A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2021, https://eur-lex.europa.eu/

A BIZOTTSÁG (2021/C 473/01) KÖZLEMÉNYE

a gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatását célzó, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret hatodik módosításáról, és az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény mellékletének módosításáról * 

1. BEVEZETES

1. A Bizottság 2020. március 19-én elfogadta az „Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából” című közleményt *  (a továbbiakban: ideiglenes keret). 2020. április 3-án elfogadta a keret első módosítását azzal a céllal, hogy támogatást lehessen nyújtani a Covid19-járvány szempontjából releváns termékek kutatásának, tesztelésének és gyártásának felgyorsításához, a munkahelyek védelméhez és a gazdaság további támogatásához a jelenlegi válság közepette * . A Bizottság 2020. május 8-án elfogadta a második módosítást annak érdekében, hogy a válság által sújtott vállalkozások még könnyebben jussanak tőkéhez és likviditáshoz * . 2020. június 29-én elfogadta a harmadik módosítást, hogy további támogatást nyújtson a mikro-, kis- és induló vállalkozásoknak és ösztönözze a magánberuházásokat * . 2020. október 13-án elfogadta a negyedik módosítást, hogy meghosszabbítsa az ideiglenes keretet, és lehetővé tegye a tagállamoknak, hogy részben átvállalják a válság által érintett vállalatok fedezetlen állandó költségeit * . 2021. január 28-án elfogadta az ötödik módosítást az ideiglenes keret további meghosszabbítása, az abban meghatározott maximális támogatási intenzitás kiigazítása, valamint a visszafizetendő eszközök közvetlen támogatássá alakításának feltételes engedélyezése érdekében * .

2. Az ideiglenes keret megfelelő egyensúlyra törekszik a vállalkozásoknak nyújtott támogatási intézkedések pozitív hatásai és a belső piaci versenyre és kereskedelemre gyakorolt esetleges negatív hatások között. Az állami támogatások ellenőrzésének célzott és arányos alkalmazása biztosítja, hogy a nemzeti támogatási intézkedések hatékonyan, ugyanakkor a belső piac indokolatlan torzulásainak korlátozása, integritásának megőrzése és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett segítsék az érintett vállalkozásokat a Covid19-világjárvány idején. A Covid19-világjárvány alatt ez hozzájárul majd a gazdasági tevékenység folytonosságához, és szilárd alapot biztosít a gazdaság válságból való kilábaláshoz, továbbá az uniós joggal és célkitűzésekkel összhangban felgyorsítja a szükséges zöld és digitális átállást.

3. Szükség van az ideiglenes keret szerinti intézkedések 2022. június 30-ig történő meghosszabbítására; a jelenlegi válság elhúzódó gazdasági hatásainak kezelése érdekében a fedezetlen állandó költségek támogatására irányuló intézkedés maximális támogatási intenzitásának kiigazítására; a fenntartható helyreállításra irányuló beruházási támogatás és a fizetőképesség-támogatás lehetővé tételére; valamint egyes olyan ideiglenes állami támogatási intézkedések egyértelműsítésére és feltételeinek módosítására, amelyeket a Bizottság az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében - a Covid19-világjárvány miatt valamennyi tagállam gazdaságában bekövetkezett súlyos zavarokra való tekintettel - a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekint. Továbbá meg kell hosszabbítani az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a rövid lejáratú exporthitel-biztosításokra történő alkalmazásáról szóló, a tagállamokhoz címzett bizottsági közlemény (a továbbiakban: rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény) *  mellékletében szereplő, piacképes kockázatú országokat felsoroló jegyzék törlésének hatályát.

4. Először is a Bizottság emlékeztet arra, hogy az ideiglenes keret 2021. december 31-én járt volna le. Az ideiglenes keret azt is előirányozta, hogy a Bizottság fontos versenyjogi vagy gazdasági megfontolások alapján 2021. december 31. előtt felülvizsgálja ezt a keretet.

5. Ennek megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy továbbra is fennáll-e az ideiglenes keret alapján nyújtott támogatások szükségessége, annak eldöntése érdekében, hogy az ideiglenes keretet 2021. december 31. után is fenn kell-e tartani. A Bizottság különösen a következő tényezőket vizsgálta: egyrészt a gazdasági helyzet alakulása a Covid19-világjárvány által előidézett kivételes körülmények között; másrészt, hogy az ideiglenes keret megfelelő eszköz-e annak biztosítására, hogy a nemzeti támogatási intézkedések hatékonyan segítsék az érintett vállalkozásokat a járvány idején, és egyidejűleg korlátozzák-e a belső piac indokolatlan torzulásait, valamint egyenlő versenyfeltételeket biztosítanak-e.

6. A 2021. évi őszi gazdasági előrejelzés *  szerint a GDP 2021-ben várhatóan 5,0%-kal, 2022-ben pedig 4,3%-kal fog nőni az Unióban és az euróövezetben egyaránt. A kibocsátási volumen várhatóan 2021 végén tér vissza a válság előtti szintre (2019 4. negyedéve). A növekedési kilátásokat övező bizonytalanság és kockázatok azonban továbbra is magasak, tekintettel a Covid19-fertőzések számának újabb növekedésére egyes tagállamokban, az ellátási láncok tekintetében jelentkező fokozódó feszültségekre, valamint az energiaárak növekedésére.

7. A tagállamok jelentős mértékben kihasználták az ideiglenes keret nyújtotta lehetőségeket a gazdaságukat sújtó súlyos gazdasági zavarokkal szembeni fellépésre, valamint a Covid19-világjárvány kezeléséhez szükséges egyes gazdasági tevékenységek fejlesztésének megkönnyítésére.

8. Tekintve, hogy az ideiglenes keret hasznos eszköznek bizonyult a világjárvány gazdasági következményeinek kezelésében, és figyelembe véve az egyes tagállamoktól kapott visszajelzéseket is, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ideiglenes keretben meghatározott meglévő intézkedések korlátozott, 2022. június 30-ig történő meghosszabbítása helyénvaló lépés annak biztosításához, hogy a járvány idején a nemzeti támogatási intézkedések hatékonyan, ugyanakkor a belső piac integritásának megőrzése és az egyenlő versenyfeltételek biztosítása mellett segítsék az érintett vállalkozásokat. A korlátozott meghosszabbítás révén nem azonnal szűnnek meg a válság által érintett vállalkozásokat segítő szükséges támogatások, hanem lehetővé válik a támogatásoknak a gazdasági fellendüléssel összhangban lévő kivezetése hanem lehetővé váljon a támogatás szintjének a megfigyelt gazdasági fellendülés fényében történő fokozatos kivezetése. Az intézkedések fokozatos kivezetésének mérlegelésekor figyelembe kell venni a fellendülés heterogenitását és a különböző tagállamokban egyes ágazatok és régiók esetében továbbra is tapasztalható lemaradást. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság valószínűnek tartja, hogy a 3.1-3.12. szakasz hatálya alá tartozó meglévő intézkedéstípusok további meghosszabbítására 2022. június 30. után már nem lesz szükség. Ez különösen igaz a meglévő likviditási intézkedésekre, amelyek esetében a fenntartható helyreállításra irányuló beruházási támogatással és a fizetőképesség-támogatással kapcsolatos új, előretekintő lehetőségek a helyreállítási szakaszban várhatóan alkalmasabbak lesznek az üzleti igények és a szakpolitikai célok, többek között a belső piac indokolatlan torzulásainak elkerülése szempontjából. A Bizottság mindazonáltal továbbra is szorosan nyomon fogja követni a helyzetet, és értékelni fogja, hogy fontos versenyjogi vagy gazdasági megfontolások alapján szükség van-e az intézkedések további meghosszabbítására és/vagy kiigazítására.

9. A Bizottság továbbá szükségesnek tartja e meghosszabbítással összhangban kiigazítani a 3.1. szakaszban meghatározott maximális támogatási intenzitásokat.

10. Másodsorban, figyelembe véve a Covid19-világjárvány tartós hatását és az ideiglenes keret elfogadása óta eltelt időt, a Bizottság úgy véli, hogy növelni kell az említett keretnek a jelentős árbevétel-csökkenéssel szembesülő vállalkozások célzott támogatásáról szóló 3.12. szakaszában meghatározott maximális támogatási intenzitást.

11. Harmadsorban, több tagállam hangsúlyozta, hogy csökkenteni kell a vállalati fizetésképtelenség kockázatát, további lehetőségeket biztosítva az adósságátalakításra, valamint a visszafizetendő támogatási eszközök más támogatási formákká (például közvetlen támogatássá) való átalakítására * . Ezen aggályok eloszlatása és a vállalati fizetésképtelenség kockázatának enyhítése érdekében a Bizottság úgy ítéli meg, hogy 2023. június 30-ig lehetővé kell tenni a visszafizetendő támogatási eszközöknek az ideiglenes keret 3.1. és 3.12. szakasza szerinti más támogatási formákká való átalakítását, feltéve, hogy teljesülnek az alkalmazandó szakaszokban foglalt feltételek * . A Bizottság továbbá úgy ítéli meg, hogy a 3.1., 3.3. és 3.12. szakasz szerinti visszafizetendő eszközök esetében az érintett pénzügyi közvetítők szokásos prudenciális gyakorlatával összhangban átstrukturálásra lehet szükség. Egy ilyen átstrukturálás akkor tekinthető összeegyeztethetőnek, ha legkésőbb 2023. június 30-ig és az e közleményben meghatározott feltételek mellett lezárul. Az ilyen átstrukturálásnak mindenekelőtt tiszteletben kell tartania az alkalmazandó szakaszokban meghatározott feltételeket, és nem vezethet az eredetileg nyújtott hitelösszegek növekedéséhez * .

12. Emellett ez a közlemény egyértelművé teszi, hogy a tagállamok az ideiglenes keret 3.1., 3.2. és 3.12. szakasza alapján nyújtott garanciák időtartamát a keret lejárta után is meghosszabbíthatják, feltéve, hogy teljesülnek az említett szakaszokban és a 3.4. szakaszban foglalt feltételek. E meghosszabbítás feltételeit az állam és a hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények közötti eredeti garanciaszerződésekben kell meghatározni. E feltételeknek ki kell zárniuk azt, hogy a tagállami hatóságok mérlegelési jogkörrel rendelkezzenek a garancia időtartamának meghosszabbításakor. A végső kedvezményezetteket a finanszírozás eredeti nyújtásakor tájékoztatni kell arról, hogy kérhetik a finanszírozás futamidejének meghosszabbítását, annak sérelme nélkül, hogy a hitelintézetek vagy pénzügyi intézmények szokásos szabályzatuknak és eljárásaiknak megfelelően elfogadhatják vagy elutasíthatják a kérelmet * .

13. Negyedsorban, a Bizottság szerint az uniós gazdaság helyreállítását főként az oltási programok gyorsasága és az esetleges vírusvariánsok terjedése határozza majd meg, ugyanakor más ismeretlen tényezők is befolyásolják, például a nemzetközi gazdaság helyzete, valamint a vállalatok és háztartások pénzköltési és befektetői magatartása.

14. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az Unióban a 2008-as válságot követő években a magánszektor megnövekedett eladósodottsága miatt ténylegesen bekövetkezett a válság utáni beruházás-visszaesés kockázata. Amikor a jelenlegi válság véget ér, egyes ágazatokban a pénzügyi nehézségek, a kockázatkerülés és a szabad kapacitások hasonlóképpen visszafoghatják a vállalati beruházásokat és ezáltal a hosszú távú növekedést.

15. A fenntartható helyreállításra irányuló beruházási támogatásról szóló új szakasz és a fizetőképesség-támogatásról szóló új szakasz bevezetésével helyénvaló további lehetőségeket biztosítani a tagállamoknak arra vonatkozóan, hogy az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján közvetlenül támogassák az eszközbefektetéseket, illetve helyénvaló biztosítani egy eszközt az európai vállalatok sajáttőke-helyzetének javítására. Ezzel párhuzamosan a Bizottság szükségesnek tartja korlátozott hatállyal rugalmasabb módon alkalmazni az egyedi bejelentési követelményt olyan programok esetében, amelyek a helyreállítás szempontjából különösen jelentőséggel bíró meglévő iránymutatások hatálya alá tartoznak.

16. Egyfelől a beruházási támogatásnak elő kell segítenie a hosszú távú fenntartható növekedéshez való visszatéréshez szükséges gazdasági tevékenységek fejlesztését, visszafordítva a válság negatív gazdasági hatásait, ideértve a beruházási hiány növekedését is. Emellett támogatnia kell a jövő reziliensebb gazdaságát, a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt esetleges negatív hatások hatékony korlátozása mellett.

17. Az ilyen jellegű támogatás segítheti a tagállamokat abban is, hogy különös figyelmet fordítsanak a zöld és digitális átállás célkitűzéseinek eléréséhez szükséges gazdasági tevékenységek fejlesztésére, és támogassák a zöldebb és digitálisabb jövő felé haladó helyreállítást, a reziliencia erősítése és az egyenlő versenyfeltételek fenntartása mellett. Továbbá az azonnali rövid távú válságelhárító intézkedések fokozatos kivezetésével összefüggésben is releváns, elsősorban a likviditási támogatás tekintetében, valamint a gazdaság hosszabb távú helyreállításának előmozdítása felé történő elmozdulás részeként. A szóban forgó intézkedés alkalmazási időszakát a 2022. december 31-ig tartó időszakra kell korlátozni, hogy elérhető legyen a kívánt hatás: a beruházási kiadások felgyorsítása.

18. A világjárvány és a Covid19-járványt okozó vírus terjedésének megfékezése érdekében hozott tagállami intézkedések a gazdasági tevékenység korábban soha nem látott mértékű azonnali visszaesését idézték elő, különösen ami a beruházásokat illeti. A válság által előidézett kivételes körülményekre való tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az ezen módosítással bevezetett 3.13. szakasz rendelkezései a 2020. február 1-je után nyújtott támogatásokra alkalmazhatók, feltéve, hogy minden feltétel teljesül, és különösen ha bizonyítható az ösztönző hatás. Ezeknek az intézkedéseknek ugyanazt a célkitűzést kell követniük, mint amelyet a 3.13. szakasz meghatároz, azaz ösztönözniük kell a gazdaságban a válság miatt felhalmozódott beruházási hiány megszüntetését.

19. Másrészről a fizetőképesség-támogatás a gazdasági tevékenységek fejlesztésének fontos elemét képezi számos ágazatban olyan helyzetekben, amikor a vállalkozások a válság miatt egyre jobban eladósodnak. Tekintettel az eladósodottság általános makrogazdasági növekedésére, a tagállamok elérhetőbbé kívánhatják tenni a vállalkozások számára a saját tőke formájában megvalósuló magántőke-befektetéseket, miközben korlátozzák a belső piacra gyakorolt esetleges negatív hatásokat. Az ilyen támogatás fontos elemét képezheti a gazdasági fellendülés megerősítésének. Egy ilyen típusú fizetőképesség-támogatási intézkedés esetében helyénvaló a hosszabb alkalmazás, tekintettel arra, hogy az ilyen programok összetettek és kialakításuk időigényes. Mindezek alapján indokolt, hogy ezen intézkedéstípus alkalmazási időszaka 2023. december 31-ig tartson.

20. A Bizottság a technikai támogatási eszközön *  keresztül támogatja a tagállamokat a beruházási hiány megszüntetésére, valamint a zöld és digitális átállás felgyorsítására irányuló reformok kidolgozásában és végrehajtásában. A tagállamok a technikai támogatási eszközön keresztül támogatást kérhetnek fizetőképesség-támogatási intézkedések kidolgozásához és bevezetéséhez.

21. Ötödsorban, az ideiglenes keret alkalmazása során kiderült, hogy egyes rendelkezések tekintetében további pontosításokra és módosításokra van szükség, különösen az 1.3., a 3.11. és a 4. szakaszban, valamint új eszközök hozzáadására a 3.13. és 3.14. szakaszban.

22. Ezért a tagállamok fontolóra vehetik az ideiglenes keretbe tartozó, a Bizottság által jóváhagyott meglévő támogatási intézkedések módosítását annak érdekében, hogy 2022. június 30-ig meghosszabbítsák azok alkalmazási időszakát, 2023. június 30-ig lehetővé tegyék egyes eszközök átstrukturálását és átalakítását, 2022. december 31-ig bevezessék a fenntartható helyreállításra irányuló beruházásokat támogató új intézkedéseket, illetve 2023. december 31-ig bevezessék a fizetőképesség-támogatást biztosító új intézkedéseket. A tagállamok mérlegelhetik továbbá a 3.12. szakasz alapján jóváhagyott meglévő intézkedések költségvetésének növelését vagy más módosítását is, hogy ezeket az intézkedéseket összhangba hozzák az ezzel a közleménnyel módosított ideiglenes kerettel. Ez magában foglalhatja - a módosított keret korlátain belül - a meglévő támogatási intézkedések célzott hozzáigazítását olyan ágazatokhoz, amelyeket egyes tagállamokban különösen sújtott a válság.

23. A Bizottság felkéri azokat a tagállamokat, amelyek meglévő programok meghosszabbítását vagy módosítását tervezik, hogy egy listán jelentsék be a módosítani kívánt valamennyi támogatási intézkedést az e közlemény mellékletében felsorolt szükséges információkkal együtt. A Bizottságnak így csupán egyetlen határozatot kell hoznia, a bejelentett intézkedéseket tartalmazó listáról.

24. Végezetül a Bizottság szerint 2021 után is helyénvaló alkalmaznia a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény rendelkezéseit annak érdekében, hogy lehetővé tegye a szokásos piaci gyakorlatra való összehangolt áttérést vagy szükség esetén az alkalmazandó szabályok szerinti egyedi programok elfogadását. Ennek megfelelően 2022. március 31-ig meghosszabbítja az összes ország ideiglenes törlését a piacképes kockázatú országoknak a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény mellékletében szereplő jegyzékéből.

25. A rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény úgy rendelkezik, hogy a piacképes kockázatok nem fedezhetők a tagállamok által támogatott exporthitel-biztosítással. A Covid19-világjárvány következményeként a Bizottság 2020 márciusában megállapította, hogy általában véve nincs elegendő magánbiztosítási kapacitás a rövid lejáratú exporthitelekre, és úgy ítélte meg, hogy a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény mellékletében felsorolt országokba irányuló kivitelhez kapcsolódó valamennyi kereskedelmi és politikai kockázat 2020. december 31-ig ideiglenesen nem piacképes * . 2020. október 13-i közleményében és 2021. január 28-i közleményében a Bizottság 2021. június 30-ig, illetve 2021. december 31-ig meghosszabbította ezt az ideiglenes kivételt. A rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény 2021. december 31-én lejár, és új közlemény váltja fel, amely továbbra is figyelembe fogja venni a nem piacképes kockázat kritériumát.

26. A Covid19-világjárvány miatti folyamatos nehézségek összefüggésében és a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény 35. és 36. pontjával összhangban a Bizottság nyilvános konzultációt folytatott a rövid lejáratú exporthitel-biztosítás rendelkezésre állásának értékelése céljából annak megállapítása érdekében, hogy a jelenlegi piaci helyzet 2021. december 31-ét meghaladó hatállyal is indokolhatja-e valamennyi ország törlését a piacképes kockázatú országoknak a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény mellékletében szereplő jegyzékéből.

27. Figyelembe véve a nyilvános konzultáció eredményét, valamint a Covid19 által az Unió egészének gazdaságában okozott, továbbra is fennálló zavar általános jeleit, a Bizottság úgy véli, hogy e törlés hatályának három hónappal való meghosszabbítása megfelelő megoldás a zökkenőmentes átmenet lehetővé tételére, mielőtt 2022. április 1-jétől a mellékletben felsorolt összes ország ismét piacképesnek minősül. A magánbiztosítók és számos tagállam által a konzultáció során ismertetett tények azt jelzik, hogy a magánbiztosítók elkezdtek biztosítást nyújtani az érintett piacok többségén tevékenykedő exportőrök számára. Ugyanakkor olyan visszajelzések is érkeztek, hogy továbbra sincs elegendő magánkapacitás a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény mellékletében a piacképes kockázatú országokat felsoroló jegyzéken szereplő országokba irányuló export valamennyi gazdaságilag indokolható kockázatának fedezésére. A körülményekre való tekintettel a Bizottság tehát a rendes piaci gyakorlatra való zökkenőmentes áttérés biztosítása, illetve szükség esetén az egyedi programok alkalmazandó szabályok szerinti elfogadásának lehetővé tétele érdekében a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény mellékletében felsorolt országokba irányuló kivitelhez kapcsolódó valamennyi kereskedelmi és politikai kockázatot meghosszabbítás révén 2022. március 31-ig továbbra is nem piacképesként kezel.

2. AZ IDEIGLENES KERET MODOSITASA

28. A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából bevezetett, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret alábbi módosításai 2021. november 18-án lépnek hatályba.

29. A szöveg a következő 14a. ponttal egészül ki:

„A Bizottság elismeri, hogy a Covid19-világjárvány és az annak megfékezésére hozott intézkedések számos vállalkozás vonatkozásában kivételes körülményeket teremtettek. A Bizottság egyértelműsíti, hogy ebben a különleges helyzetben és az egyedi esettől függően indokolt lehet, hogy a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás *  (a továbbiakban: megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás) 62-64. pontja szerinti saját hozzájárulás nem éri el a szerkezetátalakítási költségek 50%-át, amennyiben az említett hozzájárulás így is jelentős, és piaci feltételek mellett nyújtott új, kiegészítő finanszírozást tartalmaz. A jelenlegi helyzet kivételes és előre nem látható jellege miatt a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 72. pontjának c) alpontja alapján az »először és utoljára« elvtől is eltérés engedélyezhető, ha a Covid19-világjárvány és a világjárvány okozta gazdasági visszaesés következtében újból nehézségek merülnek fel, vagyis ha az érintett vállalkozás a Covid19-világjárvány és az azt követő gazdasági visszaesés miatt válik nehéz helyzetben lévő vállalkozássá. A kétségek elkerülése érdekében meg kell jegyezni, hogy a megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás egyéb rendelkezései, különösen a szerkezetátalakítási terv szükségessége, a hosszú távú életképesség helyreállítása és a tehermegosztás továbbra is alkalmazandók.”

30. A 22. pont a) alpontjához csatolt 19. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

31. „(*) Az e szakasz alapján jóváhagyott programok alapján nyújtott és az e szakasz szerinti új támogatás nyújtása előtt visszatérített támogatás nem vehető figyelembe annak meghatározásakor, hogy a vonatkozó felső határt túllépték-e.”

32. A 22. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) A támogatás teljes összege vállalkozásonként egyetlen időpontban sem haladja meg a 2,3 millió EUR-t. *  A támogatás nyújtható közvetlen támogatások, adókedvezmény vagy fizetési könnyítés formájában vagy egyéb formában, például visszafizetendő előlegek, garanciák, hitelek és saját tőke formájában, feltéve, hogy az ilyen intézkedések teljes névértéke a vállalkozásonkénti 2,3 millió EUR összegű általános felső határ alatt marad; az adatokat bruttó formában kell alkalmazni, vagyis az adó vagy egyéb terhek levonása előtt;”

33. A 22. pont d) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„d) a támogatást legkésőbb 2022. június 30-ig nyújtják; * 

34. A 23. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) a támogatás teljes összege a halászati és akvakultúra-ágazat *  esetében vállalkozásonként bármely időpontban legfeljebb 345 000 EUR, az elsődleges mezőgazdasági termelés *  esetében pedig vállalkozásonként legfeljebb 290 000 EUR * ; a támogatás nyújtható közvetlen támogatások, adókedvezmény vagy fizetési könnyítés formájában vagy egyéb formában, például visszafizetendő előlegek, garanciák, hitelek és saját tőke formájában is, feltéve, hogy az ilyen intézkedések teljes névértéke vállalkozásonként nem haladja meg a 345 000 EUR vagy 290 000 EUR összegű általános felső határt; az adatokat bruttó formában kell alkalmazni, vagyis az adó vagy egyéb terhek levonása előtt;”

35. A 23a. pont helyébe a következő szöveg lép:

„Ha egy vállalkozás több ágazatban is tevékenykedik, és ezekre a 22. pont a) alpontja és a 23. pont a) alpontja szerint eltérő maximális összegek vonatkoznak, az érintett tagállam megfelelő eszközökkel, például számviteli elkülönítéssel biztosítja az említett tevékenységekre vonatkozó felső határok betartását, és azt, hogy a teljes maximális összeg vállalkozásonként ne haladja meg a 2,3 millió EUR-t. Ha egy vállalkozás a 23. pont a) alpontja szerinti ágazatokban tevékenykedik, a teljes maximális összeg vállalkozásonként nem haladhatja meg a 345 000 EUR-t.”

36. A 23. ponthoz csatolt 27. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(*) Az e szakasz alapján jóváhagyott programok alapján nyújtott és az e szakasz szerinti új támogatás nyújtása előtt visszatérített támogatás nem vehető figyelembe annak meghatározásakor, hogy a vonatkozó felső határt túllépték-e.”

37. A 23b. pont helyébe a következő szöveg lép:

„23b. A visszafizetendő előlegek, hitelek vagy más visszafizetendő eszközök formájában e szakasz alapján biztosított intézkedések átalakíthatók más támogatási formákká, például vissza nem térítendő támogatássá, amennyiben az átalakításra legkésőbb 2023. június 30-ig sor kerül, és teljesülnek az e szakaszban foglalt feltételek.”

38. A 25. pont c) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) a garanciát legkésőbb 2022. június 30-ig nyújtják;”

39. A 25. pont d) alpontjának bevezető szövege helyébe a következő szöveg lép:

„d) a 2022. június 30. után lejáró hitelek esetében a hitelek kedvezményezettenkénti teljes összege nem haladhatja meg:”

40. A 25. pont e) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„e) a 2022. június 30-ig lejáró hitelek esetében a hitel tőkeösszege - a tagállam által a Bizottságnak benyújtott - megfelelő indoklással meghaladhatja a 25. pont d) alpontja szerinti összeget, amennyiben a támogatás arányossága továbbra is biztosított, amit a tagállam igazol a Bizottság számára;”

41. A 27. pont c) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) a hitelszerződéseket legkésőbb 2022. június 30-ig aláírják, és azok legfeljebb hat évre szólnak, hacsak nem differenciálják őket a 27. pont b) alpontjának megfelelően;”

42. A 27. pont d) alpontjának bevezető szövege helyébe a következő szöveg lép:

„d) a 2022. június 30. után lejáró hitelek esetében a hitelek kedvezményezettenkénti teljes összege nem haladhatja meg:”

43. A 27. pont e) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„e) a 2022. június 30-ig lejáró hitelek esetében a hitel tőkeösszege - a tagállam által a Bizottságnak benyújtott - megfelelő indoklással meghaladhatja a 27. pont d) alpontja szerinti összeget, amennyiben a támogatás arányossága továbbra is biztosított, amit a tagállam igazol a Bizottság számára;”

44. A szöveg a következő 27b. alponttal egészül ki:

„27b. A Bizottság úgy véli, hogy amennyiben az e szakasz, a 3.1. szakasz vagy a 3.12. szakasz alapján nyújtott visszafizetendő eszközök esetében átstrukturálásra van szükség, az összeegyeztethetőnek minősül, feltéve, hogy: i. a szokásos prudenciális gyakorlatok részeként elvégzett, az egyedi esetekben fennálló konkrét helyzetre vonatkozó alapos gazdasági elemzésen alapul; ii. tiszteletben tartja a vonatkozó szakaszban foglalt feltételeket, különösen a minimális hitelkockázati felárak és a maximális futamidő tekintetében, valamint (adott esetben) a 3.4. szakasz követelményeit; iii. nem vezet az eredetileg nyújtott hitelösszeg növekedéséhez; valamint iv. az ilyen átstrukturálásra legkésőbb 2023. június 30-ig sor kerül.”

45. A 33. Pont helyébe a következő szöveg lép:

„33. Ebben az összefüggésben a Bizottság úgy tekinti, hogy a rövid lejáratú exporthitel-biztosításról szóló közlemény mellékletében felsorolt országokba irányuló kivitelhez kapcsolódó valamennyi kereskedelmi és politikai kockázat 2022. március 31-ig ideiglenesen nem piacképes.”

46. A 35. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) a támogatást közvetlen támogatások, visszafizetendő előlegek vagy adókedvezmények formájában nyújtják 2022. június 30-ig;”

47. A 37. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) a támogatást közvetlen támogatások, adókedvezmények vagy visszafizetendő előlegek formájában nyújtják 2022. június 30-ig”;

48. A 39. pont b) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„b) a támogatást közvetlen támogatások, adókedvezmények vagy visszafizetendő előlegek formájában nyújtják 2022. június 30-ig”;

49. A 41. pont helyébe a következő szöveg lép:

„41. A Bizottság az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek fogja tekinteni azokat a támogatási programokat, amelyek a Covid19-világjárvány által különösen érintett - például bizonyos ágazatokban vagy régiókban működő vagy meghatározott méretű - vállalkozásokra (és köztük az önfoglalkoztató személyekre) alkalmazandó adók vagy társadalombiztosítási járulékok ideiglenes halasztásából állnak. Ez vonatkozik az adókötelezettségekhez és a társadalombiztosítási kötelezettségekhez kapcsolódó olyan intézkedésekre is, amelyek célja a kedvezményezettek likviditási korlátainak enyhítése, beleértve többek között a részletfizetések elhalasztását, az adótartozás-átütemezési programok igénybevételének könnyítését és a kamatmentes időszakok engedélyezését, az adótartozások behajtásának felfüggesztését és a gyorsított adó-visszatérítést is. A támogatást 2022. június 30. előtt kell nyújtani, és az a nap, amikor engedélyezték a halasztást legfeljebb 2023. június 30. lehet.”

50. A 43. pont c) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„c) a bértámogatási támogatás keretében az egyedi támogatást legkésőbb 2022. június 30-ig nyújtják olyan munkavállalók után, akiket egyébként az üzleti tevékenység Covid19-világjárvány miatti felfüggesztése vagy csökkentése következtében elbocsátottak volna (vagy olyan önfoglalkoztató egyéneknek, akiknek üzleti tevékenységét hátrányosan érintette a Covid19-világjárvány); a támogatás feltétele továbbá, hogy a szóban forgó munkavállalókat a támogatás teljes tárgyidőszakában folyamatosan foglalkoztassák (illetve az önfoglalkoztató egyének esetében a támogatás feltétele, hogy a releváns üzleti tevékenységet a támogatás teljes tárgyidőszakában fenntartsák);”

51. A 48. pont helyébe a következő szöveg lép:

„48. 2022. június 30-át követően nem nyújtható Covid19 feltőkésítési támogatás.”

52. A szöveg a következő 77a. alponttal egészül ki:

„77a. A fentiektől eltérve a nem kötelező kamatszelvény-kifizetés tilalma nem vonatkozik az alábbiakra:

a) a Covid19 hibrid tőkeinstrumentumokkal egy időben * , azokkal azonos alárendeltségi szinten és azok kamatszelvényét legfeljebb 150 bázisponttal meghaladó kamatszelvénnyel kibocsátott, hibrid tőkeinstrumentumok. A Covid19 hibrid tőkeinstrumentumoknak azonban a teljes hibrid kibocsátás *  több mint 20%-át kell kitenniük;

b) Covid19 feltőkésítést követően kibocsátott hibrid tőkeinstrumentumok, feltéve, hogy az ezen instrumentumokból származó bevételt kizárólag a Covid19 feltőkésítési eszközök és/vagy ezen 77a. pontnak megfelelően kibocsátott hibrid tőkeinstrumentumok visszaváltására használják fel; valamint

c) Covid19 hibrid tőkeinstrumentumok minden olyan esetben, ha azokat az állam magánbefektetőknek (azaz nem közszférabeli szervezeteknek) értékesíti a hibrid eszköz névértékének az esedékes, kamatos kamatot is tartalmazó kifizetetlen kamatszelvényekkel növelt összegével megegyező vagy annál magasabb áron.

A Covid19 hibrid tőkeinstrumentumokra vonatkozó nem kötelező kamatszelvény-kifizetéseket minden esetben a nem kötelező kamatszelvény-kifizetés tilalma alól e pont alapján mentesülő hibrid tőkeinstrumentumokra vonatkozó kamatszelvény-kifizetés előtt vagy azzal egy időben kell teljesíteni.

A b) pontban meghatározott visszaváltási opciók sérelme nélkül, a nem kötelező kamatszelvény-kifizetés tilalma alól e pont alapján mentesülő hibrid tőkeinstrumentumok részleges vagy teljes visszaváltása esetén a kedvezményezett: i. legalább ugyanekkora összegben visszavált Covid19 hibrid tőkeinstrumentumokat is * ; vagy i. legalább ugyanekkora összegben bocsát ki új hibrid tőkeinstrumentumokat; vagy iii. ha a hibrid tőkeinstrumentumok részleges vagy teljes visszaváltásától számított hat hónapon belül sem az i., sem az ii. alpont nem teljesül, a hibrid tőkeinstrumentumok visszaváltásának időpontjáig visszamenőleges hatállyal megemeli a forgalomban lévő Covid19 hibrid tőkeinstrumentumok utáni ellentételezést. Ez utóbbi esetben az ellentételezés megemelésének mértéke a visszaváltott hibrid tőkeinstrumentumok élettartama alatt az ilyen instrumentum *  névértékére alkalmazható - legalább 100 bázispontos - maximális hozamlépcsőnek *  felel meg. Továbbá a Covid19 hibrid tőkeinstrumentumok részleges visszaváltása vagy új hibrid tőkeinstrumentumok kibocsátása esetén az ellentételezés említett megemelésének névleges összegét arányosan csökkenteni kell.

Ez az eltérés a 2021. november 18-tól kezdődően kibocsátott, fent említett valamennyi hibrid tőkeinstrumentumra alkalmazandó, beleértve a Bizottság által az említett időpontot megelőzően engedélyezett Covid19-feltőkésítési támogatások keretében kibocsátottakat is.”

53. A 87. pont a) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„a) a támogatást legkésőbb 2022. június 30-ig nyújtják, és az a 2020. március 1. és 2022. június 30. közötti időszakban felmerült fedezetlen állandó költségekre vonatkozik, beleértve az említett időszak egy részében felmerült ilyen költségeket is (a továbbiakban: támogatható időszak);”

54. A 87. pont b) alpontjához csatolt 75. lábjegyzet helyébe a következő szöveg lép:

„(*) A referencia-időszak 2019-es időszak, függetlenül attól, hogy a támogatható időszak 2020-ban, 2021-ben vagy 2022-ben van-e.”

55. A 87. pont d) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„d) a támogatás teljes összege nem haladhatja meg vállalkozásonként a 12 millió EUR-t * . A támogatás nyújtható közvetlen támogatások, adókedvezmény vagy fizetési könnyítés formájában vagy egyéb formában, például visszafizetendő előlegek, garanciák, hitelek és saját tőke formájában is, feltéve, hogy az ilyen intézkedések teljes névértéke a vállalkozásonkénti 12 millió EUR összegű általános felső határ alatt marad; az adatokat bruttó formában kell alkalmazni, vagyis az adó vagy egyéb terhek levonása előtt;”

56. A szöveg a következő 87a. alponttal egészül ki:

„87a. A visszafizetendő előlegek, garanciák, hitelek vagy más visszafizetendő eszközök formájában e szakasz alapján biztosított intézkedések átalakíthatók más támogatási formákká, például vissza nem térítendő támogatássá, amennyiben az átalakításra legkésőbb 2023. június 30-ig sor kerül, és teljesülnek az e szakaszban foglalt feltételek.”

57. A szöveg a következő szakasszal egészül ki:

„3.13. A fenntartható helyreállításra irányuló beruházási támogatás

88. A tagállamok a válsághelyzet miatt a gazdaságban kialakult beruházási hiány áthidalásához nyújtott ösztönzésként fontolóra vehetik magánberuházások támogatását. Ez az ösztönzés megkönnyíthetné egyes gazdasági tevékenységek vagy gazdasági térségek fejlődését.

89. A Bizottság az ilyen intézkedéseket az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek fogja tekinteni, ha teljesülnek a következő feltételek:

a) a támogatást program keretében nyújtják. A vállalkozásonként nyújtható maximális egyedi támogatási összeg főszabály szerint nem haladhatja meg az ilyen program számára rendelkezésre álló teljes költségvetés 1%-át, kivéve a tagállamok által megfelelően indokolandó helyzeteket.

b. Az elszámolható költségek csak a tárgyi és az immateriális eszközökbe történő beruházások költségeit foglalhatják magukban. A földvásárlással kapcsolatos költségeket csak akkor lehet elszámolni, ha azok áruk előállítására vagy szolgáltatások nyújtására irányuló beruházás részét képezik. A pénzügyi befektetések nem számolhatók el.

c. A tagállamok a támogatást olyan beruházásokra korlátozhatják, amelyek a gazdasági fellendülés szempontjából kiemelt fontosságú konkrét gazdasági térségeket támogatnak. Ezeket a korlátozásokat azonban tágan kell megszabni, és azok nem vezethetnek az elszámolható beruházások vagy a potenciális kedvezményezettek körének olyan mesterséges szűkítéséhez, aminek következtében azok csak kis számú vállalkozásra irányulnának.

d) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 15%-át. Azonban

i. kisvállalkozások *  beruházásai esetében a támogatási intenzitás 20 százalékponttal növelhető;

ii. egyéb kkv-k *  beruházásai esetében a támogatási intenzitás 10 százalékponttal növelhető; vagy

iii. az olyan, támogatott területeken végrehajtott beruházások esetében, amelyek - annak (14) bekezdése kivételével - megfelelnek az általános csoportmentességi rendelet 14. cikkében foglalt feltételeknek, a támogatási intenzitás növelhető az érintett területen a támogatás odaítélésekor hatályos regionális támogatási térképen megállapított támogatási intenzitással.

e. Az e szakasz alapján nyújtott támogatás teljes összege a konkrét támogatási eszköztől függetlenül vállalkozásonként nem haladhatja meg a nominális értéken számított 10 millió EUR-t. A támogatott területeken azonban az e szakasz alapján nyújtott támogatás vállalkozásonkénti teljes összege a konkrét támogatási eszköztől függetlenül nominális értéken legfeljebb 10 millió EUR-val haladhatja meg az általános csoportmentességi rendelet 14. cikke alapján - annak (14) bekezdése kivételével - kiszámított, a vonatkozó regionális támogatási térképen alapuló maximális támogatási összeget.

f. A támogatás különféle formákban nyújtható, beleértve a vissza nem térítendő támogatásokat, az adókedvezményeket vagy adóhalasztásokat, a kedvezményes kamatozású hiteleket vagy garanciákat. Visszatérítendő eszközök esetében a tagállamok előre meghatározott feltételek mellett, valamint a programban és az egyedi támogatási határozatokban megállapítandó, előre meghatározott kritériumok alapján lehetőséget biztosíthatnak azok vissza nem térítendő támogatássá történő átalakítására. A visszafizetendő eszközök - például a hitelek és a garanciák - futamideje legfeljebb nyolcéves lehet.

90. A támogatás pozitív hatásainak a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt negatív hatásaival szembeni mérlegelése során a Bizottság különös figyelmet fordít az (EU) 2020/852 uniós taxonómiai rendelet 3. cikkére, beleértve a jelentős károkozás elkerülését célzó elvet vagy más hasonló módszereket. A Bizottság úgy tekinti, hogy a környezeti célkitűzéseket jelentősen sértő beruházásoknak *  valószínűsíthetően nincs elegendő pozitív hatásuk ahhoz, hogy azok felülmúlják a versenyre és a kereskedelemre gyakorolt negatív hatásukat * .

91. Az e szakasz szerinti támogatás kiegészítheti a bejelentendő regionális beruházási támogatást, és az ezen ideiglenes keret 20. pontjában meghatározott feltételek mellett halmozható más típusú támogatásokkal. A teljes támogatási összeg semmilyen körülmények között nem haladhatja meg az elszámolható költségek 100%-át. Ennek következtében az egyéb támogatási eszközökkel való halmozás nem ad lehetőséget finanszírozási hiány fedezésére.

92. Az e szakasz szerinti támogatás nem nyújtható olyan vállalkozásoknak, amelyek 2019. december 31-én (az általános csoportmentességi rendelet *  értelmében) már nehéz helyzetben lévőnek minősültek. Ez nem vonatkozik (az általános csoportmentességi rendelet I. melléklete szerinti) azon mikro- vagy kisvállalkozásokra, amelyek 2019. december 31-én már nehéz helyzetben voltak, feltéve, hogy nem állnak a nemzeti jog szerinti kollektív fizetésképtelenségi eljárás alatt, továbbá nem részesültek megmentési támogatásban *  vagy szerkezetátalakítási támogatásban * .

93. Az e szakasz szerinti támogatás 2022. december 31-ig nyújtható. 2020. február 1-je előtt végrehajtott beruházásokhoz nem nyújtható támogatás.

94. Az e szakasz szerint nyújtott támogatás akkor tekinthető ösztönző hatásúnak, ha a kedvezményezett a beruházásra vonatkozó munkálatok megkezdése előtt nyújtotta be írásbeli támogatási kérelmét az érintett tagállamhoz.

95. A 94. ponttól eltérve ösztönző hatásúnak tekintendők az adókedvezmény formájában megvalósuló intézkedések abban az esetben, ha teljesülnek a következő feltételek:

a) az intézkedés objektív kritériumoknak megfelelően és további tagállami mérlegelési jogkör gyakorlása nélkül biztosítja a támogatás igénybevételének jogát; valamint

b) az intézkedés elfogadásra került és a beruházásra vonatkozó munkálatok megkezdése előtt már hatályban volt.

96. Amennyiben a beruházástámogatási programok kizárólag garanciák vagy hitelek, vagy hasonló visszafizetendő eszközök formájában nyújtanak támogatást, úgy a támogatás teljes összege - a 89. pont e) alpontjától eltérve - vállalkozásonként névértéken számítva nem haladhatja meg a 15 millió EUR-t, a támogatási intenzitás pedig - a 89. pont d) alpontjától eltérve - nem haladhatja meg az elszámolható költségek 30%-át. Amennyiben a 89. pont d) alpontjának i., ii. vagy iii. alpontjában szereplő feltételek alkalmazandók, ez a korlát az említett rendelkezéseknek megfelelően növelhető. Az e pont szerinti programoknak meg kell felelniük a 25. pont a) és b) alpontjának, a 25a. pont első és második mondatának, vagy értelemszerűen a 27. pont a) és b) alpontjának, valamint a 27a. pont első és második mondatának. E szakasz alapján az egyéb támogatásokkal való halmozás nem megengedett. Ezenkívül a 29., 30. és 31. pontot is tiszteletben kell tartani. A garanciák nem haladhatják meg:

i. a hitel tőkeösszegének 90%-át, ha a veszteségeket a hitelintézet és az állam arányosan és azonos feltételekkel viseli; vagy

ii. a hitel tőkeösszegének 35%-át, ha a veszteségeket először az állam viseli, és csak utána a hitelintézetek (vagyis az első veszteségre nyújtott garancia esetében); valamint

iii. mindkét fenti esetben, ha a hitel összege idővel csökken - például a hiteltörlesztés megkezdésével -, akkor a garantált összegnek is arányosan csökkennie kell.

97. A tagállamok a gazdaság fenntartható helyreállításának elősegítése érdekében mérlegelhetik továbbá programok létrehozását vagy meglévő programok módosítását a környezetvédelmi vagy kutatási projektekre alkalmazandó szabályok, nevezetesen a környezetvédelmi és energetikai támogatásokról szóló iránymutatás *  vagy a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott támogatások keretrendszere *  alapján. A Bizottság úgy véli, hogy az európai gazdaság gyors helyreállításának elősegítésére irányuló célkitűzések fényében a tagállamok ideiglenesen fontolóra vehetik olyan programok létrehozását vagy meglévő programok olyan irányú módosításait, amelyek lehetővé tennék az említett iránymutatásokon alapuló nagyobb egyedi támogatások fedezését anélkül, hogy szükség lenne az intézkedések egyedi bejelentésére. A Bizottság az ilyen támogatási programokat vagy a meglévő programok ilyen irányú módosításait akkor tekinti összeegyeztethetőnek, ha az egyedi bejelentésekre alkalmazandó küszöbértékeket legfeljebb 50%-kal lépik túl, feltéve, hogy az alkalmazandó iránymutatás minden egyéb rendelkezése teljesül, az intézkedést engedélyező bizottsági határozat meghozatalára 2023. január 1-je előtt kerül sor, és az érintett egyedi támogatást 2024. január 1-je előtt nyújtják.”

58. A szöveg a következő szakasszal egészül ki:

„3.14. Fizetőképesség-támogatás

98. A tagállamok fontolóra vehetik, hogy a gazdasági helyreállítást a vállalkozások fizetőképességének erősítése révén támogatják. Erre leginkább akkor lehet szükség, ha a gazdasági válság miatt emelkedett a vállalatok adósságszintje, ami akadályozhatja a további beruházásokat és a hosszú távú növekedést. Ezeket az intézkedéseket úgy kell kialakítani, hogy ösztönözzék a magánbefektetéseket a növekedési potenciállal rendelkező vállalkozásokba.

99. A Bizottság az ilyen intézkedéseket az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján a belső piaccal összeegyeztethetőnek fogja tekinteni, ha teljesülnek a következő feltételek:

a) A fizetőképesség-támogatást a saját tőkébe, alárendelt kölcsönökbe vagy kvázi-sajáttőkébe - többek között csendes részesedésbe vagy részesedésre jogosító hitelekbe - irányuló magánbefektetések ösztönzéseként nyújtják.

b) A támogatást program alapján nyújtják állami garanciák vagy célzott befektetési alapokra vonatkozó hasonló intézkedések formájában, a végső kedvezményezettekbe történő befektetésre való ösztönzésként. Az ilyen befektetést pénzügyi közvetítőkön keresztül kell végrehajtani olyan befektetési alapok formájában, amelyeket főszabály szerint nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes eljárással választanak ki. Ezen alapok kezelői díjazásának főszabály szerint az alap teljes portfóliójának teljesítményén kell alapulnia.

c) A támogatható végső kedvezményezettek a kkv-kra és a kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatokra korlátozódnak * .

d) Amennyiben az e szakasz alapján hozott intézkedésekkel kapcsolatban hitelintézetek pénzügyi közvetítőként járnak el, például értékpapírosítás útján más befektetők rendelkezésére bocsátják a szóban forgó befektetéseket, megfelelő részt kell viselniük a kockázatból. Ha a hitelintézet az értékpapírosított instrumentumok legalább 10%-át saját mérlegében tartja, az valószínűleg megfelelő kockázatmegosztásnak minősül.

e) A támogatható programok magánbefektetőktől származó további új befektetéseket mozgósítanak. A befektetési döntéseket nyereségorientált módon kell meghozni olyan üzleti vagy befektetési tervek alapján, amelyek bizonyítják, hogy a támogatható végső kedvezményezettek hosszú távon életképes vállalkozások.

f) Minden intézményi befektető - jellegétől vagy földrajzi elhelyezkedésétől függetlenül - egyenlő feltételek mellett fektethet be a létrehozandó befektetési alapokba.

g) A támogatás biztosítja, hogy a nyereségorientált befektetések biztosítása érdekében a befektetők a kockázat megfelelő részét viseljék. Amennyiben az első veszteségeket az állam fedezi, az ilyen kockázatmegosztás úgy érhető el, ha a garancia vagy hasonló intézkedés a mögöttes portfólió - amely csak a kamat nélküli tőkeösszegeket vagy a kiegészítő kötelezettségeket foglalja magában - értékének legfeljebb 30%-ára terjed ki.

h) A garancia időtartama az alapul szolgáló eszköztől függetlenül nem haladja meg a nyolc évet. Adósságra vonatkozó garancia esetében nem haladhatja meg az alapul szolgáló, hitelviszonyt megtestesítő instrumentum lejáratát. Tulajdonviszonyt megtestesítő befektetések esetében a garancia nem fedezheti a pénzügyi közvetítő által a 101. pontban meghatározott időpont után végrehajtott befektetéseket.

i) A garancia érvényesítése olyan, szerződés alapján meghatározott feltételekhez („garanciaesemények”) kapcsolódik, amelyek akár a kedvezményezett vállalkozás csődjének kötelező bejelentését vagy egyéb hasonló eljárást is jelenthetnek. Ezekről a feltételekről a feleknek a garancia nyújtásának időpontjában kell megegyezniük. A tulajdonviszonyt megtestesítő befektetésekhez nyújtott garanciák az elszámolható veszteségeket csak az alap felszámolása esetén, a portfólióbefektetések piaci feltételek mellett történő értékesítését követően fedezhetik.

j) Az állam által vállalt kockázat megfelelő, piacorientált megtérülésben tükröződik. Ez a megtérülés közvetlen ellentételezésként garanciadíj vagy az ilyen alapok nyereségéből való részesedéshez való jog formáját öltheti, az eszköz jellegétől is függően (akár alárendelt kölcsön, akár saját tőke). Kiszámítása során mérlegelni kell a végső kedvezményezettek befektetési kategóriáját, a lefedett eszközök típusait és a nyújtott védelem időtartamát.

k) Hatékony biztosítékokat alkalmaznak annak biztosítása érdekében, hogy az előnyt a lehető legnagyobb mértékben továbbítsák a végső kedvezményezetteknek.

l) A nyújtott finanszírozás teljes összege vállalkozásonként nem haladja meg a 10 millió EUR-t.

m) A Bizottság a tagállam által benyújtott megfelelő indokolás figyelembevételével és a versenytorzulást korlátozó további feltételek előírásával alternatív kiválasztási és díjazási módszereket, magasabb összegű finanszírozást és/vagy közepes méretű vállalkozásokat is elfogadhat.

100. Pénzügyi intézmények nem lehetnek végső kedvezményezettek.

101. Az e szakasz szerinti támogatás legkésőbb 2023. december 31-ig nyújtható.

102. Az e szakasz szerinti támogatás halmozható egyéb támogatással, feltéve, hogy az ilyen egyéb támogatásra vonatkozó küszöbértékek és egyéb feltételek teljesülnek. Az e szakasz szerinti támogatás azonban nem nyújtható az e közlemény 3.11. szakasza alapján támogatásban részesülő vállalkozásoknak.”

59. A 88-96. pont számozása 103-111. pontra változik.

60. A 90. pont számozása 105. pontra változik, és helyébe a következő szöveg lép:

„105. A tagállamoknak 2022. június 30-ig be kell nyújtaniuk a Bizottságnak az e közlemény nyomán jóváhagyott programok alapján bevezetett intézkedések listáját.”

61. A 93. pont számozása 108. pontra változik, és helyébe a következő szöveg lép:

„108. A Bizottság ezt a közleményt 2020. március 19-től alkalmazza, tekintettel a Covid19-világjárvány gazdasági hatására, amely azonnali intézkedést tett szükségessé. Ezt a közleményt a jelenlegi kivételes körülmények indokolják, és a közleményben meghatározott időpontok után nem lesz alkalmazandó. A Bizottság 2022. június 30. előtt fontos versenyjogi vagy gazdasági megfontolások alapján felülvizsgálja e közlemény minden szakaszát. Amennyiben ez segítséget jelent, a Bizottság további pontosításokat is adhat a konkrét kérdésekben általa alkalmazott megközelítéssel kapcsolatban.”

3. A PIACKEPES KOCKAZATU ORSZAGOK JEGYZEKENEK TÖRLESE A RÖVID LEJARATU EXPORTHITEL-BIZTOSITASROL SZOLO KÖZLEMENY MELLEKLETEBOL

62. A Bizottság úgy tekinti, hogy az alább felsorolt országokba irányuló kivitelhez kapcsolódó valamennyi kereskedelmi és politikai kockázat 2022. március 31-ig ideiglenesen nem piacképes.

Belgium Ciprus Szlovákia
Bulgária Lettország Finnország
Cseh Köztársaság Litvánia Svédország
Dánia Luxemburg Ausztrália
Németország Magyarország Kanada
Észtország Málta Izland
Írország Hollandia Japán
Görögország Ausztria Új-Zéland
Spanyolország Lengyelország Norvégia
Franciaország Portugália Svájc
Horvátország Románia Egyesült Királyság
Olaszország Szlovénia Amerikai Egyesült Államok

MELLÉKLET

A gazdaságnak a jelenlegi Covid19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából létrehozott, állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret alapján engedélyezett azon meglévő támogatási intézkedések jegyzékében feltüntetendő információk, amelyek esetében az alkalmazási időszak meghosszabbításáról, a költségvetés növeléséről és/vagy az említett intézkedéseknek az e közleménnyel módosított ideiglenes kerettel való összehangolására irányuló egyéb módosításokról értesítik a Bizottságot.

A Bizottság felkéri a tagállamokat, hogy adott esetben a csoportos bejelentésben foglalt e jegyzék felhasználásával csoportosítsák módosításaikat

A meglévő intézkedések és tervezett módosítások jegyzéke
Az engedélyezett intézkedés állami támogatási száma (1) Cím Bejelentett módosítás
(tovább tagolható 1., 2., 3. stb. módosításra)
Az ideiglenes keretnek a tervezett módosítások szempontjából releváns pontja Annak megerősítése, hogy a meglévő intézkedésben nincs más változás A módosítás nemzeti jogalapja
(1) Amennyiben a programot módosították, kérjük, adja meg az eredeti engedélyező határozat állami támogatási számát.