AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2021/C 10/16) VÉLEMÉNYE

a Bizottság közleményéről az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Központi Banknak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, a Régiók Bizottságának és az Európai Beruházási Banknak - 2020. évi éves fenntartható növekedési stratégia ^* 

(kiegészítő vélemény)

(COM(2019) 650 final)

Előadó: Philip VON BROCKDORFF

Preambulum

Ez a vélemény egy nyomonkövetési csomag részét képezi, amely két véleményből: a 2020. évi éves fenntartható növekedési stratégiáról (COM(2019) 650 final) szóló véleményből, valamint egy, az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlásról (COM(2019) 652 final) kidolgozott másik véleményből áll. Céljuk az EGSZB korábbi javaslatainak ^*  naprakésszé tétele és részletesebb kidolgozása a legfrissebb fejlemények, a Covid19 hatása és az azt követő helyreállítás, valamint a jelenlegi európai szemeszter keretében közzétett különféle jelentések és ajánlások figyelembevételével. A véleménycsomag az uniós civil társadalom átfogó gazdaság-, szociál- és környezetpolitikai hozzájárulását tartalmazza az európai szemeszter következő, várhatóan 2020 novemberében kezdődő ciklusához. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy a szemeszter következő, őszi csomagjában és az azt követő intézményközi döntéshozatali folyamat során vegyék figyelembe ezeket az észrevételeket.

1. Következtetések és ajánlások

1.1. Az EGSZB kedvezőnek tartja, hogy az éves fenntartható növekedési stratégia fontos lépést tesz egy szociálisabb szemléletű, inkluzívabb és fenntarthatóbb gazdasági modell elfogadása, a fenntartható fejlődési célok és különösen a jelenlegi növekedési modell zöld növekedéssé való átalakítására vonatkozó kötelezettségvállalás felé. Ez a kötelezettségvállalás a Covid19 gazdasági és társadalmi hatásainak fényében továbbra is különösen fontos, és azt fenn kell tartani az európai szemeszter következő, őszi csomagjában is, amelyben az Európai Bizottság meghatározza az EU gazdasági és társadalmi prioritásait.

1.2. Az EGSZB szerint a Covid19 hatásainak hatékony kezelése érdekében gazdasági és társadalmi hatásvizsgálatra egyaránt szükség van. A tagállamok e vizsgálatok révén teljes mértékben megérthetik, hogyan érintette a Covid19 a gazdaságaikat és az emberek, áruk és szolgáltatások EU-szerte történő mozgását. A kormányoknak továbbá gyorsan és erőteljesen kell cselekedniük a Covid19 és hatásai orvoslása érdekében, amihez elengedhetetlen e hatások világos megértése.

1.3. A kormányoknak támogató makrogazdasági politikák elfogadásával kell reagálniuk a bizalom helyreállítása és a kereslet élénkítésének támogatása érdekében. Ennek érdekében az EGSZB a Stabilitási és Növekedési Paktum szabályainak felülvizsgálatát ajánlja a gazdasági helyreállítás támogatása és annak lehetővé tétele érdekében, hogy a kormányoknak elegendő mozgásterük és kapacitásuk legyen az elengedhetetlenül szükséges infrastrukturális beruházások végrehajtásához, különösen az éghajlatváltozás vonatkozásában. Rugalmasságra van szükség továbbá az állami támogatások terén, hogy minden méretű vállalkozás támogatást nyerhessen a digitális és zöld gazdaság felé történő átalakuláshoz. Ugyancsak létfontosságú a finanszírozáshoz való hozzáférés különösen a kkv-k számára, a kkv-stratégia felülvizsgálata mellett.

1.4. Ugyanezen elgondolás érvényes a szociális területen, ahol a kormányoknak hatékony és megfelelő erőforrásokkal párosuló népegészségügyi intézkedésekre van szükségük a további fertőzések megelőzése érdekében, és ugyanilyen fontos az olyan, jól célzott szakpolitikák végrehajtása, amelyek célja a társadalombiztosítási rendszerek támogatása, valamint a gazdasági visszaesés következtében csökkenő bevételek miatt leginkább sújtott, kiszolgáltatott társadalmi csoportok jövedelmeinek védelme. A szakszervezeti tagságokat is ösztönözni kell ahhoz, hogy segítsük a szociális jogok európai pillére célkitűzéseinek elérését, amelyre ma, a válság idején oly nagy szükség van.

1.5. A Covid19 miatt megnőtt a méltányos adózás jelentősége, hiszen a kormányokra óriási pénzügyi nyomás nehezedik a vészhelyzeti intézkedések támogatásának szükségessége miatt. Az EGSZB ugyanakkor úgy véli, hogy a Covid19 által előidézett gazdasági visszaesés rámutatott az Európa monetáris uniójában rejlő gyengeségekre és hiányosságokra. Az EU fiskális uniója hosszú vita tárgyát képezi, és a 750 milliárd EUR összegű helyreállítási és rezilienciaépítési csomag - minden hiányossága ellenére - bizonyítékul szolgál az EU-nak az integráció irányába történő nagy léptékű előrehaladására. Továbbra is a kérdéses, hogy ez közelebb viszi-e a tagállamokat a fiskális unióhoz, ám semmi kétségünk nem lehet afelől, hogy újra kell gondolni az Európai Unión belüli adópolitikát, nem utolsósorban az infrastruktúrába, oktatásba, egészségügybe és szociális védelembe történő közberuházások támogatása érdekében.

1.6. Az EGSZB hangsúlyozza a politikai vezetők szerepének fontosságát ezekben a válság terhelte időkben. A helyreállítási és rezilienciaépítési csomaghoz vezető tárgyalások töréspontokra világítottak rá az EU-val kapcsolatban, és az ilyen töréspontok nem sok jóval kecsegtetnek az intézményes és alkotmányos átalakítás fényében, amelyre az EU-nak szüksége van ahhoz, hogy szilárdabb alapokon állhasson, ha továbbra is ugyanolyan fontos és koherens kíván maradni Európában és a világban, mint eddig.

1.7. Az EGSZB üdözlendőnek és egyben időszerűnek is tartja a Next Generation EU tervet. Ugyanakkor a tervnek az EU 2021-2027-es időszakra szóló rendes általános költségvetésével egyidejű végrehajtása hatalmas erőfeszítést követel majd mind a tagállamoktól, mind az Európai Bizottságtól Az EU-szerte eltérő kapacitások kapcsán továbbra is számos kérdés merül fel, és ezért szükséges lehet, hogy az Európai Bizottság továbbra is támogassa a kapacitásépítést és a projektek meghatározására irányuló folyamatot. A 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet illetően az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács csökkentette az eredeti európai bizottsági javaslat volumenét. Az Európai Bizottság javaslatát az Európai Parlament és „A 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret” tárgyban készült véleményében ^*  az EGSZB is elégtelennek találta.

1.8. Az idő is alapvető tényező, hiszen minden indokolatlan késedelem a megállapodás szerinti terv jóváhagyásában és végrehajtásában komoly veszélyt jelent az EU gazdasági helyreállítására és az éves fenntartható növekedési stratégia céljainak teljesítésére nézve, miközben EU-szerte munkavállalók és kisvállalkozók ezreinek megélhetését és jólétét is veszélyezteti.

1.9. Az EGSZB az éves fenntartható növekedési stratégiát lehetőségnek látja az EU számára arra, hogy egy, a gazdasági, illetve a társadalmi/inkluzív célkitűzéseknek egyenlő hangsúlyt adó gazdasági modell irányába mozduljon el. Az éves fenntartható növekedési stratégia céljait nem futtathatják zátonyra a Covid19 által előidézett kihívások. A Covid19 mindennél jobban rámutatott, hogy a szociális dimenzió éppen olyan fontos, mint életünk gazdasági dimenziója.

1.10. Noha az EGSZB támogatja a termelékenység EU-szerte történő növelésére irányuló törekvéseket, annak megvalósítása semmiképpen sem történhet a gazdasági fenntarthatóság vagy a munkakörülmények kárára. A gazdasági konjunktúra létfontosságú, és az kizárólag akkor érhető el, ha a növekedés hozzáadott értéket képvisel a gazdaság és a társadalom számára, és valódi változást hoz az emberek életében, egyidejűleg javítva a jövőbeni külső sokkhatásokkal szembeni ellenálló képességet és elősegítve az országok és régiók közötti konvergenciát.

2. A 2020. évi éves fenntartható növekedési stratégia és a Covid19

2.1. Az Európai Bizottság 2019. december 17-én elfogadta a szemeszterhez kapcsolódó őszi csomagot, amely magában foglalta a 2020. évi éves fenntartható növekedési stratégiát és az együttes foglalkoztatási jelentést. Az éves fenntartható növekedési stratégia fő üzenete az, hogy a gazdasági növekedés önmagában nem cél: a gazdaságnak az emberek és a bolygó javát kell szolgálnia. Az új növekedési modellre való átállás összhangban van az európai zöld megállapodással, ennélfogva megfelel egy olyan gazdaságnak, amely figyelembe veszi természeti erőforrásaink korlátozott voltát. Az új gazdasági növekedési modell összhangban van az együttes foglalkoztatási jelentésben meghatározott foglalkoztatási célkitűzésekkel is. A jelentés szerint a munkahelyteremtés elsődleges folyománya az EU tartós jóléte.

2.2. Az európai zöld megállapodás az EU fenntartható új növekedési modelljének tekinthető, amely elősegíti a fenntartható fejlődési célok megvalósítását, amint azt az éves fenntartható növekedési stratégia négy új prioritásában - a) környezeti fenntarthatóság, b) a termelékenység növekedése, c) méltányosság és d) makrogazdasági stabilitás - is részben tükröződő elmozdulás is mutatja. Ezek az új prioritások a beruházás, a költségvetési fenntarthatóság és a strukturális reformok korábbi éves növekedési stratégiákban szereplő „bűvös háromszögének” helyébe léptek.

2.3. Általában véve az éves fenntartható növekedési stratégia fontos lépést jelent egy olyan, szociálisabb szemléletű, inkluzívabb és fenntarthatóbb gazdasági modell kinyilvánításának elfogadása felé, amely magában foglalja a fenntartható fejlődési célokat és különösen a jelenlegi növekedési modell zöld növekedéssé való átalakítására vonatkozó kötelezettségvállalást. Az EGSZB ezt pozitívnak tekinti. Az éves fenntartható növekedési stratégia egyértelművé teszi, hogy a fenntarthatóság alatt nemcsak a környezeti fenntarthatóságot, hanem a minden szempontot magában foglaló fenntarthatóságot érti. Ennek megfelelően az Európai Bizottság azonos súllyal veszi figyelembe a környezet, a termelékenység, a méltányosság és a stabilitás szempontjait.

2.4. Az Európai Bizottság továbbá úgy véli, hogy az új gazdasági program életbe lépését meg kell előznie egy átmeneti időszaknak, amely fontos, hogy „méltányos, inkluzív és emberközpontú legyen”, „a költségeket pedig nem viselhetik kizárólag a legkiszolgáltatottabbak”, valamint elismeri, hogy „az éghajlatváltozás és a [...] kísérő politikák is jelentős elosztási következményekkel járnak”. Ez az átmeneti időszak elkerülhetetlenül nagyobb kompromisszumokat - például magasabb szállítási költségeket és esetleges munkahelymegszűnéseket - eredményez majd. Az EGSZB úgy véli, hogy ezek a kompromisszumok társadalmi hatásvizsgálatokat és megfelelő szociál- és költségvetési politikai válaszokat tesznek majd szükségessé az egész EU-ban. Ezek a vizsgálatok a Covid19 gazdasági, társadalmi és kisebb mértékben az éghajlatváltozási hatása miatt új dimenzióval bővültek.

2.5. A Covid19 alapvetően háromrétű gazdasági hatást fejtett ki: közvetlenül hatást gyakorolt a termelésre, zavart okozott az ellátási láncban és a piacon, emellett pénzügyi hatása volt a cégekre és a pénzügyi piacokra. A jelen stádiumban azonban nem becsülhető meg az európai gazdaságokra gyakorolt teljes hatása, és az nagymértékben függ attól, hogy lesz-e idén Európát sújtó második hullám. Mindazonáltal teljesen nyilvánvaló, hogy a Covid19 erősen megrázta a gazdaságokat. A járványt követő helyreállás ideje továbbra is bizonytalan, és a Covid19 piaci hatásaival együtt járó kiszámíthatatlan feltételek EU-szerte gazdasági visszaesést eredményeztek. A 27 tagállam együttes GDP-je a várakozások szerint 2020-ban 1,2%-kal nőtt volna, de a mostani előrejelzés szerint a Covid19 miatt 7,4%-kal csökkenni fog. Összehasonlításképpen: a 2009-es pénzügyi válság 4,5%-os visszaesést eredményezett a 28 európai uniós tagállamban. A mostani válság az EU történetének legsúlyosabb recesszióját eredményezte, amelynek kapcsán a munkanélküliségi ráta a 2019-es 6,7%-ról 9%-ra nőtt.

2.6. A Covid19 a társadalombiztosítási rendszerekre is kihatott: a világjárvány hatásai és különösen a sürgősségi finanszírozás és az adófizetések elhalasztása által okozott pénzügyi nehézségek miatt többek között az egészségügy, a munkanélküliségi biztosítások és a nyugdíjak is nyomás alá kerültek. Az egyének és a családok lecsökkent jövedelemszintje és bevételkiesése miatt az EU-ban várhatóan nőni fog a relatív szegénységben élők száma. Ezért a Covid19 szociális hatásainak értékelése éppen annyira fontos, mint a gazdaságokra gyakorolt hatásának értékelése.

2.7. E szociális hatások miatt némileg át kell majd gondolni, hogy az éves fenntartható növekedési stratégia mekkora hangsúlyt fektessen az EU szociális dimenziójára. Az éves fenntartható növekedési stratégia a méltányossági célkitűzés keretében kifejezett megemlíti a szociális jogokat; többek között megállapítja, hogy „[g]azdasági és társadalmi teljesítményének megerősítése érdekében az EU-nak teljes mértékben érvényesítenie kell a szociális jogok európai pillérének elveit”. A Covid19-járvánnyal kapcsolatos tapasztalatok megmutatták, hogy milyen fontos szerepet játszhat az éves fenntartható növekedési stratégiában felvázolt európai munkanélküli-járadék viszontbiztosítási rendszer (SURE), valamint azt, hogy a munkavállalók milyen támogatást kaphatnak a külső gazdasági sokkhatások idején. Ugyanakkor a Covid19 következtében nagy valószínűséggel fokozódni fognak az EU munkaerőpiacán fennálló egyenlőtlenségek, és úgy tűnik, a kedvezőtlen hatás nagyobb mértékű az alacsonyabban képzett és rosszul fizetett állásokban dolgozó munkavállalók, valamint a fiatal munkavállalók és a nők körében ^* . Az éves fenntartható növekedési stratégia jelenlegi formájában nem képes egyenlő súlyt adni az EU társadalmi és gazdasági dimenzióinak. Ezért - főként a Covid19 hatásai miatt - kiemeltebben kell kezelni az alacsonyan képzett felnőttek, a hiányzó digitális készségek, valamint a továbbképzés és átképzés problémájának megoldását.

2.8. Az EGSZB továbbá egy helyreállítási forgatókönyv kontextusában úgy véli, hogy a zöld megállapodásnak egyúttal gazdasági és szociális megállapodásnak kell lennie, amely ösztönzi a vállalatokat és a fogyasztókat a fenntartható termékekre való átállásra és - az európai zöld megállapodás méltányos átállási mechanizmusa által javasoltaknak megfelelően - az éghajlatváltozásból és az átállásból eredő károk megelőzése révén javítja az európai uniós állampolgárok életminőségét. Ennek kapcsán minél nagyobb rugalmasságra van szükség az állami támogatásokra vonatkozó szabályozás értelmezése tekintetében az olyan ösztönzők biztosításának lehetővé tétele érdekében, amelyek a vállalatokba való beruházásokra és a közvetlen állami részvételre irányulnak az átállás követelménye által érintett régiókban zajló gazdasági tevékenység megújítása és a minőségi munkahelyteremtés optimalizálása érdekében. Az átállás során egyúttal - egy integrált szociális és fenntartható gazdasági növekedési stratégia részeként - aktívan törekedni kell az egyenlőtlenségek csökkentésére és a szegénység leküzdésére.

2.9. Az adaptív szerkezeti változásokkal párosuló, fenntartható és társadalmilag hasznos termelékenység- és gazdasági növekedés ugyancsak szükséges a megfelelő szociális védelem támogatásához, ideértve nem utolsósorban a megfelelő nyugdíjakat, a tisztességes fizetéseket, a minőségi munkahelyeket és a közszolgáltatásokat, különösen az egészségügyet és a lakhatást.

2.10. Az éves fenntartható növekedési stratégia foglalkozik a méltányos adóztatás kérdésével, és kétségtelen, hogy az adókikerülés, -kijátszás és a pénzmosás, továbbá az időnként kíméletlen negatív adóverseny aláásta az adóhatóságoknak a gazdaság és a lakosság igényeihez szükséges adó beszedésére való képességét. Az éves fenntartható növekedési stratégia megerősíti emellett az adóknak a jóléti államok finanszírozásában játszott szerepét is, amikor megállapítja, hogy a „nemzeti adó- és szociális ellátórendszerek optimalizálásával meg kell erősíteni a munkaerőpiaci részvétel ösztönzőit, növelni kell a méltányosságot, és biztosítani kell a jóléti rendszerek fenntarthatóságát és megfelelőségét”. A Covid19-járvány következtében a méltányos adóztatás nagyobb jelentőségre tett szert nemcsak a szükséghelyzeti intézkedések támogatása, hanem a közép- és hosszú távú nemzeti és uniós helyreállítási terveknek - különösen az infrastruktúra, az oktatás, az egészségügy és a szociális védelem terén megvalósított közberuházásoknak - a finanszírozása tekintetében is.

2.11. A makrogazdasági politika továbbra is alapvető szerepet játszik a fenntartható gazdasági növekedésben, de az előző év végén közzétett éves fenntartható növekedési stratégia elismerte, hogy a növekedési kilátások aggasztóak. A helyzet mára a Covid19-járvány miatt tovább súlyosbodott, és ez ismételten rámutat a kormányzati bevételek és kiadások szerepére, amelyeket a monetáris politikához hasonlóan fontos költségvetési politika határoz meg. A pénzügyi válság hosszan elhúzódó hatásai miatt újabb megszorítások nem jöhetnek szóba. A legtöbb - ha nem az összes - tagállam esetében az egyensúlyban levő költségvetés jelenleg meglehetősen lehetetlennek tűnik, legalábbis rövid és középtávon. A makrogazdasági stabilitás célja ugyanakkor kulcsfontosságú a gazdasági helyreállításhoz. Ezt viszont csak akkor lehet elérni, ha az általános mentesítési rendelkezés Covid19-járvány nyomán történt közelmúltbeli átmeneti aktiválásán túl a a Stabilitási és Növekedési Paktumot is felülvizsgálják. Ezenkívül az állami támogatási szabályok felülvizsgálatára is szükség van, többek között a zöld beruházások támogatása érdekében.

2.12. Az európai szemeszter folyamata - amelynek kulcsfontosságú eleme a fenntartható versenyképesség - egyre nagyobb jelentőségre tesz majd szert a szükséges szakpolitikai cselekvések és reformlépések érzékeny előrejelzőjeként és mutatójaként. A Covid19 hatása és a gazdasági helyreállításra helyezett erős hangsúly miatt azonban a makrogazdasági növekedés célkitűzését nem lehet a társadalmi kohézió és a fenntarthatóság nélkül elérni. Emiatt is különösen fontos egy szilárdabb jogalap meghatározása ahhoz, hogy a civil társadalom egyenlő partnerként vehessen rész az európai szemeszterben. Az EGSZB hangsúlyozza azt is, hogy mennyire fontos lesz az EU számára a Covid19-járványt követő időszak. Jelentősége az emberek élete szempontjából az erre az időszakra vonatkozó uniós helyreállítási terv és éves fenntartható növekedési stratégia eredményességétől függ, mivel ez határozza meg, hogy mennyire hozhat majd érdemi változást a mindennapi emberek életébe.

3. Az EU válasza a Covid19-járványra és annak jelentősége az éves fenntartható növekedési stratégia szempontjából

3.1. A Covid19-válság nagy csapást mért az uniós gazdaságra és az egész világgazdaságra. A recesszió veszélye most számos tagállamra leselkedik, és súlyos következményekkel és soha nem látott mértékű munkanélküliséggel fenyeget. A betegség terjedésének féken tartásához szükséges intézkedések folytán jelentősen csökkent mind a kínálat, mind a kereslet. A közlekedéshez, a kiskereskedelemhez, a gyártáshoz, a szabadidőhöz, a vendéglátáshoz, a szórakozáshoz, a kézművesiparhoz és a kultúrához kapcsolódó gazdasági tevékenységek jelentősen visszaestek. Az is nyilvánvaló, hogy a Covid19-járvány egészségügyi kezelésébe vetett társadalmi bizalom közvetlen és közvetett gazdasági hatásokkal jár.

3.2. Az ellátási láncban keletkező fennakadások, amelyek kihatottak a feldolgozóiparra, valamint a nyersanyagok árának csökkenése és ezzel párhuzamosan az egészségügyi és IKT-termékek meredeken növekvő ára tovább fokozta a Covid19 gazdasági hatását. Emellett a tagállamok által a járványra való kezdeti vészhelyzeti reakció finanszírozására felvett, soha nem látott mértékű hitelek megakadályozták, hogy az államok olyan nagyságrendű költségvetési ösztönző intézkedéseket valósítsanak meg, amilyenekre a gazdaság stabilizálásához, valamint az egészségügyi és emberi válság kezeléséhez szükség lett volna, nem is beszélve a válságot követő gyors gazdasági helyreállításról.

3.3. A válság a kis- és középvállalkozásokat ^* , az önálló vállalkozókat és a nulla órás szerződéssel dolgozó munkavállalókat sújtotta a legkeményebben. A válság drámaian megváltoztatta a kkv-k üzleti környezetét, és ez a változás EU-szerte több százezer kkv-ra nagyon erőteljes negatív hatást gyakorol. A változás arra a kulcsfontosságú szerepre is fenyegetést jelent, amelyet a kkv-k a mindennapjainkban betöltenek. A kkv-k - a társadalmak gazdasági aktivitásának gerinceként - társadalmi stabilitást nyújtanak a tevékenységeik szerinti helyi és regionális szinten. Az európai szociális jóléti modell központjában állnak, olyan tulajdonos-ügyvezetőkkel az élen, akik a rövid távú jövedelmezőség és haszon helyett sokkal inkább a vállalataik és a helyi gazdaság közép- és hosszú távú fejlődésében érdekeltek ^* . A kézműipar és a kkv-k egyébként mindig is a kulturális fejlesztések élvonalában álltak Európa-szerte, és a fenntartható változás előidézőiként, valamint az örökség, az értékek és a szakértelem megőrzésében is fontos szerepet játszanak. A kkv-k most minden eddiginél fontosabbak a városközpontok életképessége és a vidéki területek további vonzereje szempontjából, hiszen azok szolgálják ki a népesség mindennapi igényeit és garantálják a társadalmi stabilitást és kohéziót.

3.4. A jelenlegi válság mindenkit egyformán érint, de fennáll a veszély, hogy visszaveti a nemek közötti egyenlőség terén elért előrelépést, valamint tovább növeli a nők arányát a szegények között, illetve a nők erőszaknak való kiszolgáltatottságát, és hátráltatja a nők egyenlő munkaerőpiaci részvételét ^* . Noha a Covid19-járvány teljes hatása túl összetett ahhoz, hogy felbecsülhető legyen, annyi azért egyértelműen kijelenthető, hogy a válság hatásai veszélyeztetik a szegénység elleni küzdelem révén évtizedek alatt elért előrelépést, és szélesítik az EU-n belüli egyenlőtlenségeket. Elképzelhető ugyanakkor, hogy - ha a fenntartható fejlődési célok elérésére vonatkozó határidőket tartani kívánják - a tagállamoknak a tervezettnél nagyobb pénzügyi és emberi erőforrást kell felhasználniuk.

3.5. Az iskolák és felsőoktatási intézmények bezárása sokféle módon - többek között a tanulás megszakítása révén - gyakorolt negatív hatást a gyermekekre és a fiatalokra. Mindez hatással lehet a készségeik fejlődésére, a szakmai előmenetelükre és arra a jövedelemre, amelyet az életük során megszerezhetnek. A helyreállítási törekvéseknek ezért az alacsony jövedelmű háztartások szélessávú hozzáférését és a számítógépes hardverek iskolás gyermekek részére, oktatási célból történő biztosítását is támogatniuk kell.

3.6. Pozitívum ugyanakkor, hogy a digitális technológiák fontos ösztönző szerepet játszottak a válság során, lehetővé téve az üzletmenet folytonosságát, az online tanulást és minden eddiginél jobban elősegítve az emberek közötti kapcsolattartást, miközben segítettek megőrizni a mentális egészségüket is. A széles sávú internetkapcsolathoz való hozzáférés terén fennálló egyenlőtlenségek és az információs és kommunikációs technológiák hozzáférhetetlensége azonban akadályt jelent a hatékony távoli részvételben és a távoktatási rendszerekbe való bekapcsolódásban.

3.7. A 2020. évi éves fenntartható növekedési stratégia szempontjából lényegesebb, hogy a Covid19-válság súlyos negatív hatást gyakorolhat a fenntartható növekedésre irányuló erőfeszítésekre. Egy hosszan elhúzódó gazdasági lassulás hátrányos lehet az éves fenntartható növekedési stratégia, valamint az éghajlatvédelemre irányuló Párizsi Megállapodás keretében vállalt, határidőre vonatkozó kötelezettségek és a fenntartható fejlődési célok végrehajtására nézve. Sajnos ki kell mondanunk, hogy felkészültebben is érhetett volna bennünket ez a válság, ha a tagállamok korábban fenntarthatóbb és gazdaságilag reziliensebb stratégiákat fogadtak volna el. A Covid19-járvány felszínre hozta az uniós gazdaságokban rejlő gyengeségeket, különösen azt, hogy túlzott mértékben támaszkodnak a többnyire prociklikus gazdaságpolitikákra és az olyan gazdasági ágazatokra, amelyek nagyon kiszolgáltatottak a külső gazdasági sokkhatásokkal szemben.

3.8. Politikai szinten ez a válság olyan, jó döntéshozatali képességekkel rendelkező politikai vezetőkért kiált, akik hisznek a szolidaritásban, az átláthatóságban és az együttműködésben. Most nincs idő az önérdekek követésére, a vádaskodásra vagy az események átpolitizálására. Mindennél fontosabb, hogy válság idején nem lehet enyhíteni a jogállamiság követelményein. Általánosan elfogadott, hogy a jogállamiság elengedhetetlen a gazdasági növekedéshez ^* , ugyanakkor a jogállamiság egy sokdimenziós fogalom, amely számos különálló elemet foglal magában a személyek és a tulajdonjogok biztonságától kezdve a kormányzati tevékenységek ellenőrzéséig és a korrupció visszaszorításáig. Az EGSZB véleménye szerint ez összeegyeztethető a gazdasági fenntarthatósággal és ezáltal az éves fenntartható növekedési stratégiával.

3.9. Az EU által a Covid19 kapcsán hozott válaszintézkedések széles körűek voltak, és a Covid19-válság súlyos hatásának enyhítésére irányultak. E kezdeményezéseket az alábbi 1. ábra foglalja össze.

1. ábra

A Covid19-járványra válaszul hozott európai intézkedések

3.10. A fenti intézkedések nagy lendületet adnak az EU gazdasági helyreállításának. A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (a továbbiakban: „eszköz”) nagy volumenű pénzügyi támogatást nyújt majd a közberuházásokhoz és a nagyon is szükséges reformokhoz, amelyek által a tagállamok gazdaságai reziliensebbekké válnak, és felkészültebbek lesznek a jövőre. Segíti majd a tagállamokat a válságot követő gazdasági és társadalmi kihívások kezelésében, olyan kiemelt területeken, mint például a szociális szféra, a foglalkoztatás, a készségek, az oktatás, a kutatás és innováció, valamint az egészségügy, de ugyanígy az üzleti környezethez kapcsolódó kérdések terén, a közigazgatást és a pénzügyi szektort is beleértve. Megoldandó kérdés ugyanakkor, hogy mennyire van kapacitásuk az egyes tagállamoknak a reformok végrehajtására és az infrastrukturális beruházások előmozdítására. Államonként eltérőek a kapacitások, és uniós szinten koordinált válaszra lehet szükség a beruházások hatékonyságának és hatásosságának biztosítása érdekében.

3.11. Különösen fontos, hogy az eszköz biztosítja azt is, hogy a beruházások elsősorban a zöld és a digitális átálláshoz kapcsolódó kihívásokra és beruházási igényekre irányuljanak, gondoskodva ezzel arról, hogy a helyreállítás az éves fenntartható növekedési stratégiával összhangban, fenntartható módon történjen. A zöld és a digitális technológiákba való beruházás hozzájárul az energiahatékonyság növeléséhez több fő gazdasági ágazatban, valamint elősegíti a munkahelyteremtést és a fenntartható növekedést. Ez lehetővé tehetné az EU számára, hogy a helyreállítás terén folyó globális versenyben lépéselőnyre tegyen szert, és a fő ellátási láncok diverzifikációja révén lehetővé teheti azt is, hogy az Unió reziliensebb legyen, és kevésbé legyen másokra utalva.

3.12. Ezen eszköz sikere nagymértékben függ majd az európai szemeszter keretében ismertetett prioritásoknak megfelelő, releváns projektek közötti forráselosztáshoz szükséges azonosítástól és előkészítéstől. Kulcsfontosságú továbbá a gazdaság- és szociálpolitika európai szemeszter szerinti ajánlásokkal való szoros összehangolása. Az EGSZB támogatja azt a nézetet, hogy az eszköz által finanszírozandó helyreállítási és rezilienciatervek legyenek szerves részei az európai szemeszter keretében meghatározott országspecifikus ajánlások megvalósítására irányuló folyamatnak. Ezek az eszközök tehát javítják majd a folyamat hatékonyságát és támogatják a 2020. évi éves fenntartható növekedési stratégia végrehajtását.

3.13. Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy az eszközök megerősítik az érintett tagállamok növekedési potenciálját, valamint gazdasági és szociális ellenálló képességét, és ezáltal elősegítik a társadalmi kohéziót. Hozzájárulnak továbbá a zöld és a digitális átállás megvalósításához, amelyre nagy szükség van a gazdasági fenntarthatóság és ellenálló képesség érdekében. Az EGSZB ismételten hangsúlyozza a kormány fontos szerepét olyan projektek kidolgozásában, amelyek a közösségek és az egész gazdaság javát szolgálják. Az EGSZB ezenkívül üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló szándékát, hogy az átláthatóság érdekében nyomon követi az egész folyamatot, vagyis a támogatható projektek azonosítását, kidolgozását és végrehajtását. Az EGSZB ugyanakkor úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak biztosítania kell, hogy az átláthatóság jegyében minden releváns érdekelt fél részt vegyen a folyamatban.

3.14. Ennek megfelelően kulcsfontosságú, hogy a Next Generation EU helyreállítási terv keretében rendelkezésre álló finanszírozás az éves fenntartható növekedési stratégiában meghatározott célkitűzéseknek megfelelően méltányos, hozzáférhető és elérhető legyen azok számára, akiknek a legnagyobb szükségük van rá, különös tekintettel a kkv-kra. Ez azt jelenti, hogy biztosítani kell, hogy az e célokra szánt finanszírozást és támogatást megfelelő csatornákon - például nemzeti fejlesztési ügynökségeken - keresztül folyósítsák, mivel a kkv-k jellemzően a bankszektor révén jutnak finanszírozáshoz ^* . A finanszírozáshoz való hozzáférés rendkívül fontos a kkv-k számára, hiszen az biztosítja a válság vészhelyzeti szakaszában és a kilábalás és helyreállás szakaszában egyaránt szükséges likviditást, lehetővé téve a digitális és zöld gazdasági átalakulás terén megvalósuló további fejlesztésekbe való beruházásokat. Az ilyen beruházások segítségül szolgálnak a kkv-k számára a késedelmes fizetések problémájának hatékony megoldásában, és ezáltal segítenek elegendő likviditást biztosítani a kkv-k számára.

3.15. A kkv-k előtt álló példa nélküli kihívások miatt az EGSZB kéri az Európai Bizottságot a kkv-stratégia oly módon történő aktualizálására, hogy az tükrözze a Covid19 óta kialakult új körülményeket. Az EGSZB továbbá több szintű, többszereplős kormányzást szorgalmaz a kkv-politika végrehajtása során. Kulcsfontosságú összehangolni a tevékenységeket és költségvetéseket a különféle - európai, nemzeti, regionális és helyi - kormányzati szintek között, és be kell vonni a vállalkozástámogató szervezeteket a döntéshozatali folyamatba.

3.16. A kkv-knak a nemzeti munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági ellenőrző szervezetek és a külső szakosodott munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági szolgálatok támogatására is szükségük lesz a Covid19-járvánnyal összefüggő új kockázat értékeléséhez, továbbá a szükséges intézkedések helyes végrehajtása és a kapcsolódó terhek és költségek csökkentése érdekében. A kkv-knak ezenkívül a munkahelyen a dolgozók számára szükséges egyéni védőeszközök biztosításához is támogatásra lesz szükségük. Az átláthatóság és a hatékony kommunikáció a beszállítók, az alvállalkozók és az ügyfelek számára egyaránt alapvető fontosságú.

4. Az EU gazdaságának újjáépítése és az éves fenntartható növekedési stratégia

4.1. Az EGSZB üdözlendőnek és időszerűnek tartja a Next Generation EU tervet. Ugyanakkor nyilvánvaló, hogy e tervnek az EU 2021-2027-es időszakra szóló rendes általános költségvetésével együtt történő végrehajtása hatalmas erőfeszítést követel majd mind a tagállamoktól, mind az Európai Bizottságtól. Az idő alapvető tényező, hiszen minden indokolatlan késedelem a megállapodás szerinti intézkedések jóváhagyásában és végrehajtásában komoly veszélyt jelent az EU gazdasági helyreállítására és az éves fenntartható növekedési stratégia céljainak teljesítésére, miközben Európa-szerte munkavállalók és kisvállalkozók ezreinek megélhetését és jólétét is veszélyezteti. Ugyanilyen lényeges, hogy az éves fenntartható növekedési stratégia céljainak megvalósítására vonatkozó átfogó célkitűzés ne jusson zsákutcába a gazdasági kihívások vagy a rövid távú politikai szempontok miatt. A 2021-2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretet illetően az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács csökkentette az eredeti európai bizottsági javaslat volumenét. Az Európai Bizottság javaslatát az Európai Parlament és „A 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keret” tárgyban készült véleményében ^*  az EGSZB is elégtelennek találta.

4.2. Ez egy olyan növekedési modell felé való folyamatos elmozdulást jelent, amely a nem gazdasági jellegű és inkluzív célokat éppen olyan fontosnak tekinti, mint a gazdaságiakat. Itt az idő, hogy az EU ambiciózusabb célokat tűzzön maga elé, és egy fokozottan inkluzív cél elérésére törekedjen: minél több uniós polgár szükségleteinek teljesítésére a legkülönbözőbb területeken, a lakhatástól kezdve az egészségügyig, miközben védi az ökoszisztémáinkat, a stabil éghajlattól és termékeny talajoktól kezdve az egészséges óceánokig és a védelmet nyújtó ózonrétegig. Más szóval a gazdasági előrehaladás mérése kapcsán el kell mozdulnunk a nem fenntartható és nem inkluzív gazdasági növekedés céljától egy fenntarthatóbb és inkluzívabb gazdasági modell felé.

4.3. Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy a válság által előidézett gazdasági zavar az erőforrás-felhasználás jobb átgondolásához és az ellátási csatornák sérülékenységének fokozottabb figyelembevételéhez vezet majd. Ezzel egyidejűleg az EU-nak meg kell erősítenie az olyan, a rezilienciát és a hatékonyságot javító megközelítéseket, mint a körforgásos gazdaság vagy az éghajlatváltozás elleni fellépés, illetve adott esetben fokoznia kell a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokra irányuló törekvéseket - ideértve az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának tervezett csökkentését.

4.4. Egy olyan monetáris unióban, mint az euróövezet, a koordináció és a hatékony kockázatmegosztási mechanizmusok feltétlenül szükségesek, és lehetővé kell tenniük egy jelentős költségvetési ösztönzést, amely hiteles, és egyúttal csökkenti a monetáris unión belüli különbségeket. Az EGSZB véleménye szerint ez kulcsfontosságú a gazdasági újjáépítés és helyreállítás, valamint a társadalom legkiszolgáltatottabb tagjainak támogatása szempontjából. Miközben az újjáépítés és a helyreállítás szükséges a munkahelyek és a jólét megteremtéséhez az EU-ban, emellett nagymértékű költségvetési élénkítésre is szükség van, amelyet a Covid19 által leginkább sújtott személyeknek való segítségnyújtást célzó intézkedések kísérnek. Az intézkedések számos eszközt tartalmazhatnak az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés és az alapvető életkörülmények biztosítására.

4.5. A fent említett költségvetési élénkítést elősegítené egy felülvizsgált Stabilitási és Növekedési Paktum. A felülvizsgált Stabilitási és Növekedési Paktumnak kisebb hangsúlyt kellene helyeznie a tagállamok ciklikusan kiigazított költségvetési hiányának becslésére. Ehelyett a közkiadások növekedésének nyomon követését kellene a középpontba állítani. Ennek keretében minden kormány a gazdasági növekedési kilátásoknak és a várható adóbevételeknek megfelelő és a középtávú adósságcéllal összhangban lévő kiadásokat vállalna. Ezáltal a tagállamok nagyobb költségvetési mozgástérrel rendelkeznének, és nagyobb terük lenne a nemzeti döntéshozatalra (az érdekelt felekkel együttműködve) olyan, a Covid19 utáni helyreállítási tervek megvalósítása kapcsán, amelyek nagyobb hangsúlyt helyeznek a kormányoknak a gazdasági helyreállítás előmozdításában játszott szerepére. A makrogazdasági stabilitás fenntartása természetesen előfeltétele a tartós és inkluzív gazdasági növekedésnek. Az EGSZB továbbá úgy véli, hogy a makrogazdasági politika célja a fenntarthatóság a gazdasági növekedésben, a környezet megóvása és a társadalmi jóllét méltányos és fenntartható módon való megvalósítása. Ezen belül, mivel a szegénység fő oka a munkanélküliség és az alulfoglalkoztatottság, kiemelkedően fontos, hogy a gazdaság minél közelebb maradjon a teljes foglalkoztatottsághoz.

4.6. Az újjáépítési és helyreállítási szakaszban a szociális szempontoknak ugyanolyan súlyt kell kapniuk, mint a gazdasági dimenziónak. A fenntartható gazdasági tevékenység lényege e két dimenzió szoros kapcsolata. A gazdasági fenntarthatóság - így a tőkeberuházás - határozottan összefügg az ökológiai dimenzióval, például az erőforrások és az energia gazdaságos használatával, ugyanakkor a szociális dimenzióhoz is kapcsolódik, ahol a tisztességes bért és jó munkakörülményeket biztosító munkahelyek teremtése és megőrzése ugyanannyira fontos. Az EGSZB úgy véli, hogy az EU foglalkoztatási iránymutatásait aktualizálni kell a Covid19 fényében, és ehhez a munkaerőpiaci hatások értékelése szolgáltathatná a kiindulási pontot.

4.7. A 4.6. pontban foglaltaknak megfelelően a fenntartható gazdasági tevékenység támogatja az ökológiai dimenziót, és az európai zöld megállapodás lehetőséget jelenthet arra, hogy mind a gazdasági haszon (az egyes személyek és a társadalom egésze számára), mind a munkahelyteremtés megvalósuljon. Az EGSZB egyetért az Európai Bizottságnak azzal az álláspontjával, hogy az európai zöld megállapodás legyen az újjáépítés és helyreállítás egyik fő eleme, miközben kezelni kell a fenntartható gazdasági tevékenységre való átállásból fakadó esetleges negatív szociális hatásokat is.

4.8. Ugyanez vonatkozik konkrétan a digitalizációra is, ahol a hatékonyságra kell nagy hangsúlyt fektetni, miközben minimálisra kell csökkenteni a digitális szolgáltatásokra való átállás esetleges negatív hatásait. A Covid19-járvány rámutatott, mennyire fontos a digitális átállás az üzleti tevékenységek fenntartásához. Fel kell gyorsítani és ki kell terjeszteni a digitalizáció kkv-k körében történő elterjesztését valamennyi ágazatban, és a kezdeményezéseknek a gyakorlatközpontú promócióra és a digitális üzleti folyamatok kibővítésére kell koncentrálniuk a kkv-knál, valamint az informatikai biztonságra és a digitális készségek fejlesztésére. Ezenkívül a technológia szempontjából nyitott, a helyi kkv-k digitalizációjára törekvő digitális innovációs központokra van szükség. Az e-kormányzásnak is fontos szerepet kell játszania, lehetővé téve az online ügyintézési eljárásokat a korlátok megszüntetése és a folyamatok felgyorsítása érdekében. A digitális átállás során az állami hatóságok az e-kormányzási kezdeményezésekkel és a kkv-kra háruló bürokratikus és szabályozási terhek csökkentése révén teremtenének hozzáférhetőbb digitális környezetet a vállalkozók számára.

4.9. A jogállamiság és különösen a gazdasági kormányzás kulcsszerepet játszik a fenntartható gazdasági növekedés elérésében. A gazdasági kormányzás a társadalmi és gazdasági igazságosság biztosításának elengedhetetlen eszköze, a fenntarthatóság érdekében azonban megköveteli a társadalom különböző érdekcsoportjai véleményének és álláspontjának megértését és tiszteletben tartását, valamint azt, hogy megpróbálják kezelni e nézetkülönbségeket. E tekintetben sürgős lépésekre van szükség a szakszervezeti tagságok bővítése és a képviselettel jelenleg nem rendelkező, egyre szélesedő munkaerőcsoportok részvételének támogatása érdekében.

4.10. Alapvető fontosságú a magasabb termelékenység a demográfiai tendenciák ellensúlyozása érdekében, illetve az országok és régiók közötti, felfelé irányuló konvergencia támogatásához, különös tekintettel az EU olyan országaira és régióira, ahol a fenntartható gazdasági növekedés elősegítése érdekében átlagon felüli fejlődési és termelékenységi rátákra van szükség. Ahhoz, hogy a gazdaság a jövőben is fenntartható módon növekedhessen, fokozni kell a növekedési kapacitását, de csak addig a pontig, ameddig ez a növekedés még értéket teremt a gazdaság, a társadalom és annak tagjai számára. A nagyobb termelékenység ezért eszköz egy cél elérésére, amely nem más, mint jobb, az adott állás által megkövetelt készségekkel és képesítésekkel arányos élet- és munkakörülmények és környezet biztosítása. E tekintetben olyan stratégiákat kell követni, amelyek a dolgozók aktív részvételével javítják a vállalatok versenyképességét a hazai és világpiacokon, előmozdítva a munkaügyi kapcsolatok kedvező légkörét.

4.11. A Covid19-járvány meghatározó pont az EU életében, és a történelem az általunk adott válasz hatékonyságát nem a kijárási korlátozás gazdasági és társadalmi hatásai által sújtott egyének és háztartások támogatását célzó közvetlen intézkedések alapján ítéli majd meg, hanem annak alapján, hogy a közép- és hosszú távú válaszintézkedés mennyire eredményez olyan újjáépítést és helyreállítást, amely jelentős változást hoz az uniós polgárok millióinak életébe.

Kelt Brüsszelben, 2020. október 29-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCWHENG