A jogszabály mai napon ( 2022.07.01. ) hatályos állapota.

Az Európai Unió joganyaga kizárólag az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus kiadásában megjelent változatban tekinthető hivatalosnak és hitelesnek. A Jogtár termékcsalád európai jogi dokumentumainak forrása az Európai Unió Kiadóhivatala, valamint a Hivatalos Lap magyar nyelvű változatának elektronikus kiadása. © Európai Unió, 1998-2021, https://eur-lex.europa.eu/

AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁG (2021/C 123/03) VÉLEMÉNYE

ajánlásáról tanácsi ajánlásra az euróövezet gazdaságpolitikájáról * 

[COM(2020) 746 final]

Előadó: Judith VORBACH

Felkérés: Európai Bizottság, 2020.11.27.
Jogalap: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke
Illetékes szekció: „Gazdasági és monetáris unió, gazdasági és társadalmi kohézió”
szekció
Elfogadás a szekcióülésen: 2020.12.14.
Elfogadás a plenáris ülésen: 2021.1.27.
Plenáris ülés száma: 557.
A szavazás eredménye: 234/1/8
(mellette/ellene/tartózkodott)

1. Következtetések és ajánlások

1.1 Az EU a történelmének eddigi legmélyebb gazdasági recessziójába süllyedt. Bizonytalanság uralkodik, és komoly kockázatokkal kell számolni. A világjárvány okozta válság valószínűleg az egyensúlyhiányt és az egyenlőtlenségeket is tovább fogja súlyosbítani. Ennek fényében az EGSZB örvendetesnek tartja az Európai Bizottság ajánlásait. Az EGSZB emellett egy olyan gazdaságpolitikai megközelítést pártol, amely támogatja a helyreállítást, növeli a beruházásokat, előmozdítja az egységes piac integrációját, tisztességes munkakörülményeket biztosít és elmélyíti a GMU-t. Az EGSZB határozottan támogatja a Next Generation EU csomagot, és a szükséges megállapodások mielőbbi elérését szorgalmazza.

1.2 A helyreállítás csak akkor lehet sikeres, ha azt gazdaságunk szerkezetátalakítása és társadalmunk átrendeződése kíséri. A bizalom helyreállítása kulcsfontosságú a kereslet stabilizálásához. A költségvetési szabályoknak a jólétre összpontosító gazdasági kormányzás felé kell elmozdulniuk - a költségvetési egyensúlyi szabályt is ideértve -, és csak akkor léphetnek hatályba, ha jelentősen csökkent a munkanélküliség. Behatóbban meg kell vizsgálni a válság egyenlőtlenségre és társadalmi-gazdasági bizonytalanságra gyakorolt hatását. A vállalkozási és a társadalmi környezetnek egyaránt javulnia kell. Jobban be kell vonni a szociális partnereket és a civil társadalmat az éghajlat-politika és a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervek kidolgozásába, valamint a gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások kezeléséhez határozott adópolitikai reformokra van szükség. Ki kell teljesíteni a bankuniót és a tőkepiaci uniót, de a pénzügyi piac stabilitásának elsőbbséget kell élveznie.

2. Háttér-információk

Az Európai Bizottság azt ajánlja, hogy az euróövezeti tagállamok tegyenek intézkedéseket a következők érdekében:

2.1 Biztosítsák a fellendülést támogató politikai irányvonalat: a költségvetési politikáknak minden euróövezeti tagállamban támogató jellegűnek kell maradnia 2021 egészében. Ha a körülmények engedik, fokozatosan szüntessék meg a támogatást oly módon, hogy az enyhítse a válság szociális és munkaerőpiaci hatását, valamint biztosítsák az államadósság fenntarthatóságát. Javítsák az államháztartási gazdálkodást, valamint a közkiadások tekintetében a gazdaság helyreállításával és a rezilienciaépítéssel kapcsolatos szükségletekre összpontosítsanak.

2.2 Hajtsanak végre olyan reformokat, amelyek fokozzák a termelékenységet és a foglalkoztatást, valamint a gazdaságélénkítés támogatása érdekében a méltányos, inkluzív, zöld és digitális átállással összhangban fokozzák a beruházásokat. Folytassák az egységes piac integrálását. Biztosítsanak aktív munkaerőpiaci politikákat és tisztességes munkakörülményeket, valamint biztosítsák a szociális partnerek politikai döntéshozatalba való hatékony bevonását. Kezeljék a digitalizációból fakadó adóügyi kihívásokat, küzdjenek az agresszív adótervezés ellen, valamint támogassák a szén-dioxid-árazást és a környezetvédelmi adóztatást.

2.3 Erősítsék meg a nemzeti intézményi kereteket: ütemezzék előre az uniós források felhasználásnak biztosítását célzó reformokat, erősítsék meg a közigazgatás hatékonyságát, csökkentsék a vállalatok adminisztratív terheit, valamint hozzanak létre hatékony kereteket a csalás, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemhez. Javítsák a fizetésképtelenségi keretrendszereket, a nemteljesítő kitettségeket és a tőkeallokációt.

2.4 Biztosítsák a makroszintű pénzügyi stabilitást: tartsák fenn a gazdaságba irányuló hitelcsatornákat és az életképes vállalkozások támogatását célzó intézkedéseket. Rendezett mérleget tartsanak fenn a bankszektorban, többek között a nemteljesítő hitelek további kezelése révén.

2.5 A reziliencia fokozása érdekében érjenek el előrehaladást a GMU elmélyítése terén. Ennek révén javulni fog az euró nemzetközi szerepe, és világszerte érvényesíteni lehet majd Európa gazdasági érdekeit.

3. Általános megjegyzések

3.1 Megalapozottak voltak a 2020. tavaszi gazdasági előrejelzésében vázolt komor kilátások, amelyek szerint 2020-ban „az EU a történelme eddigi legmélyebb gazdasági recessziójának szakaszába lépett”. A Covid19-válság egy sor jelentős keresleti és kínálati oldali sokkhatást eredményezett, ami 2020-ban várhatóan 7,8%-os csökkenést okoz a GDP-ben. A munkaerőpiaci helyzet ugyancsak romlott, de az ambiciózus szakpolitikai intézkedések - például a csökkentett munkaidős foglalkoztatás bevezetése - miatt a munkanélküliségi ráták nem tükrözik hűen a gazdasági visszaesést. Mindazonáltal az összes ledolgozott munkaóra számának és az aktivitási ráta csökkenésével kell szembenéznünk, mivel az elbátortalanodott munkavállalók elhagyták a munkaerőpiacot.

3.2 A 2021-es fellendülés az előrejelzések szerint a korábban vártnál lassabb lesz. Jelentős bizonytalanság uralkodik. Az EGSZB hangsúlyozza annak fontosságát, hogy előre lássák a komoly veszélyeket, többek között a kettős mélypontú recessziót, a tömeges munkanélküliséget, a csődöket, a pénzügyi piac instabilitását, a pénzkínálat csökkenését, valamint a bizonytalanság magára a fogyasztásra és beruházásra gyakorolt kedvezőtlen hatásait. A világjárvány okozta válság valószínűleg a meglévő problémákat - például az alacsony beruházási szintet, a tagállamok és régiók közötti egyre nagyobb különbségeket, a társadalmi egyenlőtlenségeket és a politikai feszültségeket - is tovább súlyosbítja. Ráadásul 2021-ben ezek a fejlemények hosszú távú kedvezőtlen hatásokat idézhetnek elő, míg az éghajlatválság kezelése továbbra is égető kérdést jelent.

3.3 Ennek fényében az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság ajánláscsomagját. E csomagban Az euróövezet gazdaságpolitikája (2020) *  című kiegészítő EGSZB-véleményben megfogalmazott számos megfontolás visszaköszön. Ráadásul a helyreállítás csak akkor lehet sikeres, ha azt gazdaságunk szerkezetátalakítása és társadalmunk átrendeződése kíséri, hogy egy integráltabb, demokratikusabb és társadalmilag fejlettebb Unió jöhessen létre. 2021-ben a gazdaságpolitikai döntéshozók fő feladata az lesz, hogy egy olyan környezetet teremtsenek, amely előmozdítja a fenntartható és inkluzív növekedést. Ezért elengedhetetlen helyreállítani a bizalmat.

3.4 Az EGSZB határozottan támogatja, hogy uniós szinten határozott választ adjanak a válság kezelése érdekében, ideértve a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközt is. A gyors és hatékony helyreállítás lehetővé tételéhez sürgető szükség van a szolidaritásra. Az európai vállalkozásoknak, munkavállalóknak és civil társadalomnak erőforrásokra van szükségük, hogy dacolhassanak a válsággal. Éppen ezért nem szabad kétségbe vonni a helyreállítási tervet, sem pedig késleltetni annak végrehajtását. Mielőbb meg kell születnie minden szükséges megállapodásnak.

4. Részletes megjegyzések

4.1 Az EGSZB üdvözli a helyreállítást támogató politikai irányvonal biztosítására irányuló európai bizottsági ajánlásokat. A támogatási intézkedések túl korai felszámolása gátolná, hogy az uniós válságkezelési intézkedések kifejtsék hatásukat. A kormányoknak - jelenlegi adósságszintjüktől függetlenül - képesnek kell lenniük arra, hogy végrehajtsák a szükséges intézkedéseket. A fenntartható államháztartás elérésének legjobb módja a fenntartható és inkluzív növekedés biztosítása. A termelékenység támogatásával a következő években gyorsabb ütemben csökkenhet a hiány * . A régi költségvetési szabályokhoz való visszatérés megakadályozása és a jólétre összpontosító gazdasági kormányzás irányába való sikeres elmozdulás érdekében *  az EGSZB a felülvizsgálati eljárás mihamarabbi folytatását sürgeti. A korszerű költségvetési szabályok mindaddig nem léphetnek életbe, amíg nem csökken jelentős mértékben a munkanélküliség.

4.2 Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság arra irányuló ajánlásait, hogy fokozzák a magán- és állami beruházások mértékét. A helyreállítás rövid távú megvalósítása, a versenyképesség megerősítése, a globális gazdasági hatalom megőrzése, valamint a jövő nemzedékek jóllétét szavatoló társadalmi és környezeti alapok megőrzése érdekében haladéktalanul át kell állni a fenntartható és környezetbarát beruházásokra, az infrastrukturális és egészségügyi beruházásokra és/vagy a nagyobb termelékenységet biztosító beruházásokra. A munkavállalók átképzésére fordított kiadásokat szintén beruházásnak kell tekinteni. Az EGSZB felhívja a figyelmet a költségvetési egyensúlyi szabály elfogadását szorgalmazó ajánlására.

4.3 A világjárvány fokozza az egyenlőtlenségeket és a társadalmi kirekesztést. A válságot sok nő, migráns, fogyatékossággal élő és fiatal szenvedi meg. A járvány hatásai azokat sújtották leginkább, akik a válság előtt is kiszolgáltatott helyzetben voltak. Ám a jó minőségű munkahelyekkel rendelkező munkavállalók is érzékelik a munkakörülmények vagy a jövedelmi helyzet romlása, illetve a munkanélküliség veszélyét. Az EGSZB kéri, hogy valamennyi tervezett helyreállítási intézkedés esetében kezeljék prioritásként az egyenlőtlenség elleni küzdelmet. Behatóbban meg kell vizsgálni a válság társadalmi kirekesztésre, de egyúttal a lakosság jelentős részét érintő, növekvő társadalmi-gazdasági bizonytalanságra gyakorolt hatását is. Gondoskodni kell arról, hogy a helyreállítás előnyeiből mindenki egyformán részesüljön. Ez a bizalom megerősítése és a kereslet stabilizálása szempontjából is döntő fontosságú.

4.4 Továbbra is a legfőbb prioritásként kell kezelni az egységes piac további integrációját. Ez magában foglalja a szociális jogok európai pilléréhez kapcsolódó alapelvek megvalósítását is. A vállalkozási és a társadalmi környezet javításának együtt kell járnia. Az EGSZB rámutat az ENSZ fenntartható fejlődési céljai kapcsán elért eredményekről szóló európai bizottsági munkadokumentumra, amely megállapítja, hogy „… a fenntartható fejlődési célok segítenek az Uniónak, hogy a bolygónk tűrőképességének határaival összeegyeztethető, fenntartható növekedési pályára, a jóllétre, a befogadásra és a méltányosságra összpontosítson. Ezzel azt is elismerjük, hogy a gazdaságnak az emberekért és a bolygóért kell működnie”. A szociálisabb Európa megvalósításával kapcsolatos kezdeményezések közé tartozik - többek között - a megfelelő minimálbérre vonatkozó irányelvjavaslat és a szociális jogok európai pillérének végrehajtását célzó cselekvési terv. Az EGSZB véleményt fogadott el a minimumjövedelemre vonatkozó európai keretirányelvről *  és a munkanélküliségi biztosításra vonatkozó közös uniós minimumszabályokról *  is.

4.5 Az EGSZB ugyancsak örvendetesnek tartja az Európai Bizottság munkaerőpiaci ajánlásait, ideértve a tisztességes munkakörülmények biztosításának előmozdítását, a szociális partnerek szakpolitikai döntéshozatalba való bevonásának biztosítását, valamint a szociális párbeszéd és a kollektív tárgyalások megerősítését. Az EGSZB a szociális partnerek és a civil társadalom éghajlat-politikába való bevonását illetően szigorúbb előírásokat szorgalmaz. A szén-dioxid-mentes gazdaság megteremtéséhez szükséges strukturális változást a szociális szempontok érvényesülése érdekében az érintett régiók és szociális partnerek közötti szociális párbeszéd támaszthatná alá. Annak biztosítása is döntő fontosságú, hogy a civil társadalmat bevonják a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközhöz kapcsolódó nemzeti tervek kidolgozásába és végrehajtásába. A szemeszter folyamatában várhatóan ezt is nyomon fogják követni.

4.6 Hatékony keretrendszerekre van szükség az adókijátszás, az agresszív adótervezés, a pénzmosás és a korrupció elleni küzdelemhez. Az EGSZB a gazdasági, társadalmi és környezeti kihívások kezeléséhez határozott adópolitikai reformokat szorgalmaz. E reformok közé tartozik az is, hogy a munkát terhelő adóktól olyan adóalapok felé mozduljunk el, amelyek kevésbé rontják a munkaerő-kínálatot, miközben figyelembe veszik a kapcsolódó elosztási hatásokat és elkerülik a regresszív következményeket. Az EGSZB egyúttal sürgős fellépést kér a minősített többségi szavazással kapcsolatban a korábbi véleményeiben javasolt feltételek mellett * . Meg kell vizsgálni a társasági nyereség minimális tényleges megadóztatásának fogalmát és annak lehetséges alkalmazását. Végezetül az EGSZB jelentős előrehaladást szorgalmaz az új saját források helyreállítási tervben vázolt bevezetése terén.

4.7 Az EGSZB egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy ki kell teljesíteni a bankuniót és a tőkepiaci uniót, prioritásként szem előtt tartva a pénzügyi piac stabilitását. A bankszektorban jelenleg - főként önkéntes alapon - korlátozzák az osztalékkifizetéseket. Mérlegelni kellene annak lehetőségét, hogy ezt a korlátozást a helyreállítás ideje alatt is fenntartsák, és ismét vezessék be a kifizetések végleges felfüggesztését olyan bankok esetében, amelyek többféle állami támogatási intézkedésből profitálnak. Ezáltal csökkenne a pénzügyi piac instabilitásának kockázata, és a bankok várható hozamai is javulhatnának.

Kelt Brüsszelben, 2021. január 27-én.

az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság

elnöke

Christa SCHWENG


  Vissza az oldal tetejére