A jogszabály mai napon ( 2022.05.23. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2021, https://eur-lex.europa.eu/

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA (2021/C 106/08) VÉLEMÉNYE

a kulturális és kreatív ágazatok újraindításáról * 

Előadó: Giuseppe VARACALLI (IT/Renew Europe), Gerace képviselő-testületének tagja

POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

1. rámutat arra, hogy a Covid19-világjárvány drámai módon rávilágított egyrészt arra, hogy a közvélekedés szerint a kultúra lehet az európai társadalmi, gazdasági és fenntartható fejlődés legfőbb eszköze, másrészt pedig az úgynevezett kulturális és kreatív gazdaság tényleges helyzetére. Annak tudatában, hogy a „kulturális és kreatív ágazatok” fogalma nincs meghatározva, valamint hogy az államilag finanszírozott vagy támogatott művészet és kultúra, illetve a kereskedelmi tevékenységet folytató kulturális szereplők és alkotók közötti átmenetek éppolyan elmosódottak, mint az ágazat határai, itt elsősorban a közpénzekből nem vagy alig támogatott szereplőkre összpontosítunk. Ezt az ágazatot szinte minden országban nagyrészt kisvállalkozások, független művészek és más kreatív szabadfoglalkozásúak teszik ki, valamint sérülékeny, gyakran bizonytalan körülmények közt működő ágazatról van szó, amelyet az egyik legnagyobb mértékben sújtott a járvány okozta válság, amint az RB a 2020-2025-ös prioritásairól szóló állásfoglalásában is megállapította;

2. emlékeztet arra, hogy a kulturális és kreatív ágazatok egyik közös előfeltétele az „összejövetel”, vagyis a közös műélvezet - ezért vonatkoznak rájuk a korlátozási intézkedések, amelyeket még mindig nem oldottak fel teljes egészében egyes ágazatok és az azokkal összefüggő tevékenységek esetében, ez pedig súlyos gazdasági veszteségeket és munkahelyek megszűnését eredményezi -, de ezen ágazatokhoz kötődik a fejlődés, a kutatás és a növekedés, továbbá a tárgyi és eszmei kulturális örökség is. Felhívja a figyelmet arra, hogy az élőművészetben dolgozók a munkavállalók azon kategóriái közé tartoznak, amelyek számára a Covid19-világjárvány által kiváltott válság a legtöbb kárt okozta. Olyan személyekről és családokról van szó, akik esetében fennáll a veszélye annak, hogy megszűnik a jövedelmük, és nem tudnak túlélni. Felhívja az európai intézményeket és a nemzeti kormányokat, hogy támogassák ennek az ágazatnak a munkavállalóit azáltal, hogy biztosítják, hogy a Kreatív Európa program forrásai eljussanak a kulturális és kreatív ágazat valamennyi formájához, valamint mindazokhoz, akik részt vesznek annak létrehozásában, foglalkoztatásuk típusától függetlenül, és a tagállamokkal együtt lehetőséget találva arra, hogy ez a támogatás a megélhetéshez szükséges minimumjövedelem formájában valósuljon meg;

3. hangsúlyozza, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 6. és 167. cikke kimondja, hogy az EU hatásköre a kultúra területén a tagállamok fellépésének támogatása, összehangolása vagy kiegészítése. A szubszidiaritás elvével összhangban az RB támogatja az uniós kezdeményezéseket ezen a hatásköri területen, mivel ezek kiemelik ennek az ágazatnak a fontos transznacionális és európai vetületét. A helyi és regionális önkormányzatok fontos hatáskörökkel rendelkeznek a kulturális és interkulturális párbeszéd előmozdítása terén, és ezért a járvány okozta válság idején is biztosítaniuk kell a kulturális terület többdimenziós, minden fontos szereplőt bevonó helyi és regionális hálózatainak koordinálását. Ez a vélemény összhangban áll az EU éves regionális és helyi barométerében szereplő megállapításokkal;

4. kiemeli a szabad és független művészetek és kultúra jelentőségét, a kulturális és művészeti produkciók önálló értékére helyezve a hangsúlyt, valamint ugyanakkor kiemeli, hogy támogatni kell őket mint olyan tényezőket, amelyek kulcsfontosságúak az európai identitás erősítéséhez és társadalmi szerepének erősítéséhez, és kéri, hogy a kultúra és a művészet játsszon nagyobb szerepet az EU jövőjéről szóló vitában, biztosítva, hogy a kulturális és kreatív ágazatok nemzeti szinten elsőbbséget élvezzenek a következő programozási időszakban más szakpolitikákkal és strukturális finanszírozással való szinergiák révén;

5. folyamatos párbeszédet javasol a kulturális és kreatív ágazatok szervezeteivel annak érdekében, hogy könnyen használható támogatási rendszereket lehessen kialakítani, ami az innovációt és az oktatást ösztönző mozgósítást eredményez egy dinamikus területi ökoszisztémán belül: a hálózatok létrehozására szolgáló ad hoc alapok létrehozásával, a kulturális szereplők mobilitásának szabályozásával, a művészek, egyesületek, egyéb szereplők stb. adatlapjait tartalmazó csatornák és informatikai platformok létrehozásával, amelyek elősegítik nemzetközi ismertségüket (mint például az Europass esetében), valamint minden, az ágazatra szabott felhívás, intézkedés és tevékenység közzétételével, lehetővé téve az egyes művészek és az ágazat szereplői részére az ezekhez való könnyebb hozzáférést és ezek alkalmazását, szem előtt tartva, hogy a kulturális és kreatív ágazatokban gyakran önfoglalkoztatók és bizonytalan munkakörülményekkel rendelkezők dolgoznak, illetve profitorientált vagy nonprofit kis- és középvállalkozások vesznek részt;

6. rámutat annak szükségességére, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat még jobban tájékoztassák a kulturális és kreatív ágazatok érdekében az EU-ban bevezetett intézkedésekről és kezdeményezésekről, biztosítva a kulturális és kreatív ágazatok fokozottabb helyi és regionális szintű nyomon követését ebben az időszakban, valamint elismerve az ágazat számára elkülönített források méltányos elosztásával kapcsolatos regionális és helyi kultúrpolitikai hatásköröket, mivel a helyi intézmények jobban ismerik az alapvető struktúrákat. Kiindulópontként szolgálhatna egy meglévő platform: https://creativesunite.eu, valamint a nemzeti „Kreatív Európa” irodáiban rejlő lehetőségek teljeskörű kiaknázása;

7. megismétli, hogy „a digitális technológiában rejlő lehetőségek kiaknázása és előmozdítása a kultúra interaktív módon történő előmozdításának fontos eszköze, továbbá jelentős szerepet játszik annak elősegítésében, hogy a kultúra valamennyi társadalmi réteg számára hozzáférhető legyen, különös tekintettel a fiatalokra, hiszen ők azok, akik majd megőrzik és továbbviszik a kulturális örökséget” * . Hangsúlyozza, hogy növelni kell az uniós finanszírozást e digitalizálási tevékenységek társfinanszírozásához. Ennek a jelenlegi világjárvány közepette különösen nagy jelentősége van, általában véve a kultúra területén, mivel ennek során nyilvánvalóvá vált a földrajzi, gazdasági és generációs okokból meglévő digitális szakadék;

8. megismétli, hogy „a kultúra az EU nemzetközi kapcsolatainak középpontjában kell hogy álljon”, továbbá hogy „alternatív formák és megközelítések alakultak ki” a nemzetközi diplomáciában, és „ezek között van a kulturális diplomácia” * . Felveti továbbá, hogy az európai kulturális diplomáciának Európa és tagállamai, valamint helyi és regionális önkormányzatai népszerűsítésére kell összpontosítania, többek között oktatási és kulturális csereprogramok révén, a nyilvánosság és a harmadik országok megszólításával, egyértelműen törekedve az Európáról és tagállamairól, valamint régióiról alkotott pozitív kép előmozdítására, amely a társadalmi kohéziót és a párbeszédet erősítő identitásforrás lehet. Ahhoz, hogy Európa megőrizhesse vezető szerepét a kultúra különféle kifejezési formái terén a Covid19 utáni időszakban is, paradigmaváltásra van szükség, amelynek során jobban tudatosítanunk kell magunkban, hogy mivel rendelkezünk most, és mit kell előmozdítanunk alternatív és virtuális eszközök révén is, de mindenekelőtt azt, hogy milyen kreatív potenciál és más ágazatokkal való együttműködési képesség (termékeny kölcsönhatás) rejlik minden művészeti és kulturális ágazatban. A Covid19-világjárvány megértette velünk, milyen fontos az EU kulturális diplomáciájának megerősítése és fejlesztése, valamint az, hogy képesek legyünk versenyezni a nagyobb kínálattal és innovációval a globális színtéren, ahol új hatalmak jelennek meg kulturális szinten is. A Covid19-járvány miatt előállt helyzet rámutatott, milyen fontos a hálózatépítés és az alkotói körök előmozdítása az előadóművészet, a cirkusz, de még a kiállítások területén is, hogy a helyi és regionális határokon túl is meg lehessen osztani a projekteket. Ehhez minden művészeti alágazat számára ki kell alakítani egy hálózatot annak érdekében, hogy 2022-ben megkezdődhessenek a turnék és a vándorelőadások;

9. ugyanakkor folyamatosan fontosnak tartja az eredeti örökséghez való hagyományos hozzáférés előmozdítását Európa közös művészeti, történelmi és zsidó-keresztény örökségének előmozdítása és megőrzése érdekében;

10. kéri az olyan uniós pályázati felhívások előmozdítását, amelyek többek között a kultúra társadalmi szerepét, a kísérletezést és a kortárs vizuális művészetek innovációját előmozdító, a periférikus vagy hátrányos helyzetű városi és vidéki területek, iskolák, kórházak, menedékotthonok és börtönök rehabilitálását célzó projektek jutalmazására irányulnak, a művészek és alkotók díjazásával egy olyan nagy európai kulturális projekt megvalósításáért, amely egyrészt magában foglalja a kortárs művészetet és innovációt, másrészt olyan termékeket generál, amelyek eredeti, innovatív és érzékeny módon jutnak el a címzettekhez, a közösséghez, hozzájárulva az életminőség új modelljeinek megalkotásához;

11. kéri, hogy folytassanak megbeszéléseket az egyes tagállamokkal annak biztosítása érdekében, hogy olyan eszközöket vezessenek be, amelyek a kulturális és kreatív ágazatok összetettsége keretében képesek megragadni a számos kategória sokféleségét, amelyek közül nem mindegyikben biztosított a munkavállalók védelme. Kéri, hogy fontolják meg egy olyan normatív jóléti rendszer kialakítását, amely lehetővé teszi a segítséghez és támogatásokhoz való hozzáférést rendkívüli események esetén, mégpedig a jelenlegi rendszer kiigazításával, annak rugalmasabbá tételével és korszerűsítésével, olyan új szabályozási keretek bevezetésével, amelyek az ágazatra jellemző új alkotási, gyártási és terjesztési mechanizmusokhoz igazodnak, hangsúlyt helyezve a kreativitásra, elismerve az ágazat szereplőinek professzionalizmusát. Ennek kapcsán hangsúlyozzuk, hogy a közigazgatási szervek alkalmazottai közé - ha még nincs ilyen - fel kell venni színművészeti vagy hasonló, az alkotáshoz kapcsolódó végzettségű munkatársakat, hogy a színészi, audiovizuális és színházi szempontokat - végső soron az alkotás szempontjait - képviselve részt vegyenek a horizontális programok kidolgozásában;

12. hangsúlyozza, hogy sürgősen biztosítani kell egy olyan megbízható jogi keretet, amely kifejezetten magában foglalja valamennyi kulturális szereplő és művész egészségét és biztonságát munkakörnyezetükben, és teljes mértékben figyelembe kell venni a kulturális és kreatív ágazatok bizonytalan munkakörülményeit, mind a világjárvány idején, mind pedig annak következményei és a helyreállítás időszakában;

Kapcsolat a politikai prioritásokkal

13. aggodalmának ad hangot a kulturális és kreatív ágazatok sorsát illetően, a Covid19-világjárvány kezdete óta bevezetett horizontális és ágazati intézkedések ellenére is;

14. üdvözli a Kreatív Európa programról szóló, a Tanács és az Európai Parlament között 2020 decemberében létrejött megállapodást, különösen a művészek számára biztosított 2,2 milliárd eurós támogatást. Egy ilyen megállapodás elismeri a kulturális és kreatív ágazatok fontosságát, és jelentős növekedést irányoz elő egy olyan ágazat számára, amelynek határozott támogatásra lesz szüksége a helyreállítási szakaszban;

15. felhívja a figyelmet arra, hogy a fenntartható kulturális tevékenységekre kell összpontosítani, ösztönözve beruházások megvalósítását életkori korlátok nélkül az olyan értéket kifejező művészekbe és más kulturális szereplőkbe, mint például a demokrácia, a világra való nyitottság, a társadalmi integráció, a befogadás, a környezettudatosság, valamint a művészet közhasznúságába, azáltal, hogy az uniós programok révén elősegítik a művészeti tevékenység elindítását és újjáélesztését, valamint megkönnyítik a hozzáférést egy sor fenntartható pénzügyi támogatási eszközhöz, például állami támogatásokhoz, kockázati tőkéhez és kedvezményes visszafizetési feltételek melletti, hosszú távú hitelhez;

16. üdvözli azt a döntést, amely a bürokratikus eljárások jelentős egyszerűsítésével - főként a pályázati szakaszban - megkönnyíti a kis léptékű kulturális projektek részvételét a Kreatív Európa programban; javasolja továbbá, hogy integrálják a kultúrába történő, a különböző uniós alapokból érkező beruházásokat, egyszerűsítve az eljárásokat, valamint, ahol lehetőség van társfinanszírozásra, annak arányát 80%-ra emelve a kis szereplők projektjei esetében, lehetőséget adva arra, hogy a maradék összeget alapítványok, bankok és intézmények fedezzék. Ennek kapcsán csatlakozik az Európai Parlament felhívásához, amely „jelentős és elsősorban vissza nem térítendő támogatást kér a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak számára a helyi közösségek megélhetésének biztosítása érdekében”, és egyetért azzal, hogy „a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz legalább 2%-át a kulturális és kreatív ágazatok és iparágak számára különítsék el, egyedi szükségleteiknek megfelelően” * . Kéri, hogy a kulturális és kreatív ágazatok kerüljenek be a REACT-EU-ba, és hangsúlyozza, hogy a kultúrát integrálni kell a REACT-EU, valamint a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) végrehajtására irányuló nemzeti politikákba, elkerülve, hogy a kultúra költségei a már amúgy is a Covid19-járvány következményeit szenvedő városok és régiók költségvetését terheljék, és többlépcsős finanszírozást szorgalmaz, melynek mechanizmusát az Európai Bizottság biztosítja „harmadik feleknek nyújtott pénzügyi támogatás” néven;

17. egyetért azzal, hogy létre kell hozni egy egységes uniós portált, amely egyesíti a kulturális örökséget finanszírozó valamennyi uniós programból származó információkat * ;

18. üdvözli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok Európa-szerte egyre jobban érdeklődnek és elkötelezik magukat aziránt, hogy a tagállamokat egységes jövőkép és egységes fellépések kialakítására ösztönözzék. Bízik abban, hogy a több száz olasz polgármester és regionális vezető által aláírt és kiemelten reprezentatív egyesületek, valamint a Régiók Európai Bizottsága *  egyetértésével létrejött Agrigentói Chartához *  hasonló kezdeményezéseket más országok is követni fogják;

19. reméli, hogy a kulturális örökség ágazata - a Covid19-járvány következtében bevezetett korlátozások ellenére is - mindig képes támogatni a részvételt, a fenntarthatóságot, a védelmet és az innovációt, azt a négy pillért, amelyre a kulturális örökség európai évével kapcsolatos kezdeményezések épülnek, és hogy a Covid19-válságra tekintettel a Kreatív Európa program forrásainak növelése strukturális lesz, és a forrásokat közvetlenül a regionális hatóságok kezelik majd;

20. a kulturális örökséggel foglalkozó szakemberek a legalkalmasabbak arra, hogy az egész közösség felé kommunikálják a kulturális örökségnek a gazdaság, a kultúra, a környezet és a társadalom számára nyújtott alapvető előnyeit;

21. támogatja, hogy az alkotók, művészek, technikai munkatársak és a kulturális és örökségvédelmi ágazat egyéb szereplői jelentősebb szerepet kapjanak, ne csupán a gazdaság és a versenyképesség növelésének eszközeként tekintsenek rájuk. A Covid19-helyzet valójában még inkább rávilágított arra, hogy a kultúrát átfogó módon, tantervi formában be kell vezetni az oktatási rendszerbe. E tekintetben rendkívül fontos, hogy az előadóművészetek bekerüljenek az iskolai oktatás órarendjébe;

22. rendkívüli aggodalommal tölti el a szakképzett kézművesek, restaurátorok és örökségvédelmi szakértők növekvő hiánya. Arra kéri az európai intézményeket, hogy a kulturális örökség megőrzésére irányuló jövőbeli kezdeményezésekbe építsék be az értékes gyakorlatok és ismeretek megőrzését;

Specifikus helyi vagy regionális vetület

23. kéri, hogy a kulturális kapcsolatok terén az EU vezérelve, a szubszidiaritás és a kiegészítő jelleg tiszteletben tartásának biztosítása mellett a tagállamok fokozottabban lépjenek fel a kulturális és kreatív ágazatok újraindítására vonatkozó európai stratégiai megközelítés meghatározása érdekében hozott intézkedések támogatása vagy koordinálása révén;

24. elismeri, hogy a helyi és regionális önkormányzatok nélkülözhetetlen szereplők a többek között a zenéhez, a képzőművészethez, a népművészethez, az előadó-művészethez, az audiovizuális művészetekhez és a művészeti kiadványokhoz, a kulturális örökséghez kapcsolódó kulturális tevékenységek népszerűsítésében, ösztönzésében és támogatásában, többek között olyan támogatások révén, amelyek hozzájárulnak a kedvezményezettek körülményeinek javításához azokban a hónapokban, amikor a Covid19-járvánnyal kapcsolatos egészségügyi intézkedések miatt a középületek bezárására vagy befogadókapacitásuk csökkentésére kerül sor, de más támogató intézkedések révén is, mint pl. helyiségek ingyenes rendelkezésre bocsátása kulturális tevékenységekhez vagy közterületek használatának megkönnyítése;

25. emlékeztet arra, hogy ha a kultúráról és a kreativitásról beszélünk, nem mindig tárgyi javakról van szó; a kultúra és a kreativitás valójában néha immateriális formában jelenik meg, magát a művészt is műalkotássá téve: ez történik az éneklés, a tánc, a zsonglőrök és a légtornászok, a zenészek és pantomimművészek, a színészek és akrobaták esetében. Mindegyikük részt vesz a hagyományok és szokások átadásában, érzelmeket fakaszt, érzéseket közvetít, népszerűsíti városát vagy régióját, vonzza a turistákat, átlép mindenfajta pszichológiai akadályt, a jelenleg a világjárvány által súlyosbított strukturális akadályokkal azonban gyakran nem boldogulnak. A kulturális örökséggel foglalkozó szakemberek tapasztalata egyedülálló közjavat képvisel, amely elengedhetetlen a minőség, az értékek és a fenntarthatóság eléréséhez az örökség védelme és megőrzése terén. Ehhez stratégiai fellépés szükséges az önkormányzatok részéről a különféle kulturális ökoszisztémák védelmére irányulóan;

26. rámutat és reméli, hogy az EU fellép a tagállamok közötti megfelelő együttműködés aktiválása, valamint a kulturális és kreatív ágazatokhoz tartozó azon számos kategória támogatása, előmozdítása és újjáélesztése érdekében, amelyeket a Covid19-világjárvány leállított. Mindegyikük különböző jellemzőkkel rendelkezik, és különböző teret és eltérő bánásmódot igényelnek, de mindegyik hozzájárul ahhoz, hogy a régiókban lehetőségeket teremtsenek a turizmus, valamint a régiók társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődése számára. Erre számos példa: a materiális kulturális örökség, a régészeti lelőhelyek és műemlékek rendkívül összetett kezelése, ideértve a víz alatti lelőhelyeket is, a múzeumok, levéltárak és könyvtárak; továbbá az immateriális kulturális örökség - a helyi és regionális ünnepségek, a gasztronómia, kézművesség, az ismeretterjesztő tevékenységek, a konferenciáktól az olyan rendezvényekig, mint az európai kulturális fővárosok; a színpadi és előadóművészetek, a zene és a tánc, az operától és a cirkusztól az utcai művészekig, a kreatív ipar, beleérve a filmet, a kiadókat, a formatervezést, a reklámot, de ide tartozik a rádió és televízió, a grafika, a szobrászat, a festészet, az építészet, valamint a kulturális intézmények és alapítványok;

27. arra kéri a helyi és regionális önkormányzatokat, hogy használják fel az uniós alapokat, valamint a különböző programokat és intézkedéseket az egyes művészek - különösen a kevésbé ismert, de az ágazatban már aktív művészek - támogatására azáltal, hogy olyan, jelenleg akár virtuális rendezvényeket és csereprogramokat dolgoznak ki, amelyek felfedhetik a régiókban rejlő jelentős kreatív potenciált, és ezáltal a művészek - ahogy eddig is sokan tették - saját kultúrájuk nagyköveteivé és közvetítőivé válhatnak. Ha összefognak, képesek lesznek egy egységes európai konnotátumot kialakítani, megtartva ugyanakkor az egyes országokra és régiókra jellemző sajátosságokat. Az RB szoros együttműködésre szólít fel a Kreatív Európa nemzeti irodáival a régiókkal kapcsolatos ismeretek és információk bővítése érdekében, és kéri, hogy ennek a programnak a keretében könnyítsék meg a régiók közötti együttműködést is;

28. határozottan támogatja a Tanács és az Európai Parlament azon döntését, hogy a határokon átnyúló együttműködést prioritásként kezelik a kulturális ágban, megerősítik a transznacionális együttműködést és az európai alkotások létrehozásának, terjesztésének és láthatóságának határokon átnyúló dimenzióját, valamint a kulturális és kreatív szereplők mobilitását. Készen áll arra, hogy az Európai Parlamenttel együttműködésben hozzájáruljon az „európai művészi jogállás” kidolgozásához, különös figyelmet fordítva ennek kapcsán a távolabbi európai régiókból érkező művészekre. Egyetért az Európai Parlamenttel abban, hogy a kulturális örökség ágazatában meg kell védeni a foglalkoztatást, támogatni kell a helyreállítással és az örökséggel foglalkozó szakértőket, és el kell látni őket az európai örökségi helyszínek védelméhez szükséges eszközökkel * . Emlékeztet továbbá arra, hogy nem szabad megfeledkezni a kulturális örökséggel foglalkozó szakemberekről, akik több tudományterületet és ágazatot átfogó környezetben dolgoznak, és ötvözik a hagyományos, kreatív és innovatív megközelítéseket annak érdekében, hogy a pótolhatatlan európai örökséget megőrizzék a jövő generációi számára. Ezért az RB kéri a nagyobb mobilitás elősegítését, ami lehetővé teszi, hogy a kulturális örökséggel foglalkozó szakemberek teljes mértékben érvényre juttathassák formális és nem formális ismereteiket és készségeiket;

29. emlékeztet arra, ami a kulturális szereplők számára mindig is nyilvánvaló volt: azok a városok és régiók, amelyek képesek kiemelni és elbeszélni történetüket, megújítani és újragondolni magukat, teret engedve a könnyű, kreatív és fenntartható gazdaságok számára, nemcsak a turisták és a hozzájuk kapcsolódó gazdasági tevékenységek számára válnak vonzóvá, hanem az ott letelepedő vállalkozások számára is, kedvező hatást gyakorolva a régióban található ingatlanok értékére, valamint a strukturálisan etnikai és vallási sokszínűséggel rendelkező társadalmakban a generációk és kultúrák közötti egyensúlyra;

30. kéri, hogy támogassák az önkormányzatok által az ágazat újjáélesztése érdekében tett erőfeszítéseket, nyitottan a kísérletezések előtt, és érdeklődéssel tekintve az olyan új projektek és gondolatok elé, amelyek éppen egy olyan időszakban jönnek létre, amikor paradigmaváltásra van szükség a kulturális és kreatív ágazatok újjáélesztéséhez. A városi területek és a régiók rehabilitációját olyan egyszerű projektekkel kell megvalósítani, amelyek mindenki számára megkönnyítik a tudász-szerzést, többek között a peremterületeken és a kevésbé fejlett vagy a legkülső régiókban is; a meglévő vagy tervezett kulturális infrastruktúrákon és azok integrációján és helyi részvételén keresztül, valamint az e területek történelmi örökségének védelmére és megőrzésére irányuló tervek végrehajtása révén;

31. úgy véli, hogy kreatív megoldásokat kell kidolgozni ezeknek a területeknek a rehabilitálására, új funkcióval való ellátására, újraértelmezésére és működtetésére, amelyek a környezetbe ágyazott virtuális és immateriális műveletektől a helyszíneken végzett fizikai beavatkozásokig terjednek, felhasználva például a vizuális, az előadó- és az interperszonális művészeteket, az alkalmazott művészeteket, a kommunikációt, a digitális gyártást és a virtuális valóságot, bevonva a közösségeket olyan tevékenységeken keresztül, amelyek előmozdítják a társadalmi kohéziót és a kapcsolati hálózatok fejlesztését, az alkalmazhatóság és a fenntarthatóság jellemzőivel. Jó példa erre a „Fiumara d’Arte” művészeti útvonal: egy több tartományon áthaladó útvonal, amelyen világhírű művészek alkotásai találhatók, melyek különleges alkalmakkor katalizátorként működnek az új tehetségek számára, akiknek így lehetőségük nyílik bemutatkozni a nyilvánosság előtt. Ez elősegíti a helyi kultúra fejlődését azáltal, hogy megerősíti annak identitását és sajátos jellegét, egyedülálló, helyi alapú, át nem ruházható értéket hozva létre, ahol a kulturális tényezők európai szinten is relevánsak;

32. emlékeztet az „Európa kulturális fővárosai” kezdeményezéssel kapcsolatban már kifejtett álláspontjaira, melyek szerint a kezdeményezés segített kiemelni az európai kultúrák gazdagságát, sokféleségét és közös vonásait. Folytatni kell ezt és más kezdeményezéseket is, és - mint például az Európai Örökség címet - még jobban ki lehetne használni őket. Fontos a kulturális és kreatív tudás fejlesztése, különösen a fiatal generációban, nem alábecsülve az idegenforgalmat és az iskolai utazásokat, amelyeket nem kevésbé sújt a válság, mint a kulturális és kreatív ágazatokat, és amelyek virtuális formában nem valósíthatók meg;

33. hangsúlyozza az önkéntes munka fontosságát a kulturális örökség védelme szempontjából, és ezért üdvözli az Európai Szolidaritási Testület keretében a kulturális örökségre vonatkozó célzott felhívást;

Általános megjegyzések

34. úgy véli, hogy Európa-szerte elő kell mozdítani a művészi alkotások és a kultúra terjesztését és a művészek, kurátorok és kritikusok és más művészeti szereplők, valamint más tudományágokhoz kapcsolódó alkotók nemzetközi népszerűsítését olyan felhívások révén, amelyek hangsúlyozzák a művészet és a kultúra társadalmi szerepét, bevonva a helyi önkormányzatokat, a régiókat, a szűkebb értelemben vett kulturális intézményeket, iskolákat, kórházakat, menedékotthonokat és börtönöket, amelyek vezető szerepet töltenek be a periférikus vagy hátrányos helyzetű városi területek és épületek rehabilitációjára irányuló projektekben. A projekteknek magukban kell foglalniuk a különböző országokbeli szervezetek közötti európai együttműködést és egy promóciós szakaszt több uniós országban, és olyan műalkotásokat kell előállítaniuk, amelyek eredeti, innovatív és érzékeny módon képesek a közösséghez kapcsolódni, hozzájárulva új életminőség-modellek kialakításához és a kultúra valódi demokratizálásához szükséges lépések megtételéhez; hasonlóképpen elő kell mozdítani a kultúramenedzsmenttel kapcsolatos innováció új formáit is, inkubátorházakat alakítva ki a kulturális projektek és kezdeményezések számára;

35. szükségesnek tartja új alkotások készítését, de úgy véli, hogy a művészet és kultúra révén mindenekelőtt integráltabb, strukturáltabb és hatékonyabb szociális célkitűzéseket kell támogatni, többek között a Covid19-világjárvány okozta és a rendszerszintű piaci válságokkal szemben is. Különösen az olasz kormány által létrehozott „Art bonus” gyakorlatából kiindulva, amely bevált gyakorlatokat eredményezett a szponzorálás terén, pályázati felhívásokat és versenyeket lehetne indítani a kortárs európai művészek magánszemélyek és vállalkozások általi megbízásának előmozdítása érdekében, amelyek esetében a vásárló köteles a műveket egy meghatározott időszakra a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni múzeumi intézményekben, beleértve a vándorkiállításokat is;

36. a „kulturális klaszterekről” vagy „kreatív kerületekről” szólva hangsúlyozza, hogy a Covid19-válság miatt a városokat és régiókat a tudáshálózatok csomópontjain kell elhelyezni ahhoz, hogy teljes mértékben profitálhassanak az ötletek, a tőke és az emberek szabad áramlásából a globális gazdasági hálózatban. A helyi és regionális önkormányzatok támogatása létfontosságú az ilyen klaszterek kialakulásához, de hatékonyságuk növelése érdekében össze is kell kapcsolni őket integrált és méretezhető, európai és globális tudáshálózatokba. Ezért az uniós intézményeknek pénzügyileg támogatniuk kell a helyi és regionális önkormányzatokat, valamint a helyi szereplőket az ilyen projektek megvalósításában;

37. kéri, hogy a kulturális és kreatív ágazatokat tekintsék alapvető termékeket előállító ágazatnak, hogy újabb olyan rendkívüli események esetén, mint a Covid19-világjárvány, azokat ne büntessék zárlattal. Ezért előrelátónak kell lenni, és közös iránymutatásokat kell majd kidolgozni, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy tovább folytathassák működésüket, még ha a hozzáférhetőséget illető korlátozásokkal is;

38. érdeklődéssel fogadja a von der Leyen elnök által bejelentett új „Európai Bauhaus” programot, amely az „épületkorszerűsítési program” része, és szükségesnek tartja egy új európai esztétika előmozdítását, amely a szépség társadalmi igényén, a meglévő realitások, a rehabilitáció és a környezet közötti kölcsönhatásokon, valamint a környezeti szempontból fenntartható anyagok fejlesztésén és megvalósításán alapul, a milánói „Superstudio Group” tevékenységének példáját követve;

39. ennek érdekében megismétli azt a korábbi felhívását, hogy „az új, 2030-as városfejlesztési menetrend keretében növeljék a kultúrába, valamint az olyan tervekbe történő beruházásokat, melyek célja, hogy részvételen alapuló és fenntartható módon használjuk és kezeljük a kulturális örökséget, annak elhanyagolt vagy feledésbe merült elemeivel együtt, valamint az örökség megőrzését és terjesztését. Ez az önkormányzatok innovatív kezdeményezései és a helyi szereplők által előmozdított együttműködési folyamatok fokozása révén valósítható meg” * .

Kelt Brüsszelben, 2021. február 5-én.

a Régiók Európai Bizottsága

elnöke

Apostolos TZITZIKOSTAS


  Vissza az oldal tetejére