A jogszabály mai napon ( 2022.05.25. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2021, https://eur-lex.europa.eu/

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (2021/C 106/04) VÉLEMÉNYE

határon átnyúló közszolgáltatásokról Európában * 

Előadó: Pavel BRANDA (CZ/ECR) Rádlo polgármester-helyettese

I. ÁLTALÁNOS MEGJEGYZÉSEK

Az uniós polgárok csaknem egyharmada Európa határ menti régióiban él és dolgozik. Ezek a határok közvetlen és közvetett hatást gyakorolnak életükre. A határ menti régiókban élők gyakran szembesülnek sajátos kihívásokkal, például a munkakeresés, az egészségügyi ellátáshoz és más közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, a mindennapi ingázás és az adminisztratív problémák megoldása terén. A határokon átnyúló együttműködés bizonyult a leghatékonyabb eszköznek a határok akadályként való megjelenésének és megosztó szerepének leküzdésére, valamint a határ menti régiók területi kohéziójának erősítésére.

A határ menti régiókban, különösen a drámai mértékben elnéptelenedettekben, gyakran korlátozottabb a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés, mint a központi és fővárosi régiókban. A helyzet még rosszabb a demográfiai kihívásokkal küzdő régiókban, és nagymértékben befolyásolja az életminőséget. A határon átnyúló közszolgáltatások biztosítása nemcsak a polgárok számára lenne előnyös, hanem jövedelmezőbbé is tenné az adott szolgáltatásokat, hiszen azok szélesebb körben elérhetővé és költséghatékonyabbá válnának.

A határon átnyúló közszolgáltatások hatékony biztosítása ezenfelül növelhetné a szomszédos országok közötti megértést, és hozzájárulhatna a bizalom kiépítéséhez, amire igen nagy szükség van. Ezek a szolgáltatások közvetlen hatással lennének az Európai Unió megítélésére, és segítenének megerősíteni az európai identitást.

A szélesebb körben elérhető határon átnyúló közszolgáltatások révén csökkenteni lehetne a határok következtében fellépő nem kívánatos hatásokat, és javítani lehetne a határ menti régiókban élő polgárok életminőségét. Az Unió belső és külső határai mentén fennálló közszolgáltatási igények megfelelő kielégítésével az EU egyértelmű hozzáadott értéket teremtene az ilyen szolgáltatások előnyeit élvező polgárok milliói számára.

A ESPON színvonalas célzott elemzése *  jelenti a határon átnyúló közszolgáltatások témájának első áttekintését. A dokumentum felvázolja a helyzetet és ajánlásokat fogalmaz meg. Az előttünk álló összetett helyzetben, amely összehangolt válaszokat igényel a kihívások kezelése érdekében, az RB e véleményben politikai kezdeményezést fogalmaz meg a határon átnyúló közszolgáltatások kérdésének felkarolása érdekében, politikai ajánlásokat tesz a helyi és regionális önkormányzatok nézőpontjából, és meghatározza, hogy az uniós intézményeknek és más érdekelt feleknek milyen következő lépéseket kell tenniük annak érdekében, hogy a jövőben eredményesebben és szélesebb körben lehessen határon átnyúló közszolgáltatásokat nyújtani.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

1. úgy véli, hogy a határon átnyúló közszolgáltatások sikeres, hatékony és szélesebb körű megvalósításához három eszköz/feltétel alapvető fontosságú: a jogi keret, a megfelelő struktúrák és a finanszírozás. Tekintettel e szolgáltatások európai jellegére, az EU-nak aktív, vezető szerepet kell vállalnia ezen eszközök/feltételek biztosításában. A partnerségi elvnek megfelelően szükség van a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatok együttműködésére ahhoz, hogy megszűnjenek, illetve csökkenjenek a határon átnyúló jellegből adódó költségek;

Uniós jogi keret

Az uniós jogi keret hozzáadott értéke

2. hangsúlyozza, hogy a határ menti régiókban élő polgárok szükségleteit kielégítő, határon átnyúló közszolgáltatások hatékony létrehozásához és kezeléséhez uniós jogi keretre van szükség. Ez egyértelmű uniós hozzáadott értéket jelentene, mivel a jelenlegi keretek gyakran túlzott adminisztratív terheket és költségeket támasztanak, ami miatt számos helyi és regionális önkormányzat feladhatja terveit;

3. ennek kapcsán határozottan támogatja a határokon átnyúló európai mechanizmust, ám az arra vonatkozó javaslatot jelenleg az Európai Unió Tanácsa blokkolja. Kéri ezért a portugál elnökséget, hogy sürgősen gyorsítsa fel a javaslat elfogadásának folyamatát;

4. úgy véli, hogy a szubszidiaritás elve értelmében a határokon átnyúló együttműködés és a határon átnyúló közszolgáltatások nyújtása európai jellegű, és - a nemzeti, regionális és helyi önkormányzatokkal való szoros együttműködésben (partnerségi elv) - uniós szinten kezelhető a leghatékonyabban;

Az uniós jog határokon átnyúló végrehajtása

5. arra kéri az Európai Bizottságot mint az uniós jogszabályok végrehajtásának ellenőrzéséért felelős intézményt, és még inkább a tagállamokat és a jogalkotói hatáskörrel rendelkező régiókat, hogy hangolják össze az irányelvek nemzeti jogba való átültetését a szomszédos államokkal és régiókkal annak érdekében, hogy a koordináció hiányából fakadóan ne alakuljanak ki új jogi akadályok és adminisztratív jellegű aszimmetriák; egyben arra kéri a tagállamokat és a jogalkotási hatáskörrel rendelkező régiókat, hogy vizsgálják meg nemzeti vagy regionális jogi kereteiket abból a szempontból, hogy azoknak milyen hatásuk van a határ menti területekre;

6. rámutat arra, hogy a hatásvizsgálatok kiváló rálátást biztosítanak az uniós jogszabályok hatásaira, és arra kéri az Európai Bizottságot, illetve a tagállamokat és a jogalkotási hatáskörrel rendelkező régiókat, hogy dolgozzanak ki módszereket hatékony, határokon átnyúló hatástanulmányok elvégzésére;

Határokon átnyúló ügyekért felelős kapcsolattartó pontok az Európai Bizottság főigazgatóságain

7. arra kéri az Európai Bizottságot, hogy politikái kidolgozása során átfogóan vegye figyelembe a határ menti régiók helyzetét, és hogy valamennyi főigazgatóságon jelöljön ki a határokon átnyúló ügyekért felelős kapcsolattartó pontokat, amelyek határokon átnyúló kérdésekkel foglalkozhatnak - különösen a környezet, a mentő- és segélyszolgálatok, a kockázatkezelés, a közlekedés, az egészségügy, az oktatás, a területrendezés, a digitalizáció, a kommunikáció, a kultúra, az idegenforgalom, a gazdaságfejlesztés és a foglalkoztatás területén * . Az új és átdolgozott uniós jogszabályokban figyelmet kell fordítani a határon átnyúló közszolgáltatások biztosítására az említett ágazatokban az ilyen közszolgáltatások megvalósításának támogatása céljából;

Határokon átnyúló ügyekért felelős nemzeti kapcsolattartó pontok

8. arra kéri a tagállamokat és a jogalkotói hatáskörrel rendelkező régiókat, hogy hozzanak létre stabil, állandó és a közigazgatási szerveket összefogó, a határokon átnyúló ügyekért felelős nemzeti kapcsolattartó pontokat, amelyek tapasztalatcserét folytatnának, megvitatnák, hogy a helyi és regionális önkormányzatok milyen kihívásokkal szembesülnek egy-egy határhoz kapcsolódóan, összehangolnák az uniós jogszabályok végrehajtását, és foglalkoznának a határok támasztotta akadályok módszeres felszámolásával (a határon átnyúló közszolgáltatások létrehozásával és biztosításával összefüggésben is). Ezek a kapcsolattartó pontok megegyezhetnek a határokon átnyúló európai mechanizmusról szóló rendeletben javasolt szervekkel, de az adott régióban kellene őket létrehozni és szélesebb körű felelősséggel kellene őket felruházni. Ezeken a kapcsolattartó pontokon belül ki kellene jelölni egy olyan személy is, aki jól beszéli a határ menti területek hivatalos nyelveit. A kapcsolattartó pontok munkájának célja a helyi és regionális szereplők által feltárt akadályok megszüntetése. A határ menti régiók helyzetének értékelése alapján a kapcsolattartó pontok olyan közös megközelítéseket és fellépéseket javasolhatnának, amelyek jobb szolgáltatásokat biztosítanak a polgárok számára, optimalizálva az erőforrás-felhasználást a határ mindkét oldalán, valamint mechanizmusokat meghatározva a határokon átnyúló programokkal és más uniós felhívásokkal való koordinációhoz. Az EU határügyi kapcsolattartó pontjának koordinációs és módszertani támogatást kellene nyújtania, és elő kellene segítenie a bevált gyakorlatok megosztását Európa más határ menti régiói között;

9. kéri a tagállamokat, hogy tanúsítsanak nagyobb rugalmasságot a határon átnyúló közszolgáltatásokat megvalósítani kívánó helyi és regionális önkormányzatok irányába, mivel a határon átnyúló közszolgáltatások megvalósításával és fenntartásával kapcsolatos rugalmasság, ad hoc megoldások és az érintett állami szereplők idevonatkozó gyors reakciói olyan rövid távú megoldásokat nyújthatnak, amelyek esetében tartós és fenntartható megoldást kell találni. A közelmúltbeli Aacheni Szerződéshez hasonló kormányközi megállapodások szintén ösztönözhetik a határon átnyúló közszolgáltatások nyújtását;

Határügyi kapcsolattartó pont (Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság)

10. hangsúlyozza, hogy támogatja a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság határügyi kapcsolattartó pontját, és szükségesnek látja a humán erőforrások növelését a fellépéssel összefüggésben, mivel az újfajta szerepet tölthet be a nemzeti kapcsolattartó pontok és a különböző főigazgatóságok kapcsolattartó pontjainak összehangolásában;

A határokon átnyúló európai mechanizmus

11. úgy gondolja, hogy az uniós jogszabályok végrehajtása kapcsán az EU-nak támogatnia kell az összehangolt megközelítés alkalmazását a határok mentén. Az olyan esetekben, amikor ez sikertelennek bizonyul, és a nemzeti jogszabályok nem teszik lehetővé az együttműködést, az EU-nak európai szintű megoldást/keretet kell biztosítania a határon átnyúló közszolgáltatások szolgáltatói számára;

12. nyomatékosan hangsúlyozza ezért, hogy el kell fogadni az Európai Bizottság által javasolt új eszközt, a határokon átnyúló európai mechanizmust * , mivel ez az alulról felfelé építkező jogi eszköz nagy valószínűséggel megfelelő megoldást jelentene a jogi és közigazgatási akadályok leküzdésére, illetve a határon átnyúló közszolgáltatások konkrét végrehajtásához szükséges jogi keret létrehozására;

13. ismételten hangsúlyozza, hogy a létező határ menti akadályok Európai Bizottság által elvégzett elemzése és az azon alapuló b-solutions projektek egyértelműen igazolják, hogy ilyen jogi eszközre van szükség. A 43 elemzett b-solutions * -eset több mint egyharmadában a határokon átnyúló európai mechanizmus megfelelő eszköz lenne az akadályok felszámolására. Különösen azokban az esetekben bizonyulna hasznosnak, ahol a javasolt megoldáshoz szükség lenne a határ egyik oldalán jelenleg érvényben lévő jogi vagy közigazgatási keret módosítására;

14. ezzel összefüggésben kapacitásaik megerősítésére kéri a helyi és regionális érdekelt feleket, hogy meghatározóbb szerepet tudjanak vállalni a megoldások kezdeményezésében, és hatékonyabban tudjanak fellépni a javasolt, határokon átnyúló európai mechanizmus keretében. A mechanizmus helyes végrehajtásához a helyi és regionális önkormányzatoknak megfelelően meg kell érteniük az akadályokat, hogy ezáltal pontosan meg tudják határozni a működőképes jogi vagy közigazgatási megoldásokat;

15. megjegyzi, hogy a határokon átnyúló európai mechanizmusról szóló rendeletjavaslat kulcsfontosságú lehet nemcsak a határon átnyúló közszolgáltatások számára, hanem a határokon átnyúló jövőbeli együttműködés szempontjából általánosságban is, mivel segíthet felszámolni a meglévő akadályokat és teljeskörűen kiaknázni az EU határ menti régióinak gazdasági lehetőségeit * ;

16. kéri az Európai Tanácsot, hogy vegye újra napirendre a határokon átnyúló európai mechanizmusról szóló rendeletet, és mihamarabb fogadja el a javaslattal kapcsolatos álláspontját, hogy gyorsan el lehessen fogadni a rendeletet;

17. sürgeti a tagállamokat, hogy tűzzék a határ menti államok közötti csúcstalálkozók és a határon átnyúló együttműködéssel foglalkozó bármely más magas szintű fórum napirendjére „a határokon átnyúló összefüggésben jogi és közigazgatási akadályok felszámolására irányuló mechanizmusról” szóló vitát. Az Európai Bizottság által javasolt eszköz döntéshozatali fórumokon való elemzésével meg kell győzni a tagállamokat arról, hogy az eszköz hasznos lehet az EU határain még fennálló jogi és adminisztratív akadályok jelentős részének leküzdéséhez, és ezáltal a határon átnyúló közszolgáltatások létrehozásához is;

18. javasolja az Európai Bizottságnak, az érdekelt tagállamoknak, a jogalkotói hatáskörrel rendelkező régióknak, valamint a helyi és regionális szinten működő, határokon átnyúló struktúráknak, hogy próbálják meg konkrét projekteknél alkalmazni a javasolt, határokon átnyúló európai mechanizmus elveit és eljárásait annak alaposabb megértése érdekében, hogy az eszköz hogyan alkalmazható meghatározott feltételek esetén, és hogyan segíthet a fennálló jogi és közigazgatási akadályok leküzdésében. A múltban több határon átnyúló terület is szolgált a határokon átnyúló együttműködés kísérleti laboratóriumként, ami jó eredményeket hozott egyes határokon átnyúló problémák megoldásában;

Határon átnyúló struktúrák

19. megjegyzi, hogy az ESPON-elemzés szerint a legtöbb határon átnyúló közszolgáltatás esetén szükség volt új, határon átnyúló struktúra vagy szerv létrehozására, többnyire új jogi személyiség nélkül. Nagyon gyakran már meglévő struktúrákat használtak vagy alakítottak át. Az új, határon átnyúló struktúrák létrehozása a meglévő államközi megállapodásokra, a belföldi jogszabályokra vagy az ETT-rendeletre támaszkodva történt;

20. hangsúlyozza, hogy a határon átnyúló közszolgáltatások hatékony fejlesztése szempontjából előnyösek a határon átnyúló állandó struktúrák, mint például az eurorégiók, a munkaközösségek és a hasonló struktúrák, amelyek saját személyzettel és költségvetéssel rendelkeznek, és amelyek egyetlen célja a határokon átnyúló együttműködés előmozdítása;

21. kiemeli az európai területi társulások (ETT-k) előnyeit *  és csupán részlegesen kihasznált lehetőségeit, amelyek ideális irányító szervvé teszik őket a határon átnyúló közszolgáltatások számára, különösen azokban az esetekben, ahol közös költségvetésre és közös személyzet alkalmazására van szükség, valamint ahol a hatóságok a fő szolgáltatók. Az RB ETT-platformja által a figyelemfelkeltés érdekében tett erőfeszítéseket meg kell erősíteni, és azokat különösen arra kellene összpontosítani, hogy az ETT-ket határokon átnyúló közszolgáltatások nyújtására használják fel;

22. hangsúlyozza, hogy bár az ETT-k igen hasznosnak bizonyultak a határokon átnyúló együttműködés szempontjából, vannak bizonyos jogi korlátaik, amelyek miatt nem tudják teljes mértékben kihasználni a határokon átnyúló megerősített együttműködésben rejlő lehetőségeket. Ez különösen a határokon átnyúló közszolgáltatásokat és infrastruktúrát érintő projekteknél szembetűnő. A korábban említett jogi keret fejlesztése esetén ez az európai eszköz is sokkal szélesebb körben alkalmazhatóvá válna;

Pénzügyi eszközök

23. úgy véli, hogy a határon átnyúló közszolgáltatások fejlesztését olyan intézkedésként kellene megemlíteni, amely támogatható a kohéziós politikában, konkrétan az Interreg programban (anélkül, hogy ez a programon belüli egyéb tevékenységek kárára válna), valamint a következő többéves pénzügyi keretben előirányzott egyéb pénzügyi eszközökben és a Covid19-világjárvány következtében létrehozott „Next Generation EU” helyreállítási eszközben. A finanszírozási programok vonzóbbá tétele érdekében csökkenteni kell az ilyen finanszírozás igénylésével, illetve a támogatások elszámolásával járó adminisztratív terheket is;

24. kéri a határ menti régiók valamennyi irányító hatóságát, hogy az Interreg programok tevékenységeinek kiegészítése és elmélyítése érdekében fő regionális programjaikon (ERFA és ESZA) keresztül finanszírozzanak határokon átnyúló műveleteket/intézkedéseket/projekteket;

25. hangsúlyozza, hogy az elmúlt 30 év során az Interreg program nagyon fontos volt a határrégiók számára. Az Interreg támogatta az együttműködést, amely lehetővé tette a különböző, határon átnyúló régiók közigazgatásai és hatóságai közötti közeledést és párbeszédet, kitágította a határokon átnyúló együttműködés lehetőségeit, és támogatást nyújtott olyan projektek számára, amelyek közvetlen eredményeket értek el a határon átnyúló közszolgáltatások létrehozása terén;

26. megemlíti, hogy igen jók voltak a tapasztalatok az Európai Bizottság b-solutions projektjeivel kapcsolatban, amelyek célja a határok támasztotta akadályok felszámolása volt, és több közülük a határon átnyúló közszolgáltatásokkal foglalkozott. Ezek a projektek megmutatták, hogy még korlátozott finanszírozás mellett is nagyon jó eredményeket lehet elérni;

27. ismételten mély csalódottságát fejezi ki amiatt, hogy a következő pénzügyi tervre vonatkozó javaslatokban milyen alacsony költségvetést irányoznak elő az Interreg program számára. Az ugyanis nem elégséges általában az európai területi együttműködés és konkrétan a határ menti együttműködés szükségleteinek kielégítéséhez, ez utóbbi ugyanis a kohéziós politika, illetve az európai integrációs folyamat egyik kulcsfontosságú elemét jelenti. Az Interreg program kisebb költségvetése számos lehetőség elszalasztásához fog vezetni, hiszen még az előző finanszírozási időszak költségvetése is nagymértékben elmaradt a szükségestől;

28. azt javasolja a tagállamoknak, hogy együttesen különítsék el a REACT-EU kezdeményezés keretében biztosított kiegészítő forrásaik egy részét azokra a határokon átnyúló együttműködési programokra, amelyekben részt vesznek, lehetővé téve ezáltal a határokon átnyúló együttműködés hatékony újraindítását és megerősítését a Covid19-válság után, beleértve a határon átnyúló közszolgáltatások vagy egészségügyi folyosók fejlesztésének támogatását is. Ennek során elemezni kellene azt is, hogy milyen szinergiák nyerhetők azzal, ha közösen működtetnek mentő- és segélyszolgálatokat;

29. határozottan támogatja az Európai Parlament novemberi plenáris ülésén megszavazott, „Határ menti régiók a Covid19-járvánnyal szemben: lehetőség a válságokra adható közös válaszok felelevenítésére és a közös fejlesztésre” című kísérleti programot, amelynek célja, hogy integráltabb és funkcionálisabb határ menti térségek támogatásával javítsa a határrégiókban élő polgárok életminőségét. A kísérleti projekt arra törekszik, hogy segítse a határ menti régiókat a jövőbeli válságok jobb kezelésében, valamint hogy a közpolitikák - és a közszolgáltatások - közös fejlesztésen és a többszintű kormányzás javításán alapuló új modelljét népszerűsítse a határ menti régiókban. A kísérleti projekt ezért rövid és középtávú megközelítést vegyesen alkalmaz annak érdekében, hogy a gyakorlati szakembereket és a döntéshozókat olyan konkrét eszközökkel és módszertannal lássa el, amelyek közvetlenül alkalmazhatók a valós életben, kézzelfoghatóak a polgárok számára, és valamennyi európai határrégióra alkalmazhatók;

30. megjegyzi, hogy bár az EU programjain keresztül támogatja néhány határon átnyúló közszolgáltatás létrehozását, a hosszú távú finanszírozás nem fenntartható. A tagállamoknak, valamint a helyi és regionális önkormányzatoknak meg kell vizsgálniuk a fenntartható és elegendő finanszírozás további lehetőségeit, például a nemzeti vagy regionális forrásokat és a köz- és magánszféra közötti partnerségeket, és ösztönözni kell ezek határokon átnyúló alkalmazását és működtetését is, legalább az EGT területén belül;

Elektronikus szolgáltatások

31. rámutat arra, hogy a határ menti régiókban a digitalizáció folyamata a termelési szerkezet, a polgárok számára szolgáltatást nyújtó szervek és hatóságok, valamint maguk a polgárok hármas szempontjából zajlik. Ennek keretében az e-szolgáltatások igen érdekes fejlesztési területet nyithatnak meg a közszolgáltatások határokon átnyúló módon történő nyújtásához. Automatikus fordítóeszköz használatával például áthidalható az általában a határon átnyúló együttműködés és konkrétan a közszolgáltatások határon átnyúló módon történő nyújtása előtt álló legfontosabb akadály: a nyelvi akadály. Ezenkívül fontos lépés lenne a határ menti régiók lakossága életminőségének javításában az, ha bevezetnének olyan elektronikus kártyákat, amelyekkel az itt élők igénybe vehetnének határokon átnyúló közszolgáltatásokat. Az elektronikus eljárások fokozott alkalmazása a közigazgatási rendelkezések szükséges harmonizációjához vezet, és jónéhány másik akadályt is felszámol. A mesterséges intelligencián alapuló rendszerek fejlesztése pedig előmozdíthatja az egész Európára kiterjedő szolgáltatásnyújtás bővítését;

A magánszektor szerepe

32. arra kéri a döntéshozókat, hogy fordítsanak kiemelt figyelmet a helyi kis- és középvállalkozó szolgáltatókra. A magánszektorbeli szereplők kulcsfontosságú szerepet töltenek be bizonyos szolgáltatások nyújtásában és/vagy bizonyos országokban. A kis- és középvállalkozó szolgáltatók határokon átnyúló közös vállalkozásai, például egy európai részvénytársaságon *  keresztül, felkészültebbek lehetnek a határon átnyúló közszolgáltatások biztosítására;

Határokon átnyúló összeköttetés

33. kéri, hogy támogassák a határokon átnyúló összeköttetések kiépítését. Esetenként a határ menti régiókban élők fizikai akadályokba ütköznek, amikor át akarnak jutni a határ másik oldalára: ennek lehetnek természeti okai (hegyek, folyók) vagy az, hogy a két oldal között nincs fizikai összeköttetés (utak, hidak), illetve az, hogy nincs megfelelő és rendszeres tömegközlekedés. Elő kell segíteni az összeköttetések kiépítését és el kell mélyíteni a cserekapcsolatokat, ez ugyanis a polgárok nagyobb fokú integrációját eredményezi a határ menti régiókban;

34. arra kéri az uniós intézményeket és a tagállamokat, hogy kezdjék újra a vitákat a szolgáltatási útlevél (e-kártya) bevezetéséről, amely lehetővé tenné a kkv-k számára, hogy a külföldi szabályozó szervek által támasztott plusz adminisztratív terhek nélkül nyújtsanak határon átnyúló szolgáltatásokat;

A határon átnyúló közszolgáltatások hatékonyabb előmozdítása és nyomon követése

35. kiemeli, hogy az összes azonosított, határon átnyúló közszolgáltatás túlnyomó többsége (64%) *  a régi uniós tagállamok határai mentén helyezkedik el, és csak nagyon kevés található az új tagállamok között;

36. arra kéri az Európai Bizottságot és a tagállamokat, hogy a helyi és regionális önkormányzatokkal, valamint az RB-vel együtt folytassanak tájékoztató kampányt a tagállamokban a határon átnyúló közszolgáltatások nyújtotta előnyökről és a bennük rejlő lehetőségekről. Ezeknek az érdekelt feleknek növelniük kellene a határon átnyúló meglévő közszolgáltatások nyomon követésére és népszerűsítésére irányuló beruházásokat, mivel sok közülük nem ismert a szélesebb nyilvánosság előtt (például katalógusokat lehetne készíteni a határokon átnyúló közszolgáltatásokról);

37. készen áll arra, hogy nagyobb szerepet vállaljon a határon átnyúló közszolgáltatások európai szintű nyomon követésében és népszerűsítésében, mivel nagyon jó tapasztalatai vannak az ETT-k nyomon követése és népszerűsítése terén az RB ETT-platformján keresztül. Minthogy egyes ETT-k már jelenleg is nyújtanak határon átnyúló közszolgáltatásokat, az ETT-platform feladatai közé fel kell venni a határon átnyúló közszolgáltatások fejlődésének nyomon követését, a határon átnyúló közszolgáltatásokat pedig az ETT-kkel együtt kell támogatni, mivel azok megfelelő eszközt kínálnak a megvalósításukhoz;

38. arra kéri a határ menti régiókat és különösen az eurorégiókat, a munkaközösségeket, az ETT-ket és más, határokon átnyúló struktúrákat, hogy konzultáljanak polgáraikkal a régiójukban hiányzó vagy fejlesztendő szolgáltatásokról, foglalkozzanak ezekkel az igényekkel, és esetlegesen dolgozzanak ki új vagy továbbfejlesztett, határokon átnyúló közös érdekű szolgáltatásokat;

Az EU szárazföldi és tengeri külső határain átnyúló közszolgáltatások

39. utal az EGTC-rendelettel kapcsolatos tapasztalatokra, amelyek azt mutatták, hogy gyümölcsöző és jobban strukturált együttműködés alakítható ki harmadik országokkal. Különösen jó példa erre Svájc és Ukrajna esete;

40. kiemeli, hogy az összes azonosított, határon átnyúló közszolgáltatás 17%-a uniós és nem uniós ország között jött létre, ami azt mutatja, hogy szükség van az EU - mind szárazföldi, mind tengeri - külső határain túlnyúló együttműködésekre, és e téren is vannak lehetőségek. A jogi keretnek, a struktúráknak és a finanszírozásnak lehetővé kell tennie az ilyen szolgáltatások nem uniós országokkal történő létrehozását, mivel ez az adott határ menti régiók polgárainak érdekeit szolgálná;

A Covid19 kapcsán szerzett tapasztalatok: határzár kontra együttműködés

41. ismételten hangsúlyozza, hogy a tagállamok a közelmúltban a Covid19-világjárvány során lehetőségeket mulasztottak el, amikor ösztönösen és egyoldalúan a határok lezárása mellett döntöttek ahelyett, hogy olyan közös erőfeszítésekben gondolkodtak volna az EU belső határai mentén, amelyek révén biztosíthatták volna a határ menti régiókban élő polgárok számára az egészségügyi és sürgősségi szolgáltatásokat. Egymással együttműködésben, a szakértelmet és az erőforrásokat megosztva lehetséges lett volna a válság hatékonyabb kezelése. Érdemes tanulni ebből a helyzetből, amely ismételten megmutatta, hogy szükség van a határon átnyúló közszolgáltatásokra és a közös problémák összehangolt, európai megközelítésére. Hangsúlyozni kell, hogy az egészségügyi, illetve mentő- és segélyszolgálatok terén folytatott, határokon átnyúló együttműködés válsághelyzeteken kívül is nagy jelentőséggel bír, és fontos a lakosság megfelelő ellátása szempontjából, ezért kimondottan elő kell azt mozdítani;

42. rámutat arra, hogy a szomszédos államokkal, illetve a határ menti régiók helyi és regionális önkormányzataival való koordinációt és konzultációt nélkülöző határzárak nemcsak a határokon átnyúló meglévő együttműködésekre nézve jártak súlyos következményekkel, hanem mindenekelőtt rendkívül negatív hatást gyakoroltak a határ menti régiókban élő polgárok életére, mivel nem voltak közösen elfogadott jegyzőkönyvek a kivételes személy- és áruforgalom biztosítására, ami negatív hatást gyakorolt többek között a határon átnyúló közszolgáltatások nyújtására;

43. úgy véli, hogy meg kell határozni a határokon átnyúló együttműködés alapvető minimumszintjét, amelyet válság idején is fenn kell tartani a határon átnyúló közszolgáltatások, különösen a válságkezeléssel összefüggő közszolgáltatások biztosítása érdekében;

44. üdvözli a Covid19-válság alatt létrehozott partnerséget az RB, az Európai Bizottság és a határon átnyúló kérdésekkel foglalkozó vezető szövetségek (Határokon Átnyúló Operatív Misszió, Európai Határ Menti Régiók Szövetsége és Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata) között. Ennek a tapasztalatnak az eredményeként jött létre a Határrégiók Polgárainak Európai Szövetsége;

45. kiemeli, hogy a határzárak ellenére számos határ menti régió és város talált módot az együttműködésre és az erőforrások megosztására ezekben a nehéz időkben. Ezzel ismét bebizonyosodott, hogy a határ menti régiókban élők számára természetes a határokon átnyúló együttműködés, és ezt látják az észszerű fejlődési iránynak közösségeik számára;

A jövőre vonatkozó ajánlások

46. készen áll arra, hogy levonja a tanulságokat a határ menti régiók tapasztalataiból, és az Európa jövőjéről szóló konferenciához való RB-s hozzájárulás részeként átfogó ajánlásokat tegyen a határokon átnyúló együttműködésre vonatkozóan;

47. ezzel összefüggésben két kérdésben tervez konkrét ajánlásokat megfogalmazni a konferencia számára:

- Az első a határokon átnyúló együttműködés hosszú távú jövőképe az Európai Unióban, olyan konkrét javaslatokra összpontosítva, amelyeket az RB és a határ menti régiók 2050-ig kívánnak végrehajtani. Ennek a jövőképnek részét fogják képezni a határon átnyúló közszolgáltatások.

- A második egy olyan jogszabály létrehozására irányuló felhívás, amely az egész EU-ra kiterjedő és/vagy helyi válságok esetén garantálja a határokon átnyúló együttműködés meghatározott minimumszinten való fenntartását a közszolgáltatások megfelelő mértékű biztosítása, a határ menti régiókban élő polgárok alapvető tevékenységeinek lehetővé tétele, az egységes piac zavartalan működésének szavatolása és az európai integráció lendületének fenntartása érdekében.

Kelt Brüsszelben, 2021. február 5-én.

a Régiók Európai Bizottsága

elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS


  Vissza az oldal tetejére