé tevő korlátozó intézkedések közé tartozhatnak az olyan intézkedések is, amelyek bizonyos ágazatok vagy tevékenységek (pl. szórakoztatóipar, kereskedelmi vásárok, sportesemények) tekintetében olyan szintre korlátozzák a részvételt, amely bizonyíthatóan és lényegesen alacsonyabb annál, mint amit abban a konkrét helyzetben a közösségi kontaktusok korlátozására vonatkozó általánosan alkalmazandó szabályok vagy a kereskedelmi helyiségek kapacitására vonatkozó szabályok előírnának (például azért, mert nem tűnik kellően biztosnak, hogy kidolgozhatók és sikeresen alkalmazhatók olyan protokollok, amelyek a szóban forgó konkrét helyezetekben is szavatolják az általánosan alkalmazandó intézkedések tiszteletben tartását). Ezek a részvételi korlátozások olyan de facto korlátozást jelenthetnek, amelyek esetén a gazdasági mérséklési intézkedések az érintett tevékenység egészének vagy egy kellően jelentős részének a beszüntetését vonják maguk után * .
Ezzel szemben úgy tűnik, hogy más korlátozó intézkedések (például a közösségi kontaktusok általános korlátozása vagy az általános népegészségügyi korlátozások) - ideértve azokat az intézkedéseket is, amelyek pusztán az egyes ágazatok vagy helyszíntípusok sajátos jellemzőihez igazodó konkrét formába öltik ezeket az általános követelményeket - nem felelnek meg az EUMSZ 107, cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglalt követelményeknek. Hasonlóképpen, a Covid19-járvány nyomán kialakult gazdasági visszaesést általánosabban kezelő más típusú támogatások összeegyeztethetőségét viszont az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti egyéb szempontok, vagyis alapvetően ezen ideiglenes keret alapján kell értékelni.”
19. A szöveg a következő 15b. ponttal egészül ki:
„15b. Az EUMSZ 107. cikk (2) bekezdésének b) pontja azt is előírja, hogy nem kerülhet sor túlkompenzációra. Kizárólag a közvetlenül a korlátozó intézkedésekből eredő károk ellentétekezhetők, és az ilyen károkat szigorúan számszerűsíteni kell. Ezért fontos igazolni, hogy a támogatás kizárólag a közvetlenül az intézkedés által okozott károkat ellentételezi azon nyereség mértékéig, amelyet a kedvezményezett az intézkedés hiányában hitelesen elérhetett volna a tevékenységének korlátozott része tekintetében. Az elhúzódó válságra figyelemmel, az ügyfeleknek a nyilvános helyeken, közlekedési eszközökön vagy más helyszíneken való gyülekezéstől való nagyobb tartózkodása, vagy az általánosan alkalmazandó kapacitáskorlátozások és a közösségi kontaktusok korlátozására irányuló intézkedések stb. miatti alacsonyabb aggregált kereslet következtében kialakuló kereslet- vagy kínálatcsökkenés gazdasági hatásai nem vehetők figyelembe az EUMSZ 107. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján megtéríthető korlátozó intézkedésnek tulajdonítható kár kiszámítása során.”
20. A 22. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„a) a támogatás teljes összege vállalkozásonként nem haladja meg az 1,8 millió EUR-t * . A támogatás nyújtható közvetlen támogatások, adókedvezmény vagy fizetési könnyítés formájában vagy egyéb formában, például visszafizetendő előlegek, garanciák, hitelek és saját tőke formájában, feltéve, hogy az ilyen intézkedések teljes névértéke a vállalkozásonkénti 1,8 millió EUR összegű általános felső határ alatt marad; az adatokat bruttó formában kell alkalmazni, vagyis az adó vagy egyéb terhek levonása előtt;”
21. A 22. pont d) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„d) a támogatást legkésőbb 2021. december 31-ig nyújtják * ;”
22. A 22. pont e) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„e) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak nyújtott támogatás * feltétele, hogy ne adják tovább teljesen vagy részlegesen az elsődleges termelőnek, és ne kötődjék az érintett vállalkozások által forgalomba hozott vagy az elsődleges termelőktől beszerzett termékek árához vagy mennyiségéhez, kivéve ha utóbbi esetben az érintett vállalkozás nem - vagy nem élelmiszeripari célokra - hozta forgalomba a termékeket, például desztillálásra, metanizációra vagy komposztálásra használta fel azokat;”
23. A 23. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„a) a támogatás teljes összege a halászati és akvakultúra-ágazat * esetében vállalkozásonként legfeljebb 270 000 EUR, az elsődleges mezőgazdasági termelés * esetében pedig vállalkozásonként legfeljebb 225 000 EUR * ; a támogatás nyújtható közvetlen támogatások, adókedvezmény vagy fizetési könnyítés formájában vagy egyéb formában, például visszafizetendő előlegek, garanciák, hitelek és saját tőke formájában, feltéve, hogy az ilyen intézkedések teljes névértéke vállalkozásonként nem haladja meg a 270 000 EUR vagy 225 000 EUR összegű általános felső határt; az adatokat bruttó formában kell alkalmazni, vagyis az adó vagy egyéb terhek levonása előtt;”
24. A 23a. pont helyébe a következő szöveg lép:
„23a. Ha egy vállalkozás több ágazatban is tevékenykedik, és ezekre a 22. pont a) alpontja és a 23. pont a) alpontja szerint eltérő maximális összegek vonatkoznak, az érintett tagállam megfelelő eszközökkel, például számviteli elkülönítéssel biztosítja az említett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként ne haladja meg az 1,8 millió EUR-t. Ha egy vállalkozás a 23. pont a) alpontja szerinti ágazatokban tevékenykedik, a teljes maximális összeg vállalkozásonként nem haladhatja meg a 270 000 EUR-t vállalkozásonként.”
25. A szöveg a következő 23b. ponttal egészül ki:
„23b. A visszafizetendő előlegek, kölcsönök vagy más visszafizetendő eszközök formájában e szakasz alapján biztosított intézkedések átalakíthatók más támogatási formákká, például vissza nem térítendő támogatássá, amennyiben az átalakításra legkésőbb 2022. december 31-ig sor kerül, és teljesülnek az e szakaszban foglalt feltételek.”
26. A 24. pont helyébe a következő szöveg lép:
„24. A jelenlegi körülmények között a hirtelen likviditáshiánnyal küzdő vállalkozások likviditáshoz való hozzáférésének biztosításához megfelelő, szükséges és célzott megoldást kínálhatnak a korlátozott időtartamú és összegű állami hitelgaranciák * ”.
27. A 25. pont c) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„c) a garanciát legkésőbb 2021. december 31-ig nyújtják;”
28. A 25. pont d) alpontjának bevezető szövege helyébe a következő szöveg lép:
„d) a 2021. december 31. után lejáró hitelek esetében a hitelek kedvezményezettenkénti teljes összege nem haladhatja meg:”
29. A 25. pont e) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„e) a 2021. december 31-ig lejáró hitelek esetében a hitel tőkeösszege - a tagállam által a Bizottságnak benyújtott - megfelelő indoklással meghaladhatja a 25. pont d) alpontja szerinti összeget, amennyiben a támogatás arányossága továbbra is biztosított, amit a tagállam igazol a Bizottság számára;”
30. A szöveg a következő 25b. alponttal egészül ki:
„25b. Garanciadíjak mellett nyújthatók az olyan újonnan kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok is, amelyek fizetésképtelenségi eljárás esetén alárendeltek a rendes elsőbbségi hitelezők viszonylatában, ha a garanciadíjak megfelelnek legalább az alapkamat és a 25. pont a) alpontja szerinti táblázatban említett hitelkockázati felár nagyvállalatok esetében 200 bázisponttal, kkv-k esetében pedig 150 bázisponttal megnövelt összegének. A 25. pont b) alpontja szerinti alternatív megoldás az ilyen hitelviszonyt megtestesítő instrumentumokra vonatkozó garanciák esetében is alkalmazható. A 25. pont c) alpontjának, a 25. pont f) alpontja i. és iii. alpontjának, a 25. pont g) alpontjának, a 25. pont h) alpontjának és a 25. pont ha) alpontjának is teljesülnie kell. * A garantált alárendelt kölcsön összege nem haladhatja meg mindkét következő felső határt * :
i. nagyvállalat kedvezményezett esetében a 25. pont d) alpontjának alpontja szerint meghatározott éves bérköltség kétharmada, kkv kedvezményezett esetében pedig annak egésze, vagy
ii. nagyvállalat kedvezményezett esetében a 2019. évi teljes forgalom 8,4%-a, kkv kedvezményezett esetében pedig annak 12,5%-a.
31. A 27. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„a) a hitelek kedvezményes kamatlába megfelel legalább a 2020. január 1-jén vagy a bejelentés időpontjában rendelkezésre álló alapkamatláb (az 1 éves IBOR vagy a Bizottság által közzétett, azzal egyenértékű ráta * és az alábbi táblázatban meghatározott hitelkockázati felár összegének * :
| A kedvezményezett típusa | Hitelkockázati felár az 1. évben | Hitelkockázati felár a 2-3. évben | Hitelkockázati felár a 4-6. évben | |
| Kkv-k | 25bps | 50bps | 100bps | |
| Nagyvállalatok | 50bps | 100bps | 200bps |
32. A 27. pont c) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„c) a hitelszerződéseket legkésőbb 2021. december 31-ig aláírják, és azok legfeljebb hat évre szólnak, hacsak nem differenciálják őket a 27. pont b) alpontjának megfelelően;”
33. A 27. pont d) alpontjának bevezető szövege helyébe a következő szöveg lép:
„d) a 2021. december 31. után lejáró hitelek esetében a hitelek kedvezményezettenkénti teljes összege nem haladhatja meg:”
34. A 27. pont e) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„e) a 2021. december 31-ig lejáró hitelek esetében a hitel tőkeösszege - a tagállam által a Bizottságnak benyújtott - megfelelő indoklással meghaladhatja a 27. pont d) alpontja szerinti összeget, amennyiben a támogatás arányossága továbbra is biztosított, amit a tagállam igazol a Bizottság számára;”
35. A 27a. pont helyébe a következő szöveg lép:
„27a. Kedvezményes kamatláb mellett nyújthatók az olyan hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok is, amelyek fizetésképtelenségi eljárás esetén alárendeltek a rendes elsőbbségi hitelezők viszonylatában, ha a kedvezményes kamatláb megfelel legalább az alapkamat és a 27. pont a) alpontja szerinti táblázatban említett hitelkockázati felár nagyvállalatok esetében 200 bázisponttal, kkv-k esetében pedig 150 bázisponttal megnövelt összegének. A 27. pont b) alpontja szerinti alternatív megoldás az ilyen hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében is alkalmazható. A 27. pont c), f), g) és ga) alpontjának is teljesülnie kell. Ha az alárendelt kölcsön összege meghaladja mindkét következő felső határt, * akkor az eszköz belső piaccal való összeegyeztethetőségét a 3.11. szakasz alapján kell meghatározni:
i. nagyvállalat kedvezményezett esetében a 27. pont d) alpontjának alpontja szerint meghatározott éves bérköltség kétharmada, kkv. kedvezményezett esetében pedig annak egésze, vagy
ii. nagyvállalat kedvezményezett esetében a 2019. évi teljes forgalom 8,4%-a, kkv kedvezményezett esetében pedig annak 12,5%-a.
36. A 33. pont helyébe a következő szöveg lép:
„33. Ebben az összefüggésben a Bizottság úgy tekinti, hogy a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény mellékletében felsorolt országokba irányuló kivitelhez kapcsolódó valamennyi kereskedelmi és politikai kockázat 2021. december 31-ig ideiglenesen nem piacképes.”
37. A 35. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„a) a támogatást közvetlen támogatások, visszafizetendő előlegek vagy adókedvezmények formájában nyújtják 2021. december 31-ig;”
38. A 37. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„b) a támogatást közvetlen támogatások, adókedvezmények vagy visszafizetendő előlegek formájában nyújtják 2021. december 31-ig;”
39. A 39. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„b) a támogatást közvetlen támogatások, adókedvezmények vagy visszafizetendő előlegek formájában nyújtják 2021. december 31-ig;”
40. A 41. pont helyébe a következő szöveg lép:
„41. A Bizottság az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek fogja tekinteni azokat a támogatási programokat, amelyek a Covid19-járvány által különösen érintett - például bizonyos ágazatokban vagy régiókban működő vagy meghatározott méretű - vállalkozásokra (és köztük az önfoglalkoztató személyekre) alkalmazandó adók vagy társadalombiztosítási járulékok ideiglenes halasztásából állnak. Ez vonatkozik az adókötelezettségekhez és a társadalombiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó olyan intézkedésekre is, amelyek célja a kedvezményezettek likviditási korlátainak enyhítése, beleértve többek között a részletfizetések elhalasztását, az adótartozás-átütemezési programok igénybevételének könnyítését és a kamatmentes időszakok engedélyezését, az adótartozások behajtásának felfüggesztését és a gyorsított adó-visszatérítést is. A támogatást 2021. december 31. előtt kell nyújtani, és a halasztás dátuma legfeljebb 2022. december 31. lehet.”
41. A 43. pont c) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„c) a bértámogatási támogatás keretében az egyedi támogatást legkésőbb 2021. december 31-ig nyújtják olyan munkavállalók után, akiket egyébként az üzleti tevékenység Covid19-járvány miatti felfüggesztése vagy csökkentése következtében elbocsátottak volna (vagy olyan önfoglalkoztató egyéneknek, akiknek üzleti tevékenységére hátrányos hatást gyakorolt a Covid19-járvány); a támogatás feltétele továbbá, hogy a szóban forgó munkavállalókat a támogatás teljes tárgyidőszakában folyamatosan foglalkoztassák (illetve az önfoglalkoztató egyének esetében a támogatás feltétele, hogy a releváns üzleti tevékenységet a támogatás teljes tárgyidőszakában fenntartsák);”
42. A 43. pont d) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„d) a bértámogatás havi összege nem haladhatja meg a szóban forgó munkavállalók havi bruttó (munkáltatói társadalombiztosítási járulékkal együtt számított) fizetésének 80%-át (vagy az önfoglalkoztató egyén bérrel egyenértékű átlagos havi jövedelmének 80%-át). A tagállamok - különösen az alacsony bérkategóriába tartozók érdekében - a támogatási intenzitás számítására alternatív módszereket, például a nemzeti átlagbér, a minimálbér, vagy az érintett munkavállalók Covid19-járványt megelőző havi bruttó bérköltségének (vagy az önfoglalkoztató egyének bérrel egyenértékű átlagos havi jövedelmének) alkalmazását is bejelenthetik, amennyiben a támogatás arányossága nem sérül;”
43. A 48. pont helyébe a következő szöveg lép:
„48. Covid19 feltőkésítési intézkedés nem nyújtható 2021. december 31-ét követően.”
44. A 87. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„a) a támogatást legkésőbb 2021. december 31-ig nyújtják, és az a 2020. március 1. és 2021. december 31. közötti időszakban felmerült fedezetlen állandó költségekre vonatkozik, beleértve az említett időszak egy részében felmerült ilyen költségeket is („támogatható időszak”);”
45. A 87. pont d) alpontja helyébe a következő szöveg lép:
„d) a támogatás teljes összege nem haladhatja meg vállalkozásonként a 10 millió EUR-t. A támogatás nyújtható közvetlen támogatások, adókedvezmény vagy fizetési könnyítés formájában vagy egyéb formában, például visszafizetendő előlegek, garanciák, hitelek és saját tőke formájában is, feltéve, hogy az ilyen intézkedések teljes névértéke a vállalkozásonkénti 10 millió EUR összegű általános felső határ alatt marad; a számításokhoz bruttó, vagyis adókat és egyéb terheket is tartalmazó adatokat kell használni;”
46. A 88. pont helyébe a következő szöveg lép:
„88. A 3.9., a 3.10. és a 3.11. szakasz szerint nyújtott támogatásoktól eltekintve, a tagállamoknak az e közlemény alapján nyújtott, 100 000 EUR-t * meghaladó egyedi támogatásokra, illetőleg az elsődleges mezőgazdasági és halászati ágazatban 10 000 EUR-t * meghaladó támogatásokra vonatkozó információkat az adott támogatás nyújtásától számított 12 hónapon belül közzé kell tenniük az átfogó állami támogatási honlapon vagy a Bizottság vonatkozó adatbázisában * . A tagállamoknak a 3.11. szakasz alapján nyújtott, minden egyes egyedi feltőkésítésre vonatkozó információkat * az adott feltőkésítés időpontjától számított 3 hónapon belül közzé kell tenniük az átfogó állami támogatási honlapon vagy a Bizottság vonatkozó adatbázisában. A feltőkésítés névértékét kedvezményezettenként kell feltüntetni.
47. A 90. pont helyébe a következő szöveg lép:
„90. A tagállamoknak 2021. december 31-ig be kell nyújtaniuk a Bizottságnak az e közlemény nyomán jóváhagyott programok alapján bevezetett intézkedések listáját.”
48. A 93. pont helyébe a következő szöveg lép:
„93. A Bizottság ezt a közleményt 2020. március 19-től alkalmazza, tekintettel a Covid19-járvány gazdasági hatására, amely azonnali intézkedést tett szükségessé. Ezt a közleményt a jelenlegi kivételes körülmények indokolják, és 2021. december 31. után nem lesz alkalmazandó. A Bizottság 2021. december 31. előtt fontos versenyjogi vagy gazdasági megfontolások alapján felülvizsgálja e közlemény minden szakaszát. Amennyiben ez segítséget jelent, a Bizottság további pontosításokat is adhat a konkrét kérdésekben általa alkalmazott megközelítéssel kapcsolatban.”
3. A RÖVID LEJÁRATÚ EXPORTHITEL-BIZTOSÍTÁSRÓL SZÓLÓ KÖZLEMÉNY MÓDOSÍTÁSA
49. A rövid lejáratú exporthitel-biztosításokról szóló közlemény következő módosítását 2021. december 31-ig kell alkalmazni.
- A melléklet szövegének helyébe a következő szöveg lép:
„A piacképes kockázatú országok jegyzéke
A Bizottság az alább felsorolt országokba irányuló exporthoz kapcsolódó minden kereskedelmi és politikai kockázatot 2021. december 31-ig ideiglenesen nem piacképesnek tekint.
| Belgium | Ciprus | Szlovákia | |
| Bulgária | Lettország | Finnország | |
| Cseh Köztársaság | Litvánia | Svédország | |
| Dánia | Luxembourg | Ausztrália | |
| Németország | Magyarország | Kanada | |
| Észtország | Málta | Izland | |
| Írország | Hollandia | Japán | |
| Görögország | Ausztria | Új-Zéland | |
| Spanyolország | Lengyelország | Norvégia | |
| Franciaország | Portugália | Svájc | |
| Horvátország | Románia | Egyesült Királyság | |
| Olaszország | Szlovénia | Amerikai Egyesült Államok” |
MELLÉKLET
A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából létrehozott, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret alapján engedélyezett azon meglévő támogatási intézkedések jegyzékében feltüntetendő információk, amelyek esetében az alkalmazási időszak meghosszabbításáról, a költségvetés növeléséről és/vagy az említett intézkedéseknek az e közleménnyel módosított ideiglenes kerettel való összehangolására irányuló egyéb módosításokról értesítik a Bizottságot.
A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy adott esetben a csoportos bejelentésben foglalt e jegyzék felhasználásával csoportosítsák módosításaikat
| A meglévő intézkedések és tervezett módosítások jegyzéke | ||||||
| Az engedélyezett intézkedés állami támogatási száma * | Cím | Bejelentett módosítás (tovább tagolható 1., 2., 3. stb. módosításra) | Az ideiglenes keretnek a tervezett módosítások szempontjából releváns pontja | Annak megerősítése, hogy a meglévő intézkedésben nincs más változás | A módosítás nemzeti jogalapja | |
