A jogszabály mai napon ( 2024.03.29. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2021, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE

ajánlás tanácsi ajánlásra az euróövezet gazdaságpolitikájáról * 

(kiegészítő vélemény)

(COM(2019) 652 final) (2021/C 10/17)

Főelőadó: Judith VORBACH * 

Elnökségi határozat: 2020.5.28.
Jogalap: az eljárási szabályzat 32. cikkének (1) bekezdése és az eljárási szabályzat végrehajtási rendelkezései 29. cikkének a) pontja
Illetékes szekció: „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió”
Elfogadás a szekcióülésen: 2020.9.8.
Elfogadás a plenáris ülésen: 2020.10.29.
Plenáris ülés száma: 555.
A szavazás eredménye: 148/9/21
(mellette/ellene/tartózkodott)

Preambulum

Ez a vélemény egy nyomonkövetési csomag részét képezi, amely két véleményből: az euróövezet gazdaságpolitikájáról szóló ajánlásról (COM(2019) 652 final) kidolgozott jelen véleményből, valamint a 2020. évi éves fenntartható növekedési stratégia (COM(2019) 650 final) tárgyában kidolgozott véleményből áll. Céljuk az EGSZB korábbi javaslatainak *  naprakésszé tétele és részletesebb kidolgozása a legfrissebb fejlemények, a Covid19 hatása és az azt követő helyreállítás, valamint a jelenlegi európai szemeszter keretében közzétett különféle jelentések és ajánlások figyelembevételével. A véleménycsomag az uniós civil társadalom átfogó gazdaság-, szociál- és környezetpolitikai hozzájárulását tartalmazza az európai szemeszter következő, várhatóan 2020 novemberében kezdődő ciklusához. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot és a Tanácsot, hogy a szemeszter következő, őszi csomagjában és az azt követő intézményközi döntéshozatali folyamat során vegyék figyelembe ezeket az észrevételeket.

1. Következtetések és ajánlások

1.1. A Covid19 okozta külső eredetű, szimmetrikus sokk súlyosan érinti az euróövezet gazdaságát. Az Európai Bizottság 2020. tavaszi gazdasági előrejelzése szerint „az EU a történelme eddigi legmélyebb gazdasági recessziójának szakaszába lépett” * , míg a 2020. nyári gazdasági előrejelzés *  „még mélyebb recessziót és nagyobb eltéréseket” jósol.

1.2. Az egységes piac kiteljesítését, illetve gyors helyreállításának és teljes működőképességének biztosítását továbbra is a kiemelt prioritások egyikeként kell kezelni. Ez magában foglalja a szociális jogok európai pillérében foglalt 20 alapelv érvényesítését is.

1.3. Az előrejelzések szerint drámai növekedés várható a munkanélküliség, a szegénység és a gazdasági egyenlőtlenségek terén, amit jelentős számú vállalkozás csődje kísér majd. Ráadásul, bár a világjárvány az euróövezet valamennyi tagállamát érintette, gazdasági és társadalmi következményei nem azonosak. Mély recessziótól tartva az európai polgárok és a befektetők egyaránt óvatosak, és megbízhatóbb előrejelzésekre várnak. Az EGSZB figyelmeztet a további rendszerszintű kockázatokra is, amelyeket súlyos gazdasági zuhanás kísér, például a pénzügyi szektor instabilitása vagy deflációs tendenciák formájában.

1.4. Az EGSZB szolidaritásra szólít fel az euróövezeti tagállamok között, illetve a polgárok körében a társadalmakon belüli jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek csökkentése érdekében. A világjárványnak várhatóan komoly kihatásai lesznek a munkaerőpiacra és a szociális körülményekre az euróövezetben, így növekedni fog a munkanélküliség, a jövedelmi egyenlőtlenségek, a szegénység és a társadalmi kirekesztés. Az előrejelzések szerint az euróövezeti munkanélküliségi ráta 2020-ban 9,6%-ra fog emelkedni, 2021-ben pedig csak kismértékben, 8,6%-ra fog csökkenni, és ebben a tekintetben is jelentős különbségek lesznek a tagállamok, a régiók, de még a polgárok csoportjai között is. Az ifjúsági munkanélküliség ugrásszerű növekedése is várható, amit hatékony ifjúsági garanciával lehetne kezelni. Ezenfelül a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek kéz a kézben járnak a várható élettartam és a színvonalas oktatáshoz és egészségügyhöz való hozzáférés tekintetében fennálló egyenlőtlenségekkel. A jövőbeli uniós szakpolitikáknak gondosan figyelembe kell venniük a válságnak a hátrányos helyzetű csoportokra és a fogyatékkal élőkre gyakorolt hatását is.

1.5. Az EGSZB arra számít, hogy a világjárvány át fogja alakítani gazdaságunk szerkezetét, és új üzleti modellek jönnek létre. Európa már most is az élen jár a körforgásos gazdaság, a zöld gazdaságra való átállás és az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén. A digitalizáció gyors és eredményes megvalósítása felgyorsítaná az intelligens és zöld növekedés felé történő elmozdulást. Az EU-nak ezt az impulzust arra kell használnia, hogy megerősítse versenyelőnyeinket és gondoskodjon arról, hogy Európa vezető szerepet vállaljon az olyan elengedhetetlenül fontos területeken, mint a digitális ágazat, a mesterséges intelligencia, a technológia, a dekarbonizáció, valamint a fenntartható és körforgásos növekedés. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy most van itt az idő a cselekvésre, és nem akkor, amikor a Covid19-világjárvány véget ér.

1.6. Az EGSZB üdvözli a Tanács európai helyreállítási tervről szóló határozatát, amely tervnek fontos szerepet kell játszania Európa gazdasági helyreállításában, és segítenie kell a tagállamokat a világjárvány leküzdésében, továbbá garantálnia kell egy zökkenőmentes és fenntartható gazdasági fellendülést. A helyreállítási terveket össze kell kapcsolni a szociális jogok európai pillérének és a fenntartható fejlődési céloknak a végrehajtásával, egyúttal ösztönözniük kell a fenntartható és inkluzív növekedést.

1.7. Az EGSZB úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keret (MFF) kellene, hogy biztosítsa a fenntartható és inkluzív növekedés garantálásához és az EU stratégiai céljainak eléréséhez szükséges eszközöket. Az EGSZB ezért megjegyzi, hogy az Európai Tanács az Európai Parlament és az EGSZB által kértnél alacsonyabban állapította meg az MFF mértékét. Ráadásul a Next Generation EU-ban meghatározott, az MFF csökkentését kompenzálni hivatott összegeket törölték vagy drasztikusan leszállították. Az EGSZB szintén aggályosnak tartja az innovációs és kutatási beruházásokra, a digitalizációra és a Méltányos Átállást Támogató Alapra vonatkozó csökkentéseket, valamint a jogállamiság tiszteletben tartására vonatkozó kritériumok feladását.

1.8. A világjárvány fokozta az állami költségvetésekre nehezedő nyomást, az adósságszintek pedig várhatóan az euróövezet egészében növekedni fognak. Ugyanakkor kötelezettségvállalásokat tettek az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a digitalizáció előmozdítására, és a gazdasági és társadalmi helyreállítás biztosításához elengedhetetlenek a hozzáadott értéket ösztönző és minőségi munkahelyeket teremtő minőségi beruházások. Az EGSZB úgy véli, a kereslet klímaválság kezelését szolgáló fellendítésére, a jól fizetett munkahelyek előmozdítására és a szegénység felszámolására nemcsak azért van szükség, hogy önmagukban és önmaguktól elérjék a célkitűzéseket, hanem a gazdasági helyreállítás garantálásához is.

1.9. Az EGSZB úgy látja, hogy a mentesítési záradék életbe léptetése szükséges kezdeményezés volt, és figyelmeztet arra, hogy nem szabad visszatérni a világjárvány előtt hatályos szabályokhoz, mivel az megszorító intézkedésekhez vezetne a válsággal leginkább sújtott országokban, és megakadályozná a Next Generation EU-ból fakadó bármely előny kialakulását. Az EGSZB ezenfelül úgy véli, hogy a korszerűsített fiskális szabályoknak nem szabadna addig újra hatályba lépniük, amíg a munkanélküliség jelentősen nem esik vissza. Az EGSZB ezenfelül sürgeti a jólétre összpontosító és szolidaritáson alapuló gazdaságirányítás felé történő gyors átmenetet, amit például egy aranyszabály végrehajtásával lehetne megvalósítani.

1.10. Az uniós pénzeszközök felhasználására vonatkozó rugalmassági intézkedések gyors bevezetése, amely lehetővé teszi a tagállamok számára az alapok, a régiók és a szakpolitikai célkitűzések közötti átcsoportosítást, szükséges és hasznos megközelítés. Az EGSZB ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a tagállamoknak jelentősen javítaniuk kell programozási kapacitásukat, egyúttal gondoskodniuk kell arról, hogy minden célirányos pénzeszközt teljeskörűen felhasználjanak és hatékonyan alkalmazzanak, különösen a recesszió leküzdése szempontjából azonnali pozitív hatásokkal jelentkező beruházások és/vagy a fenntartható, inkluzív, digitális és karbonszegény gazdaságra való átállást elősegítő beruházások tekintetében.

1.11. Az európai szemeszter nemrég a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz középpontjába került. Az EGSZB megjegyzi azonban, hogy az olyan politikai szervek, mint az Európai Parlament és egyes nemzeti parlamentek csak kis mértékben vannak vagy egyáltalán nincsenek bevonva ebbe a folyamatba, ezért nem valósul meg elégséges mértékben a demokratikus felügyelet. A szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek szerepét szintén tovább kell fokozni.

1.12. Az EGSZB arra számít, hogy az euróövezeti bankok a mostani válság során a sokkhatások kiegyenlítőjének szerepét fogják betölteni azáltal, hogy a magánszemélyek számára lehetővé fogják tenni a szükséges likviditást és hitelt. A bankuniót azonnal meg kell valósítani, ideértve az európai betétbiztosítási rendszer végrehajtását is. A tőkepiaci unió megvalósításának hasonlóan kiemelt helyen kell szerepelnie a napirenden. Ezzel összefüggésben az EGSZB hangsúlyozza, hogy a pénzügyi szektor stabilitásának eléréséhez mennyire fontos a pénzügyi piac eredményes szabályozása.

1.13. Döntő fontosságú uniós szinten és az európai szemeszter révén olyan szociálpolitikákat végrehajtani, amelyekkel korrigálhatóak a piaci hiányosságok, illetve támogathatóak a nemzeti szintű piaci fejlemények. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tagállamok körében, illetve a tagállamokon belül tapasztalható erőteljes egyensúlyhiányok kezelése a gazdasági és társadalmi ellenálló képesség elérésének előfeltétele.

1.14. Az EGSZB úgy véli, hogy a kutatás-fejlesztésbe és a készségfejlesztésbe történő jelentős és gyors állami és magánberuházásnak azonnali prioritássá kell válnia, ha az EU kezelni akarja a zsugorodó és öregedő népesség jelentette kihívást, és meg akarja valósítani a digitalizációt. A kormányoknak készen kell állniuk az új innovatív ötletek ösztönzésére és a kísérletezés finanszírozására a magas növekedési potenciállal rendelkező ágazatokban.

1.15. A tagállami szociális védelmi rendszereket támogatni kell. Az euróövezet válságok során történő stabilizálására alkalmas reziliens és szolidaritáson alapuló struktúrák biztosításához létre kell hozni egy európai munkanélküli-járadék viszontbiztosítási rendszert a nemzeti rendszerek megerősítése érdekében, úgy, hogy a támogatást attól teszik függővé, hogy a nemzeti programokat stabilan finanszírozzák.

1.16. Az EGSZB felveti azt a kérdést, hogy az euróövezet tagállamai miként fognak reagálni a jelenlegi helyzetet követő időszakban érkező különböző aszimmetrikus sokkhatásokra, ha egy újabb válság csak egy vagy két tagállamot érintene. Az EGSZB úgy véli, hogy az euróövezet tagállamainak fokozott együttműködésre és speciálisan megtervezett eszközökre van szükségük ahhoz, hogy növeljék ellenálló képességüket, illetve a szimmetrikus és aszimmetrikus sokkhatások elnyelésére irányuló képességüket.

1.17. Az adókijátszás, az adóalap-erózió, a nyereségátcsoportosítás, a pénzmosás, továbbá a korrupció elleni küzdelem még mindig érzékeny és politikai szempontból nehéz kérdésnek számít több tagállamban. Az EGSZB határozott és felgyorsított ütemtervet szorgalmaz az adópolitikák reformjához, amely EU-szerte megszüntetné a kiskapukat és küzdene az adócsalás ellen, mivel egyre relevánsabb kérdésről van szó. A jövőbeli gazdasági, társadalmi és ökológiai kihívások kezelése érdekében modern uniós adóügyi menetrendet kell kialakítani, miközben ennek demokratikus megközelítését is javítani kell. Az EGSZB ugyanis már tavaly teljes mértékben támogatta az adóügyi kérdésekben a minősített többségi szavazásra és a rendes jogalkotási eljárásra való fokozatos áttérésről folytatott vita megkezdését, ugyanakkor elismerte, hogy minden tagállamnak, illetve minden európai intézménynek és testületnek mindig megfelelő lehetőséget kell biztosítani a döntéshozatali folyamatban történő részvételre. Az EGSZB kéri, hogy mihamarabb történjenek lépések az Európai Bizottság javaslatai alapján, a korábbi EGSZB-véleményekben ajánlott feltételek mellett * .

2. Bevezetés és általános megjegyzések

2.1. 2020 februárjában az EGSZB nagy többséggel elfogadta Az euróövezet gazdaságpolitikája (2020) című véleményét. Habár az euróövezet akkor még a növekedés időszakát élte, a gazdaságot aggasztó lassúság, valamint külső és belső egyensúlyhiány jellemezte. Azóta a Covid19-világjárvány gyors terjedésével - ami valamennyi tagállamra hatással volt - a gazdasági és társadalmi körülmények is drámai változáson mentek keresztül Európában és a világ többi részén egyaránt. Ez a szélsőséges, külső eredetű, szimmetrikus sokk hatással van a az euróövezet gazdaságára, illetve tovább súlyosbítja a szegénységet és a jövedelembeli egyenlőtlenségeket. Az Európai Bizottság 2020. tavaszi gazdasági előrejelzése szerint 2020-ban „az EU a történelme eddigi legmélyebb gazdasági recessziójának szakaszába lépett”. A 2020. nyári gazdasági előrejelzés megerősíti ezeket a komor kilátásokat, és „még mélyebb recessziót és nagyobb eltéréseket” jósol.

2.2. Európa a világ legnagyobb egységes piacával és második legszélesebb körben használt pénznemével büszkélkedhet. Az egységes fizetőeszközben rejlő teljes potenciált azonban csak akkor lehet kihasználni, ha minden tagállam bevezeti az eurót, és megvalósul a gazdasági és monetáris unió (GMU). Habár az Európai Bizottság növekvő érdeklődést mutat az euró szerepének világszerte történő megerősítése iránt, ez csak akkor valósítható meg, ha a recessziót a lehető legnagyobb mértékben mérsékeljük, és garantáljuk a dinamikus és inkluzív fenntartható növekedést közvetlenül a recessziót követő időszakban. Ezért szükséges a tagállamokat egy egységes és célirányos közös uniós stratégia révén támogatni. Június 11-i beszédében az eurócsoport elnöke elismerte, hogy „[a]z összehangolás, különösen az euróövezeten belül, kulcsfontosságú az eltéréseknek és az egyensúlyhiányok kialakulásának a megelőzése szempontjából. A közös valuta védelme ugyanolyan fontos, mint az egységes piac védelme. Ez a kettő tulajdonképpen elválaszthatatlan egymástól” * .

2.3. Az egységes piac az Európai Unió egyik legfigyelemreméltóbb vívmánya. Lehetővé tette a tagállamok közötti szabad és zökkenőmentes kereskedelmet, hozzájárulva a gazdasági jólét megteremtéséhez és ahhoz, hogy az Unió a világ legmagasabb életszínvonallal rendelkező térségeinek egyike legyen. Az egységes piac kiteljesítését, illetve gyors helyreállításának és teljes működőképességének biztosítását továbbra is kiemelt prioritásként kell kezelni, figyelembe véve a brexitről folytatott tárgyalásokat és annak lehetséges hatásait. Ebbe beletartozik egy olyan szociális menetrend, amely a felfelé irányuló szociális konvergenciával kapcsolatos intézkedések révén tisztességes és jobb munkafeltételeket biztosít, valamint a jövedelem és a vagyon egyenlőbb elosztása. A társadalmi konvergenciát célzó intézkedések végrehajtása és a munkakörülmények javítása érdekében megfelelően érvényesíteni kell a szociális jogok európai pillérének 20 alapelvét, például az „azonos munkahelyen egyenlő munkáért egyenlő díjazás” elvét. Mérni kell továbbá a világjárványnak a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos terv terén tett előrelépésre gyakorolt negatív hatásait, és az EU-nak törekednie kell az eredeti határidők betartására.

2.4. A tavaszi előrejelzésben az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy „a világjárvány súlyos következményekkel járt a fogyasztói kiadásokra, az ipari teljesítményre, a beruházásokra, a kereskedelemre, a tőkeáramlásokra és az ellátási láncokra nézve”, és várhatóan a munkaerőpiacra is súlyos hatással lesz. Az Európai Bizottság azt is megjegyezte, hogy „fennáll annak a kockázata, hogy a világjárvány drasztikus és tartós változásokat hoz, ami a globális értékláncokhoz és a nemzetközi együttműködéshez való viszonyulást illeti.” De további, lefelé mutató kockázatok is vannak. Ilyen a világjárvány súlyossága, a csőd, a pénzügyi szektor válsága, a likviditási problémák és a megnehezített tárgyalások. A munkaerőpiac hosszú távú sérüléseket szenvedhet. A nyári gazdasági előrejelzés azt jósolja, hogy az euróövezet gazdasága 2020-ban 8,75%-os mértékben fog zsugorodni, míg az EU gazdaságának egésze tekintetében 8,3%-os csökkenés várható.

2.5. A Covid19-világjárvány okozta külső eredetű, szimmetrikus, eddig nem tapasztalt mértékű sokkhatást követően az előrejelzések szerint drámai növekedés várható a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek terén, amit jelentős számú vállalkozás csődje kísér majd. Bár a világjárvány az euróövezet valamennyi tagállamát érintette, gazdasági és társadalmi következményei nem azonosak. Egyes uniós országokban ezek a hatások tovább fogják súlyosbítani a már meglévő társadalmi problémákat. A GDP-re vonatkozó 2020-as előrejelzések a 4,6%-os (Lengyelország) és a 11,2%-os csökkenés (Olaszország) között mozognak, a visszaesés mértéke pedig 2021-ben várhatóan jelentős eltérést mutat majd a különböző tagállamok és régiók között. A hitelhez való hozzáférés és a hitelfelvétel költségei tekintetében a tagállamok között fennálló eltérések, valamint a gazdasági, szociális és környezetvédelmi politikák európai koordinációjának hiánya hatással lehet a tagállamok válságkezelési képességére. A gazdaságok újraindításához szükséges beruházások finanszírozásának képessége tekintetében fennálló különbségek szintén torzíthatják az egyenlő versenyfeltételeket az euróövezeten belül. Ezenkívül a tagállamok és régiók között tartósan fennálló egyenlőtlenségek a szegényebb országokból a gazdagabb országokba történő migrációhoz vezethetnek, ami a képzett munkaerő elvándorlását és egyéb társadalmi problémákat okozhat.

3. A Covid19 következményei

3.1. A helyzet még napjainkban, a világjárvány kitörése után több hónappal is bizonytalan, az előrejelzések havonta változnak, a kockázatok pedig összeadódnak. Jelenleg senki nem tudja megjósolni, hogy vajon egy W-alakú kettős recessziós hullámmal kell megküzdenünk, amelyet fellendülés követ, vagy egy ennél is összetettebb, tartós recessziós völggyel, amelyet egy későbbi és lassabb fellendülés kísér. Mély recessziótól tartva az európai polgárok és a befektetők egyaránt óvatosak, és megbízhatóbb előrejelzésekre várnak. Az EGSZB kiemeli, hogy a várakozások fontos szerepet játszanak a makrogazdasági keresletben. Az Európai Költségvetési Tanács már kifejtette, hogy 2021-ben nagyobb és tartósabb fiskális támogatásra is szükség lesz, mivel a korlátozó intézkedések enyhítése az eredetileg vártnál lassabban fog haladni, és a fogyasztók valószínűleg elővigyázatossági tartalékokat képeznek. Ha mind a belföldi, mind a külföldi magánháztartások és cégek visszafogják kiadásaikat, a kereslet fenntartásának egyetlen módját a kormányzati kiadások jelentik, amelyekhez laza monetáris politika társul * . Az EGSZB kifejezetten támogatja ezt az álláspontot, és figyelmeztet a további rendszerszintű kockázatokra is, amelyeket súlyos gazdasági zuhanás kísér, például a pénzügyi piacok instabilitása vagy deflációs tendenciák formájában.

3.2. A világjárvány fokozta az állami költségvetésekre nehezedő nyomást, az adósságszintek pedig várhatóan az euróövezet egészében növekedni fognak, de ebben az esetben is nagyon nagy eltérésekre lehet számítani a tagállamok között. Néhány ország magas adósságszinttel lépett be a világjárványba. Ugyanakkor kötelezettségvállalásokat tettek az éghajlatváltozás elleni küzdelemre és a digitalizáció előmozdítására, és a gazdasági és társadalmi helyreállítás biztosításában kulcsszerepet fognak betölteni a hozzáadott értéket ösztönző és minőségi munkahelyeket teremtő minőségi beruházások. Az EU-nak törekednie kell az állami és magánberuházások közötti pozitív szinergiák hatásainak kiaknázására, és koordinálnia kell a strukturális programok jövőbeli végrehajtását.

3.3. Az egészségügyi válságot követően az egész EU-ban jelentős visszaesés volt tapasztalható a keresletben és a kínálatban egyaránt. „A járvány kezdetben kínálati sokk-ként hatott, de másodlagos hatásai mára erőteljes aggregált keresleti sokkhatást generáltak. Az általános hatás [...] attól függ majd, hogy e két sokkhatás közül melyik fog dominálni...” * . A világjárvány legsúlyosabban a kis- és középvállalkozásokat érintette, és sok közülük csődbe fog menni, ha nem állnak rendelkezésre konkrét és realisztikus tervek a kkv-k megmentésére. Az EU központi szinten már cselekedett, de most a tagállamokon a sor, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket összehangolt módon azokon a területeken használják fel, illetve sürgősen oda csoportosítsák át, ahol arra a legnagyobb szükség van. Az Európai Bizottságnak ezért gondosan nyomon kell követnie a rendelkezésre álló források ezzel összefüggő felhasználását.

3.4. A legtöbb tagállam által alkalmazott korlátozó intézkedések rávilágítottak a hosszú ellátási láncok gyenge pontjaira, és arra, hogy milyen negatív hatásokkal jár az, ha a kritikus ágazatok külső beszállítóktól függenek. Ezért uniós szinten egyértelmű és gondosan kimunkált stratégiai terv kidolgozására van szükség, amelyben az állami beruházások ösztönzik a magánberuházásokat. A magánszektor nagymértékben meghatározhatja függőségi szintjét a nyersanyagok, az emberi erőforrások, a logisztika stb. szállítási helyének megválasztásával. Az új ipari stratégiának hozzá kell járulnia e függőség csökkentéséhez. Emellett uniós és tagállami szinten megbeszéléseket kell folytatni az egyes kulcsfontosságú ágazatokban, különösen az egészségügyben megvalósuló nemzeti termelésről.

3.5. Az EGSZB már kifejtette, hogy „szükséges az Unión belüli integrált ipari értékláncok (újjá)építése az európai stratégiai autonómia és gazdasági ellenálló képesség növelése érdekében” * . Június 13-án az Európai Központi Bank (EKB) elnöke kifejtette, hogy „az ellenállóképesebb ellátási lánc kiépítésének igénye lehet az a hajtóerő, amelyre szükségünk van az egységes piac kiteljesítéséhez” * . Ez segíthet a tisztességes és hatékony munkahelyek megóvásában, támogathatja a vállalatokat a hozzáadottérték-teremtésben, a versenyképesség növelésében, a függőség csökkentésében, a kedvezőtlen demográfiai tendenciák kezelésében és a felfelé irányuló konvergencia megvalósításában.

3.6. A világjárvány a munkaerőpiacra és a társadalmi körülményekre is súlyos hatással lesz az euróövezetben. A Covid19-válság várhatóan lényegesen megnöveli a munkanélküliséget, a jövedelmi egyenlőtlenségeket, a szegénységet és a társadalmi kirekesztést. A 2020. tavaszi előrejelzések szerint az euróövezeti munkanélküliségi ráta 2020-ban 9,6%-ra fog emelkedni, 2021-ben pedig csak kismértékben, 8,6%-ra fog csökkenni, és ebben a tekintetben is jelentős különbségek lesznek a tagállamok, a régiók, de még a polgárok csoportjai között is. Egyes ágazatok - például az idegenforgalom, a gasztronómia, a légi közlekedés és a kultúra - hosszú távon érintettek lehetnek. Az erőteljes stabilizációs intézkedések ellenére számos polgár bevétele vélhetően továbbra is bizonytalan. A járvány hatásai azokat sújtották leginkább, akik már a válság előtt is kiszolgáltatott helyzetben voltak. Számos olyan munkahelyet, amelyről a válság során kiderült, hogy elengedhetetlenül fontos, a munkaerőpiac nagymértékben alulfizet és alulértékel. A jövőbeli uniós szakpolitikákban gondosan figyelembe kell venni a válságnak a hátrányos helyzetű csoportokra és a fogyatékkal élőkre gyakorolt hatását. Emellett az ifjúsági munkanélküliség ugrásszerű növekedése várható, ami rámutat arra, hogy hatékony és megerősített ifjúsági garanciára és foglalkoztatástámogató programokra van szükség.

3.7. Az EGSZB arra számít, hogy a világjárvány át fogja alakítani gazdaságunk szerkezetét, és új üzleti modellek jönnek létre. Egy ágazatonkénti elemzés rámutatott, hogy a különbségek kisebb vagy nagyobb mértékben már most is észrevehetőek. Ha minden válság egyben lehetőség is, akkor a mostanit arra kell kihasználnunk, hogy megerősítsük versenyelőnyeinket és gondoskodjunk arról, hogy Európa vezető szerepet vállaljon az olyan elengedhetetlenül fontos területeken, mint a digitális ágazat, a mesterséges intelligencia, a technológia, a dekarbonizáció, a fenntartható és körforgásos növekedés, valamint az inkluzív gazdaság. Ehhez erőteljesen összpontosítani kell a kutatást és innovációt, továbbá a kompetenciák és készségek fejlesztését szolgáló beruházásokra. A biztos, megjósolható és versenyen alapuló politikai keret a magánberuházások számára kedvező környezet fontos része. Összességében az EU-nak biztosítania kell a vállalatok számára a megfelelő feltételeket a digitális és zöld átállás levezényléséhez, oly módon, amelynek eredményeként új üzleti tevékenységek és munkahelyek jönnek létre, tehát egyidejűleg többszörös előnyök keletkeznek.

3.8. A világjárvány által okozott halálesetek száma, illetve a társadalmi és gazdasági utóhatásai nagy kihívást jelentenek az EU számára. Most minden eddiginél nagyobb szükség van arra, hogy az euróövezet kifejezze szolidaritását és erősebben kerüljön ki a válságból. Az EGSZB határozott lépéseket szorgalmaz nemzeti szinten a társadalmakon belüli jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek csökkentése érdekében, mivel ezek kéz a kézben járnak a várható élettartam és a színvonalas oktatáshoz és egészségügyhöz való hozzáférés tekintetében fennálló egyenlőtlenségekkel.

3.9. Egy jól összehangolt európai egészségügyi politika fontos eszköz lenne a világjárvány legyőzéséhez, lehetővé téve a tagállamok közötti együttműködést és támogatást. A Covid19 terjedése elleni küzdelemben hasznosnak és megfelelőnek ítélt gyógyászati termékek egyenletes elosztása az európai egészségügyi politika egyik prioritása kell, hogy legyen, a tagállamok közötti szolidaritás bizonyítékaként. A pandémia legyőzése nélkül nem lesz erős és fenntartható gazdasági fellendülés.

4. Gazdasági és társadalmi helyreállítás

4.1. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy most van itt az idő a cselekvésre, és nem akkor, amikor a Covid19-világjárvány véget ér. A politikai fellépésnek és a reformfolyamatoknak a jelentős bizonytalanság idején is folytatódniuk kell. Ezt azt jelenti, hogy gyorsan tovább kell vinni a rég esedékes vitákat, például a gazdasági kormányzás felülvizsgálatát, az európai szemeszter átdolgozását, valamint az Európa jövőjéről szóló konferencia megindítását, és tettekre kell váltani az olyan fontos politikákat, mint például a fenntartható fejlődési célok szabályozási keretbe történő beépítését. A Covid19-válság lehetőségnek is tekinthető, ha az EU elég bátor ahhoz, hogy megragadja az alkalmat.

4.2. Az EGSZB üdvözli a Tanács európai helyreállítási tervről szóló határozatát. Jóllehet a szóban forgó összegek makroökonómiai értelemben szerénynek mondhatók, hatalmas lépés ez, mivel megerősíti az EKB „minden tőlünk telhetőt megteszünk” álláspontját, amelyet jelenleg az EU egésze is képvisel. A többéves pénzügyi keret részeként végrehajtott Next Generation EU-nak fontos szerepet kell játszania Európa gazdasági helyreállításában, és segítenie kell a tagállamokat a világjárvány leküzdésében, továbbá garantálnia kell egy zökkenőmentes és fenntartható gazdasági fellendülést. Ugyanakkor még mindig van néhány orvoslásra szoruló hiányosság. Garantálni kell, hogy ne jelenjen meg a negatív feltételhez kötöttség kockázata az országspecifikus ajánlásokban és az európai szemeszterben, amelyek még inkább kötelezővé válnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben betöltött szerepükön keresztül. A gazdaság helyreállítását célzó terveknek a fenntartható és inkluzív növekedés fokozására kell irányulniuk azáltal, hogy nagyobb hangsúlyt helyeznek a fenntartható fejlődési célokra és a szociális jogok európai pillérére. Az egyes tagállamok társadalmi-gazdasági helyzetét is figyelembe kell venni.

4.3. Az EGSZB nagyra értékei, hogy az EU és a tagállamok azonnal reagáltak a Covid19-világjárvány kitörésére. Az EGSZB úgy véli, hogy a következő többéves pénzügyi keret (MFF) kellene, hogy biztosítsa az EU számára a fenntartható és inkluzív növekedés garantálásához, a zökkenőmentes működéshez és a stratégiai céljainak eléréséhez szükséges eszközöket. Eszerint kellő finanszírozást kell biztosítani a K+F-hez, a digitális technológiákhoz és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. A többéves pénzügyi keretnek emellett megfelelő prioritásokat kell meghatároznia az euróövezethez tartozó tagállamok közötti és az EU egészében megjelenő kohézió javítása érdekében. Az EGSZB ezért megjegyzi, hogy a tanácsi csúcstalálkozón a többéves pénzügyi keret mértékét az EU-27 bruttó nemzeti jövedelmének (GNI) 1,05%-ában határozták meg, ami elmarad a GNI Európai Parlament és EGSZB által kért 1,3%-ától, de még az EU-27 bruttó nemzeti jövedelmének 1,1%-ától is, amelyre 2018 májusában tettek javaslatot. Ráadásul a Next Generation EU-ban meghatározott, az MFF csökkentését a például a kohéziós politikákat érintően kompenzálni hivatott összegeket végül törölték vagy drasztikusan leszállították. Az EGSZB aggályosnak tartja az innovációs és kutatási beruházásokra, a digitalizációra és a Méltányos Átállást Támogató Alapra vonatkozó csökkentéseket is, valamint a jogállamiság tiszteletben tartására vonatkozó kritériumok feladását. Végezetül az EGSZB azt kéri, hogy hozzanak gyors és határozott intézkedéseket a kiegészítő saját források bevonása érdekében.

4.4. Az EGSZB ajánlja a kínálat- és keresletoldali intézkedések közötti megfelelő egyensúly fenntartását. Ami a keresleti oldalt illeti, teljes mértékben szem előtt kell tartani, hogy a klímaválság kezelését szolgáló beruházások fellendítése az euróövezetben, a munkanélküliség elleni küzdelem, a jól fizetett munkahelyek előmozdítása és a szegénység felszámolása önmagukban nemcsak célkitűzések, hanem az aggregált keresletre is pozitív hatással vannak, és ezáltal elősegíthetik a gazdasági fellendülést.

4.5. Az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) rendelkezik az olyan sokkhatások kezeléséhez szükséges eszközökkel, mint amilyen a Covid19. 2020. április 9-én az eurócsoport egy 540 milliárd EUR összegű átfogó csomagot fogadott el, amely magában foglal egy 240 milliárd EUR összegű hiteleszközt (a pandémiás válsághelyzet kezelését célzó támogatást), amely az ESM szigorított feltételekhez kötött hitelkeretén alapul és az euróövezet valamennyi országa számára rendelkezésre áll. 2020. május 15-én az ESM Kormányzótanácsa megállapodott abban, hogy a pandémiás válsághelyzet kezelését célzó támogatást hozzáférhetővé teszi az euróövezethez tartozó tagállamok számára. A Kormányzótanács fog határozni az egyes országok által kérelmezett támogatás odaítéléséről az Európai Bizottság által - az EKB-val egyeztetve és az ESM-mel *  együttműködésben - készített értékelés alapján.

4.6. Az EGSZB úgy véli továbbá, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum mentesítési záradékának gyors életbe léptetése szükséges kezdeményezés volt. Az EGSZB ugyanakkor tudomásul veszi az Európai Költségvetési Tanács azon ajánlását, miszerint 2021 tavaszán pontosításokkal kell szolgálni a kilépés vagy felülvizsgálat időzítéséről és feltételeiről. Az EGSZB ezzel összefüggésben figyelmeztet arra, hogy nem szabad túl korán visszatérni a világjárvány előtt hatályos szabályokhoz, mivel az megszorító intézkedésekhez vezetne a válsággal leginkább sújtott országokban, és megakadályozná a Next Generation EU-ból fakadó bármely előny kialakulását. Ezenfelül új fiskális szabályoknak nem szabadna újra hatályba lépniük addig, amíg a munkanélküliség jelentősen nem esik vissza.

4.7. Az EGSZB sürgeti a jólétre összpontosító és szolidaritáson alapuló gazdaságirányítás felé történő gyors átmenetet. Az EGSZB egyetért az Európai Költségvetési Tanács azon igényeivel, hogy kezelni kell azt a tendenciát, hogy a kormányzati beruházásokat visszafogják az államháztartást érő nyomás esetén, és üdvözli az Európai Költségvetési Tanács nyitottságát egy aranyszabály végrehajtására, valamint a fiskális szabályokban rejlő múltbeli hiányosságok leküzdésére irányuló azon ajánlásait, amelyek a kormányzati beruházások védelmére összpontosítanak, ideértve egy központi közös fiskális eszközrendszer végrehajtását * . Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a gazdaságirányítási keret korszerűsítésének felgyorsítása érdekében folytassa a folyamatban lévő felülvizsgálatot. Példának okáért a rendkívül expanzív monetáris politika ellenére még mindig fennáll a defláció veszélye.

4.8. Az EU aktívan próbálta mozgósítani a rendelkezésre álló pénzeszközöket, hogy a tagállamok azonnal reagálni tudjanak a világjárvány kitörésére. Az EGSZB üdvözli az uniós pénzeszközök felhasználására vonatkozó rugalmassági intézkedések gyors bevezetését, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára az alapok, a régiók és a szakpolitikai célkitűzések közötti átcsoportosítást. Az EGSZB ugyanakkor figyelmeztet arra, hogy a tagállamoknak jelentősen javítaniuk kell programozási kapacitásukat, egyúttal gondoskodniuk kell arról, hogy minden célirányos pénzeszközt teljeskörűen felhasználjanak és hatékonyan alkalmazzanak. A pénzeszközöket a recesszió leküzdése szempontjából azonnali pozitív hatásokkal jelentkező beruházásokra és/vagy az uniós tagállamok fenntartható, inkluzív, digitális és karbonszegény gazdaságra való átállását elősegítő beruházásokra kell fordítani. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy adjon strukturált áttekintést a rendelkezésre álló összes erőforrásról és pénzeszközről.

4.9. Az európai szemeszter az Unió kulcsfontosságú tervezési, figyelemmel kísérési és irányítási eszköze, és nemrég a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz középpontjába került. Az EGSZB elismeri az európai szemeszter folyamatának bejelentett reformját és a helyreállítási intézkedések összehangolására javasolt új szerepét, amelyet az európai zöld megállapodás * , a szociális jogok európai pillére *  és az ENSZ által meghatározott fenntartható fejlődési célok *  alapelveinek teljes tiszteletben tartása mellett kell betöltenie. Az EGSZB megjegyzi azonban, hogy az olyan politikai szervek, mint az Európai Parlament és egyes nemzeti parlamentek csak kis mértékben vannak vagy egyáltalán nincsenek bevonva ebbe a folyamatba, ezért nem valósul meg elégséges mértékben a demokratikus felügyelet. A szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek szerepét szintén tovább kell fokozni.

4.10. Az EGSZB véleménye szerint rendkívül hasznos lenne, ha az uniós költségvetés rugalmasabb lehetne a kedvezőtlen sokkhatások kezelése során, különösen akkor, ha azok nem gazdasági eredetűek. Az EGSZB azt ajánlja, hogy az EU folytasson olyan szakpolitikákat, amelyek révén válság idején azonnal javítható a tagállami együttműködés. Jobb eljárásmódokkal és fokozott együttműködéssel Európa képes lenne azonnal és összehangoltan reagálni bármilyen katasztrófára.

4.11. Másrészről a bankok erre a válságra jobban fel voltak készülve, mint a 2008-as pénzügyi válságra. Az EGSZB arra számít, hogy az euróövezeti bankok a mostani válság során a sokkhatások kiegyenlítőjének szerepét fogják betölteni azáltal, hogy a magánszemélyek és a vállalkozások számára lehetővé fogják tenni a szükséges likviditást és hitelt. A bankuniót a lehető leghamarabb meg kell valósítani, ideértve az európai betétbiztosítási rendszer végrehajtását is. Ezenfelül a tőkepiaci unió megvalósításának hasonlóan kiemelt helyen kell szerepelnie az EU napirendjén. Az EGSZB hangsúlyozza továbbá, hogy a pénzügyi szektor stabilitásának eléréséhez mennyire fontos a pénzügyi piac eredményes szabályozása.

4.12. Az EGSZB kiemeli, hogy a belső és külső egyensúlyhiányok és az egyenlőtlenségek felszámolása egyrészt azt jelenti, hogy uniós szinten és az európai szemeszter révén olyan szociálpolitikákat kell végrehajtani, amelyekkel korrigálhatóak a piaci hiányosságok, illetve támogathatóak a nemzeti szintű piaci fejlemények. Másrészt minden uniós gazdaságpolitikai intézkedésben - a pénzügyi piac szabályozásától kezdve a klímaválság és a Covid19-válság elleni küzdelemre irányuló intézkedésekig - figyelembe kell venni az elosztási hatásokat. Ezenfelül a háztartások jóléte egyre nagyobb mértékben függ az olyan európai tényezőktől, mint például az egyoldalú költségvetési politikák, a gyenge szociális dimenzió és a GMU kiteljesítésének elhalasztása. Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a tagállamok körében, illetve a tagállamokon belül tapasztalható erőteljes egyensúlyhiányok kezelése a gazdasági és társadalmi ellenálló képesség elérésének előfeltétele.

5. További lépések

5.1. Az EGSZB úgy véli, hogy a kutatás-fejlesztésbe és a készségfejlesztésbe történő jelentős és gyors állami és magánberuházásnak prioritássá kell válnia, ha az EU kezelni akarja a zsugorodó és öregedő népesség jelentette kihívást, és meg akarja valósítani a digitalizációt. Az EGSZB már korábban kifejtette, hogy „az európai munkavállalók számára képzést, átképzést, továbbképzést és egész életen át tartó tanulási programokat kell biztosítani, hogy teljes mértékben részesedhessenek a technológiai változás előnyeiből” * . A kormányoknak készen kell állniuk az új innovatív ötletek ösztönzésére és a kísérletezés finanszírozására a magas növekedési potenciállal rendelkező ágazatokban.

5.2. A súlyos nehézségek elkerülése érdekében támogatni kell a tagállami szociális védelmi rendszereket. Az euróövezet válságok során történő stabilizálására és a tagállamok szociális védelmi rendszereinek konszolidálására alkalmas reziliens és szolidaritáson alapuló struktúrák biztosításához létre kell hozni egy európai munkanélküli-járadék viszontbiztosítási rendszert. A többi munkanélküliségi rendszerhez hasonlóan ez is egy automatikus stabilizáló eszközként működne, ugyanakkor nagyobb recesszió esetén támogatná a nemzeti munkanélküliségi biztosítási rendszereket. Ezenkívül a nemzeti rendszerek megszilárdítását is szolgálná azáltal, hogy a támogatásokat a nemzeti rendszerek stabil és szolidaritáson alapuló finanszírozásának feltételéhez kötné. A szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatást nyújtó európai eszköz (SURE) létrehozása egy megfelelő irányba tett lépés, de ennél többre van szükség.

5.3. A 2020. május végi európai bizottsági becslések azt mutatják, hogy a zöld gazdaságra való átállás és a digitális transzformáció megvalósítása érdekében az EU-nak évente legalább 595 milliárd EUR összeget kell beruháznia * . Az EGSZB úgy gondolja, hogy a gazdaságélénkítésnek teljes mértékben összhangban kell lennie az európai zöld megállapodás és a fenntartható fejlődési célok alapelveivel. Európa már most is az élen jár a körforgásos gazdaság, a zöld gazdaságra való átállás és az éghajlatváltozás elleni küzdelem terén. Az EGSZB véleménye szerint a digitalizáció gyors és eredményes megvalósítása felgyorsítaná az intelligens és környezetbarát növekedés felé történő elmozdulást.

5.4. Az EGSZB már több alkalommal is figyelmeztetett arra, hogy „minél tovább folytatódik valódi beruházási terv nélkül a jelenlegi takarékossági politika, annál nagyobb veszélybe kerül a jólét Európában” és hogy „egyértelműen hiányzik a stratégiai jövőkép és a jövőbeli gazdasági és pénzügyi válságokra való megfelelő reagálás képessége”. Ezenkívül 2018 elején az EGSZB hangsúlyozta, hogy „új pénzügyi eszközöket kell kidolgozni a válságok megelőzése és a prociklikus intézkedések semlegesítése érdekében” * . Az EGSZB ismételten kéri, hogy hozzanak olyan célzott intézkedéseket az államháztartásra nehezedő nyomás csökkentése érdekében, amelyek nagyobb mozgásteret biztosítanának a külső sokkhatások kezelése során.

5.5. AZ EGSZB felveti azt a kérdést, hogy az euróövezet tagállamai miként fognak reagálni a jelenlegi helyzetet követő időszakban érkező különböző aszimmetrikus sokkhatásokra és a várhatóan nehéz helyreállításra, figyelembe véve azt a bizonytalanságot, amellyel az euróövezetnek továbbra is szembesülnie kell. Vajon ugyanilyen azonnali és gyors lenne az EU válasza, ha egy újabb válság csak egy vagy két tagállamot érintene az euróövezetben? Az EGSZB szerint egy ilyen aszimmetrikus sokkhatás - bár semmiképpen sem kívánatos - döntő jelentőségű szolidaritási teszt lenne az Unió és az európai projekt egésze számára. Az EGSZB úgy véli, hogy az euróövezet tagállamainak fokozott együttműködésre és speciálisan megtervezett eszközökre van szükségük ahhoz, hogy növeljék ellenálló képességüket, illetve a szimmetrikus és aszimmetrikus sokkhatások elnyelésére irányuló képességüket. A gazdasági reziliencia megerősítésén felül a munkaerőpiaci és társadalmi ellenálló képességet is fejleszteni kell. E cél elérésének egyik kulcsfontosságú tényezője a szociális partnerek és a civil társadalmi szervezetek nagyobb szerepvállalása valamennyi, nemzeti és uniós szintű folyamatban * .

5.6. Mivel az államháztartási hiányok és adósságok szintje Unió-szerte nő, újra kell gondolnunk az adókhoz és az adókat érintő minden más összetevőhöz való hozzáállásunkat. Az adókijátszás, az agresszív adótervezés, az adóalap-erózió, a nyereségátcsoportosítás, a pénzmosás, továbbá a korrupció elleni küzdelem politikai szempontból számos tagállamban nehéz kérdésnek számít, de nem engedhetjük meg tovább magunknak azt a luxust, hogy úgy teszünk, mintha nem tudnánk ezekről. Az EGSZB szorgalmazza az adópolitikák határozott reformját, amely EU-szerte megszüntetné a kiskapukat és küzdene az adócsalás ellen. Az EGSZB továbbá jól összehangolt költségvetési politikát szorgalmaz annak érdekében, hogy az euróövezetben javuljon a monetáris helyzet, az államháztartás fenntarthatósága és a sokkhatásokkal szembeni ellenálló képesség. Az EGSZB megerősíti a tagállamoknak és az európai intézményeknek szóló ajánlásait is, melyek szerint fel kell gyorsítani az adókikerülés és adókijátszás elleni küzdelem ütemterveit, mivel egyre relevánsabb kérdésről van szó. A jövőbeli gazdasági, társadalmi és ökológiai kihívások kezelése érdekében modern uniós adóügyi menetrendet kell kialakítani, miközben ennek demokratikus megközelítését is javítani kell. Az EGSZB ugyanis már tavaly teljes mértékben támogatta az adóügyi kérdésekben a minősített többségi szavazásra és a rendes jogalkotási eljárásra való fokozatos áttérésről folytatott vita megkezdését, ugyanakkor elismerte, hogy minden tagállamnak, illetve minden európai intézménynek és testületnek mindig megfelelő lehetőséget kell biztosítani a döntéshozatali folyamatban történő részvételre. Az EGSZB kéri, hogy mihamarabb történjenek lépések az Európai Bizottság vonatkozó javaslatai alapján, a korábbi EGSZB-véleményekben ajánlott feltételek mellett * .

Kelt Brüsszelben, 2020. október 29-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG

MELLÉKLET

A következő módosító indítványokat, amelyeknél a támogató szavazatok száma az összes leadott szavazat legalább egynegyede volt, a vita során elutasították.

1.17. pont

A következőképpen módosítandó:

1.17 Az adókijátszás, az adóalap-erózió, a nyereségátcsoportosítás, a pénzmosás, továbbá a korrupció elleni küzdelem még mindig érzékeny és politikai szempontból nehéz kérdésnek számít több tagállamban. Az EGSZB szorgalmazza az adópolitikák határozott reformját, amely EU-szerte megszüntetné a kiskapukat és küzdene az adócsalás ellen. Emellett az EGSZB támogatja az Európai Bizottság minősített többségi szavazással kapcsolatos kezdeményezését, és fontosnak tartja, hogy azt fokozatosan, de haladéktalanul megvalósítsák.

Indokolás

Az adóügyekben a minősített többségi szavazás rendkívül érzékeny téma, amely mélyreható következményekkel jár az országok gazdasági kérdésekkel kapcsolatos szuverenitására nézve. Jól megalapozott okai voltak annak, hogy az adózás az EU-Szerződésben nemzeti hatáskörbe tartozzon. Ezen okok jelentősége nem csökkent. A szuverenitás terén történő módosítás akadályozhatja a gazdasági és társadalmi ellenálló képesség megvalósítását is. A kérdések összetettségére tekintettel az EGSZB minősített többségi szavazással kapcsolatos új álláspontját nem kellene itt néhány mondatban megemlíteni.

5.6. pont

Az alábbiak szerint módosítandó:

5.6 Mivel az államháztartási hiányok és adósságok szintje Unió-szerte nő, újra kell gondolnunk az adókhoz és az adókat érintő minden más összetevőhöz való hozzáállásunkat. Az adókijátszás, az agresszív adótervezés, az adóalap-erózió, a nyereségátcsoportosítás, a pénzmosás, továbbá a korrupció elleni küzdelem politikai szempontból számos tagállamban nehéz kérdésnek számít, de nem engedhetjük meg tovább magunknak azt a luxust, hogy úgy teszünk, mintha nem tudnánk ezekről. Az EGSZB szorgalmazza az adópolitikák határozott reformját, amely EU-szerte megszüntetné a kiskapukat és küzdene az adócsalás ellen. Az EGSZB továbbá jól összehangolt költségvetési politikát szorgalmaz annak érdekében, hogy az euróövezetben javuljon a monetáris helyzet, az államháztartás fenntarthatósága és a sokkhatásokkal szembeni ellenálló képesség. Az EGSZB ezért támogatja az Európai Bizottság minősített többségi szavazással kapcsolatos kezdeményezését, és fontosnak tartja, hogy azt fokozatosan, de haladéktalanul megvalósítsák.

Indokolás

Az adóügyekben a minősített többségi szavazás rendkívül érzékeny téma, amely mélyreható következményekkel jár az országok gazdasági kérdésekkel kapcsolatos szuverenitására nézve. Jól megalapozott okai voltak annak, hogy az adózás az EU-Szerződésben nemzeti hatáskörbe tartozzon. Ezen okok jelentősége nem csökkent. A szuverenitás terén történő módosítás akadályozhatja a gazdasági és társadalmi ellenálló képesség megvalósítását is. A kérdések összetettségére tekintettel az EGSZB minősített többségi szavazással kapcsolatos új álláspontját nem kellene itt néhány mondatban megemlíteni.

A két módosításról együttes szavazásra került sor, amelynek során 81 szavazattal 135 ellenében, 29 tartózkodás mellett elutasították azokat.