A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2021, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2021/C 10/05) VÉLEMÉNYE

javaslatáról európai parlamenti és tanácsi irányelvre a 2014/65/EU irányelv tájékoztatási követelmények, termékirányítás és pozíciólimitek tekintetében, a Covid19-világjárvány utáni helyreállítás elősegítése érdekében történő módosításáról * 

(COM(2020) 280 final - 2020/0152 (COD))

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az (EU) 2017/1129 rendeletnek a Covid19-világjár-ványt követő helyreállítás elősegítése érdekében az uniós helyreállítási hátterű tájékoztató és a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó célzott kiigazítások tekintetében történő módosításáról

(COM(2020) 281 final - 2020/0155 (COD))

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az értékpapírosítás általános keretrendszerének meghatározásáról és az egyszerű, átlátható és egységesített értékpapírosítás egyedi keretrendszerének létrehozásáról szóló (EU) 2017/2402 rendeletnek a Covid19-világjárványt követő helyreállítás elősegítése érdekében történő módosításáról

(COM(2020) 282 final - 2020/0151 (COD))

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre az 575/2013/EU rendeletnek a Covid19-világjárvány miatt szükséges gazdasági helyreállítás elősegítése érdekében az értékpapírosítási keretrendszer kiigazítása tekintetében történő módosításáról

(COM(2020) 283 final - 2020/0156 (COD))

Főelőadó: Giuseppe GUERINI

Felkérés: az Európai Unió Tanácsa, 2020.8.27. (COM(2020) 281 final,
COM(2020) 282 final és COM(2020) 283 final)
Európai Parlament, 2020.9.14. (COM(2020) 281 final, COM(2020)
282 final és COM(2020) 283 final)
Európai Bizottság, 2020.9.23., (COM(2020) 280 final)
Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 114. és 304. cikke
Illetékes szekció: „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió”
szekció
Elfogadás a plenáris ülésen: 2020.10.29.
Plenáris ülés száma: 555.
A szavazás eredménye: 246/0/8
(mellette/ellene/tartózkodott)

1. Következtetések és ajánlások

1.1. Az EGSZB egyetértését és támogatását fejezi ki a pénzügyi piacok szabályozásáról szóló irányelv javasolt módosításai iránt, amelyek a jelen vélemény tárgyát képező tőkepiaci helyreállítási csomagban szerepelnek. Az abban foglalt módosítások célja a pénzügyi piacokat szabályozó dokumentumok és kötelezettségek lényeges egyszerűsítése, különös tekintettel a MiFID II szabályozási rendelkezéseire. Mivel azonban a módosító csomag eredetileg négy különböző módosító aktust tartalmazott, ez a vélemény továbbra is azt tartja helyénvalónak, ha átfogóan vizsgálja meg az egyszerűsítési tervet, amelynek célja nem csupán a MiFID II egyszerűsítése, hanem általánosabban a banki és pénzügyi szolgáltatók adminisztratív terheinek csökkentése, ezáltal pedig a gazdasági helyreállításba való beruházáshoz szükséges források felszabadítása volt.

1.2. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság javaslatait és egyetért ugyanezen javaslat reformcsomagjának célkitűzéseivel. A szabályozással kapcsolatban minden innovatív erőfeszítést meg kell tenni a következők érdekében: i. a reálgazdaságba történő beruházások megkönnyítése; ii. a magánszemélyek és a kkv-k számára történő hitelnyújtás ösztönzése; iii. az európai vállalatok feltőkésítésének és az értékpapírpiacok szerepe megerősítésének ösztönzése.

1.3. Az EGSZB üdvözli a pénzügyi szabályozás miatt az elismert elfogadható partnerekre és a szakmai befektetőkre háruló bizonyos terhek egyszerűsítését, és csatlakozik a bankszektor üzemeltetői által e tekintetben már kifejezett támogatáshoz.

1.4. A fogyasztók és a civil társadalom képviseletében az EGSZB - emlékeztetve a megtakarítók és a nem szakmai befektetők védelmének szükségességére - üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló döntését, hogy a célzott változtatásokkal továbbra is fenntartsa a szigorú pénzügyi szabályozást, és megfelelő egyensúlyt teremtsen a különböző befektetői kategóriák igényei között. A szabályozás egyszerűsítése tulajdonképpen nem csökkentheti a megtakarítók és a kevésbé hozzáértő befektetők védelmét, akiket egyértelműen el kell különíteni a szakmai szereplőktől.

1.5. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon célkitűzését, hogy csökkentse a megfelelési költségeket és elkerülje az anyagi erőforrások pazarlását azáltal, hogy jelentősen csökkenti a beruházásokkal kapcsolatos papíralapú dokumentáció előállítását a digitális eszközök alkalmazásával szemben, ami gyorsabb és biztonságosabb interakciót biztosít a gazdasági szereplők és a fogyasztók között, hozzáférhetőbbé teszi a dokumentációt, és biztosítja a jobb környezeti fenntarthatóságot.

1.6. Az EGSZB különösen üdvözli azt a célt, amely megkönnyíti a nemteljesítő kitettségekkel kapcsolatos értékpapírosításokat. Ez a szabályozási fejlesztés tulajdonképpen lehetővé teszi a bankok számára, hogy csökkentsék mérlegüket, és növeljék hitelnyújtási képességüket, most, hogy ez létfontosságú kérdéssé vált.

1.7. Az EGSZB ezért úgy véli, hogy az Európai Bizottság beavatkozásának a javaslatban foglaltakhoz képest még szélesebb körűnek és határozottabbnak kell lennie. A nemteljesítő hitelek biztosításának jelenleg hatályos, a világjárvány előtt felépített szabályozási kerete tulajdonképpen annyira merev, hogy ez kihathat a reálgazdaságra és különösen a kkv-kra a világjárvány miatt fenyegetett jelenlegi gazdasági helyzetben.

1.8. Ezeket a rugalmatlanságokat - különösen a nemteljesítő kitettségek bankok általi végrehajtásának időzítésével kapcsolatosakat - nagyon körültekintően kell kezelni annak érdekében, hogy a javasolt egyszerűsítés ne részesítse túlzottan előnyben a nemteljesítő hitelek kezelésére szakosodott szereplőket, ugyanis (további) nehézségeket okozna a reálgazdaságban működő vállalkozások számára, ha a bankok túl gyorsan értékesítenék hiteleiket.

2. Általános megjegyzések

2.1. Az Európai Bizottság által 2020. július 24-én benyújtott, a pénzügyi szabályozásra vonatkozóan javasolt módosításokat tartalmazó csomag is része az elmúlt hónapokban a banki és pénzügyi szektorban annak érdekében elfogadott intézkedések sorozatának, hogy ösztönözzék a Covid19-világjárvány által kiváltott válságból való eredményes kilábalást.

2.2. Az e stratégiát alkotó első intézkedéscsomag a bankszektort érintette. Célja az EU egész területén a családok és vállalkozások számára nyújtott banki hitelezés támogatása volt, hogy orvosolni lehessen a keresleti és kínálati oldalt a világjárvány különböző termelési láncokban megmutatkozó hatásai miatt érintő kedvezőtlen következményeket.

2.3. A július 24-én javasolt intézkedéscsomagban szereplő módosítások viszont már a tőkepiacokra irányulnak, céljuk pedig a befektetések előmozdítása, a vállalatok tőkésítésének növelése és a bankok azon képességének fokozása, hogy finanszírozni tudják a gazdasági helyreállítást.

2.4. Az Európai Bizottság által javasolt csomag négy fontos banki és pénzügyi szabályozási intézkedés - a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv (MiFID II), a tájékoztatóról szóló rendelet, az értékpapírosítási rendelet és a tőkekövetelményekről szóló rendelet (CRR) - konkrét, egyszerűsítő módosításával jár. Ezért, bár e vélemény fő tárgya a MiFID II irányelv, mégis fontosnak tartottuk, hogy az egész csomagról véleményt nyilvánítsunk, mivel az Európai Bizottság kezdeményezésének hatékonysága és hasznossága egyértelműbb egy átfogó változási keretet figyelembe véve.

2.5. A MiFID II irányelvben meghatározott tájékoztatási terhek egyszerűsítésére irányuló intézkedéseket eleve 2021-re és 2022-re tervezték, sőt az Európai Bizottság e célból már nyilvános konzultációt is folytatott. Az EGSZB szerint célszerű lenne ezeket a módosításokat korábban bevezetni, hogy az európai gazdaság szempontjából kritikusnak mondható jelenlegi időszakban mielőbb csökkenteni lehessen a MiFID II szabályainak végrehajtásával kapcsolatos megfelelési költségeket.

2.6. A tájékoztatókról szóló (EU) 2017/1129 rendeletnek az „uniós helyreállítási hátterű tájékoztató” és a pénzügyi közvetítőkre vonatkozó célzott kiigazítások tekintetében történő javasolt módosítása az Európai Bizottság csomagjában olyan egyszerűsítésekről rendelkezik, amelyek célja a tájékoztatók - jelenleg akár 100 oldalt is meghaladó - hosszának 30 oldalra csökkentése.

2.7. Az értékpapírosításról és a tőkekövetelményekről szóló rendelet módosításával az Európai Bizottság éppenséggel az uniós bankrendszernek a reálgazdaság finanszírozási képességének javítása érdekében rendelkezésére álló eszközeit kívánja fejleszteni. Ezek az intézkedések összhangban vannak az Európai Bizottság korábbi, az (EU) 575/2013 és az (EU) 2019/876 rendeletnek a Covid19-világjárvány miatti módosításáról szóló javaslatával.

2.8. Az Európai Bizottság javaslata, mely a nemteljesítő hitelek értékpapírosítására összpontosít, a nemteljesítő hitelek forgalomképes értékpapírokká történő átalakításának lehetőségét részesítené előnyben. Az értékpapírosításhoz tehát fel kell szabadítani a bankok tőkéjét a további hitelezés számára, hogy több befektető tudja finanszírozni a gazdasági helyreállítást.

2.9. Általánosságban az Európai Bizottság valamennyi javaslata a befektetési dokumentumok tényleges egyszerűsítésére törekszik az adminisztratív terhek csökkentése érdekében, hogy ezáltal felszabaduljanak az erőforrások a gazdaság gyors helyreállítását célzó befektetések számára.

3. Konkrét és általános megjegyzések

3.1. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatait, és egyetért azok célkitűzéseivel. Valóban minden szabályozási erőfeszítést meg kell tenni a következő célokból: i. a reálgazdaságba történő beruházások megkönnyítése; ii. a magánszemélyek és a kkv-k számára történő hitelnyújtás ösztönzése; iii. az európai vállalatok feltőkésítésének és az értékpapírpiacoknak a helyreállítási célkitűzést illetően játszott szerepe megerősítésének ösztönzése.

3.2. Az EGSZB üdvözli, hogy a pénzügyi szabályozás miatt különösen az elismert elfogadható partnerekre és a szakmai befektetőkre háruló bizonyos terheket enyhíteni kívánják. Ebben az értelemben a bankszektor szereplői eleve üdvözölték az Európai Bizottság által kitűzött egyszerűsítési célt.

3.3. Az EGSZB a fogyasztók és a civil társadalom képviselőjeként is értékeli azt a döntést, hogy magas szinten kívánják tartani a szabályozási küszöböt, a megtakarítók és a nem szakmai befektetők védelme céljából, hogy megfelelő egyensúlyt lehessen elérni a különböző igények között. Világos, hogy a szabályozási egyszerűsítés nem csökkentheti a megtakarítók és a kevésbé hozzáértő befektetők védelmét, akiket egyértelműen el kell különíteni a szakmai szereplőktől és az elismert elfogadható partnerektől.

3.4. Általánosságban az EGSZB - ahogy az legutóbb a magas szintű fórum tőkepiaci unióról szóló jelentéséből is kiderült - az EU banki és pénzügyi szabályainak átfogó felülvizsgálatára számít, amelynek célja az ágazati szabályozásban felmerülő átfedések és ellentmondások kiküszöbölése, mindenekelőtt pedig azoknak a (megtakarítók biztonságának megőrzését célzó) rendelkezéseknek a felváltása kell, hogy legyen, amelyek az idők folyamán hatástalannak, költségesnek, továbbá a pénzügyi szereplők és a befektetők számára hátrányosnak bizonyultak.

3.5. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon célkitűzését is, hogy csökkentené a megfelelési költségeket, valamint az anyagi erőforrások pazarlását azáltal, hogy jelentősen korlátozza a papíralapú dokumentumok előállítását, ehelyett pedig a digitális interakció formáit részesíti előnyben. A digitális eszközök tulajdonképpen gyorsabb és biztosabb interakciót képesek garantálni a piaci szereplők és az ügyfelek között, segítségükkel a dokumentumok hosszabb ideig megőrizhetők, és biztosítható a jobb környezeti fenntarthatóság.

3.6. Támogatjuk továbbá befektetések költségeire és járulékos költségeire vonatkozó információk olyan módon történő egyszerűsítését, hogy elkülönüljenek a tájékoztatási kötelezettség különböző szintjei, attól függően, hogy elismert elfogadható partnerekről van-e szó vagy sem. Ebből a meghatározott és konkrét szempontból is a megfelelő egyensúlyra kell törekedni az egyszerűsítési igények, valamint a megtakarítók és a nem szakmai befektetők megfelelő védelméhez kapcsolódó szükségletek között.

3.7. A MiFID II javasolt módosításának legfontosabb szempontjai közül az EGSZB kiemeli azokat a kérdéseket, amelyek az energiaágazat származékos pénzügyi instrumentumaiba történő befektetések korlátozásával és fedezeti ügyleteivel kapcsolatosak; úgy véli azonban, hogy hasznos lenne, ha az energiaszármazékok kockázati fedezete alóli mentességek bevezetése ösztönözné a megújuló energiába való beruházást.

3.8. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság azon határozatát, amely megerősíti azokat a szabályokat, amelyek korlátozzák a fedezeti ügyletek igénybevételét az emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek beruházásaiból származó pénzügyi eszközök felhasználásával. Ennek az az oka, hogy bár fontos és szükséges az új piacok fejlődésének biztosítása a beruházások pénzügyi eszközök révén történő ösztönzése révén is, a jelentősnek minősített mezőgazdasági áruk különös figyelmet érdemelnek például a nem élelmezési célú felhasználások jutalmazásának elkerülése érdekében.

3.9. Az EGSZB üdvözli, hogy a javasolt módosítások kiterjednek az összes tájékoztató, tájékoztató jelentés és időszakos jelentés egyszerűsítésére. Ez ugyanis biztosíthatja az alternatív befektetések előmozdításához szükséges megtakarításokat, a digitális eszközök fokozottabb alkalmazásának köszönhetően is.

3.10. A tájékoztatók hosszának csökkentése szintén pozitív lépésnek tűnik, amennyiben csökkenti a megfelelés költségeit olyan dokumentumok vonatkozásában, amelyek a gyakorlatban gyakran túl hosszúak, és a kevésbé hozzáértő megtakarítók számára nehezen érthetőek. Az EGSZB ezért azt reméli, hogy két fronton is megvalósulhat az egyszerűsítés: egyrészt a tájékoztatási költségekkel kapcsolatos anyagi erőforrások, másrészt mindenekelőtt a megtakarítók számára fontos információk közlése tekintetében.

3.11. Az ágazat átfogó egyszerűsítése, amelyet az „uniós helyreállítási hátterű tájékoztató” új modellje jól összefoglal, tulajdonképpen támogathatja a vállalkozások likviditását és a Covid19-világjárvány idején megromlott tőkeszintek helyreállítását. Előnyben részesítené új részvények kis vagy közepes tőkeerejű társaságok által történő kibocsátását is, ezek ugyanis ebből adódóan jobban hozzáférnek a tőkéhez anélkül, hogy fel kellene adni a megtakarítók szükséges védelmét.

3.12. Különösen hasznosnak tűnik a bankok és a hitelintézetek helyreállítással kapcsolatban betöltendő aktív szerepének előmozdításában az a módosítás, amely a társaságok által a hitelintézeteken keresztül felvett, tulajdonviszonyt megtestesítőnek nem minősülő értékpapírok esetében a mentesség küszöbértékét 75-ről 150 millió EUR-ra emeli. Az Európai Bizottság javaslata szerint a tájékoztatóval kapcsolatos mentességi küszöb megemelése átmeneti jellegű. Az EGSZB azonban úgy véli, hogy ha ennek az intézkedésnek az a célja, hogy elősegítse a vállalkozások finanszírozási formáinak hatékony diverzifikálását azáltal, hogy a kkv-k közelebb kerülhetnek a tőkepiachoz, akkor ajánlatos az intézkedést a válságot követően is fenntartani.

3.13. Az EGSZB üdvözli az értékpapírosítás kevésbé szigorú prudenciális bánásmód mellett történő egyszerűsítésére vonatkozó célt, amennyiben az ilyen értékpapírosítás a nemteljesítő hitelekre vonatkozik, és ezáltal lehetővé teszi a bankok számára mérlegük csökkentését, ezzel együtt pedig hitelezési képességük növekedését. Nagy gondot kell azonban fordítani arra, hogy ez az egyszerűsítés ne csak a nemteljesítő hitelek kezelésére szakosodott társaságok számára legyen előnyös, mivel ha a bankok túl gyorsan adják el nemteljesítő hiteleiket, az további nehézségekbe sodorja a vállalkozásokat.

3.14. Utalva konkrétan a nemteljesítő hitelek értékpapírosításával kapcsolatos javaslatokra, az EGSZB úgy véli, hogy a beavatkozásnak a javaslatban foglaltakhoz képest szélesebb körűnek kell lennie, bár támogatja az Európai Bizottság javaslatainak mögöttes célját.

3.15. A legfrissebb európai bizottsági javaslatok valóban jogosan rendelkeznek a konkrétan a nemteljesítő kitettségekre vonatkozó fegyelemről abból a célból, hogy bizonyos szempontokból megkülönböztessék azokat a teljesítő hitelekkel kapcsolatos kitettségektől. Meg kell azonban jegyezni, hogy a nemteljesítő hitelek szabályozására vonatkozó, jelenleg hatályos teljes szabályozási keret annyira merev, hogy ez erősen kihathat a reálgazdaságra és különösen a kkv-kra a világjárvány miatt fenyegetett jelenlegi gazdasági helyzetben.

3.16. Konkrétan „a nemteljesítő hitelek védőhálójáról szóló rendeletről” van szó, amely szigorú ütemezést alkalmaz a nemteljesítő hitelek leírására, és amely a nemteljesítő hitelekre vonatkozó garanciák valós gazdasági értékét csekély mértékben (vagy egyáltalán nem) értékeli. Ha a keretet nehéznek tűnt a nemteljesítő hitelek másodlagos piacának helyzetével összeegyeztetni a világjárványt megelőzően, akkor a dolog sejthetően még problémásabbá válik a világjárvány utáni gazdasági helyzetben. Ezért célszerű lenne a védőhálóról szóló rendelet által előírt védőhálók görbéit legalább átmenetileg felfüggeszteni vagy átkalibrálni. Ezenkívül a 90 napon túli „késedelmes” szabályt átmenetileg enyhíteni kell a Covid19-válság miatt, hogy ellensúlyozzuk az ilyen szűk időkeret negatív társadalmi hatásait.

3.17. Az EGSZB tisztában van azzal, hogy az Európai Bizottság által előterjesztett, a tőkepiac helyreállítását elősegítő módosítási csomagban szereplő javaslat célja a Covid19-pandémia hatásainak kezelése, de nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a nemteljesítő hitelek minimális fedezetére vonatkozó, a 2019/630 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt szabályozás jelenleg nem elegendő a pandémia gazdasági következményeinek kezeléséhez, ezért azt átmenetileg enyhíteni kell.

3.18. A tőkekövetelmény-rendelet 127. cikkének javításával az értékpapírosított hitelekre vonatkozó, az Európai Bizottság által előterjesztett javaslatok mellett a szakosodott szervezetek és pénzügyi intézmények által értékpapírosítás igénybevétele nélkül vásárolt nemteljesítő hitelek kezelését is hatékonyabbá kell tenni, mint amilyenek jelenleg a hatályos prudenciális szabályok esetében. A hatályos szabályozási keret paradox módon tulajdonképpen visszatartó erőként működik. A tőkét ugyanis túlzott mértékben felszívják azok a pénzügyi intézmények, amelyek nemteljesítő hiteleket vásárolnak a másodlagos értékpapírpiacon.

3.19. Ez előnyt jelent a nemteljesítő hitelek felvásárlására szakosodott alapok számára, amelyek tulajdonosai egyes esetekben olyan Európán kívüli pénzügyi szolgáltatók, amelyekre nem vonatkozik az uniós szabályozási keret és a tőkekövetelményekről szóló rendelet. Paradox helyzet áll így elő, mely sérti az „azonos kockázat, azonos szabályok” elvét: az EU által a belső szabályozásra fordított nagy figyelem azzal a kockázattal jár, hogy előnyben részesülnek az egységes európai piacon tevékenykedő olyan szereplők, amelyek bejegyzett székhelye és tőkéje továbbra is az EU-n és, legalábbis részben, annak szabályrendszerén kívül található.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 29-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG