AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2021/C 10/08) VÉLEMÉNYE

a Bizottság közleményéről az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Ifjúsági foglalkoztatási támogatás: Út a munka világába a következő generációk számára ^* 

(COM(2020) 276 final)

Javaslat tanácsi ajánlásra: Út a munka világába - Az ifjúsági garancia megerősítéséről és az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről

(COM(2020) 277 final - 2020/132(NLE))

Előadó: Tatjana BABRAUSKIENĖ

Társelőadó: Michael McLOUGHLIN

1. Következtetések és ajánlások

1.1. Az EGSZB üdvözli, hogy a megerősített ifjúsági garancia olyan intézkedéscsomagot terjeszt a tagállamok elé, amelynek célja az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem, és amely különböző eszközöket foglal magában, így például tanulószerződéses gyakorlati képzéseket, szakmai gyakorlatokat, oktatási és állásajánlatokat, és további lépéseket kér ennek az eszköznek az állandósítása érdekében. Sajnálja azonban, hogy az intézkedések nem kiegyensúlyozottak, és inkább az oktatásra és a készségekre, mintsem az aktív munkaerőpiaci szakpolitikákra összpontosítanak. Most, amikor a Covid19 utáni válsággal szembesülünk, fontos, hogy minőségi munkalehetőségeket biztosítsunk az EU fiataljai számára, mivel őket sújtja leginkább a munkanélküliség.

1.2. Az EGSZB sürgeti a tagállamokat, hogy tegyenek további lépéseket, hogy az ágazatközi és többszintű együttműködés elősegítése érdekében megerősítsék a szociális jogok európai pillére negyedik és első elvét, azzal a céllal, hogy egy holisztikus és integrált megközelítést valósítsanak meg az oktatási, társadalmi és munkaerőpiaci integráció terén többféle akadállyal szembesülő fiatalok támogatásával kapcsolatban.

1.3. Az EGSZB az ifjúsági garanciában regisztrált fiatalok azonnali elhelyezését kéri. Gyorsan, de legalább is négy hónapon belül jó minőségű megoldást - például színvonalas munkahelyet vagy képzési lehetőséget - kell biztosítani. Ennek kapcsán figyelembe kell venni a nem formális és informális tanulás eredményeinek érvényesítéséhez szükséges, olykor hosszadalmas eljárásokat, amelyek bizonyos időtartamon át való rendelkezésre álló képzési lehetőségek biztosításával kombinálhatók.

1.4. Az EGSZB rámutat arra, hogy a fiataloknak nyújtott támogatásnak a nem formális és informális tanulás eredményeinek az érvényesítésével kell kezdődnie, amely ideális esetben olyan képesítést jelent, amely egyértelműen meghatározza az európai képesítési keretrendszer (EKKR)/a nemzeti képesítési keretrendszer (NKKR) megfelelő szintjét, valamint szakmai címet vagy tanúsítványt ad. A négy hónapos célkitűzés teljesítése és az egyéni támogatás biztosítása érdekében az érvényesítési és a képzési rendszereknek rugalmasabbnak és gyorsabbnak kell lenniük.

1.5. Az EGSZB uniós kezdeményezést szorgalmaz a színvonalas és inkluzív útmutatás és tanácsadás biztosításának javítása érdekében, amely a korai iskolai oktatás keretében kezdődne, hogy a fiatalok több információt kapjanak a továbbtanulásukról, majd a munkaerőpiac zöld és digitális átállásával összefüggésben rendelkezésükre álló karrierlehetőségekről.

1.6. Az EGSZB megjegyzi, hogy a NEET-fiatalok (nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok) elhelyezésének meg kell felelnie a munkaügyi jogszabályoknak, a kollektív szerződéseknek és az adószabályoknak, elkerülve ezzel, hogy az ifjúsági garancia által támogatott fiatal munkavállalók hosszú távon bizonytalanságba kerüljenek. A fiatalok mint munkavállalók elhelyezése során a nemzeti jogszabályokban és a kollektív és/vagy ágazati megállapodásokban meghatározottak szerint tiszteletben kell tartani a tisztességes fizetésre és munkavégzési feltételekre, az akadálymentes munkahelyekre, a munkahelyi egészségvédelemre és biztonságra, valamint a munkahelyi demokráciára vonatkozó szabályokat. Az EGSZB azt ajánlja, hogy a tagállamok alkalmazzanak aktív munkaerőpiaci szakpolitikákat, amelyekkel a köz- és a magánszektorban egyaránt munkahelyeket hozhatnak létre a fiatalok számára, és hosszú távú megoldásokat biztosíthatnak. A rövid időre szóló és ideiglenes szerződések megoldást jelenthetnek ugyan a sürgős problémákra, de a tartós bizonytalanság egyformán káros a fiatalokra, a vállalatokra és a gazdaságra nézve.

1.7. Az EGSZB javasolja, hogy az érintett uniós, nemzeti és helyi szintű szociális partnerekkel és civil társadalmi szereplőkkel társulva dolgozzanak ki a program tervezése, végrehajtása és értékelése során az ifjúsági garanciára irányadó minőségi keretet, biztosítva ezzel, hogy a kínálat megfeleljen bizonyos színvonalnak. Mivel az ifjúsági garancia biztosításához megnövelt közforrásokat irányoztak elő, uniós forrásokkal támogatva, rendkívül fontos minőségi kritériumokkal és feltételrendszerrel ^*  nyomon követni a fiatalok elhelyezése során a kínálat minőségét. E tekintetben üdvözöljük az Európai Szakszervezetek Szövetsége (ESZSZ) és az Európai Ifjúsági Fórum (YFJ) munkáját.

1.8. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak az elhelyezkedés után adott visszajelzések megerősítésére és az ifjúsági garancia nyomon követésére vonatkozó javaslatát, folytatva az eredményes ifjúságpolitikákhoz nyújtott támogatás nyomon követésének és értékelésének javítását. Az EGSZB arra kéri a tagállamokat, hogy vezessék be a nemzeti ifjúságigarancia-programok minőségi és számszerű nyomon követését, egy közös megállapodás szerinti mutatókból álló keretrendszer alapján. Ezt évente kell elvégezni, és egy kvalitatív lista révén kell javítani. A nyomonkövetési és értékelési mechanizmusoknak a minőségre is összpontosítaniuk kell, be kell vonniuk a civil társadalmi szereplőket, köztük az ifjúsági szervezeteket, és igyekezniük kell közvetlen információkat szerezni a fiataloktól.

1.9. Az EGSZB európai és nemzeti szintű együttműködést szorgalmaz a hatékony szociális, foglalkoztatási, valamint oktatási és képzési politikákkal kapcsolatban, amely a minisztériumok, az állami foglalkoztatási szolgálatok, a szociális partnerek, az ifjúsági szervezetek, a nemzeti ifjúsági tanácsok és egyéb érintett érdekelt felek között annak érdekében kiépítendő szövetségeken alapul, hogy a legjobb megoldást találják meg a fiatalok számára, és biztosítsák a rászorulók jobb elérését, külön figyelmet fordítva a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetűek befogadására és a nemek közötti egyenlőség biztosítására.

1.10. Az EGSZB ajánlja, hogy az Európai Bizottság végezzen uniós szintű vizsgálatot a Covid19-válságnak a korai iskolaelhagyásra és a NEET-fiatalok számának növekedésére gyakorolt hatásról. Ajánlja továbbá, hogy vizsgálják felül az Eurostat által az ifjúsági munkanélküliségi ráta meghatározásához használt adatokat, és azok terjedjenek ki a nemzeti tankötelezettségi korhatár és 30 év közöttiekre (tehát ne csak a 18 és 25 év közöttieket foglalják magukban), és biztosítsanak megfelelő támogató intézkedéseket, valamint biztosítsák az ifjúsági garancia keretében az uniós finanszírozás megfelelő mértékét és az ahhoz való hozzáférést.

1.11. Az EGSZB sürgeti az uniós tagállamokat, hogy gondoskodjanak eredményes oktatási, képzési és munkaerőpiaci intézkedésekről, hatékony támogatást biztosítva ezzel a fiatalok számára. Fontos biztosítani, hogy a) az oktatásból való kilépéskori megfelelő életkor és b) a színvonalas és befogadó oktatásba és képzésbe való fenntartható közberuházás csökkentse a kevés készséggel és képesítéssel rendelkező fiatalok és NEET-fiatalok arányát.

1.12. Az EGSZB hatékony támogatást kér az állami foglalkoztatási szolgálatok (áfsz) számára, hogy azok továbbtanuláshoz és -képzéshez, valamint minőségi munkahelyekhez tudják juttatni az embereket. Megjegyzi, hogy az ifjúsági garanciához való hozzáférés korhatárának felemelése nem csökkentheti az áfsz-ek által kínált lehetőségek minőségét, és nem növelheti tovább a fokozott kereslettel szembesülő áfsz-ekre és oktatási és képzési rendszerekre nehezedő nyomást. Az EGSZB további támogatást kér az áfsz-ek kapacitásának növeléséhez és ahhoz, hogy az emberek több információt kapjanak a vállalatoknál rendelkezésre álló tanulószerződéses gyakorlati képzésekről, szakmai gyakorlatokról és minőségi állásajánlatokról.

1.13. Az EGSZB ajánlja, hogy az Europass platformot gazdagítsák a fiatal álláskeresőknek, köztük a fogyatékossággal élőknek szóló megbízható információkkal, különböző nyelveken, többek között a migránsok, menekültek és menedékkérők által beszélt főbb nyelveken.

1.14. Az EGSZB kéri a tagállamokat, hogy folytassák az együttműködést annak érdekében, hogy az ifjúsági garancia jelentősebb reformjai tükröződjenek a vonatkozó finanszírozást szabályozó jogi eszközökben. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy növelje az ifjúsági garancia rendelkezésére álló uniós forrásokat, figyelembe véve az ifjúsági garanciához kapcsolódó összes uniós beruházást, valamennyi meglévő uniós programot és az uniós források felhasználásának értékelését. Az ifjúsági garancia rendelkezésére álló uniós forrásokra vonatkozó információkat jobban kell kommunikálni azok felé, akik a fiatalokat segítik, és a tagállamoknak a saját nyelvükön kell iránymutatásokat kapniuk. Az EGSZB üdvözli, hogy a fiataloknak szóló célzott támogatást integrálni fogják az európai szemeszterbe.

1.15. Az EGSZB kéri, hogy az Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) végrehajtásába vonják be a szociális partnereket és más érintett érdekelt feleket, amit az európai partnerségi magatartási kódex tesz lehetővé az európai strukturális és beruházási alapok keretében. Ezt a részvételt ki kell terjeszteni a következő többéves pénzügyi keretben (TPK 2021-2027) a megerősített ifjúsági garanciát támogató uniós pénzügyi eszközre. Ez biztosítaná a részvételen alapuló programozást és a végrehajtás hatékony nyomon követését, hogy a források tényleg eljussanak a rászorulókhoz.

1.16. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak azt a tervét, hogy a szociális védelemhez való hozzáférésre vonatkozó nyomonkövetési keretet hoz létre, és megoldásokat nyújt a digitális platformokon keresztül dolgozók megfelelő munkafeltételeinek biztosítására, mivel máskülönben a „crowd work” és a platformokon keresztül végzett munka nem biztosítaná a legjobb hosszú távú megoldást a fiataloknak az ifjúsági garancia keretében történő, jó minőségű munkahelyeken való elhelyezése tekintetében.

1.17. Az EGSZB javasolja, hogy a tervezett európai gyermekgaranciát kapcsolják össze az ifjúsági garanciával, hogy hatékonyabb támogatást nyújtsanak az akár foglalkoztatott, akár állástalan gyermekes fiatalok számára.

1.18. Az EGSZB ösztönzi az Európai Bizottságot, hogy határozzon meg egy a szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervet, hogy hatékony támogatást nyújtson a fiatal vállalkozóknak és induló vállalkozásoknak, és helyi szinten növelje a zöld készségeket, külön figyelmet fordítva a kiszolgáltatott csoportokra, az érintett szociális partnerek és civil társadalmi szervezetek bevonásával.

1.19. Az Európai Bizottság javasolja, hogy a tagállamok ösztönözzék a vállalatokat arra, hogy munkanélküli fiatalokat vegyenek fel, és színvonalas állásajánlatokat biztosítsanak a számukra. Az EGSZB megjegyzi, hogy a foglalkoztatási ösztönzők, bértámogatások és munkaerő-felvételi támogatások, valamint a vállalatoknak nyújtott adóösztönzők valóban jó megoldások lehetnek erre, és ezek mellett megfelelő képzési lehetőségekhez való hozzáférést is biztosítani kell. A vállalatoknak nyújtott ösztönzőknek hatékony megoldásokat kell biztosítaniuk, amelyek illeszkednek azok közép- és hosszú távú üzleti terveihez.

1.20. Az EGSZB egy uniós szintű vizsgálat elvégzését ajánlja a létező mikrotanúsítványok feltérképezése és az európai vállalatok, munkaadók, munkavállalók és álláskeresők a mikrotanúsítványok megszerzésével és megkövetelésével kapcsolatos szükségleteinek és érdekeinek meghatározása érdekében, külön figyelmet fordítva a fiatalokra.

1.21. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy erősíteni kell a szociális párbeszédet a tanulószerződéses gyakorlati képzések biztosításával kapcsolatban, és kéri a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről szóló tanácsi ajánlás ^*  végrehajtásának hatékony nemzeti és vállalati szintű nyomon követését. Fontos, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszerében foglalt kritériumok alapján értékeljék és javítsák.

1.22. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa a tanulószerződéses tanulók európai hálózatát a világos megbízatás meghatározása során, hogy a tanulószerződéses tanulókat a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszerével összhangban támogassák.

2. Háttér és általános megjegyzések

2.1. 2013 áprilisában akkor fogadták el az ifjúsági garanciáról szóló tanácsi ajánlást, amikor a gazdasági és pénzügyi zavarok, valamint a gazdasági válság a legmagasabb munkanélküliségi rátát idézte elő az európaiak körében, és köztük sok volt a fiatal.

2.2. A Covid19-világjárvány mély recesszióba taszította az európai gazdaságot, és a munkanélküliségi ráta növekedéséhez vezetett. 2020 júniusában 3 millió 25 éven aluli fiatal volt munkanélküli az EU-ban (az említett csoportban a teljes aktív népesség 17,1%-a) ^* , és ez a szám az év végére várhatóan ^*  4,8 millióra (26,2%) nő. Továbbá a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok száma 4,9 millióról várhatóan 6,7 millióra emelkedik. Az ifjúsági garancia végrehajtásának megerősítése időszerű annak elkerülése érdekében, hogy a munkanélküliség mértéke az EU 21. századi történetének legmagasabb csúcsára ^*  érjen. A megerősített ifjúsági garanciáról szóló javaslat egy intézkedéscsomagot terjeszt a tagállamok elé, amelynek keretében különböző eszközökkel - ezen belül tanulószerződéses gyakorlati képzésekkel, szakmai gyakorlatokkal, oktatással és állásajánlatokkal - küzdhetnek az ifjúsági munkanélküliség ellen. A javaslat középpontjában az iskolából a munka világába történő átmenet és a 30 éven aluli fiatalok munkaerőpiaci integrációja áll, 4 hónapon belül azt követően, hogy regisztrálnak valamely állami foglalkoztatási szolgálatnál vagy ifjúságigarancia-szolgáltatónál.

2.3. Mint a legutóbbi gazdasági válság megmutatta, a válság a fiatalokat keményebben sújtja. Kiszolgáltatottabbak a munkaerőpiacon, és semmilyen vagy csak gyenge szociális védelemmel rendelkeznek. Sokuk diákhitelt törleszt, nem rendelkezik a készségfejlesztéshez szükséges erőforrásokkal, és esetükben az aktivitás hiánya miatt nagy a mentális betegségek kockázata. Az ifjúsági munkanélküliség hosszú távú következményekkel jár az egyénekre nézve, akik így egy „elveszett generáció” tagjai lehetnek. Az Eurofound ^*  számításai szerint az európai gazdaságok a nagy válság alatt körülbelül évi 162 milliárd EUR-t veszítettek amiatt, hogy nem léptek fel a fiatalok integrálása érdekében. Az ifjúsági munkanélküliség nemcsak a gazdaságra, hanem az egész társadalomra negatív hatást gyakorolhat, mivel a fiatalok a demokráciában és a társadalomban való részvételből való kívülmaradás mellett dönthetnek.

2.4. A nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok sokszínű csoportot alkotnak. Különböző szintű készségekkel, formális képesítésekkel és más-más személyes háttérrel rendelkeznek. Egyes oktatási rendszerek nem kellőképpen rugalmasak a különböző oktatási ágazatok közötti átjárhatóság biztosításához. Képesítéseiknek és készségeik szintjének megfelelően eredményes megoldásokat kell biztosítani e fiatalok számára. Célzott szociális, foglalkoztatási és oktatási támogatást kell nyújtani különösen azok számára, akik kiszolgáltatott helyzetben vannak, és hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkeznek. A migránsok és a menekültek, a kisebbségek, a romák és a fogyatékossággal élő fiatalok esetében biztosítani kell a nemek közötti egyenlőséget és az esélyegyenlőséget. Az alacsonyan képzett és fiatal korai iskolaelhagyók számára segítséget kell nyújtani, hogy javítsák készségeiket és kompetenciáikat, és a nemzeti körülményeknek megfelelően nagyjából az EKKR 3. vagy 4. szintjének megfelelő képesítési szintet érjenek el. Ez lehetővé tenné számukra, hogy a kompetenciafejlesztési pályákról szóló tanácsi ajánlással ^*  összhangban elhelyezkedjenek a munkaerőpiacon.

2.5. A fiatal felnőttek támogatása kapcsán fontos, hogy e csoport tagjait a tankötelezettség korhatára ^*  és 30 éves kor közöttiek csoportjaként határozzuk meg. A felülvizsgált ifjúsági garancia a támogatást 30 éves korig kiterjeszti, és hatékony támogatást irányoz elő ahhoz, hogy a fiatalok tisztességes foglalkoztatáshoz, valamint továbbképzéshez és átképzéshez jussanak. Abban, hogy magas a kevés készséggel és képesítéssel rendelkező fiatalok aránya, közrehat a fiatalok korai életkorban való kilépése az oktatásból, valamint a mindenkit megillető inkluzív oktatásba való közberuházás hiánya. Emiatt még nagyobb szükség van olyan intézkedésekre, amelyekkel a fiatalok integrálhatók a továbbképzésbe és a munkaerőpiacra.

2.6. A jelenlegi válság miatt eltűnhetnek a különböző ágazatokban teremtett munkahelyek. A szociális jogok európai pillérének 4. elve szerint a „fiataloknak a munkanélkülivé válásukat vagy az oktatásból való kilépésüket követő 4 hónapon belül joguk van további oktatáshoz, tanulószerződéses gyakorlati képzéshez, szakmai gyakorlathoz vagy méltányos állásajánlathoz.” A szociális jogok európai pillérében foglalt első elvnek a fiataloknak az átképzéshez és a továbbképzéshez nyújtott támogatásban és a korai iskolaelhagyás elleni küzdelem lépéseiben is érvényesülnie kell, biztosítva a fiatalok „minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való jogát”. A tagállamoknak a foglalkoztatáson túl a társadalmi befogadást illetően is többféle akadállyal szembesülő fiatalok támogatására irányuló integrált megközelítés végrehajtását célzó, ágazatközi és többszintű együttműködés előmozdításával kell garantálniuk ezeket a jogokat ^* .

3. Részletes megjegyzések

3.1. Mint azt az EGSZB munkaerőpiaci megfigyelőközpontja az ifjúsági munkanélküliséggel foglalkozó 2014-es tanulmányában ^*  már feltárta, az ifjúsági garancia végrehajtása számos akadályba ütközött a tagállamokban, így például gyenge volt a program keretében nyújtott kínálat minősége, a beavatkozások az ígért négy hónapos időszakon kívül valósultak meg, és nem megfelelő stratégiákat alkalmaztak arra, hogy elérjék a munkaerőpiacról leginkább kiszorult fiatalokat (így például a NEET-fiatalokat) és támogatást kínáljanak számukra. Az ifjúsági garancia jobb végrehajtásához eredményesebb irányítási struktúrákra van szükség. A finanszírozásnak jól célzottnak kell lennie, és a fiataloknak nagyobb arányban kell nyilvántartásba vetetniük magukat. Az ifjúsági garancia kialakítása, végrehajtása és értékelése során tehát garantálni kell az érintett érdekelt felek, így például az ifjúsági szervezetek, a nemzeti ifjúsági tanácsok és más érintett nem kormányzati szervezetek, valamint az európai, ágazati, nemzeti és adott esetben a vállalati szintű szociális partnerek jobb bevonását, ami segíthet a reformok elfogadásában és gördülékeny végrehajtásában.

3.2. A NEET-fiatalok sokszínűségének alaposabb megismerése érdekében meg kell erősíteni a feltérképezési rendszert. A fiataloknak nyújtott támogatás nyomon követését fokozott kutatással kell párosítani, figyelembe véve a NEET-fiatalok csoportjának heterogenitását, a fiatalok különösen kiszolgáltatott csoportjait a tényeken alapuló politika érdekében, az adatvédelmi jogszabályok tiszteletben tartása mellett. A NEET-fiatalok nehezen szólíthatók meg, és ezért a - magán és állami - szociális és foglalkoztatási szolgáltatások integrált biztosítására van szükség, megbízható bizonyítékok és adatok alapján.

3.3. A szociális partnerek és az érintett érdekelt felek Európai Szociális Alap Plusz (ESZA+) végrehajtásába való bevonását, amelyet az európai partnerségi magatartási kódex tesz lehetővé az európai strukturális és beruházási alapok keretében, ki kell terjeszteni a következő (2021-2027-es) TPK-ban foglalt, megerősített ifjúsági garanciát támogató uniós pénzügyi eszközre is. Ez biztosítaná a részvételen alapuló programozást és a végrehajtás hatékony nyomon követését, hogy a források tényleg eljussanak a rászorulókhoz.

3.4. E nézőpontból a hatékony szociális, foglalkoztatási, oktatási és képzési támogatásnak valóban az érintett minisztériumok és támogató szolgálatok közötti együttműködéssel kell kezdődnie. A fiatalok számára legjobb megoldás megtalálása érdekében szövetségeket kell létrehozni a minisztériumok, az állami foglalkoztatási szolgálatok, az ifjúsági szervezetek, a nemzeti ifjúsági tanácsok és más érintett nem kormányzati szervezetek, a szociális partnerek és egyéb érdekelt felek között. A felülvizsgált változatban központi kérdésként kell kezelni azt a tényt, hogy a korábbi ifjúsági garancia esetében nem teljesült a négy hónapos cél. Növelni és támogatni kell az állami foglalkoztatási szolgálatok abban játszott szerepét és ahhoz szükséges kapacitását, hogy minőségi munkahelyekhez juttassák az embereket. A nem kormányzati szervezetek és a szociális vállalkozások szintén támogatást nyújthatnak a fiataloknak azáltal, hogy ideiglenes foglalkoztatást és szakmai gyakorlatot kínálnak fel. Több információval kell rendelkezni a vállalatoknál rendelkezésre álló helyekről, mivel az állami foglalkoztatási szolgálatok nem tudnak támogatást nyújtani, ha nincsenek helyek, vagy az áfsz-ek nem tudnak azokról. Ami a magán foglalkoztatási szolgálatok részvételét illeti, biztosítani kell, hogy az ifjúsági garanciából nyújtott támogatás ingyenesen, köztámogatásként jusson el a fiatalokhoz.

3.5. Fontos folytatni a közösségekhez, az ifjúsági szervezetekhez és más társadalmi csoportokhoz fűződő kapcsolatok javítását és e szervezetek elérését, összhangban az „Út a munka világába - Az ifjúsági garancia megerősítése” című tanácsi ajánlásra irányuló javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban ^*  ismertetett egyes példákkal. Lényeges, hogy az „Ifjúsági foglalkoztatási támogatás: Út a munka világába a következő generációk számára” című európai bizottsági közlemény ^*  úgy véli, hogy a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévők bevonása „továbbra sem elégséges”, ami tovább jelzi, hogy ennek, valamint a felkereső szociális munka egyéb formáinak központi szerepük van.

3.6. Megjegyezzük, hogy az ILO ifjúsági garanciára vonatkozó elemzései ^*  szerint „a [nemzeti] erőforrások hiánya káros következményekkel járt az országok arra való képességére nézve, hogy valamennyi NEET-fiatal számára négy hónapon belül lehetőséget tudjanak biztosítani arra, hogy munkába álljon vagy képzésben vegyen részt”. Örvendetes, hogy az ifjúsági garancia költségvetését a kezdeményezés által célba vett személyek életkori csoportjának bővítésével összhangban megnövelték. Az EGSZB ugyanakkor sajnálatosnak tartja, hogy miközben az uniós helyreállítási terv 750 milliárd EUR-t biztosít Európa gazdasági helyreállításához, az ifjúsági garancia mindössze 22 milliárd EUR-t kapott, amely az Európai Bizottság szerint ^*  magában foglalja az Európai Szociális Alap és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés beruházásait, beleértve a nemzeti társfinanszírozást is. Az Európai Bizottság további források felhasználását is ismertette: ez a 2020-22-es időszakra 55 milliárd EUR a REACT-EU-ból és 86 milliárd EUR az ESZA+ alapból, amelyet több egyéb forrás mellett az országok szintén felhasználhatnak az ifjúsági foglalkoztatás támogatására. A kutatások ^*  arra utalnak, hogy a felülvizsgált ifjúsági garancia keretében legalább évi 50 milliárd EUR kell ahhoz, hogy eredményes támogatást lehessen elérni. Az EGSZB sürgeti az Európai Bizottságot, hogy biztosítson a tagállamok számára világos számításokat és iránymutatásokat az ifjúsági garancia támogatását célzó uniós szintű beruházás teljes összegére vonatkozóan, valamint adjon értékelést annak eredményes felhasználásáról. Mivel a közberuházással megnövelt támogatási mechanizmusnak fenntarthatónak kell lennie, üdvözöljük a fiataloknak szóló célzott támogatás európai szemeszterbe való integrálását.

3.7. Az EGSZB üdvözli, hogy a szakpolitikai kezdeményezés a kiszolgáltatott helyzetű személyekkel kapcsolatban célzott megközelítést javasol, amely a szociális partnerekkel és az ifjúsági szervezetekkel való tágabb partnerségen alapul, és a nemi dimenzióra összpontosít. Ezeknek a partnerségeknek a nemzeti fővárosokon túllépve, a helyi közösségekben kell működniük, és közvetlen visszajelzést kell kapniuk a fiataloktól. Fontos, hogy a fiatalok támogatást kapjanak a családalapításhoz, és a küszöbönálló európai gyermekgaranciának rendelkezéseket kell tartalmaznia a foglalkoztatásban lévő, illetve a munkanélküli gyermekes fiatalokra vonatkozóan, összekapcsolva e politikát az ifjúsági garanciával.

3.8. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság szociális gazdaságra vonatkozó cselekvési tervében szereplő, a fiatalok vállalkozás terén való támogatására vonatkozó javaslatokat, valamint a cselekvési terv helyi szintű zöld készségekre vonatkozó rendelkezéseit, amelyek külön figyelmet fordítanak a kiszolgáltatott helyzetű csoportokra. Az EGSZB kéri az Európai Bizottságot, hogy vonja be az érintett szociális partnereket és civil társadalmi szervezeteket, különösen az ifjúsági szervezeteket egy ilyen cselevési terv kidolgozásába, beépítve abba a fiatalok, a tanulószerződéses tanulók, a gyakornokok és a fiatal munkavállalók tapasztalatait. Ösztönözni kell a fiatalok induló vállalkozásait, és népszerűsíteni kell a vállalkozói ismeretek oktatását. A digitális és a zöld gazdaságban a megkülönböztetést elszenvedő csoportoknak és a kiszolgáltatott helyzetű csoportoknak kínált önfoglalkoztatási lehetőségeknek összhangban kell lenniük az e csoportoknak adott célzott tájékoztatással, és e csoportoknak konkrét támogatást kell nyújtani. Ezzel összefüggésben nélkülözhetetlen szerepet játszanak a közvetítő szervezetek, így például az áfsz-ek, az ifjúsági szervezetek, a nemzeti ifjúsági tanácsok, az egyéb vonatkozó nem kormányzati szervezetek és a szakszervezetek.

3.9. Annak érdekében, hogy a rászoruló fiatalok valamennyi csoportja számára eredményes stratégiákat hozzanak létre, fontos világosan meghatározni az ifjúsági garancia által lefedett fiatalok életkori csoportját. A tankötelezettség korhatárának egyes országokban való leszállítása káros hatást gyakorolhat, és növelheti a NEET-fiatalok számát. Az EGSZB üdvözli az ifjúsági garancia által lefedett életkor növelését; már 2013-ban azt ajánlotta ^* , hogy az ifjúsági garanciához való hozzáférés korhatárát emeljék 30 évre, különösen azokban az országokban, ahol magasabb a fiatalok munkanélküliségi rátája. A minőséget és a kapacitást illetően azonban óvatosságra int ezzel kapcsolatban. Szükség lehet annak biztosítására, hogy a tagállamok rugalmasan határozhassák meg azt a korcsoportot, amelyet támogatniuk kell. A bővített korcsoport nem zárhatja ki azokat a fiatalokat, akik már rendelkeznek bizonyos munkatapasztalattal, és jogosultak munkanélküli ellátásra. Fontos azonban a korcsoport világos meghatározása.

3.10. Az Európai Bizottság javasolja, hogy a tagállamok ösztönözzék a vállalatokat arra, hogy munkanélküli fiatalokat vegyenek fel, és színvonalas állásajánlatokat biztosítsanak a számukra. Az állásokat a lehető legjobban össze kell egyeztetni a fiatal munkanélküliek képesítésével és érdeklődésével, és ahhoz, hogy megtartsuk a fiatalokat az érintett állásokban, jó minőségű és inkluzív tovább- és átképzési ajánlatokkal kell őket motiválnunk. Az EGSZB mindazonáltal úgy véli, hogy a tagállamoknak rugalmasságot kell kapniuk annak eldöntését illetően, hogy a nemzeti, regionális és helyi szintű ifjúsági munkanélküliség jellegét és mértékét figyelembe véve bővíteni kívánják-e az ifjúsági garancia hatókörét.

3.11. Az ifjúsági garancia puszta megerősítése nem elégséges cél, miközben válság van, és azonnali intézkedésekre van szükség a fiatalok megsegítésére. A tagállamokban aktív munkaerőpiaci politikákkal kell biztosítani, hogy a felkínált lehetőségek hosszú távú megoldást jelentsenek a fiatalok számára, minőségi munkahelyeket, színvonalas munkafeltételeket és tisztességes munkaerő-felvételi és -megtartási lehetőségeket biztosítva. Tiszteletben kell tartani és elő kell mozdítani a munkaügyi jogszabályokat és a kollektív szerződéseket, különösen a képesítési szintek és a fizetések közötti összefüggést, valamint a munkahelyi demokráciát illetően. A munkaerőpiacon a fiataloknak ugyanolyan bánásmódban kell részesülniük, mint a felnőtt lakosságnak, különösen a minimálbér, a nyugdíjhoz való hozzáférés, valamint a bizonytalan munkaszerződésekkel (nullaórás szerződések), a nem fizetett szakmai gyakorlatokkal és a színlelt önfoglalkoztatással szembeni védelem tekintetében. A fiatalok számára biztosított, rövid időre szóló és ideiglenes szerződések megoldást jelenthetnek ugyan a sürgős problémákra, de a tartós bizonytalanság egyformán káros a fiatalokra, a vállalatokra és a gazdaságra nézve.

3.12. A rugalmasság kulcsfontosságú az ifjúsági garancia által előírt azon négy hónapos időszakot illetően, amely az ifjúságigarancia-szolgáltatónál - rendszerint valamely állami foglalkoztatási szolgálatnál - való regisztrációt követően indul. Azonnal ajánlani kell valamilyen állást vagy oktatási vagy képzési lehetőséget ^* , de ennek színvonalas megoldásnak és színvonalas állás- vagy oktatási ajánlatnak/képzési lehetőségnek kell lennie. Ennek figyelembe kell vennie a nem formális és informális tanulás eredményeinek érvényesítéséhez szükséges, olykor hosszadalmas eljárásokat, esetleg azzal kombinálva, hogy a kínált képzés bizonyos időtartamon át rendelkezésre áll. A négy hónapos célkitűzés teljesítése és az egyéni támogatás biztosítása érdekében az érvényesítési és a képzési rendszereknek rugalmasabbnak és gyorsabbnak kell lenniük.

3.13. Az ifjúsági garanciának a fiataloknak nyújtott színvonalas szakmai útmutatással és tanácsadással kell kezdődnie a korai iskolai oktatás során; a nem formális és informális tanulás elismerésének és érvényesítésének ideális esetben olyan képesítéshez kell vezetnie, amely egyértelműen meghatározza az EKKR/NKKR-szintet, és olyan szakmai címet vagy tanúsítványt nyújt, amely világosan megadja, milyen feladatok elvégzését, illetve készségek elsajátítását tanúsítja, és hogy a tanúsítvány hogyan viszonyul a teljeskörű képesítéshez. Az új Europass keretnek lehetővé kell tennie, hogy az Europass önéletrajzban világosan, gyakorlatiasan szerepeltetni lehessen mindenfajta bizonyítványt és képesítést.

3.14. A mikrotanúsítványok alternatív megoldást nyújtanak a vállalatok vagy a szakképző vagy felsőoktatási intézmények által biztosított kiegészítő készségek dokumentálására. Mivel a mikrotanúsítványoknak nem létezik közös európai fogalommeghatározása vagy értelmezése, további európai szakpolitika mérlegelhető a mikrotanúsítványokkal kapcsolatban, amelyek - a teljeskörű képesítésekhez hozzáadva - segítséget jelenthetnek a fiataloknak, miután a szakszervezetekkel és a munkaadókkal együtt megállapodnak a mikrotanúsítványok közös fogalommeghatározásában és értelmezésében.

3.15. A Covid19-válság hatással volt a tanulószerződéses gyakorlati képzések biztosítására; a korlátozások által érintett számos gazdasági ágazatban a tanulószerződéses tanulóknak el kellett halasztaniuk tanulószerződéses gyakorlati képzésüket, vagy akár el is küldték őket; más ágazatokban a tanulószerződéses tanulók otthoni projektmunkák vagy szimulációk segítségével folytatták tanulószerződéses gyakorlati képzésüket. A vállalatoknál rendelkezésre álló tanulószerződéses gyakorlati képzési helyek szakképzésben részt vevő diákokkal való összepárosítása valóban problémát jelent, és az állami foglalkoztatási szolgálatoknak több információt kellene kapniuk a különféle méretű állami és magánvállalatoktól, hogy segítsék a szakképző iskolákat és a tanárokat abban, hogy gyakorlati képzési helyet találjanak a jövőbeli tanulószerződéses tanulók számára.

3.16. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzés nem csak a fiataloknak szól, mivel a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszernek már a legelső bekezdése hangsúlyozza, hogy e képzések két célcsoportját a fiatalok és a felnőttek jelentik. A tanulószerződéses gyakorlati képzések ifjúsági foglalkoztatási támogatásról szóló szakpolitikai dokumentumban való szerepeltetése közrehat abban, hogy a tanulószerződéses gyakorlati képzést tévesen úgy értelmezik, hogy az a fiatalokra korlátozódik. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy a tagállamok színvonalas tanulószerződéses gyakorlati képzések vagy szakmai gyakorlatok biztosítása révén bővítsék a tanulási kínálatot és segítsék az iskolából a munkába történő átmeneteket. Ez eredményes támogatást nyújthat a korai iskolaelhagyás visszaszorításához is, és biztosíthatja a migránsok és menekültek munkaerőpiacra való jobb beilleszkedését a szociális jogok európai pillérének, a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszerének és a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszerének tiszteletben tartása mellett.

3.17. Az Európai Bizottság javasolja a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségének megújítását és újbóli lendületbe hozását. Jóllehet ez a szövetség a vállalati kötelezettségvállalások számának növelésével biztosította a tanulószerződéses gyakorlati képzés nyújtásának elismertségét, ez nem elegendő. A mikro- és kisvállalkozásoknak továbbra is komoly kihívásokkal jár a tanulószerződéses gyakorlati képzési helyek felkínálása. Ezért ösztönözni lehetne a több vállalat közösen felkínált, „együttműködésen alapuló tanulószerződéses gyakorlati képzések” biztosítását. Az összes tanulószerződéses gyakorlati képzés minőségét és hatékonyságát a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszer által meghatározott kritériumokra hivatkozva kellene biztosítani, és az Európai Bizottságnak a keretrendszer alapján kellene elismernie és díjaznia a vállalatokat.

3.18. Az EGSZB üdvözli, hogy az Európai Bizottság nagyobb figyelmet fordít a digitális és zöld ágazatokon belüli tanulószerződéses gyakorlati képzések biztosítására, de megjegyzi, hogy minden más olyan ágazatban is fel kell kínálni színvonalas tanulószerződéses gyakorlati képzéseket, amely digitális és zöld átálláson megy át.

3.19. A minőségi munkahelyekhez vezető sikeres szakképzési és a tanulószerződéses gyakorlati képzési rendszerekhez eredményes szociális párbeszédre van szükség a szakszervezetekkel és a munkaadók képviselőivel. Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság azzal kapcsolatos javaslatát, hogy európai és nemzeti szinten meg kell erősíteni a szociális párbeszédet, és a további kapacitásépítési lehetőségeket az Európai Bizottság tanulószerződéses gyakorlati képzést támogató szolgálatai útján javítani lehetne. Jóllehet máris több ágazati szociális partner vállalta, hogy támogatja a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetségét, az EGSZB hangsúlyozza az európai ágazati párbeszédbizottságok autonómiáját, melyek a megállapodás szerinti közös prioritásokkal összhangban maguk határozzák meg saját munkaprogramjukat.

3.20. Azon munkanélküli fiatalok esetében, akik már képesítést szereztek, az ifjúsági garanciának a munkahely garanciájaként is kell szolgálnia ^* , ami azt jelenti, hogy a fiatalok a közszférában vagy a nonprofit ágazatban szerzik meg első munkatapasztalataikat.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 29-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG