A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2021, https://eur-lex.europa.eu/

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (2021/C 106/03) VÉLEMÉNYE

ifjúsági foglalkoztatási támogatás: Út a munka világába a következő generációk számára - Az ifjúsági garancia megerősítése * 

Előadó: Romy KARIER (LU/EPP), Clervaux képviselő-testületének tagja
Referenciaszöveg: A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - Ifjúsági foglalkoztatási támogatás: Út a munka világába a következő generációk számára
COM(2020) 276 final
Javaslat tanácsi ajánlásra: Út a munka világába - Az ifjúsági garancia megerősítéséről és az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről
COM(2020) 277 final

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

1. üdvözli az ifjúsági garancia megerősítéséről szóló tanácsi ajánlást, amely az eredeti ifjúsági garancia 2013. április 22-i elfogadása óta levont tanulságokra épül, és így fontos javításokat végez az eszközön. Ilyen például a négy különálló szakaszra osztott új, koherensebb struktúra, a tartósan nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokra (NEET-fiatalokra) helyezett nagyobb hangsúly és az eszköz inkluzív elemeinek erősítése. A javaslat különös jelentőséggel bír a Covid19-világjárvány által okozott válsággal összefüggésben, amely aránytalanul sújtja a fiatalokat;

2. üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló javaslatát, hogy az ifjúsági garancia kedvezményezettjeinek korcsoportját bővítsék ki a 25-29 évesekkel, aminek köszönhetően több fiatalt lehet elérni. Ezzel a javaslat nagyobb összhangban lesz a tagállamok többségében alkalmazott végrehajtási szabályokkal, de inkluzívabb is lesz, elismerve, hogy a Covid19-világjár-vány következtében beálló gazdasági visszaesés miatt drámai módon még tovább emelkedik az ifjúsági munkanélküliség a 15-29 éves fiatalok körében, ami támogatási szolgáltatást tesz szükségessé * . Felhívja a figyelmet arra, hogy egy állásajánlat után, illetve az ilyen ajánlatok megtételéhez rendelkezésre álló négy hónap elteltével is folytatni kell a fiatalok támogatását, így gondoskodva arról, hogy folyamatosan erősödjön a motivációjuk, a készségeik és képességeik, különös tekintettel a veszélyeztetett fiatalokra, akik adott esetben több hosszú távú támogatást igényelnek a sikeres munkaerőpiaci integrációhoz;

3. rámutat a helyi és regionális önkormányzatoknak a foglalkoztatási, képzési, oktatás- és ifjúságpolitikában betöltött fontos szerepére, és javasolja, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat az ifjúsági garancia minden szakaszában vonják be a partnerségekbe. Ezt különösen a feltérképezés és az elérés szakaszában kellene biztosítani, ahol a helyi és regionális önkormányzatok hídszerepet tölthetnének be a különböző érdekelt felek, például a szociális partnerek, az oktatási intézmények, az ifjúsági szervezetek, az állami foglalkoztatási szolgálatok, valamint a helyi és regionális vállalkozói szféra között;

4. üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, hogy a helyi és regionális önkormányzatok legyenek a tanulószerződéses gyakorlati képzés mozgatórugói a helyi vállalkozási környezetben, elismerve ezzel a gazdasági fejlődésben a partnerségeken keresztül betöltött döntő szerepüket, és megerősítve a Régiók Bizottságának a témával kapcsolatos korábbi álláspontjait * . Ösztönözni kell a tanulószerződéses gyakorlati képzést, amely az intellektuális és műszaki készségeket a szakmai tapasztalattal összekapcsolva az ifjúsági munkanélküliség elleni küzdelem fontos eszköze. Ezért fontos az ilyen képzések kínálatának és minőségének javítása, különös tekintettel a digitális képzésre;

5. úgy véli, hogy a helyi önkormányzatok fontos szerepet játszanak abban, hogy felhívják a fiatalok figyelmét az ifjúsági garanciára és széles körben gondoskodjanak a tájékoztatásról, például azáltal, hogy biztosítják a program láthatóságát az állami foglalkoztatási szolgálatokon belül, és partnerként kezelik a fiatalokkal foglalkozó érdekelt feleket;

6. rámutat, hogy a helyi és regionális önkormányzatok szociális, egészségügyi, foglalkoztatási és ifjúsági szolgálatai fontos szerepet játszanak a korai előrejelző rendszerek részeként, és kiemeli, hogy nyomonkövetési kapacitásaiknak köszönhetően meg tudják határozni, mely fiatalok vannak kitéve a NEET-csoportba kerülés kockázatának, és ezzel párhuzamosan segítenek megelőzni azt - különösen azokban az uniós régiókban, ahol a legnagyobb a korai iskolaelhagyás aránya -, hogy ezek a fiatalok idő előtt elhagyják az oktatást és képzést;

7. üdvözli, hogy az Európai Bizottság az elérést célzó intézkedésekre helyezi a hangsúlyt, különösen a tartósan a NEET-csoportba tartozó fiatalok esetében, azonban rendkívül fontosnak tartja, hogy olyan technológiák használatát javasolják, amelyeket maguk a fiatalok is használnak, valamint mérhető célkitűzéseket vezessenek be, így ösztönözve az ifjúsági garancia szolgáltatóit elérési stratégiáik hatékonyságának és eredményességének növelésére. Úgy véli továbbá, hogy a programból profitáló fiatalokat tájékoztatni kell arról, hogy egy európai kezdeményezésről van szó, amivel a jelenlegi kedvezményezettek közül sokan nincsenek tisztában;

8. támogatja azt az elképzelést, hogy a munkaerőpiac szempontjából releváns készségeket népszerűsítsék, és egyetért azzal, hogy a digitális készségekre, a vezetői készségekre, a vállalkozói készségre és az önállóságra, valamint a zöld átállás szempontjából fontos készségekre helyezik a hangsúlyt; ragaszkodik azonban ahhoz, hogy kiemelt készségként támogassák a nyelvtudást, így növelve a fiatalok munkaerőpiaci integrációs esélyeit, különösen azokban a régiókban, ahol a nyelvtudás kiemelten fontos, gondolva itt például a határon átnyúló, illetve olyan régiókra, amelyekben a gazdaság a turizmusra épül. Sajnálatosnak tartja, hogy ez nem szerepel az új javaslatban;

9. elengedhetetlennek tartja, hogy egyértelmű és pontos, kötelező kritériumokat határozzanak meg az ifjúsági garancia foglalkoztatási, oktatási, képzési és tanulószerződéses gyakorlati képzési ajánlatainak minőségével kapcsolatban. Ezt úgy lehetne megvalósítani, hogy értékelik, mennyire vág egybe az ajánlat és a résztvevők profilja, biztosítják, hogy az ajánlat tiszteletben tartsa a fiatalok munka- és szociális jogait, és garantálják, hogy az ajánlat lehetővé tegye majd a tartós munkaerőpiaci integrációt. Fontos továbbá, hogy az ifjúsági garancia nyomon követésében és adatgyűjtési eljárásaiban az ajánlatok minőségére is figyeljenek * ;

10. hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a megerősített ifjúsági garancián keresztül előmozdítsák a munkavállalók mobilitását a tagállamok és régiók között, figyelembe véve a migráció fontos szerepét a munkaerőpiaci lehetőségek alakításában; ezért sajnálatosnak tartja, hogy ezt a rendelkezést, amely szerepelt az eredeti ifjúsági garanciában, nem tartották meg az új javaslatban, pedig sok ország regionális és nemzetközi mobilitási programokkal egészítette ki ifjúsági garanciáit. Szorgalmazza továbbá, hogy az ifjúsági garanciát kapcsolják össze színvonalas szakmai gyakorlatokkal és az Európai Szolidaritási Testülettel;

11. egyetért azzal az elképzeléssel, hogy a feltérképezési szakaszban különös figyelmet kell fordítani a regionális munkaerőpiac sajátosságaira és azokra az akadályokra, amelyekkel a vidéki térségekben és távoli területeken, a legkülső régiókban vagy a hátrányos helyzetű városi térségekben, valamint a kevésbé fejlett régiókban, nyelvi kisebbségi közösségekben élő fiatalok szembesülnek. Ehhez a megközelítéshez azonban a megerősített ifjúsági garancia keretében egyedi támogató intézkedéseknek is kell társulniuk annak biztosítása érdekében, hogy az ezekben a térségekben élő fiatalok ugyanolyan lehetőségekhez és szolgáltatásokhoz férjenek hozzá, mint amelyek más régiókban érhetők el;

12. javasolja a szociális párbeszéd előmozdítását regionális és helyi szinten, hogy egyfelől jobb eredményeket lehessen elérni a munkanélküli fiatalok számára, erősítve ezzel az inkluzívabb gazdasági növekedést, különösen a távoli és elszigetelt területeken, másfelől hatékony stratégiákat lehessen kidolgozni a helyi és regionális szintű méltányos átállási tervekhez;

13. sajnálatosnak tartja, hogy az ESZA+ 2021 és 2027 közötti időszakra szóló programozási időszakában nem növelték érdemben az ifjúsági garancia támogatására fordítandó részarányt a Covid19-világjárvány miatti kritikus környezet ellenére sem, pedig az ifjúsági munkanélküliség már meredeken emelkedett szerte az Európai Unióban. Ezért felhívja a figyelmet arra, hogy jelentősen növelni kell a magas ifjúsági munkanélküliségi rátájuk mellett jelenleg súlyos költségvetési korlátozásokkal is szembesülő tagállamoknak és régióknak - különösen a magas munkanélküliséggel és szegénységgel küzdő, így például a kevésbé fejlett, a dezindusztrializált és a legkülső régióknak, valamint a peremterületeknek - nyújtott pénzügyi támogatást annak érdekében, hogy kezelni lehessen az ifjúsági garancia nem egyforma hatékonyságát az Európai Unióban. Sajnálja, hogy a fiatalok foglalkoztatására szánt uniós forrásokat már nem lehet regionális alapon irányítani az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésen keresztül, és fontosnak tartja, hogy a nemzeti kormányok allokáljanak pénzeszközöket a fiatalok foglalkoztatására az erre leginkább rászoruló régióknak, egyúttal garantálják, hogy az uniós források nem lépnek a fiatalok foglalkoztatását támogató intézkedésekre fordított tagállami finanszírozás helyébe;

14. úgy véli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a megerősített ifjúsági garancia elérési és feltérképezési szakaszában, és ezért megfelelő pénzügyi erőforrásokra van szükségük mind a nemzeti, mind az uniós költségvetésből, amelyeket abba kell befektetni, hogy valóban integrálják a veszélyeztetett fiatalokat a gyorsan változó munkaerőpiacba. A nemzeti kormányok részéről ezenkívül határozott elkötelezettségre van szükség a helyi és regionális szint szakpolitikai intézkedések végrehajtásába történő bevonása iránt. Az Európai Szociális Alap Plusznak kulcsszerepet kell játszania az új, jó minőségű munkahelyek létrehozásának támogatásában és a társadalmi befogadás és a szociális innováció előmozdításában. Ugyanakkor a lehető legjobb eredmények elérésében döntő szerepe van annak is, hogy elégséges nemzeti erőforrást rendeljenek a megerősített ifjúsági garancia keretében bevezetett szakpolitikai intézkedések végrehajtásához, és szinergiákat teremtsenek a kohéziós politikával a következő többéves pénzügyi keretben;

15. üdvözli a megerősített ifjúsági garancia és a szociális jogok európai pillére közötti kapcsolatot. A megerősített ifjúsági garanciának egyetemes hozzáférést kell biztosítania a fiatal résztvevők szociális védelméhez, hogy elkerüljék a szegénység és a bizonytalan foglalkoztatási feltételek kockázatát;

16. úgy véli, hogy számos helyi és regionális önkormányzat nincs teljes mértékben tisztában az összes olyan csatornával, amelyen keresztül uniós támogatáshoz juthat az ifjúsági munkanélküliség leküzdéséhez. Ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az RB-vel partnerségben szervezzen tájékoztató ülést a helyzet orvoslása érdekében. Az intézkedés eredményét közzé lehetne tenni az RB honlapján, hogy valamennyi érdekelt fél hozzáférhessen;

17. úgy véli, hogy a szakmai gyakorlatoknak és a tanulószerződéses gyakorlati képzéseknek elsősorban olyan tanulási tapasztalatot kell biztosítaniuk a fiatalok számára, amely segíthet nekik a pályaválasztásban és a tartós munkahely megszerzéséhez szükséges készségeik fejlesztésében. Hangsúlyozza, hogy a tanulmányok vagy a szakképzés keretében végzett szakmai gyakorlatoknak és tanulószerződéses gyakorlati képzéseknek egyértelmű tanulási célokat, színvonalas tananyagot és professzionális mentorálást kell tartalmazniuk. Rámutat, hogy az említett tanulási kritériumok mellett további szabályozásra van szükség, hogy jó munkakörülményeket biztosíthassunk a nyitott munkaerőpiacon és az aktív munkaerőpiaci intézkedések keretében megvalósuló szakmai gyakorlatokhoz és tanulószerződéses gyakorlati képzésekhez. Felhívja a figyelmet arra, hogy az aktív munkaerőpiaci intézkedések keretében és a nyitott munkaerőpiacon megvalósuló nem fizetett szakmai gyakorlatok és tanulószerződéses gyakorlati képzések a rendes munkahelyek helyébe léphetnek, és egyfajta kizsákmányolást jelenthetnek, ami sérti a fiatalok jogait és rontja a szegényebb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező fiatalok esélyeit. Ezért támogatja a nyitott munkaerőpiacon és az aktív munkaerőpiaci intézkedések keretében végzett szakmai gyakorlatok és tanulószerződéses gyakorlati képzések méltányos díjazásának érvényesítésére és a szociális védelemhez való hozzáférésre irányuló európai parlamenti erőfeszítéseket, hogy a fiatalok számára biztosítsuk a hozzáférést a színvonalas lehetőségekhez;

18. a helyi ifjúságigarancia-szolgáltatók bevonhatnák programjaikba azokat a fiatalokat, akik rövid képzéseken vesznek részt vagy részmunkaidőben dolgoznak, miközben teljes munkaidős állást keresnek. Ezzel elismernénk, hogy ezek a fiatalok nincsenek szoros kapcsolatban a munkaerőpiaccal, és a javukra válna az ifjúsági garancia keretében kapott támogatás és hivatalos ajánlat;

19. üdvözli, hogy az Európai Bizottság hangsúlyt helyez arra, hogy a fiatalok foglalkoztatási lehetőségeinek javítására szolgáló eszközként fontolóra kell venni a vállalkozói oktatást, továbbképzést, átképzést és képzést, valamint az üzleti ismeretek és készségek bővítését; úgy véli azonban, hogy a megerősített ifjúsági garanciában jogosan el lehetne ismerni a szociális vállalkozások, általánosabban pedig a szociális gazdaság pozitív szerepét az ifjúsági munkanélküliség csökkentésében;

20. egyetért azzal, hogy az új javaslatban különbséget kell tenni a tartósan és a rövid távon nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok között, figyelembe véve az ifjúsági garancia által az első csoportban felmutatott rendkívül kiábrándító eredményeket. Mindazonáltal a megerősített ifjúsági garancia négy szakaszára vonatkozóan javasolt intézkedésekben tovább lehetne erősíteni ezt a különbségtételt, hogy jobban kiemeljék azokat a támogató intézkedéseket, amelyek kifejezetten a tartósan munkanélküli NEET-fiatalokat célozzák;

21. üdvözli, hogy az Európai Bizottság hangsúlyt helyez az inkluzív jellegre. Az új javaslat inkluzívabb a jelenlegi rendszernél az olyan kérdésekben, mint a fogyatékosság, a szociális háttér és az etnikai hovatartozás, és külön hangsúlyt helyez a nemi dimenzióra, elismerve ezzel, hogy az elmúlt években tovább mélyült a nemek közötti szakadék a NEET-fiatalok körében. Ugyanakkor a javaslat határozottabban elítélhetné a munkaerőpiaci megkülönböztetés egyéb formáit, mint amilyen az etnikai származáson, fajon és szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés és a migránsokkal szembeni megkülönböztetés;

22. üdvözli, hogy fontos kérdésként kezelik a korai beavatkozást, amellyel változtatni lehet a leginkább kiszolgáltatott helyzetű fiatalok kilátásain, és úgy véli, hogy az új javaslatok pontosabb ajánlásokat és prioritásokat tartalmazhatnának a foglalkoztatási és oktatási szolgálatok számára, hogy jobban azonosítani tudják a nem regisztrált NEET-fiatalokat, és motiválják, bátorítsák őket az oktatásba, foglalkoztatásba vagy képzésbe, átképzésbe és továbbképzésbe való visszatérésre. Fontosnak tartja, hogy regionális és helyi szinten feltérképezzük a fiatal népességet, és így meg tudjuk állapítani, hogy mi jellemzi a helyi fiatalokat és milyen támogatásra van szükségük;

23. egyetért azzal, hogy az ifjúsági garancia onnantól kezdve legyen nyújtható egy fiatal számára, hogy regisztrál valamely foglalkoztatási szolgálatnál, azonban azokra a NEET-fiatalokra való tekintettel, akiket nem könnyű elérni, és akik nem valószínű, hogy regisztrálnak valamely foglalkoztatási szolgálatnál, a javaslatnak fontolóra kellene vennie azt a lehetőséget, hogy más belépési pontokat határoz meg az ifjúsági garancia nyújtására egyazon négyhónapos időkeretben. Ugyanilyen fontos, hogy csökkentsék a fiatal álláskeresőkre háruló adminisztratív terhet, és minimalizálják a kapcsolattartó pontok számát. Ennek érdekében a javaslatnak azt kellene ajánlania, hogy a bevett eljárás az ifjúsági garancia egyedi e-platformjain keresztül történő online regisztráció legyen. A hatóságoknak ugyanakkor biztosítaniuk kell, hogy a digitális csatornákon keresztül el nem érhető csoportok megfelelő támogatásban részesüljenek, és tenni kell annak érdekében, hogy az ifjúsági garanciára jogosult fiatalok proaktívan regisztrálhassanak. Az oktatásban vagy képzésben már részesülő fiatalok körében is elő kell mozdítani a program ismertségét. Hasonlóképpen, annak érdekében, hogy a fiatalok könnyebben részt vehessenek az ifjúsági garancia programjaiban, fontos, hogy az oktatási és képzési intézmények jelezni tudják az állami foglalkoztatási szolgálatoknak, hogy kik azok a veszélyeztetett fiatalok, akik az oktatásból való kilépést követően további támogatásra szorulhatnak a munkaerőpiacra való belépéshez. Emellett az oktatási szolgálatok és az állami foglalkoztatási szolgálatok között automatikusabb információmegosztásra van szükség annak érdekében, hogy az oktatásból vagy képzésből kilépő fiatalokat proaktívan az ifjúsági garancia felé lehessen irányítani, illetve annak keretében regisztrálni;

24. egyetért az Európai Bizottság korai iskolaelhagyókra és alacsonyan képzett fiatalokra vonatkozó ajánlásaival, konkrétabban pedig azzal, hogy meg kell teremteni az oktatásba és képzésbe vagy a második esélyt nyújtó oktatási programokba való visszatérés rugalmas pályáit, amelyek olyan tanulási környezetet biztosítanak, amely választ ad e fiatalok sajátos szükségleteire, és lehetővé teszi számukra, hogy megszerezzék azokat a képesítéseket, amelyekkel nem rendelkeznek; ragaszkodik azonban ahhoz, hogy nagyobb hangsúlyt helyezzenek a pályaorientáció előnyeire, amely hasznos eszköz e tekintetben;

25. úgy véli, hogy az ifjúsági garancia keretében hozott intézkedéseknek olyan készségek és kompetenciák erősítésére kell irányulniuk, amelyek kezelik a munkaerőpiacon meglévő strukturális munkaerőhiányt, különösen az uniós digitalizációhoz és a zöld megállapodáshoz kapcsolódó területeken. Elismeri továbbá a szociális készségek - például a kommunikáció és az önbizalom javítását célzó technikák - fejlesztésének további előnyeit;

26. egyetért az Európai Bizottságnak a nem bérjellegű munkaerőköltségek (például a célzott és jól megtervezett bér- és munkaerő-felvételi támogatások, adójóváírások és fogyatékossági ellátások) csökkentésével kapcsolatos ajánlásaival, mivel ez arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy új lehetőségeket teremtsenek a fiatalok számára, illetve hogy megtartsák azokat, akik már munkába álltak. Tekintettel a gyorsuló digitalizációra, adott esetben rendkívül fontosak a vállalkozásindításhoz nyújtott ösztönzők is, különösen a digitális technológiák ágazatában, és ezt jobban lehetne hangsúlyozni a javaslatban;

27. ajánlja, hogy teljes körűen aknázzák ki a társadalmi változás és innováció új programjának lehetőségeit az ifjúsági garanciarendszerek nemzeti, regionális és helyi szinten bevált gyakorlatainak összegyűjtéséhez;

28. ajánlja, hogy fejlesszék az ifjúsági garancia keretében hozott összes intézkedés értékelését, hogy több tényeken alapuló szakpolitikát és intézkedést lehessen kidolgozni annak alapján, hogy mi az, ami működik, és hogy ez hol és miért működik, ezáltal biztosítva az erőforrások hatékony és eredményes felhasználását;

29. úgy véli, hogy a negyedik szakasz elérése és az ajánlat elfogadása után az ifjúsági garanciának útmutatást és információkat kell nyújtania azon fiatalok továbbképzésének és átképzésének a megkönnyítése érdekében, akiknél a legnagyobb a kockázata annak, hogy újra munkanélkülivé válnak. Ez azt is biztosítja, hogy a fiataloknak lehetőségük legyen feljebb lépni a szakmai ranglétrán, még akkor is, ha szakmai pályájukat alacsony képzettséget igénylő és alárendelt pozícióban kezdik;

30. úgy véli, hogy az ifjúsági garancia eredményes végrehajtásának stabil és tartós munkahelyekhez kell vezetnie. Ezt úgy is el lehet érni, hogy erős partnerségekről, szolidaritásról és koordinációról gondoskodnak az ifjúsági garancia fő szolgáltatóiként működő állami foglalkoztatási szolgálatok és az összes többi érintett fél, köztük a helyi és regionális önkormányzatok között;

31. hangsúlyozza, hogy annak érdekében, hogy a világjárvány kontextusában hatékonyan lehessen kezelni a fiatalok foglalkoztatását, a megerősített ifjúsági garanciát ki kell egészíteni a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) meghosszabbításával és kiterjesztésével oly módon, hogy a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek tartalmazzanak a fiatalok foglalkoztatására irányuló intézkedéseket, elsősorban teremtsenek minőségi munkalehetőségeket a fiatalok számára, és a szociális jogok európai pillérének végrehajtására irányuló, küszöbön álló cselekvési tervben külön említsék meg, hogy jobb szociális védelmet kell nyújtani a fiatalok számára, és fel kell lépni a fiatalok bizonytalan foglalkoztatási helyzete ellen. Óva int ugyanakkor az olyan szakpolitikáktól, amelyek a helyreállítás keretében úgy próbálják előmozdítani a fiatalok foglalkoztatását, hogy aláássák a fiatalok méltányos díjazáshoz való jogát, illetve hozzáférésüket a szociális védelemhez.

Kelt Brüsszelben, 2021. február 5-én.

a Régiók Európai Bizottsága

elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS