A BIZOTTSÁG (2021/C 438/01) KÖZLEMÉNYE

az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Számvevőszéknek - Az Európai Fejlesztési Alap éves beszámolójáról - 2020 ^* 

TARTALOMJEGYZÉK

A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE
AZ EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS ELSZÁMOLÁSA
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK
AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI
AZ EFA-VAL ÖSSZEVONT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPOK PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI
A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP 2020. ÉVI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI
AZ AFRIKÁÉRT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP 2020. ÉVI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI
AZ EFA ÉS AZ UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPOK ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJA
EFA-JELENTÉS A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL
ÉVES JELENTÉS A VÉGREHAJTÁSRÓL - AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK

A BESZÁMOLÓ HITELESÍTÉSE

Az Európai Fejlesztési Alap 2020. évről szóló éves beszámolója a 11. Európai Fejlesztési Alap pénzügyi szabályzatának X. címével és a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött megjegyzésekben ismertetett számviteli elvekkel, szabályokkal és módszerekkel összhangban készült.

Az Európai Fejlesztési Alap pénzügyi szabályzatának 18. cikkével összhangban felelősséget vállalok a 11. Európai Fejlesztési Alap éves beszámolójának elkészítéséért és bemutatásáért.

Az engedélyezésre jogosult tisztviselő és az EBB valamennyi olyan adatot rendelkezésemre bocsátott - és garantálta azok megbízhatóságát -, amelyek az Európai Fejlesztési Alap eszközeit és kötelezettségeit, valamint költségvetésének végrehajtását bemutató beszámolók összeállításához szükségesek.

Kijelentem, hogy ezen adatok, valamint a beszámoló ellenjegyzéséhez általam szükségesnek ítélt ellenőrzések alapján megalapozott bizonyossággal rendelkezem arról, hogy a beszámoló minden lényegi szempontból megbízható és valós képet ad az Európai Fejlesztési Alap pénzügyi helyzetéről.

Rosa ALDEA BUSQUETS

számvitelért felelős tisztviselő

2021. június 22.

AZ EFA-FORRÁSOK VÉGREHAJTÁSA ÉS ELSZÁMOLÁSA

1. HÁTTÉR

Az Európai Unió (a továbbiakban: az EU) számos fejlődő országgal ápol együttműködési kapcsolatot, amelynek fő célkitűzése az, hogy a kedvezményezett országoknak történő fejlesztési segély és technikai segítségnyújtás révén segítse a gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődést, elsődlegesen abból a célból, hogy hosszú távon csökkentse és megszüntesse a szegénységet. E cél megvalósítása érdekében az EU a partnerországokkal közösen együttműködési stratégiát állít össze, és rendelkezésre bocsátja a stratégia megvalósításához szükséges pénzügyi forrásokat. A fejlesztési együttműködési források három helyről származnak:

- az EU költségvetéséből,

- az Európai Fejlesztési Alapból,

- és az Európai Beruházási Banktól.

Az Európai Fejlesztési Alap (a továbbiakban: az EFA) az EU fő eszköze az afrikai, karibi és csendes-óceáni (a továbbiakban: az AKCS-) államokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel (a továbbiakban: a TOT) folytatott fejlesztési együttműködés támogatására.

Az EFA nem kap uniós költségvetési forrást. Az EFA-t a Tanácsban ülésező tagállami képviselők belső megállapodása hozta létre, irányításáért egy külön bizottság felelős. Az EFA-forrásokból finanszírozott műveletek pénzügyi végrehajtásáért az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) felelős. Az Európai Beruházási Bank (a továbbiakban: az EBB) a beruházási keretet kezeli.

Az AKCS-államoknak és a TOT-nak nyújtott földrajzi alapú segítséget a 2014-2020-as időszakban továbbra is főleg az EFA keretében finanszírozzák. Az egyes EFA-k időtartama általában mintegy öt év, és mindegyikükre külön pénzügyi szabályzat vonatkozik, amely minden egyes EFA esetében előírja pénzügyi kimutatások összeállítását. Ennek megfelelően minden EFA esetében külön pénzügyi kimutatás készül a források Bizottság által kezelt részéről. E pénzügyi kimutatásokat aggregált formában is elkészítik, hogy átfogó képet nyújtsanak a Bizottság hatáskörébe tartozó források pénzügyi helyzetéről.

A 11. EFA-t létrehozó belső megállapodást a Tanács keretében ülésező részt vevő tagállamok 2013 júniusában fogadták el ^* . A megállapodás 2015. március 1-jén lépett hatályba.

A Tanács 2018-ban elfogadta a 11. EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzatot ^* . Ez hatályon kívül helyezte a korábbi szabályzatot, és a meglévő jogi kötelezettségvállalások sérelme nélkül alkalmazandó a korábbi EFA-kból finanszírozott műveletekre. Ez a szabályzat nem alkalmazandó a korábbi EFA-kból finanszírozott beruházási keretre.

Az AKCS-EU partnerségi megállapodás keretében a beruházási keretet az EBB hozta létre és kezeli. A keret arra szolgál, hogy elsősorban - de nem kizárólag - magánberuházások finanszírozása révén támogassa a magánszektor fejlesztéseit az AKCS-államokban. A keret megújuló alap, így a hiteltörlesztéseket más műveletekre fordíthatják, azaz a keret önmegújító és pénzügyileg független. Mivel a beruházási keretet nem a Bizottság kezeli, a keret nem szerepel az éves beszámoló első részében, amely az EFA pénzügyi kimutatásait és a pénzügyi végrehajtásról szóló jelentést tartalmazza. A beruházási keret pénzügyi kimutatásai az éves beszámoló különálló II. részében szerepelnek annak érdekében, hogy teljes képet nyújtsunk az EFA keretében finanszírozott fejlesztési segélyekről.

2. AZ EFA FINANSZÍROZÁSA

A Tanács 2013. december 2-án elfogadta a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 1311/2013/EU, Euratom rendeletet ^* . Ezzel összefüggésben úgy döntöttek, hogy az AKCS-államokkal való földrajzi együttműködést nem integrálják az EU költségvetésébe, hanem továbbra is a kormányközi EFA keretében finanszírozzák.

Az EU költségvetése éves jellegű, és az évenkéntiség elve alapján a kiadásokat és a bevételeket elvben egy évre tervezik és hagyják jóvá. Az uniós költségvetéstől eltérően az EFA egy többéves jelleggel működő alap, amelynek feladata a fejlesztési együttműködés megvalósítása általában egy ötéves időszak során. Mivel a forrásokat többéves alapon bocsátják rendelkezésre, azok az EFA teljes időszakában felhasználhatók. Ez a többéves jelleg a költségvetési beszámolóban is megjelenik, mivel az EFA-k költségvetésének végrehajtását az összes forráshoz viszonyítva mérik.

Az EFA forrásait az uniós tagállamok ad hoc hozzájárulásai jelentik. A tagállami képviselők megközelítőleg ötévente kormányközi konferencián találkoznak, ahol döntenek az alap teljes összegéről, és megvizsgálják a végrehajtást. A Bizottság ezt követően az uniós fejlesztési együttműködési politikának megfelelően kezeli az alapot. Mivel a tagállamok az uniós szakpolitikával párhuzamosan saját fejlesztési és segélypolitikát is folytatnak, e politikákat egyeztetniük kell az EU-val annak érdekében, hogy azok kiegészítsék egymást.

Az említett hozzájáruláson felül a tagállamok társfinanszírozási megállapodást is köthetnek az EFA-val, valamint önkéntes alapon egyéb pénzügyi hozzájárulást is fizethetnek az alapnak.

3. AZ EFA TEVÉKENYSÉGEI 2020. DECEMBER 31. UTÁN

A 11. EFA a hatályvesztésre vonatkozó rendelkezés 2020. december 31-i hatálybalépésével a végső szakaszába lépett. Ez a rendelkezés határidőt tűz ki a 11. EFA forrásainak lekötésére. 2021-től nem köthetők további finanszírozási megállapodások a 11. EFA keretében. Azonban a meglévő finanszírozási megállapodásokra vonatkozó egyedi szerződések 2023. december 31-ig továbbra is aláírhatók.

A fejlesztési programok folytonosságának biztosítása érdekében 2021-től az EFA-programok bekerülnek az EU többéves pénzügyi keretébe (MFF). Ez azt jelenti, hogy míg az EFA-programokat eddig az uniós tagállamok önkéntes hozzájárulásaiból finanszírozták, 2021-től a fejlesztési programok finanszírozása az uniós költségvetésből történik. Ez azt is maga után vonja, hogy a fejlesztési programok finanszírozása az Európai Parlament engedélyétől függ, és hogy a tranzakcióknak ugyanúgy meg kell felelniük az uniós pénzügyi szabályozásnak, mint más uniós finanszírozási programoknak.

4. AZ EGYESÜLT KIRÁLYSÁG TÁVOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓBÓL

Az Egyesült Királyság 2020. február 1-je óta nem tagállama az Európai Uniónak. A két fél által megkötött, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről rendelkező megállapodás (a továbbiakban: a kilépésről rendelkező megállapodás) alapján az Egyesült Királyság kötelezettséget vállalt arra, hogy a jelenlegi többéves pénzügyi keret és a korábbi pénzügyi tervek alapján ugyanúgy eleget tesz valamennyi fizetési kötelezettségének, mintha még mindig tagállam lenne. Az Egyesült Királyságnak az EFA-ban való folyamatos részvételével a kilépésről rendelkező megállapodás ötödik részének 5. fejezete foglalkozik.

A kilépésről rendelkező megállapodás 152. cikke értelmében az Egyesült Királyság a 11. EFA és valamennyi korábbi, még lezáratlan EFA lezárásáig továbbra is az EFA részes fele marad, és e tekintetben a tagállamokkal azonos kötelezettségeket vállal. Az egyesült királyságbeli kedvezményezettek továbbra is ugyanolyan feltételek mellett jogosultak a 11. EFA és a korábbi EFA-k projektjeiben való részvételre, mint korábban. Az Egyesült Királyság szavazati jog nélkül megfigyelőként részt vehet az EFA-bizottságban és a Beruházási Keret Bizottságában (a kilépésről rendelkező megállapodás 152. cikkének (2) bekezdése). Az EFA beruházási keretéből az Egyesült Királyságra eső részt a beruházás lejáratakor vissza kell téríteni az Egyesült Királyságnak. Eltérő megállapodás hiányában az Egyesült Királyság tőkerészesedése nem köthető le újra a 11. EFA kötelezettségvállalási időszakának végén túl, illetve nem vihető át későbbi időszakokra (a kilépésről rendelkező megállapodás 152. cikkének (4) bekezdése).

Amennyiben a 10. EFA projektjeiből vagy korábbi EFA-kból származó bizonyos összegeket a megállapodás hatálybalépésének napjáig nem kötöttek le, vagy visszavontak, úgy az említett összegek Egyesült Királyságra eső részét nem lehet újra felhasználni. 2020. december 31. után ugyanez vonatkozik a 11. EFA keretében le nem kötött vagy visszavont forrásainak az Egyesült Királyságra eső részére is (153. cikk).

Az Egyesült Királyság továbbra is felel az összes EFA keretében nyújtott garanciákért. Ugyanakkor jogosult a tagállami garanciák feltételei és a tagállami ajánlati számlájának egyenlege alapján behajtott bármely összegből a rá eső hányadra, az egyes garanciamegállapodásokban való részvételével arányosan (154. cikk).

Az előzetes beszámoló benyújtásának időpontjában, és a kilépésről rendelkező, már megkötött és érvényes megállapodás alapján nem áll fenn olyan pénzügyi hatás, amelyet az EFA évi beszámolójában be kellene mutatni.

5. ÉV VÉGI JELENTÉSTÉTEL

5.1. ÉVES BESZÁMOLÓ

Az EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 18. cikke (3) bekezdésének megfelelően az EFA pénzügyi kimutatásai a nemzetközi költségvetési számviteli standardokon (IPSAS) alapuló eredményszemléletű számviteli szabályok alapján készülnek. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályokat valamennyi uniós intézmény és szerv alkalmazza annak érdekében, hogy a számvitelre, az értékelésre és a beszámoló bemutatására vonatkozó egységes szabálykészlet kidolgozása révén megvalósuljon a pénzügyi kimutatások elkészítésével kapcsolatos folyamat harmonizációja. Ezen uniós számviteli szabályokat - tevékenységei egyedi jellegének szem előtt tartásával - az EFA-ra is alkalmazzák.

Az EFA éves beszámolóját a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője készíti el, aki egyben az EFA számvitelért felelős tisztviselője, és gondoskodik arról, hogy az EFA éves beszámolója megbízható és valós képet adjon az EFA pénzügyi helyzetéről.

Az éves beszámoló az alábbiak szerint kerül bemutatásra:

I. rész: A Bizottság által kezelt pénzeszközök

i. Az EFA pénzügyi kimutatásai és magyarázó megjegyzések

ii. Az EFA-val összevont, külső tevékenységre képzett uniós vagyonkezelői alapok pénzügyi kimutatásai

iii. Az EFA és a külső tevékenységre képzett uniós vagyonkezelői alapok összevont pénzügyi beszámolója

iv. Jelentés az EFA pénzügyi végrehajtásáról

II. rész: Éves jelentés a végrehajtásról - az EBB által kezelt pénzeszközök

i. A beruházási keret pénzügyi kimutatásai

„Az EFA-val összevont, külső tevékenységre képzett uniós vagyonkezelői alapok pénzügyi kimutatásai” szakasz az EFA keretében eddig létrehozott két alap pénzügyi kimutatásait tartalmazza: a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alapét (lásd: „A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap pénzügyi kimutatásai”) és az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alapét (lásd: „Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap pénzügyi kimutatásai”). Ezen alapok különálló pénzügyi kimutatásainak elkészítése a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjének felelősségébe tartozik, külső könyvvizsgálatukat magánszektorbeli könyvvizsgáló végzi. A vagyonkezelői alapok ezen éves beszámolóban szereplő számai előzetes adatok.

Az EFA éves beszámolóját a Bizottságnak legkésőbb a mérleg fordulónapját követő év július 31-ig kell elfogadnia, majd mentesítés céljából be kell mutatnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

6. ELLENŐRZÉS ÉS MENTESÍTÉS

6.1. ELLENŐRZÉS

Az EFA éves beszámolóját az Európai Számvevőszék (a továbbiakban: a Számvevőszék) ellenőrzi külső ellenőrként. A Számvevőszék éves jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

6.2. MENTESÍTÉS

A mentesítés az EFA-források pénzügyi végrehajtásának az adott pénzügyi évre vonatkozó utolsó kontrollja. Ez azt jelenti, hogy az éves beszámoló ellenőrzését és véglegesítését, illetve a Tanács vonatkozó ajánlását követően az Európai Parlament dönt arról, hogy mentesíti-e a Bizottságot az EFA-források adott pénzügyi évi végrehajtására vonatkozó felelőssége alól. E döntése a beszámoló vizsgálatán, a Számvevőszék megbízhatósági nyilatkozattal ellátott éves jelentésén, a Bizottság kérdésekre adott válaszain és a további információkéréseken alapul.

A 2020. ÉVI PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁS ÖSSZEFOGLALÓJA

Nettó összeg, csak a 10. és 11. EFA.

A költségvetés végrehajtása

2020-ban a határozatokkal (globális kötelezettségvállalások: 2 687 millió EUR), a szerződésekkel (egyedi kötelezettségvállalások: 3 670 millió EUR) és a kifizetésekkel (4 599 millió EUR) kapcsolatos pénzügyi végrehajtást (10. és 11. EFA) is érintették a Bizottság által prioritásként kezelt Covid19-válságra adott uniós válaszlépések. Ezért 2020 rekordév volt a kifizetések tekintetében, mivel nőtt a Covid-válság leküzdéséhez hozzájáruló projektekre folyósított kifizetések száma. Ez a felhasználási időszak felgyorsulását is eredményezte, amely 2020-ban 3 évre javult. A 11. EFA hatályvesztésre vonatkozó rendelkezését 2020. december 31-én fogadták el. Ez azt jelenti, hogy 2021-től nem lesznek további globális kötelezettségvállalások a 11. EFA keretében zajló projektekre vonatkozóan (a részleteket lásd a pénzügyi végrehajtásról szóló jelentésre vonatkozó részben).

A tevékenységek hatása a pénzügyi kimutatásokban

A pénzügyi kimutatásokban az említett tevékenységek hatása leginkább a következő területeken nyilvánul meg:

- Előfinanszírozás (lásd a 2.2. megjegyzést): 29 millió EUR-s növekedés főként a 2020 folyamán aláírt új szerződések és kifizetett előlegek következtében;

- A támogatási eszközök kiadásai (lásd a 3.3. megjegyzést): jelentős növekedés (852 millió EUR-val) a Covid19-világjárvány negatív hatásainak leküzdése érdekében az év során megnövekedett tevékenység eredményeként, különösen a projekteknek a válság kezelésére irányuló átszervezése miatt, de az EFA szokásos életciklusa miatt is, ugyanis a 11. EFA tevékenységei most tetőznek.

- Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek (lásd a 2.5. megjegyzést): 451 millió EUR-s csökkenés az év során a megnövekedett kiadások és az új szerződésekre fizetett előlegek fedezésére szolgáló kifizetések jelentős növekedése miatt;

- Elhatárolt költségek (lásd a 2.8. megjegyzést): 208 millió EUR-s növekedés az olyan, év végén nyitott szerződések számának növekedése miatt, amelyekre vonatkozóan az év végén nem validáltak költségtérítési igényt.

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK

TARTALOMJEGYZÉK

AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI
AZ EFA MÉRLEGE
Az EFA EREDMÉNYKIMUTATÁSA
AZ EFA CASH FLOW-KIMUTATÁSA
KIMUTATÁS AZ EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL
MÉRLEG EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN
EREDMÉNYKIMUTATÁS EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN
KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN
MEGJEGYZÉSEK AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ
AZ EFA-VAL ÖSSZEVONT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPOK PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI
A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP 2020. ÉVI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI
MÉRLEG
EREDMÉNYKIMUTATÁS
CASH FLOW-KIMUTATÁS
AZ AFRIKÁÉRT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP 2020. ÉVI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI
MÉRLEG
EREDMÉNYKIMUTATÁS
CASH FLOW-KIMUTATÁS
AZ EFA ÉS AZ UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPOK ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJA
ÖSSZEVONT MÉRLEG
ÖSSZEVONT EREDMÉNYKIMUTATÁS
ÖSSZEVONT CASH FLOW-KIMUTATÁS
ÖSSZEVONT KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL
EFA-JELENTÉS A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL

AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI ^* 

AZ EFA MÉRLEGE

(millió EUR)
	Megjegyzés	2020.12.31.	2019.12.31.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Pénzügyi eszközök	2.1	33	36
Előfinanszírozás	2.2	873	910
A vagyonkezelői alapba fizetett hozzájárulások	2.3	394	266
		1 300	1 213
FORGÓESZKÖZÖK
Előfinanszírozás	2.2	1 355	1 288
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	2.4	140	123
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	2.5	728	1 179
		2 223	2 590
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN		3 523	3 803
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Pénzügyi kötelezettségek	2.6	(2)	(19)
		(2)	(19)
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Szállítói kötelezettségek	2.7	(615)	(516)
Passzív időbeli elhatárolások	2.8	(1 527)	(1 319)
		(2 143)	(1 835)
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN		(2 145)	(1 854)
NETTÓ ESZKÖZÖK		1 379	1 948
FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK
Valós érték tartalék	2.9	(5)	(2)
Aktív EFA-k lehívott tőkéje	2.10	58 986	54 809
Lezárt EFA-k áthozott lehívott tőkéje	2.10	2 252	2 252
Előző évek áthozott gazdasági eredménye		(55 111)	(51 155)
Az év gazdasági eredménye		(4 744)	(3 956)
NETTÓ ESZKÖZÖK		1 379	1 948

Az EFA EREDMÉNYKIMUTATÁSA

			(millió EUR)
	Megjegyzés	2020	2019
BEVÉTELEK
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel	3.1
Behajtási tevékenységek		92	28
		92	28
Visszterhes ügyletekből származó bevétel	3.2
Pénzügyi bevétel		6	7
Egyéb bevétel		37	39
		43	46
Összes bevétel		135	74
KIADÁSOK
Támogatási eszközök	3.3	(4 607)	(3 755)
Társfinanszírozási kiadások	3.4	(53)	(14)
Finanszírozási költségek	3.5	(21)	(1)
Egyéb kiadások	3.6	(197)	(260)
Összes kiadás		(4 878)	(4 030)
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE		(4 744)	(3 956)

AZ EFA CASH FLOW-KIMUTATÁSA

			(millió EUR)
	Megjegyzés	2020	2019
Az év gazdasági eredménye		(4 744)	(3 956)
Működési tevékenységek
Tőkenövekedés - hozzájárulások (nettó)		4 177	4 385
A vagyonkezelői alapokba fizetett hozzájárulások (növekedé-se)/csökkenése		(127)	(65)
Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése		(29)	136
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/csökkenése		(17)	15
Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		(17)	2
Szállítói kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		99	275
Passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése)		209	37
Egyéb nem készpénzes mozgások		(3)	(2)
Befektetési tevékenységek
Értékesíthető pénzügyi eszközök (növekedése)/csökkenése		2	(36)
NETTÓ CASH FLOW		(452)	792
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)		(451)	792
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya	2.5	1 179	387
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya	2.5	728	1 179

KIMUTATÁS AZ EFA NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY-VÁLTOZÁSAIRÓL

							millió EUR
	Aktív EFA-k tőkéje (A)	Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)	Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)-(B)	Eredménytartalék (D)	Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)	Valós érték tartalék (F)	Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F)
EGYENLEG 2018.12.31-ÉN	73 264	22 840	50 423	(51 155)	2 252	-	1 521
Valósérték-változások Tőkenövekedés - hozzájárulások Az év gazdasági eredménye	- -	(4 385) -	4 385 -	- (3 956)	(2) - -		(2) 4 385 (3 956)
EGYENLEG 2019.12.31-ÉN	73 264	18 455	54 809	(55 111)	2 252	(2)	1 948
Valósérték-változások Tőkenövekedés - hozzájárulások Az év gazdasági eredménye	(223) -	(4 400) -	4 177 -	- (4 744)	- -	(3)	(3) 4 177 (4 744)
EGYENLEG 2020.12.31-ÉN	73 041	14 055	58 986	(59 854)	2 252	(5)	1 378

MÉRLEG EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN

							(millió EUR)
		2020.12.31.					2019.12.31.
	Megjegyzés	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	Összesen	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	Összesen
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Pénzügyi eszközök	2.1	-	-	(2)	35	33	-	-	-	36	36
Előfinanszírozás	2.2	-	3	292	578	873	-	6	325	580	910
A vagyonkezelői alapba fizetett hozzájárulások	2.3	-	29	9	355	394	-	-	-	266	266
		-	33	299	969	1 300	-	6	325	882	1 213
FORGÓESZKÖZÖK
Előfinanszírozás	2.2	-	9	341	1 005	1 355	-	26	441	821	1 288
Visszterhes követelések és nem visszterhes	2.4	181	(177)	1 723	(1 586)	140	183	121	2 201	(2 382)	123
behajtható követelések
Átvezetési számlák		181	(246)	1 663	(1 598)	-	182	53	2 160	(2 395)	-
Pénzeszközök és pénzeszköz- egyenértékesek	2.5	-	-	-	728	728	-	-	-	1 179	1 179
		362	(414)	3 726	(1 451)	2 224	365	201	4 801	(2 777)	2 590
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN		362	(381)	4 025	(483)	3 523	365	207	5 127	(1 896)	3 803
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Pénzügyi kötelezettségek	2.6	-	-	-	(2)	(2)	-	-	(1)	(18)	(19)
		-	-	-	(2)	(2)	-	-	(1)	(18)	(19)
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Szállítói kötelezettségek	2.7	-	(1)	(62)	(554)	(615)	-	(5)	(108)	(404)	(516)
Passzív időbeli elhatárolások	2.8	-	(67)	(217)	(1 244)	(1 527)	-	(96)	(240)	(983)	(1 319)
		-	(67)	(279)	(1 798)	(2 143)	-	(101)	(348)	(1 386)	(1 835)
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN		-	(67)	(279)	(1 800)	(2 145)	-	(101)	(349)	(1 405)	(1 854)
NETTÓ ESZKÖZÖK		362	(448)	3 747	(2 282)	1 379	365	106	4 778	(3 300)	1 948
Valós érték tartalék	2.9	-	-	(2)	(4)	(5)	-	-	-	(2)	(2)
Aktív EFA-k lehívott tőkéje	2.10	12 164	10 535	20 960	15 327	58 986	12 164	10 758	20 960	10 927	54 809
Lezárt EFA-k áthozott lehívott tőkéje	2.10	627	1 625	-	-	2 252	627	1 625	-	-	2 252
Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás	2.10	(2 512)	2 041	188	283	-	(2 510)	2 109	265	136	-
közötti átcsoportosítása
Előző évek áthozott gazdasági eredménye		(10 098)	(14 440)	(18 606)	(11 966)	(55 111)	(10 098)	(14 406)	(18 077)	(8 573)	(51 155)
Az év gazdasági eredménye		-	36	(457)	(4 324)	(4 744)	-	(34)	(529)	(3 393)	(3 956)
NETTÓ ESZKÖZÖK		181	(203)	2 084	(683)	1 379	183	53	2 618	(905)	1 948

EREDMÉNYKIMUTATÁS EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN

							(millió EUR)
		2020					2019
	Megjegyzés	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	Összesen	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	Összesen
BEVÉTELEK
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel	3.1
Behajtási tevékenységek		(1)	5	69	19	92	-	-	18	10	28
		(1)	5	69	19	92	-	-	18	10	28
Visszterhes ügyletekből származó bevétel	3.2
Pénzügyi bevétel		-	5	1	1	6	-	-	3	4	7
Egyéb bevétel		-	5	18	13	37	1	6	21	12	39
		-	10	19	13	43	1	6	24	16	46
Összes bevétel		(1)	15	88	32	135	1	6	42	26	74
KIADÁSOK
Támogatási eszközök	3.3	-	34	(462)	(4 179)	(4 607)	-	(35)	(579)	(3 141)	(3 755)
Társfinanszírozási kiadások	3.4	-	-	(41)	(12)	(53)	-	-	(9)	(5)	(14)
Finanszírozási költségek	3.5	1	(3)	(16)	(4)	(21)	-	2	(2)	(1)	(1)
Egyéb kiadások	3.6	-	(9)	(25)	(162)	(197)	(1)	(8)	20	(272)	(260)
Összes kiadás		1	21	(545)	(4 356)	(4 878)	(1)	(40)	(571)	(3 418)	(4 030)
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE		-	36	(457)	(4 324)	(4 744)	-	(35)	(529)	(3 393)	(3 956)

KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL EFA-K SZERINTI BONTÁSBAN

														(millió EUR)
8. EFA		Aktív EFA-k tőkéje (A)		Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)		Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)-(B)		Eredménytartalék (D)		Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)		Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása (F)		Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F)
EGYENLEG 2018.12.31-ÉN		12 164		-		12 164		(10 098)		627		(2 509)		184
Átcsoportosítás a 10. EFA-ba/EFA-ból						-						(1)		(1)
EGYENLEG 2019.12.31-ÉN		12 164		-		12 164		(10 098)		627		(2 510)		183
Átcsoportosítás a 10. EFA-ba/EFA-ból						-						(2)		(2)
EGYENLEG 2020.12.31-ÉN		12 164		-		12 164		(10 098)		627		(2 512)		181
														(millió EUR)
9. EFA		Aktív EFA-k tőkéje (A)		Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)		Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)-(B)		Eredménytartalék (D)		Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)		Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása (F)		Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F)
EGYENLEG 2018.12.31-ÉN		10 773		-		10 773		(14 406)		1 625		2 137		129
Átcsoportosítás a 10. EFA-ba/EFA-ból Átcsoportosítás a 10. EFA-ba/EFA-ból Az év gazdasági eredménye				15		(15) - -		(34)				(27)		(15) (27) (34)
EGYENLEG 2019.12.31-ÉN		10 773		15		10 758		(14 440)		1 625		2 109		53
Tőkenövekedés - hozzájárulások Átcsoportosítás a 10. EFA-ba/EFA-ból Visszatérítés a tagállamoknak Az év gazdasági eredménye		(223)		-		- - (223) -		-				(69) -		- ( 69) -
EGYENLEG 2020.12.31-ÉN		10 550		15		10 535		(14 440)		1 625		2 041		(203)
														(millió EUR)
10. EFA		Aktív EFA-k tőkéje (A)		Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)		Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)-(B)		Eredménytartalék (D)		Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)		Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása (F)		Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F)
EGYENLEG 2018.12.31-ÉN		20 960		-		20 960		(18 077)		-		55		2 938
Átcsoportosítás a 8. és 9. EFA-ba/EFA-ból Átcsoportosítás a 11. EFA-ba/EFA-ból Az év gazdasági eredménye						- - -		(529)				28 181		28 181 (529)
EGYENLEG 2019.12.31-ÉN		20 960		-		20 960		(18 606)		-		265		2 618
Átcsoportosítás a 8. és 9. EFA-ba/EFA-ból Átcsoportosítás a 11. EFA-ba/EFA-ból Az év gazdasági eredménye						- - -		(457)				71 (147) -		71 (147) (457)
EGYENLEG 2020.12.31-ÉN		20 960		-		20 960		(19 063)		-		188		2 084
														(millió EUR)
11. EFA	Aktív EFA-k tőkéje (A)		Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)		Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)-(B)		Eredménytartalék (D)		Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)		Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása (F)		Valós érték tartalék (G)	Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F)+(G)
EGYENLEG 2018.12.31-ÉN	29 367		22 840		6 527		(8 573)		-		317		-	(1 729)
Valós érték változások Tőkenövekedés - hozzájárulások Átcsoportosítás a 8., 9. és 10. EFA-ba/EFA-ból Az év gazdasági eredménye			(4 400)		4 400 - -		(3 393)		-		- (181) -		(2)	(2) 4 400 (181) (3 393)
EGYENLEG 2019.12.31-ÉN	29 367		18 440		10 927		(11 966)		-		136		(2)	(905)
Valósérték-változások Tőkenövekedés - hozzájárulások Az év gazdasági eredménye			(4 400)		4 400 -		(4 324)				147 -		(2)	(2) 4 547 (4 324)
EGYENLEG 2020.12.31-ÉN	29 367		14 040		15 327		(16 290)		-		283		(4)	(683)

MEGJEGYZÉSEK AZ EFA PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAIHOZ ^* 

1. LÉNYEGES SZÁMVITELI POLITIKÁK

1.1. SZÁMVITELI ALAPELVEK

A pénzügyi kimutatások célja, hogy a gazdálkodó egység pénzügyi helyzetéről, teljesítményéről és cash flow-iról olyan információkat nyújtsanak, amelyek az érdekelt felek széles köre számára hasznosak.

A pénzügyi kimutatások elkészítésekor követendő átfogó megfontolások (illetve számviteli alapelvek) az 1 sz uniós számviteli szabályban („Pénzügyi kimutatások”) kerültek meghatározásra (és megegyeznek az IPSAS 1 standardban bemutatottakkal): valós bemutatás, eredményszemlélet, folyamatosság, a bemutatás következetessége, lényegesség, ösz-szesítés, beszámítás és összehasonlító információk. A pénzügyi beszámolás minőségi jellemzői a relevancia, a valósághű bemutatás (megbízhatóság), az érthetőség, az időszerűség, az összehasonlíthatóság és az ellenőrizhetőség.

1.2. A BESZÁMOLÓKÉSZÍTÉS ALAPJA

1.2.1. Beszámolási időszak

A pénzügyi kimutatásokat évente mutatják be. A számviteli év január 1-jétől december 31-ig tart.

1.2.2. Alkalmazott pénznem és átváltási árfolyamok

Az éves beszámolóban bemutatott számok ezer euróban értendők, mivel az EU funkcionális pénzneme az euró. A devizaügyletek elszámolása az ügylet napján érvényes árfolyamok felhasználásával euróban történik. A devizaügyletek kiegyenlítéséből és a devizában denominált monetáris eszközök és kötelezettségek év végi árfolyamokra való átszámításából keletkező árfolyamnyereségeket vagy -veszteségeket az eredménykimutatás tartalmazza. Eltérő átszámítási szabályok érvényesek az ingatlanokra, gépekre és berendezésekre, valamint az immateriális javakra, amelyek megőrzik a beszerzés napján érvényes euróban kifejezett értéküket.

A devizában denominált monetáris eszközök és kötelezettségek év végi egyenlegeit az Európai Központi Bank (EKB) december 31-én érvényes átváltási árfolyamain számítják át euróra.

EUR átváltási árfolyamok

Pénznem	2020.12.31.	2019.12.31.	Pénznem	2020.12.31.	2019.12.31.
BGN	1,9558	1,9558	PLN	4,5597	4,2568
CZK	26,2420	25,4080	RON	4,8683	4,783
DKK	7,4409	7,4715	SEK	10,0343	10,4468
GBP	0,8990	0,8508	CHF	1,0802	1,0854
HRK	7,5519	7,4395	JPY	126,4900	121,9400
HUF	363,8900	330,5300	USD	1,2271	1,1234

1.2.3. Becslések alkalmazása

Az IPSAS-sal és az általánosan elfogadott számviteli elvekkel összhangban a pénzügyi kimutatások szükségszerűen magukban foglalnak olyan becsléseken és feltételezéseken alapuló összegeket, amelyeket a vezetés a rendelkezésre álló legmegbízhatóbb információk alapján állít fel. A jelentős becsült összegek közé tartoznak például - a teljesség igénye nélkül - a következők: a munkavállalói juttatásokra vonatkozó kötelezettségek, az időbeli elhatárolások, a céltartalékok, a követelésekkel kapcsolatos pénzügyi kockázat, a függő követelések és kötelezettségek, továbbá az eszközök értékvesztésének mértéke. A tényleges eredmények eltérhetnek ezektől a becslésektől.

Az észszerű becslések a pénzügyi kimutatások elkészítésének elengedhetetlen részét képezik, és nem csökkentik azok megbízhatóságát. A körülmények változása, új információk felmerülése vagy a tapasztalatok bővülése miatt a becslések módosításra szorulhatnak. A becslések módosítása korábbi időszakokat nem érint, és nem hibakorrekció. A számviteli becslés változásának hatását a felmerülés időszakában többletként vagy hiányként kell megjeleníteni.

1.2.4. Új és módosított uniós számviteli szabályok (EAR) alkalmazása

A módosítások a 2020. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra alkalmazandók.

Nincs olyan új uniós számviteli szabály, amely a 2020. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra vált alkalmazandóvá.

2020. december 31-ig elfogadott, de még nem alkalmazandó új uniós számviteli szabály

2020. december 17-én az Európai Bizottság számvitelért felelős tisztviselője elfogadta a módosított EAR 11 „Pénzügyi eszközök” uniós számviteli szabályt, amely a 2021. január 1-jén vagy azt követően kezdődő beszámolási időszakokra hatályos. A módosított EAR 11 aktualizálása az új IPSAS 41 „Pénzügyi eszközök” standarddal összhangban történt, és meghatározza az uniós szervezetek tulajdonában lévő pénzügyi eszközökre és pénzügyi kötelezettségekre vonatkozó pénzügyi beszámolás elveit. További információkért lásd az EU 2020. évi éves beszámolóját. A gazdálkodó egység pénzügyi kimutatásaiban szereplő pénzügyi eszközök kis mennyisége miatt e változás következtében nem várható lényeges hatás.

1.3. MÉRLEG

1.3.1. Pénzügyi eszközök

A pénzügyi eszközök a következő kategóriákba sorolhatók: „az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök”, „kölcsönök és követelések”, „lejáratig tartandó befektetések” és „értékesíthető pénzügyi eszközök”. A pénzügyi instrumentumok besorolását a kezdeti megjelenítés időpontjában határozzák meg, és minden egyes mérlegfordulónapkor felülvizsgálják.

i. Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök

Ebbe a kategóriába kerül a pénzügyi eszköz, ha alapvetően rövid távú értékesítési céllal szerezték be, vagy ha a gazdálkodó egység akként jelöli meg. A származtatott termékeket szintén ebben a kategóriában mutatják ki. Az e kategóriába tartozó eszközök forgóeszköznek minősülnek, ha a mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belül várhatóan értékesítik őket. E pénzügyi évben a gazdálkodó egység nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetéssel.

ii. Hitelek és követelések

A hitelek és követelések aktív piacon nem jegyzett nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyeknél a fizetési összegek rögzítettek vagy meghatározhatók. Akkor merülnek fel, amikor a gazdálkodó egység az adósnak közvetlenül pénzeszközt, árut vagy szolgáltatást biztosít anélkül, hogy szándékában állna a követeléssel kereskedni. A mérleg fordulónapját követő 12 hónapon belüli lejárattal rendelkezők kivételével ezek az eszközök a befektetett eszközök között szerepelnek. A hitelek és követelések közé tartoznak a három hónapnál hosszabb eredeti futamidejű lekötött betétek is.

iii. Lejáratig tartandó befektetések

A lejáratig tartandó befektetések rögzített vagy meghatározható fizetési összegű és rögzített lejáratú nem származtatott pénzügyi eszközök, amelyeket a gazdálkodó egység határozottan a lejáratig kíván és képes is megtartani. E pénzügyi évben a gazdálkodó egység nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetéssel.

iv. Értékesíthető pénzügyi eszközök

Az értékesíthető pénzügyi eszközök olyan nem származtatott eszközök, amelyeket ebbe a kategóriába tartozóként jelöltek meg, vagy amelyeket a többi kategória egyikébe sem soroltak be. Befektetett eszközként vagy forgóeszközként sorolják be őket, attól függően, hogy a gazdálkodó egység mennyi ideig kívánja tartani őket, amely általában a futamidő. E pénzügyi évben a gazdálkodó egység nem rendelkezett ebbe a kategóriába tartozó befektetéssel.

Kezdeti megjelenítés és értékelés

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt, a lejáratig tartott és az értékesíthető pénzügyi eszközök vásárlását és értékesítését az ügyletkötés napján jelenítik meg - vagyis azon a napon, amikor a gazdálkodó egység kötelezettséget vállal az eszköz megvásárlására vagy értékesítésére. A pénzeszköz-egyenértékeseket a pénzeszköz pénzügyi intézménynél való elhelyezésekor, a hiteleket pedig a hitelfelvevőnek való folyósításkor jelenítik meg. A pénzügyi instrumentumokat kezdetben valós értéken jelenítik meg. A nem az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök esetében a kezdeti megjelenítéskori valós értékhez hozzáadják az ügyleti költségeket.

A pénzügyi instrumentumok kivezetésre kerülnek, ha a befektetések cash flow-ihoz való jogok lejártak vagy a gazdálkodó egység a tulajdonjoggal járó valamennyi kockázatot és előnyt lényegileg átadta.

Későbbi értékelés

Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken értékelik, a valós érték változásaiból eredő nyereséget vagy veszteséget a felmerülés időszakának eredménykimutatásában feltüntetve.

A hitelek és követelések, valamint a lejáratig tartandó befektetések nyilvántartása amortizált bekerülési értéken történik az effektívkamatláb-módszer alkalmazásával.

Az értékesíthető pénzügyi eszközöket a későbbiekben valós értéken tartják nyilván. A valós érték változásaiból származó nyereséget és veszteséget a valós érték tartalékban mutatják ki. Az értékesíthető pénzügyi eszközök effektívkamatláb-módszerrel számított kamatát az eredménykimutatásban jelenítik meg.

A gazdálkodó egység minden egyes mérlegfordulónapon értékeli, hogy van-e objektív bizonyíték a pénzügyi eszköz értékvesztésére, és hogy az eredménykimutatásban ki kell-e mutatni értékvesztés miatti veszteséget.

1.3.2. Előfinanszírozási összegek

Az előfinanszírozás olyan kifizetés, amelynek célja, hogy pénzelőleget (pénztárkészletet) biztosítson a kedvezményezettnek. Az előfinanszírozást az egyedi szerződésben, határozatban, megállapodásban vagy alap-jogiaktusban meghatározott időszak során több kifizetésre is fel lehet osztani. Az előleget vagy pénztárkészletet a megállapodásban rögzített időszak során fel kell használni arra a célra, amire nyújtották, vagy vissza kell fizetni. Amennyiben a kedvezményezettnél nem merülnek fel elszámolható kiadások, vissza kell fizetnie az előfinanszírozást. Így, mivel a szervezet megtartja az előfinanszírozás feletti ellenőrzést, és jogosult a nem elszámolható rész visszatérítésére, az összeg kimutatása az eszközök között szerepel.

Az előfinanszírozás kezdetben akkor jelenik meg a mérlegben, amikor a kedvezményezett hozzájut a pénzeszközhöz. A feltüntetett összeg az átadás során kapott ellenérték. A későbbi időszakokban az előfinanszírozás értéke megfelel a mérlegben kezdetben megjelenített összeg(ek)nek, csökkentve az időszak során felmerült elszámolható költségekkel (adott esetben ideértve a becsült összegeket is).

1.3.3. Követelések és behajtható követelések

Az uniós számviteli szabályok alapján külön kell kimutatni a visszterhes és a nem visszterhes ügyleteket. A két kategória megkülönböztetésének alapja, hogy „követelés” alatt a visszterhes ügyletek miatti követeléseket értjük, míg a nem visszterhes ügyletek esetében, vagyis amikor az Unió más szervezettől úgy kap valamilyen értéket, hogy azért cserébe közvetlenül valamilyen hasonló értéket adna, a „behajtható követelés” az elfogadott terminológia (pl. a saját erőforrások vonatkozásában a tagállamoktól behajtható követelések).

A visszterhes ügyletekből származó követelések megfelelnek a pénzügyi eszközök meghatározásának, ezért a hitelek és követelések közé tartoznak és ennek megfelelően kerülnek bemutatásra.

A nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követeléseket az értékvesztési leírásokkal csökkentett eredeti (kamatokkal és bírságokkal kiigazított) értéken tartják nyilván. Értékvesztési leírásra akkor kerül sor, ha objektív bizonyítékok vannak arra nézve, hogy a gazdálkodó egység nem fogja tudni beszedni a behajtható követelések eredeti feltételei szerint esedékes valamennyi összeget. A leírás összege az eszköz könyv szerinti értéke és a megtérülő érték közötti különbözetnek felel meg. A leírás összegét az eredménykimutatásban jelenítik meg.

1.3.4. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek pénzügyi eszközök, amelyek magukban foglalják a készpénzt, a bankoknál elhelyezett látra szóló és felmondásos betéteket, valamint a három hónapos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező rövid lejáratú, magas likviditású egyéb befektetéseket.

1.3.5. Szállítói kötelezettségek

A szállítói kötelezettségek között szerepelnek mind a visszterhes ügyletekkel, például áru- és szolgáltatás-vásárlásokkal kapcsolatos összegek, mind a nem visszterhes ügyletekkel, például a kedvezményezettek által benyújtott költségtérítési igényekkel, a vissza nem térítendő támogatásokkal vagy más uniós finanszírozással, illetve a kapott előfinanszírozással kapcsolatos összegek (lásd az 1.4.1. megjegyzést).

Amennyiben a kedvezményezettek vissza nem térítendő támogatást vagy más finanszírozást kapnak, a költségtérítési igények beérkezésekor az igényelt összeget szállítói kötelezettségként számolják el. A szállítói kötelezettségeket az elszámolható költségek ellenőrzése és elfogadása után az elfogadott és elszámolható összegen értékelik.

Az áru- és szolgáltatás-beszerzésből keletkező szállítói kötelezettségek megjelenítése az eredeti összegről szóló számla beérkezésekor történik. A megfelelő kiadásokat a készletek vagy szolgáltatások leszállításakor és a gazdálkodó egység általi átvételekor könyvelik rá a számlákra.

1.3.6. Időbeli elhatárolás

A gazdasági eseményeket és ügyleteket abban az időszakban jelenítik meg a pénzügyi kimutatásokban, amelyhez kapcsolódnak. Az év végén elhatárolt bevételt jelenítenek meg a pénzügyi kimutatásokban, ha a gazdálkodó egység még nem bocsátott ki számlát, de a kapcsolódó szolgáltatás nyújtása vagy a kapcsolódó áru leszállítása már megtörtént, vagy azt szerződéses megállapodás írja elő. Az év végén továbbá, ha egy számlát kiküldtek, de a szolgáltatásnyújtásra vagy a készletek szállítására még nem került sor, a bevételt elhatárolják, és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

A kiadásokat szintén abban az időszakban számolják el, amelyikhez kapcsolódnak. A számviteli időszak végén az elhatárolt kiadásokat az adott időszakban esedékes átutalási kötelezettség becsült összege alapján jelenítik meg. Az elhatárolt kiadások kiszámítása a Bizottság által kiadott részletes működési és gyakorlati iránymutatásnak megfelelően történik. Ennek célja annak biztosítása, hogy a pénzügyi kimutatások valós és megbízható képet nyújtsanak az általuk bemutatni kívánt gazdasági és egyéb jelenségekről. Hasonlóképpen, ha még teljesítetlen szolgáltatások vagy még le nem szállított áruk tekintetében előlegfizetésre kerül sor, a kiadást elhatárolják és a következő számviteli időszakban jelenítik meg.

1.4. EREDMÉNYKIMUTATÁS

1.4.1. Bevételek

A bevételek a gazdálkodó egység által kapott vagy követelt gazdasági haszon vagy szolgáltatáspotenciál bruttó beáramlásait foglalják magukba, és a nettó eszközök tulajdonosi hozzájárulástól eltérő növekményeinek minősülnek.

Az alapul szolgáló ügyletek jellegétől függően az eredménykimutatás megkülönbözteti a következő bevételtípusokat:

i. Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel

A nem visszterhes ügyletekből származó bevételek az adók és a transzferek, mivel esetükben az átadó anélkül biztosít erőforrásokat a fogadó szervezet részére, hogy az -közvetlenül - megközelítőleg egyenértékű ellenszolgáltatást teljesítene. A transzfer a nem visszterhes ügyletekből származó jövőbeni gazdasági haszon vagy szolgáltatáspotenciál beáramlása, amely nem adó. Az uniós gazdálkodó egységek esetében a transzferek többnyire a Bizottságtól kapott pénzeszközöket foglalják magukban (pl. kiegyenlítő támogatás a hagyományos ügynökségeknek, működési támogatás a hozzájárulási megállapodásokhoz).

A gazdálkodó egység a transzferek tekintetében akkor jelenít meg eszközt, ha egy múltbeli esemény (a transzfer) következtében olyan erőforrások felett szerez ellenőrzést, amelyek révén várhatóan jövőbeni gazdasági haszonra vagy szolgáltatáspotenciálra tesz szert, és ha a valós érték megbízhatóan mérhető. Ha az erőforrások nem visszterhes ügyletből való beáramlását eszközként (például pénzeszközként) jelenítik meg, akkor azt bevételként is megjelenítik, kivéve ha a gazdálkodó egység az adott transzfer tekintetében olyan meglévő kötelemmel (feltétellel) rendelkezik, amelyet teljesítenie kell ahhoz, hogy a bevételt megjeleníthesse. A feltétel teljesítéséig a bevételt elhatárolják, és kötelezettségként jelenítik meg.

ii. Visszterhes ügyletekből származó bevétel

Az áru- és szolgáltatásértékesítésekből származó bevételek megjelenítésére akkor kerül sor, amikor az áruk tulajdonjogával járó lényeges kockázatok és hasznok átszállnak a vásárlóra. A szolgáltatásnyújtást tartalmazó ügyletek bevételeit az ügyletnek a beszámoló fordulónapján érvényes teljesítési foka függvényében jelenítik meg.

1.4.2. Kiadások

A kiadások a gazdasági haszonnak vagy a szolgáltatáspotenciálnak a beszámolási időszakban bekövetkező olyan csökkenései, amelyek eszközök kiáramlásában vagy felhasználásában vagy kötelezettségek felmerülésében nyilvánulnak meg, és a nettó eszközök csökkenéséhez vezetnek. Ide értendők mind a visszterhes ügyletekből, mind a nem visszterhes ügyletekből származó kiadások.

Az áru- és szolgáltatásvásárlásokkal kapcsolatos visszterhes ügyletekből származó kiadások megjelenítésére a készletek leszállításakor és a gazdálkodó egység általi átvételekor kerül sor. Értékelésük az eredeti számla szerinti értéken történik. Az időszakban igénybe vett, de még leszámlázatlan - vagy el nem fogadott számlával rendelkező - szolgáltatásokkal kapcsolatos kiadásokat a mérlegfordulónapon az eredménykimutatásban számolják el.

A nem visszterhes ügyletekből származó kiadások a kedvezményezetteknek nyújtott transzferekkel kapcsolatosak, és három típusba sorolhatók: jogosultságok, megállapodás szerinti transzferek, valamint diszkrecionális támogatások, hozzájárulások és adományok. A transzfereket abban az időszakban számolják el kiadásként, amelyben a transzfert keletkeztető események bekövetkeztek, amennyiben az ilyen jellegű transzfert rendelet engedélyezi, vagy a transzfer engedélyezéséről megállapodást írtak alá; a kedvezményezett teljesíti az esetleges jogosultsági kritériumokat; és amennyiben az összegre észszerű becslés adható.

Amennyiben kifizetési kérelem, illetve költségtérítési igény érkezik be, és az megfelel az elszámolási kritériumoknak, úgy azt kiadásként számolják el az elszámolható összegre nézve. Év végén megbecsülik és elhatárolt kiadásként számolják el azokat a felmerült elszámolható kiadásokat, amelyek a kedvezményezettek részére esedékesek, de amelyeket még nem jelentettek.

1.5. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

1.5.1. Függő követelések

A függő követelés olyan lehetséges követelés, amely múltbeli eseményekből származik, és amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni. Függő követelés megjelenítésére akkor kerül sor, amikor gazdasági haszon vagy szolgáltatáspotenciál beáramlása valószínűsíthető.

1.5.2. Függő kötelezettségek

A függő kötelezettség vagy egy olyan lehetséges kötelem, amelynek létezését csak egy vagy több, nem teljesen a gazdálkodó egység ellenőrzése alatt álló, bizonytalan jövőbeli esemény bekövetkezése vagy be nem következése fogja megerősíteni; vagy olyan meglévő kötelem, amely esetében nem valószínű, hogy gazdasági hasznokat vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő erőforrások kiáramlására lesz szükség a kötelezettség rendezéséhez.

Függő kötelezettség áll elő abban a ritka esetben is, ha meglévő kötelem áll fenn, de annak összegét nem lehet elegendő megbízhatósággal értékelni.

A függő kötelezettségek nem kerülnek be a beszámolókba. Megjelenítésükre akkor kerül sor, ha a gazdasági hasznot vagy szolgáltatáspotenciált megtestesítő források kiáramlásának lehetősége nem csupán távoli.

1.6. TŐKE

Az EFA-tagállamok az EFA-programok végrehajtása érdekében hozzájárulást fizetnek az Alapba, az egyes EFA-k belső megállapodásában meghatározottak szerint. Az alkalmazandó jogalap szerint a tőkebefizetési felhívásokról, azaz az adott N. évre vonatkozó finanszírozási kérelmekről az N-1. évben tanácsi határozat születik, a kapott források pedig egyértelműen meghatározott jövőbeli időszakokhoz vannak rendelve.

A hozzájárulások megfelelnek a tulajdonosi hozzájárulás kritériumainak (EAR 1), ezért tőkeként kezelendők az EFA pénzügyi kimutatásaiban. A tőke az EFA-tagállamoktól befolyó hozzájárulások teljes összegét jelenti. Mivel a le nem hívott tőkét nyíltan levonják a teljes tőkéből (lásd a nettó eszközök változásait feltüntető kimutatást), a mérlegben csak a lehívott tőke jelenik meg.

Mivel a megállapodás szerinti hozzájárulások meghatározott beszámolási időszakokhoz vannak rendelve, és az EFA-nak az EFA-tagállamokkal szembeni jogos igénye csak ezekben az időszakokban merül fel, az előlegként kapott összegeket elhatárolt tőke-hozzájárulásként számolják el a kötelezettségek között, nem pedig lehívott tőkeként.

1.7. TÁRSFINANSZÍROZÁS

A kapott társfinanszírozási hozzájárulások bizonyos feltételek mellett nem visszterhes ügyletből származó bevételnek minősülnek, és a tagállamokkal, a harmadik országokkal és más szervezetekkel szembeni szállítói kötelezettségként kerülnek bemutatásra. Az EFA-nak a hozzájárulásokat arra kell használnia, hogy harmadik feleknek szolgáltatásokat nyújtson, különben vissza kell térítenie az eszközöket (vagyis a kapott hozzájárulásokat). A társfinanszírozási megállapodásokkal kapcsolatban fennálló szállítói kötelezettségek a kapott társfinanszírozási hozzájárulások és a projektnél felmerült kiadások különbségét jelentik. A nettó eszközértékre gyakorolt hatás nulla.

A társfinanszírozási projektekkel kapcsolatos kiadásokat felmerülésükkor jelenítik meg. A hozzájárulások ennek megfelelő összegét működési bevételként jelenítik meg, így az év gazdasági eredményére gyakorolt hatás nulla.

2. MEGJEGYZÉSEK A MÉRLEGHEZ

ESZKÖZÖK

2.1. PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK

A EFA pénzügyi eszközeinek értéke 2020. december 31-én 33 millió EUR-t tett ki (2019: 36 millió EUR). Ez az összeg tartalmaz értékesíthető pénzügyi eszközöket is, amelyek csaknem teljes egészében tőkeinstrumentumokba történt befektetések.

2.2. ELŐFINANSZÍROZÁS

Számos szerződés rendelkezik az elvégzendő munkálatok, az áruszállítás, illetve a szolgáltatásnyújtás megkezdése előtti előlegfizetésről. Némely esetben a szerződések szerinti fizetési ütemezés az előrehaladási jelentéseken alapuló ütemes kifizetéseket írja elő. Az előfinanszírozást általában a projekt végrehajtásának színhelyéül szolgáló ország vagy terület pénznemében folyósítják.

Azt, hogy az előfinanszírozás rövid vagy hosszú lejáratú előfinanszírozásként kerül-e kimutatásra, a felhasználásának ütemezése határozza meg. A felhasználást a projektre vonatkozó megállapodás rögzíti. Az éves beszámoló fordulónapjától számított tizenkét hónapon belül felhasználandó összegeket rövid lejáratú előfinanszírozásként jelenítik meg. Mivel az EFA-projektek közül sok hosszú lejáratú, a hozzájuk kapcsolódó előlegeknek egy évnél tovább kell rendelkezésre állniuk. Emiatt egyes előfinanszírozási összegek a befektetett eszközöknél szerepelnek.

(millió EUR)
	Megjegyzés	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2020.12.31.	2019.12.31.
Hosszú lejáratú előfinanszírozás Rövid lejáratú előfinanszírozás	2.2.1 2.2.2	- -	3 9	292 341	578 1 005	873 1 355	910 1 288
Összesen		-	12	633	1 583	2 228	2 199

A teljes előfinanszírozás 2020. december 31-i 29 millió EUR-s növekedése az előfinanszírozás 11. EFA alatti növekedésének (2019: 1 401 millió EUR) és az előfinanszírozás 10. EFA alatti csökkenésének (2019: 766 millió EUR) együttes hatása.

Az előfinanszírozás 11. EFA alatti növekedése nagyrészt az év során aláírt új szerződésekre kifizetett előlegek növekedésével magyarázható. A 11. EFA 2015-ben indult, és az EFA-tevékenységekhez kapcsolódó szerződéskötés 2020-ban érte el a csúcsát. Ennek eredményeként a nyitott szerződések száma a 2019. évi mintegy 3 400-ról 2020-ban 3 550-re nőtt. Az előfinanszírozás ilyen jellegű növekedése a pénzeszköz-kiáramlások növekedéséhez, és ezáltal a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek csökkenéséhez vezetett (lásd a 2.5. megjegyzést).

Az előfinanszírozás csökkenése a 10. EFA keretében az EFA rendes életciklusának következménye. A 10. EFA fokozatos kivezetésének eredményeként számos szerződést teljesítettek és lezártak. Az aktuális EFA szerinti nyitott szerződések száma 2019-ben körülbelül 2 600 volt, ami 2020-ra körülbelül 2 500-ra csökkent. Ebből következően a kedvezményezettek számára teljesített előfinanszírozás szintje csökkent, míg az elszámolt előfinanszírozás növekedett.

2.2.1. Hosszú lejáratú előfinanszírozás irányítási mód szerinti bontásban

		(millió EUR)
	2020.12.31.	2019.12.31.
Közvetlen irányítás
Végrehajtja:
Bizottság	139	190
Uniós végrehajtó ügynökség	8	6
Uniós küldöttség	25	49
	171	244
Közvetett irányítás
Végrehajtja:
EBB és EBA	266	313
Nemzetközi szervezet	347	291
Közfeladatot ellátó magánjogi szerv	28	22
Közjogi szerv	49	22
Harmadik ország	11	17
Uniós szerv és köz-magán társulás	1	1
	702	666
Összesen	873	910

2.2.2. Rövid lejáratú előfinanszírozás

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2020.12.31.	2019.12.31.
Előfinanszírozás (bruttó) Elhatárolással elszámolt	- -	98 (89)	1 527 (1 186)	3 472 (2 467)	5 097 (3 742)	5 030 (3 742)
Összesen	-	9	341	1 005	1 355	1 288

2.2.3. Rövid lejáratú előfinanszírozás irányítási mód szerinti bontásban

		(millió EUR)
	2020.12.31.	2019.12.31.
Közvetlen irányítás
Végrehajtja:
Bizottság	(40)	80
Uniós végrehajtó ügynökség	14	15
Uniós küldöttség	206	188
	180	283
Közvetett irányítás
Végrehajtja:
EBB és EBA	224	50
Nemzetközi szervezet	572	569
Közfeladatot ellátó magánjogi szerv	73	86
Közjogi szerv	146	119
Harmadik ország	155	180
Uniós szerv és köz-magán társulás	4	1
	1 175	1 005
Összesen	1 355	1 288

2.2.4. Az előfinanszírozással kapcsolatban kapott garanciák

A garanciák az előfinanszírozás biztosítására szolgálnak, megszűnésükre az adott projekthez kapcsolódó végső igény kifizetésekor kerül sor.

			(millió EUR)
		2020.12.31.	2019.12.31.
Előfinanszírozási garancia		49	46

Az előfinanszírozási garanciák növekedése az előfinanszírozás növekedésének következménye.

Az előfinanszírozások többségét a közvetett irányítási mód keretében fizetik ki. Ilyen esetben a garancia kedvezményezettje nem az EFA, hanem az ajánlatkérő szerv. Noha az EFA nem kedvezményezett, az említett garanciák biztosítják eszközeit.

2.3. A VAGYONKEZELŐI ALAPBA FIZETETT HOZZÁJÁRULÁSOK

Ez a megnevezés az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alapba és a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alapba hozzájárulásként fizetett összeget tartalmazza. Ez nem tartalmazza a vagyonkezelői alapoknál felmerült költségek EFA-t terhelő részét.

A vagyonkezelői alapba fizetett hozzájárulásokat a Bizottság közvetlen irányítással kezeli.

				(millió EUR)
	Nettó hozzájárulás 2019.12.31-én	2020-ban befizetett hozzájárulások	A vagyonkezelői alapok 2020. évi nettó kiadásai	Nettó hozzájárulás 2020.12.31-én
Afrika Bêkou	263 4	771 29	(649) (24)	385 9
Összesen	266	800	(673)	394

A vagyonkezelői alapokba fizetett hozzájárulások a 2019. évi 600 millió EUR-ról 2020-ban 800 millió EUR-ra emelkedtek. A finanszírozás növelésére azért volt szükség, hogy fedezzék a vagyonkezelői alapok megnövekedett tevékenységét, ami magasabb kiadásokat eredményezett ezen a területen.

2.4. NEM VISSZTERHES BEHAJTHATÓ KÖVETELÉSEK ÉS VISSZTERHES KÖVETELÉSEK

A visszterhes ügyletek olyan ügyletek, amelyekben a gazdálkodó egység eszközöket vagy szolgáltatásokat kap, vagy a kötelezettségei megszűnnek, és cserébe közvetlenül közel azonos értéket ad a másik félnek (elsősorban áruk, szolgáltatások vagy eszközhasználat formájában). A nem visszterhes ügyletek olyan ügyletek, amelyekben a gazdálkodó egység vagy egy másik gazdálkodó egységtől kap értéket anélkül, hogy cserébe közvetlenül közel azonos értéket adna, vagy értéket ad egy másik gazdálkodó egységnek anélkül, hogy cserébe közvetlenül közel azonos értéket kapna.

			(millió EUR)
	Megjegyzés	2020.12.31.	2019.12.31.
Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések Visszterhes ügyletekből származó követelések	2.4.1 2.4.2	48 92	32 91
Összesen		140	123

2.4.1. Nem visszterhes ügyletekből származó behajtható követelések

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2020.12.31.	2019.12.31.
Tagállamok	-	-	-	-	-	1
Vevők	-	5	50	5	61	27
Közjogi szervek	-	11	14	2	27	21
Harmadik államok	-	1	2	1	4	7
Leírás	-	(15)	(28)	(4)	(49)	(27)
Átvezetési számlák az uniós intézményekkel	-	-	-	4	4	5
Összesen	-	2	38	8	48	32

2.4.2. Visszterhes ügyletekből származó követelések

						(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2020.12.31.	2019.12.31.
Elhatárolt bevétel	-	67	21	-	88	88
Átvezetési számlák	181	(246)	1 663	(1 598)	-	-
Egyéb	-	-	-	4	4	4
Összesen	181	(179)	1 684	(1 594)	92	91

Az elhatárolt bevételek között szerepelnek az előfinanszírozás után járó, elhatárolt kamatok, nevezetesen a Világbankkal kötött adósságenyhítési projekthez kapcsolódó 62,6 millió EUR, valamint az EBB-vel közös EU-Afrika Infrastrukturális Alaphoz kapcsolódó 18 millió EUR.

Az „Egyéb” megnevezés teljes egészében egy, a Globális Energiahatékonysági és Megújulóenergia-alap (GEEREF) felé fennálló követelést foglal magában.

A hatékonyság érdekében az EFA-k egyetlen pénztárkészletével a 11. EFA rendelkezik. Ennek eredményeként műveleteket kell végrehajtani a különböző EFA-k között, amelyeket a különböző EFA-mérlegek közötti átvezetési számlákon egyenlítenek ki.

Átvezetési számlák csak az egyes EFA-k tekintetében kerülnek bemutatásra. Az átvezetési számlák összesített egyenlege nulla.

2.5. PÉNZESZKÖZÖK ÉS PÉNZESZKÖZ-EGYENÉRTÉKESEK ^* 

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2020.12.31.	2019.12.31.
Elkülönített számlák: Központi bankok	-	-	-	693	693	729
	-	-	-	693	693	729
Folyószámlák Kereskedelmi bankok Finanszírozási eszközökhöz tartozó pénzeszközök	- -	- -	- -	8 27	8 27	421 30
	-	-	-	35	35	450
Összesen	-	-	-	728	728	1 179

Az e megnevezés alá tartozó összegek 451 millió EUR-s csökkenése főként a kereskedelmi bankszámlákról történő kifizetések növekedésével magyarázható, ami összhangban van a kiadások növekedésével (lásd a 3.3. megjegyzést) és az előfinanszírozás növekedésével (lásd a 2.2. megjegyzést). Az EFA nettó kifizetései rekordnagyságú 4 605 millió EUR összeget értek el 2020-ban (2019: 3 910 millió EUR), nagyrészt a Covid19-világjárvány hatása miatt. A világjárványra adott válaszként az EU kiigazítja prioritásait és a partnerországokkal közös programjait, ami megnövelte a kifizetéseket, különösen a Covid-válság elleni küzdelemre irányuló projektekre.

A korábbi évekhez hasonlóan és a partnerkockázat csökkentése érdekében a központi bankok számláin több készpénzt tartanak, mint a kereskedelmi bankok számláin (lásd az 5.1. megjegyzést).

KÖTELEZETTSÉGEK

2.6. PÉNZÜGYI KÖTELEZETTSÉGEK

2.6.1. Társfinanszírozási szállítói kötelezettségek

A társfinanszírozási szállítói kötelezettségek azok a források, amelyeket az EFA a társfinanszírozási megállapodások alapján kap. Az EFA ezeket a hozzájárulásokat harmadik felek részére történő, előre meghatározott szolgáltatásnyújtásra használja fel, a fel nem használt forrásokat pedig visszafizeti a társfinanszírozóknak. Azt, hogy a társfinanszírozás rövid vagy hosszú lejáratú társfinanszírozásként kerül-e kimutatásra, a felhasználásának ütemezése határozza meg.

Az év végén eseti értékelés alapján megvizsgálják a társfinanszírozási szállítói kötelezettségek teljes körét, és hosszú lejáratúnak minősítenek minden olyan összeget, amelynek felhasználása az elkövetkező 12 hónapban nem várható. Az aktuális összegeket a 2.7.2. megjegyzés tartalmazza.

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2020.12.31.	2019.12.31.
Hosszú lejáratú társfinanszírozási szállítói kötelezettségek Rövid lejáratú társfinanszírozási szállítói kötelezettségek	- -	- -	- 10	2 32	2 42	19 69
Összesen	-	-	10	34	44	88

Az összes társfinanszírozási kötelezettség 44 millió EUR-s csökkenése főként a társfinanszírozott projektekkel kapcsolatban felmerült kiadások növekedésének (53,2 millió EUR) tudható be, nevezetesen a 11. EFA-hoz kapcsolódóan (lásd a 3.4. megjegyzést), amelyet részben ellensúlyoztak a 9 millió EUR összegű új társfinanszírozási projektek. A hosszú lejáratú társfinanszírozás jelentős csökkenése összhangban van a társfinanszírozási projektek életciklusával: az év végén elvégzik a nyitott társfinanszírozás eseti elemzését, és csak azokat az összegeket sorolják be a hosszú lejáratú társfinanszírozásba, amelyekből a következő évben nem lesz kiadás.

2.7. SZÁLLÍTÓI KÖTELEZETTSÉGEK

						(millió EUR)
	Megjegyzés	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2020.12.31.	2019.12.31.
Folyó szállítói kötelezettségek Egyéb szállítói kötelezettségek	2.7.1 2.7.2	- -	1 -	53 8	291 262	345 270	182 334
Összesen		-	1	62	553	615	516

2.7.1. Folyó szállítói kötelezettségek

						(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2020.12.31.	2019.12.31.
Szállítók	-	4	44	93	141	97
Tagállamok	-	-	-	-	-	2
Harmadik államok	-	-	2	187	189	78
Közjogi szervek	-	-	21	79	100	92
Egyéb folyó szállítói kötelezettségek	-	(4)	(13)	(68)	(85)	(88)
Összesen	-	-	53	291	345	182

A szállítói kötelezettségek közé többnyire az EFA-hoz beérkezett, a kedvezményezetteknek nyújtott támogatásokkal kapcsolatos költségkimutatások tartoznak. Ezeket a költségkimutatás kézhezvételének időpontjában könyvelik a költségkimutatás teljes összegén. A támogathatóság ellenőrzését követően csak az elszámolható összegeket fizetik ki a kedvezményezetteknek. Az év végén elemzik a fennálló költségtérítési igényeket, és az ezekhez a költségtérítési igényekhez kapcsolódó becsült elszámolható összegeket jelenítik meg az eredménykimutatásban. A becsült nem elszámolható összegek az egyéb folyó szállítói kötelezettségek alatt jelennek meg.

A szállítói kötelezettségek, különösen a szállítók és a harmadik államok kötelezettségei több olyan számla miatt nőttek, amelyeket nem validáltak és fizettek ki az év vége előtt.

2.7.2. Egyéb szállítói kötelezettségek

						(millió EUR)
	Megjegyzés	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2020.12.31.	2019.12.31.
Társfinanszírozási szállítói kötelezettségek Elhatárolt tőke-hozzájárulás Más egyéb szállítói kötelezettségek	2.6.1 2.7.2.1	- - -	- - -	10 - (2)	32 223 7	42 223 5	69 264 1
Összesen		-	-	8	262	270	334

2.7.2.1. Elhatárolt tőke - hozzájárulás

2020. december 31-én a teljes 223 millió EUR-s összeg a nyolcadik és kilencedik EFA projektjeiből visszavont vagy fel nem használt pénzeszközök tagállamok részére történő visszatérítéséhez kapcsolódik (lásd a 2.10.1. megjegyzést). A tagállamok megállapodtak abban, hogy a visszatérítést a 2021. évi első hozzájárulási felhívás során beszámítják a 11. EFA hozzájárulásaiba.

2020. december 31-én a visszatérítésen kívül nem volt előlegként befizetett tőke-hozzájárulás.

2.8. PASSZÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK

						(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2020.12.31.	2019.12.31.
Elhatárolt költségek Egyéb elhatárolások	- -	67 -	217 -	1 243 1	1 526 1	1 318 1
Összesen	-	67	217	1 244	1 527	1 319

Az elhatárolt költségek a folyamatban lévő vagy teljesített, de validált költségtérítési igény nélküli szerződésekkel kapcsolatos becsült működési költségeket tartalmazzák, ahol a kedvezményezettek elszámolható kiadásait a rendelkezésre álló legjobb információkat felhasználva becsülték meg. A becsült elhatárolt költségeknek a kifizetett előfinanszírozással kapcsolatos részét az előfinanszírozási összegek csökkenéseként rögzítették (lásd a 2.2 above megjegyzést).

Az e megnevezés alatt látható növekedés a 11. EFA elhatárolt költségei növekedésének (2019: 983 millió EUR) és a 10. EFA elhatárolt költségei csökkenésének (2019: 240 millió EUR) együttes hatására következett be. Ez összhangban áll az EFA életciklusával, és összefügg az említett EFA-k keretébe tartozó nyitott szerződések számának alakulásával is: a 11. EFA működése 2020-ban teljesedett ki, és így 2020. december 31-én lényegesen több nyitott szerződés volt, amelyekre költségbecslést és költségelhatárolást kellett készíteni (lásd a 2.2. megjegyzést).

NETTÓ ESZKÖZÖK

2.9. VALÓS ÉRTÉK TARTALÉK

A számviteli szabályoknak megfelelően az értékesíthető eszközök valós értékre történő kiigazítása a valós érték tartalékon keresztül történik.

		(millió EUR)
	2020.12.31.	2019.12.31.
Valós érték tartalék	5	2

2.10. TŐKE

2.10.1. Aktív EFA-k lehívott tőkéje

					(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	Összesen
Tőke	12 164	10 773	20 960	29 367	73 264
Le nem hívott tőke	-	(15)	-	(18 440)	(18 455)
Lehívott tőke 2019.12.31-én	12 164	10 758	20 960	10 927	54 809
Tőke	12 164	10 550	20 960	29 367	73 041
Le nem hívott tőke	-	(15)	-	(14 040)	(14 055)
Lehívott tőke 2020.12.31-én	12 164	10 535	20 960	15 327	58 986

Az alap tőkéje az egyes belső megállapodásokban meghatározott módon a vonatkozó EFA-alapba a tagállamok által befizetendő teljes összeg. A le nem hívott források a tagállamoktól még le nem hívott összegeket jelentik. A lehívott tőke azokat a hozzájárulásokat jelenti, amelyeket az EFA már lehívott, és a tagállamok kincstári számláira átutalt (lásd lejjebb).

Az (EU) 2020/1708 tanácsi határozat ^*  alapján a 8. és a 9. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás szerinti tagállami hozzájárulásokat a 8. és a 9. EFA keretében visszavont forrásokból 223 millió EUR-val, megfelelően csökkentették. Mivel a 8. EFA keretében visszavont forrásokat már átcsoportosították a többi EFA-hoz, a 223 millió EUR-t a 9. EFA tőkéjéből vonták le. Az e csökkentés miatti visszatérítéseket a 11. EFA keretében lehívandó további forrásokkal ellentételezték. A visszatérítést valójában 2021 első részletével szemben használják fel, ami megmagyarázza a 223 millió EUR összegű elhatárolt tőkét (lásd a 2.7.2. megjegyzést).

Az Egyesült Királyság 2020. február 1-je óta nem tagállama az Európai Uniónak. Bár az Egyesült Királyság továbbra is az EFA részes fele marad az összes program lezárásáig, és a kilépésről rendelkező megállapodás 153. cikkével összhangban a tagállamokkal azonos kötelezettségeket vállal, a nyolcadik, kilencedik és tizedik EFA-ból le nem kötött és visszavont pénzeszközök rá eső része nem használható fel újra.

2.10.2. Lehívott és le nem hívott tőke tagállamok és az Egyesült Királyság szerint

				(millió EUR)
Hozzájárulások a 11. EFA-hoz	%	Le nem hívott tőke 2019.12.31-én	2020-ban lehívott tőke	Le nem hívott tőke 2020.12.31-én
Ausztria	2,40	442	(105)	337
Belgium	3,25	599	(143)	456
Bulgária	0,22	40	(10)	31
Horvátország	0,23	42	(10)	32
Ciprus	0,11	21	(5)	16
Cseh Köztársaság	0,80	147	(35)	112
Dánia	1,98	365	(87)	278
Észtország	0,09	16	(4)	12
Finnország	1,51	278	(66)	212
Franciaország	17,81	3 285	(784)	2 501
Németország	20,58	3 795	(906)	2 889
Görögország	1,51	278	(66)	212
Magyarország	0,61	113	(27)	86
Írország	0,94	173	(41)	132
Olaszország	12,53	2 311	(551)	1 759
Lettország	0,12	21	(5)	16
Litvánia	0,18	33	(8)	25
Luxemburg	0,26	47	(11)	36
Málta	0,04	7	(2)	5
Hollandia	4,78	881	(210)	671
Lengyelország	2,01	370	(88)	282
Portugália	1,20	221	(53)	168
Románia	0,72	132	(32)	101
Szlovákia	0,38	69	(17)	53
Szlovénia	0,22	41	(10)	32
Spanyolország	7,93	1 463	(349)	1 114
Svédország	2,94	542	(129)	413
Egyesült Királyság	14,68	2 707	(646)	2 061
Összesen	100,00	18 440	(4 400)	14 040

Mivel a nyolcadik, kilencedik és 10. EFA tőkeösszege a korábbi években teljes egészében lehívásra és könyvelésre került, 2020-ben 4 400 millió EUR lehívására került sor, ami kizárólag a 11. EFA-hoz kapcsolódik.

2.10.3. Lezárt EFA-k áthozott lehívott tőkéje

						(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2020.12.31.	2019.12.31.
Lezárt EFA-kból átcsoportosított tőke	627	1 625	-	-	2 252	2 252

Ez a megnevezés a lezárt EFA-kból a 8. és a 9. EFA-ba átcsoportosított forrásokat tartalmazza.

2.10.4. Aktív EFA-k lehívott tőkéjének egymás közötti átcsoportosítása

					(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	Összesen
Egyenleg (2018.12.31.)	(2 509)	2 137	55	317	-
Korábbi EFA-k visszavont összegeinek átcsoportosítása a 10. EFA eredményességi tartalékába	(1)	(27)	28	-	-
Korábbi EFA-k visszavont összegeinek átcsoportosítása a 11. EFA eredményességi tartalékába	-	-	181	(181)	-
Egyenleg 2019.12.31-én	(2 510)	2 109	265	136	-
Korábbi EFA-k visszavont összegeinek átcsoportosítása a 10. EFA eredményességi tartalékába	(2)	(69)	71	-	-
Korábbi EFA-k visszavont összegeinek átcsoportosítása a 11. EFA eredményességi tartalékába	-	-	(147)	147	-
Egyenleg 2020.12.31-én	(2 512)	2 041	188	283	-

Ez a megnevezés az aktív EFA-kból átcsoportosított forrásokat tartalmazza.

A Cotonoui Megállapodás hatálybalépése óta a korábbi EFA-k fel nem használt pénzeszközeit a kötelezettségvállalás visszavonása után átcsoportosítják a legutóbb megnyitott EFA-ba. A más EFA-kból átcsoportosított források a fogadó alap előirányzatait növelik, a küldő alapét pedig csökkentik. A 10. és a 11. EFA eredményességi tartalékába átcsoportosított pénzeszközök fedezetével csak a belső megállapodásban rögzített különös feltételek mellett lehet kötelezettséget vállalni.

3. MEGJEGYZÉSEK AZ EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ

BEVÉTELEK

			(millió EUR)
	Megjegyzés	2020	2019
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel Visszterhes ügyletekből származó bevétel	3.1 3.2	92 43	28 46
Összesen		135	74

3.1. NEM VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL

						(millió EUR)
	Megjegyzés	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2020	2019
Kiadások visszafizettetése Társfinanszírozási bevétel	3.1.1	(1) -	5 -	28 41	7 12	39 53	13 14
Összesen		(1)	5	69	19	92	28

A nem visszterhes bevételek irányítási mód szerinti bontása a következő:

		(millió EUR)
	2020	2019
Közvetlen irányítás
Végrehajtja:
Bizottság	2	1
Uniós küldöttség	11	6
	13	6
Közvetett irányítás
Végrehajtja:
Harmadik ország	42	15
Közjogi szerv	13
Nemzetközi szervezet	17	5
Közfeladatot ellátó magánjogi szerv	7	2
	79	22
Összesen	92	28

3.1.1. Társfinanszírozási bevétel

A kapott társfinanszírozási hozzájárulások bizonyos feltételek mellett nem visszterhes ügyletből származó bevételnek minősülnek, és ilyenként nem befolyásolhatják az eredménykimutatást-. A kapott hozzájárulások az adományozási feltételek teljesüléséig, vagyis az elszámolható kiadások felmerüléséig (lásd a 3.4. megjegyzést) a kötelezettségek között maradnak (lásd a 2.6.1. és a 2.7.2. megjegyzést). A megfelelő összeget ezután az eredménykimutatásban társfinanszírozásból származó nem visszterhes bevételként mutatják ki. Következésképpen az év gazdasági eredményére gyakorolt hatás nulla.

3.2. VISSZTERHES ÜGYLETEKBŐL SZÁRMAZÓ BEVÉTEL

						(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2020	2019
Pénzügyi bevétel Egyéb bevétel	- -	5 5	1 18	1 13	6 37	7 39
Összesen	-	10	19	14	43	46

A pénzügyi bevétel alapvetően a lejárt visszafizetési felszólítások miatti felhalmozott kamatot (1,5 millió EUR) és az előfinanszírozási kamatot (4,7 millió EUR) foglalja magában. Az egyéb bevételek elsősorban a devizaárfolyam-nyereséghez kapcsolódnak. A kapcsolódó devizaárfolyam-veszteség kimutatása az egyéb kiadások alatt található (lásd a 3.6. megjegyzést).

KIADÁSOK

E megnevezés alatt szerepelnek a műveleti tevékenységekkel kapcsolatban felmerült kiadások.

3.3. TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2020	2019
Programozható segély	-	-	244	2 646	2 889	2 120
Makrogazdasági támogatás	-	(8)	-	-	(8)	29
Ágazati szakpolitika	-	3	-	-	3	(0)
AKCS-n belüli projektek	-	(22)	212	829	1 019	951
Sürgősségi segély	-	(7)	5	21	19	112
Intézményi támogatás	-	-	2	10	13	7
Vagyonkezelői alapokba fizetett hozzájárulások	-	-	-	673	673	535
Összesen	-	(33)	462	4 179	4 607	3 755

Az összegek kifizetésének és kezelésének módjától függően többféle működési EFA-kiadás létezik, amelyek magukban foglalják az összes támogatási eszközt.

2020-ban az operatív kiadások jelentősen, 852 millió EUR-val nőttek, főként a 11. EFA kiadásainak növekedése miatt (2019-ben 3 141 millió EUR, 2020-ban 4 179 millió EUR). A Covid19-válság a 11. EFA kiadásainak növekedéséhez vezetett, különösen a projektek válság kezelésére irányuló átszervezése miatt. Ezenkívül a 10. és 11. EFA kiadásaiban bekövetkezett változások összhangban állnak az EFA életciklusával, és összefüggenek az említett EFA-k keretébe tartozó nyitott szerződések számának alakulásával is. A 11. EFA 2020-ban jutott az érett szakaszba, ami azt jelenti, hogy az év végén jelentősen több olyan szerződés volt, amelynek keretében kiadások merültek fel (lásd a 2.2. megjegyzést). A 10. és a korábbi EFA-k keretében viszont 2020-ban több szerződés is teljesítésre és lezárásra került, aminek eredményeként ezen EFA-k kapcsán kevesebb kiadás merült fel.

A 11. EFA keretében a kiadások növekedése főként a programozható támogatás (a 2019. évi 2,120 millió EUR-ról 2020-ban 2,889 millió EUR-ra nőtt) és a vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulások (a 2019. évi 535 millió EUR-ról 2020-ban 673 millió EUR-ra nőtt) növekedéséből ered. Másrészt a sürgősségi segélyekkel kapcsolatos kiadások 92 millió EUR-val csökkentek. Amint azt korábban megjegyeztük, elsősorban a 11. EFA keretében a támogatási eszközök kiadásainak szerkezete 2019-hez képest megváltozott annak érdekében, hogy kielégítse a Covid19-világjárvány által kiváltott igényeket.

A kilencedik EFA negatív összege főként a 2019. évi záróelszámolások visszaírásának tudható be.

3.4. TÁRSFINANSZÍROZÁSI KIADÁSOK

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2020	2019
Társfinanszírozás	-	-	41	12	53	14

E megnevezés alá a társfinanszírozott projektekkel kapcsolatban 2020 során felmerült kiadások tartoznak. Meg kell jegyezni, hogy a felmerült kiadások az elhatárolással kapcsolatos becsült összegeket (és ezzel összefüggésben a tavalyi becsült összegekkel kapcsolatos visszaírásokat) is tartalmaznak.

2020-ban a 11. EFA keretében számos társfinanszírozott projekt zárult le vagy lépett érett szakaszba, ami a kiadások növekedéséhez és a társfinanszírozási kötelezettségek csökkenéséhez vezetett (lásd a 2.6.1. és 2.7.2. megjegyzést).

A társfinanszírozásra vonatkozó számviteli szabályok értelmében a felmerült összegeknek nem volt hatásuk az éves eredményre, mert társfinanszírozási kiadásként és társfinanszírozási bevételként (3.1.1. megjegyzés) egyaránt figyelembevételre kerültek.-

Támogatási eszközök és társfinanszírozási kiadások irányítási típus szerint

		(millió EUR)
	2020	2019
Közvetlen irányítás
Végrehajtja:
Bizottság	168	86
Uniós végrehajtó ügynökség	14	(13)
Vagyonkezelői alap	19	483
Uniós küldöttség	1 969	1 141
	2 170	1 697
Közvetett irányítás
Végrehajtja:
EBB és EBA	(67)	145
Nemzetközi szervezet	1 268	1 003
Közfeladatot ellátó magánjogi szerv	243	126
Közjogi szerv	248	184
Harmadik ország	795	613
Uniós szerv köz-magán társulással	2	1
	2 490	2 073
Összesen	4 660	3 770

3.5. FINANSZÍROZÁSI KÖLTSÉGEK

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2020	2019
Követelések leírása	(1)	3	16	4	21	1

Az e megnevezés alatti növekedés az öregedő (2 éven túli) visszafizetési felszólításokból, csődökből és mentességekből eredő behajthatatlan összegek becsült kiadásainak növekedéséből adódik.

3.6. EGYÉB KIADÁSOK

Az Igazgatási és IT-kiadások megnevezés azokat az összegeket tartalmazza, amelyek az EFA belső megállapodásán alapulnak, és amelyeket a Bizottság számára a központnál és a küldöttségeknél az EFA-programok irányításával kapcsolatban felmerült igazgatási költségek fedezésére különítettek el. Az ún. „támogatási kiadások” főként a projektek előkészítésének, nyomon követésének, ellenőrzésének és értékelésének költségeihez, valamint a számítógépes hálózatok, technikai segítségnyújtás, pénzgazdálkodás és pénzügyi előrejelzés stb. költségeihez kapcsolódnak.

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2020	2019
Igazgatási és IT-kiadások Kockázatokra és díjakra képzett céltartalék	- -	- -	- -	120 -	120 -	220 -
Vevőkkel szembeni követeléseken realizált veszteségek Devizaárfolyam-veszteségek	- -	4 6	1 24	- 42	4 72	3 37
Összesen	(0)	9	25	162	196	260

Az e megnevezés alatti összegek csökkenése az év végi becsült Igazgatási és IT-kiadások jelentős csökkenésének (2019: 220 millió EUR) és a devizaárfolyam-veszteségekhez kapcsolódó kiadások növekedésének (2019: 37 millió EUR) együttes hatása.

4. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK ÉS EGYÉB JELENTŐS KÖZZÉTÉTELEK

4.1. FÜGGŐ KÖVETELÉSEK

						(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2020.12.31.	2019.12.31.
Teljesítési biztosítékok Visszatartási garanciák	- -	7 5	4 3	- -	12 9	15 9
Összesen	-	13	7	-	21	24

A teljesítési biztosítékok annak biztosítása érdekében szükségesek, hogy az EFA-források kedvezményezettjei teljesítsék az EFA-val kötött szerződésükben foglalt kötelezettségeket.

A visszatartási garancia csak építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződésekre vonatkozik. Általában a kedvezményezetteknek járó időközi kifizetés 10%-át tartják vissza annak biztosítása érdekében, hogy a szerződő felek teljesítsék kötelezettségeiket. A visszatartott összegeket kötelezettségként tüntetik fel. Az ajánlatkérő jóváhagyásával a szerződő fél az időközi kifizetésből visszatartott összeg helyett visszatartási garanciát is adhat biztosítékul. E visszatartási garanciákat függő követelésként tüntetik fel.

A közvetett irányítás alá tartozó szerződések esetében a garanciák az EFA-tól eltérő ajánlatkérő szerveket illetik meg, így e garanciákat az EFA nem teszi közzé.

4.2. EGYÉB JELENTŐS KÖZZÉTÉTELEK

4.2.1. Még nem teljesített fennálló kötelezettségvállalások

A lent kimutatott összeg a fennálló költségvetési kötelezettségvállalásoknak (RAL, „Reste à Liquider”) és azoknak a kapcsolódó összegeknek a különbsége, amelyeket kiadásként tüntettek fel az eredménykimutatásban. A költségvetés fennálló kötelezettségvállalásai azok az összegek, amelyeket még nem fizettek ki, illetve amelyek esetében a kötelezettségvállalást nem vonták vissza. A fennálló kötelezettségvállalások a többéves programok létezésének rendes következményei.

(millió EUR)
	8. EFA	9. EFA	10. EFA	11. EFA	2020.12.31.	2019.12.31.
Még nem teljesített fennálló kötelezettségvállalások	-	42	580	6 602	7 224	8 564

2020. december 31-én a fennálló költségvetési kötelezettségvállalások összege 9 286 millió EUR-t tett ki (2019-ben: 10 270 millió EUR-t).

5. PÉNZÜGYI KOCKÁZATKEZELÉS

Az EFA pénzügyi kockázatkezelésével kapcsolatos információk a Bizottság által az EFA nevében az EFA-források felhasználása érdekében végrehajtott pénztári műveletekre vonatkoznak.

5.1. KOCKÁZATKEZELÉSI POLITIKÁK ÉS FEDEZETI MŰVELETEK

A pénztári műveletekre vonatkozó szabályokat és elveket a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzat és a belső megállapodás határozza meg.

Ezeknek megfelelően a következő főbb alapelvek alkalmazandók:

a) Az EFA-hozzájárulásokat a tagállamok az adott tagállam jegybankjánál - vagy az általa kijelölt pénzügyi vállalkozásnál - vezetett, elkülönített számlára fizetik be. A hozzájárulás összege az EFA általi kifizetésig az elkülönített számlán marad.

b) Az EFA-hozzájárulásokat a tagállamok euróban fizetik, az EFA azonban euróban és más pénznemekben is folyósít kifizetéseket.

c) A Bizottság által az EFA nevében nyitott bankszámlák esetében nem engedélyezett a fedezet túllépése.

A Bizottság az elkülönített számlákon felül más bankszámlákat is nyit pénzügyi intézményeknél (központi bankoknál és kereskedelmi bankoknál) az EFA nevében azzal a céllal, hogy a tagállami hozzájárulásokon kívüli forrásból fedezett kifizetéseket teljesítse, és nyilvántartsa az ilyen forrásból származó bevételeket.

A pénztári és kifizetési műveletek nagymértékben automatizáltak és modern informatikai rendszereken alapulnak. A költségvetési rendelettel, a Bizottság belsőkontroll-normáival és az ellenőrzési alapelvekkel összhangban a rendszerbiztonság garantálása és a feladatok szétválasztása érdekében egyedi eljárásokat alkalmaznak.

A pénztári és a kifizetési műveletek kezelését írásos iránymutatások és eljárások szabályozzák azzal a céllal, hogy korlátozzák a működési és pénzügyi kockázatokat, valamint megfelelő szintű ellenőrzést biztosítsanak. Ezen iránymutatások és eljárások különböző működési területeket fednek le, az ezeknek való megfelelést pedig rendszeresen ellenőrzik.

5.2. DEVIZAKOCKÁZAT

Az EFA év végi devizakockázati kitettsége - nettó pozíció

millió EUR
	2020.12.31.							2019.12.31.
	USD	GBP	DKK	SEK	EUR	Egyéb	Összesen	USD	GBP	DKK	SEK	EUR	Egyéb	Összesen
Pénzügyi eszközök Követelések és behajtható követelések Pénzeszközök és pénzeszköz- egyenértékesek	65 2	- -	- -	- -	69 726	6 -	140 728	- 1	- -	- -	- -	115 1 178	8 -	123 1 179
	67	-	-	-	795	6	868	1	-	-	-	1 293	8	1 302
Pénzügyi kötelezettségek Hosszú lejáratú pénzügyi kötelezettségek Szállítói kötelezettségek	- (16)	- -	- (6)	- -	(2) (603)	- 10	(2) (615)	- (7)	- -	- -	- -	(19) (509)	- -	(19) (516)
	(16)	-	(6)	-	(605)	10	(617)	(7)	-	-	-	(528)	-	(535)
Összesen	51	-	(6)	-	190	16	251	(6)	-	-	-	765	8	767

Valamennyi hozzájárulás euróban van a számlán; egyéb devizát csak akkor vásárolnak, ha abban teljesítik a kifizetést. Ennek eredményeként az EFA pénztári műveleteit nem érinti devizakockázat.

5.3. KAMATLÁBKOCKÁZAT

Az EFA nem hitelez, ezért nincs hitelkamatláb-kockázata. Mivel azonban az EKB betéti rendelkezésre állásának kamatlába negatív (-0,5% 2019 szeptembere óta), az EUR-ban elhelyezett betétek negatív kamatot generálnak.

Az EFA költségvetésébe fizetendő hozzájárulásokat az egyes tagállamok az általuk kijelölt pénzügyi intézménynél nyitott elkülönített számlára fizetik be. Az (EU) 2016/888 tanácsi rendeletnek ^*  megfelelően e számlák esetleges negatív kamatát az érintett tagállam viseli.

A kereskedelmi bankszámlákon a nap végén fennálló egyenleg után azonban minden nap kamatot számolnak fel. A Bizottság ezért az EFA nevében készpénzkezelési eljárásokat vezetett be az e számlákon tartott egyenlegek minimalizálása és a negatív kamatköltségek lehető legnagyobb mértékű korlátozása érdekében. A kamatok számítása változó piaci kamatláb alapján történik, a szerződéses (pozitív vagy negatív) kamatláb-különbözet hozzáadásával. Ellenőrzéseket vezettek be annak biztosítására, hogy ezek a kamatok összhangban legyenek a szerződéses megállapodásokkal.

5.4. HITELKOCKÁZAT (PARTNERKOCKÁZAT)

Nem késedelmes és nem értékvesztett pénzügyi eszközök:

(millió EUR)
	Összesen	Nem késedelmes és nem	Késedelmes, de nem értékvesztett
		értékvesztett	< 1 év	1-5 év	> 5 év
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	140	124	7	9	-
Összesen 2020.12.31-én	140	124	7	9	-
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	123	100	16	7	-
Összesen 2019.12.31-én	123	100	16	7	-

Pénzügyi eszközök kockázati kategória szerint:

(millió EUR)
	2020.12.31.			2019.12.31.
	Követelések	Pénzeszközök	Összesen	Követelések	Pénzeszközök	Összesen
Külső hitelminősítéssel rendelkező partnerek Kiváló és magas fokozatú Felső középfokozatú Alsó középfokozatú Befektetésre nem ajánlott	9 - - -	372 211 145 -	381 211 145 -	7 - - -	958 220 1 -	965 220 1 -
	9	728	737	7	1 179	1 186
Külső hitelminősítéssel nem rendelkező partnerek 1. csoport (tiszta múltú adósok) 2. csoport (a múltban nem teljesítő adósok)	131 -	- -	131 -	116 -	- -	116 -
Összesen	131	-	131	116	-	116
Összesen	140	728	868	123	1 179	1 302

A befektetésre nem ajánlott és az alsó középfokozatú kategóriába tartozó pénzeszközök főként azon EFA-hozzájárulásokkal kapcsolatosak, amelyeket a tagállamok az EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzat 20. cikkének (3) bekezdésével összhangban általuk nyitott elkülönített számlákra fizetnek be. A szabályzat szerint az ilyen hozzájárulás összegének kifizetéséig az elkülönített számlán kell maradnia.

Az EFA-ra alkalmazandó pénzügyi szabályzattal összhangban az EFA pénztári forrásainak többségét a tagállamok által saját hozzájárulásuk befizetésére nyitott, elkülönített számlákon vezetik. E számlák többségét a tagállamok államkincstáránál vagy központi bankjánál vezetik. Ezek az intézmények jelentik az EFA számára a legkisebb partnerkockázatot (a kockázati kitettség a tagállamoknál jelentkezik).

Ami az EFA pénztári forrásainak a kifizetések végrehajtására szánt, kereskedelmi bankokban tartott részét illeti, az erre szánt számlákat szükség szerint töltik fel, amit a Bizottság pénztárkezelési rendszere automatikusan végez. Minden számlán a napi kifizetések átlagos összegének megfelelő minimumösszeg áll rendelkezésre. Ebből következően a számlákon tartott napi összegek folyamatosan nagyon alacsonyak, így az EFA kockázati kitettsége alacsony.

Emellett az EFA partnerkockázatának további minimalizálása érdekében a kereskedelmi bankokat egyedi iránymutatások alkalmazásával választják ki.

Minden kereskedelmi bankot közbeszerzési eljárással választanak ki. Az eljárásban való részvétel feltétele a Moody’s P-1 rövid távú hitelkockázati besorolása vagy azzal egyenértékű minősítés (S&P A-1 vagy Fitch F1). Egyedi, kellően indokolt körülmények esetén ennél alacsonyabb szint is elfogadható.

5.5. LIKVIDITÁSI KOCKÁZAT

A pénzügyi kötelezettségek lejáratának elemzése a fennmaradó lejárati idő alapján

(millió EUR)
	< 1 év	1-5 év	> 5 év	Összesen
Pénzügyi kötelezettségek 2020.12.31-én Pénzügyi kötelezettségek 2019.12.31-én	615 516	2 2	- 17	617 535

Az EFA-ra alkalmazott költségvetési elvek biztosítják, hogy folyamatosan elegendő készpénz álljon rendelkezésre a költségvetési időszak alatt valamennyi kapcsolódó kifizetés végrehajtására. A tagállami hozzájárulások teljes összege ennek megfelelően azonos az adott költségvetési időszakra szóló kifizetési előirányzatok összegével.

Az EFA-hoz való tagállami hozzájárulásokat azonban három részletben fizetik az év során, míg a kifizetések bizonyos szezonalitást mutatnak.

Annak érdekében, hogy mindig elegendő pénztári forrás álljon rendelkezésre az adott hónapban folyósítandó kifizetésekre, a Bizottság pénztára és az érintett kifizetőhelyek között folyamatos az információcsere a pénztári helyzetről.

Ezenfelül az EFA pénztári műveletei kapcsán automatikus készpénz-gazdálkodási mechanizmusok biztosítják, hogy minden nap elegendő készpénz álljon rendelkezésre az összes EFA-bankszámlán.

6. KAPCSOLT FELEKRE VONATKOZÓ KÖZZÉTÉTELEK

Az EFA kapcsolt felei a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap, az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap és az Európai Bizottság. Az e jogalanyok közötti ügyletekre az EFA szokásos műveleteinek részeként kerül sor - ezek a műveletek az EU számviteli szabályai értelmében nem tartoznak különleges közzétételi követelmények hatályába.

Az EFA-nak nincs külön vezetése, mivel a Bizottság irányítása alá tartozik. Az EU - és így a Bizottság - felsővezetésének jogosultságai az Európai Unió összevont éves beszámolójában vannak feltüntetve a 7.2. „A felsővezetés fő jogosultságai” megnevezés alatt.

7. MÉRLEGFORDULÓNAP UTÁNI ESEMÉNYEK

A beszámoló benyújtásának dátumáig nem jutott az EFA számvitelért felelős tisztviselőjének tudomására olyan lényeges esemény, amelyet e szakaszban kellene bemutatni, és jelentés sem érkezett ilyenről. Az éves beszámoló és az ahhoz kapcsolódó megjegyzések a rendelkezésre álló legfrissebb adatok alapján készültek, és a fent bemutatott információk ezt tükrözik.

8. A GAZDASÁGI EREDMÉNY ÉS A KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNY ÖSSZEEGYEZTETÉSE

Az év gazdasági eredményét az eredményszemléletű elszámolás alapelveinek megfelelően számították ki. A költségvetési eredmény azonban a pénzforgalmi szemléletű elszámolás szabályain alapul. Mivel a gazdasági eredmény és a költségvetési eredmény ugyanazoknak az alapul szolgáló operatív tranzakcióknak az eredménye, egymással történő összeegyeztetésük hasznos ellenőrzési eszköz. Az alábbi táblázat ezt az összeegyeztetést mutatja be, kiemelve a főbb összeegyeztetett összegeket, amelyek a bevételi és kiadási tételek között oszlanak meg. A táblázathoz fűzött megjegyzések kiegészítő információkat nyújtanak a főbb összeegyeztetett tételek jellegéről.

(millió EUR)
	2020	2019
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE Bevételek A költségvetési eredményt nem befolyásoló követelések A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett jogosultságok A korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett jogosultságok Előfinanszírozás nettó hatása Elhatárolt bevételek (nettó) Egyéb Kiadások A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások A korábbi években megállapított, a tárgyévben kifizetett összegek Előfinanszírozás nettó hatása Elhatárolt kiadások (nettó)	(4 744) (2) (23) 13 61 (33) - 119 (817) (281) 1 102	(3 956) - (16) 23 53 (67) (3) 107 (672) (44) 719
AZ ÉV KÖLTSÉGVETÉSI EREDMÉNYE	(4 604)	(3 856)

8.1. ÖSSZEEGYEZTETETT TÉTELEK - BEVÉTELEK

A pénzügyi év költségvetési bevétele megfelel az év során megállapított követelésekből befolyt bevételek és a korábbi években megállapított követelésekből befolyt bevételek összegének.

A költségvetési eredményt nem befolyásoló követeléseket tartalmazza a gazdasági eredmény, költségvetési szempontból azonban nem tekinthetők bevételnek, mivel a befolyt összeget átcsoportosítják a tartalékba, és csak tanácsi határozat révén köthető le újra.

A tárgyévben megállapított, de még be nem szedett követeléseket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel nem képezik a költségvetési bevétel részét. Ezzel szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben beszedett követeléseket az összeegyeztetés céljából hozzá kell adni a gazdasági eredményhez.

Az előfinanszírozás nettó hatása sor az előfinanszírozás összegeinek a kedvezményezettek által visszafizetett összegekkel szembeni elszámolását mutatja. Ezek a készpénzbevételek költségvetési bevételek, de nincsenek hatással a gazdasági eredményre, így feltüntetésük egyeztetési célból szükséges.

A nettó elhatárolt bevétel főként az év végi elhatárolás céljából elkülönített összegeket tartalmazza. Csak a nettó hatást - vagyis az előző évből származó elhatárolt bevétel visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt bevételt - kell figyelembe venni.

8.2. ÖSSZEEGYEZTETETT TÉTELEK - KIADÁSOK

A még ki nem fizetett tárgyévi kiadások az összeegyeztetés céljából beleszámítanak a gazdasági eredménybe, noha nem szerepelnek a költségvetési kiadások között. Ezzel szemben a korábbi években megállapított és a tárgyévben kifizetett összegeket az összeegyeztetés céljából le kell vonni a gazdasági eredményből, mivel a tárgyév költségvetési kiadásaihoz tartoznak, de vagy nem befolyásolják a gazdasági eredményt, vagy ha mégis, úgy csökkentik a kiadásokat.

A törölt kifizetésekből származó készpénzbevétel nincs hatással a gazdasági eredményre, de hatással van a költségvetési eredményre.

Az előfinanszírozás nettó hatása a következők kombinációja: a tárgyévben kifizetett - éves költségvetési kiadásként rögzített - új előfinanszírozási összegek, valamint a tárgyévben vagy a korábbi években az elszámolható költségek elfogadása során kifizetett előfinanszírozás elszámolása. Ez utóbbi elhatárolási szempontból kiadásnak minősül, de a költségvetési számlákon nem akként jelenik meg, mivel a kezdeti előfinanszírozás kifizetését már figyelembe vették költségvetési kiadásként annak kifizetése idején.

A nettó elhatárolt kiadások főként az év végi elhatárolási célokra képzett elhatárolásokból állnak, vagyis olyan elszámolható kiadásokból, amelyek az EFA-források kedvezményezettjeinél felmerültek, de amelyeket még nem jelentettek az EFA felé. Csak a nettó hatást - vagyis az előző évből származó elhatárolt kiadás visszaírásával csökkentett tárgyévi elhatárolt kiadást - kell figyelembe venni.

AZ EFA-VAL ÖSSZEVONT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPOK PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI

A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP 2020. ÉVI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI ^* 

HÁTTÉR-INFORMÁCIÓK A BÊKOU UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPRÓL

Az uniós vagyonkezelői alapok általános háttere

Létrehozás

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet ^*  (a költségvetési rendelet) 234. és 235. cikkével és a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzat ^*  35. cikkével összhangban az Európai Bizottság jogosult külső tevékenységre képzett uniós vagyonkezelői alapokat létrehozni (a továbbiakban: uniós vagyonkezelői alapok). Az uniós vagyonkezelői alapokat válságokkal kapcsolatos szükséghelyzeti és szükséghelyzet utáni intézkedések, illetve tematikus intézkedések végrehajtása céljából alapítják, más donorokkal kötött megállapodások útján.

Az uniós vagyonkezelői alapokat az Európai Bizottság hozza létre egy határozattal, miután konzultált az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, vagy megkapta azok jóváhagyását. A határozat magában foglalja a többi donorral kötött alapító megállapodást is.

Az uniós vagyonkezelői alapok csak akkor hozhatók létre és hajthatók végre, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

- az uniós intézkedés hozzáadott értéket képvisel: az uniós vagyonkezelői alapok céljai, különösen terjedelmük vagy lehetséges hatásaik miatt, uniós szinten jobban megvalósíthatók, mint tagállami szinten, és ha a már meglévő finanszírozási eszközök felhasználása nem lenne elegendő az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításához,

- az uniós vagyonkezelői alapok politikai láthatóságot adnak az Uniónak és igazgatási előnyökkel járnak, valamint jobb uniós kontrollt tesznek lehetővé az Unió és az egyéb donorok hozzájárulásainak kockázatai és kifizetése tekintetében,

- az uniós vagyonkezelői alapok nem hozhatók létre, ha csupán más létező finanszírozási csatornák vagy hasonló eszközök megkétszerezését jelentik, kiegészítő jelleg nélkül,

- az uniós vagyonkezelői alapok céljait összhangba kell hozni azon uniós eszköz vagy költségvetési sor céljaival, amelyből a finanszírozásuk történik.

A jelenlegi uniós vagyonkezelői alapok

A Bizottság eddig négy uniós vagyonkezelői alapot hozott létre:

- A BÊKOU Uniós Vagyonkezelői Alap, amelynek célja, hogy minden tekintetben támogassa a Közép-afrikai Köztársaság válságból való kilábalását és újjáépítési erőfeszítéseit. Létrehozásának időpontja 2014. július 15.

- A MADAD Uniós Vagyonkezelői Alap, amely a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap. Létrehozásának időpontja 2014. december 15.

- Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap, amely az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó európai uniós szükséghelyzeti alap. Létrehozásának időpontja 2015. november 12.

- A Kolumbiáért Uniós Vagyonkezelői Alap, amelynek célja a békemegállapodás végrehajtásának támogatása a konfliktus utáni korai helyreállítás és stabilizáció időszakában. Létrehozásának időpontja 2016. december 12.

Megbízatás

A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alapot azzal a céllal hozták létre, hogy elősegítse a Közép-afrikai Köztársaság stabilizálását és újjáépítését. Az alapító megállapodás megfogalmazása szerint az alap fő célkitűzése „következetes és célzott támogatással növelni a lakosság veszélyeztetett csoportjainak rezilienciáját, minden szempontból támogatni a Közép-afrikai Köztársaság válságból való kilábalását és újjáépítését, összehangolni a rövid, közép- és hosszú távú intézkedéseket, valamint segíteni a szomszédos országokat a válság következményeinek kezelésében”.

Fő műveleti tevékenységek

Az uniós vagyonkezelői alap különböző donoroktól származó forrásokat egyesít programok elfogadott célkitűzések alapján történő finanszírozására. 2014. júliusi létrehozása óta a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap 22 programot fogadott el, és több mint 2,5 millió kedvezményezettet ért el. A program célja, hogy a 2013. évi válságot követően segítséget nyújtson a Közép-afrikai Köztársaság és annak lakossága számára. Konkrétabban a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap célja az alapvető szolgáltatásokhoz (elsősorban az egészségügyhöz, vízhez és az alapvető köztisztasághoz) való hozzáférés biztosítása, a gazdasági helyreállítás és a munkahelyteremtés támogatása, valamint a szociális kohézió és megbékélés elősegítése.

Irányítás

A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap irányítását az Európai Bizottság látja el, amely a két irányító szerv - a vagyonkezelői alap igazgatótanácsa és az operatív testület - titkárságaként is működik. A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap igazgatótanácsa és operatív bizottsága a donorok, a Bizottság és az Európai Parlament képviselőiből, a Közép-afrikai Köztársaság hatóságainak képviselőjéből és megfigyelőkből áll. Az igazgatótanács összetételére vonatkozó szabályokat és az uniós vagyonkezelői alap belső szabályzatát az uniós vagyonkezelői alapot alapító megállapodásban kell rögzíteni.

Az igazgatótanács fő feladata a vagyonkezelői alap átfogó stratégiájának kidolgozása és felülvizsgálata. Az operatív testület felelős az alap által finanszírozott tevékenységek kiválasztásáért, és felügyeli azok végrehajtását. Jóváhagyja továbbá az éves beszámolót és a vagyonkezelői alap által finanszírozott tevékenységekről szóló éves jelentést.

Finanszírozási források

A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap finanszírozása a donorok hozzájárulásaiból történik.

Éves beszámoló

A beszámolókészítés alapja

A jogi keretet és az éves beszámoló elkészítésének határidejét a Közép-afrikai Köztársaságért Európai Uniós Vagyonkezelői alap - a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap - létrehozásáról és belső szabályairól szóló megállapodás („alapító megállapodás”) határozza meg. Az alapító megállapodás értelmében az éves beszámolót a nemzetközi költségvetési számviteli standardokon (IPSAS) alapuló, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (uniós számviteli szabályok) szerint készítik el.

Számvitelért felelős tisztviselő

A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az uniós vagyonkezelői alap számvitelért felelős tisztviselője. Ő felel a valamennyi uniós vagyonkezelői alapra egyaránt vonatkozó számviteli eljárások és a számlatükör meghatározásáért. A Bizottság belső ellenőre, az OLAF és a Számvevőszék ugyanolyan jogkörrel rendelkezik az uniós vagyonkezelői alapok felett, mint a Bizottság által végrehajtott más tevékenységek tekintetében. Az uniós vagyonkezelői alapokat évente független külső ellenőrzésnek kell alávetni.

Az éves beszámoló összetétele

Az éves beszámoló a január 1-jétől december 31-ig tartó időszakra vonatkozik, és magában foglalja a pénzügyi kimutatásokat és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéseket. Míg a pénzügyi kimutatások és a kiegészítő megjegyzések eredményszemléletű elszámolás alapján készülnek, a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések elsősorban a készpénzmozgásokon alapulnak.

Az előzetes beszámolótól a mentesítésig

Az éves beszámolót független külső könyvvizsgálatnak vetik alá. A számvitelért felelős tisztviselő által készített előzetes éves beszámolót a következő év március 1-jéig továbbítják a gazdálkodó egység által közbeszerzési eljárást követően kiválasztott könyvvizsgáló társaságnak. A könyvvizsgálatot követően a számvitelért felelős tisztviselő elkészíti a végleges éves beszámolót, majd jóváhagyásra benyújtja az operatív bizottságnak (8.3.4(c) pont).

A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap éves beszámolóját konszolidálni kell az Európai Fejlesztési Alap éves beszámolójával.

A működés kiemelt eseményei

Az év során elért eredmények

Az EU az első vagyonkezelői alapját 2014 júliusában indította Bêkou néven (ami szangó nyelven reményt jelent), hogy segítséget nyújtson a Közép-afrikai Köztársaságnak és lakosságának a 2013-as válságot követően. A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap célja az alapvető szolgáltatásokhoz (elsősorban az egészségügyhöz, a vízhez és az alapvető köztisztasághoz) való hozzáférés biztosítása, a vidékfejlesztés és a gazdasági helyreállítás támogatása, valamint a megbékélés elősegítése. Létrehozása óta a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap 23 programot fogadott el, és több mint 2,8 millió kedvezményezettet ért el.

A demokratikusan megválasztott kormány léte és a békemegállapodás 2019 februári aláírása ellenére a Közép-afrikai Köztársaság biztonsági helyzete továbbra is ingatag. A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap ezen összetett és feszült helyzetben kihasználja a rugalmasságból és a változó körülményekhez való alkalmazkodóképességből adódó komparatív előnyeit. Emellett a Bêkou Alap továbbra is jelenleg az egyetlen olyan eszköz, amely a segélyezés, a helyreállítás és a fejlesztés tényleges összekapcsolásán (LRRD) alapuló megközelítéssel egyaránt javítja a lakosság és az állam rezilienciáját.

A 2020. évi működés néhány kiemelt eseménye:

- Áprilisban a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap három új programot fogadott el írásbeli eljárás keretében. Ezek közé tartozik a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó program harmadik szakasza, a megbékélési intézkedés második szakasza, amely a közép-afrikai rádióknak és különösen a Radio Ndeke Lukának nyújtott támogatás folytatását irányozza elő, valamint egy új szakképzési program a vidéki ágazatban.

- A Covid19-világjárványra válaszul a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap jelentős erőfeszítéseket tett, hogy a válságra adott leghatékonyabb válaszintézkedések érdekében átirányítsa és felgyorsítsa a tevékenységeket, illetve prioritásokat rendeljen hozzájuk. Ebben az összefüggésben az egészségügyi és a vízügyi és köztisztasági programok döntő fontosságúak voltak az „Európa együtt” kezdeményezés válságra (amely a két ágazatban tovább növelte a meglévő szükségleteket) adott válaszának támogatása szempontjából. Júniusban a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap jóváhagyta a két intézkedés felülvizsgálatát, 2,2 millió EUR-val növelve az egészségügyi program költségvetését, valamint 2 millió EUR-val növelve a vízügyi és köztisztasági intézkedések költségvetését.

- A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap decemberben egy összesen 4 millió EUR összegű programot fogadott el, melynek célja a polgári védelem kialakítása. Emellett annak érdekében, hogy a kiemelten fontos egészségügyi ágazatban elkerülhető legyen a finanszírozási hiány, a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap tovább növelte a folyamatban lévő egészségügyi program költségvetését (III. szakasz) (további 10 millió EUR).

- A Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap projektjeinek végrehajtását jellemzően ingatag biztonsági környezet (helyi konfliktusok Banguiban, amelyeket viszonylagos stabilitás követett) és a 2020 decemberi elnökválasztások közeledése okozta bizonytalanság jellemezte.

Az uniós vagyonkezelői alap igazgatótanácsának hivatalos kérelmét követően az EU 2020 decemberében határozott a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap időtartamának 2021 december 31-ig történő meghosszabbításáról, így az alap időtartama 78 hónapról 90 hónapra nőtt. Ez lehetővé teszi a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap számára, hogy időben és a Közép-afrikai Köztársaság szükségleteire reagálva kösse le a kapott hozzájárulásokat. Ez az uniós vagyonkezelői alap második, egyben utolsó meghosszabbítása.

Költségvetés és a költségvetés végrehajtása

Ami a pénzügyeket illeti, az uniós vagyonkezelői alap hozzájárulóinak felajánlásai 2020 végéig csaknem 308,3 millió EUR-t tettek ki. Ez 2019-hez képest 12,5 millió EUR összegű növekedés. A 308,3 millió EUR összegű felajánlásból 1 millió EUR-t még nem erősítettek meg.

Ami a szerződéseket illeti, a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap 2020-ban 7 új szerződést és 9 költségbővítési szerződésmódosítást írt alá, összesen közel 53 millió EUR összegben. Az új szerződések az egészségügy, a vízügy és köztisztaság, a vidékfejlesztés, a gazdasági helyreállítás és a megbékélés területét érintő programok végrehajtásához járulnak hozzá.

Végül, de nem utolsósorban, a korábbi években teljesített kifizetéseken felül 2020-ban több mint 46 millió EUR-t fizettek ki; a folyósítások teljes összege így a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap létrehozása óta csaknem 197 millió EUR volt.

A Covid19 által a Bêkou Uniós Vagyonkezelői Alap 2020. évi költségvetésének végrehajtására gyakorolt fő hatás a következő:

- kevesebb szerződés az intézkedések előkészítésének nehézségei miatt;

- a kiadások csökkenése a projektek végrehajtásának ellehetetlenülése, valamint a pénzügyi kimutatások és a kiadás-ellenőrzési jelentések véglegesítésének nehézségei miatt.

A tevékenységek hatása a pénzügyi kimutatásokban

A pénzügyi kimutatásokban az említett tevékenységek hatása leginkább a következő területeken nyilvánul meg:

- Működési kiadások (lásd a 3.3. megjegyzést): amelyek összességében 661 ezer EUR-val csökkentek; az alapvető egészségüggyel kapcsolatos kiadások azonban nőttek a költségvetésnek a Covid19-világjárvány okozta további kihívásokra adott válaszként bekövetkezett növekedése következtében.

- Előfinanszírozás (lásd a 2.1. megjegyzést): 3,685 millió EUR-val csökkent, mivel a kevesebb aláírt szerződés miatt kevesebb előleget fizettek ki (2020-ban 7 új szerződés a 2019. évi 11 új szerződéshez képest).

- Pénzügyi kötelezettségek (lásd a 2.4. megjegyzést): 11,889 millió EUR-val csökkent, főként azért, mert a donoroktól befolyt hozzájárulások nem fedezik az éves kifizetési kiáramlásokat. Ez egyben a pénzeszközök és pénzeszköz-e-gyenértékesek csökkenéséhez vezetett (lásd a 2.3. megjegyzést).

MÉRLEG

			(ezer EUR)
	Megjegyzés	2020.12.31.	2019.12.31.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Előfinanszírozás	2.1	2 418	3 273
		2 418	3 273
FORGÓESZKÖZÖK
Előfinanszírozás	2.1	15 482	18 312
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	2.2	5 340	1 853
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	2.3	7 339	17 432
		28 161	37 597
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN		30 579	40 870
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Pénzügyi kötelezettségek	2.4	(17 838)	(29 727)
		(17 838)	(29 727)
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Szállítói kötelezettségek	2.5	(795)	(10)
Elhatárolt költségek	2.6	(11 947)	(11 133)
		(12 741)	(11 143)
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN		(30 579)	(40 870)
NETTÓ ESZKÖZÖK		-	-
FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK
Hozzájárulás a tagoktól		-	-
Halmozott többlet		-	-
Az év gazdasági eredménye		-	-
NETTÓ ESZKÖZÖK		-	-

EREDMÉNYKIMUTATÁS

			(ezer EUR)
	Megjegyzés	2020	2019
BEVÉTELEK
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel
Adománybevételek	3.1	47 889	48 343
Kiadások visszafizettetése	3.2	115	68
		48 004	48 410
Visszterhes ügyletekből származó bevétel
Pénzügyi bevétel		-	(2)
		-	(2)
Összes bevétel		48 004	48 408
KIADÁSOK
Működési kiadások	3.3	(46 959)	(47 620)
Finanszírozási költségek	3.4	(68)	-
Egyéb kiadások	3.5	(978)	(789)
Összes kiadás		(48 004)	(48 408)
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE

CASH FLOW-KIMUTATÁS

					(ezer EUR)
		2020		2019
Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése		3 685		11 405
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/		(3 487)		(715)
csökkenése
Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		(11 889)		(13 010)
Szállítói kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		784		(908)
Elhatárolt költségek növekedése/(csökkenése)		814		6 734
NETTÓ CASH FLOW		(10 093)		3 506
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)		(10 093)		3 506
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya		17 432		13 926
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya		7 339		17 432

AZ AFRIKÁÉRT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAP 2020. ÉVI PÉNZÜGYI KIMUTATÁSAI ^* 

HÁTTÉRINFORMÁCIÓK AZ AFRIKÁÉRT UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPRÓL

Az uniós vagyonkezelői alapok általános háttere

Létrehozás

Az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló rendelet ^*  (a költségvetési rendelet) 234. és 235. cikkével és a 11. Európai Fejlesztési Alapra alkalmazandó pénzügyi szabályzat ^*  35. cikkével összhangban az Európai Bizottság jogosult külső tevékenységre képzett uniós vagyonkezelői alapokat létrehozni (a továbbiakban: uniós vagyonkezelői alapok). Az uniós vagyonkezelői alapokat válságokkal kapcsolatos szükséghelyzeti és szükséghelyzet utáni intézkedések, illetve tematikus intézkedések végrehajtása céljából alapítják, más donorokkal kötött megállapodások útján.

Az uniós vagyonkezelői alapokat az Európai Bizottság hozza létre egy határozattal, miután konzultált az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal, vagy megkapta azok jóváhagyását. A határozat magában foglalja a többi donorral kötött alapító megállapodást is.

Az uniós vagyonkezelői alapok csak akkor hozhatók létre és hajthatók végre, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

- az uniós intézkedés hozzáadott értéket képvisel: az uniós vagyonkezelői alapok céljai, különösen terjedelmük vagy lehetséges hatásaik miatt, uniós szinten jobban megvalósíthatók, mint tagállami szinten, és ha a már meglévő finanszírozási eszközök felhasználása nem lenne elegendő az uniós szakpolitikai célkitűzések megvalósításához,

- az uniós vagyonkezelői alapok politikai láthatóságot adnak az Uniónak és igazgatási előnyökkel járnak, valamint jobb uniós kontrollt tesznek lehetővé az Unió és az egyéb donorok hozzájárulásainak kockázatai és kifizetése tekintetében,

- az uniós vagyonkezelői alapok nem hozhatók létre, ha csupán más létező finanszírozási csatornák vagy hasonló eszközök megkétszerezését jelentik, kiegészítő jelleg nélkül,

- az uniós vagyonkezelői alapok céljait összhangba kell hozni azon uniós eszköz vagy költségvetési sor céljaival, amelyből a finanszírozásuk történik.

A jelenlegi uniós vagyonkezelői alapok

A Bizottság eddig négy uniós vagyonkezelői alapot hozott létre:

- A BÊKOU Uniós Vagyonkezelői Alap, amelynek célja, hogy minden tekintetben támogassa a Közép-afrikai Köztársaság válságból való kilábalását és újjáépítési erőfeszítéseit. Létrehozásának időpontja 2014. július 15.

- A MADAD Uniós Vagyonkezelői Alap, amely a szíriai válság kezelésére szolgáló uniós regionális alap. Létrehozásának időpontja 2014. december 15.

- Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap, amely az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó európai uniós szükséghelyzeti alap. Létrehozásának időpontja 2015. november 12.

- A Kolumbiáért Uniós Vagyonkezelői Alap, amelynek célja a békemegállapodás végrehajtásának támogatása a konfliktus utáni korai helyreállítás és stabilizáció időszakában. Létrehozásának időpontja 2016. december 12.

Megbízatás

Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap fő célkitűzése a stabilitás összes vetületének támogatása és a migrációkezelés javítása, valamint a destabilizációt, a lakosság lakhelyelhagyásra kényszerítését és az irreguláris migrációt kiváltó okok kezelése, különösen a reziliencia, a gazdasági lehetőségek és az esélyegyenlőség, a biztonság és a fejlődés előmozdításával és az emberi jogok megsértése elleni küzdelemmel.

Fő műveleti tevékenységek

Az uniós vagyonkezelői alap különböző donoroktól származó forrásokat egyesít egy intézkedés elfogadott célkitűzések alapján történő finanszírozására. Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap három jelentős földrajzi területen működik, nevezetesen a Száhel-övezetben és a Csád-tó térségében, Afrika szarván, valamint Észak-Afrikában. A vagyonkezelői alap projektjeinek eseti alapon a támogatásra jogosult országokkal szomszédos országok is lehetnek a kedvezményezettjei. A vagyonkezelői alap korlátozott időtartamra jött létre annak érdekében, hogy rövid és középtávú választ adjon a régió kihívásaira.

Irányítás

Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap irányítását az Európai Bizottság látja el, amely a két irányító szerv - a vagyonkezelői alap igazgatótanácsa és az operatív testület - titkárságaként is működik. Az Afrika Alap igazgatótanácsa és operatív bizottsága a donorok és a Bizottság képviselőiből, illetve a nem hozzájáruló uniós tagállamok, a jogosult országok hatóságai és a regionális szervezők képviselőiből mint megfigyelőkből áll. Az igazgatótanács összetételére vonatkozó szabályokat és az uniós vagyonkezelői alap belső szabályzatát az uniós vagyonkezelői alapot alapító megállapodásban kell rögzíteni.

Az igazgatótanács fő feladata a vagyonkezelői alap átfogó stratégiájának kidolgozása és felülvizsgálata. Az operatív testület felelős az alap által finanszírozott tevékenységek kiválasztásáért, és felügyeli azok végrehajtását. Jóváhagyja továbbá az éves beszámolót és a vagyonkezelői alap által finanszírozott tevékenységekről szóló éves jelentést.

Finanszírozási források

Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap finanszírozása a donorok hozzájárulásaiból történik.

Éves beszámoló

A beszámolókészítés alapja

A jogi keretet és az éves beszámoló elkészítésének határidejét az afrikai stabilitással és az irreguláris migráció okainak kezelésével foglalkozó szükséghelyzeti alap létrehozásáról és belső szabályairól szóló megállapodás („alapító megállapodás”) határozza meg. Az alapító megállapodás értelmében az éves beszámolót a nemzetközi költségvetési számviteli standardokon (IPSAS) alapuló, a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője által elfogadott számviteli szabályok (uniós számviteli szabályok) szerint készítik el.

Számvitelért felelős tisztviselő

Az alapító megállapodás értelmében a Bizottság számvitelért felelős tisztviselője a vagyonkezelői alap számvitelért felelős tisztviselője.

Az éves beszámoló összetétele

Az éves beszámoló a január 1-jétől december 31-ig tartó időszakra vonatkozik, és magában foglalja a pénzügyi kimutatásokat és a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentéseket. Míg a pénzügyi kimutatások és a kiegészítő megjegyzések eredményszemléletű elszámolás alapján készülnek, a költségvetés végrehajtásáról szóló jelentések elsősorban a készpénzmozgásokon alapulnak.

Az előzetes beszámolótól a mentesítésig

Az éves beszámolót független külső könyvvizsgálatnak vetik alá. A számvitelért felelős tisztviselő által készített előzetes éves beszámolót a következő év március 1-jéig továbbítják a gazdálkodó egység által közbeszerzési eljárást követően kiválasztott könyvvizsgáló társaságnak. A könyvvizsgálatot követően a számvitelért felelős tisztviselő elkészíti a végleges éves beszámolót, majd jóváhagyásra benyújtja az operatív bizottságnak.

Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap éves beszámolóját konszolidálni kell az Európai Fejlesztési Alap éves beszámolójával.

A működés kiemelt eseményei

Az év során elért eredmények

Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap 2020-ban is gyors és hatékony végrehajtási eszköznek bizonyult. Elősegítette a politikai párbeszédet az afrikai partnerországokkal, innovatív megközelítéseket alkalmazott, és a különböző érdekelt felek forrásainak és szakértelmének összevonása révén konkrét eredményeket mutatott fel az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap három régiójában (Száhel-övezet és Csád-tó, Afrika szarva, illetve Észak-Afrika).

Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap az uniós tagállamok fejlesztési ügynökségeivel, az ENSZ szervezeteivel, a nem kormányzati szervezetekkel és a partnerországokkal való partnerségi együttműködés keretében megszilárdította az elért eredményeit, és az operatív bizottságok további 37 programot, illetve 26 „kiegészítést” hagytak jóvá a három régióban összesen 560 millió EUR értékben. Ennek következtében a jóváhagyott programok száma 254, amelyből 4 keretközi program, a teljes költségvetés pedig 4,8 milliárd EUR. 2020-ban több mint 1 millió EUR értékű új szerződést írtak alá a végrehajtó partnerekkel, amelynek következtében az aláírt szerződések összértéke meghaladja a 4,5 milliárd EUR-t. A kifizetések összege 2020 végéig összesen körülbelül 3 milliárd EUR volt.

Az Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap 2020-ban további erőfeszítéseket tett a kettős célkitűzésének teljesítésére, vagyis arra, hogy a Száhel-övezetben és a Csád-tó térségében, Afrika szarván, valamint Észak-Afrikában előmozdítsa a stabilitást, ugyanakkor kezelje azokat az okokat, amelyek a lakosságot lakhelyelhagyásra kényszerítik és irreguláris migrációt okoznak. Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap továbbra is kiegyensúlyozott megközelítést alkalmazott az irreguláris migráció okozta kihívások kezelésére, az EU és Afrika kölcsönös érdekeit szem előtt tartva. Ilyen érdek például a migránscsempészés és az emberkereskedelem elleni küzdelem, továbbá a migránsok származási országba való önkéntes visszatérésének és tartós visszailleszkedésének a támogatása.

Az Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap az elmúlt évben további 361,9 millió EUR pénzügyi hozzájárulásra kapott felajánlást, amelyből 29,2 millió EUR-t az uniós tagállamok és egyéb támogatók biztosítottak. Ennek eredményeként a 2020. december 31-i állapot szerint az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap számára felajánlott erőforrások összesen csaknem 5 milliárd EUR-t tettek ki, amelyből 619,7 millió EUR-t az uniós tagállamok és egyéb támogatók (Norvégia és Svájc) ajánlott fel.

Az Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap a végrehajtó partnerek széles körével (tagállami ügynökségek, ENSZ és nemzetközi szervezetek, helyi és nemzetközi nem kormányzati szervezetek) változatlanul szilárd partnerségben működött együtt a 2019-ben kialakított együttműködés talaján.

Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap félidős értékelését, amelyet 2019-ben indítottak el azzal a céllal, hogy az EU külső együttműködési szolgálatai és a szélesebb nyilvánosság számára biztosítsák az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap átfogó, független félidős értékelését, 2020 folyamán teljes mértékben elvégezték. Az értékelés a 2016 és 2019 között végrehajtott 600 projektből több mint 200 projektre terjedt ki. A Bizottság valamennyi érintett szolgálatával, az EKSZ-szel és a három régióban működő uniós képviseletekkel egyeztettek. Helyszíni látogatásokra hat országban került sor: Etiópia, Líbia, Marokkó, Niger, Szenegál és Szomália. A 2020-ban véglegesített zárójelentést 2021 tavaszán teszik közzé.

Az év során a nyomonkövetési és értékelési rendszerekből származó, a Száhel-övezetre és a Csád-tó térségére, valamint az Afrika szarvára vonatkozó jelentések továbbra is azt tükrözték, hogy az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap különféle tevékenységi területeken konkrét eredményeket ért el. Az észak-afrikai régió nyomonkövetési és értékelési rendszere kettő, az uniós vagyonkezelői alap honlapján elérhető nyomonkövetési jelentést készített, melyek célja annak elemzése, hogy az uniós vagyonkezelői alapból finanszírozott projektek hogyan járulnak hozzá az uniós vagyonkezelői alap öt stratégiai célkitűzéséhez az észak-afrikai régióban.

Javult az elszámoltathatóság és az átláthatóság a jobb kommunikációnak köszönhetően, ideértve az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap honlapjának rendszeres frissítéseit, a közösségi médiában megjelenő posztok közzétételét és kommunikációs események szervezését.

2020-ban a Covid19-világjárvány jelentős hatást gyakorolt Afrikára is. A Covid19-világjárvány kitörésére reagálva a Bizottság 2020 áprilisában elfogadta a Covid19-járványra való globális szintű uniós reagálásról szóló közös közleményt, amelyben felhívta a figyelmet a legkiszolgáltatottabb emberekre, köztük a migránsokra, a menekültekre, a belső menekültekre és az őket befogadó közösségekre. Az EU és tagállamai az „Európa együtt” kezdeményezés keretében átfogó és határozott intézkedéseket hoztak a Covid19 romboló hatásának leküzdésére, és a válság kezelése érdekében a partnerországokkal közösen kiigazították a prioritásokat és programokat, többek között az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap programjait.

A Száhel-övezetben és a Csád-tó régiójában a tömeges lakóhelyelhagyás az éghajlatváltozással, a népesség szabályozatlan növekedésével, a tartós szegénységgel és a Covid19-világjárvánnyal együtt súlyosbította a korábban fennálló nyomást, és egyre nagyobb hatást gyakorolt a migrációra és a konfliktusokra. Az év során a fokozódó erőszak és a tömeges kényszerű lakóhelyelhagyás a bizonytalanság fokozódásához vezetett a régióban. Ebben a helyzetben az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap operatív bizottsága 15 új programot és 10 programkiegészítést hagyott jóvá, összesen 225,9 millió EUR értékben. A kormányzás javítása és a társadalmi kohézió erősítése érdekében az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap 2020-ban jóváhagyott intézkedéseinek 57%-át erre a stabilizációs erőfeszítésre fordították. Külön figyelmet szenteltek az ottrekedt migránsok és a belső menekültek megsegítésének is. Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap új intézkedéseinek 24%-át a kedvezményezettek ellenálló képességének megerősítésére kötötték le az élelmezés- és táplálkozásbiztonság támogatása, a megélhetés védelme, valamint a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévők, a belső menekültek, a menekültek és az őket befogadó közösségek szociális védelmi rendszereinek előmozdítása révén.

A Covid19-világjárvány 2020 eleji megjelenése tovább súlyosbította az Afrika szarva régió instabilitását, amelyre már így is hatással voltak a sorozatos aszályok és áradások, a konfliktusok és a bizonytalanság, az elhúzódó menekült- és lakóhelyelhagyási válság és az évtizedek óta legrosszabb vándorsáskajárás. A régió összes országát súlyosan érintette az orvosi ellátás és felszerelések hiánya, az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférést akadályozták a kijárási korlátozások és a lezárások, és számos politikai eseményt elhalasztottak, többek között az etiópiai általános választásokat. Számos meglévő projekt átszervezte a tevékenységeit a vírus terjedése elleni küzdelem és a világjárvány gazdasági hatásainak enyhítése érdekében. Az új kötelezettségvállalások, újraelosztások és programkiegészítések ezzel a szemlélettel történtek. Az operatív bizottság 2020-ban összességében 12 új programot és 13 programkiegészítést hagyott jóvá összesen 212,15 millió EUR értékben.

2020-ban az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alapnak átfogó választ kellett adnia az észak-afrikai régió kihívásaira az életmentés, a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévők védelme, a befogadó közösségek támogatása, a biztonságos és szervezett mobilitás lehetőségeinek biztosítása és a Covid19-világjárvány következményeinek kezelése érdekében. Az észak-afrikai keret továbbra is az uniós vagyonkezelői alap stratégiai testülete által elfogadott cselekvési irányvonalaknak megfelelően működik, ideértve a migráció irányításának javítását célzó támogatást, a munkaerő-migráció és -mobilitás támogatását, a kiszolgáltatott helyzetben lévő migránsok, az önkéntes hazatérés és a fenntartható reintegráció védelmét, a közösség stabilizálását, és az integrált határigazgatást. Az operatív bizottság 2020-ban összességében 10 új intézkedést fogadott el összesen 113,6 millió EUR értékben. Ez magában foglalja a líbiai határigazgatási programból (II. szakasz) átcsoportosított 30 millió EUR forrást is, amelynek összegét 15 millió EUR-ra csökkentették. Az operatív bizottság emellett 12,3 millió EUR-t fogadott el a meglévő intézkedések három költségvetési kiegészítésén keresztül.

Költségvetés és a költségvetés végrehajtása

2020-ban a költségvetési kötelezettségvállalások teljes összege 740,7 millió EUR-t ért el a 2019. évi 722,7 millió EUR-hoz képest. A 2020-ban leszerződött teljes összeg 1,1 milliárd EUR-t ért el, míg 2019-ben 951,3 millió EUR-t.

2020-ban a szerződések által felhasznált, rendelkezésre álló kötelezettségvállalások tekintetében a költségvetés végrehajtása elérte a 99%-ot, míg a beszámolási időszakban a kifizetések meghaladták az 1 milliárd EUR-t. 2020-ban az összes kifizetés 143 millió EUR-val volt magasabb, mint 2019-ben.

A Száhel-övezetben és a Csád-tó térségében a Covid19 és a növekvő erőszak együttes hatása jelentős terhet rótt az egészségügyi szolgáltatásokra, ezért az uniós vagyonkezelői alapon belül számos program jött létre vagy vett részt olyan tevékenységekben, amelyek célja a világjárványra való reagálás támogatása és gazdasági következményeinek kezelése. Összesen 377,6 millió EUR-t különítettek el a partnerországok egészségügyi rendszereinek megerősítésére, a szükséghelyzeti válaszintézkedések és a megelőzés kialakítására, valamint a Covid19-világjárványra adott gazdasági válasz támogatására.

Az Afrika szarva térségben közvetlenül a világjárvány kezdetekor az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap több projektje is átszervezte a tevékenységeit a vírus terjedése elleni küzdelemre, a gazdasági hatások enyhítésére és a kiszolgáltatott helyzetben lévő lakosság - többek között a menekültek és az ottrekedt migránsok - támogatására. A régióban az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap összesen 56,1 millió EUR-t biztosított az egészségügyi rendszerek fenntartására, és 144,05 millió EUR-t a Covid19 gazdasági hatásának kezelésére.

A Covid19 által teremtett nehéz helyzet ellenére az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap biztosította az Észak-Afrikában folyamatban lévő tevékenységeinek folytonosságát, beleértve a meglévő intézkedések gyors újraelosztását és a világjárvány következményeinek kezelésére irányuló új intézkedések elfogadását. Az Afrikáért Uniós Vagyonkezelői Alap nagyon gyorsan elfogadott egy 20 millió EUR összegű Covid19-reagálási programot Líbia számára, valamint egy 10 millió EUR összegű szükséghelyzeti reagálási eszközt a koronavírussal szemben az észak-afrikai országok számára, a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő lakosságra összpontosítva.

A tevékenységek hatása a pénzügyi kimutatásokban

A pénzügyi kimutatásokban az említett tevékenységek hatása leginkább a következő területeken nyilvánul meg:

- Előfinanszírozás (lásd a 2.1. megjegyzést): 184,933 millió EUR-s növekedés a 2020 folyamán aláírt új szerződések és kifizetett előlegek következtében,

- Működési kiadások (lásd a 3.4. megjegyzést): 133,110 millió EUR-s növekedés az év során megnövekedett tevékenység eredményeként, különösen a Covid19-világjárvány negatív hatásainak leküzdése érdekében,

- Adománybevételek (lásd a 3.1. megjegyzést): jelentősen növekedett (146,923 millió EUR növekedés 2019-hez képest) a növekvő kiadások finanszírozása érdekében,

- Pénzügyi kötelezettségek (lásd a 2.4. megjegyzést): 161,968 millió EUR-s növekedés, főként a donoroktól az év során befolyt hozzájárulások növekedése miatt.

MÉRLEG

			(ezer EUR)
	Megjegyzés	2020.12.31.	2019.12.31.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Előfinanszírozás	2.1	92 655	48 539
		92 655	48 539
FORGÓESZKÖZÖK
Előfinanszírozás	2.1	559 386	418 569
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	2.2	6 346	18 471
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	2.3	57 971	26 915
		623 703	463 955
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN		716 359	512 495
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Pénzügyi kötelezettségek	2.4	(546 379)	(384 411)
		(546 379)	(384 411)
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Szállítói kötelezettségek	2.5	(45 377)	(25 969)
Elhatárolt költségek	2.6	(124 602)	(102 114)
		(169 979)	(128 083)
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN		(716 359)	(512 495)
NETTÓ ESZKÖZÖK		-	-
FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK
Hozzájárulás a tagoktól		-	-
Halmozott többlet		-	-
Az év gazdasági eredménye		-	-
NETTÓ ESZKÖZÖK		-	-

EREDMÉNYKIMUTATÁS

			(ezer EUR)
	Megjegyzés	2020	2019
BEVÉTELEK
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel
Kiadások visszafizettetése		-	467
Adománybevételek	3.1	921 014	774 090
		921 014	774 557
Visszterhes ügyletekből származó bevétel
Pénzügyi bevétel		-	(7)
Visszterhes ügyletekből származó egyéb bevétel	3.2	2 883	1 855
		2 883	1 848
Összes bevétel		923 897	776 405
KIADÁSOK
Működési kiadások	3.3	(889 014)	(755 904)
Finanszírozási költség	3.4	(518)	(9)
Egyéb kiadások	3.5	(34 365)	(20 492)
Összes kiadás		(923 897)	(776 405)
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE		-	-

CASH FLOW-KIMUTATÁS

					(ezer EUR)
		2020		2019
Az év gazdasági eredménye		-		-
Működési tevékenységek
Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése		(184 933)		(159 750)
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/ csökkenése		12 125		(1 815)
Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		161 968		14 412
Szállítói kötelezettségek növekedése/(csökkenése)		19 408		13 236
Elhatárolt költségek növekedése/(csökkenése)		22 488		13 968
NETTÓ CASH FLOW		31 056		(119 949)
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)		31 056		(119 949)
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya		26 915		146 864
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya		57 971		26 915

AZ EFA ÉS AZ UNIÓS VAGYONKEZELŐI ALAPOK ÖSSZEVONT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓJA ^* 

ÖSSZEVONT MÉRLEG

		(millió EUR)
	2020.12.31.	2019.12.31.
BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
Pénzügyi eszközök	33	36
A vagyonkezelői alapba fizetett hozzájárulások	(2)	-
Előfinanszírozás	968	962
	999	998
FORGÓESZKÖZÖK
Előfinanszírozás	1 930	1 725
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések	152	143
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	793	1 223
	2 875	3 092
ESZKÖZÖK ÖSSZESEN	3 874	4 090
HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Pénzügyi kötelezettségek	(173)	(167)
	(173)	(167)
RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
Szállítói kötelezettségek	(661)	(542)
Passzív időbeli elhatárolások	(1 664)	(1 432)
	(2 325)	(1 974)
KÖTELEZETTSÉGEK ÖSSZESEN	(2 498)	(2 141)
NETTÓ ESZKÖZÖK	1 376	1 948
FORRÁSOK ÉS TARTALÉKOK
Valós érték tartalék	(5)	(2)
Aktív EFA-k lehívott tőkéje	58 986	54 809
Lezárt EFA-k áthozott lehívott tőkéje	2 252	2 252
Előző évek áthozott gazdasági eredménye	(55 111)	(51 155)
Az év gazdasági eredménye	(4 746)	(3 956)
NETTÓ ESZKÖZÖK	1 376	1 948

ÖSSZEVONT EREDMÉNYKIMUTATÁS

			(millió EUR)
		2020	2019
BEVÉTELEK
Nem visszterhes ügyletekből származó bevétel
Behajtási tevékenységek		92	28
Bevétel a vagyonkezelői alapba fizetett adományokból		296	287
		388	316
Visszterhes ügyletekből származó bevétel
Pénzügyi bevétel		6	7
Egyéb bevétel		40	41
		46	48
Összes bevétel		434	364
KIADÁSOK
Támogatási eszközök		(3 937)	(3 220)
A vagyonkezelői alap által végrehajtott kiadások		(936)	(804)
Társfinanszírozási kiadások		(53)	(14)
Finanszírozási költségek		(22)	(1)
Egyéb kiadások		(232)	(282)
Összes kiadás		(5 180)	(4 320)
AZ ÉV GAZDASÁGI EREDMÉNYE		(4 746)	(3 956)

ÖSSZEVONT CASH FLOW-KIMUTATÁS

		(millió EUR)
	2020	2019
Az év gazdasági eredménye	(4 746)	(3 956)
Működési tevékenységek
Tőkenövekedés - hozzájárulások	4 177	4 385
Előfinanszírozás állományának (növekedése)/csökkenése	(210)	(12)
Visszterhes követelések és nem visszterhes behajtható követelések (növekedése)/ csökkenése	(7)	13
Pénzügyi kötelezettségek növekedése/(csökkenése)	6	(62)
Szállítói kötelezettségek növekedése/(csökkenése)	119	288
Passzív időbeli elhatárolások növekedése/(csökkenése)	232	58
Egyéb nem készpénzes mozgások	(3)	(2)
Befektetési tevékenységek
Értékesíthető pénzügyi eszközök (növekedése)/csökkenése	2	(36)
NETTÓ CASH FLOW	(431)	676
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése/(csökkenése)	(430)	676
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év eleji állománya	1 223	548
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek év végi állománya	793	1 223

ÖSSZEVONT KIMUTATÁS A NETTÓ ESZKÖZÁLLOMÁNY VÁLTOZÁSAIRÓL

								(millió EUR)
	Aktív EFA-k tőkéje (A)	Aktív EFA-k le nem hívott forrásai (B)	Aktív EFA-k lehívott tőkéje (C) = (A)-(B)	Eredmény tartalék (D)		Lezárt EFA-k áthozott lehívott alaptőkéje (E)	Valós érték tartalék (F)		Összes nettó eszköz (C)+(D)+(E)+(F)
EGYENLEG 2018.12.31-ÉN	73 264	22 840	50 423	(51 155)		2 252	-		1 521
Valósérték-változások Tőkenövekedés - hozzájárulások Az év gazdasági eredménye	-	(4 385) -	4 385 -	- (3 956)		- -	(2)		(2) 4 385 (3 956)
EGYENLEG 2019.12.31-ÉN	73 264	18 455	54 809	(55 111)		2 252	(2)		1 948
Valósérték-változások Tőkenövekedés - hozzájárulások Visszatérítés a tagállamoknak Az év gazdasági eredménye	(223)	(4 400)	4 400 -	(4 746)			(3)		(3) 4 400 - (4 746)
EGYENLEG 2020.12.31-ÉN	73 041	14 055	58 986	(59 857)		2 252	(5)		1 376

EFA-JELENTÉS A PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁSRÓL

TARTALOMJEGYZÉK

1. HÁTTÉR
1.1. Korábbi EFA-k
1.2. 10. és 11. EFA
2. PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁS
2.1. PÉNZÜGYI EREDMÉNY
2.2. BEVÉTELEK
2.3. OPERATÍV KIADÁSOK ÉS EGYEDI PROGRAMOK
3. FOGALOMTÁR

1. HÁTTÉR

Az 1959-ben elindított Európai Fejlesztési Alap az Unió fő eszköze az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) államokkal és a tengerentúli országokkal és területekkel (TOT) folytatott fejlesztési együttműködés támogatására. A megállapodás elsődleges célja a szegénység csökkentése, hosszabb távon pedig teljes felszámolása.

Az EFA-t a tagállami képviselők belső megállapodása hozta létre, irányításáért egy külön bizottság felelős. Az EFA forrásai az uniós tagállamok eseti hozzájárulásai; a tagállamok döntenek az alap számára (ötéves időszak alatt) allokált teljes összegről. E hozzájárulásokon felül a tagállamok társfinanszírozási megállapodást is köthetnek az EFA-val, valamint önkéntes alapon egyéb pénzügyi hozzájárulást is fizethetnek az alapnak. Az EFA-forrásokból finanszírozott műveletek pénzügyi végrehajtásáért az Európai Bizottság felelős. Az Európai Beruházási Bank kezeli a beruházási keretet.

Az EFA egy többéves jelleggel működő alap. Az egyes EFA-k időtartama mintegy öt év, és mindegyikükre külön pénzügyi szabályzat vonatkozik, amely minden egyes EFA esetében előírja pénzügyi kimutatások összeállítását. Ennek megfelelően minden EFA esetében külön pénzügyi kimutatás készül a források Bizottság által kezelt részéről.

A legutolsó, 11. EFA-t (2014-2020) létrehozó belső megállapodás 2015. március 1-jén lépett hatályba. 2021 óta az AKCS-országokkal történő együttműködés a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (NDICI) részét képezi. Az EFA keretében finanszírozott, folyamatban lévő projektek végrehajtása azonban a vonatkozó EFA-jogalap keretében folytatódik.

Ez a jelentés a 11. EFA pénzügyi szabályzatának ^*  39. cikkével összhangban készült. Megbízható és valós összképet nyújt az EFA bevételi és kiadási műveleteiről, különös tekintettel azokra a fontos eseményekre, amelyek jelentős hatást gyakoroltak a 2020. évi pénzügyi végrehajtásra.

Mivel a korábbi EFA-k keretében nincsenek folyamatban lévő műveletek ^* , ez a jelentés csak a 10. és 11. EFA adatait tartalmazza.

1.2. KORÁBBI EFA-K

A 6. EFA 2006-ban, a 7. EFA pedig 2008-ban zárult le. 2019-ben a Bizottság lezárta a 8. EFA projektjeinek fennmaradó lezáratlan tranzakcióit. A 8. EFA pénzügyi végrehajtásáról szóló végső jelentés a 2019. évi éves beszámolóval együtt hozzáférhető. A Bizottság 2021 végén a 9. EFA-t is szeretné lezárni.

A 9. EFA-ra vonatkozó belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdése b) pontjának megfelelően a korábbi EFA-k egyenlegeit és visszavont kötelezettségvállalásait átcsoportosították a 9. EFA-ba.

1.3. 10. és 11. EFA

Az Európai Közösség tagállamai, valamint az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS-) államok által Cotonouban 2000. június 23-án írta alá az AKCS-EK partnerségi megállapodást. 2003. április 1-jén lépett hatályba (és létrehozta a 9. EFA-t). A Cotonoui Megállapodást kétszer módosították, először a 2005. június 25-én Luxembourgban aláírt megállapodással (amely létrehozta a 10. EFA-t), másodszor a 2010. június 22-én Ouagadougouban aláírt megállapodással (amely létrehozta a 11. EFA-t).

Az Európai Közösség és a tengerentúli országok és területek (TOT) társulásáról szóló, az Európai Unió Tanácsa által 2001. november 27-én elfogadott 2001/822/EK határozat (Tengerentúli Társulási Határozat) ^*  2001. december 2-án lépett hatályba. Ezt a határozatot 2007. március 19-én módosította a 2007/249/EK határozat ^* .

A módosított Cotonoui Megállapodással összhangban a 2014-2020-as időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret értelmében nyújtandó közösségi támogatás finanszírozásáról szóló, az Európai Közösség tagállamai kormányainak képviselői által 2013 augusztusában elfogadott belső megállapodás 2015 márciusában lépett hatályba.

A Cotonoui Megállapodás értelmében a második időszakra (2008-2013) a 10. EFA teljes költségvetése 22 682 millió EUR volt. Ebből az összegből:

- 21 966 millió EUR jutott az AKCS-államoknak,

- 286 millió EUR a TOT-nak, és

- 430 millió EUR a Bizottságnak az EFA programozásához és végrehajtásához kapcsolódó támogatási kiadásokra.

Az AKCS-országokra jutó összeg a következőképpen oszlik meg:

- 17 766 millió EUR a nemzeti és regionális indikatív programokra,

- 2 700 millió EUR az AKCS-n belüli és a régiókon belüli együttműködésre, és

- 1 500 millió EUR beruházási keretekre.

Kiemelendő, hogy a költségvetés nagyobb része jut a regionális programokra, ezáltal hangsúlyozva a regionális gazdasági integráció mint a nemzeti és helyi fejlődés alapvető keretének fontosságát. A 10. EFA egyik újítása az volt, hogy az egyes országok számára „ösztönző összegeket” hoztak létre.

A Cotonoui Megállapodás alapján az AKCS-államoknak és a TOT-nak nyújtott uniós támogatást a harmadik időszakban (2014-2020) a 11. EFA-ból finanszírozzák, összesen 30 506 millió EUR értékben, amelyből:

29 089 millió EUR jut az AKCS-országoknak a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjával és 2. cikkének d) pontjával összhangban, ebből 27 955 millió EUR-t az Európai Bizottság kezel,

364,5 millió EUR jut a TOT-oknak a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjával és 3. cikkének (1) bekezdésével összhangban, ebből 359,5 millió EUR-t az Európai Bizottság kezel,

és 1 052,5 millió EUR jut a Bizottságnak a 11. EFA forrásainak programozásával és végrehajtásával járó költségek finanszírozására, a belső megállapodás 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban.

2. PÉNZÜGYI VÉGREHAJTÁS

2.1. PÉNZÜGYI EREDMÉNY

A 10. EFA ELŐIRÁNYZATAINAK ALAKULÁSA

10. EFA

AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA: 2020. december 31.

A FORRÁSOK TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSA

(millió EUR)
	TÁMOGATÁSI ESZKÖZ	KEZDETI ELŐIRÁNYZAT	HALMOZOTT FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2019. DECEMBER 31-ÉN	FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2020-BAN	Megjegyzé sek	AZ ELŐIRÁNYZA TOK JELENLEGI SZINTJE
AKCS	Rendes tagállami hozzájárulások	20 896	60	(340)		20 616
	Társfinanszírozás	0	202	(0)		202
	AKCS RÉSZÖSSZESEN	20 896	262	(340)		20 818
TOT	Rendes tagállami hozzájárulások	0	271	(28)		243
	TOT RÉSZÖSSZESEN	0	271	(28)		243
	10. EFA ÖSSZESEN	20 896	533	(368)		21 061

A 11. EFA ELŐIRÁNYZATAINAK ALAKULÁSA

11. EFA

AZ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA: 2020. december 31.

A FORRÁSOK TÁMOGATÁSI ESZKÖZÖK SZERINTI BONTÁSA

(millió EUR)
	TÁMOGATÁSI ESZKÖZ	KEZDETI ELŐIRÁNYZAT	HALMOZOTT FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2019. DECEMBER 31-ÉN	FORRÁSNÖVEKEDÉS VAGY -CSÖKKENÉS 2020-BAN	Megjegyzé sek	AZ ELŐIRÁNYZA TOK JELENLEGI SZINTJE
AKCS	Rendes tagállami hozzájárulások	29 008	172	124		29 304
	Társfinanszírozás	0	73	3		75
	Bizottsági belső szolgáltatási megállapodás	0	1			1
	AKCS RÉSZÖSSZESEN	29 008	246	127		29 381
TOT	Rendes tagállami hozzájárulások	0	355	(4)		351
	Társfinanszírozás	0	0			0
	Bizottsági belső szolgáltatási megállapodás	0	0			0
	TOT RÉSZÖSSZESEN	0	355	(4)		351
	11. EFA ÖSSZESEN	29 008	601	123		29 731

A 10. EFA KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAINAK, CÉLHOZ KÖTÖTT PÉNZESZKÖZEINEK ÉS KIFIZETÉSEINEK ALAKULÁSA

EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ - 2020. DECEMBER 31.

SEGÉLYTÍPUS

AKCS + TOT - 10. EFA

(millió EUR)
		FORRÁ SOK	HATÁROZATOK			CÉLHOZ KÖTÖTT PÉNZESZKÖZÖK			KIFIZETÉSEK
			ÖSSZESÍ TETT	ÉVES	%	ÖSSZESÍ TETT	ÉVES	%	ÖSSZESÍ TETT	ÉVES	%
		(1)	(2)		(2):(1)	(3)		(3):(2)	(4)		(4):(3)
AKCS	Rendes tagállami hozzájárulások
	NEMZETI ALLOKÁCIÓK („A” keret) (programozott)	12 513	12 500	(150)	100%	12 382	(57)	99%	12 047	193	97%
	NEMZETI ALLOKÁCIÓK („A” keret) (sürgősségi)	1 980	1 980	(11)	100%	1 968	(2)	99%	1 955	5	99%
	VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK	529	526	18	99%	522	15	99%	507		97%
	AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK	3 691	3 683	83	100%	3 460	321	94%	3 074	100	89%
	REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK	1 857	1 851	(45)	100%	1 807	(20)	98%	1 667	43	92%
	Társfinanszírozás
	NEMZETI ALLOKÁCIÓK	185	180	(0)	97%	177	0	98%	161	9	91%
	VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK	5	5	0	111%	3	0	65%	3	0	87%
	AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK	12	11	(0)	91%	11	0	100%	11		100%
	Nem lehívható tartalék
	NEM LEHÍVHATÓ TARTALÉK	46
TOT	Rendes tagállami hozzájárulások
	NEMZETI ALLOKÁCIÓK	186	186	(0)	100%	183	1	98%	167	10	91%
	NEMZETI ALLOKÁCIÓK	15	15	0	100%	14	0	99%	14	0	100%
	VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK	5	5	0	100%	5		100%	5		100%
	REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK	36	35	(3)	98%	34	(2)	96%	34	(0)	99%
	Nem lehívható tartalék
	NEM LEHÍVHATÓ TARTALÉK	1
	ÖSSZESEN: AKCS+TOT (TARTALÉKOKKAL) (A+B)	21 061	20 978	(110)	100%	20 567	256	98%	19 645	360	96%

A 11. EFA KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSAINAK, CÉLHOZ KÖTÖTT PÉNZESZKÖZEINEK ÉS KIFIZETÉSEINEK ALAKULÁSA

EFA ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓ - 2020. DECEMBER 31.

SEGÉLYTÍPUS

AKCS + TOT - 11. EFA

(millió EUR)
		FORRÁ SOK	HATÁROZATOK			CÉLHOZ KÖTÖTT PÉNZESZKÖZÖK			KIFIZETÉSEK
			ÖSSZESÍ TETT	ÉVES	%	ÖSSZESÍ TETT	ÉVES	%	ÖSSZESÍ TETT	ÉVES	%
		(1)	(2)		(2):(1)	(3)		(3):(2)	(4)		(4):(3)
AKCS	Rendes tagállami hozzájárulások
	„A” KERET - NEMZETI ALLOKÁCIÓK (programozott)	15 582	15 555	1 294	100%	13 093	1 960	84%	8 332	2 204	64%
	„B” KERET - NEMZETI ALLOKÁCIÓK (sürgősségi)	1 072	1 064	219	99%	926	200	87%	744	107	80%
	VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK	1 071	1 070	206	100%	873	42	82%	803	27	92%
	AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK	4 014	3 912	389	97%	3 443	423	88%	2 701	445	78%
	REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK	7 317	7 296	647	100%	6 398	754	88%	3 971	1 380	62%
	Társfinanszírozás
	„A” KERET - NEMZETI ALLOKÁCIÓK	42	42	10	100%	41	10	98%	6	4	15%
	VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK	4	4	1	100%	1	0	21%	0	0	47%
	AKCS-N BELÜLI ALLOKÁCIÓK	26	26	4	100%	24	2	91%	22	5	93%
	REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK	4	4	2	100%	4	2	100%	4	2	100%
	Lehívható tartalékok
	AKCS-N BELÜLI TARTALÉK	1
	NIP/RIP TARTALÉK	(100)
	Nem lehívható tartalék
	NEM LEHÍVHATÓ TARTALÉK	347
	Bizottsági belső szolgáltatási megállapodás
	„A” KERET - NEMZETI ALLOKÁCIÓK	1	1	(0)	52%	1	0	100%	1		100%
TOT	Rendes tagállami hozzájárulások
	„A” KERET - NEMZETI ALLOKÁCIÓK	213	213	17	100%	193	1	91%	171	51	88%
	„B” KERET - NEMZETI ALLOKÁCIÓK	12	12	4	100%	9	1	79%	8	1	84%
	ÁTHIDALÓ ESZKÖZ	0
	VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK	9	8	1	100%	5	0	56%	4	0	90%
	REGIONÁLIS ALLOKÁCIÓK	103	103	4	100%	99	19	97%	25	12	25%
	Nem lehívható tartalék
	NEM LEHÍVHATÓ TARTALÉK	15
	ÖSSZESEN: AKCS+TOT (TARTALÉKOKKAL) (A+B)	29 731	29 309	2 798	99%	25 110	3 413	86%	16 791	4 239	67%

2.2. BEVÉTELEK

A bevételek jellege

Az EFA fő bevételét a tagállami hozzájárulások jelentik. Az Európai Bizottság és az Európai Beruházási Bank évente három alkalommal felhívja a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá az EFA-hoz. Az egyes években lehívott hozzájárulások összege tükrözi az év során fedezendő kifizetések összegét.

A tagállami hozzájárulások áttekintése

2.3. OPERATÍV KIADÁSOK ÉS EGYEDI PROGRAMOK

A kiadások jellege

A többéves pénzügyi keretben rendelkezésre álló összeg a Bizottság számára támogatási kiadásokra elkülönített 3%-ból és az EFA-projektek végrehajtására elkülönített 97%-ból tevődik össze. Az összegeket az egyes belső megállapodások határozzák meg, és önkéntes hozzájárulásokkal és a műveletekből származó bevételekkel növelhetők.

A lekötött, szerződött és kifizetett összegek lebontása a kiadások jellege szerint

	FORRÁ SOK	HATÁROZATOK			CÉLHOZ KÖTÖTT PÉNZESZKÖZÖK			KIFIZETÉSEK
		ÖSSZE SÍTETT	ÉVES	%	ÖSSZE SÍTETT	ÉVES	%	ÖSSZE SÍTETT	ÉVES	%
	(1)	(2)		(2):(1)	(3)		(3):(2)	(4)		(4):(3)
ÖSSZESEN: IGAZGATÁSI VÉGREHAJTÁSI KÖLTSÉGEK ÉS KAMATBEVÉTELEK	1 622	1 619	226	100%	1 409	57	87%	1 322	28	81%
ÖSSZESEN: OPERATÍV VÉGREHAJTÁS	49 170	48 668	2 461	99%	44 268	3 613	90%	35 114	4 571	71%
10.+11. EFA ÖSSZESEN AKCS+TOT (TARTALÉKOKKAL) (A+B)	50 792	50 287	2 687	99%	45 677	3 670	91%	36 436	4 599	80%

A lekötött, szerződött és kifizetett összegek lebontása régió és ország szerint

	10.+11. EFA	AZ EFA ÖSSZESÍTETT BESZÁMOLÓJA 2020. DECEMBER 31-ÉN ORSZÁGONKÉNTI BONTÁSBAN, JÓVÁHAGYOTT %
		10. és 11. EFA ÖSSZESEN (millió EUR)
	2020 összesített	Előirányzatok	Határozatok	Jóváh. %	Célhoz kötött pénzeszközök	Jóváh. %	Kifizetések	Jóváh. %
AKCS	Igazgatási és pénzügyi kiadások	1 609	1 605	100%	1 399	87%	1 313	82%
	Összes AKCS-ország	2 846	2 553	90%	2 553	90%	1 821	64%
	Igazgatási és pénzügyi kiadások + összes AKCS-ország	4 455	4 158	93%	3 952	89%	3 134	70%
	Angola	349	349	100%	309	88%	239	68%
	Benin	741	739	100%	685	92%	623	84%
	Botswana	130	130	100%	128	98%	119	91%
	Burkina Faso	1 310	1 310	100%	1 293	99%	1 183	90%
	Burundi	579	572	99%	544	94%	425	73%
	Zöld-foki-szigetek	147	147	100%	146	99%	144	98%
	Kamerun	522	522	100%	489	94%	384	74%
	Közép-afrikai Köztársaság	626	625	100%	612	98%	475	76%
	Csád	940	940	100%	794	84%	663	71%
	Comore-szigetek	80	80	99%	68	85%	62	78%
	Kongó (Brazzaville)	164	164	100%	145	88%	99	60%
	Kongói Demokratikus Köztársaság	1 430	1 430	100%	1 223	85%	996	70%
	Dzsibuti	186	186	100%	148	80%	112	60%
	Eritrea	215	215	100%	215	100%	35	16%
	Etiópia	1 656	1 655	100%	1 530	92%	1 301	79%
	Gabon	35	35	100%	33	92%	26	75%
	Gambia	316	316	100%	307	97%	226	72%
	Ghána	796	793	100%	722	91%	676	85%
	Bissau-Guinea	186	186	100%	185	99%	141	76%
	Guinea (Conakry)	506	506	100%	453	89%	372	74%
	Elefántcsontpart	715	713	100%	694	97%	603	84%
	Kenya	881	881	100%	834	95%	583	66%
	Lesotho	259	259	100%	241	93%	165	64%
	Libéria	495	495	100%	432	87%	373	75%
	Madagaszkár	792	791	100%	684	86%	448	57%
	Malawi	1 026	1 026	100%	893	87%	726	71%
	Mali	1 425	1 424	100%	1 390	98%	1 147	80%
	Mauritánia	349	349	100%	319	91%	246	70%
	Mauritius	83	83	100%	81	98%	77	93%
	Mozambik	1 476	1 470	100%	1 135	77%	866	59%
	Namíbia	189	189	100%	174	92%	155	82%
	Niger	1 294	1 289	100%	1 258	97%	1 102	85%
	Nigéria	1 187	1 175	99%	1 138	96%	920	78%
	Ruanda	841	841	100%	812	96%	750	89%
	São Tomé és Príncipe	56	56	100%	44	79%	39	70%
	Szenegál	671	670	100%	625	93%	564	84%
	Seychelle-szigetek	23	23	100%	21	95%	21	92%
	Sierra Leone	663	663	100%	600	90%	502	76%
	Szomália	905	902	100%	898	99%	653	72%
	Dél-Szudán	92	91	100%	91	100%	91	100%
	Szudán	298	298	100%	228	76%	128	43%
	Szváziföld	135	135	100%	107	80%	92	68%
	Tanzánia	1 179	1 179	100%	1 003	85%	844	72%
	Togo	379	378	100%	354	93%	315	83%
	Uganda	1 000	1 000	100%	943	94%	647	65%
	Zambia	837	837	100%	682	81%	498	59%
	Zimbabwe	472	472	100%	466	99%	409	87%
	Afrika összesen	28 638	28 589	100%	26 176	91%	21 266	74%
	Antigua és Barbuda	16	16	98%	15	97%	13	83%
	Barbados	22	22	100%	18	83%	17	79%
	Belize	43	43	100%	28	67%	21	48%
	Dominika	41	41	100%	41	99%	37	90%
	Dominikai Köztársaság	283	283	100%	277	98%	262	92%
	Grenada	21	21	100%	20	97%	20	95%
	Guyana	84	81	97%	78	93%	69	82%
	Haiti	1 031	1 030	100%	829	80%	690	67%
	Jamaica	243	243	100%	236	97%	202	83%
	Saint Kitts és Nevis	9	9	100%	8	90%	6	66%
	Saint Lucia	32	32	100%	32	99%	25	76%
	Saint Vincent és Grenadine-szigetek	27	27	100%	26	96%	22	80%
	Suriname	27	27	100%	27	97%	20	73%
	Trinidad és Tobago	29	29	100%	28	99%	22	75%
	Karib-térség összesen	1 909	1 905	100%	1 665	87%	1 425	75%
	Cook-szigetek	5	5	100%	5	99%	5	99%
	Kelet-Timor	175	174	99%	172	98%	129	74%
	Fidzsi	49	49	100%	46	95%	36	73%
	Kiribati	42	42	100%	41	97%	25	59%
	Marshall-szigetek	17	17	100%	17	98%	11	66%
	Mikronézia	23	23	100%	21	89%	10	43%
	Nauru	4	4	100%	4	96%	4	89%
	Niue	3	3	100%	3	98%	3	96%
	Palau	5	5	100%	4	70%	3	60%
	Pápua Új-Guinea	246	246	100%	202	82%	126	51%
	Salamon-szigetek	69	69	100%	60	87%	56	82%
	Tonga	29	28	100%	28	99%	28	98%
	Tuvalu	14	14	100%	13	99%	10	74%
	Vanuatu	55	55	100%	49	90%	35	65%
	Szamoa	67	67	100%	67	99%	66	98%
	Csendes-óceán összesen	804	803	100%	732	91%	548	68%
	Karib-tengeri térség	540	531	98%	429	80%	283	52%
	Közép-afrikai régió	556	556	100%	461	83%	291	52%
	Kelet-afrikai, dél-afrikai és indiai-óceáni régió	3 040	3 032	100%	2 617	86%	1 727	57%
	AKCS-n belüli allokációk	7 744	7 632	99%	6 938	90%	5 808	75%
	Multiregionális (PALOP)	62	62	99%	59	94%	45	72%
	Csendes-óceáni régió	324	324	100%	253	78%	170	52%
	Dél-afrikai régió	142	142	100%	142	100%	134	95%
	Nyugat-afrikai régió	1 959	1 951	100%	1 696	87%	1 171	60%
	AKCS regionális együttműködés összesen	14 369	14 230	99%	12 594	88%	9 629	67%
	AKCS	50 174	49 686	99%	45 118	90%	36 002	72%
TOT	Összes TOT-ország	30	14	46%	10	33%	9	31%
	Összes TOT-ország	30	14	46%	10	33%	9	31%
	Anguilla	28	28	100%	27	97%	26	95%
		2	2	100%	2	98%	2	90%
	Falkland-szigetek	10	10	100%	10	100%	8	77%
	Montserrat	33	33	100%	33	100%	29	88%
	Pitcairn-szigetek	5	5	99%	5	99%	5	99%
	Szent Ilona-sziget	38	38	100%	38	100%	35	92%
	Turks- és Caicos-szigetek	33	33	100%	32	100%	31	95%
	Brit TOT összesen	148	148	100%	146	99%	135	92%
	Aruba	21	21	100%	21	99%	14	66%
	Holland Antillák - Bonaire	4	4	100%	4	91%	0	0%
	Holland Antillák - Saba	4	4	100%	3	97%	3	97%
	Holland Antillák - Sint-Eustatius	2	2	100%	2	97%	2	97%
	Holland Antillák	41	41	100%	23	57%	18	43%
	Sint Maarten	14	14	100%	6	45%	0	0%
	Holland TOT összesen	86	86	100%	60	70%	38	44%
	Francia Polinézia	51	51	100%	49	97%	45	89%
	Mayotte	29	29	100%	29	100%	29	100%
	Új-Kaledónia	50	50	100%	49	98%	48	96%
	Saint-Pierre és Miquelon	47	47	100%	46	98%	46	98%
	Wallis és Futuna	39	39	100%	36	94%	25	64%
	Francia TOT összesen	215	215	100%	209	97%	193	90%
	TOT regionális együttműködés	139	138	99%	133	96%	59	42%
	TOT regionális együttműködés összesen	139	138	99%	133	96%	59	42%
	TOT	618	601	97%	559	90%	434	70%
	ÖSSZESEN: AKCS+TOT	50 792	50 287	99%	45 677	90%	36 436	72%

A 11. EFA lekötött, szerződött és kifizetett összegeinek lebontása kiadási területek szerint

A 11. EFA lekötött, szerződött és kifizetett összegeinek lebontása kiadási területek (a DAC ágazati kódjai) szerint ^* 

(millió EUR)
Ágazat	Lekötött (1)	Szerződött (1)	Kifizetett (1)
Szociális infrastruktúra és szolgáltatások 110 - Oktatás 120 - Egészségügy 130 - Népesedési politikák/programok és reproduktív egészség 140 - Vízügy és köztisztaság 150 - Kormányzat és civil társadalom 160 - Egyéb szociális infrastruktúra és szolgáltatások Szociális infrastruktúra és szolgáltatások ÖSSZESEN	1 197,26 2 226,42 352,44 775,90 5 905,39 979,35 11 436,77	1 038,76 2 323,60 38,39 639,26 5 450,64 1 339,34 10 829,99	758,36 1 907,70 20,24 283,71 4 156,20 1 128,02 8 254,24
Gazdasági infrastruktúra és szolgáltatások 210 - Szállítás és raktározás 220 - Kommunikáció 230 - Energia 240 - Banki és pénzügyi szolgáltatások 250 - Üzleti és egyéb szolgáltatások Gazdasági infrastruktúra és szolgáltatások ÖSSZESEN	1 445,48 140,96 2 016,01 93,93 346,23 4 042,59	1 827,48 99,39 1 566,30 96,23 178,15 3 767,55	595,21 64,78 675,00 38,59 84,80 1 458,38
Termelési ágazatok 310 - Mezőgazdaság, erdészet és halászat 320 - Ipar, ásványkincsek és bányászat, építőipar 330 - Kereskedelem és turizmus Termelési ágazatok ÖSSZESEN	3 187,79 623,58 497,21 4 308,58	2 509,57 356,84 353,36 3 219,77	1 478,27 115,46 138,53 1 732,26
Több ágazatot érintő/ágazatokon átívelő kérdések 410 - Általános környezetvédelem 430 - Több ágazatot érintő egyéb kérdések Több ágazatot érintő/ágazatokon átívelő kérdések ÖSSZESEN	999,94 3 841,16 4 841,10	760,45 2 343,95 3 104,40	390,13 609,07 999,19
Árusegély és általános programtámogatás 510 - Általános költségvetés-támogatás 520 - Fejlesztési élelmezési segély Árusegély és általános programtámogatás ÖSSZESEN	3 116,32 614,50 3 730,82	3 059,65 385,27 3 444,92	2 345,18 332,91 2 678,10
Adóssággal kapcsolatos intézkedések 600 - Adóssággal kapcsolatos intézkedések Adóssággal kapcsolatos intézkedések ÖSSZESEN	91,50 91,50	- -	- -
Humanitárius segítségnyújtás 720 - Szükséghelyzeti válaszintézkedések 730 - Újjáépítési támogatás és rehabilitáció 740 - Katasztrófavédelem Humanitárius segítségnyújtás ÖSSZESEN	746,19 137,83 133,29 1 017,31	505,17 43,40 106,16 654,72	458,31 33,36 69,14 560,80
A donorok adminisztratív költségei / Kiosztatlan / Nem meghatározott 910 - A donorok adminisztratív költségei 998 - Kiosztatlan / Nem meghatározott N/A - Nem elérhető A donorok adminisztratív költségei / Kiosztatlan / Nem meghatározott ÖSSZESEN	978,02 586,30 214,40 1 778,72	786,39 434,28 0,64 1 221,31	739,89 421,68 - 1 161,57
A 11. EFA lekötött, szerződött és kifizetett összegei MINDÖSSZESEN	31 247,39	26 242,65	16 844,55
(1) A lekötött, szerződött, kifizetett oszlopokban szereplő összegek súlyát színezés jelöli.

A 11. EFA kumulált lekötött, szerződött és kifizetett összegeinek alakulása kiadási területek szerint

3. FOGALOMTÁR

ABAC

A Bizottság számviteli rendszerének neve, a rendszer 2005 óta az eredményszemléletű számviteli szabályok kezelésére is alkalmas. A pénzforgalmi szemléletű költségvetési elszámolások mellett a Bizottság eredményszemléletű elszámolásokat is készít, amelyekben a bevételeket a felmerülésük időpontjában jeleníti meg, és nem akkor, amikor ténylegesen befolytak. A kiadásokat nem a tényleges kifizetésük, hanem a felmerülésük időpontjában mutatják ki. Ez a módszer ellentétes a pénzforgalmi szemléletű költségvetési elszámolással, amelynek során a tranzakciókat és egyéb eseményeket csak a tényleges pénzbefolyás vagy pénzkifizetés időpontjában jelenítik meg.

Alkalmazási szabályok

A költségvetési rendelet végrehajtásának részletes szabályai. Az alkalmazási szabályokat a valamennyi intézménnyel folytatott konzultációt követően elfogadott bizottsági rendelet határozza meg, és e szabályok nem módosíthatják az alapul szolgáló költségvetési rendeletet.

A költségvetés végrehajtása

A költségvetés felhasználása kiadási és bevételi műveletek révén.

Árfolyamkülönbözet

Az euróövezeten kívüli országokat érintő tranzakcióknál alkalmazott devizaárfolyamokból vagy a külföldi devizában tartott eszközök és kötelezettségek záráskori átértékeléséből származó különbözet.

Átcsoportosítás

A költségvetési sorok közötti átcsoportosítások előirányzatoknak egyik költségvetési sorról a másikra való áthelyezését jelentik a pénzügyi év folyamán, és ezáltal kivételt képeznek az egyediség költségvetési elve alól. Az átcsoportosításokat azonban az Európai Unió működéséről szóló szerződés a költségvetési rendeletben foglalt feltételek mellett kifejezetten megengedi. A költségvetési rendelet az átcsoportosítások különböző típusait határozza meg attól függően, hogy költségvetési címek, alcímek, jogcímcsoportok vagy megnevezések közötti vagy azokon belüli átcsoportosításokról van-e szó, és ezekhez különböző szintű engedélyezésre van szükség.

Bevétel

A költségvetést finanszírozó valamennyi forrásból származó jövedelem.

Bevételek

Vö.: Jövedelmek

Címzett bevétel, külső/belső

Meghatározott kiadási tételek finanszírozására kapott célzott bevétel.

A külső címzett bevétel fő forrásai a harmadik országoktól az Unió által finanszírozott programokhoz kapott pénzügyi hozzájárulások.

A belső címzett bevétel fő forrásai a harmadik felektől a kérésükre teljesített áruszállítás, szolgáltatásnyújtás vagy beruházás kapcsán kapott bevétel, a tévesen teljesített kifizetések visszafizetéséből származó bevétel, valamint kiadványok és filmek értékesítéséből származó bevétel, ideértve az elektronikus adathordozón lévő kiadványokat és filmeket is.

A címzett bevételnek minősülő tételek teljes felsorolását a költségvetési rendelet 21. cikke tartalmazza.

Differenciált előirányzatok

A differenciált előirányzatok többéves műveletek finanszírozását biztosítják; fedezik az egy pénzügyi évnél hosszabb végrehajtási idejű műveletekre tett jogi kötelezettségvállalások folyó pénzügyi évi teljes költségét. A költségvetési rendelet 7. cikke: A differenciált előirányzatok többéves műveletekre vonatkoznak. Kötelezettségvállalási előirányzatokból és kifizetési előirányzatokból állnak.

Elfogadott költségvetés

A költségvetési tervezet a költségvetési hatóság általi elfogadását követően válik elfogadott költségvetéssé.

Vö.: Költségvetés

Előirányzatok

Költségvetési finanszírozás.

A költségvetési előrejelzések, amelyek lehetnek kötelezettségvállalások (meghatározott feltételek teljesülése esetén jogi vállalás finanszírozás biztosítására) és kifizetések (készpénzfizetések vagy banki átutalások a kedvezményezettek számára). A kötelezettségvállalási előirányzatok és a kifizetési előirányzatok gyakran eltérnek (differenciált előirányzatok), mert a többéves programokat és projekteket általában teljes mértékben lekötik abban az évben, amikor a vonatkozó döntést meghozzák, a kifizetésre viszont évek alatt kerül sor, ahogyan a programok és projektek végrehajtása előrehalad. Nem differenciált előirányzatok vonatkoznak az igazgatási kiadásokra, ebben az esetben a kötelezettségvállalási előirányzatok megegyeznek a kifizetési előirányzatokkal.

Előirányzatok átvitele

Az évenkéntiség elve alóli kivétel, amelynek értelmében azok az előirányzatok, amelyeket egy adott költségvetési évben nem lehetett felhasználni, szigorú feltételek mellett kivételesen átvihetők és felhasználhatók a következő évben.

Előirányzatok megszüntetése

Olyan felhasználatlan előirányzatok, amelyeket többé már nem lehet felhasználni.

Eredmény

Vö.: Költségvetési eredmény

Évenkéntiség

Az a költségvetési elv, amely szerint a kiadások és a bevételek programozása és engedélyezése a január 1-jén kezdődő és december 31-én záruló évre történik.

Fennálló kötelezettségvállalás

A fennálló kötelezettségvállalás (vagy a francia „reste à liquider” kifejezésből rövidítve RAL) a kötelezettségvállalással már lekötött, de még ki nem fizetett előirányzat összegeket jelenti, vagy olyan jogi kötelezettségvállalásról van szó, amelyhez kapcsolódóan a teljes kifizetés teljesítése még nem vált szükségessé. A fennálló kötelezettségvállalások oka közvetlenül a többéves programok létezése, valamint a kötelezettségvállalási és a kifizetési előirányzatok közötti különbségtétel.

Fennálló kötelezettségvállalások

A fennálló kötelezettségvállalások összege. Vö.: Fennálló kötelezettségvállalások

Finanszírozási forrás

Az előirányzatok típusai

Gazdasági eredmény

A kiadások és a bevételek mérlegre gyakorolt hatása az eredményszemléletű számviteli szabályok alapján.

Igazgatási előirányzatok

Az igazgatási előirányzatok az intézmények és gazdálkodó egységek működési költségeit fedezik (személyzet, épületek, irodai felszerelések).

Jogalap (alap jogi aktus)

Általános szabály szerint a jogalap az Európai Unió működéséről szóló szerződés valamely cikkén alapuló olyan jogi előírás, amely adott szakpolitikai terület vonatkozásában közösségi hatáskört állapít meg, és meghatározza az adott hatáskör - például a költségvetés végrehajtása - fennállásának feltételeit. A Szerződés egyes cikkei felhatalmazzák a Bizottságot, hogy kiadásokat is érintő bizonyos intézkedéseket hozzon anélkül, hogy ehhez további jogi aktusra lenne szükség.

Jogi kötelezettségvállalás

A jogi kötelezettségvállalás jogi kötelezettséget keletkeztet harmadik felekkel szemben.

Kiadás

A költségvetés valamennyi típusú finanszírozási forrásból történő elköltését leíró kifejezés.

Kifizetés

A kifizetés a jogi kötelezettségek teljesítése céljából történt pénzfolyósítás.

Kifizetési előirányzatok

A kifizetési előirányzatok a tárgyévben esedékes olyan kiadásokat fedezik, amelyek a tárgyévben és/vagy korábbi években tett jogi kötelezettségvállalásokból erednek (a költségvetési rendelet 7. cikke).

Kiigazítás

A költségvetés módosítása vagy források átcsoportosítása a költségvetési jogcímek között.

Költségvetés

Költségvetési alapelvek szerint kidolgozott, olyan éves pénzügyi terv, amely minden egyes pénzügyi évre becsült jövőbeli költségeket, bevételeket és kiadásokat jelez előre és engedélyez, ezeket részletesen ismerteti és költségvetési megjegyzésekben indokolja.

Költségvetési eredmény

A bevételek és a kiadások különbözete, az átviteli kiigazításokkal, törlésekkel és árfolyamkülönbözetekkel együtt.

Az ügynökségeknek a költségvetési eredmény összegét a költségvetési rendelet ügynökségekre vonatkozó előírásai értelmében be kell fizetniük a finanszírozó hatóság számára.

Költségvetési hatóság

Költségvetési ügyekben döntéshozatali jogkörrel rendelkező intézmények: az uniós intézmények tekintetében az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa.

Az ügynökségek és a közös vállalkozások esetében azok igazgatótanácsa a költségvetési hatóság.

Költségvetési jogcím / Költségvetési sor / Költségvetési pozíció

A költségvetés szerkezetével kapcsolatos fogalom: a bevételeket és a kiadásokat olyan, a költségvetési hatóság által előírt kötelező nómenklatúrának megfelelően tüntetik fel a költségvetésben, amely tükrözi az egyes tételek jellegét és célját. Az egyéni megnevezések (cím, alcím, jogcímcsoport vagy jogcím) adják a nómenklatúra hivatalos leírását.

Költségvetési kötelezettségvállalások

A költségvetési kötelezettségvállalás előirányzatok fenntartása későbbi kiadások fedezetére.

Költségvetési rendelet

Az Európai Számvevőszékkel folytatott konzultációt követően a rendes jogalkotási eljárás keretében elfogadott rendelet, amely meghatározza az Európai Unió általános költségvetése megállapításának és végrehajtásának szabályait.

Hivatkozás: Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről ^* 

Költségvetés-módosítás

A pénzügyi év során elfogadott határozat ugyanazon év elfogadott költségvetésének módosítása (emelése, csökkentése, átcsoportosítása) céljából.

Kötelezettségvállalási előirányzatok

A kötelezettségvállalási előirányzatok azon jogi kötelmek (szerződések, támogatási megállapodások/határozatok) összköltségét fedezik, amelyeket a folyó pénzügyi évben alá lehet írni. A költségvetési rendelet 7. cikke: A kötelezettségvállalási előirányzatok az egy évet meghaladó időtartamú műveletekre tett jogi kötelezettségvállalások (szerződések, támogatási megállapodások/határozatok) folyó pénzügyi évi teljes költségét fedezik.

Kötelezettségvállalások visszavonása

Olyan eljárás, amellyel egy korábbi kötelezettségvállalást (vagy annak részét) törlik.

Közös vállalkozások

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés alapján létrehozott uniós jogi személy. E fogalom használatával bármely olyan együttműködési struktúra leírható, amelynek célja „az uniós kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs programok hatékony végrehajtása”.

Megállapított jogosultságok

A jogosultságok olyan visszafizetési felszólítások, amelyeket az Európai Uniónak bevételek beszedése érdekében kell kibocsátania.

Megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő

Minden intézményben a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elveivel összhangban a bevételek és a kiadások engedélyezéséért, és annak biztosításáért, hogy a jogszerűség és a szabályosság követelményei teljesüljenek.

A megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő felel a felelősségi körébe tartozó műveleteket érintő valamennyi pénzügyi döntés meghozataláért. Különösen az általa elvégzett kockázatelemzésen alapuló költségvetés-végrehajtásra vonatkozó döntéseket kell hoznia.

Meghatározott rendeltetésű bevételek

Meghatározott rendeltetésű bevételek, úgymint az alapítványoktól, támogatásokból, ajándékokból és hagyatékokból származó jövedelem, beleértve az egyes intézményekhez rendelt meghatározott rendeltetésű bevételeket.

Vö.: Címzett bevétel

Megszűnő előirányzatok

A fel nem használt előirányzatokat a pénzügyi év végén törölni kell. A megszűnés azt jelenti, hogy az adott előirányzatok tekintetében teljes egészében vagy részben visszavonják a kiadások megtételére és/vagy kötelezettségek teremtésére irányuló engedélyt.

Kizárólag a közös vállalkozások esetében - a pénzügyi szabályzatukban meghatározottak szerint - a fel nem használt előirányzatok beállíthatók a következő három pénzügyi év tervezett bevételeibe és kiadásaiba (az úgynevezett „N+3” szabály). A közös vállalkozások megszűnő előirányzatai tehát az N+3. pénzügyi évig reaktiválhatók.

Nem differenciált előirányzatok

A nem differenciált előirányzatok éves jellegű műveletekre vonatkoznak. (A költségvetési rendelet 9. cikke). Az Európai Unió költségvetésében a nem differenciált előirányzatok igazgatási kiadásokra, mezőgazdaági piaci támogatásra és közvetlen kifizetésekre vonatkoznak.

Operatív előirányzatok

Az operatív előirányzatok a különböző szakpolitikákat finanszírozzák, elsősorban vissza nem térítendő támogatások vagy közbeszerzés formájában.

Számvitel

A pénzügyi tranzakciók nyilvántartása és jelentése, ideértve a tranzakciók létrehozását, kimutatását, feldolgozását és a pénzügyi kimutatásokban való összefoglalását is.

Számvitelért felelős tisztviselő

A számvitelért felelős tisztviselő szerepét, hatásköreit és feladatait a költségvetési rendelet határozza meg:

- a kifizetések megfelelő végrehajtása,

- a bevételek beszedése,

- a követelések beszedése és nettósítás,

- az elszámolások vezetése, elkészítése és bemutatása,

- a számviteli szabályok és módszerek, valamint a számlatükör megállapítása,

- a számviteli rendszerek megállapítása és érvényesítése, és az engedélyezésre jogosult tisztviselő által a számviteli információ biztosítása vagy igazolása érdekében meghatározott rendszerek (helyi rendszerek) érvényesítése,

- a pénztárkezelés,

- az előlegszámla-kezelők kinevezése,

- bankszámlák nyitása és megszüntetése az intézmény nevében.

Többlet

A bevétel és a kiadás közötti pozitív különbözet (vö.: költségvetési eredmény), amelyet a költségvetési rendelet előírásai értelmében be kell fizetni a finanszírozó hatóság számára.

Ügynökségek

Olyan önálló jogi személyiséggel rendelkező európai uniós testületek, amelyekre szigorú feltételek mellett költségvetés-végrehajtási hatáskörök ruházhatók. Mentesítésüket a mentesítésért felelős hatóságnak kell elvégeznie.

Végrehajtás

Vö.: A költségvetés végrehajtása

Visszafizettetés

A visszafizetési felszólítás az az eljárás, amikor a megbízott, engedélyezésre jogosult tisztviselő egy esedékes összeg visszaszerzése érdekében nyilvántartásba veszi a Bizottság jogosultságát. A jogosultság azt jelenti, hogy a Bizottság követelheti, hogy az adós - általában a kedvezményezett - az esedékes összeget megfizesse.

Vissza nem térítendő támogatások

A költségvetésből adományozás útján biztosított közvetlen pénzügyi hozzájárulás, amelynek célja finanszírozás biztosítása valamely uniós szakpolitikai célkitűzés elérését elősegítő művelethez vagy olyan szervezet működéséhez, amely általános európai érdeket kíván megvalósítani, illetve valamely uniós szakpolitika részét képező célt tűzött maga elé.

ÉVES JELENTÉS A VÉGREHAJTÁSRÓL - AZ EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK ÁLTAL KEZELT PÉNZESZKÖZÖK

EURÓPAI BERUHÁZÁSI BANK

CA/541/21

2021. március 11.

A dokumentum száma: 21/101

IGAZGATÓTANÁCS

BERUHÁZÁSI KERET

PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK

(2020. DECEMBER 31.)

a) Pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás

b) Kimutatás az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozóan

c) Kimutatás a kapott hozzájárulások változásairól

d) Cash flow-kimutatás

e) Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz

f) Független könyvvizsgálói jelentés

PÉNZÜGYI HELYZETRE VONATKOZÓ KIMUTATÁS (2020. december 31.)

			(ezer EUR)
	Megjegyzések	2020.12.31.	2019.12.31.
ESZKÖZÖK
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek	5	923 940	837 777
Követelések a hozzájárulókkal szemben	9/17	68 908	86 330
Pénztári pénzügyi eszközök	10	351 873	330 587
Származékos pénzügyi instrumentumok	6	33 584	14 184
Hitelek és előlegek	7	1 673 445	1 518 675
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok	8	526 810	619 928
Egyéb eszközök	11	109	-
Eszközök összesen		3 578 669	3 407 481
KÖTELEZETTSÉGEK ÉS KAPOTT HOZZÁJÁRULÁSOK
KÖTELEZETTSÉGEK
Származékos pénzügyi instrumentumok	6	642	191
Halasztott bevételek	12	29 732	32 566
Kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok	13	851	628
Hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok	14	33 152	37 269
Harmadik féllel szembeni kötelezettségek	15	152 378	147 438
Egyéb kötelezettségek	16	3 446	2 353
Kötelezettségek összesen		220 201	220 445
KAPOTT HOZZÁJÁRULÁSOK
A Keret lehívott tagállami hozzájárulásai	17	3 221 695	2 967 000
Felhalmozott eredmény		136 773	220 036
Kapott hozzájárulások összesen		3 358 468	3 187 036
Kötelezettségek és kapott hozzájárulások összesen		3 578 669	3 407 481

KIMUTATÁS AZ EREDMÉNYRE ÉS EGYÉB ÁTFOGÓ JÖVEDELEMRE VONATKOZÓAN

A 2020. DECEMBER 31-ÉN LEZÁRULT ÉV VONATKOZÁSÁBAN

(ezer EUR)
	Megjegyzések	2020.1.1-től 2020.12.31-ig	2019.1.1-től 2019.12.31-ig
Kamat- és kamatjellegű bevételek (1)	19	84 783	93 923
Kamat- és kamatjellegű kiadások	19	- 5 250	- 2 948
Nettó kamat- és kamatjellegű bevételek		79 533	90 975
Díj- és jutalékbevételek	20	353	4 438
Díj- és jutalékkiadások	20	- 225	- 721
Nettó díj- és jutalékbevétel		128	3 717
Származékos pénzügyi instrumentumok valós értékének változása		18 949	12 611
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok nettó eredménye	21	- 46 717	9 904
Hitelek és előlegek nettó eredménye az eredménnyel szemben valós értéken értékelve	7	- 29 621	- 8 331
Kölcsönök értékesítése és behajtási intézkedésekből származó bevételek		2 362	2 064
Nettó devizaárfolyam-eredmény		- 48 545	- 61 998
Pénzügyi műveletek nettó eredménye		- 103 572	- 45 750
A hitelekből és előlegekből származó értékvesztésben bekövetkezett változások, csökkentve a visszaírással	7	- 4 312	17 243
A garanciákra képzett céltartalékok változása, csökkentve a visszaírással	13	- 228	107
A hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok változása, csökkentve a visszaírással	14	3 715	- 13 244
Általános igazgatási kiadások	22	- 58 527	- 50 009
Tárgyévi (veszteség) / nyereség		- 83 263	3 039
Egyéb átfogó jövedelem		-	-
Tárgyévi átfogó jövedelemben elszámolt (veszteség) / nyereség összesen		- 83 263	3 039
(1) A 2020. december 31-én lezárult évben a kamat- és kamatjellegű bevételek 77,9 millió EUR bevételt tartalmaznak az effektívkamatláb-módszeren alapuló amortizált bekerülési értéken tartott eszközök után (2019: 93,9 millió EUR).

KIMUTATÁS A KAPOTT HOZZÁJÁRULÁSOK VÁLTOZÁSAIRÓL A 2020. DECEMBER 31-ÉN LEZÁRULT ÉV VONATKOZÁSÁBAN

(ezer EUR)
	Megjegyzések	Lehívott hozzájárulás	Felhalmozott eredmény	Összesen
(2020. január 1.)		2 967 000	220 036	3 187 036
A tárgyév során lehívott tagállami hozzájárulások A 9. EFA kamattámogatásokhoz és technikai segítségnyújtáshoz való hozzájárulásának átcsoportosítása a kapott hozzájárulásokra	17 17	209 614 45 081	- -	209 614 45 081
2020. évi (veszteség)		-	- 83 263	- 83 263
A kapott hozzájárulások változásai		254 695	- 83 263	171 432
(2020. december 31.)		3 221 695	136 773	3 358 468
(2019. január 1.)		2 697 000	216 997	2 913 997
A tárgyév során lehívott tagállami hozzájárulások 2019. évi nyereség	17	270 000 -	- 3 039	270 000 3 039
A kapott hozzájárulások változásai		270 000	3 039	273 039
2019.12.31-én		2 967 000	220 036	3 187 036

CASH FLOW-KIMUTATÁS

A 2020. DECEMBER 31-ÉN LEZÁRULT ÉV VONATKOZÁSÁBAN

(ezer EUR)
	Megjegyzések	2020.1.1-től 2020.12.31-ig	2019.1.1-től 2019.12.31-ig
MŰKÖDÉSI TEVÉKENYSÉGEK
Tárgyévi (veszteség) / nyereség		- 83 263	3 039
Kiigazítások (az alábbiak tekintetében)
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok nettó eredménye valós értéken	8	47 909	- 8 629
A hitelekből és előlegekből származó értékvesztésben bekövetkezett változások, csökkentve a visszaírással	7	4 312	- 17 243
Hitelek és előlegek nettó eredménye az eredménnyel szemben valós értéken értékelve		29 621	8 331
Hitelek és előlegek elhatárolt kamatának és amortizált bekerülési értékének változása	7	- 5 202	- 5 087
A kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok nettó változása, csökkentve a visszaírással	13	228	- 107
A hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok nettó változása, csökkentve a visszaírással		- 4 117	13 447
A származtatott termékek valós értékének változásai		- 18 949	- 12 611
Lejáratig tartott pénztári pénzügyi eszközök elhatárolt kamatának és amortizált bekerülési értékének változása	10	1 067	331
A halasztott bevételek változása		- 2 834	- 1 198
Az árfolyamváltozások hitelekre gyakorolt hatása	7	90 878	- 17 752
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok árfolyamváltozás miatti változása	8	33 616	- 6 812
Az árfolyamváltozások tartott pénzeszközökre gyakorolt hatása		9 233	2 369
A működési tevékenységekből származó nyereség / (veszteség) a működési eszközökben és kötelezettségekben bekövetkezett változás előtt		102 499	- 41 922
Hitelfolyósítás	7	- 560 291	- 311 185
Hitelek visszafizetése	7	276 101	355 078
Kölcsönök értékesítése és behajtási intézkedésekből származó bevételek		2 362	2 194
A pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek elhatárolt kamatának változása	5	66	- 93
Pénztári pénzügyi eszközök (növekedése)	10	- 2 710 009	- 2 948 021
Pénztári pénzügyi eszközök lejárata	10	2 689 790	2 952 905
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok csökkenése	8	- 85 305	- 106 943
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok nettó bevétele		85 477	71 024
Egyéb eszközök növekedés / (csökkenése)		109	- 171
Egyéb kötelezettségállomány (növekedése) / csökkenése		- 1 093	140
Az Európai Beruházási Banknak fizetendő egyéb összegek állományának növekedése		8 543	2 187
Működési tevékenységek során felhasznált nettó cash flow		- 191 751	- 24 807
FINANSZÍROZÁSI TEVÉKENYSÉGEK
A tagállamoktól kapott hozzájárulások A tagállamoktól kamattámogatás és technikai segítségnyújtás címén kapott összegek A tagállamok nevében kamattámogatás és technikai segítségnyújtás címén kifizetett összegek Finanszírozási tevékenységekből származó nettó cash flow		227 035 60 387 - 18 807 268 615	284 820 30 000 - 28 220 286 600
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek nettó növekedése		76 864	261 793
Összefoglaló cash flow-kimutatás: Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állománya a pénzügyi év elején Tevékenységek során felhasznált/tevékenységekből származó nettó cash flow Működési tevékenységek Finanszírozási tevékenységek Az árfolyamváltozások pénzeszközökre és pénzeszköz-egyenértékesekre gyakorolt hatásai		837 980 - 191 751 268 615 9 233	573 818 - 24 937 286 730 2 369
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek állománya a pénzügyi év végén		924 077	837 980
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összetétele: Pénzeszközök Lekötött betétek (az elhatárolt kamat kivételével) Kereskedelmi értékpapírok	5 5 5	398 991 380 000 145 086	72 166 622 991 142 823
		924 077	837 980

Megjegyzések a pénzügyi kimutatásokhoz, 2020. december 31-i állapot

I. Általános információk

A beruházási keretet (a továbbiakban: a beruházási keret vagy a Keret) az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok csoportja (a továbbiakban: az AKCS-államok) és az Európai Unió és tagállamai közötti tárgyalások eredményeként létrejött, 2000. június 23-án aláírt és 2005. június 25-én, illetve 2010. június 22-én módosított, együttműködési és fejlesztési támogatást célzó Cotonoui Megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) keretében hozták létre.

A Keret nem önálló jogalany, tagállamoktól (donoroktól) kapott hozzájárulásait az Európai Beruházási Bank (EBB) kezeli a megállapodásnak megfelelően; az EBB a Keret igazgatását is ellátja.

A megállapodás szerinti finanszírozást az uniós tagállamok költségvetéseiből nyújtják. Az uniós tagállamok hozzájárulása a beruházási keret finanszírozására allokált összegekből és a kamattámogatások finanszírozására nyújtott támogatásokból áll, a többéves pénzügyi kereteknek (a 2000-2007-es időszakra vonatkozó, 9. EFA-ként ismert első pénzügyi jegyzőkönyvnek, a 2008-2013-as időszakra vonatkozó, 10. EFA-ként ismert második pénzügyi jegyzőkönyvnek, valamint a 2014-2020-as időszakra vonatkozó, 11. EFA-ként ismert harmadik pénzügyi jegyzőkönyvnek) megfelelően. Az EBB feladata az alábbiak kezelése:

- a beruházási keret, egy 3 685,5 millió EUR összegű kockázatot viselő forgóalap, amelynek célja az AKCS-országokban történő magánszektorbeli befektetések ösztönzése, ebből 48,5 millió EUR a tengerentúli országok és területek (a továbbiakban: TOT-országok) számára van elkülönítve,

- a kamattámogatások finanszírozására nyújtott, legfeljebb 1 220,85 millió EUR értékű támogatás az AKCS-országok részére, illetve legfeljebb 8,5 millió EUR a TOT-országok részére. E támogatás legfeljebb 15%-a projektspecifikus technikai segítségnyújtás finanszírozására is fordítható.

Az EU és az AKCS olyan átmeneti rendelkezésekről állapodott meg, amelyek - attól függően, hogy melyik következik be előbb - 2021. november végéig, az AKCS és az EU közötti új megállapodás hatálybalépéséig vagy az új megállapodásnak az Unió és az AKCS-államok közötti ideiglenes alkalmazásáig lehetővé teszik a műveletek EBB általi aláírását az AKCS-régióban (az AKCS-EU Nagykövetek Bizottságának 2/2020 határozata (2020. december 4) az AKCS-EU Nagykövetek Bizottsága 3/2019 határozatának az AKCS-EU partnerségi megállapodás 95. cikkének (4) bekezdése szerinti átmeneti intézkedések elfogadása céljából történő módosításáról ^* .

2020. december 15-én megállapodás született az EU 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó külső tevékenységeit lefedő Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközről (NDICI). Ez magában foglalja a költségvetésben jelenleg nem szereplő EFA beépítését az uniós költségvetésbe. Az NDICI rendelet teremti meg a jogi alapját annak, hogy a Bizottság az EU-n kívüli tevékenysége tekintetében a jövőben uniós megbízatásokat adhasson az EBB-nek. Megteremti továbbá a külső beruházási keretét annak, hogy az Unió az uniós költségvetés terhére történő támogatások és garancianyújtások útján együttműködjön a partnerintézményekkel. Az NDICI jogi szövegének hivatalos elfogadására várhatóan 2021 tavaszán kerül sor.

2020. december 23-án a Tanács úgy határozott, hogy az AKCS beruházási keretének jelenlegi kötelezettségvállalási időszakát legalább hat hónappal meghosszabbítja. A jövőben az AKCS beruházási kereten belüli pénzügyi eszközökből befolyó bevételeket az NDICI keretében, egy az Európai Fenntartható Fejlődési Alap (EFFA+) alá tartozó, kifejezetten az AKCS magánszektorára irányuló keret és egy vagyonkezelői alap együttesén keresztül kell kihelyezni úgy, hogy mindkettőt az EBB-nek kell végrehajtania.

A beruházási keret kötelezettségvállalási időszakának meghosszabbítását követően a Bank 2021. június 30-ig vagy a külső finanszírozási eszköz létrehozásáról szóló rendelet hatálybalépéséig - attól függően, hogy melyik időpont a későbbi -, de legkésőbb 2021. november 30-ig folytatja a műveletek jóváhagyását ^* .

A pénzügyi kimutatások a vállalkozás folytatásának elve alapján készültek, ami azt feltételezi, hogy a beruházási keret képes lesz a műveletek keretében fennálló valamennyi kötelezettség teljesítésére. A beruházási keret határozatlan időtartamú. A

II. EFA belső megállapodása (a 14. cikk (3) bekezdése értelmében) annyi ideig marad hatályban, ami az AKCS-EU partnerségi megállapodás, a tengerentúli társulási határozat és a többéves pénzügyi keret értelmében finanszírozott valamennyi művelet teljes mértékű végrehajtásához szükséges.

Ez a pénzügyi kimutatás a 2020. január 1-jétől 2020. december 31-ig terjedő időszakra vonatkozik.

Az EBB igazgatási bizottságának javaslatára az EBB igazgatótanácsa 2021. március 11-én elfogadta, majd 2021. április 23-ig történő jóváhagyásra az EBB kormányzótanácsa elé továbbíttatta e pénzügyi kimutatásokat.

2. Lényeges számviteli politikák

2.1. A beszámolókészítés alapja - Megfelelésre vonatkozó kijelentés

A Keret pénzügyi kimutatásait az Európai Unió által elfogadott nemzetközi pénzügyi beszámolókészítési standardokkal (IFRS) összhangban készítették el.

a) Jelentős számviteli mérlegelések és becslések

A pénzügyi kimutatások összeállítása szükségessé teszi számviteli becslések alkalmazását. Szükséges továbbá, hogy az Európai Beruházási Bank vezetősége a beruházási keret számviteli politikájának alkalmazásakor mérlegelést alkalmazzon. A következőkben bemutatjuk azokat a területeket, amelyek igen összetettek vagy alaposabb mérlegelést igényelnek, illetve amelyeken a feltételezések és becslések jelentős hatással vannak a pénzügyi kimutatásokra.

A mérlegelések és becslések alkalmazása a következő területeken a legjelentősebb:

Pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékelése

Az aktív piacokon forgalmazott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek valós értéke a jegyzett piaci árakon vagy a brókerek árjegyzésein alapul. Amennyiben a valós érték nem vezethető le az aktív piacokból, akkor azokat különböző - matematikai modelleket tartalmazó - értékelési technikák segítségével határozzák meg. Az e modellekhez használt adatokat lehetőség szerint megfigyelhető piacokról nyerik, de amennyiben ez nem lehetséges, a valós érték megállapításánál bizonyos fokú mérlegelésre van szükség. Az értékelések az értékelési technikákhoz használt inputok alapján a 2.4.2. és a 4. megjegyzésben ismertetettek szerint a valósérték-hierarchia különböző szintjeire sorolhatók be.

Hitelekből és előlegekből származó értékvesztés

Az értékvesztés miatti veszteségek meghatározásakor a várható hitelezési veszteség értékelése jelentős mérlegelést tesz szükségessé a vezetés részéről, különösen a hitelkockázat kezdeti megjelenítés óta bekövetkezett jelentős növekedését, az előre tekintő információk beépítését, valamint a jövőbeni cash flow-k és biztosítéki értékek összegének és ütemezésének további becslését. Ezeket a becsléseket számos olyan tényező befolyásolja, amelyek jelentősen módosíthatják a megjelenítendő elszámolt veszteség ütemezését és összegét (2.4.2. megjegyzés). A Covid19 okozta értékvesztésre gyakorolt hatásokra vonatkozó releváns feltételezéseket a 2.4.2. megjegyzés és a 3.2.3.7. megjegyzés részletezi.

Nem jegyzett tőkebefektetések értékelése

A nem jegyzett tőkebefektetések értékelése általában a következők egyikén alapszik:

- jelenlegi, független piaci tranzakciók,

- olyan másik instrumentum jelenlegi valós értéke, amely lényegében azonos,

- a hasonló feltételekkel és kockázati tényezőkkel rendelkező tételekre alkalmazandó, az aktuális rátával diszkontált várható cash flow,

- kiigazított nettó eszközérték módszer, vagy

- egyéb értékelési modellek.

A nem jegyzett tőkebefektetések cash flow-jának és diszkonttényezőinek meghatározása jelentős becslést kíván. A beruházási keret értékelési technikáit időről időre finomítják és érvényességüket is vizsgálják, vagy az instrumentum megfigyelhető aktuális piaci árainak felhasználásával, vagy pedig más rendelkezésre álló, megfigyelhető piaci adatok figyelembevételével.

Azon gazdálkodó egységek konszolidálása, amelyekben a Keret érdekeltséggel rendelkezik

Az EBB jelentős mérlegelés útján megállapította, hogy nem gyakorol ellenőrzést egy olyan gazdálkodó egység felett sem, amelyben érdekeltséggel rendelkezik. Ez annak tudható be, hogy az ilyen gazdálkodó egységekben vagy a beltag, vagy az alapkezelő vagy az igazgatótanács rendelkezik kizárólagos felelősséggel a partnerség tevékenységeinek és ügyeinek irányításáért és ellenőrzéséért, illetve rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel a partnerség céljának és célkitűzéseinek végrehajtásához szükséges feladatok befektetési és szakpolitikai iránymutatásoknak megfelelő ellátásához.

b) A számviteli politika változásai

A Keret az alábbiak kivételével a jelen pénzügyi kimutatások minden időszakára következetesen a 2.4. megjegyzésben meghatározott számviteli politikákat alkalmazta. A Keret a következő új standardokat és standardmódosításokat vezette be:

Elfogadott standardok

A jelenlegi standardok alábbi értelmezései, valamint módosításai és felülvizsgálata a Keret pénzügyi kimutatásai vonatkozásában 2020. január 1-jétől hatályosak:

A referencia-kamatláb reformja - Az IFRS 9, az IAS 39, továbbá az IFRS 7 standard módosításai

Az IASB 2019 szeptemberében közzétette az IFRS 9, az IAS 39 és az IFRS 7 standard módosításait, amelyek átmeneti könnyítésként a bizonytalan időszakban lehetővé tennék az aktuális referencia-kamatláb alternatív, csaknem kockázatmentes kamatlábbal való felváltása előtt a fedezeti elszámolás további folytatását.

Az IFRS 9 standard módosításai több olyan könnyítést vezetnek be, amelyek a referencia-kamatláb reformja által közvetlenül érintett valamennyi fedezeti kapcsolatra vonatkoznak. Az első három könnyítés az alábbiakról rendelkezik:

- annak értékelése, hogy valamely előre jelzett ügylet (vagy annak komponense) nagyon valószínű-e,

- annak értékelése, hogy mikor kell a cash flow-fedezeti tartalékban lévő összeget átsorolni az eredménybe,

- a fedezett tétel és a fedezeti instrumentum közötti gazdasági kapcsolat értékelése.

Az említett könnyítések mindegyike esetében az a kiinduló feltételezés, hogy a fedezett cash flow alapjául szolgáló referenciaértékek az IBOR reform következtében nem módosulnak.

A negyedik könnyítés arról rendelkezik, hogy a nem szerződéses módon meghatározott kockázati komponensnek csak a kezdeti fedezeti megjelöléskor kell elkülönülten azonosíthatónak lennie, folyamatosan nem.

A könnyítések alkalmazása kötelező, és korlátlanul folytatni kell a módosításokban ismertetett események hiányában is. A módosítások a könnyítések által érintett fedezeti kapcsolatok vonatkozásában speciális közzétételi követelményeket is bevezetnek. A módosításokat visszamenőlegesen kell alkalmazni. A korábban megszüntetett fedezeti kapcsolatok azonban nem állíthatók vissza az alkalmazáskor, és utólag sem jelölhetők meg fedezeti kapcsolatok.

A módosítások elfogadása nem volt lényeges hatással a Keret pénzügyi kimutatásaira.

A lényegesség meghatározása - Az IAS 1 A pénzügyi kimutatások prezentálása és az IAS 8 Számviteli politika, a számviteli becslések változásai és hibák standardok módosításai.

A módosítások tisztázzák a „lényegesség” meghatározását, valamint összhangba hozzák a fogalmi keretben és magukban a standardokban alkalmazott meghatározást. A módosított meghatározás szerint „Az információ lényeges, ha kihagyása, téves bemutatása vagy elfedése észszerű várakozások szerint befolyásolja az általános célú pénzügyi kimutatások elsődleges felhasználóinak azon döntéseit, amelyeket az említett - az adott beszámolót készítő gazdálkodó egységről pénzügyi információkat nyújtó - pénzügyi kimutatások alapján hoznak.” A módosítás azt is tisztázza, hogy „az általános célú pénzügyi kimutatások elsődleges felhasználói” - akik az említett pénzügyi kimutatások címzettjei - olyan „meglévő és potenciális befektetők, kölcsönadók és más hitelezők”, akiknek az általuk igényelt pénzügyi információk jelentős részét az általános célú pénzügyi kimutatásokból kell beszerezniük.

A módosítások nem gyakoroltak jelentős hatást a Keret pénzügyi kimutatásaira.

Az IFRS standardokban a Fogalmi keretre történő hivatkozások módosításai.

A pénzügyi beszámolásra vonatkozó felülvizsgált Fogalmi keret nem minősül standardnak, és a keretben szereplő egyik fogalom sem írja felül a standardok által meghatározott fogalmakat és követelményeket, hanem alapvetően az a célja, hogy segítse a Testületet a standardok kidolgozásában és amennyiben nem áll rendelkezésre alkalmazandó standard, úgy támogassa a pénzügyi kimutatások készítőit a következetes számviteli politikák kidolgozásában, továbbá valamennyi érintett felet segítse a standardok megértésében és értelmezésében. A Fogalmi keret új fogalmakat, frissített meghatározásokat, valamint az eszközök és kötelezettségek elszámolására vonatkozó frissített kritériumokat tartalmaz, és tisztáz néhány fontos fogalmat.

A Keret 2020. január 1-jén fogadta el a felülvizsgált Fogalmi keretet. A felülvizsgált Fogalmi keret nem gyakorolt jelentős hatást a Keret pénzügyi kimutatásaira.

Kibocsátott, de még el nem fogadott standardok

A referencia-kamatláb reformja - 2. szakasz - Az IFRS 9, az IAS 39, az IFRS 7, az IFRS 4 és az IFRS 16 standard módosításai

Az IASB 2020. augusztus 27-én közzétette „A referencia-kamatláb reformja - 2. szakasz - Az IFRS 9, az IAS 39, az IFRS 7, az IFRS 4 és az IFRS 16 standard módosításai” című dokumentumot. A második szakasz módosításainak közzétételével az IASB befejezte a bankközi kamatláb (IBOR) reformjával kapcsolatos munkáját.

A módosítások átmeneti könnyítéseket biztosítanak a pénzügyi beszámolási hatások kezelésére, amennyiben egy bankközi kamatlábat alternatív, közel kockázatmentes kamatlábbal váltják fel.

A módosítások a 2021. január 1-jén vagy azt követően kezdődő éves időszakokra alkalmazandók. A Keret korábban nem alkalmazta ezeket a módosításokat, és a hatás vizsgálatára és az átállás kezelésére a szolgálatokon átnyúló IBOR-munkacsoport jött létre.

c) A lényeges számviteli politikák összefoglalása

A pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás likviditás szerint csökkenő sorrendben mutatja be az eszközöket és a kötelezettségeket, és nem tesz különbséget forgó- és befektetett eszközök, illetve rövid és hosszú lejáratú kötelezettségek között.

i. Devizaátszámítás

A beruházási keret pénzügyi kimutatásai euróban (EUR) készülnek, amely egyben a funkcionális pénznem is. Eltérő jelölés híján a pénzügyi adatok ezer EUR-ra kerekített összegek.

Az eurótól eltérő pénznemben végzett tranzakciók átszámítása a tranzakciók időpontjában érvényes átváltási árfolyamon történik.

Az eurótól eltérő pénznemben meghatározott monetáris eszközöket és kötelezettségeket a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás fordulónapján érvényes átváltási árfolyamon számítják át euróra. Az átszámításból adódó nyereséget vagy veszteséget az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza.

Az eurótól eltérő pénznemben megadott, eredeti bekerülési értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket azon az átváltási árfolyamon számítják át, amely az eredeti ügylet napján érvényben volt. Az eurótól eltérő pénznemben megadott, valós értéken nyilvántartott, nem monetáris tételeket a valós érték meghatározásának napján érvényes átváltási árfolyamon számítják át.

Az ügyleteknek az ügylet napján érvényestől eltérő árfolyamon történő elszámolásából adódó árfolyamkülönbségeket és az el nem számolt, eurótól eltérő pénznemben nyilvántartott monetáris eszközökből és kötelezettségekből keletkező, nem realizált árfolyamkülönbségeket az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás tartalmazza.

ii. A derivatíváktól különböző pénzügyi eszközök

A nem származékos pénzügyi instrumentumokat kezdetben az elszámolás napja alapján jelenítik meg.

Besorolás és értékelés

Pénzügyi eszközök

A kezdeti megjelenítéskor a pénzügyi eszközök amortizált bekerülési értéken értékeltként, az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeltként vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként, a pénzügyi kötelezettségek pedig amortizált bekerülési értéken értékeltként vagy az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként sorolhatók be.

Az IFRS 9 standard szerint a besorolás annak megállapításával kezdődik, hogy a pénzügyi eszközt adósság- vagy tőkeinstrumentumnak kell-e tekinteni. Az IFRS 9 standard az IAS 32 Pénzügyi instrumentumok: bemutatás standard fogalommeghatározásaira hivatkozik.

Adósságinstrumentumok azok az instrumentumok, amelyek a partner szemszögéből pénzügyi kötelezettségnek minősülnek, vagyis a hitelek és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, többek között a strukturált gazdálkodó egységek, a kormányok vagy vállalatok által kibocsátott kötvények, befektetési jegyek vagy certifikátok.

Az adósságinstrumentum amortizált bekerülési értéken értékeltként kerül besorolásra, ha teljesíti a két következő feltételt, és nincs kijelölve az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként:

- az eszközt olyan üzleti modell alapján tartják, amely az eszközök tartásával járó szerződéses cash flow-k beszedését célozza, és

- a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash flow-kat eredményeznek, amelyek kizárólag a tőke és a kint levő tőkeösszeg után járó kamat kifizetései (ez az ún. SPPI kritérium).

Az adósságinstrumentum az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken értékeltként kerül besorolásra, ha teljesíti a két következő feltételt, és nincs kijelölve az eredménnyel szemben valós értéken értékeltként:

- az eszközt olyan üzleti modell alapján tartják, amely szerződéses cash flow-k beszedésével és a pénzügyi eszközök eladásával éri el célját, valamint

- a pénzügyi eszköz szerződéses feltételei meghatározott időpontokban olyan cash flow-kat eredményeznek, amelyek megfelelnek az SPPI kritériumnak.

A fenti követelményeket a teljes pénzügyi eszközre kell alkalmazni, még akkor is, ha az beágyazott származékos terméket tartalmaz.

A tőkeinstrumentumok olyan instrumentumok, amelyek a kibocsátó szemszögéből saját tőkének minősülnek, vagyis nem tartalmaznak szerződéses fizetési kötelezettséget, továbbá maradványérdekeltséget testesítenek meg a kibocsátó nettó eszközeiben. A tőkeinstrumentumokat az eredménnyel szemben valós értéken értékelik.

A Keret a nem kereskedési céllal tartott tőkebefektetés kezdeti megjelenítésekor visszavonhatatlanul amellett dönthet, hogy a későbbi változásokat az egyéb átfogó jövedelemben mutatja be. E döntést befektetésenként hozza meg.

Minden más pénzügyi eszköz besorolása az eredménnyel szemben valós értéken történik.

Az üzleti modell értékelése

Az EBB a Keret kezelőjeként portfóliószinten értékeli azon üzleti modellt, amely alapján az adósságinstrumentumot tartják, mivel ez tükrözi a legjobban az üzleti tevékenység irányításának és a vezetés tájékoztatásának módját. A következőkkel kapcsolatos információkat veszi figyelembe:

- a portfólió deklarált politikái és célkitűzései, és a politikák gyakorlati végrehajtása. Itt különösen azt vizsgálja, hogy a vezetés stratégiája a szerződéses kamatbevételek megszerzésére, egy adott kamatlábprofil fenntartására, a pénzügyi eszközök és az azokat finanszírozó kötelezettségek időtartamának összehangolására vagy az eszközök értékesítéséből származó cash flow-k realizálására összpontosít-e,

- a portfólió teljesítményét miként értékelik és miként jelentik a Keret vezetésének,

- az üzleti modell teljesítményével (és az adott üzleti modell alapján tartott pénzügyi eszközökkel) kapcsolatos kockázatok, valamint e kockázatok kezelésének módja, és

- az értékesítés gyakorisága, volumene és ütemezése a korábbi időszakokban, az értékesítések indokai és a jövőbeni értékesítési tevékenységgel kapcsolatos elvárások.

Az értékesítési tevékenységre vonatkozó információkat azonban nem elszigetelten, hanem annak átfogó értékelése keretében kell figyelembe venni, hogy a Keret hogyan valósítja meg a pénzügyi eszközök kezelésével kapcsolatos deklarált célkitűzést, és miként realizálja a cash flow-kat.

A Hatásfinanszírozási Keret közvetlen hitelműveleteinek üzleti modelljét a 24. megjegyzésben közzétettek mutatják be.

Kizárólag a tőke és a kamatok kifizetésére irányuló (SPPI) kritérium

Ezen értékelés alkalmazásában a tőke az adósságinstrumentum kezdeti megjelenítéskori valós értékét jelenti. A kamat a pénz időértékének, a meghatározott időszak alatt kint levő tőkeösszeggel kapcsolatos hitelkockázatnak, valamint az egyéb alapvető hitelezési kockázatoknak és költségeknek (például a likviditási kockázatnak és az igazgatási költségeknek) az ellenértékét, valamint a nyereségrátát tartalmazza.

Annak értékelésekor, hogy a szerződéses cash flow-k kizárólag a tőke és a tőke után járó kamat kifizetéseinek minősülnek-e, az instrumentum szerződési feltételeit kell figyelembe venni. Ez magában foglalja annak értékelését, hogy a pénzügyi eszköz tartalmaz-e olyan szerződéses feltételt, amely miatt a szerződéses cash flow-k ütemezése vagy összege oly mértékben változhat, hogy az meggátolja e feltétel teljesülését.

Kivezetés

A Keret akkor vezeti ki a pénzügyi eszközt, ha lejárnak a pénzügyi eszközből származó cash flow-kra vonatkozó szerződéses jogok, vagy ha a szerződéses cash flow-kra vonatkozó jogokat átruházza egy olyan ügyletben, amelyben a Keret átruházza a pénzügyi eszköz tulajdonlásával járó kockázatokat és hasznokat, vagy amelyben a Keret lényegében megtartja a tulajdonlással járó összes kockázatot és hasznot, de nem tartja meg a pénzügyi eszköz ellenőrzését.

Egy pénzügyi eszköz vagy pénzügyi kötelezettség kivezetésekor (2.4.4. megjegyzés) az eredményben jelenítik meg az eszköz vagy kötelezettség könyv szerinti értéke (illetve az eszköz vagy kötelezettség kivezetett részének könyv szerinti értéke) és az azon összeg közötti különbséget, amely i. a kapott vagy kifizetett ellenértékből és ii. az egyéb átfogó jövedelemben megjelenített halmozott nyereségből vagy veszteségből adódik; ez alól kivételt képeznek az egyéb átfogó jövedelemmel szemben valós értéken elszámolt tőkeinstrumentumoknak az egyéb átfogó jövedelemben elszámolt halmozott nyereségei vagy veszteségei, amelyeket elidegenítéskor az eredmény helyett a tartalékalapba csoportosítanak át.

Átsorolás

A kezdeti megjelenítést követően a pénzügyi eszközöket kizárólag akkor sorolják át, ha a Keret megváltoztatja a pénzügyi eszközök kezelésére vonatkozó üzleti modelljét.

Módosítás

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszköz akkor tekinthető módosítottnak, ha a hozzá kapcsolódó szerződéses cash flow-k újratárgyalásra vagy egyéb módon módosításra kerültek. Az újratárgyalás vagy a módosítás eredményezheti, de nem feltétlenül eredményezi a régi pénzügyi eszköz kivezetését és az új pénzügyi eszköz megjelenítését.

Az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszköz cash flow-jának a pénzügyi eszköz kivezetését eredményező lényeges szerződéses módosítása esetén az új pénzügyi eszközt valós értéken kell megjeleníteni, és a módosítás eredményre gyakorolt hatását ki kell mutatni az eredménykimutatás „Pénzügyi műveletek eredménye” részében.

A szerződéses módosítás akkor minősül lényegesnek, ha a pénzáramlások módosított feltételek szerinti diszkontált jelenértéke (az eredeti effektív kamatlábbal diszkontálva) legalább 10%-kal eltér az eredeti pénzügyi eszköz fennmaradó pénzáramlásainak diszkontált jelenértékétől. Olyan minőségi tényezőket is figyelembe kell venni, mint például annak a pénznemnek a változása, amelyben a pénzügyi eszköz denominált, valamint az átváltási jellemzők.

Pénzügyi instrumentumok valós értéken történő értékelése

A valós érték az az ár, amely az értékelés időpontjában az eszköz értékesítése vagy a kötelezettség átruházása kapcsán a piaci szereplők közötti szokásos ügyletben felmerült volna az elsődleges, vagy annak hiányában a Keret által elérhető legkedvezőbb piacon.

Szükség esetén a Keret helyett az EBB értékeli valós értéken az adott instrumentumot, annak aktív piaci jegyzett ára alapján. A piac aktívnak minősül, ha azon az eszköz vagy a kötelezettség vonatkozásában megfelelő gyakorisággal és volumenben kötnek ügyleteket az árképzési információk folyamatos beszerzéséhez.

Amennyiben a pénzügyi eszközöknek és a pénzügyi kötelezettségeknek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban szereplő valós értéke nem vezethető le az aktív piacokból, akkor azokat különböző - matematikai modelleket tartalmazó - értékelési technikák segítségével határozzák meg. Az e modellekhez használt adatokat lehetőség szerint megfigyelhető piacokról nyerik, de amennyiben ez nem lehetséges, a valós érték megállapításánál bizonyos fokú mérlegelésre van szükség. A kiválasztott értékelési technika figyelembe vesz minden olyan tényezőt, amelyet az ügylet árazásakor a piaci szereplők is figyelembe vennének.

Az értékelési technikák tartalmazhatnak nettó jelenértékeket és diszkontált cash flow-modelleket, hasonló, piaci szinten megfigyelhető árakkal rendelkező instrumentumokkal való összevetést, Black-Scholes- és polinomiális opcióárazási modelleket, továbbá egyéb értékelési modelleket. Az értékelési technikákban alkalmazott feltételezések és inputok közé tartoznak kockázatmentes és irányadó kamatlábak, diszkontráták becsléséhez használt hitelkockázati felárak, kötvény- és részvényárak, devizaárfolyamok, részvényárak és -árfolyamok, továbbá várható árvolatilitások és árkorrelációk.

Az értékelési technikák célja, hogy a valós értéken történő értékeléssel kimutassák azt az árat, amely az értékelés időpontjában az eszköz értékesítése vagy a kötelezettség átruházása kapcsán a piaci szereplők közötti szokásos ügyletben felmerült volna.

A Bank az elterjedt, egyszerűbb pénzügyi instrumentumok - például kamatláb- és devizaswapok - valós értékének meghatározására olyan, széles körben elismert értékelési modelleket használ, amelyek csak megfigyelhető piaci adatokat vesznek figyelembe, és korlátozott mértékben igényelnek vezetői mérlegelést és becslést. Megfigyelhető árak és modellinputok általában hozzáférhetők a hitel- és a tulajdonviszonyt megtestesítő jegyzett értékpapírok, a tőzsdén forgalmazott derivatívák és az olyan egyszerű tőzsdén kívüli derivatívák piacán, mint a kamatlábswapok. A megfigyelhető árak és modellinputok hozzáférhetősége csökkenti a vezetői mérlegelés és becslés szükségességét, illetve a valós érték meghatározásával kapcsolatos bizonytalanságot is. A megfigyelhető árak és inputok hozzáférhetősége a termékektől és a piacoktól függően eltér, emellett a pénzügyi piacok bizonyos eseményei és általános körülményei is befolyásolhatják.

A Bank az összetettebb instrumentumok esetében saját értékelési technikáit használja, amelyeket elismert értékelési modellekből fejlesztett ki. Előfordulhat, hogy a modellek néhány vagy akár összes lényeges inputja a piacon nem megfigyelhető, ezért azokat piaci árakból vagy rátákból kell származtatni, vagy feltételezésekre kell alapítani. A nem megfigyelhető lényeges inputok alkalmazását például olyan instrumentumok teszik szükségessé, mint bizonyos, aktív piaccal nem rendelkező hitelek és garanciák. A nem megfigyelhető lényeges inputokat alkalmazó értékelési modellek magasabb fokú vezetői mérlegelést és becslést igényelnek a valós érték meghatározásakor. Vezetői mérlegelésre és becslésre általában a használandó, megfelelő értékelési modell kiválasztásához, az értékelt pénzügyi instrumentum jövőbeni cash flow-inak meghatározásához, továbbá a partner fizetésképtelenségével és az előlegfizetésekkel kapcsolatos valószínűségnek, valamint a megfelelő diszkontrátáknak a meghatározásához van szükség.

A Keret a valós értéken történő értékelést az értékeléshez használt inputok jelentőségét tükröző következő valósérték-hierarchia alapján végzi:

- 1. szint: az inputok a Keret számára hozzáférhető, azonos instrumentumokat forgalmazó aktív piacok korrekció nélküli jegyzett piaci árai.

- 2. szint: az 1. szintű inputok kivételével minden olyan ár, amely megfigyelhető vagy közvetlenül (vagyis árakként) vagy közvetve (vagyis árakból származtatva). Ez a kategória a hasonló instrumentumok aktív piacainak jegyzett piaci árai alapján, az azonos vagy hasonló instrumentumok aktívnak nem tekintett piacainak jegyzett árai alapján vagy az egyéb olyan értékelési technikák segítségével értékelt instrumentumokat foglalja magában, amelyek minden lényeges inputja közvetlenül vagy közvetve megfigyelhető a piaci adatokból.

- 3. szint: nem megfigyelhető inputok. Ez a kategória magában foglalja mindazon instrumentumokat, amelyeknél az értékelési technika által használt inputok nem megfigyelhető adatokon alapulnak, és a nem megfigyelhető inputok lényeges hatást gyakorolnak az instrumentum értékelésére. Ez a kategória magában foglal olyan instrumentumokat, amelyeket hasonló instrumentumok jegyzett árai alapján értékelnek, amennyiben az instrumentumok különbségeinek bemutatásához lényeges nem megfigyelhető korrekciók vagy feltételezések szükségesek.

A Keret a valósérték-hierarchia szintjei közötti mozgásokat annak a beszámolási időszaknak a végén jeleníti meg, amelyben a változás történt.

Pénzügyi eszközök értékvesztése

Az IFRS 9 a várható hitelezési veszteség előretekintő modelljén alapul. Az EBB létrehozott egy keretet a „várható hitelezési veszteség” makrogazdaság állapotától függő kiszámításához. Ez a gazdasági ciklus pillanatnyi helyzetét figyelembe vevő („PIT”) hitelkockázati paraméterek (nemteljesítési valószínűség - „PD” és nemteljesítéskori veszteségráta - „LGD”) makrogazdaság által vezérelt szisztematikus tényezőn (hitelcikluson) alapuló és makrogazdasági előrejelzéseken vagy forgatókönyveken keresztül előre vetített összeállítását foglalja magában. A végső várható hitelezési veszteség a vonatkozó makrogazdasági forgatókönyvek szerinti várható hitelezési veszteségek valószínűséggel súlyozott átlaga. Ez az előretekintő értékvesztési modell az amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközökre, a pénzügyi garanciaszerződésekre és a mérlegen kívüli kötelezettségvállalásokra alkalmazandó.

Az IFRS 9 standard szerint az elszámolt veszteségeket a következők valamelyikének alapján kell értékelni:

- 12 havi várható hitelezési veszteségek: ezek a beszámoló fordulónapja után 12 hónapon belül lehetséges nemteljesítési eseményekből eredő várható hitelezési veszteségek, és

- élettartami várható hitelezési veszteségek: ezek a pénzügyi instrumentum várható élettartama alatt lehetséges nemteljesítési eseményekből eredő várható hitelezési veszteségek.

Az IFRS 9 standard „háromszakaszos” modellt határoz meg a hitelminőség kezdeti megjelenítés utáni változásain alapuló értékvesztés elszámolására. A pénzügyi instrumentumok az 1. szakaszba vannak besorolva, kivéve azokat az instrumentumokat, amelyek esetében a kezdeti megjelenítés után a hitelkockázat jelentős növekedését állapították meg. Ezek egyaránt tartalmaznak a Bank szakértelmén alapuló kvantitatív és kvalitatív információkat és elemzéseket, valamint hitelezési szakvéleményeket és prognózisokat.

A vásárolt vagy keletkeztetett értékvesztett eszközök (POCI eszközök) a kezdeti megjelenítés időpontjától a 3. szakaszba besorolandónak tekintetett pénzügyi eszközök. A POCI eszközök esetében az élettartami várható hitelezési veszteség kezdeti megjelenítés óta halmozott változásait az eredménykimutatásban jelenítik meg.

A Bank szakaszra vonatkozó értékelése egy lépcsőzetes megközelítésen alapul, amely összhangban áll a hitelkockázati iránymutatásokkal („CRG”) és a pénzügyi monitoring-iránymutatásokkal és -eljárásokkal („FMPG”), és figyelembe veszi különösen a korai figyelmeztetést kiváltó eseményeket, a figyelőlistát („WL”), a belső minősítéseket és a hátralékokat.

A standardalkotók által kiadott iránymutatással és a piaci gyakorlatokkal összhangban az EBB úgy véli, hogy a Covid19-világjárvány kedvezőtlen rendszerszintű gazdasági hatásának kezelését célzó, a Covid19-hez kapcsolódó rövid távú átstrukturálási intézkedések teljesítő szerződő felekre történő alkalmazása önmagában nem tekinthető automatikus kiváltó tényezőnek annak megállapításához, hogy a hitelkockázat jelentős növekedése ál fenn. Amint az a 3.2.3.8. megjegyzésben szerepel, az EBB szakértői véleményt alkalmaz az ilyen partnerek hitelkockázatának értékelésekor.

Az EBB úgy véli, hogy a Covid19-világjárvány hatása tükröződik a várható hitelezési veszteség jelenlegi előretekintő modelljében, amely kellően megbízhatónak tekinthető ahhoz, hogy figyelembe vegye az ilyen szélsőséges eseményeket. Nevezetesen, a vonatkozó hatásokat a makrogazdasági előrejelzések és a PD lejárati szerkezetei közvetlenül tartalmazzák.

A hitelkockázat jelentős növekedésekor a pénzügyi instrumentum átkerül a 2. szakaszba, de még nem minősül értékvesztettnek. Ha a pénzügyi instrumentum értékvesztetté válik, átkerül a 3. szakaszba.

A Bank a 3. szakaszba tartozó kitettségek azonosítása érdekében megállapítja, hogy van-e objektív bizonyíték a nemteljesítő kitettségre. Egy pénzügyi eszközt akkor tekint nemteljesítőnek, ha a hitelfelvevő a Keret visszkeresete nélkül valószínűleg nem fizeti vissza teljes egészében a Kerettel szembeni hiteltartozását, vagy ha a hitelfelvevő 90 napot meghaladóan késik a Kerettel szembeni bármely lényeges hiteltartozása törlesztésével.

Ezzel összefüggésben a Keret egy pénzügyi eszközt értékvesztettnek tekint, ha megállapítja, hogy nem lesz képes az eredeti szerződéses feltételek szerint esedékes összegek vagy az azokkal egyenértékű érték beszedésére. Az egyedi hitelezési kitettségek értékelése a hitelfelvevő jellemzői, az általános pénzügyi feltételek, az erőforrások és a múltbeli törlesztések, a pénzügyi felelősséget vállaló kezességvállalóktól várható támogatások, valamint adott esetben a biztosíték realizálható értéke alapján történik.

Az értékvesztett követeléseket legalább félévente felülvizsgálják és elemzik. A jövőbeni cash flow-k és biztosítéki értékek korábban becsült összegének és ütemezésének változása a hitelveszteségekre képzett céltartalékok változását eredményezi, amelyet az eredménykimutatásban számolnak el vagy írnak jóvá. Az értékvesztést csak akkor lehet visszaírni, ha a hitelminőség javulása olyan mértékű, hogy észszerű bizonyosságot ad az eredeti szerződéses feltételek szerinti tőke és kamat időszerű beszedésére. Leírásra akkor kerül sor, ha a követelés egészét vagy egy részét behajthatatlannak tekintik vagy elengedik. A leírásokat a korábban megállapított értékvesztésekkel vagy közvetlenül az eredménykimutatásban számolják el, csökkentve a követelés tőkeösszegét. A korábban leírt összegek részleges vagy teljes megtérülését az eredménykimutatásban írják jóvá.

A várható hitelezési veszteség értékelése - inputok, feltételezések és technikák

A 2. és a 3. szakaszba tartozó eszközök esetében az élettartami várható hitelezési veszteségeket, az 1. szakaszba tartozó eszközök esetében a 12 havi várható hitelezési veszteségeket kell értékelni.

A várható hitelezési veszteségeket a következő változók alapján számították:

- hitelminősítés és pillanatnyi nemteljesítési valószínűség (PD),

- pillanatnyi nemteljesítéskori veszteségráta (LGD),

- nemteljesítéskori kitettség (EAD).

A partner hitelminősítését adott időpontban a különböző partner- és kitettségkategóriákra szabott pontszámmodellek alkalmazásával meghatározzák.

Mindegyik hitelminősítés megfelel egy konkrét nemteljesítési valószínűségnek, amely annak a valószínűsége, hogy a partner a következő 12 hónapban vagy a kötelezettség hátralévő élettartamában nem teljesíti pénzügyi kötelezettségét. Ezért a minősítések elsődleges inputként szolgálnak a kitettségekre vonatkozó nemteljesítési valószínűség pillanatnyi lejárati szerkezetének meghatározásához. Az EBB a Keret hitelkockázati kitettségeiről teljesítési és nemteljesítési adatokat gyűjt. A gyűjtött adatokat iparág és régió szerint bontják. A hitelciklusokra homogén módon reagáló különböző iparágakat és régiókat együtt elemzik.

Az EBB statisztikai modellek használatával elemzi a gyűjtött adatokat és megbecsüli a kitettségek hátralévő élettartamára vonatkozó nemteljesítési valószínűséget, illetve értékeli, hogy ezek miként változnak az idő előrehaladtával és konkrét makrogazdasági forgatókönyvek mellett.

A nemteljesítéskori veszteségráta azt mutatja meg, hogy az EBB várakozása szerint mekkora a kitettségen a partner nemteljesítése miatt keletkező veszteség és a nemteljesítés időpontjában kint lévő összeg aránya. A nemteljesítéskori veszteségráta a az „1 - visszafizetési ráta” képlettel is meghatározható. A nemteljesítéskori veszteségráta becslését főként a földrajzi tényező és a partner típusa befolyásolja, amely öt fő kitettségi osztályba sorolható: szuverének, közintézmények, pénzügyi intézmények, vállalatok és projektfinanszírozás. A nemteljesítéskori veszteségráta értéke a kitettség termék- és szerződésspecifikus jellemzői alapján tovább pontosítható.

Az EBB a pillanatnyi helyzetre vonatkozó információkat és prognózisokat is figyelembe vesz egyfelől annak értékeléséhez, hogy egy instrumentum hitelkockázata jelentősen megnőtt-e a kezdeti megjelenítés óta, másfelől a várható hitelezési veszteségek értékeléséhez is.

A várható hitelezési veszteség méréséhez az EBB feltételes modellezési módszert dolgozott ki a PD lejárati szerkezeteinek kiszámítására, amely a következőket tartalmazza:

- a hitelciklus és a makrogazdasági változók között gazdaságilag észszerű kapcsolatot teremtő függvény meghatározását, és

- három makrogazdasági forgatókönyvet (egy alapforgatókönyvet és két, a gazdasági visszaesést és fellendülést tükröző forgatókönyvet) a GDP lehetséges többéves alakulásával és az azokhoz kapcsolódó valószínűségekkel.

A makrogazdasági forgatókönyvek kidolgozásához az EBB a globális gazdaság több országra kiterjedő és több egyenletre épülő, szemi-strukturális makromodelljét alkalmazza, országspecifikus blokkokkal. A központi/alapforgatókönyvet úgy alakították ki, hogy összhangban álljon az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzéseivel. A pozitív és negatív forgatókönyveket a központi forgatókönyv körül tervezték a több országra kiterjedő/több egyenletre épülő modell alkalmazásával. A forgatókönyvek levezetése a gazdasági tevékenység fő mérőszámának tekintett GDP-t érő sokkokból történik. A reál-GDP-t érő sokkokat úgy kalibrálják, hogy azok reprodukálják a változó múltbeli volatilitását. Adott esetben szakértői véleményt is alkalmaznak a GDP-sokkok méretének és tartósságának finomítására. Ennek eredményeként a sokkokat egy csökkenő függvénnyel együtt határozzák meg a sokkhatások időbeli alakulásának meghatározására. A bizonytalanság megragadása érdekében az egyes forgatókönyvekhez kapcsolódó valószínűségeket idővel következetesen alkalmazott piaci (volatilitási) mutatók és belsőleg kidolgozott mutatók/nyomonkövetési mutatók alapján határozzák meg.

A nemteljesítéskori kitettség a nemteljesítéskor várható kitettség nagyságát mutatja meg, a partnerrel szembeni aktuális kitettség és az aktuális összeget érintő potenciális szerződéses változások - többek között a törlesztés - alapján. A pénzügyi eszköz nemteljesítéskori kitettsége a bruttó könyv szerinti érték. A hitelfolyósítási kötelezettségek és a pénzügyi garanciák esetében a nemteljesítéskori kitettség magában foglalja a lehívott összeget.

2020-ban, valamint a modell folyamatban lévő felülvizsgálatával és karbantartásával összhangban az EBB aktualizálta a várható hitelezési veszteségre vonatkozó becslések kiszámításához használt PIT-, PD- és LGD-modelljeit. Az aktualizálás jellege főként az adatbeviteli források változásához kapcsolódik, konkrétabban a pillanatnyi várható hitelezési veszteség (élettartam és 12 hónap) kiszámítását támogató hitelciklus-modellezéshez használt hitel- és makrogazdasági adatokhoz. A hitelciklus felépítése jelenleg külső hitelminősítő intézet leminősítési és nemteljesítési rátára vonatkozó adataiból, előrejelzése pedig a reál-GDP éves növekedési rátáin, valamint a hosszú és rövid távú kamatlábak közötti különbségen - nevezetesen a kamatláb futamidős felárán - keresztül történik, míg az előző modellváltozat külső adatszolgáltatók által szolgáltatott pillanatnyi (PIT) PD-mutatókból nyerte ki a hitelciklust, és csak egyetlen makrogazdasági változót, nevezetesen a reál-GDP negyedéves növekedési rátáját tartalmazta.

A modell aktualizálása több fejlesztést is magában foglal, nevezetesen a hitelciklus új meghatározását, amely jobban képes megkülönböztetni az egyes iparágakat és régiószegmenseket, erősebb a kapcsolat a makrogazdasági változókkal, és lehetőség adódik második külső magyarázó változó (futamidős felár) beépítésére. A modell aktualizálásának hatását a 7.2. és a 14. megjegyzés taglalja.

1. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

A beruházási keret a folyószámlákat, valamint az eredetileg három hónapnál nem hosszabb rövid lejáratú betéteket és kereskedelmi kötvényeket sorolja a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek közé. A pénzeszközök és pénzeszköz-e-gyenértékesek amortizált bekerülési értéken szerepelnek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.

2. Pénztári pénzügyi eszközök

A pénztári pénzügyi eszközök közé a lejáratig tartás szándékával vásárolt jegyzett és nem jegyzett kötvények és a három hónapnál hosszabb eredeti lejáratú kereskedelmi értékpapírok tartoznak, értékelésük következetesen az amortizált bekerülési érték alapján történik.

Az ilyen kötvényeket és kereskedelmi értékpapírokat kezdetben bekerülési értéken, vagyis a közvetlenül kapcsolódó ügyleti költségekkel megnövelt valós értéken jelenítik meg. A nyilvántartott ár és a visszaváltási ár közötti különbséget az instrumentum hátralévő élettartama alatt az effektívkamatláb-módszernek megfelelően amortizálják.

3. Hitelek és előlegek

A hitelek és előlegek portfólióba tartozhatnak az olyan adósságinstrumentumok, például hitelek és hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, többek között a strukturált gazdálkodó egységek, a kormányok vagy vállalatok által kibocsátott kötvények, befektetési jegyek vagy certifikátok, amelyeket a gazdálkodó egység a lejáratukig kíván tartani, és be akarja szedni a szerződésből eredő cash flow-t.

A hitelek és előlegek a következőket foglalják magukban:

- Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek

- kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek és előlegek.

A beruházási keretből nyújtott hitelek akkor kerülnek kimutatásra a Keret aktívái között, amikor megtörténik a fizetés a hitelfelvevő felé. A hitelek folyósítatlan része a mérlegen kívüli tételek között, névértéken szerepel. Az SPPI kritériumnak megfelelő hiteleket először bekerülési értéken veszik nyilvántartásba (ez a nettó folyósított összeg - vagyis a tranzakciós költségeket is tartalmazó hitelösszeg valós értéke), a későbbiekben pedig az effektívkamatláb-módszert alkalmazva amortizált bekerülési értéken értékelik.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok akkor kerülnek kimutatásra a Keret eszközei között, amikor megtörténik a fizetés a kibocsátó felé, és az ilyen értékpapírok szerződés alapján egymáshoz kapcsolt vagy egy ügyletrészsorozatos adósságinstrumentum formájában jelenhetnek meg. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok igénybe nem vett része a mérlegen kívüli tételek között, névértéken szerepel. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat kezdetben bekerülési értéken, vagyis a közvetlenül kapcsolódó ügyleti költségekkel megnövelt valós értéken jelenítik meg, majd a későbbiekben az effektívkamatláb-módszert alkalmazva amortizált bekerülési értéken értékelik. A nyilvántartott ár és a visszaváltási ár közötti különbséget az instrumentum hátralévő élettartama alatt az effektívkamatláb-módszernek megfelelően amortizálják.

A hitelek és előlegek értékvesztésével kapcsolatos elszámolási elveket a 2.4.2. megjegyzés ismerteti.

Az SPPI kritériumot nem teljesítő hiteleket és előlegeket kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelik. A valós értéken történő értékelés módszere a diszkontált cash flow módszerén vagy a felszámolási értéken alapul.

4. Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok

A Keret két fajta tőkebefektetést különböztet meg: i. a közvetlen tőkebefektetéseket és a ii. kockázatitőke-alapokat. A részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok kezdeti megjelenítése az ügyleti költségekkel megnövelt valós értéken történik. A valós érték későbbi változásait, köztük a devizaátszámításból eredő nyereségeket vagy veszteségeket az egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban jelenítik meg, a Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok eredménye rovatban.

A nem jegyzett befektetések esetében a valós érték nem állapítható meg aktív piacokból, ezért azt elismert értékelési technikák alkalmazásával határozzák meg (4.2.1. megjegyzés).

A beruházási keret által szerzett részesedések jellemzően magántőke- vagy kockázatitőke-alapokba történő befektetések. Az ágazati gyakorlat szerint e befektetéseket általában több olyan befektető jegyzi közösen, amelyek egyike sem képes egyedül befolyásolni az érintett alap napi működését vagy befektetési tevékenységét. Következésképpen ha egy befektető tagja egy ilyen alap irányító szervének, az elvben nem jogosítja fel a befektetőt arra, hogy befolyásolja az alap napi működését. Emellett a magántőke- vagy kockázatitőke-alapok egyedi befektetői az alap olyan politikáit sem határozhatják meg, mint például az osztalékok vagy az egyéb juttatások fizetését szabályozó politika. Az ilyen döntéseket az alap vezetésének és a részvényesek összességének a jogait és kötelezettségeit szabályozó részvényesi megállapodás alapján rendszerint az alap vezetése hozza meg. A részvényesi megállapodás általában azt is megakadályozza, hogy az egyedi befektetők kétoldalú jelleggel az alapot érintő lényeges méretű ügyleteket hajtsanak végre, cserét eszközöljenek a vezetőségben vagy privilegizált hozzáférést kapjanak döntő fontosságú technikai információkhoz. A Keret befektetéseit az említett ágazati gyakorlatnak megfelelően hajtják végre, biztosítva, hogy a Keret ne gyakoroljon az IFRS 10 és az IAS 28 standard értelmében vett ellenőrzést vagy bármilyen formájú jelentős befolyást e befektetések felett, ideértve azokat is, amelyekben a beruházási keret a szavazati jogoknak több mint 20%-át birtokolja.

iii. Pénzügyi garanciák

A pénzügyi garanciaszerződés olyan szerződés, amely a Keret számára meghatározott fizetések teljesítését írja elő a garanciabirtokos abból adódó veszteségének megtérítésére, hogy egy meghatározott adós esedékességkor nem fizet a hitelviszonyt megtestesítő instrumentum feltételeivel összhangban.

A hatályos szabályok alapján ezek a garanciák nem teljesítik a biztosítási szerződésekre vonatkozó feltételeket (IFRS 4 Biztosítási szerződések standard).

A pénzügyi garanciákat az IFRS 9 Pénzügyi instrumentumok standard szerint származtatott termékként vagy pénzügyi garanciaként kell elszámolni, az IFRS 9 standardban meghatározott jellemzők és tulajdonságok alapján.

A származtatott termékekre (derivatívákra) vonatkozó számviteli politika a 2.4.5. megjegyzésben található.

A pénzügyi garanciákat kezdetben a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a „Kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok” alatt jelenítik meg, a pénzügyi garanciák kibocsátásához közvetlenül kapcsolódó ügyleti költségekkel megnövelt valós értéken. A kezdeti megjelenítéskor a fizetési kötelezettség a várt díjbevétel vagy a kezdeti várható veszteség nettó jelenértékének felel meg.

A kezdeti megjelenítést követően a pénzügyi garanciákat az alábbiak közül a magasabb értéken értékelik:

- az IFRS 9 standard szerint meghatározott elszámolt veszteség összege, és

- a kezdetben megjelenített díj, csökkentve az IFRS 15 standard elvei szerint megjelenített bevétellel.

A pénzügyi garanciákkal kapcsolatos, nem a garancia lehívására irányuló (IFRS 9 standard szerint értékelt) nettó kötelezettségek növekedését vagy csökkenését az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban jelenítik meg „A garanciákra képzett céltartalékok változása” alatt.

A kapott díjakat az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a „Díj- és jutalékbevételek” alatt jelenítik meg a pénzügyi garancia élettartama alatt a törlesztési ütemterv alapján az IFRS 15 standardnak megfelelően.

iv. A derivatíváktól különböző pénzügyi kötelezettségek

Besorolás és értékelés

Pénzügyi kötelezettségek

A pénzügyi kötelezettségeket - a kereskedési céllal tartottak (például a származtatott kötelezettségek) kivételével - amortizált bekerülési értéken jelenítik meg.

A Keret a pénzügyi kötelezettséget a szerződéses kötelmek elengedésekor, törlésekor vagy lejáratakor vezeti ki.

v. Származékos pénzügyi instrumentumok

A származékos pénzügyi instrumentumok (derivatívák) közé tartoznak a keresztdevizaswapok, a keresztdevizás kamatlábswapok, a rövid lejáratú devizaswap-szerződések (devizaswapok) és a kamatlábswapok.

A származékos pénzügyi instrumentumokat kezdetben az ügyletkötés napja alapján jelenítik meg.

Szokásos működése során a beruházási keret a specifikus hitelműveletek fedezésére swapügyleteket, a devizapozíciók fedezésére pedig devizaforward-ügyleteket köthet - az eurótól eltérő, aktív piacú devizákban - annak érdekében, hogy ellensúlyozza a devizaárfolyam-ingadozásokból eredő nyereségeket vagy veszteségeket.

Minden derivatívát az eredménnyel szemben valós értéken értékelnek és származékos pénzügyi instrumentumként jelenítenek meg. A valós érték meghatározása elsősorban diszkontált cash flow-modellek, opciós árazási modellek és harmadik felek árajánlatai alapján történik.

A derivatívákat valós értéken, az eszközök között tartják nyilván, ha értékük pozitív, és a kötelezettségek között, ha értékük negatív. A származékos pénzügyi instrumentumok valós értékében bekövetkező változásokat az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatás „Származékos pénzügyi instrumentumok valós értékének változása” sora tartalmazza.

Az IFRS 9 standard szétválasztási követelményei alapján a pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek esetében a beágyazott derivatívákat egymással szemben elszámolták, így a hibrid szerződések a besorolás szempontjából teljes egészükben pénzügyi eszköznek vagy pénzügyi kötelezettségnek minősülnek.

vi. Hozzájárulások

A tagállamok hozzájárulásai a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban a követelések között szerepelnek azon tanácsi határozat napjától, amely rögzíti a tagállamok által a beruházási keretbe fizetendő pénzügyi hozzájárulás összegét.

Mivel a tagállami hozzájárulások teljesítik az alábbi követelményeket, tőkének minősülnek:

- a hozzájárulási megállapodásban meghatározott módon a tagállamok a Keret felszámolása esetén dönthetnek a Keret nettó eszközeinek felhasználásáról,

- az összes többi instrumentumkategória alá rendelt instrumentumkategóriába tartoznak,

- az összes többi instrumentumkategória alá rendelt instrumentumkategóriába tartozó valamennyi pénzügyi instrumentum azonos jellemzőkkel bír,

- az instrumentumnak nincs olyan jellemzője, amelynek következtében kötelezettségnek minősülne, és

- az instrumentum élettartama alatt az instrumentumnak tulajdonítható összes várható cash flow alapvetően a Keret nyereségén vagy veszteségén, megjelenített nettó eszközeinek változásain, illetve megjelenített és meg nem jelenített nettó eszközeinek valós értékében az instrumentum élettartama alatt bekövetkező változásokon alapul.

A hozzájárulásokat amortizált bekerülési értéken sorolják be és értékelik a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban.

vii. Kamat- és kamatjellegű bevételek

A beruházási keretből nyújtott hiteleket az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban (Kamat- és kamatjellegű bevételek) és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban (Hitelek és előlegek) az eredményelszámolás elve alapján tartják nyilván, az effektív kamatlábat használva, amellyel ha a becsült jövőbeli pénzbeli fizetéseket vagy pénzbevételeket a hitel várható élettartamára vetítve diszkontáljuk, pontosan a hitel nettó könyv szerinti értékét kapjuk. Amennyiben egy hitel nyilvántartott értéke értékvesztés következtében csökken, a kamatjövedelmet továbbra is az eredeti effektív kamatlábat alkalmazva mutatják ki az új könyv szerinti értéken.

A POCI hiteleket az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban (Kamat- és kamatjellegű bevételek) és a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban (Hitelek és előlegek) az eredményelszámolás elve alapján tartják nyilván, a hitel teljes élettartamára a hitelkorrigált effektív kamatlábat használva, amellyel ha a becsült jövőbeli pénzbeli fizetéseket vagy pénzbevételeket a hitel várható élettartamára vetítve diszkontáljuk, pontosan a hitel amortizált bekerülési értékét kapjuk.

A Keret forrásaira kapott kamattámogatásokat elhatárolják, és a tényleges hozam kiigazításaként jelenítik meg, és azokat az eredménykimutatásban a „Kamatok és kamatjellegű bevételek” alatt számolják el a támogatott kölcsön folyósításától a visszafizetéséig terjedő időszakban.

Az elkötelezettségi díjakat elhatárolják, és az effektívkamatláb-módszert alkalmazva a kapcsolódó hitel nyújtásától annak visszafizetéséig terjedő időszakra jelenítik meg jövedelemként az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban a kamat- és kamatjellegű bevételek között.

viii. Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás

Tevékenységének részeként a beruházási keret kamattámogatásokat és technikai segítségnyújtást is kezel a tagállamok nevében.

A tagállamok hozzájárulásának kamattámogatás és technikai segítségnyújtás fizetésére elkülönített része nem tartozik a beruházási keret kapott hozzájárulásai közé, hanem harmadik féllel szembeni kötelezettségnek minősül. A beruházási keret intézi a végső kedvezményezetteknek történő kifizetéseket, majd ezekkel csökkenti a harmadik féllel szembeni kötelezettségek összegét.

Amennyiben a kamattámogatásra és technikai segítségnyújtásra fordítandó összeget nem használják fel teljes mértékben, ezt az összeget a Kerethez való hozzájárulások közé sorolják át.

ix. Pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből származó kamatbevétel

A pénzeszközökből és pénzeszköz-egyenértékesekből származó kamatbevételt a beruházási keret eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásában, az eredményelszámolás elve alapján jelenítik meg.

x. Díjak, jutalékok és osztalékok

A meghatározott időszakon keresztül nyújtott szolgáltatások után kapott díjakat a szolgáltatás nyújtásának időpontjában könyvelik le jövedelemként, míg a lényeges cselekmény végrehajtásáért kapott díjakat akkor jelenítik meg jövedelemként, amikor a lényeges cselekmény befejeződött. Ezek a díjak az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerülnek bemutatásra a díj- és jutalékbevételek között.

A részvényekhez és egyéb változó hozamú értékpapírokhoz kapcsolódó osztalékokat azok beérkezésekor könyvelik le, és az eredményre és egyéb átfogó jövedelemre vonatkozó kimutatásban kerülnek bemutatásra a részvényeken és egyéb változó hozamú értékpapírokon realizált nettó nyereségek között.

xi. Adózás

Az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Európai Unió kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyv kimondja, hogy az uniós intézmények eszközei, bevételei és egyéb tulajdonai mentesek minden közvetlen adó alól.

3. Kockázatkezelés

Ez a megjegyzés a Keret hitel- és pénzügyi kockázatokkal szembeni kitettségéről, azok kezeléséről és kontrolljáról ad tájékoztatást, különös tekintettel a pénzügyi eszközök használatához kapcsolódó elsődleges kockázatokra. Ezek az alábbiak:

- hitelkockázat - az ügyfél vagy a partner fizetésképtelenségéből eredő veszteség kockázata a hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve az elszámolási kockázatot is,

- likviditási kockázat - annak kockázata, hogy a gazdálkodó egység elfogadhatatlan veszteségek nélkül nem képes finanszírozni eszközei bővítését és kötelezettségei esedékességkori teljesítését,

- piaci kockázat - annak kockázata, hogy a piaci árak, például a kamatlábak, részvényárfolyamok és devizaárfolyamok változása befolyásolja a gazdálkodó egység jövedelmét vagy tartott pénzügyi instrumentumainak értékét3.1.

3.1. Kockázatkezelési szervezet

Az EBB a Beruházási keret kockázatkezelési keretrendszerét folyamatosan alakítja.

Az EBB kockázatkezelési igazgatósága független módon azonosítja, értékeli, nyomon követi és jelenti a Keret által viselt kockázatokat. A kockázatkezelési igazgatóság a feladatkörök elkülönülését biztosító felépítés révén független a kiszolgáló egységtől.

Az EBB szintjén a csoportkockázatokról a csoport kockázatkezelési igazgatója az EBB igazgatási bizottságának tesz jelentést az igazgatási bizottság kockázatért felelős tagjának felügyelete alatt. A csoport kockázatkezelési igazgatója közvetlenül fordulhat a kockázatpolitikai bizottsághoz, és közvetlenül levelezhet vagy beszélhet az EBB igazgatótanácsával a hatáskörébe tartozó bármely kérdést illetően.

3.2. Hitelkockázat

A hitelkockázat az ügyfél vagy a partner fizetésképtelenségéből esetlegesen eredő potenciális veszteség a hitelkitettségek minden formája kapcsán, ideértve az elszámolási kockázatot is.

3.2.1. Hitelkockázati politika

A hitelügyleti partnerek hitelképességének vizsgálatakor az EBB a hitelkockázat és a várható veszteség számszerűsítésére és a kockázat árazására törekszik. Az EBB a hitelezés szempontjából releváns hitelfelvevő/kezességvállaló partnerek belső minősítésének meghatározása érdekében belső minősítési módszertant dolgozott ki. A módszertan a főbb hitelpartnertípusok (például társaságok, pénzügyi intézmények stb.) egyedileg kialakított pontrendszerén alapul. Minden olyan partnert, amely - az EBB-re alkalmazandó bevált banki gyakorlatot és a Bázeli Nemzetközi Tőkeegyezményt (Bázel II.) egyaránt figyelembe véve - egy adott ügylet hitelprofilja szempontjából lényegesnek minősül, a konkrét partnertípushoz tartozó belső minősítési módszertan alkalmazásával belső minősítési kategóriákba sorolnak. Az egyes partnerek - üzleti és pénzügyi kockázati profiljuk és országkockázati működési környezetük részletes vizsgálatát követően - olyan belső minősítést kapnak, amely nemteljesítési valószínűségüket tükrözi. Szükség esetén szakértői kiigazításokra kerül sor a jogalanyok anyavállalati vagy kormányzati támogatásának figyelembevételével, és a végleges minősítés lehetővé teszi, hogy a felülbírálati szempontok a pontozási lapon nem szereplő információkat (pl. piaci árakat) tükrözzenek.

A projektfinanszírozási és egyéb strukturált, korlátozott fedezetű műveletek hitelértékeléséhez az ágazat számára releváns hitelkockázat-értékelő eszköztárat használják, amely főként a cash flow valószínűségét és az adósságszolgálati képességet vizsgálja. Az eszköztár része például a projektek szerződéses keretének vizsgálata, a partnerek elemzése és a cash flow-szimuláció. A társaságokhoz és a pénzügyi intézményekhez hasonlóan minden projekthez belső kockázati minősítést rendelnek. Végezetül a nem uniós szuverén partnereket a közgazdasági osztály minősíti statisztikai modell alapján.

A belső minősítéseket a hitel futamideje alatt figyelemmel kísérik és rendszeresen aktualizálják.

A nem állami (vagy államilag nem garantált/átvállalt) műveletekre egyedi ügyleti szintű és partnerméretre vonatkozó korlátok érvényesek. A partnerméretre vonatkozó korlátokat az összevont csoportszintű kitettségek szintjén határozzák meg, ha szükségesek. Az ilyen korlátok jellemzően a partner saját forrásainak nagyságát tükrözik.

A hitelkockázat mérséklése érdekében az EBB - szükség esetén és eseti alapon - az alábbi módokon törekszik hitelminőség-javításra:

- partnerrel vagy projekttel összefüggő biztosítékok (például a részvények feletti zálogjog, az eszközök feletti zálogjog, jogátadás; a számlák feletti zálogjog), és/vagy

- garanciák, amelyeket általában a finanszírozott projekt szponzora vállal (például teljesítési garanciák, azonnal lehívható garanciák), vagy bankgaranciák.

A Keret hitelderivatívákat nem alkalmaz a hitelkockázat mérséklésére.

3.2.2. Maximális hitelkockázati kitettség biztosítékok vagy egyéb hitelminőség-javítás figyelembevétele nélkül

A következő táblázat a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatás elemeinek - közöttük a derivatíváknak - a maximális hitelkockázati kitettségét mutatja. A maximális kitettség itt bruttó érték, vagyis nem veszi figyelembe a biztosítékok mérséklő hatását.

(ezer EUR)
Maximális kitettség	2020.12.31.	2019.12.31.
ESZKÖZÖK Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek Követelések a hozzájárulókkal szemben Pénztári pénzügyi eszközök Származékos pénzügyi instrumentumok Hitelek és előlegek Egyéb eszközök	923 940 68 908 351 873 33 584 1 673 445 109	837 777 86 330 330 587 14 184 1 518 675 -
Összesen	3 051 859	2 787 553
Hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok	- 33 152	- 37 269
MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK Függő kötelezettségek - kibocsátott garanciák Kötelezettségvállalások - folyósítatlan hitelek - kibocsátatlan garanciák	998 560 1 722 618 554 686	200 013 1 357 320 1 359 818
Mérlegen kívüli tételek összesen	3 275 864	2 917 151
Hitelkitettség összesen	6 294 571	5 667 435

3.2.3. Hitelek és előlegek hitelkockázata

3.2.3.1. Hitelek és előlegek hitelkockázat-mérése

A Keret minden hitelei és előlegei vagy garanciavállalása kapcsán sor kerül a becsült várható veszteségek átfogó kockázatértékelésére és számszerűsítésére, amelynek végeredménye a hitelbesorolás. A Hatásfinanszírozási Keret műveletei (lásd a 24. megjegyzést) a közvetített hitelek kivételével nem tartoznak a hitelkockázati politikára vonatkozó iránymutatás hatálya alá, és más eljárás vonatkozik rájuk. A hitelbesorolást a hitelfelvevő minőségén, a hitel lejáratán, a garancián és adott esetben a kezességvállalón alapuló általánosan elfogadott kritériumok mentén állapítják meg.

A hitelbesorolási rendszer a hitelnyújtási műveletek hitelkockázatának értékelését és a becsült várható veszteségek számszerűsítését szolgáló módszertanokat, folyamatokat, adatbázisokat és informatikai rendszereket foglalja magában. Nagy mennyiségű információt összesít azzal a céllal, hogy felállítsa a hitelek hitelkockázatának relatív rangsorát. A hitelbesorolás nem más, mint a „várható veszteség” becsült szintjének jelenértéke, vagyis a fő kötelezettek fizetésképtelenségi valószínűségének, a kockázati kitettségnek és a fizetésképtelenségi veszteséghányadnak a szorzata. A hitelbesorolásokat a következő célokból használják:

- a hitelnyújtási kockázat precízebb és számszerűbb értékelésének segédeszközeként,

- a hitelkockázat változásának mutatójaként a monitoringtörekvések fontossági sorrendjének meghatározása céljából,

- a hitel adott időpontbeli portfólióminőségi mutatójaként,

- referenciaértékként az általános hiteltartalékok éves növekedésének kiszámításához, és

- a kockázatárazási döntések egyik alapinformációjaként.

A hitelbesorolás meghatározásakor a következő tényezőket veszik figyelembe:

i. A hitelfelvevő hitelképessége: a Kockázatkezelési Igazgatóság belső módszertanok és külső adatok alapján független módon megvizsgálja a hitelfelvevőket, illetve értékeli hitelképességüket. Az EBB a Bázel III. általa választott belső minősítésen alapuló módszerével összhangban belső minősítési módszertant dolgozott ki a hitelfelvevők és a kezességvállalók belső minősítésének meghatározására. A módszertan a meghatározott partnertípusokra szabott pontrendszereken alapul.

ii. Csődkorreláció: ez a mutató a hitelfelvevő és a kezességvállaló egyidejű pénzügyi nehézségeinek esélyét számszerűsíti. Minél nagyobb a korreláció a hitelfelvevő és a kezességvállaló fizetésképtelenségi valószínűsége között, annál alacsonyabb (rosszabb) lesz a garancia értéke, és így a hitelbesorolásé is.

iii. A garanciaeszközök és a fedezetek értéke: ezt a mutatót a kibocsátó hitelképességének és az instrumentum típusának az együttes értékelésével számítják.

iv. Az alkalmazandó visszafizetési ráta: az érintett partner nemteljesítését követően feltételezhetően visszafizetett összeg a vonatkozó hitelkitettség százalékos arányában.

v. A szerződéses keret: a szilárd szerződéses keret növeli a hitel minőségét és javítja belső besorolását.

vi. A hitel, illetve általánosabban a hitelből eredő cash flow-k futamideje: az egyéb tényezők azonossága mellett a hitel futamidejének emelése növeli a visszafizetési nehézségek felmerülésének a kockázatát is.

A hitel várható veszteségét a fenti öt elem együttes figyelembevételével számítják. A várható veszteség szintjétől függően a hitelt az alábbi hitelbesorolási osztályok valamelyikébe sorolják:

„A” - Első osztályú hitelek, három alkategóriára bontva:

- „A0” - uniós tagállamoknak nyújtott vagy általuk garantált hitelek, amelyek várható vesztesége 0%.

- „A+” - nem tagállam jogalanyoknak nyújtott (vagy általuk garantált) hitelek, amelyek esetében a futamidő alatt nem várható a minőség romlása.

- „A-” - azon hitelnyújtási műveletek, amelyek jelenlegi minőségének fenntarthatóságát némi bizonytalanság övezi, de az esetleges minőségcsökkenés mértéke korlátozottra várható.

„B” - Magas minőségű hitelek: a Bank az ezen eszközosztályba tartozó hitelek stabilitását megnyugtatónak érzi, noha kisebb jövőbeli minőségromlásuk nem zárható ki. Az esetleges minőségromlás relatív valószínűségének jelzésére a B+ és a B- alkategória szolgál.

„C” - Jó minőségű hitelek: ilyenek például a stabil bankoknak és társaságoknak nyújtott fedezetlen hitelek 7-éves futamidővel, futamidő végi egyszeri, vagy a folyósítás után kezdődő rendszeres törlesztéssel.

„D” - Ez a minősítési osztály jelenti az átmenetet az „elfogadható minőségű” és a némi nehézséggel szembesülő hitelek között. A hitelbesorolás e „vízválasztójának” még precízebb meghatározására a D+ és a D- alkategória szolgál. A D- besorolású hitelek fokozott felügyeletet igényelnek.

„E” - E hitelbesorolási kategóriában a hitelek kockázati profilja kedvezőtlenebb az általában elfogadottnál. Olyan hiteleket is magában foglal, amelyek kapcsán a futamidő alatt komoly problémák merültek fel, és a veszteség lehetősége sem zárható ki. Ezeket a hiteleket ezért szoros és magas színvonalú felügyeletnek kell alávetni. Az E+ és az E- alkategória e különös felügyeleti folyamat intenzitásában tér el: az E- besorolású műveleteknél nagy az eshetősége, hogy az adósságszolgálat ütemének fenntarthatatlansága valamilyen formájú adósságátütemezést tesz majd szükségessé és adott esetben értékvesztési leíráshoz vezethet.

„F” - Az F (fizetésképtelen) besorolás elfogadhatatlan kockázatú hitelekre utal. F- besorolást csak olyan fennálló hitelek kaphatnak, amelyeknél a hitelszerződés aláírása után előre nem látott, kivételes és rendkívül kedvezőtlen körülmények merültek fel. F besorolást kap minden olyan ügylet, amely a Keret számára a kölcsönadott tőke elvesztésével jár; ezen ügyletekre külön rendelkezések érvényesek.

A D- vagy annál rosszabb belső besorolású hitelek általában felkerülnek a belső hitelbesorolás alapján készült figyelőlistára. Amennyiben azonban a hitelt eredetileg is D- vagy annál rosszabb kockázati profillal hagyták jóvá, úgy csak akkor kerül fel a figyelőlistára, ha egy lényeges hitelkockázati esemény bekövetkezte miatt besorolása tovább, a jóváhagyott besorolás alá romlik.

A Keret hitelportfóliójának a fent ismertetett hitelbesorolási kategóriákon alapuló hitelminőségi elemzése a 3.2.3.3. szakasz táblázatában található.

3.2.3.2. A hitelnyújtási hitelkockázati kitettség elemzése

A következő táblázat az aláírt (folyósított és folyósítatlan) hitelekre és előlegekre vonatkozó maximális (nettó könyv szerinti értéken számított) hitelkockázati kitettséget mutatja hitelfelvevők szerinti bontásban, a kezességvállalók által nyújtott garanciákra is tekintettel:

(ezer EUR)
2020.12.31-én	Garantált	Egyéb hitelminőség- javítás	Nem garantált	Összesen	Az összes folyósítás %-a
Pénzügyi intézmények Vállalatok Közintézmények Államok	87 269 203 772 21 866 -	- 27 026 - 1 506	963 366 177 321 1 057 190 262	1 050 635 408 119 22 923 191 768	64% 24% 1% 11%
Folyósítás összesen	312 907	28 532	1 332 006	1 673 445	100%
Folyósítatlan	196 692	-	1 492 774	1 689 466	-
Folyósított és folyósítatlan összesen	509 599	28 532	2 824 780	3 362 911	-
(ezer EUR)
2019.12.31-én	Garantált	Egyéb hitelminőség-javítás	Nem garantált	Összesen	Az összes folyósítás %-a
Pénzügyi intézmények Vállalatok Közintézmények Államok	111 806 190 006 26 908 -	- 36 704 - 2 085	803 861 172 082 1 686 173 537	915 667 398 792 28 594 175 622	60% 26% 2% 12%
Folyósítás összesen	328 720	38 789	1 151 166	1 518 675	100%
Folyósítatlan	191 191	-	1 128 860	1 320 051	-
Folyósított és folyósítatlan összesen	519 911	38 789	2 280 026	2 838 726	-

A hitelfelvevők és a kezességvállalók felügyelete, továbbá a projektspecifikus pénzügyi és szerződéses monitoring ellátása az Ügyletkezelési és Szerkezetátalakítási Igazgatóság feladata. A Keret hiteleinek, hitelfelvevőinek és kezességvállalóinak hitelképességét tehát folyamatosan nyomon követik - legalább éves szinten, de szükség esetén és a hitelesemények felmerülésétől függően gyakrabban is. Az Ügyletkezelési és Szerkezetátalakítási Igazgatóság különösen ügyel a szerződéses jogok érvényesülésére, illetve a minősítés romlása és/vagy a szerződés nemteljesítése esetén a korrekciós intézkedések meghozatalára. Szükség esetén a hitelkockázati iránymutatásnak megfelelő kármérséklő intézkedésekre kerül sor. A hiteleket fedező bankgaranciák lejárata esetén biztosítva van e garanciák pótlása vagy más megfelelő intézkedés kellő időben történő meghozatala.

3.2.3.3. Hitelminőségi elemzés a hitelfelvevők típusa szerint

Az alábbi táblázatok a Keret 2020. december 31-i, illetve 2019. december 31-i kölcsönportfóliójának kölcsönbesoroláson alapuló hitelminőségi elemzését ismertetik; az elemzés az aláírt (folyósított és folyósítatlan) kitettségeket vizsgálta.

(ezer EUR)
2020.12.31-én		Magas besorolású	Átlagos besorolású	Minimálisan elfogadott kockázatú	Nagy kockázatú	Besorolás nélküli (1)	Összesen	%-os arány
		A - B-	C	D+	D- vagy rosszabb
Hitelfelvevő	Pénzügyi intézmények Vállalatok Közintéz mények Államok	290 565 118 990 - -	90 445 46 861 21 866 4 865	475 331 14 433 - 3 926	815 120 512 142 - 653 548	- 313 762 1 057 -	1 671 461 1 006 188 2 923 662 339	50% 30% 1% 19%
Összesen		409 555	164 037	493 690	1 980 810	314 819	3 362 911	100%
(1) Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelműveletek.
(ezer EUR)
2019.12.31-én		Magas besorolású	Átlagos besorolású	Minimálisan elfogadott kockázatú	Nagy kockázatú	Besorolás nélküli (1)	Összesen	%-os arány
		A - B-	C	D+	D- vagy rosszabb
Hitelfelvevő	Pénzügyi intézmények Vállalatok Közintéz mények Államok	234 072 100 115 - -	219 467 49 458 26 908 6 285	335 841 - - 4 486	817 894 524 532 - 422 057	- 95 925 1 686 -	1 607 274 770 030 28 594 432 828	57% 27% 1% 15%
Összesen		334 187	302 118	340 327	1 764 483	97 611	2 838 726	100%
(1) Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelműveletek.

3.2.3.4. Hitelek és előlegek kockázati koncentrációja

3.2.3.4.1. Földrajzi elemzés

A hitelfelvevő országa alapján vizsgálva a Keret hitelportfóliójának földrajzi régiók szerinti bontása az alábbiakban látható:

(ezer EUR)
A hitelfelvevő országa	2020.12.31.	2019.12.31.
Egyiptom	319 040	101 316
Nigéria	236 149	179 499
Kenya	195 917	230 837
Etiópia	92 346	62 005
Mauritius	76 419	96 014
Barbados	75 037	75 342
Uganda	61 869	64 882
Tanzánia	60 058	96 640
Ruanda	59 114	48 839
Kongói Demokratikus Köztársaság	56 527	66 754
Zambia	42 553	43 036
Új-Kaledónia	41 224	43 980
Mauritánia	38 131	49 139
Regionális - AKCS	37 497	14 674
Kamerun	36 749	32 238
Szenegál	32 850	42 750
Dominikai Köztársaság	30 741	45 393
Jamaica	23 411	33 436
Ghána	21 249	31 635
Guinea	18 534	20 399
Malawi	17 349	21 800
Zöld-foki-szigetek	14 952	17 226
Angola	14 654	19 269
Mali	12 918	4 234
Mozambik	10 775	12 709
Togo	10 625	18 022
Francia Polinézia	8 783	12 556
Kajmán-szigetek	8 027	12 203
Benin	3 932	59
Seychelle-szigetek	3 359	4 201
Mikronézia	3 073	648
Haiti	2 617	3 345
Niger	2 243	5 399
Szamoa	1 898	3 036
Burkina Faso	1 267	1 861
Vanuatu	1 200	1 527
Palau	358	768
Botswana	-	1 004
Összesen	1 673 445	1 518 675

3.2.3.4.2. Ágazati elemzés

Az alábbi táblázat a beruházási keret hitelportfóliójának a hitelfelvevők ágazata szerinti megoszlását mutatja be. A végső kedvezményezettnek pénzügyi közvetítőn keresztül kifizetett összegek a „Szolgáltatás és egyéb” tételek között szerepelnek:

(ezer EUR)
A hitelfelvevő gazdasági ágazata	2020.12.31.	2019.12.31.
Szolgáltatás és egyéb	1 079 088	932 901
Villamos energia, szénipar, egyéb	207 940	226 314
Városfejlesztés, megújítás és közlekedés	206 201	195 042
Vegyi anyagok, műanyagok és gyógyszerek	89 495	51 865
Alapanyagok és bányászat	34 292	44 746
Repülőterek és légiforgalmi szolgáltatási rendszerek	21 866	26 908
Távközlés	14 964	21 546
Beruházási javak/tartós fogyasztási cikkek	11 531	4 186
Hulladék-újrafeldolgozás	6 063	6 812
Élelmiszerlánc	2 005	8 355
Összesen	1 673 445	1 518 675

3.2.3.5. Hitelkockázati kitettségek az egyes belső kockázati minősítések esetében

A Bank a Bázel III. szerinti belső minősítési megközelítésnek megfelelő belső minősítési módszert alkalmaz. A Keret partnereinek többsége e módszer szerinti belső minősítést kapott. Az alábbi táblázat a Keret hitelportfóliójának megoszlását mutatja a hitelfelvevő vagy a kezességvállaló belső minősítése közül a jobbik szerinti bontásban, ha az rendelkezésre áll. Ha nem áll rendelkezésre belső minősítés, a külső minősítést használták erre az elemzésre.

A táblázat mind az aláírt (folyósított és folyósítatlan) kitettségeket, mind a kockázattal súlyozott kitettségeket mutatja a Keret által használ limitkezelési módszer alapján.

(ezer EUR)
		2020
	A Moody’s egyenértékű besorolása	12 havi várható hitelezési veszteség	Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett	Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett	POCI	Eredménnyel szemben valós értéken	Összesen
Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek 1. belső minősítés - minimális hitelkockázat 2. belső minősítés - igen alacsony hitelkockázat 3. belső minősítés - alacsony hitelkockázat 4. belső minősítés - mérsékelt hitelkockázat 5. belső minősítés - pénzügyileg gyenge partner 6. belső minősítés - magas hitelkockázat 7. belső minősítés - igen magas hitelkockázat 8. belső minősítés - nemteljesítő partner	Aaa Aa1 - Aa3 A1 - A3 Baa1 - Baa3 Ba1 - Ba3 B1 - B3 Caa1 alatt Caa1 alatt, de nemteljesítő	- 75 048 2 087 54 412 392 787 581 607 70 495 -	73 545 - - 6 087 19 761 193 877 177 919 5 693	- - - - - 32 032 1 493 45 000	- - - - - - - -	- - - - - - - -	73 545 75 048 2 087 60 499 412 548 807 516 249 907 50 693
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek és előlegek		-	-	-	-	92 436	92 436
Elszámolt veszteség és valós érték kiigazítás		- 16 389	- 43 976	- 44 538	-	- 45 931	- 150 834
Hitelek és előlegek könyv szerinti értéke		1 160 047	432 906	33 987	-	46 505	1 673 445
Hitelnyújtási elkötelezettség 1. belső minősítés - minimális hitelkockázat	Aaa	-	-	-	-	-	-
2. belső minősítés - igen alacsony hitelkockázat 3. belső minősítés - alacsony hitelkockázat 4. belső minősítés - mérsékelt hitelkockázat 5. belső minősítés - pénzügyileg gyenge partner 6. belső minősítés - magas hitelkockázat 7. belső minősítés - igen magas hitelkockázat 8. belső minősítés - nemteljesítő partner Nincs belső minősítés (1)	Aa1 - Aa3 A1 - A3 Baa1 - Baa3 Ba1 - Ba3 B1 - B3 Caa1 alatt Caa1 alatt, de nemteljesítő	95 067 87 000 57 282 152 264 675 365 72 500 - 129 669	- - - - 8 964 110 331 - 27 365	- - - - - - 38 497 -	- - - - - - - -	- - - - - - - -	95 067 87 000 57 282 152 264 684 329 182 831 38 497 157 034
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek és előlegek		-	-	-	-	268 314	268 314
Elszámolt veszteség és valós érték kiigazítás		- 6 817	- 26 335	-	-	-	- 33 152
Hitelnyújtási elkötelezettségek könyv szerinti értéke		1 262 330	120 325	38 497	-	268 314	1 689 466
(1) A beszámoló fordulónapján mögöttes partner nélküli ügynökségi megállapodások.
(ezer EUR)
	A Moody’s egyenértékű besorolása	2019
		12 havi várható hitelezési veszteség	Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett	Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett	POCI	Eredménnyel szemben valós értéken	Összesen
Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek 1. belső minősítés - minimális hitelkockázat 2. belső minősítés - igen alacsony hitelkockázat 3. belső minősítés - alacsony hitelkockázat 4. belső minősítés - mérsékelt hitelkockázat 5. belső minősítés - pénzügyileg gyenge partner 6. belső minősítés - magas hitelkockázat 7. belső minősítés - igen magas hitelkockázat 8. belső minősítés - nemteljesítő partner	Aaa Aa1 - Aa3 A1 - A3 Baa1 - Baa3 Ba1 - Ba3 B1 - B3 Caa1 alatt Caa1 alatt, de nemteljesítő	- 75 352 5 399 60 385 192 201 708 162 79 411 -	82 211 - - 16 449 6 199 159 858 145 176 -	- - - - - - - 136 749	- - - - - - - -	- - - - - - - -	82 211 75 352 5 399 76 834 198 400 868 020 224 587 136 749
Eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek és előlegek		-	-	-	-	37 366	37 366
Elszámolt veszteség és valós érték kiigazítás		- 17 191	- 38 509	- 114 307	-	- 16 236	- 186 243
Hitelek és előlegek könyv szerinti értéke		1 103 719	371 384	22 442	-	21 130	1 518 675
Hitelnyújtási elkötelezettség 2. belső minősítés - igen alacsony hitelkockázat	Aa1 - Aa3	102 092	-	-	-	-	102 092
3. belső minősítés - alacsony hitelkockázat 4. belső minősítés - mérsékelt hitelkockázat 5. belső minősítés - pénzügyileg gyenge partner 6. belső minősítés - magas hitelkockázat 7. belső minősítés - igen magas hitelkockázat 8. belső minősítés - nemteljesítő partner Nincs belső minősítés (1) Eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek és előlegek	A1 - A3 Baa1 - Baa3 Ba1 - Ba3 B1 - B3 Caa1 alatt Caa1 alatt, de nemteljesítő	12 000 61 461 323 080 405 773 14 883 - 79 669 -	- - - 126 076 104 328 - - -	- - - - - 51 377 - -	- - - - - - - -	- - - - - - - 76 581	12 000 61 461 323 080 531 849 119 211 51 377 79 669 76 581
Elszámolt veszteség és valós érték kiigazítás		- 3 943	- 33 326	-	-	-	- 37 269
Hitelnyújtási elkötelezettségek könyv szerinti értéke		995 015	197 078	51 377	-	76 581	1 320 051
(1) A beszámoló fordulónapján mögöttes partner nélküli ügynökségi megállapodások

A Bank folyamatosan figyelemmel kíséri a hitelfelvevőit és kezességvállalóit - különösen a bankokat - érintő eseményeket. Az EBB a minősítések romlásakor eseti alapon megvizsgálja szerződéses jogait, és kárenyhítő intézkedéseket kér. Szorosan nyomon követi továbbá a kapott hitelfedezeti garanciák megújítását, hogy szükség esetén kellő időben biztosítsa azok pótlását vagy más megfelelő intézkedés meghozatalát.

3.2.3.6. Hitelhátralékok és értékvesztések

A késedelmes összegeket a „Pénzügyi monitoring-iránymutatások és -eljárások” elnevezésű, az EBB egészére érvényes eljáráscsomagnak megfelelően azonosítják, nyomon követik és jelentik. Ezek az eljárások megfelelnek a legjobb banki gyakorlatoknak és az EBB által kezelt összes hitelre érvényesek.

A monitoringfolyamat struktúrája biztosítja, hogy i. a potenciális késedelmeket észleljék és a lehető legkisebb késedelemmel jelezzék az illetékes szolgálatoknak; ii. a kritikus eseteket azonnal továbbítsák a megfelelő operatív és döntéshozatali szintre; iii. a Keret általános helyzetéről rendszeres jelentés készül a Keret vezetése számára.

A hitelek és előlegek hátralékai és értékvesztései az alábbiakban láthatók:

		(ezer EUR)
	Hitelek és előlegek 2020.12.31.	Hitelek és előlegek 2019.12.31.
Könyv szerinti érték	1 673 445	1 518 675
Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett Bruttó összeg Értékvesztés - Elszámolt veszteség	45 000 - 44 538	136 749 - 114 307
Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett, könyv szerinti érték	462	22 442
Késedelmes, de nem értékvesztett
A lejárt esedékesség bontása 0-30 nap 30-60 nap 60-90 nap 90-180 nap több mint 180 nap	2 008 - - 174 -	61 924 - 135 26
Lejárt esedékességű, de nem értékvesztett tételek könyv szerinti értéke	2 182	1 146
Esedékességen belüli, nem értékvesztett tételek könyv szerinti értéke	1 670 801	1 495 087
Hitelek és előlegek könyv szerinti értéke összesen	1 673 445	1 518 675

3.2.3.7. A várható hitelezési veszteség érzékenysége a jövőbeli gazdasági körülményekre (ezer EUR-ban)

Az ECL érzékeny az előretekintő forgatókönyvek elkészítésével kapcsolatban tett véleményekre és feltételezésekre. Az EBB érzékenységi elemzést végez az eszközei lényeges csoportjaira vonatkozóan elszámolt várható hitelezési veszteséget illetően.

A jövőbeli gazdasági körülményekre vonatkozó előrejelzések (makrogazdasági forgatókönyvek révén) az elszámolt veszteség számításához bemenő adatként használt feltételes kockázati paramétereket biztosító előrejelzési modell bemenő adataiként szolgálnak.

A forgatókönyvek levezetése a gazdasági tevékenység fő mérőszámának tekintett GDP-t érő sokkokból történik. A reál-GDP-t érő sokkokat úgy kalibrálják, hogy azok reprodukálják a változó múltbeli volatilitását. Emellett adott esetben szakértői véleményt alkalmaznak a GDP-sokkok méretének és tartósságának finomítására. Ennek eredményeként a sokkokat egy csökkenő függvénnyel együtt határozzák meg a sokkhatások időbeli alakulásának meghatározására. A bizonytalanság megragadása érdekében az egyes forgatókönyvekhez kapcsolódó valószínűségeket idővel következetesen alkalmazott piaci (volatilitási) mutatók és belsőleg kidolgozott mutatók/nyomonkövetési mutatók alapján határozzák meg. A pozitív és negatív sokkok súlyozása a gazdasági kockázatok egyensúlyától függ - a korábbi időszakokban átlagosan - 20 533 EUR (2019: - 2 670 EUR) negatív, illetve 17 658 EUR (2019: 2 396 EUR) pozitív sokkot alkalmaztak a negyedéves előrejelzésekre.

Az alábbi táblázat az 1. és 2. szakaszban szereplő hitelek és előlegek elszámolt veszteségét mutatja. Mindegyik előretekintő forgatókönyv (pl. alap, pozitív és negatív) 100%-os súlyt kapott ahelyett, hogy a forgatókönyvek valószínűségi súlyait alkalmazták volna a három forgatókönyvre.

	(ezer EUR)
	2020
	Pozitív	Alap	Negatív
Bruttó kitettség Elszámolt veszteség	3 063 652 70 645	3 063 652 88 303	3 063 652 108 836
(ezer EUR)
	2019
	Pozitív	Alap	Negatív
Bruttó kitettség Elszámolt veszteség	2 748 523 89 255	2 748 523 91 651	2 748 523 94 321

3.2.3.8. Hitel-újratárgyalás és átstrukturálás

Az EBB a hiteleket olyan átstrukturált hiteleknek (vagyis kölcsönöknek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak és hitelnyújtási kötelezettségeknek) tekinti, amelyek tekintetében az átstrukturálási intézkedéseket meghosszabbították. Az átstrukturálási intézkedések olyan engedményeket foglalnak magukban, amelyeket az EBB saját határozatával tesz azon adósok felé, akikről úgy véli, hogy pénzügyi nehézségeik miatt képtelenek teljesíteni a szerződéses adósságszolgálati feltételeket; ezzel lehetővé kívánja tenni az adós számára az adósság visszafizetését vagy a szerződés teljes vagy részleges refinanszírozását. A kitettségeket átstrukturáltnak kell tekinteni, ha engedményre került sor, függetlenül attól, hogy van-e lejárt összeg, vagy a kitettség nem teljesítettnek minősül-e. A kitettségek nem tekintendők átstrukturáltnak, ha az adós nem küzd pénzügyi nehézségekkel.

A rendes üzletvitel során a háromlépcsős értékvesztési modellben a szóban forgó hitelek hitelbesorolása romlott volna, a hiteleket az újratárgyalás előtt felvették volna a figyelőlistára, és a pénzügyi eszköz átkerült volna az 1. szakaszból a 2. szakaszba. Az újratárgyalást követően az EBB továbbra is szorosan nyomon követné ezeket a hiteleket, a pénzügyi eszköz hitelezési értékvesztést szenvedne el, és átkerülne a 3. szakaszba. Ha később a hitel besorolása jelentősen javulna, a hitel lekerülne a figyelőlistáról az EBB eljárásaival összhangban.

A Covid19-világjárvány gazdasági hatásaira adott válasza részeként a Bank úgy határozott, hogy bizonyos körülmények között számos támogató intézkedést bocsát ügyfelei rendelkezésére, többek között: i. a pénzügyi egyezségek és más kulcsfontosságú záradékok ideiglenes enyhítését (beleértve a felmentéseket is), ii. a pénzáramlások módosítását új visszafizetési ütemtervek meghatározásával vagy a visszafizetési kötelezettségek ideiglenes felfüggesztésével, valamint iii. egyéb kiegészítő támogatási intézkedéseket, mint például új szerződések aláírását, a hitelfolyósítások felgyorsítását és a hitelfelvevőknek kölcsönzött összegek növelését. A Bank eseti alapon, bizonyos egyedi feltételek keretein belül értékeli az ilyen intézkedések iránti kérelmeket. Ezeket az intézkedéseket ki kívánják terjeszteni azokra az ügyfelekre, akiket ideiglenesen érintenek a Covid19-világjárvány gazdasági hatásai, azonban nem szembesülnek strukturális pénzügyi nehézségekkel vagy fizetőképességi problémákkal, és az ilyen intézkedések meghozatalának időpontjában működő vállalkozásnak tekintenek. Amennyiben az értékelés eredményeként egy ügyfél nem felel meg ezeknek a követelményeknek, vagy a Keret kockázatokat állapít meg az ügyfél üzleti modelljének hosszú távú fenntarthatóságára nézve, mérlegelni fogja az egyéb megfelelő intézkedéseket, és szükség esetén követi az EBB szokásos átstrukturálási eljárásait.

Az EBB által a beszámolási időszakban alkalmazott átstrukturálási intézkedések és gyakorlatok közé tartozik többek között a futamidő meghosszabbítása, csak a tőketörlesztés halasztása, a tőketörlesztés és a kamatfizetés halasztása, az alapvető pénzügyi egyezségek megsértése és a hátralékok tőkésítése.

Az átstrukturálási intézkedésekkel érintett műveletekről az alábbi táblázat számol be:

(ezer EUR)
			2020.12.31.					2019.12.31.
			Teljesítő		Nemteljesítő			Teljesítő		Nemteljesítő
Átstrukturálási gyakorlatokkal érintett szerződések száma			12		14			19		9
Könyv szerinti értékek (kamatokkal és hátralékokkal együtt)			169 274		58 748			182 619		62 915
Várható hitelezési veszteség miatti elismert értékvesztés			19 311		28 934			7 916		57 321
Átstrukturált szerződésekkel kapcsolatos kamatbevétel			7 729		5 099			8 130		854
Leírt /kivezetett kitettségek (a művelet felmondása/értékesítése után)			-		49 472			-		280
(ezer EUR)
	Átstrukturálási intézkedések
	2019.12.31.	Futamidő hosszabbítás		Tőketörlesz tés és kamatfizetés halasztása		Az alapvető pénzügyi egyezségek megsértése	Egyéb		Szerződés szerinti visszafizetés, megszűnés és/vagy leírás (1)		2020.12.31.
Pénzügyi intézmények Vállalatok	51 468 194 066	- 1 995 - 1 074		11 989 -		43 746 - 3 515	- -		- 14 683 - 51 980		90 525 137 497
Összesen	245 534	- 3 069		11 989		40 231	-		- 66 663		228 022
(1) A csökkenés az év közben olyan műveletek kapcsán felmerült tőketörlesztésekkel magyarázható, amelyek 2020. december 31-én már átstrukturáltnak minősültek, illetve átstrukturált intézkedések év közbeni felmondásával.

3.2.4. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek hitelkockázata

A rendelkezésre álló pénzeszközöket a Keret szerződéses folyósítási kötelmeinek ütemezésével összhangban fektetik be. 2020. december 31-én és 2019. december 31-én a befektetések bankbetét, letéti jegy és kereskedelmi értékpapír formáját öltötték.

Az engedélyezett gazdálkodó egységeknek az EBB saját értékpapír-kibocsátásai tekintetében előírt rövid távú és hosszú távú minősítésekhez hasonló minősítéssel kell rendelkezniük. Ha a hitelminősítők eltérő minősítéseket adnak, akkor a legalacsonyabbat kell figyelembe venni. Az egyes engedélyezett bankoknál befektethető összeg felső korlátja jelenleg 50 000 000 EUR (ötvenmillió euró). E szabály alól kivételt képez a Keret operatív pénzeszközszámláit vezető Société Générale. A Société Générale esetében a rövid lejáratú hitelek korlátja 2020. december 31-én és 2019. december 31-én 110 000 000 EUR (száztízmillió euró). A megemelt korlát az operatív pénzeszközszámlákon tartott pénzeszközök és az érintett partner által kibocsátott és a treasury-portfólióban tartott instrumentumok összességére vonatkozik.

Az engedélyezett gazdálkodó egységeknél eszközölt befektetéseket futamideje nem haladja meg az értéknaptól számított három hónapot. A hitelkitettségi korlátok átlépését minden esetben jelentették a megbízóknak. 2020. december 31-én és 2019. december 31-én a Keret pénztári portfóliójában tartott lekötött betétek, kereskedelmi értékpapírok és pénzeszközök az elszámolás napján legalább P-2 minősítésűek voltak (Moody’s megfelelő).

Az alábbi táblázat a pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek, továbbá az elhatárolt kamatok állományát mutatja: (ezer EUR)

A rövid távú minősítések elvárt minimuma (Moody’s megfelelő)	A hosszú távú minősítések elvárt minimuma (Moody’s megfelelő)	2020.12.31.		2019.12.31.
P-1 P-1 P-1 P-1 P-1 P-1 P-2	Aaa Aa2 Aa3 A1 A2 A3 A3	49 988 25 022 130 024 99 969 119 972 498 965 -	5% 3% 14% 11% 13% 54% -	98 945 67 799 89 983 213 914 212 199 104 944 49 993	12% 8% 11% 26% 25% 12% 6%
Összesen		923 940	100%	837 777	100%

3.2.5. Derivatívák hitelkockázata

3.2.5.1. Derivatívákra vonatkozó hitelkockázati politika

A derivatívák hitelkockázata annak a veszteségnek a kockázata, amely akkor merülne fel egy adott félnél, ha az ügylet másik fele nem lenne képes szerződéses kötelmeinek teljesítésére. A derivatívákkal kapcsolatos hitelkockázat több tényezőtől függ (például a kamatlábaktól és az árfolyamoktól), és rendszerint névértéküknek csak kis részét érinti.

Szokásos működése során a beruházási keret a specifikus hitelműveletek fedezésére swapokat, a devizapozíciók fedezésére pedig devizaforward-ügyleteket köthet az eurótól eltérő, aktív piacú devizákban. Az EBB minden swapot külső partnerrel hajt végre. A swapok feltételeit minden esetben az EBB és külső partnere által aláírt swap-keretmegállapodás (Master Swap Agreement) és hitelfedezeti megállapodás (Credit Support Annex) rögzíti.

3.2.5.2. A derivatívák hitelkockázatának értékelése

Az Európai Beruházási Bank által a Keret kapcsán végrehajtott swapokra ugyanazon szerződéses keretek és módszertanok érvényesek, mint amelyeket az EBB saját derivatívaügyletei kapcsán alkalmaz. A swappartnerek kiválasztásakor az EBB ugyanolyan kritériumok alapján dönt, mint saját swapjai kapcsán.

Az EBB a swapokkal és derivatívákkal kapcsolatos hitelkockázati kitettséget a jelentéstétel és a korlátok megfigyelése kapcsán használt nettó piaci kitettség (NME) és potenciális jövőbeli kitettség (PFE) megközelítése alapján méri. E két megközelítéssel a beruházási keret minden derivatívája értékelhető.

A Keret az eurótól eltérő pénznemben folyósított hiteleivel kapcsolatos árfolyamkockázat fedezése érdekében rövid lejáratú devizaswap-szerződéseket (devizaswapokat) köt. Ezek lejárata legfeljebb három hónapos lehet, de rendszeresen megújítják őket. A devizaswapok névértéke a 2019. december 31-i 1 545,0 millió EUR-val szemben 2020. december 31-én 1 480,0 millió EUR-t tett ki. A devizaswapok valós értéke a 2019. december 31-i 14,1 millió EUR-val szemben 2020. december 31-én 33,6 millió EUR-t tett ki.

A Keret a folyósított hiteleivel kapcsolatos kamatlábkockázat fedezése érdekében kamatlábswap-szerződéseket köt. A 2020. december 31-én meglévő két kamatlábswap névértéke 17,7 millió EUR (2019: 24,2 millió EUR), valós értéke pedig - 0,6 millió EUR (2019: - 0,1 millió EUR).

3.2.6. Pénztár i pénzügyi eszközök hitelkockázata

Az alábbi táblázat a pénztári portfólió helyzetét mutatja be; e portfólió kizárólag alsóbb szintű állami kibocsátók, bankok és nem banki jogalanyok által kibocsátott, három hónapon belüli hátralévő lejáratú kereskedelmi kötvényeket tartalmaz. Elfogadott kibocsátók az uniós tagállamok, azok ügynökségei, bankok és nem banki szervezetek. Az egyes engedélyezett kibocsátóknál befektethető összeg felső korlátja jelenleg 50 000 000 EUR (ötvenmillió euró). A befektetési iránymutatással összhangban és a likviditási követelmények függvényében közép- és hosszú távú kötvények is megengedhetők lennének.

(ezer EUR)
A rövid távú minősítések	A hosszú távú minősítések
elvárt minimuma	elvárt minimuma	2020.12.31.		2019.12.31.
(Moody’s megfelelő)	(Moody’s megfelelő)
P-1	Aa1	50 006	14%	50 046	15%
P-1	Aa2	50 040	14%	19 997	6%
P-1	Aa3	50 016	14%	11.. 50 025	12.. 15%
P-1	Aaa	51 705	15%	-	0%
P-1	A1	-	0%	55 050	17%
P-1	A2	50 058	15%	-	0%
P-2	A3	-	0%	85 027	26%
P-2	Baa1	50 035	14%	30 433	9%
P-2	Baa3	50 013	14%	40 009	12%
Összesen		351 873	100%	330 587	100%

3.3. Likviditási kockázat

A likviditási kockázat azzal kapcsolatos, hogy a gazdálkodó egység elfogadhatatlan veszteségek nélkül képes-e finanszírozni eszközei bővítését és kötelezettségei esedékességkori teljesítését. Két részre osztható: finanszírozási likviditási kockázatra és piaci likviditási kockázatra. A finanszírozási likviditási kockázat annak a kockázata, hogy a gazdálkodó egység a mindennapi működésre vagy a pénzügyi helyzetre gyakorolt hatás nélkül nem képes hatékonyan kielégíteni várható és váratlan jelenlegi és jövőbeni cash flow-szükségleteit. A piaci likviditási kockázat annak a kockázata, hogy a gazdálkodó egység a piac korlátozott mélysége vagy zavarai miatt piaci áron nem képes könnyen ellentételezni vagy megszüntetni egy adott pozíciót.

3.3.1. A likviditási kockázat kezelése

A beruházási keret forrásai elsősorban a tagállamok éves hozzájárulásaiból származnak, illetve a korábbi műveletekből származó visszafizetésekből. Finanszírozási likviditási kockázatát a Keret elsősorban a nettó likviditási igény és a szükséges éves tagállami hozzájárulások tervezésével kezeli.

A tagállamok éves hozzájárulásának kiszámítása érdekében az év során folyamatosan elemzik és nyomon követik a fennálló és a tervezett portfólió folyósításainak ütemezését. Az éves likviditási igény pontos meghatározásához a különleges eseményeket, például az elő- és végtörlesztéseket, a részvényeladásokat vagy a csődhelyzeteket is figyelembe veszik.

A likviditási kockázat további csökkentése céljából a Keret olyan méretű likviditási tartalékot tart fenn, amely bármely időpontban elégséges az EBB hitelnyújtási osztálya által rendszeresen közzétett folyósítási előrejelzés fedezetére. A pénzeszközöket a Keret folyósítási kötelezettségeinek figyelembevételével a pénzpiacon és a kötvénypiacokon fektetik be bankközi betétek és más rövid lejáratú pénzügyi eszközök formájában. A Keret likvid eszközeit az EBB treasury osztálya kezeli, elegendő likviditást biztosítva a Keret kötelezettségeinek teljesítéséhez.

Az ügyfélkezelés és a háttériroda feladatainak elkülönítésére vonatkozó elvnek megfelelően az ezen eszközök befektetésével kapcsolatos elszámolási műveletek az EBB művelettervezési és -elszámolási osztályához tartoznak. Emellett a treasury-befektetések partnereinek és korlátainak engedélyezése, illetve a korlátok betartásának ellenőrzése az EBB kockázatkezelési igazgatóságának feladatkörébe tartozik.

3.3.2. A likviditási kockázat értékelése

E szakasz táblázatai a mérlegfordulónap és a szerződéses lejárati nap közötti időszak alapján lejárat szerint mutatják be a Keret pénzügyi kötelezettségeit (diszkontálatlan cash flow-kat alapul véve).

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek tekintetében a Keret kötelezettségvállalásai az aláírt hitelmegállapodások folyósítatlan részeit, az aláírt tőkejegyzési/befektetési megállapodások folyósítatlan részeit, az adott hitelgaranciákat vagy a vállalt kamatláb-támogatásokat és a technikai segítségnyújtást jelentik.

A beruházási keret hitelei folyósítási határidővel rendelkeznek. Mindazonáltal a folyósításokra a mögöttes beruházási projekt előrehaladásának megfelelő ütemben és összegben kerül sor. Emellett a beruházási keret hitelügyleteit meglehetősen változékony működési környezetben kell végrehajtani, így a hitelek folyósítási ütemét bizonyos fokú bizonytalanság jellemzi.

A tőkebefektetések akkor válnak esedékessé, amikor a tőkebefektetési alap kezelői a befektetési tevékenységük előrehaladásának megfelelően érvényes lehívási kérelmet bocsátanak ki. A lehívási időszak jellemzően 3 év, amelyet sokszor egy-két évvel meghosszabbítanak. Egyes folyósítási kötelezettségvállalások az alap mögöttes befektetésének kiteljesedéséig rendszerint megérik a lehívási időszak végét, mivel előfordulhat, hogy az alap likviditása időnként nem elégséges a díjakkal vagy más kiadásokkal kapcsolatos fizetési kötelmek teljesítésére.

A garanciák nem tartoznak a konkrét folyósítási kötelezettségvállalások közé, kivéve ha a kedvezményezett lehívja a garanciát. A fennálló garanciák összege a garantált hitelek visszafizetési ütemének megfelelően csökken.

A vállalt kamattámogatásokkal kapcsolatos készpénzkiáramlásra az EBB saját forrásaiból finanszírozott támogatott hitelek esetében kerül sor. Az itt bemutatott készpénzkiáramlások ezért csak az ilyen hitelekkel kapcsolatos kötelezettségvállalásokat jelölik, és nem a lekötött, folyósítatlan kamattámogatásokkal kapcsolatos teljes összeget. E kötelezettségvállalások folyósítási üteme ugyanúgy bizonytalan, mint a hitelek esetében.

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilját bemutató táblázatban a technikai segítségnyújtással kapcsolatos „bruttó nominális kiáramlás” a vonatkozó aláírt szerződések teljes folyósítatlan részére utal. A folyósítások ütemezése jelentős mértékben bizonytalan. A „Legfeljebb 3 hónap” soron feltüntetett készpénzkiáramlások a beszámoló fordulónapjáig kapott számlák teljesítetlen összegét jelentik.

A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek meghatározott szerződéses lejárati időponttal nem rendelkező kötelezettségvállalásai a „Határozatlan lejárat” soron szerepelnek. Az olyan kötelezettségvállalások, amelyek tekintetében a beszámoló fordulónapjáig nem érkezett folyósítási kérelem, a megfelelő lejárati soron szerepelnek.

A származtatott pénzügyi kötelezettségek esetében a lejárati profil a swapok - köztük keresztdevizaswapok (CCS), keresztdevizás kamatlábswapok (CCIRS), rövid lejáratú devizaswapok és kamatlábswapok - szerződéses diszkontálatlan bruttó cash flow-it veszi figyelembe.

(ezer EUR)
A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja 2020.12.31-én	Legfeljebb 3 hónap		Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év		Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év	Több mint 5 év		Határozatlan lejárat		Bruttó nominális kiáramlás
Lekötött, de folyósítatlan hitelek kiáramlásai	199 006		-		-	-		1 523 612		1 722 618
Lekötött befektetési alapok és részvényjegyzések kiáramlásai	1 043		-		-	-		377 303		378 347
Egyéb (aláírt, kibocsátatlan garanciák; kibocsátott garanciák)	-		-		-	-		1 553 246		1 553 246
Lekötött kamattámogatások kiáramlásai	18 494		-		-	-		356 391		374 885
Lekötött technikai segítségnyújtás kiáramlásai	2 504		-		-	-		43 029		45 533
Összesen	221 047		-		-	-		3 853 581		4 074 629
(ezer EUR)
A nem származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja 2019.12.31-én	Legfeljebb 3 hónap		Több mint 3 hónap, de legfeljebb 1 év		Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év	Több mint 5 év		Határozatlan lejárat		Bruttó nominális kiáramlás
Lekötött, de folyósítatlan hitelek kiáramlásai Lekötött befektetési alapok és részvényjegyzések kiáramlásai Egyéb (aláírt, kibocsátatlan garanciák; kibocsátott garanciák) Lekötött kamattámogatások kiáramlásai Lekötött technikai segítségnyújtás kiáramlásai	33 038 369 - - 3 898		- - - - -		- - - - -	- - - - -		1 324 282 405 551 1 559 831 350 678 21 166		1 357 320 405 920 1 559 831 350 678 25 064
Összesen	37 305		-		-	-		3 661 508		3 698 813
(ezer EUR)
Származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja 2020.12.31-én		Legfeljebb 3 hónap		Több mint 3 hónap 1 év			Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év		Bruttó nominális beáramlás/ kiáramlás
Rövid lejáratú devizaswap - beáramlás Rövid lejáratú devizaswap - kiáramlás Kamatlábswap - beáramlás Kamatlábswap - kiáramlás		1 480 000 - 1 448 077 147 -		- - 394 - 815			- - 775 - 1 142		1 480 000 - 1 448 077 1 317 - 1 957
Összesen		32 070		- 421			367		31 283
(ezer EUR)
Származtatott pénzügyi kötelezettségek lejárati profilja 2019.12.31-én		Legfeljebb 3 hónap		Több mint 3 hónap 1 év			Több mint 1 év, de legfeljebb 5 év		Bruttó nominális beáramlás/kiáramlás
Rövid lejáratú devizaswap - beáramlás		1 545 000		-			-		1 545 000
Rövid lejáratú devizaswap - kiáramlás Kamatlábswap - beáramlás Kamatlábswap - kiáramlás		- 1 535 571 310 -		- 820 - 1 128			- 2 045 - 2 138		- 1 535 571 3 175 - 3 266
Összesen		9 739		- 308			- 93		9 338

3.3.3. Hosszú lejáratú pénzügyi eszközök és kötelezettségek

Az alábbi táblázat a beszámoló fordulónapja utáni 12 hónapon túl behajtandó vagy teljesítendő nem derivatív pénzügyi eszközöket és pénzügyi kötelezettségeket mutatja be.

(ezer EUR)
	2020.12.31.	2019.12.31.
Pénzügyi eszközök: Hitelek és előlegek Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok Egyéb eszközök	1 812 807 526 810 109	1 636 520 619 928 -
Összesen	2 339 726	2 256 448
Pénzügyi kötelezettségek: Kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok Harmadik féllel szembeni kötelezettségek (1) Hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok	851 81 371 33 152	628 93 531 37 269
Összesen	115 374	131 428
(1) A harmadik féllel szembeni kötelezettségek magukban foglalják a tagállamoknak még nem folyósított kamattámogatásokat és technikai segítségnyújtást, amennyiben a lejárat alapvetően nem meghatározott.

3.4. Piaci kockázat

A piaci kockázat annak a kockázata, hogy a piaci árak, például a kamatlábak, részvényárfolyamok és devizaárfolyamok változása befolyásolja a gazdálkodó egység jövedelmét vagy tartott pénzügyi eszközeinek értékét.

3.4.1. Kamatlábkockázat

A kamatlábkockázat a kamatozó pozíciók gazdasági értékének vagy az e pozíciókból származó jövedelmeknek azon volatilitása, amely a kamatlábak kedvezőtlen alakulásával függ össze.

A gazdasági érték fluktuációja vagy a különböző eszközök, kötelezettségek és fedezeti instrumentumok közötti árazási különbségek közvetlenül nincsenek hatással a Keretre, mivel i. nincsenek közvetlen hitelfelvételi költségei vagy kamatozó kötelezettségei, és ii. elfogadja a kamatláb-ingadozások által a befektetési jövedelmeire gyakorolt hatást.

A Keret a hitelportfóliója és a mikrofedezeti swapjai kamatláb-ingadozással szembeni érzékenységét bázispontértékszámítással méri.

A bázispontérték az adott portfólió nettó jelenértékében bekövetkező emelkedést vagy csökkenést méri a kamatlábak egy meghatározott időkereten („pénzpiac - legfeljebb egy év”, „igen rövid - 2-3 év”, „rövid - 4-6 év”, „közepes - 7-11 év”, „hosszú - 12-20 év” vagy „különösen hosszú - 21 éven túli”) belüli 1 bázispontos (0,01 százalékpontos) emelkedése esetén.

A Keret az euróban denominált hitelek cash flow-inak nettó jelenértékét (NPV) az EBB EUR-alapú finanszírozási görbéje (az EBB általános finanszírozási kamatfelárával korrigált EUR-alapú swapgörbe) alapján határozza meg. A Keret az USD-ban denominált hitelek cash flow-inak nettó jelenértékét az EBB USD-alapú finanszírozási görbéje alapján határozza meg. Az olyan pénznemben denominált hitelek cash flow-i tekintetében, amelyhez nem áll rendelkezésre megbízható és hiánytalan diszkontgörbe, a nettó jelenérték meghatározásához közelítésként az EBB EUR-alapú finanszírozási görbéjét használják.

A mikrofedezeti swapok nettó jelenértékének kiszámításához a Keret az euróban denominált cash flow-kra az EUR-alapú swapgörbét használja, az USD-ban denominált cash flow-kra pedig az USD-alapú swapgörbét.

Amint az alábbi táblázatban is látható, a mikrofedezeti swapokat is tartalmazó hitelportfólió nettó jelenértéke a releváns kamatlábak 1 bázisponttal nagyobb értéke esetén 2020. december 31-i állapot szerint 697 ezer EUR-val kevesebb lenne (a 2019. december 31-i állapot szerint: 533 ezer EUR-val kevesebb).

(ezer EUR)
Bázispontérték	Pénzpiac	Igen rövid	Rövid	Középtávú	Hosszú	Különösen hosszú	Összesen
2020.12.31-én	1 év	2-3 év	4-6 év	7-11 év	12-20 év	21 év
A hitelek és mikrofedezeti swapok érzékenysége összesen	- 45	- 113	- 313	- 215	- 11	-	- 697
(ezer EUR)
Bázispontérték	Pénzpiac	Igen rövid	Rövid	Középtávú	Hosszú	Különösen hosszú	Összesen
2019.12.31-én	1 év	2-3 év	4-6 év	7-11 év	12-20 év	21 év
A hitelek és mikrofedezeti swapok érzékenysége összesen	- 42	- 99	- 172	- 163	- 57	-	- 533

3.4.2. Devizaárfolyam-kockázat

A beruházási keret devizaárfolyam-kockázata a jövedelemben vagy a gazdasági értékben bekövetkező veszteség kockázata, amely a devizaárfolyamok kedvezőtlen alakulásával függ össze.

A számviteli referencia-pénznem alkalmazása miatt (a beruházási keret esetében ez az EUR) a Keret minden olyan esetben deviza-árfolyamkockázatnak van kitéve, amikor az eszközök és a kötelezettségek eltérő pénznemben denomináltak. A devizaárfolyam-kockázat a számviteli referencia-pénznemtől eltérő pénznemben denominált jövőbeni cash flow-k, például kamat- és osztalékfizetések értékének árfolyamváltozás miatti változásait is magában foglalja.

3.4.2.1. Devizaárfolyam-kockázat a treasury-eszközök esetében

A Keret treasury-eszközei EUR-ban vagy USD-ban vannak denominálva.

A devizaárfolyam-kockázatot azonnali vagy határidős keresztdeviza-ügyletekkel, devizaswapokkal vagy keresztdevizaswa-pokkal fedezik. Az EBB treasury osztálya szükségesnek és célszerűnek ítélt esetekben a bank politikájával összhangban bármely olyan eszközt igénybe vehet, amely védelmet nyújt a Keret pénzügyi tevékenységei kapcsán felmerült piaci kockázatokkal szemben.

3.4.2.2. Devizaárfolyam-kockázat a Keret által finanszírozott vagy garantált műveletek esetében

A Keret a tagállamok hozzájárulásait EUR-ban kapja. Az általa finanszírozott vagy garantált műveleteket, valamint a kamattámogatásokat EUR-ban, USD-ban vagy bármely más engedélyezett pénznemben meg lehet határozni.

Az (EUR-val mint referencia-pénznemmel szembeni) devizaárfolyam-kockázatnak való kitettségről akkor beszélünk, ha az eurótól eltérő pénznemben denominált ügyleteket fedezetlenül hagyják. A Keret devizaárfolyam-fedezeti iránymutatása az alábbiakban olvasható.

3.4.2.2.1. Az USD-ban denominált műveletek fedezése

A Keret USD-ban denominált műveletei által teremtett devizaárfolyam-kockázatot összesített alapon fedezni kell, USD/EUR devizaswapokkal, amelyeket rendszeres időszakonként megújítanak és az adott összeghez igazítanak. A devizaswapok használata kettős célt szolgál. Egyfelől megteremti az új folyósításokhoz (hitelekhez és tőkebefektetésekhez) szükséges likviditást, másfelől makroszintű devizafedezetet biztosít.

A tervezett vagy várt visszafizetések/folyósítások alapján minden egyes időszak kezdetén meg kell becsülni a következő időszak során USD-ban kapott vagy fizetett cash flow-k összegét. Ezt követően a lejáró devizaswapokat meg kell újítani, összegüket pedig hozzá kell igazítani a következő időszakra előre jelzett USD-likviditási igényhez.

A releváns korlátot meghaladó USD devizapozíciót - havi alapon - azonnali vagy határidős ügyletekkel fedezni kell.

A megújítások közötti időszakban kialakuló váratlan USD-likviditáshiányt eseti devizaswap-műveletekkel kell fedezni, az esetleges likviditási többleteket pedig treasury-eszközökbe kell fektetni, vagy ha a devizapozíció erősödéséből ered, akkor EUR-ra kell váltani.

3.4.2.2.2. Az EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált műveletek fedezése

A Keret EUR-tól vagy USD-tól eltérő pénznemben denominált műveleteit a mögöttes hitel pénzügyi profiljának megfelelő keresztdevizaswapokkal kell fedezni, feltéve hogy a swapok piaca megfelelően működik.

A Keretnek vannak olyan műveletei, amelyek pénzneme nem, vagy csak magas költséggel teszi lehetővé a művelet fedezését. Ezek a műveleteket a helyi pénznemben denominálják, de EUR-ban vagy USD-ban rendezik. A Keret pénzügyi kockázati szabályrendszere - amelyet a Keret bizottsága 2015. január 22-én fogadott el - lehetővé teszi, hogy az USA-dollárral jelentős pozitív korrelációban álló helyi pénznemek esetében a devizakitettséget USA-dollárban denominált derivatívákkal szintetikusan fedezzék. Az USA-dollárban denominált derivatívákkal szintetikusan fedezett helyi pénznemek a következő táblázat 3.4.2.2.3. szakaszának „Helyi pénznem (szintetikusan fedezett)” sora alatt, míg az USA-dollárban denominált derivatívákkal szintetikusan nem fedezett helyi pénznemek a táblázat „Helyi pénznem (szintetikusan nem fedezett)” sora alatt szerepelnek.

3.4.2.2.3. Devizapozíció (ezer EUR)

Az e megjegyzésben szereplő táblázatok a Keret devizapozícióját mutatják be.

Az alábbi táblázatok a devizapozíciót a Keret kockázati politikájának megfelelően mutatják be (a Keret pénzügyi kockázati szabályrendszerében előírtak szerint). A kockázati politika szerinti devizapozíció a számviteli adatokon alapul, meghatározása szerint bizonyos kiválasztott eszközök és kötelezettségek egyenlege. A kockázati politika szerinti devizapozícióba tartozó eszközöket és kötelezettségeket úgy választják ki, hogy biztosítva legyen, hogy a jövedelmeket csak beérkezésükkor számítsák át a beszámoló pénznemére (EUR).

A részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok valós értékének változása a kockázati politika szerinti devizapozíció részét képezi. A kockázati politika szerinti devizapozícióba tartozó derivatívákat a valós értékük helyett a névértéken veszik figyelembe annak érdekében, hogy azt össze lehessen hangolni az eszközök megőrzött értékével, amely a hitelek értékvesztésével kiigazított névérték.

Az alábbi táblázatokban az eszközök és a kötelezettségek fennmaradó része - főként felhalmozott hitelkamatok, derivatívák és támogatások - a „Kockázati politikába nem tartozó devizapozíció” sora alatt szerepel.

2020. december 31-én	Eszközök és kötelezettségek			Kötelezettségvállalá sok és függő
Pénznem	Kockázati politika szerinti devizapozíció	Kockázati politikába nem tartozó devizapozíció	Mérleg szerinti devizapozíció	kötelezettségek
USD Helyi pénznem (szintetikusan fedezett) (1) KES TZS DOP UGX RWF Helyi pénznem (szintetikusan nem fedezett) (1) HTG, MUR, MZN, XOF, ZMW, BWP, JMD, NGN, ZAR	- 117 144 23 439 27 302 14 538 44 997 44 523 98 509	- 51 893 - 960 272 320 572 - 872 - 1 512	- 169 037 22 479 27 574 14 858 45 569 43 651 96 997	479 103 - - - - - -
EUR-tól eltérő pénznemek összesen	136 164	- 54 073	82 091	479 103
EUR	-	3 276 377	3 276 377	1 661 939
EUR és EUR-tól eltérő összesen	136 164	3 222 304	3 358 468	2 141 042
(1) A szintetikus fedezet magyarázatáért lásd a 3.4.2.2.2. szakaszt.
2019.12.31-én	Eszközök és kötelezettségek			Kötelezettségvállalá sok és függő
Pénznem	Kockázati politika szerinti devizapozíció	Kockázati politikába nem tartozó devizapozíció	Mérleg szerinti devizapozíció	kötelezettségek
USD Helyi pénznem (szintetikusan fedezett) (1) KES TZS DOP UGX RWF	- 103 746 29 472 48 092 25 383 37 132 30 766	- 56 632 464 354 602 574 47	- 160 378 29 936 48 446 25 985 37 706 30 813	637 693 - - - - -
Helyi pénznem (szintetikusan nem fedezett) (1) HTG, MUR, MZN, XOF, ZMW, BWP, JMD, NGN, ZAR	99 864	- 530	99 334	-
EUR-tól eltérő pénznemek összesen	166 963	- 55 121	111 842	637 693
EUR	-	3 075 194	3 075 194	2 741 023
EUR és EUR-tól eltérő összesen	166 963	3 020 073	3 187 036	3 378 716
(1) A szintetikus fedezet magyarázatáért lásd a 3.4.2.2.2. szakaszt.

3.4.2.3. Devizaérzékenység-vizsgálat

A 2020. december 31-i állapot szerint az EUR többi pénznemmel szembeni 10%-os leértékelődése a kapott hozzájárulások 9,1 millió EUR összegű növekedését eredményezné (a 2019. december 31-i állapot szerint: 14,0 millió EUR). Az EUR többi pénznemmel szembeni 10%-os felértékelődése a kapott hozzájárulások - 7,5 millió EUR összegű csökkenését eredményezné (a 2019. december 31-i állapot szerint: 11,4 millió EUR).

3.4.2.4. Átváltási árfolyam

2020. december 31-én és 2019. december 31-én a következő átváltási árfolyamokat használták a mérleg összeállításához:

	2020. december 31.	2019. december 31.
EU-n kívüli deviza
Pula (BWP)	13,2045	11,8376
Dominikai peso (DOP)	71,2661	59,3644
Fidzsi dollár (FJD)	2,4584	2,4045
Gourde (HTG)	87,33	100,99
Jamaicai dollár (JMD)	172,0954	147,6966
Kenyai shilling (KES)	133,8	113,63
Ugija (MRU)	44,1396	42,2135
Mauritiusi rúpia (MUR)	48,52	40,63
Metical (MZN)	91,02	68,64
Naira (NGN)	466,78	343,45
Ruandai frank (RWF)	1 210,77	1 051,12
Tanzániai shilling (TZS)	2 838,58	2 573,66
Ugandai shilling (UGX)	4 474	4 108
USA-dollár (USD)	1,2271	1,1234
CFA-frank (XAF/XOF)	655,957	655,957
Rand (ZAR)	18,0219	15,7773
Zambiai kvacha (ZMW)	25,9324	15,7894

3.4.3 . Részvényárfolyam-kockázat

A részvényárfolyam-kockázat annak a kockázata, hogy a részvényindexek szintjében és/vagy a tőkebefektetések értékében bekövetkezett változások hatására csökken a tőkebefektetések valós értéke.

A beruházási keret a részvényárfolyam-kockázatnak a közvetlen tőkebefektetései és a kockázatitőke-alapokba való befektetései révén van kitéve.

A nem jegyzett részvényekben lévő pozíciók értékét nem könnyű meghatározni a folyamatos monitoring és kontroll céljából. Az ilyen pozíciók esetében a valamilyen értékelési technika felhasználásával meghatározott árak tekinthetők a legjobbnak.

Az egyedi közvetlen tőke- és kockázatitőke-befektetések értékében bekövetkező +/-10%-os változás hatására a Keret kapott hozzájárulásai (a tőkeinstrumentum-portfólió valós értékének változása miatt) az összes egyéb változó konstans értéke mellett a 2020. december 31-i állapot szerint +/-52,7 millió EUR-val (a 2019. december 31-i állapot szerint pedig +/- 62,0 millió EUR-val) változnának.

4. Pénzügyi instrumentumok valós értékei

4.1. Számviteli besorolás és valós értékek

Az alábbi táblázat bemutatja a pénzügyi eszközök és a pénzügyi kötelezettségek könyv szerinti értékét és valós értékét, valamint a valósérték-hierarchia szerinti szintjét. A nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök és pénzügyi kötelezettségek valósérték-információi nincsenek feltüntetve, ha a könyv szerinti érték észszerű közelítése a valós értéknek.

(ezer EUR)
(2020. december 31.)	Könyv szerinti érték						Valós érték
	Származé kos pénzügyi instrumen tumok	Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok	Pénzeszkö zök, hitelek és előlegek	Pénztári pénzügyi eszközök	Egyéb pénzügyi eszközök/ kötele- zettségek	Összesen	1. szint:	2. szint:	3. szint:	Összesen
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Származékos pénzügyi instrumentumok Kockázatitőke-alapok Közvetlen tőkebefektetések Hitelek és előlegek	33 584 - - -	- 437 142 89 668 -	- - - 47 309	- - - -	- - - -	33 584 437 142 89 668 47 309	- - - -	33 584 - - -	- 437 142 89 668 47 309	33 584 437 142 89 668 47 309
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen	33 584	526 810	47 309	-	-	607 703	-	33 584	574 119	607 703
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek Hitelek és előlegek Követelések a hozzájárulókkal szemben Pénztári pénzügyi eszközök Egyéb eszközök	- - - - -	- - - - -	923 940 1 626 136 68 908 - -	- - - 351 873 -	- - - - 109	923 940 1 626 136 68 908 351 873 109	- - - 300 174 -	- 1 757 593 - 50 032 -	- - - - -	- 1 757 593 - 350 206 -
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen	-	-	2 618 984	351 873	109	2 970 966	300 174	1 807 625	-	2 107 799
Pénzügyi eszközök összesen	33 584	526 810	2 666 293	351 873	109	3 578 669
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Származékos pénzügyi instrumentumok	- 642	-	-	-	-	- 642	-	- 642	-	- 642
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen	- 642	-	-	-	-	- 642	-	- 642	-	- 642
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok Hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok Harmadik féllel szembeni kötelezettségek Egyéb kötelezettségek	- - - -	- - - -	- - - -	- - - -	- 851 - 33 152 - 152 378 - 3 446	- 851 - 33 152 - 152 378 - 3 446
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen	-	-	-	-	- 189 827	- 189 827
Pénzügyi kötelezettségek összesen	- 642	-	-	-	- 189 827	- 190 469
(ezer EUR)
2019.12.31-én	Könyv szerinti érték						Valós érték
	Származékos pénzügyi instrumentu mok	Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok	Pénzeszkö zök, hitelek és előlegek	Pénztári pénzügyi eszközök	Egyéb pénzügyi kötelezett ségek	Összesen	1. szint:	2. szint:	3. szint:	Összesen
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök Származékos pénzügyi instrumentumok Kockázatitőke-alapok Közvetlen tőkebefektetés	14 184 - -	- 504 694 115 234	- - -	- - -	- - -	14 184 504 694 115 234	- 362 15 255	14 184 - -	- 504 332 99 979	14 184 504 694 115 234
Hitelek és előlegek	-	-	21 702	-	-	21 702	-	-	21 702	21 702
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen	14 184	619 928	21 702	-	-	655 814	15 617	14 184	626 013	655 814
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek Hitelek és előlegek Követelések a hozzájárulókkal szemben Pénztári pénzügyi eszközök Egyéb eszközök	- - - - -	- - - - -	837 777 1 496 973 86 330 - -	- - - 330 587 -	- - - - -	837 777 1 496 973 86 330 330 587 -	- - - 144 097 -	- 1 699 057 - 186 083 -	- - - - -	- 1 699 057 - 330 180 -
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi eszközök összesen	-	-	2 421 080	330 587	-	2 751 667	144 097	1 885 140	-	2 029 237
Pénzügyi eszközök összesen	14 184	619 928	2 442 782	330 587	-	3 407 481
Kötelezően az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Származékos pénzügyi instrumentumok	- 191	-	-	-	-	- 191	-	- 191	-	- 191
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen	- 191	-	-	-	-	- 191	-	- 191	-	- 191
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek Kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok Hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok Harmadik féllel szembeni kötelezettségek Egyéb kötelezettségek	- - - -	- - - -	- - - -	- - - -	- 628 - 37 269 - 147 438 - 2 353	- 628 - 37 269 - 147 438 - 2 353
Amortizált bekerülési értéken értékelt pénzügyi kötelezettségek összesen	-	-	-	-	- 187 688	- 187 688
Pénzügyi kötelezettségek összesen	- 191	-	-	-	- 187 688	- 187 879

4.2. Valós értéken történő értékelés

4.2.1. Értékelési technikák és lényeges nem megfigyelhető inputok

Az alábbi táblázat tájékoztatást ad a pénzügyi eszközök értékeléséhez használt értékelési technikákról és lényeges nem megfigyelhető inputokról, a valósérték-hierarchia 2. és 3. szintje tekintetében.

Értékelési technika		Lényeges nem megfigyelhető input	A megfigyelhető inputok és a valós értéken történő értékelés kapcsolata
Valós értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök
Származékos pénzügyi instrumentumok	Diszkontált cash flow: a jövőbeni cash flow-kat (megfigyelhető határidős árfolyam- és hozamgörbékből a beszámolási időszak végén nyert) határidős árfolyamok/kamatlábak, illetve szerződéses árfolyamok/kamatlábak alapján becsülik, a különböző partnerek hitelkockázatát tükröző rátával való diszkontálással.	Nem értelmezhető.	Nem értelmezhető.
Kockázatitőke- alapok	Kiigazított nettó eszközérték módszer: a valós érték meghatározásához vagy a Keretnek a mögöttes eszközben meglévő százalékos tulajdoni arányát szorozzák a legfrissebb beszámolóban szereplő, cash flow-kkal kiigazított nettó eszközértékkel, vagy, amennyiben rendelkezésre áll, a részesedésnek az adott alapkezelő által közölt, ugyanazon napra érvényes pontos értékét veszik figyelembe. A legutolsó rendelkezésre álló nettó eszközérték és az év végi beszámolás közötti intervallum áthidalása céljából lefolytatják a későbbi eseményekre vonatkozó felülvizsgálati eljárást, és a beszámoló szerinti nettó eszközértéket szükség esetén kiigazítják.	A kockázatitőke-alap utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között eltelt idő miatti kiigazítása a következőket figyelembe véve: működési költségek és kezelési díjak, a kockázatitőke-alap mögöttes eszközeinek valós értékében bekövetkező változások, további felmerült kötelezettségek, piaci változások vagy a gazdasági feltételek más változásai.	Minél több idő telt el a kockázatitőke-alap utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között, annál nagyobb lesz az eltelt idő miatti kiigazítás.
Közvetlen tőkebefektetés	Kiigazított nettó eszközérték.	A befektetést befogadó utolsó beszámolójának fordulónapja és az értékelés napja között eltelt idő miatti kiigazítása a következőket figyelembe véve: működési költségek, a befektetést befogadó mögöttes eszközeinek valós értékében bekövetkező változások, további felmerült kötelezettségek, piaci változások vagy a gazdasági feltételek más változásai, tőkeemelés, értékesítés, az ellenőrzés változása.	Minél nagyobb az értékesíthetőségi diszkont, annál alacsonyabb lesz a valós érték.
		5-30% közötti diszkont az értékesíthetőség (likviditás) hiánya miatt; meghatározására a hasonló részesedések korábbi, országos/régióbeli adásvételeinek figyelembevételével kerül sor.
Értékelési technika		Lényeges nem megfigyelhető input	A megfigyelhető inputok és a valós értéken történő értékelés kapcsolata
Hitelek valós értéken (IFE)	Problémamentes hitelfelvevők esetében: A szerződés szerinti/várt jövőbeli cash flow-ból kiindulva a hitelhez kapcsolódó természetes kockázatot figyelembe vevő megfelelő kockázattal (ideértve a hitelfelvevő hitelkockázatát is) módosított diszkontráta alkalmazásával diszkontált cash flow. A diszkontráta releváns piaci referenciaértékeken alapul. Problémás hitelfelvevők esetében: Nettó eszközérték megközelítés (felszámolási érték megközelítés).	A diszkontráta komponenseiben tükröződik a hitelfelvevőnek a kockázatmentes piaci kamatokhoz viszonyított hitelkockázata.	Minél nagyobb a diszkontráta, annál alacsonyabb a valós érték.
Nem valós értéken nyilvántartott pénzügyi instrumentumok
Hitelek és előlegek Pénztári pénzügyi eszközök	Diszkontált cash flow: Az adós fizetőképességét feltételező értékelési modell szerződéses cash flow-kat használ, és nem vesz figyelembe fedezeti értékeket vagy előtörlesztéseket. A modell a hitelek nettó jelenértékének kiszámításához egy kiigazított piaci diszkontgörbe alapján diszkontálja a szerződéses cash flow-kat. Az egyes hitelek nettó jelenértékét ezután kiigazítják a vonatkozó várható veszteséggel. A hitelek és előlegek valós értéke az így kapott egyedi értékek összege. Diszkontált cash flow.	Nem értelmezhető. Nem értelmezhető.	Nem értelmezhető. Nem értelmezhető.

Az IFRS 13 standardot alkalmazva a derivatívák valós értéke 2020. december 31-én és 2019. december 31-én magában foglalta a következő értékelési korrekciókat:

- a származtatott ügyletek partner-hitelkockázatát tükröző hitelértékelési korrekciót, amely 2020. december 31-én - 34,3 ezer EUR, 2019. december 31-én pedig - 32,8 ezer EUR,

- A származtatott ügyletek saját hitelkockázatát tükröző kötelezettség-értékelési korrekciót, amely 2020. december 31-én + 21,8 ezer EUR, 2019. december 31-én pedig + 28,7 ezer EUR.

4.2.2. Az 1. és a 2. szint közötti átcsoportosítások

A Keret a szintek közötti átcsoportosítást az azt okozó esemény vagy körülményváltozás időpontjában jeleníti meg.

A Keret 2020-ben és 2019-ban nem hajtott végre átcsoportosítást a valósérték-hierarchia 1. és 2. szintje vagy 2. és 1. szintje között.

4.2.3. 3. szintű valós értékek

3. szintű valós értékek egyeztetése

Az alábbi táblázatok a 3. szintű eszközökben a 2020. december 31-én lezárult és a 2019. december 31-én lezárult évben bekövetkezett változásokat mutatják:

(ezer EUR)
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok
Egyenleg (2020. január 1.)		604 311
Az eredményben megjelenített nyereség vagy veszteség:
Értékesítés során realizált valósérték-korrekció		- 15 632
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok valós értékének nettó változása		- 47 909
Összesen		- 63 541
Folyósítások		85 305
Visszafizetések		- 65 649
Devizaárfolyam-különbség		- 33 616
Egyenleg (2020. december 31.)		526 810
		(ezer EUR)
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok
Egyenleg (2019. január 1.)		550 617
Az eredményben megjelenített nyereség vagy veszteség:
Devizaárfolyam-különbség		1 708
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok valós értékének nettó változása		17 666
Összesen		19 374
Folyósítások		106 943
Visszafizetések		- 79 435
Devizaárfolyam-különbség		6 812
Egyenleg (2019. december 31.)		604 311

A Keret 2020-ban és 2019-ban nem hajtott végre a valósérték-hierarchia 3. szintjét érintő átcsoportosítást.

5. Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek

Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek összetétele:

		(ezer EUR)
	2020.12.31.	2019.12.31.
Pénzeszközök Lekötött betétek Kereskedelmi értékpapírok	398 991 380 000 145 086	72 166 622 991 142 823
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek a cash flow-kimutatásban	924 077	837 980
Elhatárolt kamat	- 137	- 203
Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek a pénzügyi helyzetre vonatkozó kimutatásban	923 940	837 777

6. Származékos pénzügyi instrumentumok

A kereskedési céllal tartottként besorolt származékos pénzügyi instrumentumok fő összetevői a következők:

			(ezer EUR)
	Valós érték		Névleges összeg
	Eszközök	Kötelezettségek
Kamatlábswapok Devizaswapok	- 33 584	- 642 -	17 710 1 480 000
Származékos pénzügyi instrumentumok összesen	33 584	- 642	1 497 710
			(ezer EUR)
2019.12.31-én	Valós érték		Névleges összeg
	Eszközök	Kötelezettségek
Kamatlábswapok Devizaswapok	99 14 085	- 191 -	24 181 1 545 000
Származékos pénzügyi instrumentumok összesen	14 184	- 191	1 569 181

7. Hitelek és előlegek

7.1. Hitelek és előlegek

Az alábbi táblázat a hitelek és előlegek nyitó és záró egyenlegének egyeztetését mutatja be:

(ezer EUR)
	Globális hitelek (1)	Előnyös besorolású hitelek	Alárendelt hitelek	POCI	Összesen
Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek névértéke 2020. január 1-jén	1 021 556	597 364	27 714	-	1 646 634
Folyósítások Leírások Visszafizetések Devizaárfolyam-különbség	433 466 - 15 170 - 214 018 - 74 436	67 762 - 2 268 - 60 571 - 29 423	- - 27 905 - 191	- - - -	501 228 - 45 343 - 274 589 - 103 668
Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek névértéke 2020. december 31-én	1 151 398	572 864	-	-	1 724 262
Értékvesztés - elszámolt veszteség 2020. január 1-jén	- 96 166	- 36 650	- 27 714	-	- 160 530
12 havi várható hitelezési veszteség nettó változásai Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett, nettó változás Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett, visszaírás Leírások Devizaárfolyam-különbség	- 1 344 - 5 888 - 12 373 19 565 15 170 12 793	- 2 531 - 3 628 - 1 887 2 268 3 104	- - - - 27 905 -191	- - - - - -	- 3 875 - 9 516 - 12 373 21 452 45 343 15 706
Értékvesztés - elszámolt veszteség 2020. december 31-én	- 68 243	- 35 550	-	-	- 103 793
Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek 2020. december 31-én	1 083 155	537 314	-	-	1 620 469
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek névértéke 2020. január 1-jén	1 080	36 858	-	-	37 938
Folyósítások Visszafizetések Devizaárfolyam-különbség	- - -	29 063 - 1 512 - 2 916	30 000 - -	- - -	59 063 - 1 512 - 2 916
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek névértéke 2020. december 31-én	1 080	61 493	30 000	-	92 573
A valós érték módosítása 2020. január 1-jén	- 1 080	- 15 156	-	-	- 16 236
A valós érték nettó változása Devizaárfolyam-különbség	- -	- 11 330 593	- 18 291 -	- -	- 29 621 593
A valós érték módosítása 2020. december 31-én	- 1 080	- 25 893	- 18 291	-	- 45 264
Hitelek és előlegek valós értéken értékelve 2020. december 31-én	-	35 600	11 709	-	47 309
Amortizált bekerülési érték Kamat	- 3 578 7 325	- 5 100 7 020	- -	- -	- 8 678 14 345
Hitelek és előlegek 2020. december 31-én	1 086 902	574 834	11 709	-	1 673 445
(1) Beleértve az ügynökségi megállapodásokat
Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek névértéke 2019. január 1-jén	1 051 317	593 324	60 717	3 588	1 708 946
Folyósítások Leírások Visszafizetések Hitelek értékesítése Az üzleti modell változása (IFE (2)) Devizaárfolyam-különbség	164 308 - 2 - 206 517 - 2 591 - 15 041	123 416 - 278 - 113 100 - - 10 062 4 064	- - - 34 496 - - 1 493	- - - - - 3 588 -	287 724 - 280 - 354 113 - 2 591 - 13 650 20 598
Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek névértéke 2019. december 31-én	1 021 556	597 364	27 714	-	1 646 634
Értékvesztés - elszámolt veszteség 2019. január 1-jén	- 103 868	- 49 609	- 29 360	- 1 794	- 184 631
12 havi várható hitelezési veszteség nettó változásai Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett, nettó változás Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett, visszaírás Hitelek értékesítése Az üzleti modell változása (IFE (2)) Leírások Devizaárfolyam-különbség	5 164 - 15 558 - 4 397 21 811 2 591 - 2 - 1 911	- 86 2 559 - 47 5 592 - 5 031 278 - 368	- 2 205 - - - - - - 559	- - - - - 1 794 - -	5 078 - 10 794 - 4 444 27 403 2 591 6 825 280 - 2 838
Értékvesztés - elszámolt veszteség 2019. december 31-én	- 96 166	- 36 650	- 27 714	-	- 160 530
Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek 2019. december 31-én	925 390	560 714	-	-	1 486 104
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek névértéke 2019. január 1-jén	1 800	-	-	-	1 800
Folyósítások Az üzleti modell változása (IFE (2))	- -	23 461 13 650	- -	- -	23 461 13 650
Visszafizetések Devizaárfolyam-különbség	- 720 -	- 245 -8	- -	- -	- 965 -8
Az eredménnyel szemben valós értéken értékelt hitelek névértéke 2019. december 31-én	1 080	36 858	-	-	37 938
A valós érték módosítása 2019. január 1-jén	- 1 080	-	-	-	- 1 080
A valós érték nettó változása Az üzleti modell változása (IFE (2))	- -	- 8 331 - 6 825	- -	- -	- 8 331 - 6 825
A valós érték módosítása 2019. december 31-én	- 1 080	- 15 156	-	-	- 16 236
Hitelek és előlegek valós értéken értékelve 2019. december 31-én	-	21 702	-	-	21 702
Amortizált bekerülési érték Kamat	- 3 545 10 451	- 4 950 8 903	10 -	- -	- 8 485 19 354
Hitelek és előlegek 2019. december 31-én	932 296	- 586 369	10	-	1 518 675
(1) Beleértve az ügynökségi megállapodásokat.
(2) A részleteket lásd a 24. megjegyzésben.

7.2. Hitelek és előlegek értékvesztése - elszámolt veszteségek

(ezer EUR)
	2020
	Élettartami várható hitelezési veszteségek
	12 havi várható hitelezési veszteség	Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett	Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett	POCI	Összesen
Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek
Egyenleg (2020. január 1.) (1)	17 191	38 509	104 830	-	160 530
Átcsoportosítás a 12 havi várható hitelezési veszteségbe	96	- 167	-	-	- 71
Átcsoportosítás az élettartami várható hitelezési veszteségbe, nem értékvesztett	- 732	6 380	- 6 080	-	- 432
Átcsoportosítás az élettartami várható hitelezési veszteségbe, értékvesztett	- 127	- 54	8 522	-	8 341
Az elszámolt veszteség nettó értékelése	5 440	3 010	- 6 554	-	1 896
Kivezetett pénzügyi eszközök	- 802	347	- 4 967	-	- 5 422
Leírások	-	-	- 45 343	-	- 45 343
Devizaárfolyam-különbség	- 4 677	- 4 049	- 6 980	-	- 15 706
Egyenleg (2020. december 31.)	16 389	43 976	43 428	-	103 793
(1) A modell 2.4.2. megjegyzésben említett aktualizált változatát követően a 12 havi és az élettartami nem értékvesztett várható hitelezési veszteség nyitóegyenlege sorrendben 0,3 millió és 1,5 millió EUR-val magasabb lenne.
	(ezer EUR)
	2019
	Élettartami várható hitelezési veszteségek
	12 havi várható hitelezési veszteség	Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett	Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett	POCI	Összesen
Amortizált bekerülési értéken értékelt hitelek és előlegek
Egyenleg (2019. január 1.)	22 023	27 342	133 472	1 794	184 631
Átcsoportosítás a 12 havi várható hitelezési veszteségbe Átcsoportosítás az élettartami várható hitelezési veszteségbe, nem értékvesztett	3 952 - 4 005	- 2 5 150	- -	- -	3 952 21 145
Átcsoportosítás az élettartami várható hitelezési veszteségbe, értékvesztett Az elszámolt veszteség nettó értékelése Hitelek értékesítése Az üzleti modell változása (IFE (1)) Kivezetett pénzügyi eszközök Leírások Devizaárfolyam-különbség	- - 4 897 - - - 129 - 247	- 46 - 4 249 - - 10 - 10 049 - 371	- - 22 961 - 2 591 - 5 031 - - 280 2 221	- - - - 1 794 - - -	- 46 - 32 107 - 2 591 - 6 835 - 10 178 - 280 2 839
Egyenleg (2019. december 31.)	17 191	38 509	104 830	-	160 530
(1) A részleteket lásd a 24. megjegyzésben.

8. Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok

Az alábbi táblázat a sajáttőke-befektetések nyitó és záró egyenlegének egyeztetését mutatja be:

			(ezer EUR)
	Kockázatitőke- alapok	Közvetlen tőkebefektetések	Összesen
Bekerülési érték 2020. január 1-jén	462 304	101 424	563 728
Folyósítások Visszafizetések / értékesítések Devizaárfolyam-különbség	85 305 - 66 011 - 29 437	- - 18 274 - 6 892	85 305 - 84 285 - 36 329
Bekerülési érték 2020. december 31-én	452 161	76 258	528 419
Nem realizált nyereség és veszteség 2020. január 1-jén	42 390	13 810	56 200
Nem realizált nyereség és veszteség - nettó változás Értékesítés során realizált valósérték-korrekció Devizaárfolyam-különbség	- 45 079 - 15 632 3 302	- 2 830 3 019 - 589	- 47 909 - 12 613 2 713
Nem realizált nyereség és veszteség 2020. december 31-én	- 15 019	13 410	- 1 609
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok 2020. december 31-én	437 142	89 668	526 810
			(ezer EUR)
	Kockázatitőke- alapok	Közvetlen tőkebefektetések	Összesen
Bekerülési érték 2019. január 1-jén	421 593	93 214	514 807
Folyósítások Visszafizetések / értékesítések Devizaárfolyam-különbség	90 972 - 56 387 6 126	15 971 - 8 042 281	106 943 - 64 429 6 407
Bekerülési érték 2019. december 31-én	462 304	101 424	563 728
Nem realizált nyereség és veszteség 2019. január 1-jén	45 559	6 926	52 485
Nem realizált nyereség és veszteség - nettó változás Értékesítés során realizált valósérték-korrekció Devizaárfolyam-különbség	- 3 488 - 319	12 117 - 5 319 86	8 629 - 5 319 405
Nem realizált nyereség és veszteség 2019. december 31-én	42 390	13 810	56 200
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok 2019. december 31-én	504 694	115 234	619 928

9. Követelések a hozzájárulókkal szemben

A hozzájárulókkal szembeni 68,9 millió EUR (2019: 86,3 millió EUR) összegű követelések kizárólag lehívott, de be nem fizetett tagállami hozzájárulások.

10. Pénztári pénzügyi eszközök

A pénztári portfólió olyan jegyzett kötvényeket tartalmaz, amelyek lejárata a beszámoló fordulónapjakor három hónapnál rövidebb. Az alábbi táblázat a pénztári portfólió mozgásait tartalmazza:

	(ezer EUR)
Egyenleg (2020. január 1.)	330 587
Beszerzések	2 710 009
Lejáratok	- 2 689 790
A prémiumok/diszkontok amortizációjának változása	- 208
Az elhatárolt kamat változása	1 275
Egyenleg (2020. december 31.)	351 873
	(ezer EUR)
Egyenleg (2019. január 1.)	335 140
Beszerzések	2 948 021
Lejáratok	- 2 952 905
A prémiumok/diszkontok amortizációjának változása	- 93
Az elhatárolt kamat változása	424
Egyenleg (2019. december 31.)	330 587

11. Egyéb eszközök

Az egyéb eszközök fő összetevői a következők:

		(ezer EUR)
	2020.12.31.	2019.12.31.
Pénzügyi garanciák	109	-
Egyéb eszközök összesen	109	-

12. Halasztott bevételek

A halasztott bevételek fő összetevői a következők:

		(ezer EUR)
	2020.12.31.	2019.12.31.
Elhatárolt kamattámogatások Hitelek és előlegek elhatárolt jutaléka	28 788 944	32 085 481
Halasztott bevételek összesen	29 732	32 566

13. A kibocsátott garanciákra képzett céltartalékok, csökkentve a visszaírással

Az alábbi táblázatok a pénzügyi garanciákra képzett céltartalék nyitó és záró egyenlegének egyeztetését mutatják be.

	(ezer EUR)
	2020
	12 havi várható hitelezési veszteség	Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett	Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett	Összesen
Kibocsátott garanciák
Egyenleg január 1-jén	628	-	-	628
Átcsoportosítás a 12 havi várható hitelezési veszteségbe Kivezetett garanciák Az elszámolt veszteség nettó értékelése Garancialehívások Kezdeti díjak amortizációja Devizaárfolyam-különbség	- - 228 - - -5	- - - - - -	- - - - - -	- - 228 - - - 5
Egyenleg december 31-én	851	-	-	851
	(ezer EUR)
	2019
	12 havi várható hitelezési veszteség	Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett	Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett	Összesen
Kibocsátott garanciák
Egyenleg január 1-jén	94	699	-	793
Átcsoportosítás a 12 havi várható hitelezési veszteségbe Kivezetett garanciák Garancialehívások Kezdeti díjak amortizációja Devizaárfolyam-különbség	534 - - - -	- - 588 -53 -71 13	- - - - -	534 - 588 -53 -71 13
Egyenleg december 31-én	628	-	-	628

14. Hitelnyújtási elkötelezettségekre képzett céltartalékok

Az alábbi táblázatok a folyósítatlan hitelekre (hitelnyújtási elkötelezettségekre) elszámolt veszteség nyitó és záró egyenlegének egyeztetését mutatják be:

	(ezer EUR)
	2020
	12 havi várható hitelezési veszteség	Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett	Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett	Összesen
Hitelnyújtási elkötelezettség
Egyenleg január 1-jén (1)	3 943	33 326	-	37 269
Átcsoportosítás a 12 havi várható hitelezési veszteségbe Átcsoportosítás az élettartami várható hitelezési veszteségbe, nem értékvesztett Az elszámolt veszteség nettó értékelése Kivezetett pénzügyi eszközök Devizaárfolyam-különbség	4 067 - 388 - 1 158 - 423	- 2 773 - 5 932 - 3 853 21	- - - - -	4 067 2 773 - 5 544 - 5 011 - 402
Egyenleg december 31-én	6 817	26 335	-	33 152
(1) A modell 2.4.2. megjegyzésben említett aktualizált változatát követően a 12 havi és az élettartami nem értékvesztett várható hitelezési veszteség nyitóegyenlege sorrendben - 0,2 millió EUR-val alacsonyabb, illetve 1,1 millió EUR-val magasabb lenne.
(ezer EUR)
	2019
	12 havi várható hitelezési veszteség	Élettartami várható hitelezési veszteség, nem értékvesztett	Élettartami várható hitelezési veszteség, értékvesztett	Összesen
Hitelnyújtási elkötelezettség
Egyenleg január 1-jén	7 225	16 597	-	23 822
Átcsoportosítás a 12 havi várható hitelezési veszteségbe	1 669	9 983	-	11 652
Átcsoportosítás az élettartami várható hitelezési veszteségbe, nem értékvesztett Az elszámolt veszteség nettó értékelése Az üzleti modell változása (IFE) (1) Kivezetett pénzügyi eszközök Devizaárfolyam-különbség	- 836 696 - 2 974 - 1 960 123	15 138 773 - 1 387 - 7 858 80	- - - - -	14 302 1 469 - 4 361 - 9 818 203
Egyenleg december 31-én	3 943	33 326	-	37 269
(1) A részleteket lásd a 24. megjegyzésben.

15. Harmadik féllel szembeni kötelezettségek

A harmadik féllel szembeni kötelezettségek fő összetevői a következők:

		(ezer EUR)
	2020.12.31.	2019.12.31.
Az EBB-nek fizetendő, nettó általános igazgatási kiadások EBB-nek fizetendő egyéb összegek A tagállamoknak még nem folyósított kamattámogatások és technikai segítségnyújtás	58 527 56 93 795	50 009 31 97 398
Harmadik féllel szembeni kötelezettségek összesen	152 378	147 438

16. Egyéb kötelezettségek

Az egyéb kötelezettségek fő összetevői a következők:

		(ezer EUR)
	2020.12.31.	2019.12.31.
Hitelek előtörlesztése Kamattámogatások halasztott bevétele Pénzügyigarancia-lehívások	3 166 280 -	1 961 339 53
Egyéb kötelezettségek összesen	3 446	2 353

17. A tagállamoktól lehívott hozzájárulás

Tagállamok	Hozzájárulás a Kerethez (2)	Hozzájárulás a kamattámogatásokhoz és a technikai segítségnyújtáshoz (2)	Hozzájárulás összesen	Lehívott, de be nem fizetett (1)
Ausztria Belgium Bulgária	82 689 121 923 1 567	9 852 14 470 421	92 541 136 393 1 988	1 687 2 471 98
Ciprus	1 008	270	1 278	-
Cseh Köztársaság	5 710	1 532	7 242	357
Dánia	67 377	8 118	75 495	1 400
Észtország	560	150	710	35
Finnország	47 569	5 876	53 445	-
Franciaország	729 689	82 689	812 379	13 685
Németország	720 567	84 614	805 181	14 350
Görögország	42 735	5 648	48 383	1 029
Magyarország	6 158	1 652	7 810	385
Írország	23 221	3 345	26 566	637
Olaszország	407 583	50 996	458 579	9 002
Lettország	784	210	994	49
Litvánia	1 344	360	1 704	84
Luxemburg	9 119	1 097	10 216	189
Málta	336	90	426	21
Hollandia	164 029	19 716	183 745	3 395
Lengyelország	14 555	3 905	18 460	910
Portugália	33 266	4 411	37 677	805
Románia	4 143	1 111	5 254	259
Szlovákia	2 351	631	2 982	147
Szlovénia	2 015	541	2 556	126
Spanyolország	210 652	29 338	239 990	5 495
Svédország	88 064	10 923	98 987	1 918
Egyesült Királyság	432 681	57 030	489 711	10 374
Összesen 2020. december 31-én	3 221 695	398 996	3 620 692	68 908
Összesen 2019. december 31-én	2 967 000	383 691	3 350 691	86 330
(1) 2020. november 10-én a Tanács rögzítette az egyes tagállamok által 2021. január 21-ig befizetendő pénzügyi hozzájárulás összegét. 2020. december 31-én 68,9 millió EUR nem volt befizetve.
(2) 2020. július 14-én a 9. EFA keretében 45,1 millió EUR összegű fel nem használt, kamattámogatásra és technikai segítségnyújtásra irányuló kötelezettségvállalást a 9. EFA-hozzájárulások allokációs kulcsa szerint átcsoportosítottak a kapott hozzájárulásokra.

18. Kötelezettségvállalások és függő kötelezettségek

		(ezer EUR)
	2020.12.31.	2019.12.31.
Kötelezettségvállalások Folyósítatlan hitelek Részvényekre és egyéb változó hozamú értékpapírokra vonatkozó folyósítatlan kötelezettségvállalások Kibocsátott garanciák Kamattámogatás és technikai segítségnyújtás Függő kötelezettségek Aláírt kibocsátatlan garanciák	1 722 618 378 347 998 560 483 897 554 686	1 357 320 405 920 200 013 455 671 1 359 818
Kötelezettségvállalások és függő kötelezettségek összesen	4 138 108	3 778 742

19. Kamat- és kamatjellegű bevételek és kiadások

A kamat- és kamatjellegű bevételek fő összetevői a következők:

		(ezer EUR)
	2020.1.1-től 2020.12.31-ig	2019.1.1-től 2019.12.31-ig
Hitelek és előlegek Kamattámogatások	80 252 4 531	89 244 4 679
Kamat- és kamatjellegű bevételek összesen	84 783	93 923

A kamat- és kamatjellegű kiadások fő összetevői a következők:

		(ezer EUR)
	2020.1.1-től 2020.12.31-ig	2019.1.1-től 2019.12.31-ig
Származékos pénzügyi instrumentumok Pénzeszközök és pénzeszköz-egyenértékesek Pénztári pénzügyi eszközök	- 541 - 2 961 - 1 748	- 261 - 722 - 1 965
Kamat- és kamatjellegű kiadások összesen	- 5 250	- 2 948

20. Díj- és jutalékbevételek és -kiadások

A díj- és jutalékbevételek fő összetevői a következők:

		(ezer EUR)
	2020.1.1-től 2020.12.31-ig	2019.1.1-től 2019.12.31-ig
Hitelek és előlegek díj- és jutalékbevételei Pénzügyi garanciák díj- és jutalékbevételei Egyéb	141 211 1	4 399 39 -
Díj- és jutalékbevételek összesen	353	4 438

A díj- és jutalékkiadások fő alkotóelemei a következők:

		(ezer EUR)
	2020.1.1-től 2020.12.31-ig	2019.1.1-től 2019.12.31-ig
Részvényekkel és egyéb változó hozamú értékpapírokkal kapcsolatban harmadik feleknek fizetett jutalékok	- 225	- 721
Díj- és jutalékkiadás összesen	- 225	- 721

21. Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok nettó eredménye

A részvényeken és egyéb változó hozamú értékpapírokon realizált nettó nyereség fő összetevői a következők:

		(ezer EUR)
	2020.1.1-től 2020.12.31-ig	2019.1.1-től 2019.12.31-ig
Értékesítésből és elidegenítésből származó nettó realizált eredmény Osztalékbevétel A valós érték nettó változása	- 3 069 4 261 - 47 909	- 133 1 408 8 629
Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok nettó eredménye	- 46 717	9 904

22. Általános igazgatási kiadások

Az általános igazgatási kiadások az EBB-nél a beruházási keret kezelése során felmerült tényleges költségeket foglalják magukban, levonva az EBB által közvetlenül a beruházási keret ügyfeleire kiszabott, szokásos bírálati díjakból származó bevételt.

Az általános adminisztratív kiadások fő összetevői a következők:

		(ezer EUR)
	2020.1.1-től 2020.12.31-ig	2019.1.1-től 2019.12.31-ig
Az EBB-nél felmerült tényleges költségek Bevételek a közvetlenül a Keret ügyfeleire terhelt bírálati díjakból	- 61 470 2 943	- 52 982 2 973
Általános igazgatási kiadások összesen	- 58 527	- 50 009

23. Nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységben való részvétel (ezer EUR)

A strukturált gazdálkodó egység fogalommeghatározása

A strukturált gazdálkodó egység olyan gazdálkodó egység, amelynek kialakítása szerint nem a szavazati jogok vagy hasonló jogok játsszák a döntő szerepet annak eldöntésében, ki gyakorol ellenőrzést a gazdálkodó egység felett. Az IFRS 12 standard szerint a strukturált gazdálkodó egység gyakran rendelkezik az alábbi tulajdonságok némelyikével vagy mindegyikével:

- korlátozott tevékenységek,

- korlátozott és jól meghatározható célkitűzés, például adózásilag hatékony bérlet megvalósítása, kutatási és fejlesztési tevékenységek megvalósítása érdekében, egy gazdálkodó egység részére történő tőkeforrás vagy finanszírozás biztosítása érdekében vagy annak érdekében, hogy befektetők részére befektetési lehetőségeket biztosítsanak a strukturált gazdálkodó egység eszközeihez kapcsolódó kockázatok és hasznok befektetőknek történő átadása útján,

- nem elegendő saját tőke ahhoz, hogy a strukturált gazdálkodó egység alárendelt pénzügyi támogatás nélkül finanszírozni tudja saját tevékenységeit,

- több, szerződés alapján egymáshoz kapcsolódó, a befektetők részére kibocsátott instrumentum formájában történő finanszírozás, amely hitelkockázat vagy egyéb kockázat koncentrációit eredményezi (részfolyósítások).

Nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységek

A nem konszolidált strukturált gazdálkodó egység kifejezés magában foglal minden olyan strukturált gazdálkodó egységet, amely felett a Keret nem gyakorol ellenőrzést, továbbá magában foglalja a nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységekben levő érdekeltségeket.

A strukturált gazdálkodó egységekben levő érdekeltségek fogalommeghatározása

Az IFRS 12 standard meghatározása szerint az érdekeltség alatt lényegében olyan szerződéses vagy nem szerződéses kapcsolat értendő, amely alapján a beszámolót készítő gazdálkodó egység ki van téve a másik gazdálkodó egység teljesítményéből származó hozamok változékonyságának. Ilyen érdekeltségre példa többek között a részvények birtoklása, valamint a részvétel egyéb formái is, mint például finanszírozás, likviditási támogatás, hitelképesség-növelés, kötelezettségvállalás vagy garanciák rendelkezésre bocsátása a másik gazdálkodó egység számára. Az IFRS 12 standard szerint a beszámolót készítő gazdálkodó egység nem feltétlenül rendelkezik érdekeltséggel egy másik gazdálkodó egységben pusztán azért, mert tipikus megrendelő-szállító viszony áll fenn közöttük.

Az alábbi táblázat azokat a strukturált gazdálkodó egységeket mutatja be, amelyeket a Keret nem konszolidál, de amelyekben érdekeltséget birtokol.

A strukturált gazdálkodó egység típusa	Jelleg és cél	A Keret által birtokolt érdekeltség
Projektfinanszírozás - különleges célú gazdasági egységek hitelezése	A projektfinanszírozási ügyletek (PF-műveletek) olyan ügyletek, amelyek adósságszolgálatához a Keret olyan hitelfelvevőre hagyatkozik, amelynek egyedüli vagy fő bevételi forrását az ilyen adósságból finanszírozott egyetlen vagy néhány eszköz vagy a projekthez kötődő, korábban is létező eszköz jelenti. A PF-műveleteket gyakran különleges célú gazdasági egységek útján finanszírozzák.	Nettó folyósított összegek; Kamatbevétel.
Kockázatitőke-műveletek	A Keret kockázatitőke- és befektetési alapokat finanszíroz. A kockázatitőke- és befektetési alapok befektetők forrásait gyűjtik és kezelik azzal a céllal, hogy részesedést szerezzenek nagy növekedési potenciállal rendelkező kis- és középvállalkozásokban, illetve infrastruktúra-projekteket finanszírozzanak.	A kockázati tőkébe fektető gazdálkodó egység által kibocsátott befektetési jegyek/részvények; Kapott osztalékok mint osztalékbevételek.

Az alábbi táblázat azon nem konszolidált strukturált gazdálkodó egységek könyv szerinti értékét mutatja be, amelyekben a Keret a beszámoló fordulónapján érdekeltséget birtokol, továbbá ismerteti a Keretnek az e gazdálkodó egységekkel kapcsolatos veszteséggel szembeni maximális kitettségét. A veszteséggel szembeni maximális kitettség a könyv szerinti értékből és a kapcsolódó folyósítatlan kötelezettségvállalásokból áll.

A strukturált gazdálkodó egység típusa	Jelleg	Könyv szerinti érték 2020.12.31-én	Könyv szerinti érték 2019.12.31-én	Veszteséggel szembeni maximális kitettség 2020.12.31-én	Veszteséggel szembeni maximális kitettség 2019.12.31-én
Kockázatitőke-alapok	Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok	437 142	504 332	437 142	834 955
Összesen		437 142	504 332	437 142	834 955

A Keret a megfelelő finanszírozáson túl nem nyújt támogatást a strukturált gazdálkodó egységeknek.

24. Hatásfinanszírozási Keret (ezer EUR)

Az AKCS-EU Közös Miniszteri Tanács 2013 júniusában jóváhagyta a 11. EFA-ra vonatkozó pénzügyi jegyzőkönyvet, amely a 2014-2020 közötti időszakot fedi le.

A beruházási keret javára jóváhagytak egy új, 500 millió EUR összegű keretet, az úgynevezett „Hatásfinanszírozási Keretet”, amelynek révén a beruházási keret különösen jelentős fejlesztési hatást ígérő projekteket támogathat, viselve egyúttal az ilyen befektetések természetszerűleg magasabb kockázatát. Ez a keret új lehetőségeket biztosít arra, hogy a beruházási keret a következő eszközökbe történő befektetés révén fokozni tudja magánszektorbeli hitelezését:

Társadalmi hatású tőkebefektetési alapok - ezeket az alapokat olyan magántőkealap-kezelők népszerűsítik - egyre nagyobb számban - amelyek alapjaik alapvető befektetési stratégiájával társadalmi vagy környezetvédelmi problémák enyhítését célozzák, továbbra is szem előtt tartva ugyanakkor az alap és a befektetést befogadó társaság fenntarthatóságát.

Pénzügyi közvetítőknek folyósított hitelek - az érintett közvetítők (például mikrofinanszírozási intézmények, helyi bankok és hitelszövetkezetek) olyan AKCS-országokban működnek, amelyek esetében az EBB a jelenlegi hitelkockázati iránymutatások értelmében - különösen a helyi pénznemben - nem folyósít hitelt, például magas országkockázat, devizaárfolyam-ingadozás vagy az árképzési referenciák hiánya miatt. Az ilyen hitelek fő célja a jelentős fejlesztési hatású projektek finanszírozása, különösen a mikro- és kisvállalkozásoknak nyújtott támogatás és a mezőgazdaság terén, mivel ezek általában nem finanszírozhatók a beruházási keretből.

Kockázatmegosztást elősegítő eszközök - formájuk szerint első veszteségre nyújtott garanciák (első veszteségviselő részek), amelyek lehetővé teszik, hogy az EBB és a helyi pénzügyi közvetítők (főként kereskedelmi bankok) az ellátatlan kkv-kat és a hatásfinanszírozási kritériumnak megfelelő kis projekteket segítő kockázatmegosztási műveleteket végezzenek olyan helyzetekben, amikor az említett kkv-k és kis projektek nem jutnak piaci finanszírozáshoz. Az első veszteségviselő részeket az EBB által a beruházási keretből finanszírozott, illetve más nemzetközi pénzügyi szervezetek / fejlesztési pénzügyi intézmények által finanszírozott előbbre sorolt garanciarészek viszontgaranciáiként alakították ki, és így jelentős tőkeáttételi hatást teremtenek.

Közvetlen finanszírozás - hitel- vagy tőkefinanszírozási eszközök révén, megbízható és tapasztalt projektgazdák jelentős fejlesztési hatású projektjeihez, természetszerűleg magasabb várható veszteségekkel és nehezebb eszközmegtérüléssel (tőkéhez kötődő típusú kockázat, a szokásosnál magasabb várható veszteségekkel). Az EBB szigorú kiválasztási és támogathatósági feltételeket fog szabni ehhez az eszközhöz, mivel az érintett projektek - jelentős fejlesztési hatásuk ellenére - nem teljesítik a szükséges finanszírozási feltételeket (vagyis kicsi az esélye a befektetés megtérülésének vagy a veszteségek kamatokkal/tőkehozamokkal való ellentételezésének).

A Hatásfinanszírozási Keret lehetővé teszi az új szektorokba, például az egészségügybe és az oktatásba, valamint a mezőgazdaságba és az élelmezésbiztonságba történő diverzifikációt, illetve az új kockázatmegosztási eszközök kifejlesztését is. 2016-ban a Hatásfinanszírozási Keret finanszírozási képessége 800 millió EUR-ra nőtt azáltal, hogy a Keret részben rulírozóvá vált.

Pénzügyi és számviteli szempontból a Hatásfinanszírozási Keret a beruházási keret portfóliójának részét képezi, elszámolásai a Keret éves pénzügyi kimutatásában szerepelnek.

Az alábbi táblázat a könyv szerinti értékeket és a lekötött, de folyósítatlan összegeket tartalmazza, eszköztípusonként

A Hatásfinan- szírozási Keret befektetésének típusa	Jelleg	Értékelés	Bruttó érték 2020.12.31- én	Elszámolt veszteség/valós érték kiigazítás 2020.12.31- én	Könyv szerinti érték 2020.12.31- én	Folyósítatlan összeg 2020.12.31- én	Mérlegen kívüli várható hitelezési veszteség kiigazítás 2020.12.31- én
Pénzügyi közvetítőknek folyósított hitelek	Hitelek és előlegek	AC	49 522	- 1 839	47 683	26 954	- 199
Közvetlen hitelműveletek	Hitelek és előlegek	Eredménnyel szemben valós értéken	91 186	- 44 681	46 505	98 314	-
Társadalmi hatású tőkebefektetési alapok	Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok	Eredménnyel szemben valós értéken	41 885	- 4 778	37 107	73 362	-
Közvetlen tulajdoni részesedések	Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok	Eredménnyel szemben valós értéken	57 395	9 195	66 590	14	-
Kockázatmegosztást elősegítő eszközök	Kibocsátott garanciák	a magasabb összeg szerinti megközelítés (1)	-	-	-	40 746	-
Összesen			239 988	- 42 103	197 885	239 390	-199
(1) A részleteket lásd a 2.4.3. megjegyzés későbbi értékelésről szóló szakaszában.
A Hatásfinanszí- rozási Keret befektetésének típusa	Jelleg	Értékelés	Bruttó érték 2019.12.31-én	Elszámolt veszteség/valós érték kiigazítás 2019.12.31- én	Könyv szerinti érték 2019.12.31- én	Folyósítatlan összeg 2019.12.31- én	Mérlegen kívüli várható hitelezési veszteség kiigazítás 2019.12.31- én
Pénzügyi közvetítőknek folyósított hitelek	Hitelek és előlegek	AC	22 347	-354	21 993	42 400	-1 251
Közvetlen hitelműveletek	Hitelek és előlegek	Eredménnyel szemben valós értéken	37 136	-15 156	21 980	75 700	-
Társadalmi hatású tőkebefektetési alapok	Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok	Eredménnyel szemben valós értéken	33 417	- 3 175	30 242	66 840	-
Közvetlen tulajdoni részesedések	Részvények és egyéb változó hozamú értékpapírok	Eredménnyel szemben valós értéken	58 643	19 626	78 269	14	-
Kockázatmegosztást elősegítő eszközök	Kibocsátott garanciák	a magasabb összeg szerinti megközelítés (1)	-	-	-	47 331	- 50
Összesen			151 543	941	152 484	232 285	- 1 301
(1) A részleteket lásd a 2.4.3. megjegyzés későbbi értékelésről szóló szakaszában.

Az EBB a Hatásfinanszírozási Keret közvetlen hitelműveleteire (a pénzügyi közvetítőknek nyújtott hitelek kivételével) az EBB Hitel- és Tőkekockázati Irányelvei szerinti általános megbízási kockázati elveket kell alkalmazni, és a Hatásfinanszírozási Keret közvetlen hitelműveleteihez kapcsolódó kockázatot a műveletek valós értékén kell nyomon követni és jelenteni. A módszertannak megfelelően a Bank a befektetés megalapozottságát és az említett műveletek üzleti életképességének valószínűségét kvalitatív kockázatfelmérés útján értékeli.

25. Későbbi események

A Covid19-világjárvánnyal összefüggésben a beruházási keret továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet, különösen az ellenőrzés lezárása után felmerülő események felülvizsgálatának részeként. A beruházási keret úgy ítéli meg, hogy a mérlegfordulónapot követően nem történt olyan lényeges esemény, amely szükségessé tenné a 2020. december 31-i állapot szerinti pénzügyi kimutatások módosítását vagy az abban való közzétételt.

---