A jogszabály mai napon ( 2024.03.28. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2021, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2021/C 123/01) VÉLEMÉNYE

a Bizottság jelentéséről az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának - 2019. évi jelentés a versenypolitikáról * 

[COM(2020) 302 final]

Előadó: Gonçalo LOBO XAVIER

Felkérés: Európai Bizottság, 2020.8.12.
Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció: „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció
Elfogadás a szekcióülésen: 2020.12.11.
Elfogadás a plenáris ülésen: 2021.1.27.
Plenáris ülés száma: 557.
A szavazás eredménye: 230/0/6
(mellette/ellene/tartózkodott)

1. Következtetések és ajánlások

1.1 Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) üdvözli az Európai Bizottság versenypolitikáról szóló 2019. évi jelentését, amelyben a Bizottság az egységes piac megerősítését és az európai fejlesztési folyamat szempontjából nélkülözhetetlen gazdasági fejlődés és szociálpolitikai célok előmozdítását célzó megközelítést dolgozott ki.

1.2 Az EGSZB úgy véli, amint arra több korábbi dokumentum is rámutatott, hogy a hatékony és az elveket tiszteletben tartó versenypolitika az Európai Unió egyik pillére, és nélkülözhetetlen eszköze a belső piac megvalósításának az Európai Unió működéséről szóló szerződésben foglaltak szerint, és összhangban van a fenntartható fejlődési célkitűzésekkel, a szociális piacgazdaság kiépítésével és a szociális jogok európai pillérének megvalósításával * . Ezek a kérdések továbbra is aktuálisak.

1.3 Az EGSZB egyetért azzal, hogy az Európai Bizottságnak intézkedéseket kell hoznia a tisztességes verseny fellendítése érdekében az uniós polgárok és vállalkozások számára fontos piacokon, például a digitális és a távközlési ágazat, az energiaügy és a környezetvédelem, a feldolgozóipar, a pénzügyi szolgáltatások, az adózás, a mezőgazdaság, az élelmiszerágazat és a közlekedés terén. Ezeknek az intézkedéseknek bizalmat kell teremteniük a fogyasztók számára, és egyértelműen meg kell határozniuk a vállalkozások megfelelő működési feltételeit. A gazdasági és társadalmi változások üteme nagyon gyors. A modern, fenntartható, zöld és digitális gazdasághoz való folyamatos alkalmazkodás sürgős és szükséges, és a versenypolitika kulcsfontosságú szereppel bír ennek elérésében.

1.4 Az adatok, az algoritmusok és a piacok használatából fakadó új és állandó kihívások gyorsan változnak az egyre digitalizálódó környezetben. Ezért a tisztességes verseny egységes piacon történő fenntartása érdekében meg kell erősíteni a tagállami hatóságok és az Európai Bizottság közötti együttműködési hálózatokat. Az EU-nak tehát meg kell felelnie a digitális kornak, az EGSZB pedig tisztában van azzal, hogy változásra van szükség, és sürgeti a szükséges kiigazítások megtételét. Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy a digitális piac és az online platformok részét képezik az új gazdaságnak, amely döntő fontosságú Európa számára, de egyértelmű és igazságos szabályokat kell alkotni minden érdekelt fél számára.

1.5 Az EGSZB felhívja az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy folyamatosan biztosítani kell a gazdasági és politikai feltételeket a kkv-k egyenlő versenyfeltételek melletti növekedésének ösztönzése érdekében, amelyek lehetővé teszik a nagyvállalatok részvételét is a gazdasági folyamatokban. Európát egy olyan erős gazdasági térségként kell felfogni, amely minden szereplő számára tisztességes versenyt és egyértelmű szabályokat biztosít.

1.6 Az EU-n kívüli vállalatokkal folytatott verseny kapcsán az EGSZB azt kéri, hogy garantálják ugyanazoknak a szociális és környezetvédelmi szabályoknak a betartását, biztosítandó a méltányos versenyfeltételeket. Európa nem alkalmazhat ugyanazokra a kihívásokra különböző megközelítéseket. Ezenkívül Európa nem lehet naiv a versenypolitikát illetően.

1.7 Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által a feldolgozóiparra bevezetett összehangolt intézkedéseket, de szeretné, ha az EU ennél tovább lépne, és a tagállamokkal szoros együttműködésben javaslatot tenne annak tartós megoldására, hogy hogyan lehet elősegíteni az egyenlő versenyfeltételeket. Az egyes nem uniós piacokról származó termékek szállításával kapcsolatos ideiglenes szabályokat állandóvá kell tenni, különös tekintettel a létfontosságú orvostechnikai felszerelések és más kulcsfontosságú termékek behozatalára. Ez a világjárvány megmutatta a tétovázó politika gyengeségeit. Az erős és reziliens feldolgozóiparnak a versenypolitika egyik pillérének kell lennie.

1.8 Az élelmiszeriparban és a mezőgazdasági ágazatban fontos, hogy védjék az európai eredetmegjelöléssel ellátott termékeket az utánzatokkal és „másolatokkal szemben”. A vetőmagok és a növényvédő szerek ágazata nélkülözhetetlen a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók számára, de olyan aggodalmakat is felvet, amelyek túlmutatnak a fogyasztóvédelmen, az élelmiszer-biztonságon, valamint a környezetvédelmi és éghajlat-politikai előírások betartásának biztosításán.

1.9 A közlekedés továbbra is az egyik legnehezebb helyzetű szolgáltatási szektor a tagállamok között a belső piacon folyó versenyben. A világos szabályoknak és az egyensúly biztosításának állandó prioritást kell képeznie nemcsak a vállalkozások, hanem a végfelhasználók szempontjából is.

2. Általános észrevételek

2.1 A versenypolitika kritikus fontosságú a hatékony és tisztességes egységes piac célja szempontjából, amely előmozdíthatja az európai értékeket és az európai projektet. Ezt szem előtt tartva elengedhetetlen a teljes szakpolitika és az iránymutatások hatékonyabb tisztázása annak biztosítása érdekében, hogy az egységes piacra a globalizáció kapcsán hozzáadott értékként tekintsenek, és hogy Európának a fenntartható és tisztességes kereskedelem megvalósítása terén vállalt vezető szerepe ne csupán lehetőségeket kínáljon, hanem kézzelfogható eredményekkel is járjon, amelyek hatást fejthetnek ki más gazdasági régiókban.

2.2 Míg az állami támogatásokra vonatkozó szabályok „célravezetőségi vizsgálatának” elindítása jelentős eredmény volt 2019-ben, annak végrehajtása és nyomon követése korántsem tökéletes és gyors. Ezeknek a folyamatoknak, beleértve a nyilvános konzultációkat is, pontosaknak és gyorsabbaknak kell lenniük. Az EGSZB úgy véli, hogy a civil társadalmi szervezeteket be lehet vonni a folyamatba a megfelelő érdekelt felekkel való kapcsolattartás megkönnyítése érdekében.

2.3 Az „eLeniency” online eszköz megléte megkönnyíti és gördülékenyebbé teszi a nyilatkozatok és dokumentumok Európai Bizottsághoz történő benyújtását, beleértve a kartellügyekben benyújtott engedékenység iránti kérelmeket is. Le kell vonni a tanulságokat annak érdekében, hogy megértsük az eljárás fontosságát a nyilvánosság tisztességes részvételének biztosítása és a könnyen hozzáférhető eszközök és eljárások szempontjából, és összehasonlítást kell végezni más eszközökkel.

2.4 Az EGSZB osztja az Európai Bizottság aggodalmát azzal kapcsolatban, hogy kezelni kell a külföldi támogatások és az államosítás által okozott torzulások hatásait, és úgy véli, hogy további eszközökre van szükség a káros hatások megelőzéséhez. Ezek hatékony azonosítása történhet egyfelől az Európai Versenyhatóságok Hálózatának megfelelő kihasználásával, másfelől a szelektív támogatási rendszerek kezelésével.

2.5 Az EGSZB támogatja az általános érdekű szolgáltatások EU-n belüli fejlesztését és megerősítését, mivel ez hatékony eszköze az „európai életmód” védelmének. Az általános érdekű szolgáltatások megfelelő biztosítása érdekében el kell ismerni, hogy a digitális infrastruktúra kulcsfontosságú tényező a digitalizációban. Ezért tehát megfelelő szélessávú infrastruktúrát kell létrehozni. Az EGSZB egy olyan állami támogatási rendszer elfogadását szorgalmazza, amely ösztönzi az ezen új technológiák bevezetésére irányuló beruházásokat, miközben kezeli a nemzeti szintű területi egyensúlyhiányt.

2.6 A közös európai érdeket képviselő projektek fontos szerepet játszanak a kutatásban és a technológiai fejlesztésben, továbbá az innováció alkalmazásában. Az általuk létrehozott hozzáadott érték miatt elő kell mozdítani fejlesztésüket, és az EGSZB reméli, hogy a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekről szóló közlemény hatékony eszközként szolgálhat a megfelelő megvalósításukhoz. Fontos figyelemmel kísérni azon kritériumok alkalmazásának kiigazítását, amelyek alapján a tagállamok támogathatják az EU számára stratégiai fontosságú transznacionális projekteket.

2.7 Az EGSZB úgy véli, hogy az EU versenypolitikájának egy még inkább előretekintő megközelítést kell alkalmaznia annak érdekében, hogy alkalmazkodni tudjon mind a digitális kihíváshoz, mind pedig a globális színtéren tapasztalt versenyhez. Az EGSZB ezért arra kéri az Európai Bizottságot, hogy a versenypolitika kiemelt helyen szerepeljen a jövőállósági platform munkaprogramjának prioritásai között.

3. Részletes megjegyzések

3.1 Az uniós versenypolitika és jogérvényesítés hatékonyságának további javítása

3.1.1 Az EU versenypolitikáját átfogóbb keretben kell kialakítani és végrehajtani, figyelembe véve annak a többi kulcsfontosságú szakpolitikai területtel fennálló szoros kapcsolatát, valamint a koherens megközelítés szükségességét. Az EU versenyjogi szabályai nem választhatóak el az adójogtól (amely méltányos adózást biztosít, a digitális szektorban is), a fogyasztóvédelemtől, a szociális védelemtől és a munkajogtól. A kézzelfogható eredmények elérése érdekében harmonizációra van szükség a tisztességtelen verseny területén.

3.1.2 A tisztességtelen verseny gyakorlata elleni hatékony küzdelem érdekében az EGSZB javasolja a piaci erőfölény kérdésének új módszerrel történő kezelését: nemcsak az erőfölényt megtestesítő magatartást vagy visszaélést kell értékelni, hanem az adott vállalat teljes gazdasági jelenlétét is figyelemmel kell kísérni a különböző ágazatokban, nem csupán szektoronként.

3.1.3 Az EU-nak olyan egyéb versenyellenes gyakorlatokra is összpontosítania kell, mint például a „felfaló” jellegű terjeszkedés és a monopolizáció, a hallgatólagos összejátszások és a kényszerkötődési hatások (amelyek megakadályozzák, hogy a munkavállalók egyszerre több platformon tevékenykedjenek), amelyek alááshatják a piac egyensúlyát.

3.1.4 A kkv-k az európai gazdaság egyik pillérét alkotják, ezért a versenypolitika kialakításakor és végrehajtásakor jobban figyelembe kell venni őket. Az állami támogatások hasznos eszközök, de nem minden kkv tud ezek létezéséről. Az EGSZB a kkv-k felé irányuló kommunikáció javítását javasolja tevékenységük jobb támogatása érdekében.

3.1.5 Az Európai Bizottságnak továbbra is figyelnie kell a kartellek és visszaélésszerű piaci pozíciók felderítésére és büntetőeljárás alá vonására. A fogyasztók védelme szempontjából, akik nagy mértékben érintettek, különös jelentősége van az Európai Bizottság két vizsgálatának:

a) a BMW-vel, a Daimlerrel és a Volkswagen-csoporttal kapcsolatban folyó kartellvizsgálat, amelyben az Európai Bizottság kifogásközlést küldött, bemutatva előzetes megállapításait, hogy 2006 és 2014 között az EU versenyszabályait megsértették a dízel- és benzinüzemű autók kibocsátásának csökkentését célzó technológiai fejlesztések során a szabályok akadályozását célzó összejátszással;

b) a Mastercard-határozat, amelyben az Európai Bizottság megbírságolta a kártyatársaságot, amiért megakadályozta a kereskedőket a határokon átnyúló kártyás fizetési szolgáltatásokhoz való hozzáférésben, megsértve ezzel az EU versenyszabályait. Ezekkel a határozatokkal megszüntették azokat a határokon átnyúló szabályokat, amelyek magasabb árakat eredményeztek a kereskedők és a fogyasztók számára, megszüntetve ezzel a határokon átnyúló verseny korlátozását és a mesterséges piaci szegmentálást. Többek között ennek a lépésnek az eredményeképpen a pénzügyi szektor a bankunió tekintetében megerősödött, ami több európai bizottsági határozatnak is köszönhető.

3.2 A digitális gazdaságban, a távközlésben és a média területén jelentkező új kihívások kezelése

3.2.1 Az EGSZB a digitális gazdaságot, és különösen a GAFA álláspontját az uniós versenyjog szempontjából komoly kihívásnak tekinti. Mivel ezekre a vállalatokra nem ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint az európai vállalatokra, a naprakésszé tett uniós versenyszabályoknak új, hatékony eszközöket kell javasolniuk a helyzet kezeléséhez.

3.2.2 Bár ez még korai, de figyelemmel kell kísérnünk a 2019. június 20-i (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendelet *  alkalmazásának hatását, amely új uniós átláthatósági szabályokat vezetett be az online platformok üzleti felhasználói számára. Az online platformok széles körű piaci használata új szereplők megjelenésével jár és új helyzetet teremt a belső piacon, aminek következményei még nem teljesen egyértelműek. A piaci szereplők és a polgárok nagyobb biztonsága érdekében, különösen a jelenlegi járvány idején, alkalmazni kell a megfelelő versenyszabályokat, és ha ezek nem elégségesek, új megoldásokat kell kilátásba helyezni.

3.2.3 Az EGSZB üdvözli, hogy a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály nem ütközik az online platformok munkakörülményeinek kérdését kezelő lehetséges jogi kerettel.

3.2.4 A hagyományos üzleti tevékenységekhez kialakított versenyszabályok nem alkalmasak az online platformok szabályozására. A változó üzleti környezethez való alkalmazkodás céljából sürgősen ki kell igazítani a módszereket és a célkitűzéseket.

3.2.5 Az EGSZB úgy véli, hogy a digitális piac és az online platformok részét képezik az új gazdaságnak, amely döntő fontosságú Európa számára, de egyértelmű és igazságos szabályokat kell alkotni. Az oligopolisztikus piaci struktúrák számos olyan jellemzővel bírnak, mint amelyek a monopolizációs gyakorlatokat és az online platformok, valamint az erőfölényben lévő vállalatok által mozgósított ökoszisztémák összesített hatásait is jellemzik. Az olyan jellemzők, mint a vertikális integráció, az átláthatóság hiánya a felhasználók számára, a kényszerkötődési és a hálózati hatások magas piaci koncentrációs szintekkel párosulva strukturális versenypiaci problémákat eredményeznek, amelyek mind a fogyasztókra, mind a munkavállalókra kihatnak.

3.2.6 A platformok piaci erőfölényüket a felhasználók által létrehozott tartalmakra építhetik, legyen szó akár fogyasztói adatokról vagy szokásokról, akár egyes munkaerőpiaci szolgáltatók által nyújtott szolgáltatásokról. A felhasználók az információkhoz való hozzáférés hiányát tapasztalják, és nem befolyásolhatják a működési körülményeket. Hasonlóképpen a platformokon található ajánlásokat és rangsorokat az átláthatóság hiánya jellemzi. A tisztességtelen és diszkriminatív rangsorolási gyakorlatokat tisztességtelen versenyjogi gyakorlatnak kell tekinteni.

3.2.7 A méretgazdaságosság a digitális platformok piaci dominanciájának alapvető forrása. A vállalkozások bővítésének határköltsége a hagyományos vállalkozásokhoz képest közel nulla, mivel a munkaigényes szolgáltatásokat nyújtó platformok a költségek és a kockázatok jelentős részét visszaélésszerű gyakorlatok révén az egyes munkaerőpiaci szolgáltatókra hárítják. A platformok néha azt állítják, hogy a méretgazdaságosság csak az egyes járművezetők/futárok/munkavállalók fizikai kapacitásaira korlátozódik, de további munkaerő-piaci szolgáltatók „toborzása” (vagy „lekapcsolása”) a piac bővítése érdekében nem igényel beruházásokat.

3.2.8 A jelenlegi uniós versenyjogi keret nem veszi kellőképpen figyelembe a munkaerőpiacot érintő versenyjogi aggályokat, például a munkáltatók keresleti monopóliumát, aláásva a szociális normákat, ami káros következményekkel jár úgy a nem fenntartható versenyre kényszerülő munkáltatók, mint az adóbevételektől és társadalombiztosítási járulékoktól eleső tagállamok számára * . A versenyszabályok nem akadályozhatják az összes munkavállalót, köztük a platform-munkavállalókat megillető kollektív tárgyalást, amelynek keretében innovatív eszközökről és megállapodásokról tárgyalhatnak, ahogy azt nemzeti szinten több példa is mutatja.

3.2.9 A digitális gazdaságban a piaci erő felmérésekor jobban figyelembe kell venni a különböző piacokon végzett tevékenységek összességét és azok teljes hatását az érintett online, valamint offline piacokra. Hasonlóképpen figyelembe kell venni a termékek, ajánlatok, hirdetések és árak személyre szabása céljából a felhasználói adatok betáplálásához használt algoritmusokhoz való hozzáférést, az érintettek alapvető jogainak megfelelő tiszteletben tartása mellett.

3.3 Az EU karbonszegény energiaforrásokra vonatkozó és környezetvédelmi célkitűzéseit támogató versenypolitika

3.3.1 Az EGSZB egyetért az Európai Bizottság azon céljával, hogy biztosítani kell az Európai Unió hosszú távú versenyképességét a fenntarthatóság, a biztonságos, klímasemleges és erőforrás-hatékonyabb gazdaságra való átállás, valamint a körforgásos gazdaság előmozdítása és megerősítése révén.

3.3.2 Az EGSZB szorgalmazza a zöld megállapodás megerősítését, amely fontos európai megállapodás a nulla nettó üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2050-ig történő eléréséhez. A civil társadalmi szervezetek és a szociális partnerek szerepe meghatározó lehet e tekintetben. Az uniós kötelezettségvállalások teljesítése érdekében helyénvaló lenne a környezetvédelmi irányelvek „célravezetőségi vizsgálata” is.

3.3.3 Az EGSZB helyesli az állami támogatási intézkedések előmozdítását a 2012 utáni kibocsátáskereskedelmi rendszerrel (ETS irányelvek) kapcsolatban. Támogatja ennek az állami támogatási rendszernek a felülvizsgálatát és a 2021- 2030 közötti új uniós kibocsátáskereskedelmi rendszerhez való hozzáigazítását, amelyhez nagy reményeket fűznek.

3.3.4 Az EGSZB szorgalmazza, hogy az EU-ban törekedjünk a szennyezőanyag-mentesség elvének betartására, valamint az összes tervezett energiahatékonysági intézkedés elfogadására és végrehajtására. Ezenkívül elő kell segíteni a fenntartható uniós beruházásokat is. Ennek érdekében a gazdasági tevékenységek környezeti szempontból fenntarthatóvá történő minősítésének kritériumait a lehető leghamarabb alkalmazni kell annak megállapítása céljából, hogy a beruházások milyen mértékben minősülnek környezeti szempontból fenntarthatónak * .

3.3.5 Amint azt korábbi véleményeiben kifejtette, az EGSZB szükségesnek tartja a megújuló energiák bevezetésének támogatását. Az ellátás biztonságának garantálása mellett az állami támogatást a megújuló energia támogatására kell fordítani, a lehető legnagyobb mértékben kihasználva az állami források környezeti, társadalmi és gazdasági előnyeit.

3.4 A verseny védelme a feldolgozóiparban

3.4.1 A Covid19-válság rávilágított az Unió gyártási rendszerének gyengeségeire, különösen az egészségügyi ágazatban, mely területen az Unió az EU-n kívüli forrásoktól függ az orvostechnikai eszközök beszerzése tekintetében, beleértve az olyan egyéni védőeszközöket, mint például a maszkok és lélegeztetőgépek, valamint egyéb, a járvány elleni küzdelemben elengedhetetlen termékeket. Az EU-nak olyan erős feldolgozóiparra van szüksége, különösen az alapvető szektorokban, ahol európai vállalatok látják el a belső piacot. Az EGSZB támogatja az Európai Bizottság által bevezetett összehangolt intézkedéseket, de szeretné, ha az EU ennél tovább lépne, és a tagállamokkal szoros együttműködésben javaslatot tenne a kérdés tartós megoldására. Az egyes nem uniós piacokról származó termékek szállításával kapcsolatos ideiglenes szabályokat egy állandó megoldással kell helyettesíteni, különös tekintettel a létfontosságú orvostechnikai felszerelések behozatalára. Az erős és reziliens feldolgozóiparnak a versenypolitika egyik pillérének kell lennie.

3.4.2 Az EU-n kívüli vállalatokkal folytatott verseny kapcsán az EGSZB azt kéri, hogy garantálják ugyanazoknak a szociális és környezetvédelmi szabályoknak a betartását, biztosítandó a méltányos versenyfeltételeket.

3.5 Egyenlő versenyfeltételek biztosítása az adózásban

3.5.1 Az adózás terén az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság által 2019-ben végrehajtott intézkedéseket. Ugyanakkor e tekintetben is fontos a tisztességes verseny biztosítása a különböző országok között. Különösen fokozott éberségre van szükség a feltételes adómegállapítás, valamint az egyes országok és a „jelentős szereplők” közötti megállapodások révén szerzett tisztességtelen versenyelőnyök tekintetében. Ez a magatartás torzíthatja a szabad piacot, káros a kkv-kra nézve és tisztességtelen versenyt teremt az országok között * .

3.5.2 A digitális szolgáltatások szabályozása olyan kulcsfontosságú kérdés, amelyre az Európai Bizottságnak kiemelt figyelmet kell fordítania.

3.5.3 Új megközelítést kell elfogadni a GAFA-val az egyenlő versenyfeltételek biztosítása és az e társaságok által biztosított adóbevételek igazságos elosztásának előmozdítása érdekében.

3.6 A pénzügyi ágazat ellenálló képességének fokozása a bankunió kapcsán

A 2008-as pénzügyi válság és a reálgazdaságra, valamint a piaci bizalomra gyakorolt hatása miatt az ágazat tevékenysége állandó ellenőrzés alatt áll, amit a súlyos problémák megismétlődésétől való jogos félelem indokol. Az ideiglenes állami támogatások megmentették a pénzügyi ágazatot az összeomlástól. Az ágazat szerkezetátalakításával eltűnt néhány intézmény, ugyanakkor tanúi lehettünk olyan egyesüléseknek is, amelyek aggodalomra adhatnak okot egyrészt a pénzügyi ágazat stabilitása szempontjából (amennyiben esetleg ismét válsághelyzet merülne fel), másrészt különösen az ezeknek az új csoportoknak a méretéből adódó versenytorzulás lehetősége miatt is. Az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy körültekintően és elővigyázatossággal figyelje az erőfölénnyel való esetleges visszaéléseket, amelyek károsak lehetnek a fogyasztók érdekeire és a vállalkozások, különösen a kkv-k finanszírozására.

3.7 A tisztességes verseny biztosítása az élelmiszeriparban, a fogyasztási cikkek ágazatában és az egészségügyi ágazatban

3.7.1 Az élelmiszeriparban és a mezőgazdasági ágazatban fontos az európai eredetmegjelöléssel ellátott termékek védelme. A vetőmagok és a növényvédő szerek ágazata nélkülözhetetlen a mezőgazdasági termelők és a fogyasztók számára, de olyan aggodalmakat is felvet, amelyek túlmutatnak a fogyasztóvédelmen, az élelmiszer-biztonságon, valamint a környezetvédelmi és éghajlat-politikai előírások betartásának biztosításán.

3.7.2 A fogyasztóvédelemnek egyensúlyban kell lennie az innovatív vállalatok és kkv-k támogatására és ösztönzésére irányuló intézkedésekkel (oly módon, amely nem befolyásolja hátrányosan a dinamikus piaci versenyt). Ez a minőségi munkahelyek létrehozásának és a termelési rendszer dinamikus fenntarthatósága biztosításának legfőbb módja.

3.8 Közlekedési és postai szolgáltatások

Az EGSZB elismeri a közlekedési és postai szolgáltatások fontosságát és az egyenlő versenyfeltételek megteremtésének szükségességét annak érdekében, hogy az ágazatok támogatni tudják a közösséget. A közlekedés vonatkozásában azt javasoljuk, hogy az Európai Bizottság ellenőrizze, hogy a kerozinadó alóli mentesség indokolatlan támogatást jelent-e a légitársaságok számára a vasúti szállítással szemben, és ha igen, milyen mértékben.

4. Közös erővel a globális versenykultúra előmozdításáért

4.1 A versenypolitika nemzetközi dimenziójának kulcsfontosságú szerepet kell betöltenie a szabályok meghatározásában és érvényesítésében. A versenypolitika egy olyan nemzetközi színtéren formálódik, ahol a versenyjog meghatározásai és alapelvei szerteágazók, ami hátrányos helyzetbe hozza az uniós vállalatokat.

4.2 Számos kkv szenved attól, hogy az uniós szabályok nemzetközi versenytársaikhoz képest nem megfelelőek. A tisztességtelen verseny olyan kérdés, amelyet az uniós normák védelme érdekében kezelni kell. Számos panasz érkezett az európai vállalatoktól (a rugalmasság hiánya miatt). A harmadik országokban néhány feldolgozóipari területen nem hajtják végre az uniós környezetvédelmi és szociális normákat, ami a piac torzulásához vezet az európai vállalkozások, főként a kkv-k hátrányára. Európának foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel.

4.3 Az EU versenypiaci modelljét nemzetközi szinten is elő kell mozdítani. Az EU-nak egy olyan globális versenykultúrával kell példát mutatnia, amely a vállalatokat és a munkavállalókat egyaránt védő rendszert biztosít. Az európai versenyjog fogalmának alapos megvitatására van szükség, összevetve azt - például fenntarthatósági és környezetvédelmi szempontból - más gazdasági térségekkel, nevezetesen az Amerikai Egyesült Államokkal és Kínával.

4.4 A piaci szabadság és az összefonódások közötti egyensúly biztosítása érdekében nem elég pusztán a többi nagy globális szereplő jelentette versenyre hivatkozni, különösen, ha ezek a szereplők olyan országokból származnak, amelyek nem nyitottak a külföldi vállalkozások általi verseny előtt. Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy az Unió következetes megközelítést kövessen, amely arra törekszik, hogy összekapcsolja az emberi jogok és a munkavállalói jogok tiszteletben tartását, a fenntartható fejlődési célok megvalósítását és környezetvédelmi normák és fenntartható befektetések előmozdítását az üzleti tevékenységekben szerte a világon. Felül kell vizsgálni a különböző harmadik országoknak biztosított preferenciális kereskedelmi és vámrendszereket, és azokat még inkább a fenntartható fejlődésre vonatkozó normák tényleges bevezetésétől kell függővé tenni, hogy tisztességes és egyenlő versenyfeltételeket teremtsenek az európai vállalkozások számára. Ezzel kapcsolatban az EGSZB azt javasolja, hogy a versenyt gyengítő vállalatfúziók alternatívájaként léptessenek életbe olyan intézkedéseket, amelyek célja, hogy támogassák a vállalkozásokat a fenntartható beruházások fejlesztése során a harmadik országok piacain. Ezek az intézkedések lehetnek a K+F-re nyújtott adózási ösztönzők, valamint az európai gyártók közötti megállapodások ösztönzése arra, hogy az Unió gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi normáival összhangban egyeztessék export- és befektetési stratégiáikat külföldön.

Kelt Brüsszelben, 2021. január 27-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG