(COM(2020) 280 final - 2020/0152 (COD))
Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az (EU) 2017/1129 rendeletnek a Covid19-világjár-ványt követő helyreállítás elősegítése érdekében az uniós helyreállítási hátterű tájékoztató és a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó célzott kiigazítások tekintetében történő módosításáról
(COM(2020) 281 final - 2020/0155 (COD))
Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról és az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról szóló (EU) 2017/2402 rendeletnek a Covid19-világjárványt követő helyreállítás elősegítése érdekében történő módosításáról
(COM(2020) 282 final - 2020/0151 (COD))
Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az 575/2013/EU rendeletnek a Covid19-világjárvány miatt szükséges gazdasági helyreállítás elősegítése érdekében az értékpapírosítási keretrendszer kiigazítása tekintetében történő módosításáról
(COM(2020) 283 final - 2020/0156 (COD))
Főelőadó: Giuseppe GUERINI
Felkérés: | az Európai Unió Tanácsa, 2020.8.27. (COM(2020) 281 final, | |
COM(2020) 282 final és COM(2020) 283 final) | ||
Európai Parlament, 2020.9.14. (COM(2020) 281 final, COM(2020) | ||
282 final és COM(2020) 283 final) | ||
Európai Bizottság, 2020.9.23., (COM(2020) 280 final) | ||
Jogalap: | az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. és 304. cikke | |
Illetékes szekció: | „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió” | |
szekció | ||
Elfogadás a plenáris ülésen: | 2020.10.29. | |
Plenáris ülés száma: | 555. | |
A szavazás eredménye: | 246/0/8 | |
(mellette/ellene/tartózkodott) |
1. Következtetések és ajánlások
1.1. Az EGSZB egyetértését és támogatását fejezi ki a pénzügyi piacok szabályozásáról szóló irányelv javasolt módosításai iránt, amelyek a jelen vélemény tárgyát képező tőkepiaci helyreállítási csomagban szerepelnek. Az abban foglalt módosítások célja a pénzügyi piacokat szabályozó dokumentumok és kötelezettségek lényeges egyszerűsítése, különös tekintettel a MiFID II szabályozási rendelkezéseire. Mivel azonban a módosító csomag eredetileg négy különböző módosító aktust tartalmazott, ez a vélemény továbbra is azt tartja helyénvalónak, ha átfogóan vizsgálja meg az egyszerűsítési tervet, amelynek célja nem csupán a MiFID II egyszerűsítése, hanem általánosabban a banki és pénzügyi szolgáltatók adminisztratív terheinek csökkentése, ezáltal pedig a gazdasági helyreállításba való beruházáshoz szükséges források felszabadítása volt.
1.2. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság javaslatait és egyetért ugyanezen javaslat reformcsomagjának célkitűzéseivel. A szabályozással kapcsolatban minden innovatív erőfeszítést meg kell tenni a következők érdekében: i. a reálgazdaságba történő beruházások megkönnyítése; ii. a magánszemélyek és a kkv-k számára történő hitelnyújtás ösztönzése; iii. az európai vállalatok feltőkésítésének és az értékpapírpiacok szerepe megerősítésének ösztönzése.
1.3. Az EGSZB üdvözli a pénzügyi szabályozás miatt az elismert elfogadható partnerekre és a szakmai befektetőkre háruló bizonyos terhek egyszerűsítését, és csatlakozik a bankszektor üzemeltetői által e tekintetben már kifejezett támogatáshoz.
1.4. A fogyasztók és a civil társadalom képviseletében az EGSZB - emlékeztetve a megtakarítók és a nem szakmai befektetők védelmének szükségességére - üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló döntését, hogy a célzott változtatásokkal továbbra is fenntartsa a szigorú pénzügyi szabályozást, és megfelelő egyensúlyt teremtsen a különböző befektetői kategóriák igényei között. A szabályozás egyszerűsítése tulajdonképpen nem csökkentheti a megtakarítók és a kevésbé hozzáértő befektetők védelmét, akiket egyértelműen el kell különíteni a szakmai szereplőktől.
1.5. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon célkitűzését, hogy csökkentse a megfelelési költségeket és elkerülje az anyagi erőforrások pazarlását azáltal, hogy jelentősen csökkenti a beruházásokkal kapcsolatos papíralapú dokumentáció előállítását a digitális eszközök alkalmazásával szemben, ami gyorsabb és biztonságosabb interakciót biztosít a gazdasági szereplők és a fogyasztók között, hozzáférhetőbbé teszi a dokumentációt, és biztosítja a jobb környezeti fenntarthatóságot.
1.6. Az EGSZB különösen üdvözli azt a célt, amely megkönnyíti a nemteljesítő kitettségekkel kapcsolatos értékpapírosításokat. Ez a szabályozási fejlesztés tulajdonképpen lehetővé teszi a bankok számára, hogy csökkentsék mérlegüket, és növeljék hitelnyújtási képességüket, most, hogy ez létfontosságú kérdéssé vált.
1.7. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy az Európai Bizottság beavatkozásának a javaslatban foglaltakhoz képest még szélesebb körűnek és határozottabbnak kell lennie. A nemteljesítő hitelek biztosításának jelenleg hatályos, a világjárvány előtt felépített szabályozási kerete tulajdonképpen annyira merev, hogy ez kihathat a reálgazdaságra és különösen a kkv-kra a világjárvány miatt fenyegetett jelenlegi gazdasági helyzetben.
1.8. Ezeket a rugalmatlanságokat - különösen a nemteljesítő kitettségek bankok általi végrehajtásának időzítésével kapcsolatosakat - nagyon körültekintően kell kezelni annak érdekében, hogy a javasolt egyszerűsítés ne részesítse túlzottan előnyben a nemteljesítő hitelek kezelésére szakosodott szereplőket, ugyanis (további) nehézségeket okozna a reálgazdaságban működő vállalkozások számára, ha a bankok túl gyorsan értékesítenék hiteleiket.
2. Általános megjegyzések
2.1. Az Európai Bizottság által 2020. július 24-én benyújtott, a pénzügyi szabályozásra vonatkozóan javasolt módosításokat tartalmazó csomag is része az elmúlt hónapokban a banki és pénzügyi szektorban annak érdekében elfogadott intézkedések sorozatának, hogy ösztönözzék a Covid19-világjárvány által kiváltott válságból való eredményes kilábalást.
2.2. Az e stratégiát alkotó első intézkedéscsomag a bankszektort érintette. Célja az EU egész területén a családok és vállalkozások számára nyújtott banki hitelezés támogatása volt, hogy orvosolni lehessen a keresleti és kínálati oldalt a világjárvány különböző termelési láncokban megmutatkozó hatásai miatt érintő kedvezőtlen következményeket.
2.3. A július 24-én javasolt intézkedéscsomagban szereplő módosítások viszont már a tőkepiacokra irányulnak, céljuk pedig a befektetések előmozdítása, a vállalatok tőkésítésének növelése és a bankok azon képességének fokozása, hogy finanszírozni tudják a gazdasági helyreállítást.
2.4. Az Európai Bizottság által javasolt csomag négy fontos banki és pénzügyi szabályozási intézkedés - a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID II), a tájékoztatóról szóló rendelet, az értékpapírosítási rendelet és a tőkekövetelményekről szóló rendelet (CRR) - konkrét, egyszerűsítő módosításával jár. Ezért, bár e vélemény fő tárgya a MiFID II irányelv, mégis fontosnak tartottuk, hogy az egész csomagról véleményt nyilvánítsunk, mivel az Európai Bizottság kezdeményezésének hatékonysága és hasznossága egyértelműbb egy átfogó változási keretet figyelembe véve.
2.5. A MiFID II irányelvben meghatározott tájékoztatási terhek egyszerűsítésére irányuló intézkedéseket eleve 2021-re és 2022-re tervezték, sőt az Európai Bizottság e célból már nyilvános konzultációt is folytatott. Az EGSZB szerint célszerű lenne ezeket a módosításokat korábban bevezetni, hogy az európai gazdaság szempontjából kritikusnak mondható jelenlegi időszakban mielőbb csökkenteni lehessen a MiFID II szabályainak végrehajtásával kapcsolatos megfelelési költségeket.
2.6. A tájékoztatókról szóló (EU) 2017/1129 rendeletnek az „uniós helyreállítási hátterű tájékoztató” és a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó célzott kiigazítások tekintetében történő javasolt módosítása az Európai Bizottság csomagjában olyan egyszerűsítésekről rendelkezik, amelyek célja a tájékoztatók - jelenleg akár 100 oldalt is meghaladó - hosszának 30 oldalra csökkentése.
2.7. Az értékpapírosításról és a tőkekövetelményekről szóló rendelet módosításával az Európai Bizottság éppenséggel az uniós bankrendszernek a reálgazdaság finanszírozási képességének javítása érdekében rendelkezésére álló eszközeit kívánja fejleszteni. Ezek az intézkedések összhangban vannak az Európai Bizottság korábbi, az (EU) 575/2013 és az (EU) 2019/876 rendeletnek a Covid19-világjárvány miatti módosításáról szóló javaslatával.
2.8. Az Európai Bizottság javaslata, mely a nemteljesítő hitelek értékpapírosítására összpontosít, a nemteljesítő hitelek forgalomképes értékpapírokká történő átalakításának lehetőségét részesítené előnyben. Az értékpapírosításhoz tehát fel kell szabadítani a bankok tőkéjét a további hitelezés számára, hogy több befektető tudja finanszírozni a gazdasági helyreállítást.
2.9. Általánosságban az Európai Bizottság valamennyi javaslata a befektetési dokumentumok tényleges egyszerűsítésére törekszik az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, hogy ezáltal felszabaduljanak az erőforrások a gazdaság gyors helyreállítását célzó befektetések számára.
3. Konkrét és általános megjegyzések
3.1. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatait, és egyetért azok célkitűzéseivel. Valóban minden szabályozási erőfeszítést meg kell tenni a következő célokból: i. a reálgazdaságba történő beruházások megkönnyítése; ii. a magánszemélyek és a kkv-k számára történő hitelnyújtás ösztönzése; iii. az európai vállalatok feltőkésítésének és az értékpapírpiacoknak a helyreállítási célkitűzést illetően játszott szerepe megerősítésének ösztönzése.
3.2. Az EGSZB üdvözli, hogy a pénzügyi szabályozás miatt különösen az elismert elfogadható partnerekre és a szakmai befektetőkre háruló bizonyos terheket enyhíteni kívánják. Ebben az értelemben a bankszektor szereplői eleve üdvözölték az Európai Bizottság által kitűzött egyszerűsítési célt.
3.3. Az EGSZB a fogyasztók és a civil társadalom képviselőjeként is értékeli azt a döntést, hogy magas szinten kívánják tartani a szabályozási küszöböt, a megtakarítók és a nem szakmai befektetők védelme céljából, hogy megfelelő egyensúlyt lehessen elérni a különböző igények között. Világos, hogy a szabályozási egyszerűsítés nem csökkentheti a megtakarítók és a kevésbé hozzáértő befektetők védelmét, akiket egyértelműen el kell különíteni a szakmai szereplőktől és az elismert elfogadható partnerektől.
3.4. Általánosságban az EGSZB - ahogy az legutóbb a magas szintű fórum tőkepiaci unióról szóló jelentéséből is kiderült - az EU banki és pénzügyi szabályainak átfogó felülvizsgálatára számít, amelynek célja az ágazati szabályozásban felmerülő átfedések és ellentmondások kiküszöbölése, mindenekelőtt pedig azoknak a (megtakarítók biztonságának megőrzését célzó) rendelkezéseknek a felváltása kell, hogy legyen, amelyek az idők folyamán hatástalannak, költségesnek, továbbá a pénzügyi szereplők és a befektetők számára hátrányosnak bizonyultak.
3.5. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon célkitűzését is, hogy csökkentené a megfelelési költségeket, valamint az anyagi erőforrások pazarlását azáltal, hogy jelentősen korlátozza a papíralapú dokumentumok előállítását, ehelyett pedig a digitális interakció formáit részesíti előnyben. A digitális eszközök tulajdonképpen gyorsabb és biztosabb interakciót képesek garantálni a piaci szereplők és az ügyfelek között, segítségükkel a dokumentumok hosszabb ideig megőrizhetők, és biztosítható a jobb környezeti fenntarthatóság.
3.6. Támogatjuk továbbá befektetések költségeire és járulékos költségeire vonatkozó információk olyan módon történő egyszerűsítését, hogy elkülönüljenek a tájékoztatási kötelezettség különböző szintjei, attól függően, hogy elismert elfogadható partnerekről van-e szó vagy sem. Ebből a meghatározott és konkrét szempontból is a megfelelő egyensúlyra kell törekedni az egyszerűsítési igények, valamint a megtakarítók és a nem szakmai befektetők megfelelő védelméhez kapcsolódó szükségletek között.
3.7. A MiFID II javasolt módosításának legfontosabb szempontjai közül az EGSZB kiemeli azokat a kérdéseket, amelyek az energiaágazat származékos pénzügyi instrumentumaiba történő befektetések korlátozásával és fedezeti ügyleteivel kapcsolatosak; úgy véli azonban, hogy hasznos lenne, ha az energiaszármazékok kockázati fedezete alóli mentességek bevezetése ösztönözné a megújuló energiába való beruházást.
3.8. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon határozatát, amely megerősíti azokat a szabályokat, amelyek korlátozzák a fedezeti ügyletek igénybevételét az emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek beruházásaiból származó pénzügyi eszközök felhasználásával. Ennek az az oka, hogy bár fontos és szükséges az új piacok fejlődésének biztosítása a beruházások pénzügyi eszközök révén történő ösztönzése révén is, a jelentősnek minősített mezőgazdasági áruk különös figyelmet érdemelnek például a nem élelmezési célú felhasználások jutalmazásának elkerülése érdekében.
3.9. Az EGSZB üdvözli, hogy a javasolt módosítások kiterjednek az összes tájékoztató, tájékoztató jelentés és időszakos jelentés egyszerűsítésére. Ez ugyanis biztosíthatja az alternatív befektetések előmozdításához szükséges megtakarításokat, a digitális eszközök fokozottabb alkalmazásának köszönhetően is.
3.10. A tájékoztatók hosszának csökkentése szintén pozitív lépésnek tűnik, amennyiben csökkenti a megfelelés költségeit olyan dokumentumok vonatkozásában, amelyek a gyakorlatban gyakran túl hosszúak, és a kevésbé hozzáértő megtakarítók számára nehezen érthetőek. Az EGSZB ezért azt reméli, hogy két fronton is megvalósulhat az egyszerűsítés: egyrészt a tájékoztatási költségekkel kapcsolatos anyagi erőforrások, másrészt mindenekelőtt a megtakarítók számára fontos információk közlése tekintetében.
3.11. Az ágazat átfogó egyszerűsítése, amelyet az „uniós helyreállítási hátterű tájékoztató” új modellje jól összefoglal, tulajdonképpen támogathatja a vállalkozások likviditását és a Covid19-világjárvány idején megromlott tőkeszintek helyreállítását. Előnyben részesítené új részvények kis vagy közepes tőkeerejű társaságok által történő kibocsátását is, ezek ugyanis ebből adódóan jobban hozzáférnek a tőkéhez anélkül, hogy fel kellene adni a megtakarítók szükséges védelmét.
3.12. Különösen hasznosnak tűnik a bankok és a hitelintézetek helyreállítással kapcsolatban betöltendő aktív szerepének előmozdításában az a módosítás, amely a társaságok által a hitelintézeteken keresztül felvett, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok esetében a mentesség küszöbértékét 75-ről 150 millió EUR-ra emeli. Az Európai Bizottság javaslata szerint a tájékoztatóval kapcsolatos mentességi küszöb megemelése átmeneti jellegű. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy ha ennek az intézkedésnek az a célja, hogy elősegítse a vállalkozások finanszírozási formáinak hatékony diverzifikálását azáltal, hogy a kkv-k közelebb kerülhetnek a tőkepiachoz, akkor ajánlatos az intézkedést a válságot követően is fenntartani.
3.13. Az EGSZB üdvözli az értékpapírosítás kevésbé szigorú prudenciális bánásmód mellett történő egyszerűsítésére vonatkozó célt, amennyiben az ilyen értékpapírosítás a nemteljesítő hitelekre vonatkozik, és ezáltal lehetővé teszi a bankok számára mérlegük csökkentését, ezzel együtt pedig hitelezési képességük növekedését. Nagy gondot kell azonban fordítani arra, hogy ez az egyszerűsítés ne csak a nemteljesítő hitelek kezelésére szakosodott társaságok számára legyen előnyös, mivel ha a bankok túl gyorsan adják el nemteljesítő hiteleiket, az további nehézségekbe sodorja a vállalkozásokat.
3.14. Utalva konkrétan a nemteljesítő hitelek értékpapírosításával kapcsolatos javaslatokra, az EGSZB úgy véli, hogy a beavatkozásnak a javaslatban foglaltakhoz képest szélesebb körűnek kell lennie, bár támogatja az Európai Bizottság javaslatainak mögöttes célját.
3.15. A legfrissebb európai bizottsági javaslatok valóban jogosan rendelkeznek a konkrétan a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó fegyelemről abból a célból, hogy bizonyos szempontokból megkülönböztessék azokat a teljesítő hitelekkel kapcsolatos kitettségektől. Meg kell azonban jegyezni, hogy a nemteljesítő hitelek szabályozására vonatkozó, jelenleg hatályos teljes szabályozási keret annyira merev, hogy ez erősen kihathat a reálgazdaságra és különösen a kkv-kra a világjárvány miatt fenyegetett jelenlegi gazdasági helyzetben.
3.16. Konkrétan „a nemteljesítő hitelek védőhálójáról szóló rendeletről” van szó, amely szigorú ütemezést alkalmaz a nemteljesítő hitelek leírására, és amely a nemteljesítő hitelekre vonatkozó garanciák valós gazdasági értékét csekély mértékben (vagy egyáltalán nem) értékeli. Ha a keretet nehéznek tűnt a nemteljesítő hitelek másodlagos piacának helyzetével összeegyeztetni a világjárványt megelőzően, akkor a dolog sejthetően még problémásabbá válik a világjárvány utáni gazdasági helyzetben. Ezért célszerű lenne a védőhálóról szóló rendelet által előírt védőhálók görbéit legalább átmenetileg felfüggeszteni vagy átkalibrálni. Ezenkívül a 90 napon túli „késedelmes” szabályt átmenetileg enyhíteni kell a Covid19-válság miatt, hogy ellensúlyozzuk az ilyen szűk időkeret negatív társadalmi hatásait.
3.17. Az EGSZB tisztában van azzal, hogy az Európai Bizottság által előterjesztett, a tőkepiac helyreállítását elősegítő módosítási csomagban szereplő javaslat célja a Covid19-pandémia hatásainak kezelése, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a nemteljesítő hitelek minimális fedezetére vonatkozó, a 2019/630 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt szabályozás jelenleg nem elegendő a pandémia gazdasági következményeinek kezeléséhez, ezért azt átmenetileg enyhíteni kell.
3.18. A tőkekövetelmény-rendelet 127. cikkének javításával az értékpapírosított hitelekre vonatkozó, az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatok mellett a szakosodott szervezetek és pénzügyi intézmények által értékpapírosítás igénybevétele nélkül vásárolt nemteljesítő hitelek kezelését is hatékonyabbá kell tenni, mint amilyenek jelenleg a hatályos prudenciális szabályok esetében. A hatályos szabályozási keret paradox módon tulajdonképpen visszatartó erőként működik. A tőkét ugyanis túlzott mértékben felszívják azok a pénzügyi intézmények, amelyek nemteljesítő hiteleket vásárolnak a másodlagos értékpapírpiacon.
3.19. Ez előnyt jelent a nemteljesítő hitelek felvásárlására szakosodott alapok számára, amelyek tulajdonosai egyes esetekben olyan Európán kívüli pénzügyi szolgáltatók, amelyekre nem vonatkozik az uniós szabályozási keret és a tőkekövetelményekről szóló rendelet. Paradox helyzet áll így elő, mely sérti az „azonos kockázat, azonos szabályok” elvét: az EU által a belső szabályozásra fordított nagy figyelem azzal a kockázattal jár, hogy előnyben részesülnek az egységes európai piacon tevékenykedő olyan szereplők, amelyek bejegyzett székhelye és tőkéje továbbra is az EU-n és, legalábbis részben, annak szabályrendszerén kívül található.
Kelt Brüsszelben, 2020. október 29-én.
az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság
elnöke
Christa SCHWENG